Délmagyarország, 1966. május (56. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-22 / 120. szám

Járási diáktalálkozó Mórahalmon Tegnap Mórahalmon találkoztak a szegedi járás négy középiskolája, a kisteleki, üllési és a helybeli gimnázium tanulói, meg az ásotthalmi erdészeti szakközépiskolások. A diáknapra, melyet a KISZ szegedi járási bizottsága rendezett, a mindszenti középiskolások U elküldték képviselőik**. Az egész napos rendezvényt a vendéglátó gimnázium igazgatója. Dants László nyitolta meg. majd Szetei József, a KISZ szegedi járási bizottságának iskola fele'őse beszélt a középiskolai KISZ-szervezetek eredményeiről és a diáktalálkozók céljáról. Az iskolások szellemi vetélkedőkön. „Ki mit tud?" és spnrtrendezvérveken mérték össze erejüket. Az egész napos műsort hangulatos diákbál zárta. „Gépkocsivezetők az italholtban" Egy bejelentés tanulságai Hányszor nyílik ki a bics- ketten kifogytak az ideg- Magony János a tsz-től? ka a zsebünkben, amikor be- gyötrő türelemjátékból, szó Okot nem találtunk, hacsak lépünk egy hivatalba, s a szót követett. Autó azonban azt nem tekintjük, hogy Malisztviselő meg sem hallja a nem lett, mert a főnöknek gony Ján® azt hitte eddig: köszönést. Mint a tiszta 1® nem volt kedve, hangulata az AKÖV kisteleki telepén vegőn. átnéz rajtunk, s csak aláírni a menetlevelet Mit ő a főnök és az atyaisten nagysokára szólal meg: „Jöj- törődött azzal, hogy aznap egyszemélyben. s akinek az jön holnap". Vagy a ven- egy ember (nem egy. több ábrázata neki nem tetszik. déglőben, amikor egymást nógatják a pincérek: „Kérdezd mór meg. mit akar a vendég!" Vagy amikor akereskedösegédek a vevő jelenlétében vitatkoznak azon. hogy ki menjen át a raktárba a kért áruért. Ez a bicskanvitogató érzés késztette Simon Ferencet is. a balástyai Felsőgaigonya Tsz állattenyésztési brigádvezető.iét arra. hogv h®szú 1® veiben számoljon be szerkesztőségünknek a 10-es Autóközlekedési Vállalat kisteleki kirendeltsége vezetőiének magatartásáról. is) kereset nélkül maradt, azzal ő nem áll szóba. A A tsz jószagai pedig éhen- vizsgálat végén maga is beszomjan. őrizetlenül várják az elszállítást. Négyszázezer magyar könyv az NDK-nak Irodalmunk sokasodó külföldi sikerei nyomán a Corvina Kiadóval NDK-beli terjesztésre 25 magyar könyvre kötöttek szerződést Lipcseben. A szóban forgó műveket — sokféle műfaji megoszlásba — együttesen mintegy 400 000 példányszámban veszi át az ottani könyvkereskedelem. Ízelítőül néhány az érdekesebbb szerződésekből : Kádár János válogatott beszédeinek második gyűjtemény® kötetére adott megrendelést a Dietz Verlag, s Ugyanez a cég tárgyalásokat kezdeménvezett Kun Béláné emlékiratainak Dietz-impresszummal kiadandó fordításáról. A klasszikus magyar irodalomból folytatván a Mikszáth-sorozatot az Aufbau Verlag a „Szent Péter esernyője" hetedik kiadásával együtt m®t megrendelte a 4,Különös házasság"-ot. Gyermekm®éket is „exportálunk": a külföldi megrendelők egvúttal a népek meséi sorozat első két kötetét kérik. dr. Ortutay Gyula tollából a „Kékszarvas" és az „Aranyláncon függő kastély" című meséskönyveket 20 000—20 000 példányszámban. (MTI) kivenni a munkájából, s estére kelvén elindulhatott a brigádvezető Miskére. Az ügyet a szerkesztőségbe érkezett bejelentés alapján a 10-® Autóközlekedési Vállalat igazgatósága alaposan kivizsgálta. Bebizonyosodott, hogy a brigádvezető nem túiozta el a dolgot. Az is kinn derült, hogv Magony János„..,.„, , . nak bizony nem most hibáMiskerol kellett volna sodott me„ az emberek szarvasmarhakat sürgősen iránti magatartása. A fejére hazaszalhtani. melyek már olvasták, hogy négv év óta 24 oraia nem ettek, s nem akárhányszor mentek hozzá ittak. Elment a kirendelt- fUVart rendelni a felsögajg® segre. s azt hitte, szerencse- nyai tsz-ből. korait egyetlenic van. mert öt autót is bent egyszer sem adott. Ebből talált fuvar nélkül. Mégis egv alkalommal komoly kár látta, a jó vezetőnek bizony nemcsak a szakmai tudás a legfőbb erénye. Az ügyf® lek méltán váriák el tőle az Végül a kisteleki Üj Élet emberséges bánásmódot és Tsz tehergépkocsiját kellett a kölcsönös tiszteletet is. Csépi József SZENDREI IMRE KONCERTJE Kivételesen szép zenei élményben volt részük azoknak, akik péntek este részt vettek a tanárképző főiskola dísztermében rendezett hangversenyen: Szendrei' Imre ihletett zongorajátékát hallhatták. A kétszeres Liszt— Chopin- és VIT-díjas művész hatalmas, szinte egy zong® rista egész életművének reprezentálására alkalmas műsort állított össze erre hatalmas alkotásai szerepeltek, mint például Chopin óriás h-moll szonátája, dulatgazdag g-moll ballcJaja, s olyan izgalmasan érdek® modern kompozíciók, mint Sosztakovics Szegedm valószínűleg először halion, egy tömbből faragott, szigorúan szerkesztett virtuóz iiorai kompozíciója, a Három fantasztikus tánc, vagy Pr® kofjev pompás színekben raVietnam szabadságharcának Kyogó ördögi sugallat című darabja. Kard® István Négy preludiuma a mai magyar zene újabb törekvéseibe javára rendezett nemes célú koncertre. A Liszt Eroicajával kezdődő műsorban a zongorairodalomnak olyan Magony Ján®. a vezető kurtán-furcsán lerázta: — Nem tudom vállalni, mert minden sofőr az italboltban van. Egyiket sem engedhetem koraira. — S már nem is tárgyalt tovább. Az ügyfél könyörögni kezdett: legalább címeket mondjon. ő felkeresné a sofőröket. A munkanap kellős közepén talán mégsinra minden sofőr a kocsmában. Ö azonban még erre sem volt hajlandó. Végül is Takó Jáis keletkezett. Messzi vásárról szarvasmarhákat hajtottak haza, egy drága jószágot elgázolt a vonat. Kocsit küldtek volna érte. s legalább hárommázsányi hús még fogyasztható lett volna. Kocsi, vagy inkább meghallgatás hiányában azonban el kellett ásni a jószágot. P® dig Magony számára a szolgálati szabályzat is előírja: ha sürgős fuvarról van szó. és nincs járműve, akkor a szomszéd kirendeltséget. Nyolcvan úivonal, húsz ország Nyolcvan útvonalon húsz hajókirándulást tesznek a országba utazhatnak az idén Volga—Don-csatornán. köa 15—30 év® fiatalok. Az rülbelül 2200 forintba kerül. Expr®s ifjúsági és diákuta- Csehszlovákiában egyebek zási iroda 1966-ban a tava- között a Magas-Tátrában telyinál 3000-rel több. ossz® hetnek ötnapos körutat az sen csaknem 20 000 középis- ifjú világjárók. Jugoszláviákolásnak. egyetemistának ban Belgrád—Szarajevó— nyújt lehetőséget arra. hogy Dubrovnik az expresstúrák megismerkedjék a Szovjet- útvonala. Bulgáriában Szóunió, Csehszlovákia. Jugo- fiából a tengerpartra vezet szlávia. Románia stb. legszebb tájaival, történelmi nevezetességeivel. Az ifjú „vándorok" kérésére ebben az ®ztendőben valamely®t mérsékelték a tempót: a városnézésen. kiránduláson. a csoportok útja. Az ifjúsági és diák utazási iroda nűnden segítséget megad a testvérvárosok, testvériskolák fiataljainak találkozóihoz is. Ezenkívül több. úgynevezett nvelvgyakorló n® szerelő igazította útba vagy ériDen a központot kell a sürgős fuvar miatt mar kerni< ho?v indíts0n autót. szinte kétségbe®ett vezetőt. Csakhamar kiderült, hogy a telepvezető nem volt őszinte. Simon Ferenc két gépkoraivezetőt is talált, akik szívesen dolgoztak volna, ha éppen lett volna munkájuk. Már csak az hiányzott, brigád- O fezt a kötelezettségét most a mjskei szállítás kapcsán is elmulasztotta. Pedig Szeg® den a kérdés® napon 70 gépkocsi állt fuvar nélkül. A vizsgálat során egyetlen, elfogadható mentőérve sem volt. Bebizonvraodott az hogy Magor.y Ján® aláírja is< hogy amikor Kovács és a menetlevelet. Simon F® Messerschmidt elvtársak vércnc a vasútállomáson érte utol. s még mindig nem volt hajlandó szóbaáilni vele. A megrendelő egyik lábáról a másikra állt, s újra meg úira megkérdezte az asztalnál ülő kirendeltségvezetőt. — Kérem szépen, mikor lenne szív® ... — Kérem szépen tetszik visszamenni a iepre. A „nagyfőnök" csak to- Akkor hát miért tagadta vább írt... Végül is mind- meg eddig a munkavállalást gezték a forgalom irányítását. a tsz minden esetben tökéletes kiszolgálást kapott. Ha nem is ilyen jól, de ugyanezt Magony János is megtehette volna. Kutattuk: talán valami régi harag® viszonyból táplálkozik ez a mindenkinek kár® magamikor tartás? Szó sincs ilyramiről te. — vallották egybehangzóan az érdekeltek. múzeumlátogatásokon kívül csoportot szervez, általában néhánv napot pi- Az Express a nyáron — henéssel, üdüléssel tölthet- össz®en 14 hatnapos turnék a csoportok tagjai. A nusban — magvar középi srészvételi díjat, a fiatalok kolások rendelkezésére b® zrebéhez szabták. A 12 na- csatja balatonahgai. balatonp® M®zkva—Leningrád— újhelvi és balatonföldvári M®zkva út például 1900 fo- üdülőtáborait rintba, a 11 napos Moszkva Az expresstúrákra a KISZ—Volgográd túra, amelynek bizottságoknál, valamint az résztvevői öt napot töltenek utazási irodában ielentkeza Volga menti városban és hetnek a fiatalok. (MTI) II „Szegénylegények" dijat érdemel! volna A cann®-i filmfesztivál zsűrijének döntése álialón® tiltakozást váltott kl a francia sajtóban. A lapok „megalkuvással és a jóízlés hiányával" vádolják a versenybizottságot. Különösen a . Hölgyek és urak" című olasz film jutalmazását helytelenítik. A legtöbb lap véleménye szerint a nagydijat Orsón Well® „Fplstaff"janak kellett volna odaítélni, a Le Monde „felháborítónak" nevezi a zsűri döntését és egyebek között kifogásolja, hogy a „Sz® génylegényeik"-et, amely kvalitásaival a magyar filmjátszás új fellendülését jelzi, mellőzték a díjak kiosztásánál. (MTI) nyújtott jellemző betekintést. Bartók Három burleszkje méltón zárta le a műsort. Az igény® összeállítás magas színvonalától semmivel sem maradt el a gond® latgazdag előadás. Szendrei Imre zongorajáték®i tehetsége, fölény® tudása és elmélyült muzikalitása telj® fényében ragyogott ezen az ®tén. Ismét meggyőződtünk arról, amit Szendrei már többször bebizonyított, hogy éppoly otthonosan mozog a romantikus zene indulatai, szenvedélyei között, mint amilyen jól érzi magát a modern zene hangzásvilágában. A gondolatok karakterisztikus formálása, dinamikai megoldásainak színessége, a drámai izzás, a lírai gyengédség és az epikai szélesség egyaránt plasztikus visszaadása jellemezte most is kifejező, nagyerejű játékát. Ügy érezzük, különösen a felfokozottság, a zene „démonikussága" áll közel hozzá, talán ez izgatja és vonzza legjobban; bizonyos mértékig már koncertjének műsorválasztása is árulkodik erről. Ez azonban egy pillanatra sem válik egyoldalúsággá, nem borítja fel Szendrei játékának szilárd harv< gulati-tartalmi egyensúlyát A főiskola szakszervezeti bizottsága által rendezett koncerten dr. Szörényi József docens, a szakszervezeti bizottság elnöke mondott tartalmas bevezetőt. Az előadott műveket — kevés szóval is sokatmondóan — Garamszegi József főiskolai adjunktus ismertette. ö. L. Fiatalok irodalmi estje az újságíróklubban Pénteken este zsúfolásig előtti lépcsőkre szorult. Az megtelt a sajtóház klubjának helyisége, olyannyira, hogy néhány lány a színpad egy alapos elemző munkára lenne szükség, amely sok tényezőt ölelne fel. A társadalmilag ható tényezők közül megemlítem például, hogy az idősebb korosztályok nem jutottak fiatalabb korban valódi művészi értékhez. A munkásosztály és a parasztság társadalmi helyzete és anyagi viszonyai ezt nem tették lehetővé. Ezért nem fejlődhetett ki bennük a müértésnek valamilyen formája. Azok, akik mégis kultúrértékekhez jutottak e társadalmi osztályok körében. fiatalságuk akkori szép emlékeihez ragaszkodnak most szubjektive és emiatt a mai már idegenebb, mint a régi volt, A város és a falu közötti szellemi — kulturálódási lehetőségek közötti — különbségek ugyan fogyóban vannak, de még jelentősek. A fiatalabb generációk esztétikai felfogása, életérzése és tanulmányai alapján világlátása sok tekintetben más, mint az idősebbeké. Politikai közvéleményünk igen érzékeny szocialista építőmunkákat a művészetek területén ért kritikával szemben. Ez az érzékenység több szempontból jogos is. Él még bizonyos fajta „vátesz"-szellem néhány írónk felfogásában, s ezzel öszefüggésben a művészet és a politika funkcióit is hajlamosak összemosni vagy szándékraan összezavarni. Viszont politikai közvéleményünk érzékenységében is tükröződik az egységes közízlés hiánya, s bizonyos értelemben a műélvezés és műértés gyengesége is. De hat a kispolgári ízlésmód, a nyugati ízlésbeliség is politikai közéletünkre. S ami a leglényegesebb, néha helytelen a vizsgálat módszere. Hiszen nem lehet kiragadni egy írói alkotásból egy-egy fejezetet és ezzel bizonyítani, hogy ez nem jó alkotás, vagy politikailag hamis koncepció érvényesül a műben. A regény, novelia egészét vizsgálva lehet véleményt formálni. összességében, végső kicsengésében mit mond a műalkotás? Egészségeset, igazat, meggyőzőt vagy valótlan levegőt áraszt magából. • A vásárhelyi szobor azért keltett feltűnést, mert Szántó Kovács képmását várta a közönség. Helyette a földmunkásmozgalmat jelképező vékony inú, elszánt paraszt-kubikos figurája került az alacsony talpazatra. A szegedi szobor, az 1919-es Tanácsköztársaság emlékműve éppen olyan szokatlan volt, mint a vásárhelyi műalkotás. De a szegedi közönség már megbarátkozott ezzel a szép, kifejező műalkotással (ezelőtt 7 évvel e sorok írója még egy fanyalgó glosszában utasította el a szegedi szobrot). Nem lehet úgy festeni, mint Munkácsy Mihály korában és nem lehet úgy szobrot formálni, mint Fadrusz János. Az annak a kornak a művészi kifejezése volt. A mi korunkat másként kell kifejezni, mert ez a kor más. Természetesen a formakeresés ürügyén és a modernség jelszavával vissza is lehet élni és sajnos művészi életünkben van is ilyen törekvés. A közízlés elmaradottságának hiányára hivatkozva gyakran a közérthetőségtől messze eső alkotásokat próbálnak ráerőszakolni a közönségre. Ezt a törekvést mindenképpen elutasítjuk, mert ennek semmi köze a magyar munkások és parasztok ízléséhez. A konzervatív közízlés hangoztatása hamis lepel, amely alatt a nyugati kultúra dekadens beteg termékeit, formáit szeretnék szalonképes állapotban a közönség elé tálalni. Ez a céltalanság művészete a semmi kifejezése, a nihilbe mutató absztrakció. • Ezek a gondolatok a közízlés fejlesztésének társadalmi szükségrasége mellett szólnak. Nemcsak az intellektuális társadalmi réteg körén belül nyújt élvezetet, tudást, tanulságot a művészet. A művészet a nép közkincse, a dolgozó tömegek az élvezői, birtokosai. Ezért a közízlés fejlesztése társadalmi ügy. A művész számára nem lehet közömbös, hogy mondanivalóját milyen körökben értik meg. A népet szolgáló művész a néphez szól, népét akarja tanítani, művelni — az egész népet, és nem egy szűk réteget. Művészete nem igazodhat a konzervatív közízléshez, mint ahogy nem igazodhat ínyencségeken csámcsogó kultúrsznobokhoz sem. Ezért az alkotó művésznek is érdeke, hogy fejlettebb, egészségesebb, műértő közízlés alakuljon ki az üzemekben és a falvakban egyaránt. Több és több legyen az értő, műbíráló munkás- és parasztember. \ A kulturális élettel foglalkozó társadalmi szervek az utóbbi három-négy esztendőben eredményes munkát végeznek a közízlés formálásában és fejlesztésében. Különösen a TIT tevékenysége eredmény®: a művészeti akadémiák hasonló jellegű előadássorozatok szervezésével segíti a közízlés egészséges formálását. Ebben a fontos munkában szerepet vállalnak a középiskolák és egyetemek, zenekonzervatóriunok, filharmónia stb. Rendszertelenül, de segítenek a művészek irodalmi estek, irodalmi színpadok, író-olvasó találkozók rendezésével Sajnos képzőművészeink már kevésbé jelesnek. A televíziónak van a legnagyobb hatású nevelő ereje, s a műsorpolitikában érvényre jut ez a törekvés. Tapasztalatok szerint sajn® mindez kevés. És ami talán a legfontosabb: nem veszik eléggé tekintetbe az ízlésbeliségben levő lényeges különbségeket. Ezt mutatja, hogy egy meghatározott szintű közízlés formálás valósul meg nálunk. S akik még eddig a szintig nem jutottak el, nem érdeklődőek még — most is kívül maradnak. S itt elsősorban munkás-paraszt tömegekről van szó. Indokolt itt, Csongrád megyében elvégezni egy alapos felmérő és elemző munkát a TIT rendezésében, a művészeti szövetségek és könyvtárak bevonásával. A kialakult kép alapján lehet meghatározni a közízlés formálásában a teendőket: munkások körében, a tsz-parasztság és a tanyán élő lakosság között. Néhány éves koncentrált tevékenység nagy eredményeket hozna. Kevesebb lenne a giccs és több a művészi érték a lakások és a középületek falán. Tovább bővülne az olvasó emberek száma, magsabb esztétikai igény támadna a sok-sok tízezer betűszerető emberben. Ez tehát egyéni és társadalmi haszon. Rajtunk múlik elsősorban, hogy mikor nvúlunk alaposabban a közízlés ésszerűbb, differenciáltabb formálásához, elsősorban a munkások és termelőszövetkezti tagok körében. D. A. imponáló érdeklődés a S® mogyi Könyvtár rendezvényének, a Csak tiszta forrásból című zenés irodalmi műsornak szólt A várakozásnak megfelelő tartalmas közel másfél óra következett. A művészet „tiszta forrásához" hajolva, cletbölraelctet adni vágyó igénnyel válogatta és építette fel a produkciókat Kígyós Sándor, a debreceni tanít® képző intézet III. év® népművelés-könyvtár szakos hallgatója. A műsor világ® tagoltsággal igyekezett átfogni az ifjúság élményvilágát Befejezésként célt, programot mutatott fel Váci Mihály „Még nem elég" és Illyés Gyula „A költő felel'' című műve — amellyel aa ®t rendezésében is bezárult, a kezdő két szereplő visszatértével. majd az indító zene ismétlődésével. A szegedi dzsesszkvintett és a KISZ Irodalmi Színpadának tagjai működtek közire. A kitűnő képességű J d7s®szegyütles — Szaniszló Ján®. Molnár Gyula, Szalay Laj®. Nyitrai Endre, Bodó József — bizt®ította a hangulati átváltásokat többek között a zongorista Szaniszló Ján® saját szerzeményével; a „Balladáival. A szavalók közül kiemelkedett a tehetség® Dubecz György, a .16] artikuláló Szabad® Margit a gazróag hanganyaggal rendelkező Zádori Fekete Mária, a nagy átélőerejű Tápai Pir®ka. az értelmi hatásokra törekvő Sándor Edit. valamint az egyetlen prózamondó Kruzslic Pál. G. F. Vasárnap, 1966. május 22. DEL-MAGYARORSZAQ 5