Délmagyarország, 1966. április (56. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-13 / 86. szám

Tfl^iii Éiitt barávf taioMi /VlagYar diákok Berlinben a magyar szaMerefcfcel Elutazott hazánkból Sabtn professzor A. B. Salain professzor loedden este elutazott Bu­dapestről. Elutazása előtt az MTI munkatársának elmon­dotta. hogy a világon meg­közelítőleg 400 millió em­ber kapta meg a gyermek­bénulás ellen védó Sabin­cseppeket. — ötnapos magyarorszá­gi tartózkodásom ailaitt bő­ven volt alkalmam eszme­cserekre a magyar kuta­tókkal. Az Országos Köz­egészségügyi Intézetben pél­dául dr. Dömök István kandi­dátus laboratóriumában, a gyermekbénulás elleni küz­delem magyarországi köz­pontjában örömmel állapít­hattam meg, hogy rendkí­vül értékes eredményeket értek el a Lakosság immu­nizálásában. Nagyon örül­tem, hogy tovább mélyül­tek baráti kapcsolataim a magyar szakemberekkel, az Országos Közegészségügyi Intézet, az Akadémia mik­robiológiai kutatócsoportja és a Debreceni Mikrobioló­giai Intézet kutatóival. A magam részéről rendkívül nagy jelentőséget tulajdoní­tok a kutatók személyes ta­lálkozásainak. — A rákos megbetegedé­sek száma — mondotta a továbbiakban — világszerte emelkedik. Ebben nemcsak az emberiség lélekszámának növekedése és az életkor ki­tolódása játszik szerepet. Az sem kielégítő magyarázat, hogy az orvostudomány fej­lődésével mind több esetben ismerik fel a rákot. Hogy milyen tényzők játszanak szerepet a rosszindulatú da­ganatos megbetegedések számának emelkedésében, az még korántsincs tisztázva. Véleményem szerint a do­hányzásról joggal beszélhe­tünk egyik ilyen tényező­ként és vannak állatkísérle­tek, amelyek azt látszanak bizonyítani, hogy a túltáp­láltság sem előnyös a rák megelőzése szempontjából. — A rosszindulatú daga­natok okait, gyógyításuk módját világszerte különbö­ző oldalakról kutatják. Akadémiai előadásomban a daganatok lehetséges vírus­eredetére vonatkozó kutatási problémákat próbáltam megvilágítani. ISzent-györgyi professzor, akit személye­sen ismerek ós munkássá­gát nagyra becsülöm, a bio­kémia oldaláról tanulmá­nyozza a kérdést. Érzésem szerint egyébként a bioké­mikusok több kilátással folytatják ezt a munkát, mint mii, víruskutatók .— mondotta búcsúzóul a pro­fesszor. (MTI) Hofhaueer Mária soproni diáklányt azért küldte ki a magyar állam három és fél évvel ezelőtt az NDK-ba, hogy a berlini Humboldt Egyetemen tanulja meg a „háziasszonyi" mesterséget. No, persze nem akármilyen háziasszonyt faragnak Máriá­ból, „nagyüzemi háziasszony" lesz belőle, s oklevéllel ta­núsíthatja majd, hogy az egye­tem mezőgazdasági karának élelmiszertechnológiai szakán elleste a befőzés, a gyümölcs­ös zöldségkonzerválás titkait. Pósfai Ilona és Pátkai Györ­gyi — mindketten budapesti lányok — ugyancsak ritka mesterséget tanulnak a ber­lini egyetemen: cukoripari mérnökök lesznek. A Pécsről jött Várnai Gyula erjesztés­kémiát és -technológiát hall­gat, közelebbről a takar­mányélesztőkkel foglalkozik. Nemzetközi tanulmányi munkamegosztás A Berlinben tanuló magyar diákok olyan diplomával tér­nek majd haza, amilyent ma­gyar egyetemeken, legalább is egyelőre, nem lehet szerezni. S éppen ez a szocialista or­szágok diákcseréjének egyik óriási előnye, hogy ilyen vo­natkozásban is érvényesül­het a nemzetközi munkameg­osztás, vagyis valamilyen rit­kább szakmára egy baráti ország a többi számára is kiképez szakembereket Gazdasági fejlődésünk időszerű kérdései ^^ Gazdaságpolitika A TÁRSAD ALMI-GAZ- vek, a társadalom egészét daságiráinyításd módszer ma­FOLYAMATOK vagy e£yes társadalmi rété- ga is aktívan befolyásolja a * geket érintő gazdasági el- gazdaságpolitika megvalósí­határozások, az ország gaz- tását dasági, nemzetközi kaposo- * XT érintő döntik X) zéLf jelX^Xet osszessege, melyek a társa- „ ^a-La^L„ ÍTy DASÁGI tudatos, tervszerű és társa­dalmi méretű szabályozásá­nak lehetőségét csak a szo­cializmus teremti meg. En­nek objektív alapját a főbb termelési eszközök társadal­mi tulajdona jelenti. Ezért a gazdaságpolitika is elő­ször a szocializmusban jut sokoldalú szerephez, elsósor- nemcsak átfogó az egész ban ahhoz, hogy a gazdasági folyamatok fej­lődését átfogja és irány Ét­A szocialista áflam daságpoli tikája elsósor ban a társadal mi és gazdasági fejlődés törvényszerűségei­ből vonja le azokat a követ­kezitetésefcet, amelyeket a gyakorlatba átülteti „A gaz­daságpolitika eljárásmódja abból áll, hogy a valóság­a gazdaságirányításhoz in­formációkat közvetít a köz­ponti döntések helyességé­ről. (Például bizonyos ter­mékek jelentős áremelkedé­se arról informálja a köz­ponti irányítást, hogy a termékek iránt nagy a ki­elégítetlen kereslet, hogy az erőforrásokat ermek érintőek."^ Eröerint~l^intéz- "^efcüeáően át keH csopor­kedések bizonyos körét ipar- tasítamd stb.) A mechaniz­dalmi szükségletek lehető legjobb kielégítése érdeké­ben meghatározzák az adott ország gazdasági struktúrá­jának alakulását és a fej­lesztés ütemét. Ezek az in­tézkedések természetesen népgazdaság fejlődését meg­icgr határozó jellegűek lehetnek, hanem csak az ipart, vagy a mezőgazdaságot stb. politikának, mezőgazdasági politikának stb. nevezzük. A gazdaságpolitikának te­kintettel kell lennie a szo­cialista termelési viszonyok erősítésére, a szocialista társadalom politikai céljai­nak megvalósítására, szá­molnia kell a nemzetközi mus csak abban az esetben töltheti be a jelzőrendszer szerepét, ha a népgazdasági és a részérdekek lényegé­ben egybeesnek; különben a mechanizmus téves jelzése­ket adhat, vagy mint jel­erőviszonyok alakulásával zörendszer közömbös a mz­ba'bev'ez'etnerolyanokö^t, * * SÍntJve, amelyek a gazdasági törvé- tehát ^ ^engesetvel szemben. npek értelmében a gazda­ságpolitikai célkitűzéseknek megfelelő következménye- ®*»gpolttikát a gazdasági GAZDASAGIRANYI. ket idéznek ETŐ. A gazda­ságpolitika bizonyos célokat törvényektől, az újraterme­lés törvényszerűségeiből fla­tűz ki magának, amelyeket k®*10 követelmények érvé­meg akar valósítani és bi- nyesítésétől. A fontos ae, zonyos eszközöket használ, amelyek e célok megvalósítá­sára szolgálnak". Oskar Lange­naéc, a közelmúltban elhunyt ** nemzetközi tekintélyű len­gyel közgazdásznak megál­lapításából következik te­hát, hogy a szocialista ál­lam egyrészt kitűzi a gaz­dasági fejlesztés fő iránya­it, másrészt számba veszi és meghatározza azokat a módszereket, formákat és szocia^ársadalomban érheti. Eszerint tehát a gazdaságpolitika — tágabb értelemben — magába fog­lalja a gazdaság" fejleszté­sére irányuló koncepciókat, továbbá a koncepciók meg­valósításának módszereit. lemben eltéríthetik a szú- . kefcb értelemben vett gaz- TAS RENDSZERE tehát nem egyszerűen passzív közvetí­tője a gazdaságpolitikának, hanem arra aktívan vissza­hat; tehát az irányítási rendszer reformja bizonyos értelemben maga után von­ja a gazdaságpolitikai kon­cepciók — s ezalatt az adott fejlesztési célokat értjük — mérlegelését, ismételt meg­fontolását is. hogy tisztában legyünk az eltérés feltótlenül indokolt lehetséges mértékével, más szóval, hogy ez az „el­térítés" tudatos, irányított legyen. A TÁGABB ÉRTELEM­BEN VETT gazdaságpoliti­kának egy része a gazda­ságirányítás rendszere. A Dr. VARGA GYÖRGY De hogyan kerülhet ki manapság egy magyar diák az NDK-ba? Először is meg kell pályáznia a meghirdetett helyek egyikét. Másodszor: meg kell felelnie a pályázati feltételeknek (igen jó tanul­mányi előmenetel, és elég magas színvonalú német nyelvtudás). Harmadszor: si­kerrel kell letennie a felvé­teli vizsgát. Negyedszer, de talán ezt kellett volna az első helyen említeni: a szü­lőknek is bele kell egyez­niük, hogy gyermekük öt évig külföldön tanuljon. Nincsenek egyedül S mi történik a diákok­kal azután, hogy elindultak hazulról? Már a pályaudva­ron ott vannak az egyetem és a Szabad Német Ifjúság képviselői, a diákot hazakí­sérik az új otthonába, a kol­légiumba, s rögtön segítsé­gére vannak minden ügyes­bajos hivatalos és magán­ügyében. Azután, amikor évfolyam­társaival is megismerkedett, német kollégái közül „Bet­reuert" (gondozót) választ magának. A Betreuer iskola­társ, nyelvtanár, korrepeti­tor, tanácsadó, de legfőkép­pen barát is egyszemélyben. A berlini magyar diákok egyöntetűen dicsérik ezt a Betreuer-intézményt, mind­egyiküknek rendkívül sokat segített. Vannak olyan ma­gyar egyetemisták is Berlin­ben, akik egész életre szóló meghitt barátságot kötöttek Betreuer-jükkel. Várnai Gyu­la például már ötödik éve egy szobában lakik Siegfried Richter nevű Betreuerjével, együtt tanulnak, lehetőleg ugyanazon a napon vizsgáz­nak is, s testi-lelki jó bará­tok lettek. Hofhauser Mária pedig gyakori vendég Bet­reuerinje, Ingeborg Titze szüleinél egy Wittenberg mel­letti helységben, Ingeborg vi­szont ' szüleivel együtt már többször is járt Sopronban Máriáéknál vendégségben. A honvágy természetesen néha elfogja az NDK-ban ta­nuló magyar egyetemistákat is, bár minden évben két­szer (karácsonykor és a nagyvakációban) hazamen­nek. Aztán a magyar újsá­gok, folyóiratok, no meg a rádió és persze nem utolsó sorban az otthoniak levelei elhozzák a haza levegőjét. Sok idejük meg úgysincs .honvágyósdit" játszani, mert a követelmények bizony ma­gasak, s egyikőjük sem akar szégyent hozni sem önma­gára, sem általában a magyar diákokra. Aki mégis megbu­kik (hosszú évek óta egyet­len ilyen akadt), azt haza­küldik. Kemény munka és szórakozás A berlini magyar nagykö­vetségen Csala elvtárssal, az itt tanuló magyar egyete­misták nagykövetségi fele­lősével nézegetjük, hogyan véleményezik a német egye­temi hatóságok diákjainkat. Többségük az első két leg­jobb kategóriába tartozik. Közösségi magatartásuk ál­talában példamutató. Ötödéves hallgatóink, akik az első félévben diploma­munkájukat írják, általában nagyon örülnek a kapott té­mának. — Persze a tanulás a leg­fontosabb de járnak-e mozi­ba, táncolni, szórakozni? Kórusban nevetnek a kér­désein. Azután Pátkai Györ­gyi, a csoport KISZ titkára válaszol mindannyiuk nevé­ben: — Persze, hogy járunk, Kö­perúckben (Berlin egyik kül­ső kerülete), ahol kollégiu­munk van, rendszeresen megnézzük a mozielőadáso­kat. Hiténként meg ott a tévé, pingpongasztal, sakk­tábla, a könyvtár. Hetenként egyszer itt, a kollégiumban rendezünk táncestet. Aki • nek ez kevés és futja a pén­zéből meg az idejéből, az el­mehet táncolni, ahányszor csak akar. No, és az sem megvetendő szórakozás, hogy évente egyszer a Német De­mokratikus Köztársaság 7— 10 napos tanulmányi kirán­dulásra küld bennünket. Tavaly például a Szovjet­unióban jártunk, most Len­gyelországba készülünk. A hétvégeket gyakran vidéken töltjük, megnézzük az NDK legszebb tájait. Az ilyen ki­rándulásokhoz havonta két­szer 75 százalékos vasúti ked­vezményt kapunk. Nyaranta pedig, mielőtt hazautaznánk Magyarországra, táborozáson is résztvehetünk vagy a tengerparton vagy a hegyek között. így élnek tanulnak és szórakoznak a berlini ma­gyar diákok. Pinczési Pál, (az NDK című folyóiratban megjelent cikkéből) Megtolt Karácsonyi Ferenc elvtárs Hétfőn Hódmezővásárhe­lyen elhunyt Karácsonyi Ferenc elvtárs, a munkás­mozgalom régi harcosa, aki­nek munkásságát, tevékeny­ségét Szegeden Ls sokan is­merték és tisztelték. A hód­mezővásárhelyi városi párt­bizottság saját halottjának tekinti. Temetése ma, szer­dán délután 3 órakor lesz a hódmezővásárhelyi Kin­cses-temetőben . * Karácsonyi elvtárs 1889­ben született Hódmezővásár­helyen. Szülei agrárproletá­rok, és iskolái elvégzése után 6 maga is gazdasági cseléd­nek kényszerült. 1910-ben ácstanuló lett. Itt ismer­kedett meg először a lenini 'eszmékkel. Tagja lett a MÉMOSZ, valamint az SZDP szervezetének. 1944-ig az SZDp városi szervezetének a titkára volt. A dolgozók ügyéért tanúsított bátor ki­állása miatt több ízben fog­házbüntetést kapott. Hódmezővásárhely felsza­badulásának első napjától részt vett a város életének megindításában. 1944. de­cember 20-án az ideiglenes nemzetgyűlés tagjává válasz­tották, ugyanakkor megbíz­ták a helyi rendőrség meg­szervezésével. Később kine­vezték Csongrád megye fő­I ispánjává, A párthoz való I húségéért több magas kitün­I tetést kapott. \ SZŰKEBB ÉRTELEM­BEN VETT gazdaságpoliti­ka a lehetőségek, az erőfor­rások sokoldalú mérlegelése alapján meghatározza a gazdasági növekedés lehet­séges ütemét és arányait. A gazdaságpolitika tehát az állam által foganatosított gazdasági intézkedések rendszere, valamint azon koncepciók (fejlesztési ter­gazdaságirányítás lényege a központi tervcélok rendsze­re, továbbá mindazon esz­közök, intézmények összes­sége, amelyek a tervben foglalt célok megvalósítá­sát szolgálják. A gazdaság­irányítás rendszerét tehát a gazdaságpolitika által meg­határozott fejlesztési fel­adatokkal összhangban kell kialakítani. A szűkebb ér­telemben vett gazdaságpoli­tika és a gazdasági mecha­nizmus kölcsönhatása abban is kifejezésre jut, hogy a konkrétan érvényesülő gaz­Yégef ért a tavaszi szünet az iskolákban Egy hónap múlva „startolnak" az érettségizők Az általános és a közép- gazdasági technikumokban iskolákban véget ért a tava- és közgazdasági szakközépis szi szünet, kedden reggel kólákban május 12-e és 20-a ismét benépesültek a tanin- között bonyolítják le az tézetek, megkezdődött az ok- érettségik, illetve a képesítő tatás. vizsgák írásbeli részét. Az 1965—66-os tanévből A különböző típusú közép­még csaknem két hónap van iskolák nappali tagozatán ez hátra — a második félév jú- évben végző negyedik évfo­nius 8-án zárul —, az idén lyamos fiatalok száma meg­érettségizők „stratja" viszont közelíti az ötvenezret, ugyan­éppen egy hónap múlva, má- akkor csaknem 155 000 jus 12-én esedékes. A gim- nyolcadikos diák fejezi be náziumokban, valamint a az idén általános iskolai ta­Múvelődésügyi Minisztérium nulmányait, nappali tagoza­irányításával működő köz- ton. (MTI) Csak hatósági engedéllyel Kormányrendelet a fák védelméről A Minisztertanács múlt csütörtöki ülésén rendeletet fogadott el a fák védelmé­ről. A rendelet kimondja: a községek és városok bel- és külterületén álló fákat úgy kell kezelni, ápolni, hogy ipari célra alkalmasak legye­nek, ugyanakkor megfelelje­nek egészségügyi és esztéti­kai rendeltetésüknek. Fi­gyelemmel kell lenni a fák kezelésénél az építésügyi és útügyi érdekekre is. A rendelet megtiltja a fák, telepítések, ültetések rongá­lását, elpusztítását ós kötele­zővé teszi az élőfákat veszé­lyeztető, fertőző kiszáradt fák kivágását. Fát csak hatósági engedély­lyel szabad kivágni. Az enge­délyt az illetékes tanácsi szervek, közúton álló fák esetében pedig a közúti igaz­gatóság, illetve a tanácsi közlekedési szakigazgatási szerv adja meg. A korábbi engedélyezési rendszerhez képest az új kormányrende­let egyszerűsítési rendszer­hez képest az új kormány­rendelet egyszerűsítést tar­talmaz: a fa kivágására vo­natkozó szándékot be kell je­lenteni az illetékes szervnek, s ha ez 30 napon belül nem nyilatkozik, a tulajdonos a fát kivághatja és tetszése szerint feldolgozhatja, vagy eltüzelheti. Az illetékes szerv megtilthatja _ a fa kivágását, ha további fenntartása in­dokolt. A rendelet szerint a ki­száradt fa kivágására vonat, kozó szándékot is be kell je­lenteni. Szabálysértést követ el. aki élőfáját bejelentés nélkül, illetve a hatóság tilalma el­lenére kivágja. A rendelet iúlius 1-én lép hatályba. (MTI) RÁDIÓMŰSOR SZERDA Kossuth Rádió 4.30 Hírek. -1.33 Hajnaltól reg­gelig . . . 5.00 Hírek. 5.30 Reggeli Krónika. 5.45 Falurádió. 6.00 Hi­rek. 6.30 Hírek. 7.00 Reggeli Krónika II. 7.30 Üj könyvek. 8.00 Hirek. 8.05 Műsorismertetés. 8.20 diadalmas asszony. Részletek Csajkovszkij—Klein operettjé­ből. 8.55 Orvosi tanácsok. 9.00 Muckó. Bálint Sára elbeszélése gyermekeknek. 9.11 A budapesti XV. ker. úttörőház kórusa éne­kel. 9.20 Kamarazene. 10.00 Hí­rek. 10.10 Könnyűzenei híradó. 10.53 Néhány perc tudomány. 11.00 Cherubini operáiból. 11.27 A Szabó család. 11.57 Hallgató­ink figyelmébe! 12.00 Hirek. 12.15 Menyecskék iskolája Népdaljá­ték. 12.57 A budapesti színházak műsora. 13.00 Válaszolunk hall­gatóinknak. 13.15 Zenekari mu­zsika. 14.00 Hirek. 14.05 Munkto­cnekkarok a mikrofon előtt. 14.15 Lányok, asszonyok. 14.48 Edwln Fischer zongorázik. 15.00 A Ljubljanai Rádió és Televízió esztrádzenekara Játszik. 15.40 Colas Breugnon. Romáin Rot­land regénye folytatásokban. 16.00 Hirek. 16.10 Villanófényben. 16.15 Tánczenei koktél. 17.05 Egy nap a keszonban. Riport. 17.20 Operabarátoknak. 18.00 Ml történt a nagyvilágban? 18.13 Hazánk hirel. 18.20 Nótacsokor. 18.55 Húszas stúdió. Az Ifjúsági Rádió légbölkapott műsora. 19.54 Jő étszakát. gyerekek! 20.00 Esti Krónika. 20.25 Rival­dafényben. 21.20 Egy tiszta köl­tő aranyszigetén. 22.00 Hirek. 22.10 Időszerű nemzetközi kér­dések. 22.20 Sporthírek 22.25 Világhírű előadók Beethoven­Liszt hangversenye. 24.00 Hirek. O.tO—0.25 Filmzene Petőfi Rádió 4.30-10.58 Azonos a Kossuth Rádió műsorával. Közben: 6.20— 6.30 Torna. 10.00—10.10 Hírek. 10.10-11.59 Zenés műsor. 12.00 —12.15 Hírek. 13.45 Időjárás- és vízállásjelentés. 14.00 Verbunko­sok. népdalok, népi táncok. 14.45 Orvosi tanácsok. 14.50 Berki Géza táncdalaiból. 15.00 Hirek. 15.05 Bizet: A gyöngyhalászok. Hárcmíel vonásos opera. TTM Hirek. 17.05 Könnyűzened hír­adó. 17.50 Hlrdetőoszlop. 18.08 Emlékezés Pártos István hege­dűművészre. 10.20 Kozmosz. 18:05 Kórushangverseny a stúdióban. 19.00 Hírek. 19.05 Indulók. 19.15 Gazdaszemmel a nagyvilág me­zőgazdaságáról . 19.30 Nyilvános Schubert-est a stúdióban. A szü­netben : 2Ü.0S—20.20 Fűzfazson­gás. Kb. 21.00 Hfrek. Kb 21.09 Világgazdaság. 21.20 Tessék vá­lasztant! Ismétlés. 22.56 Ogető­verseny-eredménvek. 28.00—28.15 Hfrek, Időjárásiéi entés. TELEVÍZIÓMŰSOR SZERDA Magyar televízió 17.06 Anyagbörze. Ipari riport­műsor. 17.20 Hirek. 17.25 Szak­körök a középiskolában. Közve­títés a budapesti Fáy András szakközépiskolából. 18.06 Ma­gvat mesterek: Izsó Miklós. 18.30 Az első akadályok után. Riportfilm a fiatal mezőgazda­sági szakemberekről. 18.55 Mér­nökök technikusok, figyelem! A földgázfelhasználás üzemi problémái. 19.20 Esti mese. 19.30 Tv-hiradó. 19.50 Volt egyszer egy öregember . . . Magyarul beszélő szovjet film. 21.45 Mit tudunk az átöröklésről? Dr. Ki­szely György egyetemi tanár előadássorozata. III. rész. 22.05 Tv-híradó. II. kiadás. 19.80 Iskola-tv. 18.14 A Parrt­zan-Mr nchester labdarúgó-mér­kőzés közvetítése. 18.06 Tlktak. 18.25 Műsorismertetés, J9.30 Tv­üjdonságok. 18.45 Zenei szerda. 19.15 Tv-poeta. 19.30 Intermezzo. 19.40 Reklámok. 19.54 Jó éjsza­kát. gyerekek 1 20.00 Tv-hiradó. 20.30 Játékfilm. 22.00 Kulturális szemle. 22.40 Mit szeretek? 22.55 Hírek. Román televízió 18.00 TV-hiradó. 18.15 Legki­sebbjeink műsora. 18.30 Techni­ka és tudomány, iskolásoknak. 19.00 Shakespeare: Otelló. Szín­házi közvetítés. A szünetben: Dokumentumfilmek. 22.15 Tv­hiradó. 22.25 Időiárásielentés. Szerda. 1966. ápriHs 13. DÉL-MAGYARORSZÁG 5

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom