Délmagyarország, 1966. június (56. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-25 / 149. szám

w Az új ötéves terv vitája az országgyűlésben (Folytatás az 1. oldalról.) együttműködés minden olyan kés országokkal. Népgazda- lehetőségét készek vagyunk ságunk gyonsabb fejlesztése felhasználni, amely kölraöérdekében a gazdasági nős előnyöket nyújt Választékosabb hazai ellátás Azt szeretnénk, ha a lakosság ellátásának fejlődése mind sokoldalúbb lenne, ha a rendelkezésére álló árualapok választéka a jelenlegi nél nemcsak nagyobb, hanem bővebb is lenne. A fogyasztási cikkek bőségének megteremtése nem könnyű feladat s talán ebben az 5 éves tervben maradéktalanul nem oldható meg. De gazdaságpolitikánknak ezt a vonását nem téveszthetjük szem elöl, sőt a lehetőségekhez képest erősíteni ls akarjuk — mondotta, majd így folytatta: Tisztelt országgyűlés! Az Ötéves terv első évének eddig eltelt időszakában kedvezőeknek ítélhetők a gazdasági eredmények. A terv főbb céljait — úgy látszik —, ez évben is elérjük. Kedvezően alakul ipari termelésünk, s az ipar termelékenysége. A mezőgazdaságban az aktuális munkákat nagy szorgalommal végzik. A terméskilátások reményt keltőek. A külkereskedelmi forgalom alakulása is biztató, s úgy tűnik — megértve az egyenleg alakulásának fontosságát — kellő erőfeszítések történnek az előirányzatok teljesítésére. A beruházások szervezettebbé tétele, a koncentráció fokozása érdekében Intézkedéseket foganatosítottunk és remlélhető, hogy — várakozásunknak megfelelően — etéren ls javulás következik be. Ami a termelés gazdaságosságát illeti, szintén biztatóak a jelek. A termelés jobban összhangban van a szükségletekkel, s a készletek emelkedése nem túlzott. Az év elején hozott bérjellegű intézkedéseink kedvező visszhangot váltottak ki. Az áremelési és hasonló jellegű intézkedéseink végül is megértésre találtak, az árcsökkentéseket pedig örömmel fogadták. A lakosság ellátása nem zökkenőmentes, vannak választéki hiányok, de ezek alapvetően nem zavarják az ellátását Mindent egybevetve az ellátás, a hiányosságok ellenére, jobb, mint bármelyik előző esztendőben volt. Most, az árintézkedések után, azonban az emberek a hiányosságokra sokkal érzékenyebben reagálnak. Ezen nem szabad csodálkoznunk és kötelességünk minden kérdésre, felmerülő kételyre őszintén válaszolni. Az emberek úgy vélekednek: rendben van, tudomásul vettük a húsáremelést de most eztán legyen hús; éspedig olyan, amilyet vásárolni akarunk. A vágóállat-fel vásárlási árak és a hús fogyasztói árának év elejei felemelése eddig nem hozott érezhető javulást az ellátásban. Ilyen gyors javulással senki nem is számolt. Tudtuk, hogy egyik hónapról a másikra nagy változás nem állhat be. Intézkedéseink csak egykét év alatt hozhatnak érezhető javulást detileg tervezettnél több árut bocsátunk a belkereskedelem rendelkezésére, bővítjük a készárú importot. a ruházati ellátás már javul. A kereslet normalizálódik. A folyamatos ipari szállítások, valamint a rendkívüli intézkedések nyomán az ellátási hiányosságok fokozatosan enyhülni fognak. A megtett rendkívüli Intézkedések mindenképpen szükségesek voltak. Egyré6zük átmenetileg rontja külkereskedelmi forgalmunk egyenlegét de más áruk tervenfelüli exportjával ez ellensúlyozható lesz. Megállapítható, hogy a lakosság. életkörülményei az elmúlt évhez képest javultak. Megfelelő a foglalkoztatottság, többet vásárolnak, nő a takarékbetétállomány. A szezonális élelmiszerek menynyisége több, áru általában alacsonyabb mint tavaly ilyenkor volt Áttekintve gazdasági helyzetünket, elmondhatjuk, hogy mint minden évben, most is vannak gondjaink, könnyebben és nehezebben megoldható problémáink. Ezek egy részét ez évben nem is tudjuk végleg megoldani. Sok azonban a pozitív jelenség, és biztató, hogy ezek vannak többségben. Üj feltételek, új követelmények A húsárak és a fogyasztás Az év első hónapjában — miután a húsáremelés már ekkor ismert volt — a lakosság sertéshús vásárlása 2000 tonnával (20 százalékkal) volt nagyobb az egy évvel korábbinál. Sokan a napi szükségleten felül vásároltak húst és azt a legkülönbözőbb módon tartalékolták. Annyi kolbász egyetlenegy esztendőben sem készült a háztartásokban. mint ez év elején. Az év következő 2 hónapjában jórészt az elővásárlások következtében, mintegy 2000 tonnával kevesebb húst vásárolt a lakosság. A második negyedévben a húsvásárlások mértéke a tavalyihoz viszonyítva nem emelkedett, hanem csökkent. A viszonyítási alap azonban irreális. Emlékezet®. hogy tavaly száj- és körömfájás sújtotta az állatállományt. A kivágások száma megnőtt, s közben az export — különösen az év első felében — majdnem lehetetlenné vált. Ez rendkívüli helyzetet teremtett, az ellátási színvonalat lászólag javította s közben tetemes károkat okozott a népgazdaságnak. Az áremelés óta a kereslet egyre inkább eltolódott az eddig is nagyobb mértékben vásárolt sertéshús irányába. A nagyobb keresletet eddig nem tudtuk maradéktalanul kielégíteni, bár erre tettünk intézkedéseket. Az első félévben forgalomba hozott húsból a sertéshús aránya 65 százalék, az elmúlt év első félévéhez kép®t lényegében nem változott. Az első félévben forgalomba hozott fagyasztott marhahús az össz® húsnak kevesebb, 'mint 10 százaléka. A lakosság azonban ezt a mennyiséget sem szív®en vásárolta meg. Arra törekszünk, hogy a második félévben ezt az arányt tovább csökkentsük. Ismeret®, hogy a húsáremelés hatására egyes termelök az év első hónapjaiban jelentősen emelték az élő- és vágott baromfi árát. Az állam az export rovására növelte az élőbaromfi eladást. Májusban például nyolcszorosát adták el az egy évvel korábbi mennyiségnek. Ennek eredményeként javult az ellátás, az árak pedig általában a tavalyival azonos szintre mentek vissza. Ezek az intézkedések még nem fognak húsbőséget eredményezni, de fokozatosan enyhítenek az ellátás jelenlegi szűkösebb helyzetén, összességében 1966-ban a belkereskedelem a lakosság ellátására a tavalyival azonos mennyiségű húst hoz forgalomba. Tisztelt országgyűlés! Az idei és a jövő évi munkánkat meghatározza, hogy az 5 éves terv végrehajtásának megszervezésével egyidejűleg részleteiben is ki kell dolgozni a gazdasági élet új mechanizmusát. Sokoldalú munka szükséges ahhoz, hogy a Központi Bizottság irányelvei alapján az új gazdasági mechanizmust kidolgozzuk, bevezessük, a gyakorlati életben ellenőrizzük. Pártunk az ellenforradalom leverése után az ország érdekeinek jobban megfelelő gazdaságpolitikát dolgozott ki. Ennek megvalósítására a régi mechanizmus alkalmatlan volt. Ezért a gazdaságpolitikával egy időben jelentős változtatásokat ®zközöltünk az eddig érvényben levő gazdasági mechanizmuson is. Az azóta eltelt tíz év alatt, az élet követelményeinek megfelelően, fejlesztettük a mechanizmus elemeit. A népgazdaság egésze már szocialista alapokon nyugszik, gazdaságpolitikánk megvalósításának feltételei is megváltoztak. E feltételeknek megfelelően kell a jelenlegi mechanizmust tovább fejleszteni, most egyidejűleg egész rendszerén jelentős változtatásokat eszközölni. A Központi Bizottság határozata tudományos alapossággal fogalmazta meg a .teendők összességét A reform alapvető célja a szocializmus gyorsabb építése előtt álló — jórészt önmagunk teremtette — akadályok elhárítása és a hatékonyabb gazdaságfejlesztési eszközök kidolgozása. A határozatot nagy érdeklődéssel tanulmányozzák szerte az országban. A szakemberek széles köre vizsgálja, hogy milyen tennivaló hárul rá, milyen keretek között valósíthatja meg elgondolásait hogyan alakul munkája a jövőben. A dolgozók többsége bízik benne, hogy a Központi Bizottság határozata, mint mindig, most is a népjólét ügyét szolgálja. Vannak — s ez természetes — aggályoskodó hangok is. Hiszen sokan még nem látják egyértelműen és világosan, mi következik a határozatból. Figyelemmel erre, talán hasznos a fő vonásokat megemlíteni. A kormány munkaterve szerint a következő főbb tennivalók vannak: ki kell dolgozni a különböző időtartamú népgazdasági tervek készítésének elveit és módszereit Időben közölni kell a vállalatokkal, hogyan készítsék a jövőben év® terveiket Az új beruházási rendszer kialakítása érdekében sürgősen ki kell dolgozni az általán® elveket a döntési jogköröket az egyeztetési és jóváhagyási eljárás egyszerűsítését. Szabályozná kell a hitelfinanszírozás rendjét, a vállalatok ós a finanszírozó bank kapcsolatát A már folyamatban levő beruházások közül ki kell választani, melyek megvalósítása történhet a továbbiakban is központi pénzeszközökből, s milyen feltételek mellett Ki kell választani, hogy a folyamatban levő beruházásokból melyeket kell hitelből finanszírozott beruházásokká átalakítani. Az 1968-ban kezdődő beruházások közül meg kell jelölni a központi eszközökből megvalósítható beruházások körét. Ki kell alakítani a beruházási hitelek feltételeit, meg kell határozni a vállalatfejlraztósi alap képzésének és felhasználásának módját Rugalmas árrendszerre van szükség Kedvezőbb fejlődési ütem Megnőtt a kereslet a ruházati cikkek iránt A ruházati árcsökkentésekkel kapcsolatban hallani olyan kérdést, hogy miért inem kapni az üzletekben a leszállított áru cikkeket? Egészében ezekből a cikkekből az ellátás sokkal jobb, mint eddig volt, de a kereslet ugrásszerűen meg növekedett A ruházati cikkek forgalma az előző évhez viszonyítva januárban 13 százalékkal alacsonyabb volt. Februárban már több mint 130 százaléka, márciusban — valamelyest csökkenve — de még mindig 118 százaléka volt az előző évinek. A vásárlások jobban növekedtek, mint az várható volt. Minden számításunkat felülmúlta. hogy februárban a januárihoz kép®t nylon harisnyából másfélszer®ére. konfekcionált ágyneműből, nylon zokniból több mint kétszeresére, kötöttáruból majdnem két és félszeresére, orkán kabátból több mint két és félszeresére nőtt a forgalom. Az utánpótlás ennél lassúbb volt, így a cikkek egyrésze — az árcsökkentéssel, továbbá az Ipari szállítás elmaradásával összefüggésben — az ellátás javítására tett intézkedéseink ellenére is átmenetileg hiánycikké vált. Az áruhiány kiküszöbölésére igen sok intézkedés történt. A könnyűiparban növeltük a kapacitást, a nyersanyagból többlet importot rendeltünk el. Gondoskodtunk a tervenfelüli termeléshez szükség® bér- és egyéb kiadások fedezetéről. Az ellátás további javítására fokozzuk a baráti -országokkal folytatott árucserét. Az ereA gazdasági mechanizmus reformjával azt kívánjuk elérni, hogy jobban kihasználjuk a szocialista gazdaságban rejlő lehetőségeket, szorosabb legyen a vállalati és állami érdekek egysége, kedvezőbbé váljék gazdasági fejlődésünk üteme. A gazdálkodás alapvető szervei, a vállalatok nagyobb önállósággal, több felelősséggel, a szükségletekkel jobban összhangban, a piac követelményeinek, a fogyasztók érdekeinek megfelelőbben dolgozzanak. A gazdasági mechanizmus reformja során továbbfejlesztjük tervezési rendszerünket, erősítve a központi ós a távlati tervezést, nagyobb önállóságot adva a vállalatoknak saját tervük elkészítéséhez. Mindezt úgy, hogy a gazdasági vezetés hatékonyabb legyen, az anyagi érdekeltség fejlődjön, biztosítva, hogy a vállalatok eredmény® működése közvetlenül hasson a személy® jövedelmekre. Azt akarjuk elérni, hogy a gazdasági kérdésekben ott döntsenek telj® felelősséggel, ahol az adott problémákat a legjobban ismerik. A vállalatok ügyeiket, termelési, létszám-, bér- és egyéb problémáikat maguk — a felsőbb szervek részletekbe menő beteszólása nélkül — intézzék. Ne írják elő különböző mutatószámok: mit, mikor és hogyan termeljenek, milyen felújításokat, beruházásokat hajtsanak végre, mit forgalmazzanak, milyen készleteket képezzenek. A tervgazdálkodásnak olyan rendszerét kívánjuk megvalósítani, aiol a központi szervek a legdöntőbb kérdéseket, a legfőbb arányokat, fejlesztési irányokat megalapozottan döntik el, a körülményeket messzemenően figyelembe véve, tehát kialakítják — a gazdaságpolitikának megfelelően — a népgazdaság fejlesztésének irányát A helyi szervek pedig a termelés, a forgalmazás, az elosztás területén operatívan gazdálkodnak, a gazdaságpolitikai elveknek és döntéseknek megfelelően. Ismert, hogy az új mechanizmus egyik sarkalat® tétele az árreform. Etáért az árreform irányelveire a kormány külön határozatot hozott. A termelői árak rendezését úgy kell szervezni, hogy a konkrét árak megállapítása valamennyi gazdálkodó egységs»él folyamatosan történjék, de legkésőbb 1967. szeptember l-ig befejeződjék. Az árrendszer átalakítása után tisztábban láthatók majd a fejtesztésl tennivalók, gyorsabban haladhatunk a műszaki fejlesztésben, a gyártmánystruktúra átalakításában, a társadalmi munka termelékenységének emelésében. Olyan rugalmasabb árrendszert kívánunk létrehozni, ahol az áraknak az eddiginél szűkebb körét határozzák meg központilag. Ennek megfelelően lesznek rögzített hatósági árak pL egy® alapanyagokra, alapvető fogyasztási cikkekre és szolgáltatásokra. Lesznek hatósági megkötéssel mozgó megállapodásárak, pL nyersanyagok bizony® körére, a fogyasztási cikkek jelentős részére. Ez azt jelenti, hogy az ár hatóság pL vagy maximálja az árat vagy az adott termékcsoportra irányárat állapít meg, korlátozva az eltérés lehetőségét. Végül lesznek szabad árak, többek között félgyártmányokra, alkatrészekre, bizony® fogyasztási cikkekre. Az árrendszer nem lesz merev, az árképzés formáit a szükségleteknek megfelelően lehet és kell majd alkalmazni. Folytalva a főbb kormányzati feladatok felsorolását, megemlítem, hogy a vállalati jövedelemszabályozás és a vállalati anyagi érdekeltség új módszerelnek kialakítására ki kell dolgozni az adók és a dotációk rendszerének, valamint a vállalatoknál maradó nyereség felhasználásának általános szabályait. Legkésőbb 1967. szeptember 30-ig nyilvánosságra kell hozni a vállalati nyer®ég felhasználásának általán® rendjét ás konkrét mértékét Az új hitel- és pénzforgalmi rendszer megvalósításának előfeltételekónt ki kell dolgozni a forgóeszközfinanszírozás irányelveit, a vállalatok közötti elszámolás új rendszerét A bér- és munkaügyi kérdések rendezésével kapcsolatban meg kell határozni az alkalmazandó bértételeket, a részesedési alapból fizethető jövedelemkiegészités szabályait és mértékét, a munkaerő-gazdálkodással kapcsolatos intézkedések körét, a munkaviszony jogszabályainak módosítási elveit. Ki kell dolgozni a népgazdaság különböző területén folyó műszaki kutatómunkák összehangolásának rendszerét A találmányi és újítási rendszer továbbfejlesztésére javaslatot hell kidolgozni. Az áruforgalommal kapcsolatban meg kell vizsgálni a termelővállalatok és a készletezők, a nagykereskedelmi, a külkereskedeJml vállalatok forgalmazásának rendjét és javasolni ken a szükség® szervezeti és mű-' ködési változtatásokat Á külkereskedelem területét illetően ki ken dolgozni a speciális gazdasági eszközök; a központi, a viszonylati irányítás, az export-import engedélyezés rendszerét és elveit A mezőgazdasági termelőszövetkezetek önállóságának növelésére kl kell alakítani — a csoporttulajdonból eredő speciális adottságok messzemenő figyelembevételével — az új gazdálkodási, adózási és anyagi érdekeltségi rendszert. Rendszeres tájékoztatás az intézkedésekről Az állami intézkedések előkészítése Ebből a korántsem telj® felsorolásból is látható, hogy a gazdaságpolitika megvalósításának újabb, korszerűbb eszközét hozzuk létre. Olyan ®zköz ez, amely eredményesen fejlődve, lehetővé teszi a gazdaságpolitika gazdagítását is. A Központi Bizottság határozata alapján a kormány már kidolgozta a teendők ütemtervét. Abból indultunk ki, hogy a jövő év feléig, harmadik negyedéig elő kell készíteni a bevezetéshez legszükségesebb állami intézkedéseket. Ez ad alapot arra, hogy 1968. január 1-én az új gazdasági mechanizmus életbe léphessen. A munka következő szakaszában, a népgazdaság egészét átfogó szervekre, elsősorban a Pénzügyminisztériumra, az Ország® Tervhivatalra és az Ország® Arhivatalra hárulnak nagy feladatok. Természetesen szorosan együttműködve a különböző szervekkel, mert csak így képzelhető el a munka határidőre történő szakszerű elvégzése. Az új mechanizmussal kapcsolat® jogi rendezést is párhuzamosan el kell végezni. 1968. január 1-ére az alapvető új jogszabályoknak készen kell lenniök, hogy a mhnka törvény® alapokon folyjék. A tanácsok gazdasági tevékenységével kapcsolatban javaslatot kell tenni a különböző szintű tanácsok és az egyes tanárai szervek gazdasági feladatainak elhatárolására. a tanácsok és a gazdasági minisztériumok együttműködésének módjára. Szabályozni kell a tanácsok tervezési rendszerét, jóváhagyási rendjét. Az állami szervek már elkezdték a munkát és a gazdasági bizottság az elmúlt héten döntött a termelői árak rendezésének legfőbb elveiről — mondotta, majd kijelentette, hogy a kormány véleménye szerint az új mechanizmus bevezetésével kapcsolat® előkészítő feladatok, az államvezetésben dolgozók jó munkájával a szükséges időre elvégezhetők. Fock elvtárs a továbbiakban arról beszélt, hogy a kormány kötelességének tartja, hogy a mechanizmussal kapcsolatos munkákról időről időre beszámoljon az országgyűlésnek, olyankor, amikor a gazdasági élet valamilyen vonatkozása, pl. az állami költségvetés, van napirenden. A dolgozók informálásához. a gazdasági mechanizmus bonyolultabb kérdéseiben való eligazodáshoz nagy segítséget nyújtanak a társadalmi szervek. A társadalom különböző rétegeinek, a gazdasági vezetés különböző szintjein dolgozóknak más és más jellegű problémáik, helyenként kételyeik vannak és lehetnek még hosszabb ideig. Ezekre is választ kell adni. Az új gazdasági mechanizmus alapvető vonásainak megmagyarázása még előttünk álló feladat, de egyre inkább előtérbe kerül a kiadandó új állami határozatok ismertetése, magyarázása ls. Nem elégséges azonban a magyarázat, u ..ivizálni kell az embereket, holv a határozat szellemdolgozzanak. Ez azt is jelenti, hogy t m®t előttünk álló gazdasági feladatokat igyekezzünk nagyobb felelősséggel, jobb ha2 DÉL-MAGYARORSZÁG Szombat. 196& június 2Ü,