Délmagyarország, 1966. június (56. évfolyam, 128-153. szám)

1966-06-24 / 148. szám

Az országgyűlés előtt _ w • az uj ötéves terv MAI SZÁMUNKBÓL; De Gaulle Szibériában | Indulnak a kombájnok m ji ünnep Gyálaréten I Jó hírek Grúziából VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Csütörtök délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Somogyi Miklós és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai- A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Vass Istvánné, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke benyújtotta a népgazdaság harmadik ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot, amelyet — előzetes tárgyalásra — megkaptak az országgyűlés állandó bizottságai, s szétosztották az országgyűlés tagjai között Kézhez kapták a képviselők az Elnöki Tanács jelentését is, amely bz országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletekről számol be. Az országgyűlés az Elnöld Tanács jelentését jóváhagyólag tudomásul vette. Vass Istvánné ezután bejelentette, ho© az fpari bizottság megvizsgálta Klujber László képviselő interpellációját — amely a 1965 novemberi ülésszakon hangzott el a bauxitbányászat ü©ében — továbbá az interpellációra adott miniszteri választ. Ez utóbbit, mint ismeretes, az országgyűlés nem fogadta el. Az ipari bizottság vizsgálatának eredményéről az ülésszak során jelentést terjeszt az eezággyűlés elé. Az elnök indítványéra az országgyűlés elfogadta az Ülésszak tár©sorozatát A napirend a következői O

A népgazdaság harmadik ötéves tervéről szőlő törvényjavaslat; O

Az ipari bizottság jelentése Klnjber László interpellációja és az arra adott miniszter válasz tárgyában; A M ÁGYAK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 56. évfolyam, 148. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1966. június 24, Ajtai Miklóst Szilárd alapokon — reális célokért A kormány az országgyűlés eLé terjeszti az 1966— 70 évekre vonatkozó 3. ötéves tervről szóló törvényjavaslatot A tervjavaslat fi©elembe veszi gazdaságfejlesztésünk eddigi tapasztalatait támaszkodik a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1964. decemberi határozatában foglalt hossszú időre alapul szolgáló irányelvekre, szem előtt tartja a társadalmi, gazdasági építésünk legközelebbi feladatait A törvényjavaslat alapjául szolgáló irányelveket a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1966 májusi ülésén megn tatta és jóváhagyta — mondotta bevezetőjében Ajtai Miklós. Folytatjuk eddigi gazdaságpolitikánkat A legfőbb fl©ész beszámolóját O Interpelláció. Ezután napirend szerint dr. Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke ismertette a harmadik ötéves tervről szóló törvényjavaslatot, majd szünet után Friss István, a terv- és költségvetési bizottság elnöke, a törvényjavaslat előadója emelkedett szólásra. Hangslúyozta, hogy a harmadik 5 éves tervről szóló törvényjavaslat a korábbi hasonló dokumentumoknál lényegesen kevesebb megkötöttséget tartalmaz. Az indokolatlanul sok központi előírás és megkötöttség elfojtja a helyi kezdeményezést és jóval kevesebb ember ügyévé teszi a gazdasági cselekvést. Ez indokolja, hogy a gazdaságirányítás rendszerének továbbfejlesztése során a döntés jogát általában azok kezébe tegyük le, akik a döntések meghozatalára a leqhivatottabbak. Ezután a tudomány szerepéről és növekvő jelentőségéről beszélt, arról, ho© a tudomány termelő erővé vált. A mi körülményeink között adott a lehetőség, hogy tudományos alapokra helyezzük az egész népgazdaság tervezését, teljes tervgazdálkodásunkat. Alapvető követelmény a tervünkkel kapcsolatban, ho© megalapozott reális legyen, meg le©en az összhang a tervezett felhasználás és a rendelkezésre álló feltételek, erőforrások között. Ezután Friss István az országgyűlési bizottságokban lezajlott viták főbb konzultációit ismertette. Elmondotta: nyolc országgyűlési állandó bizottság tárgyalta meg a törvényjavaslatot és a rátában 81 képviselő fejtette ki véleményét. Beszéde végén arra kérte az országgyűlést, hogy a harmadik 5 éves tervről szóló törvényjavaslatot — a bizottságok által javasolt módosításokkal — fogadia el. Ezután az elnöklő Polyák János ismertette, hogy a törvényjavaslat vitájában 32 képviselő jelentkezett felszólalásra. majd a tegnapi ülésen felszólalt sorrendben: Varga Károly Somogy me©ei, Nagy Dániel Csongrád megyei, dr. Bodogán János Fejér megvei képviselő, Németh Károly, az MSZMP budapesti bizottságának első titkára, fővárosi képviselő, Sárosi György Bács megyei. Maczkó Gábor Szabolcs megyei képviselő, dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Horváth Ede Győr-Sopron megyei, Lehel Ferenc Vas megyei, Szabó Gusztáv Pest megyei képviselő. Az ország©űlés ma, pénteken délelőtt 11 órakor folytatja munkáját. (A továbbiakban dr. Ajtai Miklós beszédét, Nagy Dániel. Németh Károly felszólalását ismertetjük.) A 3. ötéves népgazdasági terv szerves folytatása a párt és a kormány eddig folytatott gazdaságpolitikájának, amelynek eredményei tükröződnek az előző ötéves terv teljesítésében. A szocialista ipar termelése az előző öt év alatt 47 százalékkal emelkedett és a kitűzött céloknak megfelelően változott az ipari termelés szerkezete is. Leg©orsabban u©anis a ve©ipar és a gépipar termelése nőtt Sikerült megfelelő módon biztosítani a lakosság iparcikk-ellátását, lényegében realizáltuk beruházási céljainkat és egyidejűleg 67 százalékkal emelkedett az ipari termékek (élelmiszer nélkül) kivitele. Ipari terrpelésünk anyagellátása, lényegében zavartalan volt és lehetővé tette az éves tervek rendszeres túlteljesítését is. Az elmúlt tervidőszakban sikeresen befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Mezőgazdaságunk teljesítette az átszervezés idején célul kitűzött kettős feladatot: a mezőgazdaság termelése az elmúlt öt év átlagában minte© 10 százalékkal volt több. mint az azt megelőző öt évben. A szocialista nagyüzemek létrehozása, megalapozása időszakában is nőtt tehát a mezőgazdaság termelés és árutermelés is, bár tervünk túlzottnak bizonyult s így a kitűzött célokat nem értük eL A mezőgazdaság — ha Megnyílt az országgyűlés ülésszaka fFnto: Bozsán Endre) nem is minden tekintetben zökkenőmentesen — biztosította a lakosság élelmiszerellátását és a külkereskedelemben képviselt jelentős hányadával hozzájárult népgazdaságunk egész fejlődéséhez. A nemzeti jövedelem 9t év alatt összesen 25 százalékkal nőtt. A nemzeti jövedelem 22 százalékát fordítottuk felhalmozásra. Ezenbeiül — a harmadik ötéves terv készítésénél alapul vett árakon és konstrukcióban számítva — kereken 200 .milliárd forintot fordítottunk beruházásra a népgazdaság szocialista szektorában. a,mi körülbelül 15—20 milliárd forinttal haladta meg a tervelőirányzatot. A beruházások több mint három negyede a termelő ágazatok fejlesztését és csaknem egyne©ede a kulturális, egészségügyi, szociális és kommunális ellátás, valamint a lakáshelyzet javítását célozta. A termelő ágazatok beruházásai megalapozták az elért eredményeket, előkészítették a további fejlődést a harmadik ötéves terv időszakában és lénvegesan javították a lakosság szociáliskulturális ellátottságát. 282 000 lakás építésével megkezdtük 15 éves lakásfejlesztési tervünk végrehajtását. A munkások és alkalmazottak e© főre jutó reáljövedelme öt év alatt a tervezettnél valamivel na©obb mértékben, több mint 18 százalékkal növekedett: lényegében ugyanilyen mértékben nőtt a parasztság e© főre jutó fogyasztásának reálértéke is. A munkások és alkalmazottak e© keresőre jutó reálbére öt év alatt 9 százalékkal emelkedett. Tizenhárom százalékkal nőtt a munkások és alkalmazottak száma. A társadalmi juttatások 1965-ben körülbelül egyharmaddal haladták meg az 1960. évi szintet Mindezek alapján az egész lakosság fogyasztása öt év alatt 21 százalékkal emelkedett. A mezőgazdasági népesség átáramlása más ágazatokba és a mezőgazdaság szocialista átszervezése növekvő igényeket támasztott a központi árualapok iránt ezeknek az igényeknek a belkereskedelem lényegében megfelelt. Az élelmiszereladás öt év alatt 36 százalékkal emelkedett. miközben a lakosság élelmiszerfogvasztá.sa körülbelül 12 százalékkal nőtt. Jelentősen, 23 százalékkal nőtt a kiskereskedelem ioarcikk eladása és ezen belül csaknem másfélszeresére emelkedett a tartós fogyasztási cikkek forgal ma. Dolgozó népünk odaadó munkája, alkotó tevékenysége alapián népgazdaságunk tovább erősödött. az elért eredmények szilárd alapot adnak az új terv céljainak megvalósításához — mondotta, majd arról beszélt ho© az előttünk álló időszakban mind nagyobb mértékben kell az intenzív fejlődés módszereit alkalmaznunk. Míg korábban nagyobb mértékben lehetett mozgósítani a népgazdaság munkaerő-tartalékait — a mezőgazdasági munka szervezése e© ideig lehetővé, sőt szükségessé tette a munkaerő e© részének átirányítását más termelő ágazatokba —. addig ma már ilyen lehetőségekkel nem. va© csak korlátozott mértékben rendelkezünk. Ezért abból indultunk M, ho© a tervidőszakban növekedni fog a rendelkezésre álló eszközök felhasználásának hatékonysága. Az ipari termelés emelkedésének a korábbinál nagyobb hányada származik majd a munkatermelékenység növekedéséből, rendszeresen csökkennek a fajlagos termelési költségek. Szükséges, hogy az ipari termelés az eddigtí nél rugalmasabban alkalmazkodjék a belföldi és a külföldi piacok igényeihez és ezáltal a termelés menyi nyisége és választéka az edz diginél jobb összhangban lei gyen a kereslettel. Növeljük a bérek ösztönző szerepét f A gazdaságfejlesztés említett jellegzetességei szükségessé teszik, hogy az iparban és a népgazdaság e©éb ágaiban gyorsítsuk a műszaki haladás ütemét, az életszínvonal-politikában növeljük a bérek •ösztönző szerepét. a mezőgazdaságban rejlő lehetőségek jobb kihasználásával ©orsitsuk a mezőgazdasági termelés növekedési ütemét az elmúlt időszakhoz képest. Mindezzel elérhetjük, ho© népgazdaságunk fejlődésének üteme az előző évekhez hasonló lesz. miközben a fejlődés minőségi jellemzői kedvezőbben alakulnak és e©ideiűleg biztosítjuk a gazdaság szilárd e©ensúlyát. A nemzeti jövedelem emelkedése a terv szerint évi átlagban minte© 4 százalék lesz. A nemzeti jövedelem emelkedésének ütemét lényegében a termelés két fő ágában, az iparban és a mezőgazdaságban előirányzott fejlődés alapozza meg. Az ipari termelés lehetséges emelkedését sok menynyiségi és hatékonysági tényező befolyásolja. A menynyiségi tényezők közül kiemelem az ipar energia hordozókkal és nyersanyagokkal •való ellátottságát Ennek megtervezését ásványvagyonunk és bányászati lehetőségeink korábbinál pontosabb ismeretére, valamint a baráti országokkal, elsősor<» ban a Szovjetunióval megkötött hosszú lejáratú importszállításokra alapozhattuk, ami na©ban hozzájárult az Iparfejlesztés reális ütemének kialakításához.A terv keretei lehetőséget biztosítanak arra, hogy az ipari fejlődés üteme meghaladja a tervezettet, ha az ipar exportképessége a terv megvalósítása során a számításba vettnél kedvezőbben alakul, s ha az ipari üzemek a termelésben kedvezőbb hatékonyságot érnek el. !© az ipar hozzájárulhat az egész népgazdaság fejlődési ütemének ©orsításához. Ez a terv túlteljesítésének kívánatos, lehetséges iránya. Ami a mezőgazdaság tervét illeti, fő törekvésünk az? ho© a fejlődést mennyiségi és minőségi szempontból az összes számításba vehető tényező gondos fi ©leembevételével, az időjárási viszonyok öt év alatti kie©enlítettségét feltételezve — a reálisnak vélhető színvonalon irányozzuk elő. Szélesebb körű együttműködés Az ismert körülmények miatt a magyar népgazdaságban rendkívül na© jelentősége van a külkereskedelemnek, ezért a népgazdaság egészséges fejlődésének egyik alapfeltétele, ho© a versenyképes áruk exportjának növelése révén — e©éb lehetőségeket is kiaknázva — fokozódjék az ország devizaszerző képessége, erősödjék és sokoldalúvá váljék gazdasági együttműködésünk a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal, szélesedjenek gazdasági kapcsolataink azokkal a nem szocialista országokkal is, amelyek a kölcsönös előnyök alapján készek az együttműködésre. Mindez megfelelően tükröződik a 3. ötéves terv előirányzataiban. A kivitel valamivel gyor.•jabb ütemben nő. mint a behozatal és a külkereskedelmi forgalom növekedési üteme a következő öt év alatt meghaladja a nemzeti jövedelem növekedési ütemét. A nemzetközi együttműködés kiszélesítésének legfontosabb bázisai továbbra is a testvéri szocialista országok. Az öt évre szóló hosszú lejáratú államközi megállapodások alapján azt tervezzük. ho© az áruforgalom a KGST-országokkal az átlagosnál gyorsabban nő. Ebben különösen na© szereltet játszik a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok fejlesztése. A nemzeti jövedelem elosztása során biztosítjuk, hogy rendszeresen tovább növekedjék a lakosság anyagi fogyasztása. A tervidőszakban a nemzeti jövedelem felhasználásának fő arányai, vagyis a fogyasztFolytatás c 2. oldalon) T •