Délmagyarország, 1966. május (56. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-22 / 120. szám

Járási diáktalálkozó Mórahalmon Tegnap Mórahalmon talál­koztak a szegedi járás négy középiskolája, a kisteleki, üllési és a helybeli gimnázi­um tanulói, meg az ásott­halmi erdészeti szakközépis­kolások. A diáknapra, me­lyet a KISZ szegedi járási bizottsága rendezett, a mind­szenti középiskolások U el­küldték képviselőik**. Az egész napos rendez­vényt a vendéglátó gimná­zium igazgatója. Dants Lász­ló nyitolta meg. majd Szetei József, a KISZ szegedi já­rási bizottságának iskola fe­le'őse beszélt a középisko­lai KISZ-szervezetek ered­ményeiről és a diáktalálko­zók céljáról. Az iskolások szellemi vetélkedőkön. „Ki mit tud?" és spnrtrendezvé­rveken mérték össze erejü­ket. Az egész napos műsort hangulatos diákbál zárta. „Gépkocsivezetők az italholtban" Egy bejelentés tanulságai Hányszor nyílik ki a bics- ketten kifogytak az ideg- Magony János a tsz-től? ka a zsebünkben, amikor be- gyötrő türelemjátékból, szó Okot nem találtunk, hacsak lépünk egy hivatalba, s a szót követett. Autó azonban azt nem tekintjük, hogy Ma­lisztviselő meg sem hallja a nem lett, mert a főnöknek gony Ján® azt hitte eddig: köszönést. Mint a tiszta 1® nem volt kedve, hangulata az AKÖV kisteleki telepén vegőn. átnéz rajtunk, s csak aláírni a menetlevelet Mit ő a főnök és az atyaisten nagysokára szólal meg: „Jöj- törődött azzal, hogy aznap egyszemélyben. s akinek az jön holnap". Vagy a ven- egy ember (nem egy. több ábrázata neki nem tetszik. déglőben, amikor egymást nógatják a pincérek: „Kér­dezd mór meg. mit akar a vendég!" Vagy amikor ake­reskedösegédek a vevő je­lenlétében vitatkoznak azon. hogy ki menjen át a rak­tárba a kért áruért. Ez a bicskanvitogató érzés kész­tette Simon Ferencet is. a balástyai Felsőgaigonya Tsz állattenyésztési brigádveze­tő.iét arra. hogv h®szú 1® veiben számoljon be szer­kesztőségünknek a 10-es Autóközlekedési Vállalat kis­teleki kirendeltsége vezető­iének magatartásáról. is) kereset nélkül maradt, azzal ő nem áll szóba. A A tsz jószagai pedig éhen- vizsgálat végén maga is be­szomjan. őrizetlenül várják az elszállítást. Négyszázezer magyar könyv az NDK-nak Irodalmunk sokasodó kül­földi sikerei nyomán a Cor­vina Kiadóval NDK-beli ter­jesztésre 25 magyar könyv­re kötöttek szerződést Lip­cseben. A szóban forgó mű­veket — sokféle műfaji megoszlásba — együttesen mintegy 400 000 példány­számban veszi át az ottani könyvkereskedelem. Ízelítőül néhány az érdekesebbb szer­ződésekből : Kádár János válogatott beszédeinek második gyűjte­mény® kötetére adott meg­rendelést a Dietz Verlag, s Ugyanez a cég tárgyalásokat kezdeménvezett Kun Béláné emlékiratainak Dietz-imp­resszummal kiadandó fordí­tásáról. A klasszikus magyar iro­dalomból folytatván a Mik­száth-sorozatot az Aufbau Verlag a „Szent Péter eser­nyője" hetedik kiadásával együtt m®t megrendelte a 4,Különös házasság"-ot. Gyermekm®éket is „ex­portálunk": a külföldi meg­rendelők egvúttal a népek meséi sorozat első két köte­tét kérik. dr. Ortutay Gyula tollából a „Kékszarvas" és az „Aranyláncon függő kas­tély" című meséskönyveket 20 000—20 000 példányszám­ban. (MTI) kivenni a munkájából, s es­tére kelvén elindulhatott a brigádvezető Miskére. Az ügyet a szerkesztőségbe ér­kezett bejelentés alapján a 10-® Autóközlekedési Vál­lalat igazgatósága alaposan kivizsgálta. Bebizonyosodott, hogy a brigádvezető nem tú­iozta el a dolgot. Az is ki­nn derült, hogv Magony János­„..,.„, , . nak bizony nem most hibá­Miskerol kellett volna sodott me„ az emberek szarvasmarhakat sürgősen iránti magatartása. A fejére hazaszalhtani. melyek már olvasták, hogy négv év óta 24 oraia nem ettek, s nem akárhányszor mentek hozzá ittak. Elment a kirendelt- fUVart rendelni a felsögajg® segre. s azt hitte, szerencse- nyai tsz-ből. korait egyetlen­ic van. mert öt autót is bent egyszer sem adott. Ebből talált fuvar nélkül. Mégis egv alkalommal komoly kár látta, a jó vezetőnek bizony nemcsak a szakmai tudás a legfőbb erénye. Az ügyf® lek méltán váriák el tőle az Végül a kisteleki Üj Élet emberséges bánásmódot és Tsz tehergépkocsiját kellett a kölcsönös tiszteletet is. Csépi József SZENDREI IMRE KONCERTJE Kivételesen szép zenei él­ményben volt részük azok­nak, akik péntek este részt vettek a tanárképző főiskola dísztermében rendezett hang­versenyen: Szendrei' Imre ihletett zongorajátékát hall­hatták. A kétszeres Liszt— Chopin- és VIT-díjas művész hatalmas, szinte egy zong® rista egész életművének rep­rezentálására alkalmas mű­sort állított össze erre hatalmas alkotásai szerepel­tek, mint például Chopin óriás h-moll szonátája, dulatgazdag g-moll ballcJa­ja, s olyan izgalmasan érde­k® modern kompozíciók, mint Sosztakovics Szegedm valószínűleg először halion, egy tömbből faragott, szigo­rúan szerkesztett virtuóz iio­rai kompozíciója, a Három fantasztikus tánc, vagy Pr® kofjev pompás színekben ra­Vietnam szabadságharcának Kyogó ördögi sugallat című darabja. Kard® István Négy preludiuma a mai magyar zene újabb törekvéseibe javára rendezett nemes célú koncertre. A Liszt Eroica­jával kezdődő műsorban a zongorairodalomnak olyan Magony Ján®. a vezető kur­tán-furcsán lerázta: — Nem tudom vállalni, mert minden sofőr az ital­boltban van. Egyiket sem engedhetem koraira. — S már nem is tárgyalt tovább. Az ügyfél könyörögni kez­dett: legalább címeket mond­jon. ő felkeresné a sofőrö­ket. A munkanap kellős kö­zepén talán mégsinra min­den sofőr a kocsmában. Ö azonban még erre sem volt hajlandó. Végül is Takó Já­is keletkezett. Messzi vásár­ról szarvasmarhákat hajtot­tak haza, egy drága jószá­got elgázolt a vonat. Kocsit küldtek volna érte. s leg­alább hárommázsányi hús még fogyasztható lett volna. Kocsi, vagy inkább meghall­gatás hiányában azonban el kellett ásni a jószágot. P® dig Magony számára a szol­gálati szabályzat is előírja: ha sürgős fuvarról van szó. és nincs járműve, akkor a szomszéd kirendeltséget. Nyolcvan úivonal, húsz ország Nyolcvan útvonalon húsz hajókirándulást tesznek a országba utazhatnak az idén Volga—Don-csatornán. kö­a 15—30 év® fiatalok. Az rülbelül 2200 forintba kerül. Expr®s ifjúsági és diákuta- Csehszlovákiában egyebek zási iroda 1966-ban a tava- között a Magas-Tátrában te­lyinál 3000-rel több. ossz® hetnek ötnapos körutat az sen csaknem 20 000 középis- ifjú világjárók. Jugoszláviá­kolásnak. egyetemistának ban Belgrád—Szarajevó— nyújt lehetőséget arra. hogy Dubrovnik az expresstúrák megismerkedjék a Szovjet- útvonala. Bulgáriában Szó­unió, Csehszlovákia. Jugo- fiából a tengerpartra vezet szlávia. Románia stb. leg­szebb tájaival, történelmi nevezetességeivel. Az ifjú „vándorok" kérésére ebben az ®ztendőben valamely®t mérsékelték a tempót: a vá­rosnézésen. kiránduláson. a csoportok útja. Az ifjúsági és diák uta­zási iroda nűnden segítséget megad a testvérvárosok, test­vériskolák fiataljainak talál­kozóihoz is. Ezenkívül több. úgynevezett nvelvgyakorló n® szerelő igazította útba vagy ériDen a központot kell a sürgős fuvar miatt mar kerni< ho?v indíts0n autót. szinte kétségbe®ett vezetőt. Csakhamar kiderült, hogy a telepvezető nem volt őszinte. Simon Ferenc két gépkoraivezetőt is talált, akik szívesen dolgoztak vol­na, ha éppen lett volna munkájuk. Már csak az hiányzott, brigád- O fezt a kötelezettségét most a mjskei szállítás kapcsán is elmulasztotta. Pedig Szeg® den a kérdés® napon 70 gépkocsi állt fuvar nélkül. A vizsgálat során egyet­len, elfogadható mentőérve sem volt. Bebizonvraodott az hogy Magor.y Ján® aláírja is< hogy amikor Kovács és a menetlevelet. Simon F® Messerschmidt elvtársak vé­rcnc a vasútállomáson érte utol. s még mindig nem volt hajlandó szóbaáilni vele. A megrendelő egyik lábáról a másikra állt, s újra meg úira megkérdezte az asztal­nál ülő kirendeltségvezetőt. — Kérem szépen, mikor lenne szív® ... — Kérem szépen tetszik visszamenni a iepre. A „nagyfőnök" csak to- Akkor hát miért tagadta vább írt... Végül is mind- meg eddig a munkavállalást gezték a forgalom irányítá­sát. a tsz minden esetben tökéletes kiszolgálást kapott. Ha nem is ilyen jól, de ugyanezt Magony János is megtehette volna. Kutattuk: talán valami régi harag® viszonyból táplálkozik ez a mindenkinek kár® maga­mikor tartás? Szó sincs ilyramiről te. — vallották egybehangzóan az érdekeltek. múzeumlátogatásokon kívül csoportot szervez, általában néhánv napot pi- Az Express a nyáron — henéssel, üdüléssel tölthet- össz®en 14 hatnapos tur­nék a csoportok tagjai. A nusban — magvar középi s­részvételi díjat, a fiatalok kolások rendelkezésére b® zrebéhez szabták. A 12 na- csatja balatonahgai. balaton­p® M®zkva—Leningrád— újhelvi és balatonföldvári M®zkva út például 1900 fo- üdülőtáborait rintba, a 11 napos Moszkva Az expresstúrákra a KISZ­—Volgográd túra, amelynek bizottságoknál, valamint az résztvevői öt napot töltenek utazási irodában ielentkez­a Volga menti városban és hetnek a fiatalok. (MTI) II „Szegénylegények" dijat érdemel! volna A cann®-i filmfesztivál zsűrijének döntése álialón® tiltakozást váltott kl a fran­cia sajtóban. A lapok „meg­alkuvással és a jóízlés hiá­nyával" vádolják a verseny­bizottságot. Különösen a . Hölgyek és urak" című olasz film jutalmazását helytelenítik. A legtöbb lap véleménye szerint a nagydi­jat Orsón Well® „Fplstaff"­janak kellett volna odaítél­ni, a Le Monde „felhábo­rítónak" nevezi a zsűri döntését és egyebek között kifogásolja, hogy a „Sz® génylegényeik"-et, amely kvalitásaival a magyar film­játszás új fellendülését jel­zi, mellőzték a díjak kiosz­tásánál. (MTI) nyújtott jellemző betekin­tést. Bartók Három burleszk­je méltón zárta le a műsort. Az igény® összeállítás magas színvonalától semmi­vel sem maradt el a gond® latgazdag előadás. Szendrei Imre zongorajáték®i tehet­sége, fölény® tudása és el­mélyült muzikalitása telj® fényében ragyogott ezen az ®tén. Ismét meggyőződtünk arról, amit Szendrei már többször bebizonyított, hogy éppoly otthonosan mozog a romantikus zene indulatai, szenvedélyei között, mint amilyen jól érzi magát a modern zene hangzásvilágá­ban. A gondolatok karakte­risztikus formálása, dinami­kai megoldásainak színessé­ge, a drámai izzás, a lírai gyengédség és az epikai szé­lesség egyaránt plasztikus visszaadása jellemezte most is kifejező, nagyerejű játé­kát. Ügy érezzük, különösen a felfokozottság, a zene „dé­monikussága" áll közel hoz­zá, talán ez izgatja és vonz­za legjobban; bizonyos mér­tékig már koncertjének mű­sorválasztása is árulkodik erről. Ez azonban egy pilla­natra sem válik egyoldalú­sággá, nem borítja fel Szend­rei játékának szilárd harv< gulati-tartalmi egyensúlyát A főiskola szakszervezeti bizottsága által rendezett koncerten dr. Szörényi József docens, a szakszervezeti bi­zottság elnöke mondott tar­talmas bevezetőt. Az elő­adott műveket — kevés szó­val is sokatmondóan — Ga­ramszegi József főiskolai ad­junktus ismertette. ö. L. Fiatalok irodalmi estje az újságíróklubban Pénteken este zsúfolásig előtti lépcsőkre szorult. Az megtelt a sajtóház klubjá­nak helyisége, olyannyira, hogy néhány lány a színpad egy alapos elemző munkára lenne szükség, amely sok tényezőt ölelne fel. A társadalmilag ható tényezők közül megemlítem például, hogy az idősebb korosztályok nem jutottak fiatalabb korban valódi művészi értékhez. A munkás­osztály és a parasztság társadalmi helyzete és anyagi viszonyai ezt nem tették lehetővé. Ezért nem fejlődhetett ki bennük a müértésnek valamilyen formája. Azok, akik mégis kultúr­értékekhez jutottak e társadalmi osztályok köré­ben. fiatalságuk akkori szép emlékeihez ra­gaszkodnak most szubjektive és emiatt a mai már idegenebb, mint a régi volt, A város és a falu közötti szellemi — kulturálódási lehető­ségek közötti — különbségek ugyan fogyóban vannak, de még jelentősek. A fiatalabb gene­rációk esztétikai felfogása, életérzése és tanul­mányai alapján világlátása sok tekintetben más, mint az idősebbeké. Politikai közvéleményünk igen érzékeny szo­cialista építőmunkákat a művészetek területén ért kritikával szemben. Ez az érzékenység több szempontból jogos is. Él még bizonyos faj­ta „vátesz"-szellem néhány írónk felfogásában, s ezzel öszefüggésben a művészet és a politika funkcióit is hajlamosak összemosni vagy szán­dékraan összezavarni. Viszont politikai közvé­leményünk érzékenységében is tükröződik az egységes közízlés hiánya, s bizonyos értelem­ben a műélvezés és műértés gyengesége is. De hat a kispolgári ízlésmód, a nyugati ízlésbeli­ség is politikai közéletünkre. S ami a leglé­nyegesebb, néha helytelen a vizsgálat módsze­re. Hiszen nem lehet kiragadni egy írói alko­tásból egy-egy fejezetet és ezzel bizonyítani, hogy ez nem jó alkotás, vagy politikailag ha­mis koncepció érvényesül a műben. A regény, novelia egészét vizsgálva lehet véleményt for­málni. összességében, végső kicsengésében mit mond a műalkotás? Egészségeset, igazat, meg­győzőt vagy valótlan levegőt áraszt magából. • A vásárhelyi szobor azért keltett fel­tűnést, mert Szántó Kovács képmását várta a közönség. Helyette a földmunkásmozgalmat jelképező vékony inú, elszánt paraszt-kubikos figurája került az alacsony talpazatra. A sze­gedi szobor, az 1919-es Tanácsköztársaság em­lékműve éppen olyan szokatlan volt, mint a vásárhelyi műalkotás. De a szegedi közönség már megbarátkozott ezzel a szép, kifejező mű­alkotással (ezelőtt 7 évvel e sorok írója még egy fanyalgó glosszában utasította el a szegedi szobrot). Nem lehet úgy festeni, mint Munkácsy Mi­hály korában és nem lehet úgy szobrot for­málni, mint Fadrusz János. Az annak a kornak a művészi kifejezése volt. A mi korunkat más­ként kell kifejezni, mert ez a kor más. Termé­szetesen a formakeresés ürügyén és a modern­ség jelszavával vissza is lehet élni és sajnos művészi életünkben van is ilyen törekvés. A közízlés elmaradottságának hiányára hivatkoz­va gyakran a közérthetőségtől messze eső al­kotásokat próbálnak ráerőszakolni a közönség­re. Ezt a törekvést mindenképpen elutasítjuk, mert ennek semmi köze a magyar munkások és parasztok ízléséhez. A konzervatív közízlés hangoztatása hamis lepel, amely alatt a nyu­gati kultúra dekadens beteg termékeit, formá­it szeretnék szalonképes állapotban a közönség elé tálalni. Ez a céltalanság művészete a sem­mi kifejezése, a nihilbe mutató absztrakció. • Ezek a gondolatok a közízlés fejlesz­tésének társadalmi szükségrasége mellett szól­nak. Nemcsak az intellektuális társadalmi ré­teg körén belül nyújt élvezetet, tudást, tanul­ságot a művészet. A művészet a nép közkin­cse, a dolgozó tömegek az élvezői, birtokosai. Ezért a közízlés fejlesztése társadalmi ügy. A művész számára nem lehet közömbös, hogy mondanivalóját milyen körökben értik meg. A népet szolgáló művész a néphez szól, népét akarja tanítani, művelni — az egész népet, és nem egy szűk réteget. Művészete nem igazodhat a konzervatív közízléshez, mint ahogy nem igazodhat ínyencségeken csámcso­gó kultúrsznobokhoz sem. Ezért az alkotó mű­vésznek is érdeke, hogy fejlettebb, egészsége­sebb, műértő közízlés alakuljon ki az üzemek­ben és a falvakban egyaránt. Több és több le­gyen az értő, műbíráló munkás- és paraszt­ember. \ A kulturális élettel foglalkozó társadalmi szervek az utóbbi három-négy esztendőben eredményes munkát végeznek a közízlés for­málásában és fejlesztésében. Különösen a TIT tevékenysége eredmény®: a művészeti akadé­miák hasonló jellegű előadássorozatok szerve­zésével segíti a közízlés egészséges formálását. Ebben a fontos munkában szerepet vállalnak a középiskolák és egyetemek, zenekonzervató­riunok, filharmónia stb. Rendszertelenül, de segítenek a művészek irodalmi estek, irodalmi színpadok, író-olvasó találkozók rendezésével Sajnos képzőművészeink már kevésbé jeles­nek. A televíziónak van a legnagyobb hatású nevelő ereje, s a műsorpolitikában érvényre jut ez a törekvés. Tapasztalatok szerint sajn® mindez kevés. És ami talán a legfontosabb: nem veszik elég­gé tekintetbe az ízlésbeliségben levő lényeges különbségeket. Ezt mutatja, hogy egy megha­tározott szintű közízlés formálás valósul meg nálunk. S akik még eddig a szintig nem ju­tottak el, nem érdeklődőek még — most is kívül maradnak. S itt elsősorban munkás-pa­raszt tömegekről van szó. Indokolt itt, Csongrád megyében elvé­gezni egy alapos felmérő és elemző munkát a TIT rendezésében, a művészeti szövetségek és könyvtárak bevonásával. A kialakult kép alap­ján lehet meghatározni a közízlés formálásá­ban a teendőket: munkások körében, a tsz-pa­rasztság és a tanyán élő lakosság között. Néhány éves koncentrált tevékenység nagy eredményeket hozna. Kevesebb lenne a giccs és több a művészi érték a lakások és a köz­épületek falán. Tovább bővülne az olvasó em­berek száma, magsabb esztétikai igény támad­na a sok-sok tízezer betűszerető emberben. Ez tehát egyéni és társadalmi haszon. Rajtunk múlik elsősorban, hogy mikor nvúlunk alapo­sabban a közízlés ésszerűbb, differenciáltabb formálásához, elsősorban a munkások és ter­melőszövetkezti tagok körében. D. A. imponáló érdeklődés a S® mogyi Könyvtár rendezvé­nyének, a Csak tiszta for­rásból című zenés irodalmi műsornak szólt A várakozásnak megfelelő tartalmas közel másfél óra következett. A művészet „tiszta forrásához" hajolva, cletbölraelctet adni vágyó igénnyel válogatta és építet­te fel a produkciókat Kígyós Sándor, a debreceni tanít® képző intézet III. év® nép­művelés-könyvtár szakos hallgatója. A műsor világ® tagoltsággal igyekezett át­fogni az ifjúság élményvilá­gát Befejezésként célt, prog­ramot mutatott fel Váci Mi­hály „Még nem elég" és Illyés Gyula „A költő felel'' című műve — amellyel aa ®t rendezésében is bezárult, a kezdő két szereplő vissza­tértével. majd az indító ze­ne ismétlődésével. A szegedi dzsesszkvintett és a KISZ Irodalmi Színpa­dának tagjai működtek köz­ire. A kitűnő képességű J d7s®szegyütles — Szaniszló Ján®. Molnár Gyula, Szalay Laj®. Nyitrai Endre, Bodó József — bizt®ította a han­gulati átváltásokat többek között a zongorista Szaniszló Ján® saját szerzeményével; a „Balladáival. A szavalók közül kiemel­kedett a tehetség® Dubecz György, a .16] artikuláló Sza­bad® Margit a gazróag hanganyaggal rendelkező Zá­dori Fekete Mária, a nagy átélőerejű Tápai Pir®ka. az értelmi hatásokra törekvő Sándor Edit. valamint az egyetlen prózamondó Kruzs­lic Pál. G. F. Vasárnap, 1966. május 22. DEL-MAGYARORSZAQ 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom