Délmagyarország, 1966. április (56. évfolyam, 77-101. szám)

1966-04-22 / 94. szám

LENIN A MIENK! Irta: dr. Komócsin Mihály Lenin-emlékünnepség Szegeden A mai napon n világ minden részében megemlé­keznek Vlagyimir Iljics Le­n-nről. születésének 96. év­fordulója alkalmából. Meg­emlékeznek elsősorban ta­nításának követői a kommu­nisták. akiknek száma az ő életében még csak né­hány százezer, ma már több, mint ötvenmillió. Megemlé­keznek a szabadságért, vagy annak védelmében harcoló milliók, a haladá­sért és a békéért küzdő százmilliók. Az emberiség történeté­ben — Marxon kívül — nem volt még olyan szemé­lyiség, mint Lenin, akinek annyian adóznának tisztelet­tel életművéért, s akinek emlékét annyian tartanák legbensőbb ügyüknek. Az orosz nemzet szülötte, még­is magáénak érzi az egész emberiség. A bolsevik párt alapítója ós naggyá szerve­zője, de minden kommunis­ta pórt az ő általa kidol­gozott szervezési elveket tartja pártja alaptörvényé­nek. A Nagv Októberi Szo­cialista Forradalom zászló­vivője volt, s azóta minden proletár- és népi forradalom az ö zászlaja alatt győzedel­meskedik. A szovjet szocialis­ta állam alapítója volt, melynek példája nyomán az új Nem szabad a marxista Különösen veszélyesek ' ezek az irányzatok — ame­lyek akár balról, akár jobb­ról megnyilvánulnak —, ha a nemzetközi kommunista moz­galommal való szemben­állásig fajulnak el, s ma­gukat tekintik az igazi ügy egyedüli képviselőinek. Le­nin egész életében hadako­zott az elhajlások ellen. A leninizmus a különböző szél­sőséges áramlatok elleni harcbon. a marxista tanítá­sok védelmében és tovább­fejlesztésében alakult, fejlő­dött ki. Léteznek olyanok is, akik Lenin tanításait eltorzít­ják, vagy annak eltorzításá­ra törekszenek. Egyesek úgy torzítanak, hogy Lenin bi­zony® tételeit abszolútizálva, idótől-tértől függetlenül akar­ják alkalmazni. Elleneznek minden olyan kezdeménye­zést, minden olyan új gondola­tot, amel v nem vág bele egy általuk bemagolt és ma sab­lonként alkalmazott tételbe. Lenin egész életmunkássá­ga bizonyítja, hogy meny­nyire helytelen az ilyesmi. Mindig kiállt a marxizmus védelmében, dc minőig hir­dette azt a Marx aital is hangoztatott elvet, hogy so­hasem szabad megrekedni ításokat dogmaként alkal­Az ünnepség elnöksége típusú államok sora szerveződött és szerveződik. A mázni. A marxizmust védelmező vitairataiban is szovjet köztársaság körülményeit, helyzetét figyelembe mindig adott újat. Tovább fejlesztette, az ivetel­véye munkálta ki a szocialista építés kiinduló irányéi- menyeihez alkalmazva gazdagította a marxi tanokat, veit. Ezek alapján épül sikeresen a szocializmus 1.3 or- .. . . , , , ,,. , , , . , ., ... , szagában, s a kommunizmus Lenin hazájában. Ezeket h.t Napjainkban fellepnek olyanok is, akik szeretnek el­BZ elveket hasz.norítiák = f,,c<^tiee„é „ált hitetni, hogy az UJ keresettben Lenin tamtasai mar nem alkalmazhatók, már elavultak, idejétmúltak, s „teljesen új" tételekre van szükség. Mi viszont tapasztaljuk pél­dául a gazdaságirányítás reformjának kimunkálásában az elveket haszn®ítják a függetlenné vált országok a2 új fejlődési út keresésében. Műveit — Marx, Engels ta­nításaira alapozva — főleg az or®zországi viszonyok elemzése alapján írta a múlt század végén, e század ele- , . , U1. .. , , T . jén. Ma az egész világon tanulmányozzák. Az UNESCO f valaszkeresraben egyeb problémáinkra is. hogy Lenin adatai szorint a T^m^twtzi ™tamtasai nemcsak nem avultak el, hanem számos „uj­adatai szerint a nemzetközi irodalomban Lenin művei foglalják el a legnagyobb helyet. Több mint 100 nyelv­re lefordították, s csak a Szovjetunióban 327 és fél mil­lió példányban adták ki. ként" felvetődő problémára adnak választ. Leninnek nem volt módja részletesen kimunkálni a szocialista építés kérdéseit. Részben azért, mert a viszonyok az ő életé­ben még nem voltak ehhez érettek, még nem adtak ele­Lenin emberi, történelmi nagyságát és érdemét ma gendő tapasztalatot a telj® kimunkáláshoz, másrészt mar ellenségei sem tudják elvitatni. Ha gyűlölettel és fé- pedig a rohanó élet napi problémáinak tömkelege lefog­lelemmel is, de elismerik történelemformáló tevékevysé lalta Lenin energiáját, alkotóképességét. De döntően azért, get, hatásót a fejlődésre. Ma, akik eltérnek Lenin útjá- mert a betegség, majd a kegyetlen halál megakadá­ról és el szeretnék téríteni követőit, azok Lenin kisajá- lyozta ebben őt. Életének utolsó éveiben írt munkáiban títására, tanításai ellorzításaira törekszenek. Akik azt mégis kiinduló alapot, adott a szocialista építéshez. Zse­szeretnék, hogy ne a Lenin által mutatott úton fej- niális előrelátásai ma is sok kérdésben támaszt, eliga­lődjék a világ, azok tanításainak elavultságát, idejét- zítást nyújtanak számunkra. Alapelve volt, hogy a szo­múltságát hirdetik. cializmust nem kispekulálni kell, hanem az élet tapasz­Lenint több oldalról Igyekeznek kisajátítani maguk- ,alatóit feldolgozva a tudomány® szocializmus tanításai nak azok. akik eltérnek útióról. Vannak, akik álforradal- alaWan ,k011 kimunkálni. Ö is - mint Marx ® Engels mi, sokszor kalandor céljaikat Leninre hivatkozva sze- ~ esirajaoan felismerte az ujat, amelyet aztan tudoma­retnék igazolni, az ő tételeivel akarlak alátámasztani. ny°?«n általánosított. Nem ragaszkodott mereven ko­Lenin lángoló forradalmár volt. Mindig azt hirdette, hogv ™bbi elgondolara.hoz ha az elet, a forradalmi mozga­mindem alá kell rendelni a proletárforradalom ügyének, lom tapasztalata ujabbat, jobbat hozott fe színre. Iwmere­Kiméletlenül harcolt a megalkuvók, 'az opportunisták el- hogy egy időben ugy gondolta: a proletarforradalom Az MSZMP Szeged városi bizottsága Vladimir Iljics Lenin születésének 96. év­fordulója alkalmából csütör­tökön délután emlékünnep­séget rendezett a DÁV sze­gedi igazgatóságának Klau­zál téri művelődési termé­ben. Az ünnepség elnökségében foglalt helyet dr. Antalffy Gvörgv egyetemi tanár, az MSZMP Csongrád megyei végrehajtó bizottságának tagja, Deák Béla, az MSZMP Szeged városi végrehajtó bizottságának tagja, a párt­bizottság osztályvezetője, dr. Csikós Ferenc, a Szeged m. j. városi tanács vb-titkára, Krajkó András, munkásmoz­galmi veterán, az MSZMP Csongrád megyei bizottságá­nak tagja, Vajda György, a DÁV vezérigazgatója, Kai. már Ferenc, a DÁV szegedi üzletigazgatósága pártszer­vezeteinek csúcstitkára, Bárkányi Márton és Simon Lajosné, a DÁV szegedi üz­letigazgatósága pártszerveze­tének vezetőségi tagjai, Sar­man Ferencné, a DÁV sze­gedi üzletigazgatóságának szb-titkára. Vajda György megnyitó szavai után Balogh Tibor, a szegedi Radnóti Miklós gim­názium tanulója Majakovsz­kij: Beszélgetés Lenin elv­társsal című versét adta elő. Az emlékünnepség megem­lékező beszédét dr. Antalffy György mondotta. Érdeklő­déssel kísért szavait követő­en a DAV énekkarának mű­sorát hallgatta meg az em­lékünnepség közönsége. len. Lenin életmunkásságábó! tömegével idézhetók az győzelme után az állam parlamenti köztársaság lesz, olvan példák, melvek bizonyítják, hogy akkor is fellé- az 1905-o.s forradalom tapasztalatai alap.ian felfe­petj az opportunizmus, a munkásosztály érdekeinek el- dezte az u,' pPusu proletarallamnak azokat a szerveit ­árulásával szemben, ha szinte egyedül állott. Az első vi- a. fjeteket —, amelyek jellemző meghatarozoi a szo­lagháború éveiben — amikor látszólag egyedül maradt — clahsta államnak. bátran és szenvedélyesen harcolt a második Internacionálé Mint Marx tanítása, Leniné is élő, eleven, állandóan megalkuvó, ®z(ályáruló munkásvezérei ellen, akik a mun- fejlődő tudomány, melyet művelőinek szüntelenül gaz­kásosztály érdekeit feláldozva kiegyeztek a burzsoáziával, dagítaniok kell. Azok az igazi követői Leninnek, akik Mégis helytelen és hamis a párhuzamvonás Lenin akko- nem rekednek meg régi, az élet által már túlhaladott té­ri tevékenysége ® ma ilyen pózban tetszelgő néhó- teleknél, de ugyanakkor nem is vetik el az élet, a törté­nvak tevékenysége között Hamis a párhuzamvonás egy- nelem által igazolt tudomány®, marxista—leninista alap­részt azért, mert Lenin olyan munkásáruló vezetők el- tételeket. Alkalmazzák a marxizmus—leninizmusból fő­ien lépett fel, akik pillanatnyi érdekeikért feláldozták a lyó alapvető követelményt, az adott helyzet minden­munkás®ztál.v általán® érdekeit. De hamis azért is, mert oldalú tudományos elemzésének követelményét. Soha­Lenin nem öncélúan vallotta a forradaimiságot, nem sem tévesztik el szemük elől a célt, a szocializmus, a öncélúan harcolt a megalkuvás ellen. És hibás a pár- szocialista építés ügyének szolgálatát a munkás®ztály, a huzam vonás azért is, mert Lenin a következetes fórra- dolgozó nép érdekében. dalnüságot mindig összekapcsolta a forradalmi célokat A történelmi tapasztalatok mufcajták, nem lehet Le­szolgáló kompromisszumokkal, időleg® megegyezésekkel, nin útján szélsőségesen járni. Nem lehet Leninre hivat­sohasem vitte ad abszurdumig a forradalmiságot. Ismeretes, kozni és akadályozni az újat. Nem lehet újat akarni, s hogv a forradalom győzelme után nemegyszer - szín- tamásait megtagadni. Lenin nem a szélsöség®eké. te magára maradva - a legélesebben lépett fel a bal- Lenin azoké- akik egészében fogadják el öt, tanításait, oldali kalandorkodók ellen, akik hajlandók lettek volna forradalmisagát és rugalmasságát, következetes, celtudat® a fiatal szovjet köztársaságot is feláldozni álbaloldali. hajthatatlanságát és bölcs manőverezési képességét. Le­„világforradalmi" kalandok szolgálatában. Leninnél az és tanításai nem csak a múlté, a máé és a jövőé is. alapvető jellemző a forradalmiság. De nem a vak, vagdal- Mi Lenint magunkénak valljuk, mert Lenin tanítá­kodó, hanem a rugalmas, hajlékony, az eredményesebb salt egészében magunkénak tudjuk. Mi Lenint ma­uta t kereső ok®, céltudatos forradalmiság. Hibás tala- gunkénak valljuk, mert az ő útját járjuk, s szorosan jon áll tehát az, aki Lenint úgy akarja magáévá tenni együtt haladunk Lenin pártjával, Lenin hazájával. Mi, — sót magának kisajátítani —, hogy egyoldalúan csak magyar kommunisták, mindannyian valljuk, amit nevünk­Lenin forradalmiságára apellál, de figyelmen kívül hagy- ben Kádár Ján® elvtárs az SZKP XXIII. kongresszu­ja az igazi proletár hadvezér manőverezőképességét. Egy- *án mondott: „Szovjetellenes kommunizmus nem volt, oldalúan szemléli Lenint az, aki csak a határozott, ke- nincs és nem út lesz soha". Valljuk ezt úgy is, hogy ha­mény fellépéseket, kiállásokat látja benne, de nem lát- zánk, dolgozó népünk érdekeit nem szolgálhatja az, aki ja Leninben a körültekintő, az engedményekre — ®eten- Lenin hazája ellen lép fel. A felszabadulás óta eltelt ként még az ellenséggel is megegyezésre — hajlam® húsz év tapasztalatai bizonyítják, hogy hazánk fejlődésé­bölcs politikust. Lenin így együtt ő. és nem külön-külön nek, népünk boldogulásának érdekei szorosan összefonód­Csak az teszi magáévá Lenini, aki így fogadja el őt. nak a magyar—szovjet barátsággal. Hazánk fejlődésének Akadnak, akik megalkuvó, opportunista magatartású- ügyc> a szocializmus építésének ügye elválaszthatatlan kat. sőt gyávaságukét akarják igazolni Lenin egyes a Lenin hazájában folyó kommunista építőmunkától, fellépésére, egy® manőverezésére hivatkozva. Akik csak Ezért i-s fogadjuk egyetértéssel és helyesléssel az SZKP a kompromisszumot látják és elveszítik maguk elől a XXIII. kongresszussá nak határozatait. Tudjuk, hogy c forradalmi célt, kiegyezésre törekszenek az alapvető cé- határozatok Lenin tanításait tükrözve, a kommunista lak feladása árán is. Lenin soha nem engedte meg sem építés meggyorsítását szolgálják. A kommunista építés magának, sem harcostársainak az olyan kompromisszu- gyorsulása, a Szovjetunió mindennap® segítségnyújtása, mot, amely elvtelen amely feladja az alapvető célok testvéri együttműködésünk révén gyümölcsözően hat a szolgálatát. A kompromisszum Lenin fegyvertárába tar- mi szocializmust építő munkánkra is. tozott, de nem a fő fegyver volt. hanem csak szolgáló Történelmi tapasztalataink alapján és népünk érde­volt a fő fegyverek mellett, azok kiegészítőjeként. R®z- keit hely®en felfogva hirdetjük, hogy hazánk, népünk szul fogják tehát föl Lenin hagyatékát, Lenin tevékeny- útja a Lenin által mutatott út, a szocialista építés útja. ségének tanulságait azok, akik a kompromisszumot, a Lenin és tanításai ezért a miénk is — magyar dolgozó­kiegyezést állítják a fő helyre. ké is. Perbeszédverseny, szellemi öttusa jogászi intelligenciából Hegkezdődlek Szegeden az ifjúsági jogásznapok „Vádlott vezetés közben alkoholt fogyasztott... ilyen körülmények között... a so­rompó nekivágódott az ott tartózkodó útőr fejének ... így tehát a BTK kettőszáz­ötvenkilencedik ... indítvá­nyozom, hogy a vádlottat mondja ki bűnösnek a ... továbbá az okozott kár meg­térítésére .. Négy—négy hallgató Az ügyész befejezi vád­beszédét és felcsattan a taps. Furcsa tárgyalás. Nincs vádlott, se tanú, csak öt tag­ból álló zsűri, a bíróság és ügyészség sokat tapasztalt képviselői — köztük dr. Si­mon László, a Megyei Bí­róság elnöke — figyeli az ünneplőbe öltözött vád- vagy éppen védőbeszédet tartó fiatalembereket. Az orszá­gos jellegű Ifjúsági jogász­napok első vetélkedőjén a budapesti, pécsi és szegedi jogtudományi karok négy­négy hallgatója méri össze tudását a tanulságos és hasznos perbeszéd versenyen, amelyet további vetélkedők követnek majd a három nap folyamán. Régi hagyományok felújítása „Régi nemes hagyományo­kat kívánunk felújítani, ami­kor a Tudományegyetem Ál­lam- és Jogtudományi Kara a járt- és KlSZ-szervezet­lel karöltve ismét megren­dezi az ifjúsági jogásznapo­kat" — mondotta dr. Keme­nes Béla, a JATE Állam- és Jogtudományi Karának dé­kánja csütörtökön, a há­romnapos program megnyi­tóbrazédében. A felszabadu­lás után rendeztek ilyen ta­lálkozókat. amelyek jó ha­tással voltak a hallgatók kapcsolatainak fejlesztésére, érdeklődési területeik bőví­tésére és heves vitákban a tapasztalatok kicserélésére. Ezt a célt kívánja szolgálni a jó hagyomány felelevení­tése, az ünnepségek kereté­ben sorra kerülő kari diák­köri felolvasások, a minden bizonnyal érdekes vetélke­dők és szórakozási alkalmat nyújtó összejövetelek. Az első nap valóban iz­galmas versennyel indult, végső kimenetelét azonban csak az utolsó napi ered­ményhirdetésen tudhatják meg a nagy akarással, szor­galommal és nem csekély tehetséggel rendelkező ver­senyzők. A dolgozatok A délután során kél szek­cióban diákköri ülésekre ke­rült sor. Az A szekcióban először Matuz György dol­gozata hangzott el Á jogi felelősség és a determiniz­mus címmel, majd Lantos István olvasta fel Az ifjú­ság elleni bűntettekről szóló munkáját, dr. Antalffy György tanszékvezető egye­temi tanár és dr. Fonyó An­tal tanszékvezető egyetemi lanár elnökletével. Ugyan­ekkor a B szekcióban dr. Both Ödön tanszékvezető egyetemi docens elnökletével a jogtörténeti diákköri cso­port munkaértekezletére ke­lült sor, ahol Gyügyei Klá­ra (A centralisták jogi és politikai nézetei a reform­korban). Eke Ágnes (Küzde­lem a közteherviselés beve­zetéséért a reformkorban) és Horváth Ferenc (Szeged szabad királyi város tör­vényhatósági bizottsága szá­zadunk első évtizedeiben) munkái kerültek mepvita­tásra. Az első nap programját a két vendég kar és a hazaiak szellem i öttusaversenye zár­ta. Péntek. 1966. április 23. DEL-MAGYARQRSZAG 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom