Délmagyarország, 1966. június (56. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-26 / 150. szám

Újjáépítik Szeged legnagyobb téglagyárát Hatvan évig elegendő agyagmez,ö Automatikus alagútkemence Évi 28 millió darab tégla Folyamatos üzemmenet ^^^^ VILÁG PROLETÁR]Ált EGYESÜLJETEK! diL-MAmamm A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Közismert a Jelenlegi téglahiány. Bár a Csongrád— Bács megy® Téglaipari Vállalat legnagyobb gyára, a szegedi l-es üzem, évente 12 millió darab téglát készít, mégsem tudják kielégíteni az igényeket. Ezért is örvendetes a bír, hogy újjáépítik, modernizálják, bővítik a Bajai úton levő téglagyárat. A beruházási programot már ? Jóváhagyták, befejezés előtt állnak a tervek elkészites&réls és még ebben az esztendőben megkezdődik az újjáépítés. '•• A beruházást program első fázisaként alapos talajmechanikai vizsgálatokat végeztek a gyár melletti területen.: A kutatófúrások alapjait megállapították, hogy IS méteres mélységig kiváló agyagot lehet bányászni, F a hét megye lelőhelyei közül ftt találták a legjobb minőséget A negyven hektárnyi területen — figyelembe véve a 10,5 méteres kotrási arányt és az újjáépített gyár termelési kapacitásai — mintegy hatvan esztendeig elegendő agyagmennyiség® tártak fel. El képizelhető az fs, hogy kétszintes kitermelést folytatnak — amely elsősorban a talajvíztől függ —, s akkor hosszabb időre is biztosíott az alapanyag. A téglagyár által megvizsgált terület kisajátítása folyamatban van, lényegében a volt repülőtér egy része kerül a gyár birtokába. A beruházás egyik slágere az újfajta alagútkemence lesz. Egv ilyen típusú téglaégető kemence már üzemel hazánkban, Mezőberényben. A tapasztalatok biztatóak, érdemes lesz Szegeden ls aiagútkemcncét építeni. A kemence kapacitása igen nagy: éta 20 millió darab égetett tégla. A hagyományos körkemencével szemben ez esetben teljesen automatikus technikáról és technológiáról van szó. A kemence hossza 92 méter, a belső térfogata 4.35 négyzetméter. Az alagütkemencénél nem a tűz „megy körbe", hanem a tűz egy helyben áll, s a lassan mozgó kocsik továbbítják a téglarakományukat előre, keresztül az égető térségen. Magyarán: elindul a szárított nyerstégla az alagútkemencébe és a végén kigördül a kész, égetett tégla, A rakodás és szállítás, á kemence kiszolgálása teljesen gépesített lesz, sőt a kiégetett téglák rakodásánál újfajta, bolgár gyártmányú szorítópofás villástargonca végzi a gyors és biztonságos munkát. A kemencébe való be- és kilépésnél két-két zsilippel zárható kamra biztosítja az átmenetet, a szigetelést. Az alagútkemence széntüzelésű, A közel negyvenminió forintos beruházásból sok mindent megváltoztatnak az újjáépülő szegedi téglagyárban. A feldolgozó agregátsor újfajta technológiát kap. Az automatikus vonal finomabb megmunkálást tesz jnajd lehetővé; de érdekes motívum, hogy a nyerstégla gyártásnál a leszáradásig , emberi kéz nem nyúl a téglákhoz, A nyerstégla szárítása mesterséges úton történik, tehát független az időjárás viszontagságaitól. Az átalakított szárítók gőzüzemúek lesznek,, a gőzt előállító kazánházban pedig földgázzal tüzelnek. Az óránként engedélyezett gázmennyiség 750 köbméter. A gázról néhány szót: a gyár összes fűtőenergia szükséglete — tehát az égetés igénye is — körülbelül 1100 köbméter/óra gázmennyiség lenne. Ezt a felsőbb szervek engedélyezték. Az igaz, hogy a bányákból nagymennyiségű aprószemcsés szén kerül ki, s ezt a minőséget a téglagyárak kitűnően hasznosítják. De Szeged messze esik a bányamedencéktől és tetemes a szállítási költség. Ha a sok tényezőt figyelembe vesszük, elsősorban azt, hogy a téglagyár itt van a földgáz lelőhely kellős közepén meggondolandó a fűtőenergia megválasztása. Az újjáépítés során kicserélik a nyerstégla gyártó gépsort, bővítik a bánya gépparkját, új TMK-múhelyt építenek és megfelelő jóléti és szociális épületeket emelnek. Igen fontos, hogy téli agyagtárolót is l®esítenek, ahol körülbelül másfél hétre elegendő nyersanyagot tudnak majd tárolni, s így a kemény téli időszakban, amikor a bányászat leáll, a nyerstégla gyártását folytathatják. Az újjáépített téglagyárban két műszakban dolgoznak, s a meglevő körkemencével együtt évente 28 millió darab téglát gyártanak. A termelés mennyisége úgy fog növekedni, hogy létszámra nem lesz szükség, sőt legtöbb területen könnyebbé válik a munka. A termelékenységre egyetlen példát: jelenleg 1000 darab tégla elkészítéséhez 10— 13 munkaórára van szükség, ha befejezik az új technika és technológia felszerelését, 1000 darab tégla gyártásához elegendő lesz 4—5 munkaóra. Az újjáépítést 1966 november elsején kezdik és 1968-ban fejezik be. Gazdagh István Elkészült az új út a Takaréktár utcában Március óta nap mint nap többszázan kísérték figyelemmel Szeged belvárosában a Takaréktár ró a Horváth Mihály utcai útépítési munkálatokat. Az I. kerületi tanács megrendelése alapján a városgazdálkodási vállalat — első ilyen jellegű ró volumenű vállalkozásként — Pazar Miklós mérnök tervei alapján fogott hozzá a korszerű úttestek építéséhez. Ezek elkészülte után majd tovább folytatódik az útépítés a Széchenyi tér északi oldalán, a Vörösmarty ró a Wesselényi utcában, s ezzel befejeződik a belső részre tervezett útátépítés. A Takaréktár utcában 950 ezer forintos költséggel 3500 négyzetméter területen határidőre befejezték a munkálatokat. A Horváth Mihály utcában 650 ezer forintos költséggel 2300 négyz®méteren az úttest- ró járdaépítés ugyancsak befejezés előtt van, s a terv szerint 8—10 nap alatt, szintén a határidőre elkészül. Szombaton meg is történt a Takaréktár utcai új út és gyalogjárda műszaki átadása. A Takaréktár utcában néhány napon belül a forgalom is megindul. 56. évfolyam, 150. szám Ara: 80 fillér Vasárnap, 1966. június 26. Törvénybe iktatták az űj ötéves tervet Befejezte tanácskozását az országgyűlés Az országgyűlés szombaton délelőtt folytatta a népgazdaság harmadik ötéves tervróől szóló törvényjavaslat tárgyalását. Az ülés első felszólalója Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese volt. Nagy tapssal fogadott beszéde után, Balog László Csongrád megyei ró Benke Valéria Tolna megyei képviselő szólalt még fel a törvényjavaslat vitájában. Ezután dr. Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke reflektált a vitában elhangzott észrevételekre, majd szavazásra került sor. Az országgyűlés a terv- ró költségvetési bizottság, valamint Varga Károly és Németh Károly képviselők által javasolt módosításokkal egyhangúlag elfogadta, a népgazdaság harmadik ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot. A határozathozatal után terjesztetFehér Lajos: ték az országgyűlés elé az ipari bizottság jelentését Klujber László képviselőnek az 1965. november 13-i ülésen elmondott interpellációjával kapcsolatban, mely a bauxitbányászok szervezeti hovatartozásáról szólt. A bizottság jelentését Gácsi Miklós képviselő ismertette. A vizsgálat tapasztalatai alapján az ipari bizottság nem javasol változtatást a bauxitbányászok szakmai-szervezeti hovatartozásában. Ugyanakkor megállapította, hogy a bauxitbányászok kereseti és munkaviszonyai gyengébbek a szénbányászokénál és az interpelláció óta már történtek is bizonyos intézkedések. A meglevő különbségek fokozatos megszüntetésére felhívták az illetékes állami és társadalmi szervezetek figyelmét. Az ipari bizottság jelentését az országgyűlés elfogadta. Ezután a parlament meghallgatta ró jóváhagyólag tudomásul vette dr. Szénási Géza legfőbb ügyész beszámolóját. Negyedik napirendi pontként Kántor Lajosné Borsod megyei képviselő interpellációja hangzott el a pálházi perlitbánya tervszerű fejlesztésével kapcsolatban. Dr. Ajtai Miklós a vizsgálat befejezése után, 30 napon belül írásban ad választ a képviselőnek és az országgyűlés elnökének. A választ az országgyűlés legközelebbi ülésén ismertetik. Az ülésszak ezzel befejezte munkáját. Vass Istvánné az országgyűlés elnöke er®, egészség® kívánt a képviselőknek és az ülést bezárta. (A tegnapi ülésről Fehér Lajos beszédét, Balog László Csongrád megeyi képviselő felszólalását, dr. Ajtai Miklós válaszát és dr. Szénási Géza beszámolóját ismertetjük.) A szükségletekkel jobb összhangba kerül a mezőgazdaság Á harmadik ötéves tervben gazdasági erőforrásaink igen jelentős részét, a népgazdaság beruházásainak 46— 50 százalékát — mintegy 120 milliárd forintot — az ipar ró építőipar fejlesztésére fordítjuk. Ez a nagyarányú befektetés igen nagy kötelezettséget, felelősséget ró iparunkra, az ipari ró építőipari vezet őkré, dolgozókra egyaránt. Gazdasági életünk fejlesztésének sorsa túlnyomó részt a munkásosztály kezébe van letéve: névüníc életszínvonala, jövőnk nagymértékben azon múlik, hogy az iparban hogyan gazdálkodnak az új befektetések csaknem felét lekötő eszközökkel. ipari eredetű anyagok ró esz- mint a terv is számol ezzel közök felhasználása 32 szá- — nagyobb figyelmet kell zalékkai nő. fordítania a mezőgazdasági A hazai iparnak különösen igények jobb kielégítésére, a a gép- ró vegyiparnak, az mezőgazdaság műszaki fejépítőiparnak, a jövőben — lesztésére. Cserébe több és jobb élelmiszer A mezőgazdaság szerepe nagy Nagy felelősség hárul a mezőgazdasági vezetőkre és dolgozókra is. A beruházások 16—18 százalékát — mintegy 44—55 milliárd forintot — a mezőgazdaság fejlesztésére fordítjuk. Az ország élelmiszerellátása — s bizonyos mértékben külkereskedelmünk egyensúlya is — attól függ: mennyire gazdaságosan ró célirányosan használjuk fel ezeket az eszközöket a korszerű nagyüzemi gazdálkodás megalapozására. Hazánk azok közé az országok közé tartozik, amelyek képesek arra, hogy saját termelésükből elégítsék ki a lakosság növekvő igényeit a legfontosabb élelmiszerekből, sőt ezzel egyidejűleg tekintélyes mennyiségű élelmiszert exportáljanak is. Ez igen előnyös, s különösen azért kiemelkedő jelentőségű, mert ipari nyersanyagokban viszont szegények vagyunk. A mezőgazdaság szinte népgazdaságunk egyetlen fő ága, amelynek aránylag kevés importból származó anyagot kell felhasználnia termelése növeléséhez. Ilyen körülmények között nálunk a mezőgazdaságnak lényegesen nagyobb szerepe van a gazdasági életben, mint az ipari nyersanyagokban gazdag országokban. A mezőgazdaság — amelynek adottságai hazánkban viszonylag kedvezőek — a lakosság élelmiszerrel' s az ipar nyersanyaggal való ellátásán kívül exportjával fontos szerepet tölt be a népgazdaság más ágainak fejlesztéséhez szükséges vásárlásaink fedezésében is. A fejlett tökró országokban vásárlásaink igen jelentős részét a mezőgazdasági ró élelmiszerexporton nyert devizával fedezzük. A múlt esztendőben a mezőgazdasági és élelmiszer-kivitel révén mintegy 2,3 milliárd devizaforint aktív egyenleghez jutott népgazdaságunk. Azt tervezzük, hogy a mezőgazdasági és élelmiszer exportimport aktív egyenleg a harmadik ötéves tervben gyorsabban nő. Ha terveinket sikerül valóraváltani, öt év alatt — pusztán szocialista viszonylatban — 10—11 milliárd devizaforint aktívumhoz jutunk, amely már jelentős vásárlásokat tesz lehetővé a szocialista országok piacain. Sem az ipart, sem a mezőgazdaságot nem önmagáért fejlesztjük. Az iparnak, a városnak szüksége van élelmiszerre, mezőgazdasági nyersanyagokra, a mezőgazdaság viszont nem fejlődhet az ipar termékei nélkül. Különösen így van ez a korszerű nagyüzemi mezőgazdaságban. A harmadik ötéves tervben például a mezőgazdaság által igényelt Mit nyújt mindezért cserébe a mezőgazdaság? Több ró jobb élelmiszert a lakosság ró a külkereskedelem részére, továbbá több ró olcsóbb nyersanyagot az élelmiszeriparnak ró a könnyűiparnak. A harmadik ötéves tervben ugyanis a mezőgazdasági termelés 13—15 százalékos növekedését tervezzük, s ez megfelelő alapot nyújt a törvényjavaslatban szereplő igények kielégítésére. A mezőgazdasági termelés tervbe vett emelkedése kb. 2.6—3 százalékos évi növekedési ütemet tételez fel. Ez jóval magasabb annál, amit eddig a magyar mezőgazdaság fejlődésében elértünk. A mezőgazdasági termelés növekedését a harmadik ötéves terv feszítetten irányozza elő. Megvalósítása a gazdálkodás további belterjesítését, ezzel összefüggésben az erők összpontosítását követeli meg a legkülönbözőbb posztokon álló mezőgazdasági vezetőktől. s fegyelmezett jó munkát kíván a mezőgazdaság valamennyi dolgozójától. A második ötéves tervhez képest a következő öt évben körülbelül 10 százalékkal több befektetéssel fejlesztjük a mezőgazdaságot Hatalmas összeg ez s nagy lehetőséget biztosít, amelyet maximálisan ki kell használnunk. El kell érnünk, hogy a rendelkezésre álló anyagi eszközöket a leglényegesebb feladatok megoldására koncentráljuk. Az olyan gyakorlat. hogy mindenüvé juttatunk egy keveset — igen alacsony hatásfokú lenne. A legfontosabb feladatok Ennek ellenére látnunk kell, hogy mindent egyszerre megoldani nem tudunk. A régi. elavult termeiéji eszközök kicserélése, az új. korszerű gépek és nagyüzemi épületek megteremtése. a szocialista nagyüzemi rendszer teljes kiépítése hosszú időt igényel. Európa egyik legelmaradottabb mezőgazdaságát örököltük a tőkés földesúri rendszertől. Az évszázados elmaradottságot nem könnyű behozni. Ez is azt indokolja, hogy akkor cselekszünk helyesen, ha fő figyelmünket azoknak a feladatoknak a megoldására fordítjuk, amelyek a népgazdaság, a lakosság, az export szempontjából a legfontosabbak. Melyek ezek? — Az ország ellátásában továbbra is egyik legfontosabb tennivaló a kenyérgabona-szükséglet fedezése hazai termésből. Második ötéves tervünk utolsó két esztendejében már nem kellett kenyérgabonát importálnunk. sőt az 1965. évi termésből még jó egy hónapra elegendő készletünk ts maradt. Ezt elsősorban a bővebben termő; intenzív búzafajták. — s a termelésükhöz szükséges technika — széles körű elterjesztésével értük el, továbbá azzal, hogy a műtrágya jelentős részét is — mintegy 40 százalékát — erre a termelési célra koncentráltuk. — Az állattenyésztés fejlesztése és az állati termékek termelésének fokozása érdekében a harmadik ötéves tervben is nagy gondot fordítunk a takarmánytermesztésre. Megfelelő mennyiségű, jó minőségű ró olcsó takarmányok nélkül ugyanis elképzelhetetlen lenne, hogy az állattenyésztés színvonalát jelentősen fejlesszük és termelési költség®t csökkentsük. A szemes- ró szálastakarmányok termelésének növekedését a terv úgv irányozza elő. hogy az állattenyésztés egyre szilárdabb (Folytatás a 2. oldalon) f T