Délmagyarország, 1966. április (56. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-22 / 94. szám

Gromiko Rómában 0 Róma (TASZSZ) Grotndko az Andnej Gromiko szovjet Mlügymintszter, add a mér külügyminiszter Fanfani «oddk világháború befejeaé­olasz külügyminiszter meg- «s óta látogatást tesz Olasz­ti i vására hivatalos látogatás- omszágoan. na Rómába érkezett Gromiko szovjet külflgy­A római Leonardo da miniszter csütörtökön aktil­Vinci repülőtéren Gromlkót ós kíséretét Fanfanl kül­ügyminiszter és más hivata­los személyiségek fosadták. ügyminisztérium épületében találkozott Fanfanl olasz külügyminiszterrel. Szíriai kormányküldöttség a Szovjetunióban (Teleíoto — MTI Külföldi KépizolglUt) Moszkva: Juszcf Zuajen szíri al miniszterelnök (jobbról) és az általa vezetett kormánykü ldöttség tagjai látogatást tet­tek a Kremlben Podgornljná I, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökénél (balról) De Gaulle nem ad haladékot Washingtonnak # Párizs (MTI) les Bohlen amerikai nagy­A francia kormány elké- követnek. Jólértesült körök­szítette válaszát az Egyesült ben úgy tudják, hogy De Államok április 12-1 jegyzé- Gaulle nem járul hozzá a kére, amelyben az amerl- határidő meghosszabbításá­kalak legalább kétéves ha- hoz, ragaszkodik ahhoz, hogy táridőt kértek franciaországi az amerikai csapatok és a támaszpontjaik kiürítésére. NATO vezérkarai 1067. áprl­A francia választ valószí- lls elsejéig elhagyják Fran­nüleg ma nyújtják át Char- claországot. Az egész Németország jövendő útjáról van szó Waltar Ulbricht beszéde a pártegyesiHési ünnepségen 0 Berlin (MTI) ben — a reakció uralmának A Német Szocialista Egy- restaurációjánál kötött ki. biakban arról beszélt, hogy a nyugatnémet kormány leg­ségpárt Központi Bizottsága Az NDK-ban viszont a dol- főbb törekvése a Német De­mokratikus Köztársaság erő­szakos bekebelezésére, beol­vasztására irányul, ezzel szemben az NDK nem akar­ja a szocialista rendszert rövid úton Nyugat-Németor­szágba exportálni. Az NDK a Német Kommunista Párt gozó nép szocialista rend­és a Szociáldemokrata Párt szert valósított meg. húsz esztendővel ezelőtt tör- Waltér Ulbricht megissné­fcént egyesülésének évfordu- telte 1966. január 1-én a lóján, csütörtökön délután bonni kormány címére kül­ünnepi rendezvényt tartott a dött üzenetében előterjesz­berlini Dynamo sportcsar- tett javaslatait, amelyek ar­nokban. Ezen Walter Ulb- ról szólnak, hogy a két né- azért vetette fel a két né richt, az NSZEP Központi met kormány mondjon le az met állam konföderációjá­Bizottságának első titkára, atomfegyver birtoklásának nak gondolatát, mert így az NDK Államtanácsának valamennyi formájáról, is- minden kár és zűrzavar nél­elnöke mondott beszédet. merje el a jelenlegi európai kül jelentős lépést lehet Walter Ulbricht több mint határokat; szálljon síkra tenni az állami egység hely­kétórás beszédének elején amellett, hogy az összes eu- reállításának irányában, azokat a jelenlevő régi har- rópai államok létesítsenek „Most, a pártegyesülés 20. cosokat köszöntötte, akik a diplomáciai kapcsolatokat évfordulóján ismét döntő Német Kommunista Pártben egymással — beleértve ebbe történelmi lépések előtt ál­és a Szociáldemokrata Párt- természttesen a NATO és a lünk. Egész Németország ban az egyesülés megterem- Varsó Szerződés össze$ ál- jövendő útjáról van szó. Az tői voltak. , lamait —; ünnepélyesen ország keleti és nyugati fe­A szónok ezután arról be- mondjon le olyan intézkedé- lében élő munkások, az egész szélt, hogy az NDK és Nyu- selcről, törvényekről és ren- német munkásosztály sorsá­gat-Németország a második deletekről, amelyek akadá- ról kell dönteni. Becsülettel világháború utáni években lyozzák az ország újraegye- helyt kell állni a történelem különböző útra tért. Nyugat- sítését, kezdjen tárgyalásokat ítélőszéke előtt és a nemzett Németország — a munkás- egymással a két német ál- újjászületés nagy művét si­osztály megosztottsága és az lam és ezek polgárai kapcsa- keresen, szerencsésen kell Imperialista megszálló hatal- tatainak normalizálásáról. befejeznünk. A Német Szó­rnak diktatúrája következté- Walter Ulbricht a továb- cialista Egységpárt minden erejét latba veti majd, hogy ezt a nagy szociális és nem­zeti célt elérhessük" — fejez­te be beszédét Walter Ulb­richt. Az NDK szuverén állam Szovjet nyilatkozat 0 Moszkva (TASZSZ) A szovjet kormány nyilat­kozatot juttatott el a Biz­tonsági Tanács elnökéhez és az ENSZ főtitkárához. A nyilatkozat támogatja az NDK felvételi kérelmét az ENSZ-be. A nyilatkozat hangsúlyoz­fiz idei Lenin-díjasok 0 Moszkva (TASZSZ) Minden évben április 22-énj Lenin születésének napján ítélik oda a Szovjetunióban az irodalom ós a művésze­tek, valamint a tudomány és a technika területén a legkiválóbb művekért a Le­nin-díjakat. Az idén Szergei Geraszi­mov és Arkagyij Plasztov festőművészek, Zara Dolu­hanova énekesnő, Szergo Za­kariadze és Mihail Uljanov színészek kapták meg a dí­jat. A tudomány területén 8, a technika területén 10 mun­kát találtak méltónak a Le­nin-díjra. Neves szovjet tu­dósok. mérnökök, ipari vál­lalatok vezetői vannak az új Lenin-díjasok között. A világűr meghódításában elért nagyszerű sikerekért Lenin-díjat kapott a szov­jet tudósok, tervezők és ipa­ri vezetők egy csoportja. Va­lamennyien részt vettek a Voszhod—1. és a Voszhod— 2. űrhajók létrehozásában, illetve felbcosátásúban. Ugyancsak Lenin-díjjal tüntették ki a Luna—9. és a Luna—10. űrállomás meg­alkotásában és felbocsátásá­ban közreműködött szakem­bereket. igényel szentesítést semmi­féle külső tényező részéről. Mindegyik német állam nemzetközi jogalany — mondja nyilatkozat. A továbbiakban hangsú­lyozza, hogy az NDK kö­vetkezetesen teljesítette a VIETNAM Súlyos amerikai veszteségek 0 Saigon (Al'T) Az amerikai katonai Jelen­tés szerint Dél-Vietnamban az április 17-én zárult héten az amerikaiak vesztesége ha­lottakban és sebesültekben nyű 724 fő volt. A dél-vletnaml katonai szóvivő szerint Quang Ngai közelében megindult a forgalom a Mu napjában a dél-vietnamd kor­Nghla hágón, amely ellen mányhadsereg soraiból 12 600 nyolc napja az amerikaiak katona dezertált, közülük B—52-es légieródei, a vietna- 8900 a felszabadító hadsereg mi háború legnagyobb ará- soraiba állt. za, hegy az NDK tagfelvé- potsdami egyezményekből teli kérelme a háború utáni fakadó kötelezettségeit, Kö­történelmi eltolódásak tör- zép-Európában a béke erős vényszerű megnyilvánulása, bástyája lett. A nemzetközi Vitathatatlan tény, hogy két életben egyetlen kormány, német állam van és ez nem egyetlen ország sem hagy­hatja figyelmen kívül, hogy az NDK szuverén állam, amely szerepet játszik a vi­lágpolitikában, az európai helyzet stabilizálásában. Befejezésül a nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az NDK, vagy akár mindkét német állam ENSZ-be való felvé­telének ellenzése végered­ményben a két német állam közeledése ellen ls irányul. Amerikai nyilatkozatok Kína ENSZ-tagságáról 0 Washington (MTI) Egyesült Államokat bélye? Az amerikai közvéleményt Bezzék agresszornak és a továbbra is élénken foglal- világszervezetet oly modon koztatja Kína ENSZ-tagsá- alakítsák át, hogy ne jus­sának kérdése, az Egyesült »>n he'y az amerikai csa1>­Államok és a Kínai Nép- lősoknak". köztársaság viszonyának Az ENSZ-fődelegátus be? problémája. saédének elhangzása után a Arthur Goldberg amerikai washingtoni külügyminisz­ENSZ-fődelegátus, a wa- tórium sietett „helyére ten­shingtonl országos sajtászö- ni" Goldberg nyilatkozatát; vétség szerdai össze jövete- s kinyilvánítani, hogy nincs lón elhangzott beszédében semmiféle változás az Egye­kijelentetbe, hogy hazája sült Államok Kínával szem­„bizonyos minimális félté- bérel politikájában. telek teljesítése esetén nem McClcskey, a külügymi­ellenezné a népi Kína kép- misztérium sajtófőnöke har*? viselőjének jelenlétét a vi- goztatta: a beszéd nem ér­lágszervezetben". Ilyen „ml- telmezhetó úgy, hogy az nimális" feltételnek minósí- Egyesült Államok a közel­tette Goldberg annak a kí- jövőben el akarja ismerni nai követelésnek a feladását, „a kommunista Kínát" vagy hogy „a csangkajsekistákat hozzájárulna „felvételéhez zárják ki az ENSZ-ből, az az ENSZ-be". Saigontél S50 kilométerre északra a kormánycsapa­tok és a szabadságharcosok csütörtökön megütköztek egymással. légitámadását intézték. A dél-vietnami politikai helyzetről érkező jelentések beszámolnak arról, hogy Dalát városában csütörtö­kön ezer diák tüntetett a kormány ellen. Huéban az egyetem há­romezer diákja elhatározta, hogy mindaddig folytatja A délutáni órákban a harc sztrájkját, amíg létre nem még tartott A dél-vietnami hozzák az alkotmányozó katonai szóvivő szerint ez az nemzetgyűlést. összeütközés volt a legna­gyobb méretű ebben a hó­napban. Az amerikai bombázógé­pek az elmúlt 24 órában foly­tatták a VDK és Dél-Viet­nam elleni támadásukat. Északon Hanoitól mintegy 305 kilométerrel bombáztak, délen 112 kilométerre, a nyugati határ közelében a B—52-sck támadtak egy feltételezett partlzánállást. £ Hanoi (TASZSZ) A VDK néphadseregének Ugyancsak az amerikai szó­vivő jelentése szerint Ismét VDK összekötő bizottsága szerdán tiltakozott a nemzetközi el­lenőrző bizottságnál az ame­rikai légierő Haiphong és Hanoi körzetében végrehaj­tott legutóbbi támadásai el­len. Az üzenet e légitámadá­sokat újabb súlyos lépésnek minősíti és követeli, hogy az amerikai kormány azonnal vessen véget az agressziónak. A dél-vietnamd felszabadí­tás hírügynökség jelentése szerint az év első három hó­Saigontól A belga hallgatók követelik az egyetemi oktatás demokratizálását Ar.T.AMT VÁLLALATOK. MEZŐGAZDASÁGI TSZ­F,K.. FMSZ-EK, FIGYELEM! áUlíl 'i! Irt1' ' WTT IT Jó minőségű furnériloboli 30, 100, 200 literesek, ipari anyagok, mezőgazdasági termeivények tárolására és szállítására alkalmasak. Igységár: 30 1 7,50 Ft/db 100 1 26.— „ 200 1 54,80 „ Raktárról azonnal szállítunk Megrendeléseket kérjük: Cöngyölegfelújító Vállalat Budapest, XIII. Dagály u. 3. Telefon: 200-285 492-39' A közelmúltban az Országos Di­ákbizottság képviseletében Leuvenben részt vettem a belga Flamand Diák­szövetség (VVS) IV. kongresszusán. (Belgiumban két — nemzetiségi ala­pon működő, egymástól független — diákszövetség van: a fent említett flamand VVS és a belga Vallon Diák­szövetség, a MUBEF.) A kongresszus központi témája az oktatás demokratizálása volt, mely­nek főbb kérdéseiként vetették fel az anyagi-szociális jellegű problémá­kat; az oktatás struktúrájának tudo­mányos átalakítását, az állam és az egyház viszonyának rendezését; az egyetemi hallgatók, az ifjúsági szer­vezet helyének és szerepének megha­tározását a felsőoktatás egészében. A problémák megértéséhez tudni kell, hogy az egyetemeken a hallgatók száma ugrásszerűen emelkedett az Utóbbi években. 1961-ben alig több, mint 30 ezer egyetemista volt, szá­muk az elmúlt tanévben több mint 42 ezerre emelkedett. A belga egyetemek egy része francia, más része flamand nyelvű és vannak egyetemek, amelyeken az elő­adások francia és flamand nyelven folynak. (Belgiumban mind a francia, mind a flamand elismert államnyelv.) A kongresszus szókhelyén, Lauvenben — ahol a közelmúltban a hírekből is­mert szomorú incidens történt a fla­mand és vallon diákok között — mintegy 20 ezer hallgató tanul, köz­tük 12 ezer flamand, 7 ezer vallon és ezer külföldi. Az összetűzéseket a flamand diákok soviniszta kezdemé­nyezése váltotta ki, hogy a vallonok települlenek át a francia nyelvterü­letre Wnrreba vagy Namurba. A probléma természeténél fogva belga belügy. Annyi azonban biz nvos, hogy az ilyen ellentetek nehezítik a belga diákokat a közös érdekek meg­oldásáért vívott harc eredményes kivitelezésében. A hallgatók szociális összetételére Itapitalista országok aránya jellemző, míg az országban a felső-burzsoázia csak 20 százalékát teszi ki a népes­ségnek, gyermekeik az egyetemi he­lyek 80 százalékát foglalják el. A hallgatóknak legfeljebb egyharmad része kap anyagi támogatást: egy ok­tatási évre átlag 14 ezer belga Fran­kot, aimi alig több, mint negyed része a minimális kiadásoknak Kollégium­ban kevés hallgató kap helyet, több­ségük a drága albérletet kénytelen fizetni. A VVS Kongresszusa hatá­rozottan követelte az anyagi helyzet javítását — mint a demokratizálás egyik döntő tényezőjét —, hogy min­den tehetséges fiatalnak biztosított legyen a tanulás lehetősége. Belgiumban 1971-re tervezik új ok­tatási törvény bevezetését. Ezért most az előkészítés időszakában a VVS nagy figyelmet szentel az egyes prob­lémák megoldásának. A problémák egyike anyagi jellegű, a másik az ok­tatás szerkezetét, tartalmát érinti. Nem kis problémát jelent az ok­tatási struktúra és a tantervek kia­lakítása terén, hogy az egyetemek egy része állami, más része katolikus egyházi. Ráadásul állandó rivalizálás folyik az állami és tavházi intézmé­nyek között, ami mindenképpen hát­rányosan érezteti hatását és a fejlő­dés akadálya. A VVS követeli, hogy a rivalizálást az állam számolja fel. Követeli azt is, hogy a tantervek és az intézmények státusza legyen egy­séges. Hasonló probléma, hoív a ne­velés háttérbe szorul az egyetemen A gyakorlati képzés is aránviatenul kis helyet kap az oktatás evé'-ében. Az egyetem iránvítá.sában, egész mechanizmusában a diákok és az if­júsági szervezet szinte alig kap helyet. Jogosan kifogásol jak a diákok az egyetemi vezetés arisztokratikus jelle­gét. Különösein érezteti ez hatását a katolikus egyetemeken, ahol a rektor; a dékánok általában vezető egyházi személyiségek is. Az Ifjúsági szerve­zet így többnyire egyedül igyekszik segíteni a diákok egyes kérdéseinek megoldásában — döntően érdekvé­delmi területen — és sajátos eszkö­zeivel próbál szerepet kapni az okta­tás egészében. E fő kérdések szerepeltek a kong­resszuson, amely után — a VVS szer­vezésében — Ostendében nemzetközi szeminárium tárgyalta az oktatás de­mokratizálását. Ennek alapján remél­hető, hogy a VVS jelentós eredmé­nyeket fog a jövőben az oktatás de­mokratizálása terén elérni, különösein akkor, ha a tennivalókat egybekap­csolják a társadalom demokratizálá­sáért vívott küzdelemmel. Anélkül ugyanis az oktatás alapvető demokra­tizálása természetesen nem képzelhető el. Az oktatási kérdések mellett jelen­tős szerepet kapott a kongresszuson a nemzetközi problémák megtárgyalá­sa, valamint a kultúra, az információ; az általános belpolitika számos kér­dése. A nemzetközi kérdések döntő többségénél pozitív álláspontot alakí­tott ki a kongresszus. Az USA viet­nami agresszióját éppúgy elítélte, mint a rhodéziai Smith rezsimet, szolidaritást vállalt a spanyol és por­tugál haladó diákok harcával, állást foglalt Belgium NATO tagsága ellen. A kultúra terén fontos helyet kapott a Lengyel ZSP kulturális tevékeny­ségének elemzése, mint követendő példa. A belpolitikai kérdéseknél gazdasági problémák mellett nem kis helyet foglaltak el a nemzetiségi nehézségek. Mindent egybevetve: hasznos, érté­kes volt a VVS kongresszusa, tanács­kozása, amely a mi összehasonlíthatat­lanul más. kedvezőbb körülmények között élő diákifjúságunknak is so­katmondó tapasztalatokat, nyújt. Dr. Koncz János, az Országos Diákbizottság tagja 2 DÉL-MAGYAROR5ZAQ Péntek, 1966. április 22.

Next

/
Oldalképek
Tartalom