Délmagyarország, 1966. május (56. évfolyam, 102-127. szám)

1966-05-22 / 120. szám

A békés megoldások útjára léptünk Couve de Murville sajtóértekezlete # Varsó (MTI) Couve de Murville francia külügyminiszter szombaton az ősi Krakkó nevezetessé­geinek megtekintésével befe­jezte lengyelországi látoga­tását. Délelőtt a francia külügy­miniszter sajtóértekezleten találkozott több mint száz lengyel és külföldi újságíró­val, s összegezte látogatásá­nak eredményeit. Az újság­írók kérdéseire válaszolva a francia külügyminiszter ki­fejtette, ho©' a francia kor­mány politikája a vitás kér­dések békés rendezésére irá­nyul. E kérdések megvita­tása megkezdődött, ami azt jelenti, hogy a kérdések bé­kés megoldásának útjára léptünk. A moszkvai rádió munka­társának De Gaulle közeli szovjetunióbeli látogatására vonatkozóan Couve de Mur­ville kijelentette: — Ez De Gaulle elnök po­litikájából természetszerűleg következik. Franciaország és a Szovjetunió ki akarja fej­leszteni együttműködését az élet minden területén, gaz­dasági, kulturális és tudo­mányos téren egyaránt. Az, ahogyan az egész világ De Gaulle tábornok moszkvai látogatásának hírére reagált, mindennél jobban bizonyít­ja. e látogatás hatalmas je­lentőségét — tette hozzá a külügyminiszter. Egy hét | , A VILAGPOLITIKABAN A szovjet kormány vála­sza arra a lxmni jegyzékre, amelyben a nyugatnémet kormány javaslatokat tesz a német kérdés rendezésére es amelyet annak idején a nyu­gatnémet sajtó igyekezett úgy beállítani, mint Bonn ..békekezdeményezését", a vi­lágsajtó érdeklődésének kö­zéppontjába került. SZOVJET ÁLLÁSFOGLALÁS A NÉMET KÉRDÉSBEN A nyugati lapok is megál­lapítják, hogy abban a meg­élénkült diplomáciai tevé­kenységben, amely de Gaulle moszkvai útját megelőzi, nagy jelentőséget kell tulaj­donítani a német kérdésben elhangzott szovjet állásfog­lalásnak. Nagyrészben ar­ról van szó. hogy a szovjet jegyzék nyolc pontban meg­világítja mindazokat a le­hetőségeket. amelyek nyitva állnak a német kérdés ren­dezése előtti sőt ennél to­vábbmenően: kijelölik azt az egyetlen járható utat. amely kivezet a német kérdéssel kapcsolatos zsákutcából és egyúttal megszüntetné Euró­pában a legveszélyesebb fe­szültségi gócpontot. A bonni kormány márciusi jegyzé­kében ugyanis. miközben békeszólamokat hangoztat, továbbra is igyekszik meg­erősíteni azokat a hideghá­borús pozíciókat, amelyek mind ez ideig — több mint húsz éwél a második világ­háború után — akadályoz­zák a német kérdés megol­dásának megközelítését. MEGERŐSÖDÖTT A SZOVJET—EGYIPTOMI EGYÜTTMŰKÖDÉS A szovjet diplomácia má­sik nagy jelentőségű lépése: Koszigin miniszterelnök Iá­Köztársaságban. illetőleg azok a megállapodások. amelyek Koszigin és Nasz­szer tárgyalásai közben jöt­tek létre, s amelyeknek a jelentősége nemcsak abban van, hogy megerősítik a szovjet—egyiptomi együtt­működést, hímem abban is, hogy kifejezik a két ország szolidaritását több nemzet­közi kérdésben. Figyelmet érdemel a szovjet—egyipto­mi tárgyalásokról kiadott közös közleménynek az a részlete, amely megállapít­ja: a tárgyaló feleket aggo­dalommal tölti el, hogv az utóbbi időben kiéleződött a nemzetközi helyzet, s a más országok belügyeibe beavat­kozó imperialista erők élesz­tik a háborús veszélyt. Az i'ven helyzetben parancso­lóan szükséges az összes szabadság- és békeszerető országok együttműködése. Cj FRONT DÉL-VIETNAMBAN A vietnami háború kiter­jesztésére irányuló amerikai tervekben olyan' "-módosulás következett be, amelyre Washingtonban valószínűleg nem számítottak. Űjabb front keletkezett Dél-Viet­namban, ezúttal az ameri­kaiak ellenőrzése alatt álló területen. A saigoni kormány és a buddhista ellenzék irá­nyítása alatt álló országré­szek között nyilt háborús ál­lapot keletkezett. A problé­ma azért bonyolult, mert mi­közben az amerikai kormány igyekszik meggyőzni saját közvéleményét arról, hogy Dél-Vietnamban „demokrati­kus átalakulást" akar előse­gíteni. a valóságban viszont kénytelen szembenézni azzal a ténnyel, hogy az Amerika­barát saigoni kormány csak togatása az Egyesült Arab a legbrutálisabb elnyomó eszközökkel képes fenntar­tani magát. Paál Ferenc A „külön polgárháború" legvéresebb csatája Ky ejtőernyősei elfoglalták a Tan Ninh pagodát A felkelők lőtték a Da Nang-i légitámaszpontot A buddhista tüntetők éhségsztrájkja Saigonban • Da Nang (AFP, Reuter) Da Nangban szombaton hajnalban zajlott le „a pol­gárháborúban vívott külön polgárháború" legvéresebb csatája: Ky tábornok ejtő­ernyősei vadászbombázó­gépek támogatásával négy­órás elkeseredett küzdelem­ben elfoglalták a felkelők kezén levő Tan Ninh-pago­dát. A város két másik pa­godája továbbra is a kor­mányellenes katonaság és a buddhisták kezén van. Ugyanakkor a Da Nang-i légitámaszpontot aknavető­vel lőtték a felkelők, mi­után az onnan felszállt gé­pek bombázták állásaikat Az amerikai szóvivő közöl­te, hogy a lövedékek robba­nása és a tűzharc eltévedt golyói összesen 15 amerikait sebesítettek meg. Délután ismét aknák robbantak a Da Nang-i légitámaszpon­ton. Előző este a kormány­ellenes erők közölték, hogy lőni fogják a támaszpontot, ha az ott állomásozó ame­rikaiak nem kényszerítik a kormánycsapatokat távozás­ra. Az újabb aknavető táma­dás után a támaszponton riadót rendeltek el és az amerikai légierő megkezdte a vadászbombázó gépek ki­vonását a veszélyeztetett repülőtérről. • Saigon (AP) Míg Da Nangban folyt a harc, Saigonban megkezdő­dött az újabb válság ki­robbanása óta legjelentősebb buddhista tüntetés. Több mint tízezren, fiatalok, fér­fiak és nők, gyerekek és öregek gyűltek össze a buddhista intézet körül és a földre ülve egynapos éh­ségsztrájkba kezdtek. Ma­gában a pagodában Thich Thien Minh főpap vezetésé­vel ötszáz buddhista pap és papnő meg nem határozott időre kezdett éhségsztráj­kot. • Washington (UPI) Amerikai hivatalos szemé­lyek Ky tábornok dél-viet­nami miniszterelnök kilátá­sait borúsnak ítélik, de- ők maguk is kényes diplomá­ciai helyzetben vannak, hogy mit tegyenek vagy mondjanak Ky ügyében. Johnson és az amerikai vezetők állandó kapcsolat­ban vannak egymással és saigoni megbízottaikkal, gorttiosan figyelve a gyor­san változó helyzetet ! Wilson—Erhard találkozó • London (MTI) Ludwig Erhard nyugatné­met kancellár ma este két­napos hivatalos látogatásra Londonba érkezik. Wilson miniszterelnök hétfőn és kedden Downing Street-1 hi­vatalában folytat bizalma* tárgyalásokat Erhard dal. A nyugatnémet kancellárt az angol királynő is fogadja Júliusban lesz a szónokcsere • Berlin (ADN) Fritz Stallberg. az SPD megbízottja május 20-án írásban közölte Paul Ver­nénél. az NSZEP megbízott­jával: az SPD-pártvezetőség egyetért az NSZEP Központi Bizottságának azzal a javas­latával. hogy júliusban ren­dezzék Karl-Marx-Stadt-ban és Hannoverben azokat a kö­zös gyűléseket, amelyeknek keretében a két párt szó­nokcseréjére sor kerül. Pozitív irányú változások A nyugat-berlini NSZEP első kongresszusa • Nyugat-Berlin (MTI) „Ha húsz évvel a második világháború után városunk­ban horogkereszteket má­zolnak, szociáldemokrata új­ságírókat és más személyi­ségeket fenyegetnek, házu­ltat felgyújtják, az egész vi­lágon ismert és tisztelt űr­hajósokat: Beliajevet és Leonovot provokációknak te­szik ki, akkor ez annak a Singapore és miniszterelnöke ^UP^YA.PJCL INDONÉZIA­Li Kuang-Ju singapore-l miniszterelnök látoga­tása alkalmából egy délkelet-ázsiai városállam kormányának vezetőjét üdvözölhetjük hazánk­ban. Li Kuang-Ju 36 éves. Jogot végzett Cam­bridge-ben, majd Sirgapore-ban jól menő ügy­védi Irodát tartott fenn, s azt a szakszervezeti mozgalom érdekelnek szolgálatába állította. Ké­sőbb maga is részt vett a szakszervezeti moz­galomban, és sok. véresen elfojtott sztrájk szer­vezője volt. Kuang-Ju a baloldalhoz tartozott, kitűnő szónokként, jó vitatkozóként tartották mindig számon, s poltikal karrierje gyorsan Ívelt felfelé. 1959-ben pártja — a Népi Akció Párt - győzött a választásokon, s 6 lett Singa­pore első miniszterelnöke. Singapore 581 km? területen a Maláj-félsziget déli csücskénél terül el. Lakóinak száma 1965­ben meghaladta az 1 800 000-ret. Lakóinak 76 százaléka kínai, 14 százaléka maláj. Nyolc szá­zaléka pedig indiai és pakisztáni származású. A várost a Brit-Kelet-indiai Társaság 1824-ben alapította, miután a szigetet 4 millió dollárért megvásárolta az egyik szultántól. A második világháború alatt japán megszállás alá került. Japán kapítuláeléja után. 1945-ben. angol koro­nagyarmattá nyilvánították, majd 1959-ben Sin­gapore Állam néven önkormányzatot kapott. 1963 szeptemberében a Malaysia Államszövetség tagja lett, amelyből azonban gazdasági és nem­zetiségi ellentétek miatt 1965. augusztus 9-én ki­lépett. 1965. december 22-töl Singapore független köztársaság. jele. hogy nálunk a bűnös múlt fel­számolásában rendkívül komoly mulasztások tör­téntek. Nyugat-Berlinben most bos». szulja meg magát az a po­litika, hogy a neofasizmua újjáéledésére irányuló min­den figyelmeztetést mint kommunista propagandát el­vetették. s ennek most a de­mokrácia és a demokraták isszák meg a levét" — hang­súlyozta Gerhard Danelius, a nyugat-berlini Német Szo­cialista Egységpárt első tit­kára szombaton, a párt első kongresszusán tartott beszá­molójában. „Nyugat-Berlin az NDW kellős közepén fekszik, a földrajzi helyzet megváltoz­tathatatlan. tehát az eddigi politikát kell megváltoztatni.' Nyugat-Berlinnek tevékeny, kezdeményező szerepet kell vállalnia, hogy elősegítse a két német állam megértéséti' az NDK békepolitikájánaki érvényre juttatását, a bonni revanspolitika megfékezé­sét" — hangsúlyozta. Danelius ezután a pártelJ nökség nevében javaslatot terjesztett elő, hogy a nyugat-berlini NSZF.P, az SPD. az FDP küldöttei, a szakszervezetek, az egye­temek és más közintézmé­nyek képviselői közös ér­tekezleten vitassák meg. hogyan lehet biztosítani a város békés jövőjét. „Erre most elérkezett az idő, mert a. legutóbbi években a lakosság gondolkozásában nálunk is pozitív irányú vál­tozások figyelhetők meg". Gennagyij Szavicsev Tengeralattjáróval a világ körül MIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIIIIIIII Utunk egyik napján éjfélig üldögéltünk Szorokin ellentengernaggyal és az atom-tengeralattjárókról beszélgettünk. — Számomra első ..atomufcam" maradt a legemlékeze­tesebb — kezdte az ellentengernagy. — Kifutottunk a tá­maszpontról. Nyomban meglepődtünk: egyenletes menet, nincs vibráció, nincs csattogás, amit már úgy megszok­tunk a Dietol-tengeralattjárókon. Amikor először aláme­rültünk, a mélységmérő mutatója kúszik és kúszik, már túlhalad minden elképzelhető és elképzelhetetlen normát. De ez még semmi! A hajó hatalmas mélységben, akkori fogalmaink szerint kolosszális sebességgel száguldott. Es tudja — folytatta Szorokin —. nem volt sem taps, sem hurrázta. Tökéletes megindultságban, némán néztünk egymásra. Éltkor értettük meg. hogy a szovjet konstruk­tőrök micsoda fegyvert adtak kezünkbe. — Igen, a rakétahordozó atomtengeralattiáró a ma­gasabb osztályú fegyvereket képviseli. Birtokba vételük­höz. a velük való bánáshoz komoly elméleti és gyakor­lati' képzettség szükséges. Persze, ez egyáltalán nem je­lenti tzt hogy ezeket a bonyolult gépeket csupán atom­korifeusok irányíthatják. Azon a hajón, amelyen először utaztam, az atomreaktort egészen fiatal tisztek irányí­tottak. . , ­— Az atomreaktor Irányítása nem egyszerű dolog. Az embernek pillanatok alatt tudnia kell elemezni, kiér­tékelni a számtalan műszer állását, és optimálisan a le­hető legjobban dönteni. Láttam, hogyan teszik ezt a fia­tal tisztek. Első látszatra egyszerűen és könnyűnek tűnt. De addig, amíg valaki a vezérlőasztalhoz ül. sokmindent meg kell tanulnia, sokat kell gyakorolnia. A könnyed­ség kitartó munka eredménye. — Amikor először mentem az őrhelyre, ahol az ope­rátorok teljesítenek szolgálatot, elkápráztatott a szám­talan műszer. Olyon érzésem volt. mintha egy egészen más időbe, a jövő századba csöppentem volna. Később rájöttem, hogy ezt az érzést azok a rajzok keltették ben­nem. amelyekkel általában a tudományos-fantasztikus re­gényeket szokták illusztrálni. Az operátor körül annyi skála, gomb, kapcsoló tarkállott, hogy szinte ámulatba estem! Hogyan lehet ezeken eligazodni. — Az atomtengeralattjáró megjelenése forradalmasí­totta a tenger alatti hajózást. A hagyományos tenger­alattjárók. amelyeknek energetikai berendezései külön­böző fajtájú Kémiai fűtőanyaggal működnek, lényegé­ben nem is tengeralattjárók. A második világháborúban például a tengeralattjárók az egész hajózás alatt az idő mindössze 30—35 százalékát tölthették víz alatt. Ebben a tekintetben az atomtengeralattjárök lehetőségei korlát­lanok. Ez természetesen megkövetelte a gépezetek töké­letesítéséti s következésképpen az emberek alaposabb és jobb kiképzését is. — A mi hajónkon sok gondot fordítanak arra, hogy minden ember tökéletesen ismerje szakmáját, a rábí­zott gépezeteket Már mondtam valahol, hogy az egész úton rendszeresen folytak a gyakorlatok és a foglalko­zások. Maga a parancsnok állandóan oktatta a tiszteket. Es ezt nem csupán a foglalkozásokra szánt időben tette. A hajóparancsnok a központi őrségen váltásról váltásra gyakoroltatta a tiszteket, tanította őket helyzetértéke­lésre és helyes döntésre. Egyszer éppen tanúja voltam, hogyan gyakoroltatta az egyik tiszttel a függőleges fel­emelkedést a rianásban. Türelmesen, szívósan. Ez még a déltengeri zóna előtt volt. — Az út tulajdonképpen a legénység minden tagjá­tól bizonyos koncentrációt követelt. A parancsnoknál ez a követelmény természetesen háromszorosan érvényes volt. Percről percre figyelemmel kísértem, miből állt a napja, és meggyőződtem, hogy a parancsnok egy-egy munkanapja rendkívül feszített. S ez így ment nem egy< nem két napon át, hanem az egész akció alatt Foglalko­zott, gyakorolt a tisztekkel, előadásokat tartott, beszélge­tett a matrózokkal, altisztekkel. Természetesen a parancs­nokon kívül más tisztek is beszélgettek a legénységgel de a parancsnoki szót különösen értékelték a tengerészek. Nemegyszer láttam a parancsnokot én is munka köz­ben. láttam, milyen határozottan, milyen erélyesen in­tézkedett, milyen nyugodtan és magabiztosan járt el bi­zonyos szituációkban. S ez a nyugalom nem az önmagá­ban való bizalomból, hanem a helyzet pontos ismereté­ből. abból adódott, hogy pillanatok alatt fel tudta mérni a helyzetet, tökéletesen ismerte az atomtengeralattiáró minden porcikáját. Egy ilyen hosszú úton különösen nagy felelősség van a hajóorvoson. Ugyan kitől várhatna segítséget az orvos, ha mondjuk a Déli-sark partjainál, vagy valahol a Csen­des-óceán kellős közepén valaki súlyosan megbetegedne. Az ember pedig olyan lény, akivel minden megtörtén­het. Utunk alkalmával az egyik tengerésznek meg fa idült a foga. Orvosunk sebész volt. — Mit fog tenni? — kérdeztem. — Eltávolítom a fogat. És ügyesen, mint egy képzett fogász, eltávolította a beteg fogat. Persze, egy fog még nem probléma. Előfordul, hogy a tengeralattjáró orvosának műtétet kell végeznie a mélységben. Sor került erre a mi orvosunknál is. aki már egy távoli öná'ló hajózáson vett részt. így tehát mindenkinek helyt kell állnia. Minden matróznak, altisztnek, minden tisztnek tökéletesen ismer­nie kell szakmáját, ezenkívül konyítania kell más terü­letek követelményeihez, rokonszakmákhoz. Az atomten­geralattjárók vHágkörüli úton levő legénysége ebben a tekintetben nem eshetett kifogás alá. (A befejező rész következik) 0 2 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap. 1966. májas 2&

Next

/
Oldalképek
Tartalom