Délmagyarország, 1966. június (56. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-26 / 150. szám

I Megvilágítás és színdinamika az üzemben O Hol legyen a lámpa? O Színek és az egészség O Á színek kompenzáló hatása O A sárga szín és a súlyérzék Amikor az ember dolgozik. a legtöbb munkát a szeme segítségével, va© annak ellenőrzé-sével végzi. Ehhez azonban jó megvilágítás szükséges. kozódni. Ez azt mutatja, Jó a világítás, ha megfe- hogv az ember szeme na©lelő erősségű fénvt biztosi- mértékben alkalmazkodik a tünk, ha ezt időben és tér- fényerősséghez, Ez. a rendben e©enlctesen osztjuk kivüli alkalmazkodó képesszét. ha káprázásmentes és- ség viszont nem azt ielenti. ha megfelelő kontraszthatást hogv mindegy, miiver megbiztosít ikontraszthatáson világítást kap a ©árban, s azt érjük — jelen esetben—, elfogadható munkához az ho© a munkadarab és a éjszakai fényhez hasonló háttér jól elkülönül egymás- hangulatvilágítás ia. Sajnos, tóll. Végül jó a megvilági- egyes üzemrészekben a megtás. ha színdinamikailag is világítás nem megfelelő, sőt megfelel. szemrontó. A megvilágítás erősségével kapcsolatban a 0,3-tőI 100 ezer lux-ig következőket érdemes fi©elembe venni. Mindenekelőtt A megvilágítás erősségét a világítási módot. Nem lux-ezal mérjük. Az ember mindé©, hogy a mennyenyári napon százezer lux aetről sugárzik-e le a fény, fény mellett is jól tud ol- va© csak munkahelyi megvasni. de a 0.5 lux holdvilá- világítást alkalmazunk. A gos éjszakában is tud tájé- mennyezetről érkező általános me©ilágítás mellett a legtöbb munkánál feltétlenül alkalmazni kell a helyi megvilágítást is. Az általános megvilágítás akkor jó, ha az a nagyon finom munkáknál eléri az 500 hix-ot A helyi megvilágítás, arrvenvKözismert, ho© a helerví- dést az 1950-es években ki- nyiben van néhány , száz siót a mesterséges holdak fejlesztett csillagaszati tele- lux-os általános megvilágiíedélzertén felhasználják, le- vízió hozta meg. Ez a képet tás. a káprázás és egvéb tehetővé téve ho© a kutató elemeire bontja, minden nvezők fi©e1embevéte)ével megfigyeléseket, végezhes- képelemet e©-e©' elektron- 1000 és 4000 lux erősségű lesen olyan helyeken is. aho- sokxzorozóval hoz kapcsolat- gyen. va maga még nem juthat el, ba. a képet tárolja mindaddig amíg 3 leolvasó berendezés működésbe nem lép. A csillagászati televízió fotokatódja u©an.is parányi mozaikokból áll, melyek , . , . . , , , , e© na©on vékony fémre- ^darabot minden oldalrol léggel e©ütt kis kondenzá- kf" Y,laR,tf!n;- de Ml "csillagászati mes£©eíő torokat alkotnak. Ezek a kis urnákkor u©ekunk arra MI csillagaszati megfi©elo ^^^^ ^^ fény is. ho© a hatter festese Televízió a csillagászatban csupán az önműködő laboratóriumok. A legnagyobb tükörteleszkóp Tervezik, ho© a légkörön Kontraszthatás Másik fontos szempont a már említett megfelelő kontraszthatás elérése. A munállomást. létesítenek. Ott a lé^ör"zavaró hatásai telje- hatására^az^ /totítéijtópek- masszínü legven. mint a ben. ha a dolgozó kénvtelen sen elesnének, az optikai nek megfelelő feszültségekre eszközök méreteit a súlyta- töltődnek fel. munkadarab. Abhan az esetlanság körülményei között semmi sem korlátozná, új korszak kezdődhetne a csillagászat. törtenetében. Az ilyen állomást azonban az Elektromos jelsorozat Ha például egy elektronsugár e feszült.ségképet meghatározott sorrendben „Ietaa jól megvilágított munkahelyéről a sötétbe, vagy gyengén világított munkaterembe felnézni, akkor szemének különleges elfáradása emberi tartózkodás feltéte- pogatja", akkor a képnek következik be. A vizjsgálatok. melyek ezen a területen folynak, bízóiéit biztosító berendezések megfelelő feszültség jelsoroegyelöre. feleslegesen terhel- zat keletkezik, mely a telenék, célszerűnek mutatkozik vízió elektronsugarának az ftják h ,j körülmé. az onmukodo csillagaszati erősségét vezerelhet.i es í© , ... .... , , ... -jgboratóinltn fétféhözása, a képernyőn megjelenik a nyek kozott * dolgozok melynek megfigyeléseit, te- kép. Ezoknek a — televíziós rontják a szemüket. A meglevízió közvetítené a Földre, elv alapjár. működő — be- felelő világítás viszont terNapjainkban már alkal- rendezéseknek az érzékeny- melésnövekedést eredmémázzák azokat a különleges sége mesraie felülmúlja a melyről különböző televíziós berendezeseket, fenvkepeszeti berendezese- . . , , . ..... . , amelyeket a csillagászati két' Az a sajátságuk, ho© a iParagakban mar tajekozodmegi'i©elések céljaira fej- képet elektromos jelsorozat- tunk, í© pl. a nyomda- és leszteítek ki. Ezeknek nem- tá alakítják át, s így a hír- szövőiparban 8 százalékos csak az észlelt kép további- adástechnikai eszközökkel termelésemelkedés tapasztaltasa a feladatuk, hanem a nehézség nélkül bárhova to- . .. ... „náeftA ' képeket tárolniuk is keH. vábbíthatók. Iiymódon al- hat° 10bb meglllagltas ese" amíg parancsot nem kapnak kalmassá teszik arra. hogy t®"a kép továbbítására. a légkörön kívüli csillaga- A munkalélektan egvik A csillagászok arra törek- sza ti megfi©elések eszköze fontos területe a színdinaszenek. ho©' a leghalvá- le©'en. Ez a csillagászati te- mika. mely a színek embert nyabb égi célokat is megfi- levízió tette lehetővé pél- befolyásoló szerepéről, vagvelhes rék. Ezért egyTe nő- dául a Hold túlsó oldalának lamint ezek alkalmazási levélték távcsöveik átmérőjét; lefényképezését is. hetőségeiröl szól. a legna©obb tükörtelesz.kóp átmérője 5 méter, aminél nagyobbat technikai okon miatt már nem célszerű építem Valóságos forradalmat jelentett a fényképezés bevezetése: a fotoemulzió érzékenysége kiterjesztette a megfi ©elések lehetőségét. De hiába próbálkoztak ezután mindaddig, amíg az elektronika nem jött segítségre. ho© hallatlanul megnövelje a csillagászati műszerek érzékenységét. A sikert az ún. fotokatódok alkalmazása hozta meg. Ez azon alapul, ho© a fémfelületre eső fény elektronokat vált ki a fémből. Ha ezeket a fotokstódokat még ún. elektroiisokszorozókhoz is kapcsolják, akkor el lehet érni azt, ho© minden <?©es fényrészecske (foton) kb 1 millió elektronból álló elektromos impulzust létesítsen. I© már minden eddigit felülmúló érzékenységű műszer áll rendelkezésre. A világ legnagyobb magasfeszültségű kísérleti telepe Csillagászati televízió A csillagásznak azonban ez nem elég, nem csak a ©enge fénv észlelésére, hanem képekre, a különböző égi Objektumok egyidejű megfigyelésére van szüksége. Erre felhasználhatók az emiitett elektronikus eszközök segítségével szerkesztett képerősítők, melyek a halvány képeket erőteljesebbé teszik. A képeket azonban ezek is végeredményében fényképészeti úton rögzítik, érzékenységüket tehát az alkalmazott film érzékenysége koriátozza. Az igaza megolElektromos kisülések remegtetik a le- s vegőt. de senkit sem veszélyeztetnek, mert a tudósok kordában tartják az elemi erőket; az embereket hatalmas vasbeton kamrák védelmezik. A magasfeszültségű készülékekben keletkező elektromos kisülések fontos kutatási feladatokat szolgálnak. A Moszkva kör- j» nyékén épített köz- Té pont a világ legnagyobb méretű magasfeszültségű kutató intézete. A kísértelek alkalmával keletkező nagymennyiségű elektromosságot ha- ^, talmas generátorokba vezetik. Iiymódon egyelőre ötmillió kilowattamper villa- \ \ mosenergiát nyernek, de ha teljesen befejezik a kísérleti állomás kiépítését, energiaszolgáltatása mintegv hatszorosára emelkedik. Képünkön: a soronlevő kísérlethez előkészítik az elektromos hálózat be- és kikapcsoló rendszerét. Az ember szempontjából nem közömbös, ho©- miiven szín veszi körül. Régóta ismeretes. hogy- a szín és az ember nagyon érdekes kölcsönhatásban van. mert a sz'nek hatnak az ember lelkivilágára. Az ember a színek közül — éppen ú©, mint a hangnál — nem érzékeli valamennyit, csak azok egy bizonyos csoportját. f© pl. az úgynevezett infravörös fénvt már nem erzékeliük. holott ez na©'on sok esetben, mint ol. a kohászatban. szemgvulladást okoz. Ugyanakkor pl. az ultraibolya sugárzás a halászoknál, téti sportolóknál okozhat különböző szembetegségeket. Félrevezető színek Nem közömbös az ember számára, hogy milvcn a kapcsolata a látott érzékelt színekkel. A színek nagyon alkalmasak arra. hogy az embert bizonyos ítéletei ben félrevezessék. megtévesszék. 1© például kompenzáló hatásuknál fogva lehetnek meleg és hideg színek, továbbá távolodás, illetve közeledés érzetét keltő színek stb. A színekre bizonyos általános hatások is jellemzők. A vörös szín pl. feszültségei dkoz az izomzatban, emeli a percenkénti légzésszámot, vérnyomást. A narancssárga viszont javítja az érverés percenkénti számát és fokozza a szív működését. Ezért na©on alkalmas a narancssárga szín különböző élelmiszerek csomagolására. A citromsárga. amellett, ho© serkenti az agytevekenységet. nyugtató hatást is mutat.. A zöldnek vérnyomást csökkentő, álmosító, de ugyanakkor biztonságérzetet keltő hatása is van. A kék csökkenti a pulzusszámot, de fájdalomérzet csillapítására is alkalmas. Ez utóbbi színt a modern kórházakban gyógyászati célra is használják és a falakat szívesen festik kékre. Hi«leg és meleg színek A színek kísérletileg kimutathatóan különböző érzeteket keltenek bennünk. A kék és zöld tónusú helyiségek hidegebb hőmérsékletet, a narancssárga és vörös melegebb érzetet kelt. Ezért a meleg üzemekben ún. „hideg" színek alkalmazása a helyes. Száraz kondicionált levegő esetén kék színű teremben érzi magát jobban a dolgozó. Érdekes a színék nehézségi kompenzáló hatása is. Kísérletet végeztek olyan szállítómunkásokkal. akik már több évtizede szállítók és í© meglehetősen na© gyakorlatot értek el a terhek súlyának megbecsülésében. Kísérletképpen kétféle színű ládákat készítettek ki szállításra; fekete-barna színűt és világossárgát. A dolgozók utasítást nem kaptak a ládák felpokolásának sorrendjére. Érdekes, ho© először a sárga ládákat rakták fel, ma.id később kezdtek a többi ládával foglalkozni. A kérdésre, hogy miért szállították előbb a sárga ládákat, azt válaszolták, hogy mert ezek könnyebbek voltak. A ládák természetesen azonos súlyúak voltak. a színezés azonban még őket is megtévesztette A színezéssel kapcsolatban tehát megállapították, hogv a nagyobb. nehezebb gépeket célszerűbb világosabb színre festeni. A színek megfelelő hatása a dolgozókra nemcsak kellemesebb munkakörülményt biztosít, hanem ezen keresztül a termelékenységet is emeli. A színdinamikai elvek alkalmazása a műhelyekben es munkahelyeken tehát a dolgozók és az üzem érdekében egyaránt célszerű. KISS GYÖRGY pszichológus Aki nem akar hazamenni E© kisfiú a nevelőotthonból. Megmondta a mamájának: ne is hívja., ő nem me© haza. Itt. állami gondozott. akar maradni, mert neki itt jó. Ezt ismétli meg most is a barna, égőszemű kisfiú, nyíltan. e©enesen. ha nem is minden zavar nélkül. Láthatom rajta. ő nagyon komolyan gondolja: nem akar ú jra „maszek ©terek" lenni. Mert i© disztingválnak maguk közt. Állami és maszek ©'erek. Az ember félig tréfának hallia. de az intézetben, úgv hiszem, nagyon is komoly ez a kifejezés. Lényegei mondóan komoly. Az égőszemű kisfiú nem akar hazamenni. Egv másik gyerek valóságos ideggürcsöt kapott, mikor az anvukasok évi „se csomag, se levél" távollét — gyakoriul ilag: sok évi „senkim sincs" élet után egyszerosak felkereste. Hiába volt az igazgató csitító szava, a ©-erek visszament a többiekhez az udvarra, nem akart,a látni azt. aki hosszú időn át tudni sem akart róla. Mert érzékenyek ezek az állami ©erekek. a sors tetle érzékennyé őket. Ki tudja hány éjszakát töprengett az a fiú. aki soha senkitől sem kapott egy érdeklődő sort sem. míg végre, szinte hisztérikusan kitört belőle az anyjával való találkozáskor: — Ha akkor nem kellettem. akkor most se! ... Némelyik le fki ismeretlen szülő pedig szívesen yenné, ha áz állam felnevelte hetec'ikes-nvolcaoikos fia visszatérné hozzá. In©en cselédnek. kereső kamasznak, majd pénzzel segítő fiatalembernek. Ha nern sikerül, kitörnek. — Hát ezt csinálta az állam' Elnevelik az ember gyerekét! Micsoda demokrácia ez?! — toporzékolt magából kikelve az igazgatói irodában egv kikent-kifent aszszonvság. akinek valahol véletlenül eszébe jutott, ho© hamarosan iskola ha ©ó fia lesz. De a fiú elfordította • fejét. Az igazan tó megkérdezte: — Mondja, küldött egyszer is csomagot? — Nincs nekem arra pénzem — vágta ki a Jumoenfrázisl" .1 messziről jött nő. — ötven fillérje sem volt soha? Egv levelezőlapra se tellett? Tudja, milven jólesett volna ennék a szegény ©ereknek? Az asszony bevágta az ajtót. elment, mint sok maa hasonlóan élő. gondolkozó asszony Megbán i ák -e. M tudja? Biztosan megbánják, de mikor? A lelkűkbe nem lehet belelátni, mikor kilépnek a fiukat nevelő intézet kappján. A kapun, amelv mögött iő néháov éeóeaomú kisfiú vívódik a gondolatokkal. Milven jó. hogy tte wtóbbt időben megkapták elemi jogukat ezek a gverekek: ma már maguk mondhatják kj a döntő szót. nem játékszerei többé e© ellökő vagy viazszarántó szülői kéznek. S. M. Szót kérnek a gazdák Ne jósolgassunk, bízzuk a döntést az életre. Néhány sokat ígérő tsz-elnök felsülése megtanított: bizalmat igen, de sikert ne előlegezzünk! Beváltja-e ígéretét Rontás István, a sándorfalvi Rózsa Ferenc Tsz fiatál, új elnöke? — majd e© vagy több év múlva a tetlek és lények adnak rá hitelt érdemlő választ. Rostás elvtárs fiatalember, öveken át. a tsz agronómusa volt, feltehetően jól ismerik munkáját és képességeit a szövetkezeti gazdák. Bizonyára azért választották elnökükké, mert elismerik munkáját. No, mindez biztató. Mitől iá a tsz-elnök? Az egyik brigádülésen valaki megjegyezte: „Amenynyiben Rostás elvtárs 40 forintot fizet munkaegységenként, akkor jó elnök lesz; ellenkező esetben azonban rossz..." Nem is volna különösebb probléma, ha a 40 forintokat csak úgy kivehetné mellényzsebéből. De kérdés: megtermelik-e a szövetkezeti gazdák ezt az értéket? A Rózsa Ferenc Tsz terve 32 forintos munkaegységet ír elő 1966-ra. Több lesz vagy kevesebb? Beleszól az időjárás, a gazdasá©ezetés, s nem utolsósorban a szövetkezeti gazdák munkájának gondossága. Nem az elnök fizet, hanem a közösség teremtőereje. Végeredményben — bármennyire fontos a jó vezetés és munkaszervezés — a gazdák fáradozása. odaadása, hozzáértése. földszeretete szüli a forintokat. A Rózsa Ferenc Tsz idén 8 millió 740 pzer forint árubevételt tervez. Fokozottabb az ipari nővén vek termesztése, hízó sertésből több mint kétszeresére, hízómarhábó! csaknem háromszorosára szerződtek. mint távalv. Huszonhárom hold közös telepítésű szőlő idén termőre fordult. Véleménye* fóruma A t.sz-demokráeia lehetővé teszi, ho© a gazdaközösség megkövetelje a jó vezetést, a jó munkálkodást. Van-e megfelelő fóruma mindennek? Érdekes megjegyzést olvas tam az egvik párttaggvülés jegyzőkönyvében, „A vezetőbeosztásban levő kommunts ták (a tsz vezetőiről va® szó), szakemberek, brigádvezetők nem mernek találkozni a tagsággal... 1965-ben nem tartottak brigádülést, kivéve a téli és tavaszi időszakot" — hangoztatta egyik kommunista. A tsz elnöke és párt-alapszervezeti titkára szerint kissé „erős" ez. a következtetés. A ©ülésekről tavalv valóhon megfeledkeztek. de nem azért, mert féltek találkozni az emberekkel. Csupán h»nvaasáeon. szervezatlenségen. r~ no. meg a sok munkán í» — múlott. Gazdai juss Ennek ellenére értékes volt ez a há torban gú bírálat. mert. a kommunisták „zöld asztalára" tette o témát. Idén aztán rendszeresítették a havonta megtartandó brigádmegbeszéléseket. És ezek igen hasznosak, n gazdák — amint a jegyzőkönvvekben olvasom — sok apró észrevételt, okos tavaslatot mondtak el. Szóvá tették a traktoristák késedelmességét a földeken, a gazd aságvezetók e©es intézkedéseit, a „presszózást" az irodákban, javadalmazási problémákról vitatkoztak. Ismét csa* azt mondhatom: tévedéseik. túlzásaik ellenére is hasznos a gazdák véleménynyilvánítása A problémák tisztázása végül is jobb megértést, a gazdaság előrehaladását szolgálja; Gulyás Mihály tez-gazda üdvözölte n feltámasztott brigádüléseket: „a dolgozó tagság í© elmondhatja réleménvét a vezetőség ebből tanul". Végül Is í© gazdáit a gazdák a tsz-ben, ez a taz-demokrácia. B fl. Szerszámlakatesl. íti>-v»r» betilt) rtl« kulcsokat tért! tt nrti seettlmunkásekat felveszünk. ITT VA© TV. éves teehntlriml tsnutót t hónapi munkaidőre Vasárnap, 1966. június 26. DÉL-MAGYARORSZÁG 9