Délmagyarország, 1966. június (56. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-26 / 150. szám

Manöken - civilben /-/ovd menjünk üdülni? Szépen berendezett, napfé­ny® otthon. Mindenütt vi­rág. A mama feketével kí­nál. Kati hosszú, karcsú alakján szürke pantalló fe­szül, nagy gyerekszemét ki­váncsi-esodnlkozón rámvil­lantja és várja a kérdést. — Hogyan kezdte? — Sohasem akartam manö­ken lenni. Békéscsabán jár­tam iskolába, aztán P®ten, kozmetikus szakmát tanul­tam. Es egy telefonfülkében kezdődött. Megláttak a Női­ruha Nagykereskedelmi Vál­lalat ablakából. „Megméret­tek", megfeleltem. A Gellért Szálló bemutatóján debütál­tam. Tv-adás is lett belő­le. — Azután? — Abba akartam hagyni — •óhajt és lesüti hosszú fekete szempilláját. - Most már nekem, az én alakomra ter­veznek ruhákat. Pedig én . „kövér" vagyok - súgja ki­csit elpirulva — szeretek jól enni és sokat. Észreveszi, hogy csodál­kozom. — Igen. 58 kiló vagyok és 173 centi magas. — Napi elfoglaltsága? — Reggeli a férjnek, azután torna, fürdés. Három-négy próba egy délelőtt. Ebéd va­lamelyik bisztróban a fér­jemmel. Egy órai pihenés, s ha nin® bemutató, akkor mosás, vasalás, egyebek. És szeretek olvasni, örülök, ha otthon vagyunk, együtt. — Naponta hányszor öltö­zik át? — A próbadíjat és a be­mutatók díját — ami nem havi fizetés — bizony köny­nyebben összeszámolom. — Utazás? — Októberben Genfben mutattunk be. Meglepőd­tem, amikor nálam négy-öt kilóval karcsúbb, főleg idő­sebb kolléganőket láttam. De azért... sikerem volt. — Mit érez, amikor fel­vesz egy szép modellt? — Amikor kilépek a pó­diumra és végigsétálok a fürkésző pillantások ker®zt­tüzében, nem érzek, nem lá­tok semmit. De a ruhát... azt. amit akkor viselek, a magaménak érzem, de sok­szor kétszázszor is felpróbá­lom és hordom, mire megve­ttetem magamnak. — Mit visel civilben? — Nézzen rám — neveti el magát — nadrág, ingblúz, pongyola. Nyáron két hét a Balaton mellett fürdőruhá­ban, shortban, nadrágban, és kész... — Mi a véleménye a rövid ruhákról? — A magyar nőnél Jobb fzlésű aligha akad. Gondolom, csak a jóízlés határain belül hordják a rövid ruhát, mert szabály® és szép térdű nő kevés van. — Tervei? — önálló lakás és egy éd® kis gyerek. — Ha lány lenne, őbelőle ts manökent nevelne? — Nem tudom. Ez hivatás. Mindaddig, amíg nekem örö­met és kellem® fáradtságot, a nézőknek pedig gyönyör­ködtetést jelent — az. Búcsúzom Kállai Katitól, aki nem selyembe, bársony­ba, és műszálba burkolt próbababa. hanem egyszerű, tisztaszemű és derűs mai fiatalasszony, — gáspár —« Idegrendszerünk egyensú­lya, a testi és a szellemi energiák megőrzése, a mun­kaképesség fokozása szüksé­gessé teszi, hogy évenként néhány hétre kikapcsolód­junk mindennapos mun­kánkból, megszokott kör­nyezetünkből: üdülni men­jünk. Igen ám, de hova? Ahhoz, hogy az üdülés va­lóban egészségünket szolgál­ta. szabadságunkat olyan vi­déken kell eltöltenünk, amely számunkra a legmegfele­lőbb. Hogy melyik az a vi­dók. azt csak orvos mond­hatja meg. aki jól ismeri szervezetünket, ismeri éle­tünk, illetve betegségeink történetét. Egészségügyi szempontok Az orvostudomány kímélő és ingerklímát ismer.' Az el­ső a kimerült szervezet pi­hentetését szolgálja, a máso­dik pedig az alkalmazkodó­képesség edzésével növeli testünk ellenállókép®ségét. Az élő szervezetek és a klí­ma kapcsolatát vizsgáló tu­domány pont® választ tud adni arra, hogy egv bizo­nyos vidék éghajlata ingerlő, vagy kímélő hatást gyako­rol-e az emberre általában. De azt. hogy egy megbatá­rozott. akár egészség®, akár beteg egyén ®etében milyen klimahatás a legelőnyösebb, csak orv® döntheti el. An­nál is inkább hangsúlyozni kell ezt. mert a puszta diag­nózis. a betegség neve még nem elég a gyógyüdülés meg­határozásához. hiszen ugyan­azon betegség különböző stádiumaiban éppen ellen­kező klímahatás lehet kívá­nat®. Alföld, Balaton, hegyvidék Az alföldi klíma a konti­nentális síkság jellegzetes tulajdonságaival rendelkezik. A nagy hőmérséklet-ingado­zások és az erős sugárzás miatt kifejezetten ingerklí­mának tekinthető. Hasonlóképpen inkább az egészség®ek üdülését, mint a betegek gyógyítását szol­gálja a tóparti klíma is. A nagy tavak éghajlatának az emberi szervezetre gyako­Nyári receptek Sajtkrém R®zelni való sajt 15 deka, vaj 5 deka, tejfel 1 kanál. A sajtot megr®zeljük. a tej­fellel. vajjal együtt simára keverjük. Kenyérre kenve tálaljuk. (Négy személyre.) Gyümölcsleves Meggy 40 -deka, cukor 6—8 deka, liszt 2 deka, vaj 2 deka, tejfel vagy tejszín 1 deciliter, tojássárgája 1 da­rab. só, citromhéj. fahéj, szegfűszeg ízlés szerint. A megtisztított, megmosott meggyet kevés, kissé sózott, a cukorral és a fűszerekkel ízesített vízben puhára pá­roljuk. A liszt, tojássárgája, és tejszín keverékéből készí­tett habarással behabarjuk. szükség szerint feltöltjük víz­zel és felforraljuk. A forró let'®be belekeverjük a va­jat. Melegen, vagy lehűtve tálaljuk. A gyümölcslev® sokkal ízletesebb, tápértéke is magasabb, ha a gyümöl® egvharmadát nyersen, lé for­májában adjuk a kész lev®­hez. (Négy személyre.) Málnakrém Tejszín 2 deciliter, málna 20 deka. cukorpor 10 deka. cukorpor 10 deka. A tejszínt a cukorral kemény habbá verjük, hozzákeverjük a megmosott, lecsurgatott mál­nát. vagy egvéb gyümölcsöt. Üvegtálba t®szük. lehűtve tálaljuk. (Négy személyre.) rolt hatását nálunk főleg a Balatonnal kapcsolatban ta­nulmányozták. de az itteni tapasztalatok a Velencei-tó­ra és a Fertő tóra is vonat­koztathatók. A tóparti klíma jellegze­tessége a nagy vízfelület bi­zonyos hőmérsékletet ki­egyenlítő hatása és a csök­kent felhőképződés, ami a napsütéses órák számát nö­veli. A hullámzó vízről visz­szaverődő napsugár az ibo­lyántúli sugarak hatékony­ságát fokozza, ami nemcsak a bőr szép lebarnulását ered­ményezi. hanem gyors le­égést és napszúrást is okoz­hat. A Balaton menti üdülés tehát erős inger a szervezet­re. ami a gyermekek fejlő­dését és az egészség® fel­nőttek szervezetének regene­rálódását elősegíti ugvan. de betegek számára kár® le­het. Az erdő hőmérséklete ki­egyenlítő. szelet felfogó, ned­vességtároló tulajdonságai miatt — főleg nyáron — ki-, fciezetten kímélő jellegű, és mfnt flven.. alkalmas a ma­- ró vérnyomás, a gyomor­fekély. asztma, pajzsmirigy­túlműködés — és más ha­sonló jellegű betegség keze­lésére. Idegesek: magaslati klímára! A középhegységi klíma 500 és 1200 méter magasság­ban található. A sugárzás itt erősebb. mint az erdős-dom­b® vidéken, de a szélvédett­ség csökkenti az izgató ha­tást. Ez az éghajlat tehát az ingerlő és a kímélő tényezők keverékét nyújtja, ezért sú­lyosabb betegségek utáni lá­badozás. valamint ideg® ál­lapotok esetén előnyös. A magashegységi klíma al­kalmas asztmás betegek, a gúmőkór bizony® formái­nak. és a pa.izsmirigv-túl mű­ködés enyhébb alakjának kezelésére. A szabadságot tehát úgy kell eltölteni, hogy abból kapjon a városi ember, ami­hez máskor szűken jut: friss levegőt, nyugalmas csendet és alkalmat izmainak ala­P® megmozgatására. Bizsuk és tévhitek Naplalr ktan nSk milliói visel­nek világszerte nyakbavalót, melltűt. karperecet, fülbevalót, övre aggatott zsuzsut. Azt. hogv kl mikor biggyeszti magára a bogyókból, fából bőrből üveg­ből csontból, kőből. fémből, gyantából készült divatékszert, manapság már az eevéni Íz­lés, az általános divat és kinek-kinek a oénztárcála szabta meg. Egy bizonyos: akármilyen csecsebecsét hordta­nak is azért teszik hogy lob­ban tessenek. s nem azért, mert ezeknek a tárgyaknak földöntúli erőt tulajdonítanak. Tudni kell ugyanis, hogy né­hány évezreddel ezelőtt a cse­csebecsék kultusza abból a tév­hitből sarladt kt. miszerint a különféle éktárgyaknak varázs­latos védőerei ük van aszerint, hogy miből készültek milyen az alakjuk és a díszítésük. A bizsu tehát ősi vallások származéka. A régészeti ásatásokkor Igen sok Olvf n. férfiak és nők viselte ékszer került napvilágra, melyek arról tanúskodnak, hogy a tár­gyat istenségek leikéneként tisztelték, s a legősibb függők, (arabul- hamalet-tek amelyből később az amulett szó szárma­zott)-maguk az Istenségek kép­másat voltak. Az ókorban az orvos-papok feladata volt a balt betegségeket elhárító tár­evak készítése. A bizsu, mint divatékszer, más nem képviseli a tévhiteket és ezek maradványait, de ez nem leien tl azt. hogy olyan embe­rek aem léteznek már. akiket Ilyen eszközökkel wm lehet megtéveszteni. Altg 6t éve hogy as NSZK-beli Heidelbergben Sfl ezer darab „delejes" karkötőt és talizmánt adott el egy Rugó Bauer nevű szélhámoe. Portéká­iét. amelv három Összesodort drótszálból állt és darabonként »4 márka SK pfennlngért árult, lgv hirdette: ..Vásárolton Zala­ment karkötőt és talizmánt) Vil­lamos deleles erelű ékszer bár elrktrcmos erő nem táplálja! A betegségek leküzdésének egyete­mes eszköze, a balt elhárítja!" Csak éppen őt .sem tudta megóvni az igazságszolgáltatás­tól. Nyerges Ágnes Az otthon légköre A főnök ideges, a beosz­tottak — „összeveszett a fe­leségével" — egymásra ka­rain! anak. Persze, nemcsak a főnök indulhat munkába veszekedés után, megtörté­nik ez a beosztottal is, aki munkahelyén — hangulat ide, hangulat oda — kényte­len jó képet vágni. Mit te­het, hogy levezesse mérgét? Éeleköt abba, aki az útjába kerül. Például valamelyik útitársába. Okot mindig talál. Már robban a vita! Késedel­mes akta. túlszigorú osztály­zat, melléütött betű. elron­tott munkadarab okát lel­hetjük sokszor a hazulról hozott rossz hangulatban. Egv leszakadt gomb. egv félborult pohár, egy eltörött tányér, vagv még annyi sem. „Te vagv az oka!" .,Te vagy á hibás!" A reggeli sietés, kapkodás, kialvatlanság nyo­mán keserű szájízzel indul­nak munkába, iskolába nem­egyszer a családtagok és le­het, hogy a reggel emlékére még este Is görcsbe rándul a hazatérő gyomra. Rossz hangulattal indult, rossz légkörbe érkezik. Vannak otthonok, ahová nem vagvó­dik senki, ahová nem jó „ha­Sja"-térni. Évszázados hagyo­mány. hogy az. otthon meg­teremtői a nők legvenek. A nő hivatása valóban — töb­bek között és több más fel­adat mellett — bngv megte­remtse a harmonikus ott­hont. De mint ahogvan a gyereknevelésben, a háztar­tás vezetésében és szervezé­séhen sincs már magára hagyva, me.rt számíthat férje és gyerekei segitségére. URyanúgv támogathatja, és kel 1 is. hogv támogassa min­den család'ac az otthonos hangulat megiermtéséhen is. Valamennvien tudomásul vesszük^ . hogy környeze­tünkhöz alkalmazkodnunk kell. A csecsemő napirend­hez szokik; az óvodás betart­ja az óvodában szokásos rendszabályokat, az iskolás az iskolában órarend szerint él; a felnőtt munkahelyén al­kalmazkodik munkatársai­hoz, munkafeltételeihez. Többé-kevésbé mindenki tudja, hol, mit lehet és mit nem lehet tenni, azt is, hogy mi a szokás, hogy mit sza­bad, sőt hogv mit illik. Tu­domásul kell venni, hogy otthon, a legszűkebb csalá­di körben is társadalomban élünk, s ehhez mérten alkal­mazkodnunk kell egymás­hoz. Mindenki legyen tekin­tettel mindenkire, ez azon­ban nem zárja ki, hogy át­menetileg, vagy állandóan ne lehetnénk különös tekin­tettel a család egy-egy érzé­kenyebb, fáradékonyabb, vagy elfoglaltabb tagjára. A nyugodt környezet meg­alapozásához alapvető a jól szervezett, kapkodásmentes élet. amelyben sem a szer­vezési, sem a gazdasági prob­lémák nem kapnak túlságos hangsúlyt. S alapvető az egymás iránti gyengéd, fi­gyelmes szeretet, amit — szükség esetén, ha több ge­neráció él egy fedél alatt — a nagyfokú udvariasság is helyettesíthet. Pataki Mária Mit láthatunk a tv-ben? A Magyar Televízió szék­házában Kulcsár Ferenc a Magyar Rádió és Televízió elnökhelyettese sajtótájékoz­tatón ismertette a tv harma­dik negyedévi műsortervét. Bevezetőben elmondotta, hogy a közönség igénvének megfelelően a nyári hóna­pokon több szórakoztató mű­sort sugároznak és igen nagy heb-et kap programjukban a könnvű- és a tánczene. Szi­ne.síti a műsort az a sok helyszint közvetítés, amelye­ket a budapesti és a vidéki szabadtéri színpadokról ad­nak. A nyár egyik legjelen­tősebb adássorozata a Ma­gyar Televízió első táncdal 'esztivál iának négy műsora lesz. Négyszer 120 perc® nvilvános adáson mutatták be az elődöntőbe és a döntőbe került dalokat. A negyedévben több olyan sorozat indul, amely közér­deklődésre tarthat számot. Az utazás jegy nélkül a Szovjetunió tájait mutatja be. Tizenhárom ország össze­fogásából született. A béke egy napja című filmsorozat, amelvnek keretében kilenc ország kisfilmjét mutatják be. Megkezdik a Monté Christo grófja című angol filmsorozat sugárzását, ame­lyet hat egymást követő szombaton sugároznak. A Magvar Televízió a követke­'ző három hónapban 21 já­tékfilmet mutat be négy úi tv-játékot sugároz, továbbá három dramatizált irodalmi mű premierjét tervezi. Epül az ország VÍZSZINTES: 1. A máso­dik ötéves terv során hideg­hengerművel gazdagodott. 9. Szegedi üzem. 12. A madár szája. 13. Fedele van. 14. Távolodást kifejező igekö­tő. 15. Móricz Zsigmond. 16. A fiatal Gárdonyi írt róla. 17. Betűszomszédok a szor® ábécéből. 18. Ásványi étel­ízesítő. 19. Súlvmértékegy­ség. 20. A népből gyöke­redző. 21. A. Ü. 22. Mun­kanap. 23. Ruhát tisztító. 24. V. L. V. 25. Szorosan oda­tapadni. 28. Egyforma ma­gánhangzók. 29. A mélyben. 30. Nem ülő és nem is fek­vő. 31. Szem® takarmány. 32. Szege®. 33. Szegedi Köz­lekedési Vállalat. 34. Évet betöltöttt. 36. Helyrag. 37. Ásvány, az. üveget karcolja. 38. Termet. forma. 39. A szobába. 40. Ebbe az iránv­ba. 41. Ilyen a falevél. 42. Hosszabb vászon. 43. Haza­siet. 46. Hódme7Ővá.sár- ... 47. Szovjet hegység és fo­lvó. 48. A magasba tart. 49. Hír® ez az. edzőtábor. 50. S. G 7. 51. Járdák. 52. Te­réz beeéz.ése. 53. Z. O. 54. Takaró, angol eredetű szó­val. 55. AHha az iránvha. 56. Helyrag. 57. A Tiszai Vegyi­művek úi üzemegysége. (A cárt betűt" N-Y.l FÜGGŐLEGES: 1. Vári nagyüzem nevének rövidí­tése. 2. Sportoló. 3. Eel®ége van. 4. Az argon vegvjele. 5. A levegő, idegen szóösz­szetételekben. 6. S. D. E. 7. M. E. 8. Szegedet az egyik országszerte ismert Csong­rád menyei községgel köti össze. (Folytatása a függő­'eg® 13-as.) 9. Az idő. is­mert olasz szóval. 10 Hul­lani. 11. Személv® névmás. 13. A függőleg® 8-as foly­ü 5 5 f li) 12 1! (5 mr ,5 Ili 16 il 1? 111 \v Ilii ,9 1! 20 Iliül 21 Ifi I üllíi 23 1 1 Iliül 24 25 26 | 27 11! 28 29 m 30 líiiüf 32 Ül 33 ipr lü 35 36 11! 37 w 38 m 39 4T­!l! 40 H 41 •jí!?: 42 | 4T­44 45 Ül 46 1 i!I 46 1 ül 49 1 1 50 1 1 w 5, üpr IP 53 síp 54 | in 55 |!Ífiü 56 u r i i I 1 1 tatása. 16. Kis kecske. 18. Ebben a városban új papír­gyár működik. 19. Fával, ve­teménnyel beültetett terület. 20. Idegen férfinév. 21. ... iactn ®t (Juli® Ca®ar mondása: a kocka el van vetve.) 22. Német tudós (1724—1804). 23. Római 1555­ös. 24. Költemény. 26. Tied, németül. 27. Az alkalom (!) kezdete. 28. Házőrzők. 31. Hegy Miskolc közelében. 33. Üt jel kiszámíthatatlanok. 34. Tavasszal teszi a termé­szet. 35. Fontos gazdasági tényező. 37. A királv. cseh és szlovák nyelven. 38 Nagy tó a Szovjetunióban. 39. Fér­finév. 40. Kettős mutatószó. 41 Békés megyei község és férfinév is. 42. A földhe helyezi a magot. 43. .. . kilo­méter a fiiagöleges 8. hosz­sza. 44 Nem® gáz. kis mennyiségben a levegőben van. 45. Rési költő (Lász­ló. 1703—1764) 46 Rossz ta­nácsadó. 49. Enélkiil nincs komolv munka. 51. U. L. T. 52. A trombita szava. 54. A protaktinium vegyjele. 55. Régi római súlymérték. 56. A tetejére. A vízszint® 1.. 9., 57., a függőleg® 1„ 8. (és 13.1. 18., 35., 43 sorok megfejtése szombatig (július 2-ig) küld­hető be levelezőlapon M. K. MEGFEJTÉSEK — NYERTESEK A két héttel ezelőtti rejt­vény megfejtése: Kovára. Se­bratvén Endre orv®. Bugát Pál. Nendtvich Károlv. Ku­binvi Ágoston. B<9ie Ferenc. Vajda Péter. — Egy-egy könyvet kapottt: Bárdóczky Ferenené Ten in körút. Bischoff Gvuláné Bercsényi u. CsiHik Mihály Madách u. Göndös József Osztrov.sz.ky u. Ghvmessy András Hét­vezér ii. Keresztesi Irtván Hajnóczy u. Koródi Antal Április 4. útja. Lant® Jó­zsef Csongrádi sugárút. Mol­nár Ferenc Hunyadi Ján® sueárút Tóth Gátjor Makó. (Mindenkinek postán küld­tük el a jutalmat. A Balaton mellett 8 oel magyaror5zao, Vasarnap. 1966. iunlus 2A

Next

/
Oldalképek
Tartalom