Délmagyarország, 1966. április (56. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-22 / 94. szám
LENIN A MIENK! Irta: dr. Komócsin Mihály Lenin-emlékünnepség Szegeden A mai napon n világ minden részében megemlékeznek Vlagyimir Iljics Len-nről. születésének 96. évfordulója alkalmából. Megemlékeznek elsősorban tanításának követői a kommunisták. akiknek száma az ő életében még csak néhány százezer, ma már több, mint ötvenmillió. Megemlékeznek a szabadságért, vagy annak védelmében harcoló milliók, a haladásért és a békéért küzdő százmilliók. Az emberiség történetében — Marxon kívül — nem volt még olyan személyiség, mint Lenin, akinek annyian adóznának tisztelettel életművéért, s akinek emlékét annyian tartanák legbensőbb ügyüknek. Az orosz nemzet szülötte, mégis magáénak érzi az egész emberiség. A bolsevik párt alapítója ós naggyá szervezője, de minden kommunista pórt az ő általa kidolgozott szervezési elveket tartja pártja alaptörvényének. A Nagv Októberi Szocialista Forradalom zászlóvivője volt, s azóta minden proletár- és népi forradalom az ö zászlaja alatt győzedelmeskedik. A szovjet szocialista állam alapítója volt, melynek példája nyomán az új Nem szabad a marxista Különösen veszélyesek ' ezek az irányzatok — amelyek akár balról, akár jobbról megnyilvánulnak —, ha a nemzetközi kommunista mozgalommal való szembenállásig fajulnak el, s magukat tekintik az igazi ügy egyedüli képviselőinek. Lenin egész életében hadakozott az elhajlások ellen. A leninizmus a különböző szélsőséges áramlatok elleni harcbon. a marxista tanítások védelmében és továbbfejlesztésében alakult, fejlődött ki. Léteznek olyanok is, akik Lenin tanításait eltorzítják, vagy annak eltorzítására törekszenek. Egyesek úgy torzítanak, hogy Lenin bizony® tételeit abszolútizálva, idótől-tértől függetlenül akarják alkalmazni. Elleneznek minden olyan kezdeményezést, minden olyan új gondolatot, amel v nem vág bele egy általuk bemagolt és ma sablonként alkalmazott tételbe. Lenin egész életmunkássága bizonyítja, hogy menynyire helytelen az ilyesmi. Mindig kiállt a marxizmus védelmében, dc minőig hirdette azt a Marx aital is hangoztatott elvet, hogy sohasem szabad megrekedni ításokat dogmaként alkalAz ünnepség elnöksége típusú államok sora szerveződött és szerveződik. A mázni. A marxizmust védelmező vitairataiban is szovjet köztársaság körülményeit, helyzetét figyelembe mindig adott újat. Tovább fejlesztette, az ivetelvéye munkálta ki a szocialista építés kiinduló irányéi- menyeihez alkalmazva gazdagította a marxi tanokat, veit. Ezek alapján épül sikeresen a szocializmus 1.3 or- .. . . , , , ,,. , , , . , ., ... , szagában, s a kommunizmus Lenin hazájában. Ezeket h.t Napjainkban fellepnek olyanok is, akik szeretnek elBZ elveket hasz.norítiák = f,,c<^tiee„é „ált hitetni, hogy az UJ keresettben Lenin tamtasai mar nem alkalmazhatók, már elavultak, idejétmúltak, s „teljesen új" tételekre van szükség. Mi viszont tapasztaljuk például a gazdaságirányítás reformjának kimunkálásában az elveket haszn®ítják a függetlenné vált országok a2 új fejlődési út keresésében. Műveit — Marx, Engels tanításaira alapozva — főleg az or®zországi viszonyok elemzése alapján írta a múlt század végén, e század ele- , . , U1. .. , , T . jén. Ma az egész világon tanulmányozzák. Az UNESCO f valaszkeresraben egyeb problémáinkra is. hogy Lenin adatai szorint a T^m^twtzi ™tamtasai nemcsak nem avultak el, hanem számos „ujadatai szerint a nemzetközi irodalomban Lenin művei foglalják el a legnagyobb helyet. Több mint 100 nyelvre lefordították, s csak a Szovjetunióban 327 és fél millió példányban adták ki. ként" felvetődő problémára adnak választ. Leninnek nem volt módja részletesen kimunkálni a szocialista építés kérdéseit. Részben azért, mert a viszonyok az ő életében még nem voltak ehhez érettek, még nem adtak eleLenin emberi, történelmi nagyságát és érdemét ma gendő tapasztalatot a telj® kimunkáláshoz, másrészt mar ellenségei sem tudják elvitatni. Ha gyűlölettel és fé- pedig a rohanó élet napi problémáinak tömkelege lefoglelemmel is, de elismerik történelemformáló tevékevysé lalta Lenin energiáját, alkotóképességét. De döntően azért, get, hatásót a fejlődésre. Ma, akik eltérnek Lenin útjá- mert a betegség, majd a kegyetlen halál megakadáról és el szeretnék téríteni követőit, azok Lenin kisajá- lyozta ebben őt. Életének utolsó éveiben írt munkáiban títására, tanításai ellorzításaira törekszenek. Akik azt mégis kiinduló alapot, adott a szocialista építéshez. Zseszeretnék, hogy ne a Lenin által mutatott úton fej- niális előrelátásai ma is sok kérdésben támaszt, eligalődjék a világ, azok tanításainak elavultságát, idejét- zítást nyújtanak számunkra. Alapelve volt, hogy a szomúltságát hirdetik. cializmust nem kispekulálni kell, hanem az élet tapaszLenint több oldalról Igyekeznek kisajátítani maguk- ,alatóit feldolgozva a tudomány® szocializmus tanításai nak azok. akik eltérnek útióról. Vannak, akik álforradal- alaWan ,k011 kimunkálni. Ö is - mint Marx ® Engels mi, sokszor kalandor céljaikat Leninre hivatkozva sze- ~ esirajaoan felismerte az ujat, amelyet aztan tudomaretnék igazolni, az ő tételeivel akarlak alátámasztani. ny°?«n általánosított. Nem ragaszkodott mereven koLenin lángoló forradalmár volt. Mindig azt hirdette, hogv ™bbi elgondolara.hoz ha az elet, a forradalmi mozgamindem alá kell rendelni a proletárforradalom ügyének, lom tapasztalata ujabbat, jobbat hozott fe színre. IwmereKiméletlenül harcolt a megalkuvók, 'az opportunisták el- hogy egy időben ugy gondolta: a proletarforradalom Az MSZMP Szeged városi bizottsága Vladimir Iljics Lenin születésének 96. évfordulója alkalmából csütörtökön délután emlékünnepséget rendezett a DÁV szegedi igazgatóságának Klauzál téri művelődési termében. Az ünnepség elnökségében foglalt helyet dr. Antalffy Gvörgv egyetemi tanár, az MSZMP Csongrád megyei végrehajtó bizottságának tagja, Deák Béla, az MSZMP Szeged városi végrehajtó bizottságának tagja, a pártbizottság osztályvezetője, dr. Csikós Ferenc, a Szeged m. j. városi tanács vb-titkára, Krajkó András, munkásmozgalmi veterán, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának tagja, Vajda György, a DÁV vezérigazgatója, Kai. már Ferenc, a DÁV szegedi üzletigazgatósága pártszervezeteinek csúcstitkára, Bárkányi Márton és Simon Lajosné, a DÁV szegedi üzletigazgatósága pártszervezetének vezetőségi tagjai, Sarman Ferencné, a DÁV szegedi üzletigazgatóságának szb-titkára. Vajda György megnyitó szavai után Balogh Tibor, a szegedi Radnóti Miklós gimnázium tanulója Majakovszkij: Beszélgetés Lenin elvtárssal című versét adta elő. Az emlékünnepség megemlékező beszédét dr. Antalffy György mondotta. Érdeklődéssel kísért szavait követően a DAV énekkarának műsorát hallgatta meg az emlékünnepség közönsége. len. Lenin életmunkásságábó! tömegével idézhetók az győzelme után az állam parlamenti köztársaság lesz, olvan példák, melvek bizonyítják, hogy akkor is fellé- az 1905-o.s forradalom tapasztalatai alap.ian felfepetj az opportunizmus, a munkásosztály érdekeinek el- dezte az u,' pPusu proletarallamnak azokat a szerveit árulásával szemben, ha szinte egyedül állott. Az első vi- a. fjeteket —, amelyek jellemző meghatarozoi a szolagháború éveiben — amikor látszólag egyedül maradt — clahsta államnak. bátran és szenvedélyesen harcolt a második Internacionálé Mint Marx tanítása, Leniné is élő, eleven, állandóan megalkuvó, ®z(ályáruló munkásvezérei ellen, akik a mun- fejlődő tudomány, melyet művelőinek szüntelenül gazkásosztály érdekeit feláldozva kiegyeztek a burzsoáziával, dagítaniok kell. Azok az igazi követői Leninnek, akik Mégis helytelen és hamis a párhuzamvonás Lenin akko- nem rekednek meg régi, az élet által már túlhaladott téri tevékenysége ® ma ilyen pózban tetszelgő néhó- teleknél, de ugyanakkor nem is vetik el az élet, a történvak tevékenysége között Hamis a párhuzamvonás egy- nelem által igazolt tudomány®, marxista—leninista alaprészt azért, mert Lenin olyan munkásáruló vezetők el- tételeket. Alkalmazzák a marxizmus—leninizmusból főien lépett fel, akik pillanatnyi érdekeikért feláldozták a lyó alapvető követelményt, az adott helyzet mindenmunkás®ztál.v általán® érdekeit. De hamis azért is, mert oldalú tudományos elemzésének követelményét. SohaLenin nem öncélúan vallotta a forradaimiságot, nem sem tévesztik el szemük elől a célt, a szocializmus, a öncélúan harcolt a megalkuvás ellen. És hibás a pár- szocialista építés ügyének szolgálatát a munkás®ztály, a huzam vonás azért is, mert Lenin a következetes fórra- dolgozó nép érdekében. dalnüságot mindig összekapcsolta a forradalmi célokat A történelmi tapasztalatok mufcajták, nem lehet Leszolgáló kompromisszumokkal, időleg® megegyezésekkel, nin útján szélsőségesen járni. Nem lehet Leninre hivatsohasem vitte ad abszurdumig a forradalmiságot. Ismeretes, kozni és akadályozni az újat. Nem lehet újat akarni, s hogv a forradalom győzelme után nemegyszer - szín- tamásait megtagadni. Lenin nem a szélsöség®eké. te magára maradva - a legélesebben lépett fel a bal- Lenin azoké- akik egészében fogadják el öt, tanításait, oldali kalandorkodók ellen, akik hajlandók lettek volna forradalmisagát és rugalmasságát, következetes, celtudat® a fiatal szovjet köztársaságot is feláldozni álbaloldali. hajthatatlanságát és bölcs manőverezési képességét. Le„világforradalmi" kalandok szolgálatában. Leninnél az és tanításai nem csak a múlté, a máé és a jövőé is. alapvető jellemző a forradalmiság. De nem a vak, vagdal- Mi Lenint magunkénak valljuk, mert Lenin tanítákodó, hanem a rugalmas, hajlékony, az eredményesebb salt egészében magunkénak tudjuk. Mi Lenint mauta t kereső ok®, céltudatos forradalmiság. Hibás tala- gunkénak valljuk, mert az ő útját járjuk, s szorosan jon áll tehát az, aki Lenint úgy akarja magáévá tenni együtt haladunk Lenin pártjával, Lenin hazájával. Mi, — sót magának kisajátítani —, hogy egyoldalúan csak magyar kommunisták, mindannyian valljuk, amit nevünkLenin forradalmiságára apellál, de figyelmen kívül hagy- ben Kádár Ján® elvtárs az SZKP XXIII. kongresszuja az igazi proletár hadvezér manőverezőképességét. Egy- *án mondott: „Szovjetellenes kommunizmus nem volt, oldalúan szemléli Lenint az, aki csak a határozott, ke- nincs és nem út lesz soha". Valljuk ezt úgy is, hogy hamény fellépéseket, kiállásokat látja benne, de nem lát- zánk, dolgozó népünk érdekeit nem szolgálhatja az, aki ja Leninben a körültekintő, az engedményekre — ®eten- Lenin hazája ellen lép fel. A felszabadulás óta eltelt ként még az ellenséggel is megegyezésre — hajlam® húsz év tapasztalatai bizonyítják, hogy hazánk fejlődésébölcs politikust. Lenin így együtt ő. és nem külön-külön nek, népünk boldogulásának érdekei szorosan összefonódCsak az teszi magáévá Lenini, aki így fogadja el őt. nak a magyar—szovjet barátsággal. Hazánk fejlődésének Akadnak, akik megalkuvó, opportunista magatartású- ügyc> a szocializmus építésének ügye elválaszthatatlan kat. sőt gyávaságukét akarják igazolni Lenin egyes a Lenin hazájában folyó kommunista építőmunkától, fellépésére, egy® manőverezésére hivatkozva. Akik csak Ezért i-s fogadjuk egyetértéssel és helyesléssel az SZKP a kompromisszumot látják és elveszítik maguk elől a XXIII. kongresszussá nak határozatait. Tudjuk, hogy c forradalmi célt, kiegyezésre törekszenek az alapvető cé- határozatok Lenin tanításait tükrözve, a kommunista lak feladása árán is. Lenin soha nem engedte meg sem építés meggyorsítását szolgálják. A kommunista építés magának, sem harcostársainak az olyan kompromisszu- gyorsulása, a Szovjetunió mindennap® segítségnyújtása, mot, amely elvtelen amely feladja az alapvető célok testvéri együttműködésünk révén gyümölcsözően hat a szolgálatát. A kompromisszum Lenin fegyvertárába tar- mi szocializmust építő munkánkra is. tozott, de nem a fő fegyver volt. hanem csak szolgáló Történelmi tapasztalataink alapján és népünk érdevolt a fő fegyverek mellett, azok kiegészítőjeként. R®z- keit hely®en felfogva hirdetjük, hogy hazánk, népünk szul fogják tehát föl Lenin hagyatékát, Lenin tevékeny- útja a Lenin által mutatott út, a szocialista építés útja. ségének tanulságait azok, akik a kompromisszumot, a Lenin és tanításai ezért a miénk is — magyar dolgozókiegyezést állítják a fő helyre. ké is. Perbeszédverseny, szellemi öttusa jogászi intelligenciából Hegkezdődlek Szegeden az ifjúsági jogásznapok „Vádlott vezetés közben alkoholt fogyasztott... ilyen körülmények között... a sorompó nekivágódott az ott tartózkodó útőr fejének ... így tehát a BTK kettőszázötvenkilencedik ... indítványozom, hogy a vádlottat mondja ki bűnösnek a ... továbbá az okozott kár megtérítésére .. Négy—négy hallgató Az ügyész befejezi vádbeszédét és felcsattan a taps. Furcsa tárgyalás. Nincs vádlott, se tanú, csak öt tagból álló zsűri, a bíróság és ügyészség sokat tapasztalt képviselői — köztük dr. Simon László, a Megyei Bíróság elnöke — figyeli az ünneplőbe öltözött vád- vagy éppen védőbeszédet tartó fiatalembereket. Az országos jellegű Ifjúsági jogásznapok első vetélkedőjén a budapesti, pécsi és szegedi jogtudományi karok négynégy hallgatója méri össze tudását a tanulságos és hasznos perbeszéd versenyen, amelyet további vetélkedők követnek majd a három nap folyamán. Régi hagyományok felújítása „Régi nemes hagyományokat kívánunk felújítani, amikor a Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara a járt- és KlSZ-szervezetlel karöltve ismét megrendezi az ifjúsági jogásznapokat" — mondotta dr. Kemenes Béla, a JATE Állam- és Jogtudományi Karának dékánja csütörtökön, a háromnapos program megnyitóbrazédében. A felszabadulás után rendeztek ilyen találkozókat. amelyek jó hatással voltak a hallgatók kapcsolatainak fejlesztésére, érdeklődési területeik bővítésére és heves vitákban a tapasztalatok kicserélésére. Ezt a célt kívánja szolgálni a jó hagyomány felelevenítése, az ünnepségek keretében sorra kerülő kari diákköri felolvasások, a minden bizonnyal érdekes vetélkedők és szórakozási alkalmat nyújtó összejövetelek. Az első nap valóban izgalmas versennyel indult, végső kimenetelét azonban csak az utolsó napi eredményhirdetésen tudhatják meg a nagy akarással, szorgalommal és nem csekély tehetséggel rendelkező versenyzők. A dolgozatok A délután során kél szekcióban diákköri ülésekre került sor. Az A szekcióban először Matuz György dolgozata hangzott el Á jogi felelősség és a determinizmus címmel, majd Lantos István olvasta fel Az ifjúság elleni bűntettekről szóló munkáját, dr. Antalffy György tanszékvezető egyetemi tanár és dr. Fonyó Antal tanszékvezető egyetemi lanár elnökletével. Ugyanekkor a B szekcióban dr. Both Ödön tanszékvezető egyetemi docens elnökletével a jogtörténeti diákköri csoport munkaértekezletére kelült sor, ahol Gyügyei Klára (A centralisták jogi és politikai nézetei a reformkorban). Eke Ágnes (Küzdelem a közteherviselés bevezetéséért a reformkorban) és Horváth Ferenc (Szeged szabad királyi város törvényhatósági bizottsága századunk első évtizedeiben) munkái kerültek mepvitatásra. Az első nap programját a két vendég kar és a hazaiak szellem i öttusaversenye zárta. Péntek. 1966. április 23. DEL-MAGYARQRSZAG 3