Délmagyarország, 1966. március (56. évfolyam, 50-76. szám)
1966-03-13 / 61. szám
Brigádok És FUROTORNYOK MárciUiban már minden _ Legtöbbször pikhércset t«Jc neki a többiek, megse reggel turbékolnak a vad- főzünk. krumplit tésztával, illik. Amikor meglátott, vigalambok. Roesz ízü szájjal Jut idő televíaónézésre, ta- gyázzba Alit előttem. Nem ébrednek az emberek, sebtáben magukra húzzák a munkaruhát, s indulnak ki a hatái-ba. Szeged mellett fúrótornyok állnak a mezőn. Almosán várják a reggelt. Ahogy az olajosok megjönnek, topognak egy keveset, cigarettára gyújtanak, csak aztán kezdenek munkához. Hűvösek még a reggelek. Nincs megállás Szabó János, az Alföldi Kőolaj fúráei üzem íőfürómestere megérkezik a fúrótoronyhoz. — Nincs megállás. Az olaj, a föld sürgeti ez emnulásra is. Mert elgondoltam én, kijárom a hivatásos aépkocsivezető tanfolyamot. Kell a szakmához. Legszebb nap a szombat. Amikor hazatart. Olykor viszi a fizetést, gazdálkodjon vele az asszony. — Így lesz ez már a nyugdíjig. Ha közbe nem jön valami. A gyerekek felnőnek, kirepülnek, a maguk lábára állnak. Akkor majd újra Jön velem az asszony. Ide Szegedre, Szeged környékére, vagy ahová szólít a munka, az olaj. Csízmeg István fiatalember. Nagykanizsán járta ki a kőolajbányászati és mélyfür Asi technikumot. Tíz bert Nem számit nálunk eve került az Alföldre. A reggel, este, még egy kis hideget, is elviselünk. Majdhogy negyedszázada •zámít olajosnak. Hosszú idő. Megkezdeni valahol a fúrást,, íeggeltől dolgozni estékig nap-nap után. Az idő meg repül. Hét-nyolc hónap múltán szedelőzködhetnek. új helyet keresnek, s kezdik megint élőiről. Vándorélet. Fárasztó. — Amíg fiatal az ember, oda sé néz. Nyáron meg gyönyörűség. Ilyen korban nehezebb. A családom meszsze él, Hajdúszoboszlón, kéthetenként. döcög velem haza a vonat. A nyírségi homok annak Idején nem kötötte meg Szabó Jánost. Uradalmakban dolgoztak szülei, próbálta ő is. Aztán kubikos lett. Eljárt a Dunántúlra. Az akkori Nyírség száműzte fiait. 1, — Nem kellett nekem ez fie. Felvettek aikalmt munkásáé K egy fúróberendezéshez. Ez 1941-ben történt. Azóta nem kezdtem újat. Aki egyszer a fúráshoz kerül, nem mehet el, Itt fogja ez olaj, a munka, a vándorélet — sorolja a főfúróniester. — Engem ls. Pedig sok helyet megjártam. Berekböszörmény, Biharnaaybcjom, Nyíregyháza, Nádudvar, Berettyóújfalu, Hajdúszoboszló. Most meg Szeged vidékét, Fáraszt,.. | Azelőtt jött velem a család | ls. AZ asszony, meg a három gyerek. De az egyik kezdett tanulni, a második osztályt már másik faluban fejezte be. Ai ólaitól nem lehat megválni A család moat nem jött már Szabó János után. Hajdúszoboszlón rendezkedtek be. így nehezebb. — Az ember feje Itt ls a munkán, meg otthon is a családnál. Találgatom, ml van velük. Betegek? Az érti igazán, aki benne él. De az olajtól nem tudnék megválni. Az olaj olyan, mint az arany. Mint a kincs. Örül az ember, ha megtalálja. A vállalat meg nevelt minket, s ml neveltük • vállalatot. 19(14 május 23-án történt. Hajdúszoboszlón dolgozott Szabó János brigádja. Háromszázhúsz méternél kitört a gáz. A lecementezett toronyalapot felszakította, a fúrás nyomán gáz, Iszap tört ki. Az egész berendezést elvitte. Mire ő odaért és msaok, okik segíteni szaladlak. már a torony se volt meg. Mentették, amit lehetett. Bódékat, szivattyúkat. A brigádból senki «e hiányzott. Szomorú dolog az ilyen. Kötéllel húzták a felszerelésmaradványokat. Fentről kövek hullottak. Egy Szabó János karjára esett. Eltört, a jobb keze. — Fájt, de dolgoztam. Elmentem az orvoshoz. Eltört a kődarabtól. Begipszelték, bekötözték, dolgoztam tovább. Nem szeretem én a betegseget. Futrinka utca Kiskundorozsmán, az Alföldi Kőola,1 fúrási Üzem irodájához közel húzódik a Futrinka utca. A munkásszállás. Itt osztják meg az estéket. Ülnek, fekszenek az ágyakon, vacsorát készítenek, varrnak, mosnak, kinek mi paranesolódik. akarta, hogy észrevegyem részegségét. Haza küldtem. S azóta nem fordult vele elő. Brigád — látogatóban Az elválásnál szomorú volt a brigád. Csízmeg István a múlt hónapben Kecskemétre ment pártiskolára. Akkor nap is dolgoztak, mint máskor. Csak kedve! lenek voltak. Nem tütyiil közülük, nem dalolt ser kt. — Aztán meglátogi bennünket — mondta egyikük. És Csízmeg István elment.. Hetenként hazalátogat Szegedre. És olyankor megkeresi a brigádot. A délután megnyúlik már környékén, moat elbúcsúzlak ilyenkor. A fii ró tornyok melVéradd katonák Közel 11 százalékát katonák adták térítésmentesen annak a vérmennyiségnek, amelyet 1965-ben gyógyítás céljaira vettek át a vérellátó szervek az ország lakosságától. 1960 óta a magyar néphadseregben közel har- 1 mincszorosára emelkedett az önkéntes véradók száma. Gyakori, hogy a kórházak súlyos operáció, vagy életveszély esetén közvetlenül egy-egy honvédségi alakulattól. vagy intézménytől kérnek segítséget. Az ortöbb olyan vérellátás működik, ameljtet .százalékig höiiwM >k látnak el. Házhoz „jön" a tej és ki fit Szeged új városrészében, az Odessza-lakónegyedben — mint ahogy arról annak idején lapunkban tájékoztattuk olvasóinkat — korsr.ertí ABC áruház nyílt. Ez megfelelően folyt te, de azt mér nem tudatták a vásárlókkal, hogy kívánságra reggelenként, a tejet ée a péksüteményt is köteles az üzlet hazaszállítani, 10 Egyben tanbolt ia. itt kép- százaléksa díjjal. Több olvasónk ezzel kapcsolatos kérdésére Oenperi József üzletvezető-helyettes közölte lapunkkal, hogy a tej és péksütemény hazaszállításának sincs semmi akadálya, z.ik a jövő kereskedőit. Munkaereje tehát bőven van ennek az üzletinek. Éppen ezért, az üzlet megnyitásával egy időben az Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat itt, ia elrendelte az úgynevezett előrerendelést, s csupán azt kérik, hogy a az áruk hazaszállítását a kívánt tejmennyiség és pékvásárlókhoz, * meghatáro- sütemény árát, valamint a zott díjazással. (200 forinton szállítási dijat égy hónapra felüli vásárlásnál a haza- előre fizessék ki a m*gazállítás díjmentes.) rendélők. brigádtól most megvált. Évekig dolgoztaik Itt Szeged egy évig. — Tavaly elsők lettünk a munkaversenyben. Örültünk. De azért, szigorúak is vagyunk egymáshoz. Ha a munka követeli. Az egyik emberem berúgott. De mintha semmi sem történt volna, kijött dolgozni. Szóilett az emberek hazafelé készülődnek. Csízmeg István brigádja is. Az olajbányászok tudják, a mai nap is a markukban volt az arany. Holnap, talán holnapután felszínre hozzák. Sz. Lakács Imre Mérlegzáró közgyűlések Az Első Szegedi Jérésl A szövetkezet tagjai 3 Ktsz tegnap, szombaton dél- keresetüknek megfelelő után tartotta mérlegzáró nyereségrészesedést kaptak, i - „. ,-,. ., _ , „ . Öröm ez is, mert három éven közgyűlését Szegeden, a Bu- ál, m)utAn veszteséggel dolbos Étterem helyiségében. A goztak, nem kerülhetett erre ktsz életének Jelentős ese- sor. ménye volt ez, mert a három * éven át veszteséggel dolgoző A Nlv- Fsiparl és Játék. szövetkezet tavaly nyereség- készítő Ktsz ls tegnap tartotta mérlegzáró közgyűlését. A Kikel-e a „tojásából" szőregi tojásgyár? Nehéz ebben a* ügyben teljes befejezése csak 1970- ték. más gazdaságban nevelfelindultság nélkül véle- re várható. Mészáros Gábor tetlk majd a jércéket, ftzőménvt mondani. Azonban a pedig ahhoz áll közelebb, felháborodás — lehet bár- hogy a jelenlegi ütem szemily őszinte le — nem so- rlnt 1972-ig is eltarthat, kat ér. Méreg öli régen a szövetkezet vezetőit, a gazdákat, a Csongrád Megyei Beruházási Iroda szakembereit és másokat is. akik törődnek ezzel az üggyel. A szőregi Egyetértés Termelőszövetkezet kéezülő tojótelepéről van szó. Boldog Gyula, a tsz elnöke Mészáros OáKi a hibás? Kiderül, hogv az EM Csongrád Megyei Építőipari Vállalat regen pedig csupán tolatják azokat. Azután pedig kiderült, hogv az effajta kooperáció eleve kudarcra ítéli a vállalkozást. A tyúkok nagy távolságon szállítása sok veszélyt. rejt magában. Továbbá állategészségügyi. JArgel zárt. A 342 ezer forint veszteséget ls sikerült megszüntetniök a vezetés színvonalának emelésével, a szövetkezt.i tagság odaadó munkájával. Gacsó Lajos, a ktsz elnöke adott számot a köztavalyihoz képest nőtt a szövetkezet vagyona, és közel 50 százalékra emelkedett exporttermelése. Ennek köszönhető, hogy az idén körülbelül 32 napi munkabért figyülésen a végzett munkáról, vethetnek ki tagok közt nyea Jövő tennivalóiról. reségrészes,edést címén. Nem hagyják magukra őket a kivitelező — vánvügvi szempontból sem nem hibás. Ugyanis a ter- közömbös, hogv a tojóéllovok tanúsága szerint a vál- mányt maga a lm. vagy máa la lattól nem komplett tojó- társgazdaság neveli. NagyonI ü • telepet, hanem elöljárójában jt érthető tehát, hogy a szőborral, a megyei beruháznál csak két to.jóházat rendeltek regiek — akik pedig nem Iroda vezetőjével egvbehang- ir,vg. 19fi4-ben meg is kezd- tervezők, nem ia diplomás zóan bizonyltja: az új tojó- lék az építkezést és tavaly tisztségviselők —. mikor telepen eredetileg az idén « két, egyenként 10 ezer fé- megtudták, hogy «tő5 van januárban már meg kellett röhelyes tojóházat árt ia ad- sző, őszintén megmondták: volna kezdeni a termelést, ták. Csakhogy ezekben az ilyen alapon nem kell neépületekben dolgozni, ter- kik az üzem. melni nem lehet Eleddig Oj tervek, új költségvetés, hiányoztak a belső berende- újabb lehetőség s zések. Ezek elkészítését an- bürokráciának. S « fonák nak idején az építők el sem helyzet tragikomikuma *b._ Ml •._ vállalták. A közelmúltban a ban van. hogy a felelősök rosba és az élelmiszeripari Műszaki Anyagokat Értéke- tulajdonképpen megfog hasító Kereskedelmi Vállalat tatlanok. „Igazolása" vwn üggyel-bajjal leszállította a mindenkinek arra. hogy tojatószekrényeket, de nincs, „nem én, nem mi vagyunk aki azokat felszerelje. Most az „ka". Akkor hát ki? a TÖVÁL (a tsz-ek önálló | közös építőipari vállalata) I ígéretet tett, hogy elvégzi ezt a munkát, ha megkapja iz ehhez saüksóges 40 köbméternyi fenyőárut. F,rre is van már bizonyos ígéret. EtNem kevesebbről, mint 4 millió tojásról van szó évente. A szegedi piacokon és az üzletekben rendszerint kevés és így drágább a tojás. Több tojás kellene a főváüzemeknak is, A dolgok jelenlegi állása szerint azonban az építkezés Veszteségek Ezer asszony és leány. Na- csak megszólal az üzem veponta három műszakban zetője. majd a művezető, ennyien lépik át a fonoda azután a többlek tó: „Hagykapuját, levetik az utcai ru- ják ezt a gverekét nálunk, hót, munkaköpenybe búj- majd vigyázunk rá. rajta nak. de nem vetik le a ru- lesz a szemünk. Mit kezd hával együtt az otthon örö- vele szegény anyja, ha mi meit-gondjalt. Az örömök- nem törődünk vele?" ról inkább csak egymásnak Hagyták, s a fiúnak egymeaélnek — a gond, a prob- szeriben több tucat pótmaléma gyakrabban közügy. msíft ]ett tói. Hazavitte a • ktshiigának. Megtanult másnak is őrömet szerezni. A tsz azonban máris szorult helyzetben érzi magát. A két nagy házat jóhiszelől azonban még mindig I^JÍS^LJLnem lesz tojás! Mert a már w törlesztése ideatoa va lesz. pedig a toe*y kart érmet t". Továbbá mivel a házak benépesítése sem történhetett Ezért jött létre több mint egy esztendeje a gyárban a Család- éa Ifjúságvédelmi tanács. A nvolctagú bizottságban egyetlen férfi tevékenykedik, maga is nagy ] gyermekek édesapja. Ott van a bizottságban a főkönyvelő titkárnője, három fonónő, egy szakoktató, egy pénzügyi előadó és égy üzemgazdász, a bizottság vezetője. A bizottság naplójában lapozunk, nézzük az „ügyeket"', amelyekkel a tanács foglalkozott. Emberi történetek elevenednek meg. Ha'minden jól megy, hamarosan ipari tanulónak is felveszik — szakmunkás lesz belőle. ru Feltűnt a bizottság tagjainak, hogy a 18 éves Erzsike — a fintalkorúaknak megenN. Petemé ügye. N.-né raktári segédmunkás. Férje otthagyta, még nem váltak el, a férj nem ad haza semmit a gyerek eltartására. Már hónapok múltak így, amikor az asszony elpanaszolta munkatársnőinek. ..Menj a bizottsághoz" — tanácsolták neki. Másnap megkereste őket. — Szerdán kell bemennie a bíróságra — kapta a választ —, akkor van a panagyjából kéez épületieken kívül fel keli még építeni .t°ház*kh*n meg egy 10 ezer férőhelyes Mi- *m benevelő házat és ugyancsak 10 ezres jércenevel őt, Szük- . , . ,„ ség van takarmány- ée áru- 32í? < közraktárakra. lakás kell a re- í™^*™1 «» * lepveüe'ftriek, szociális épü- Ugyanakkor a* üzem bekap. let a dolgozóknak, kellene « W üfJ * " továbbá iroda, kb. 2.5 kilo- bbb «« holdas gazdaság niéternvi kövesút a telepen termel est szerkezetet át kell belül éa néhány kiegészítő alakítani. A l«karm»n)á épület, legvégül pedig be helyben kell élőállíUni, kellene keriteni az üzemet. /^u' is a jelenlegi. Ezekre mondják, hogy 1972- fS3'ebként jövedelmező serig tó eltarthat építésük. És- «« számolni, pedig azért, mert a MÜküé- Csökkentem kell a starvasges épületek tulajdonképpen marha-tenyésztés mertékét. mai népig sfnceenek még ugyanakkor a .luhtenyesztéet 0 A gyámhatóság jelentkezett: van egy 15 éves fiú, a szülők tanácstalanok, mit kezdjenek vele: túlságosan eleven, nem vették fel ipari tanulónak sem. Ha az üzemben vállalnák, hogv befogadják hatórás munkára maguk közé... Vállalták. Első nap, hogy bent volt a fonodában a fiú, megtetszett neki az „elefánt" — az elektromos porgedett hatórás műszakban na.„fe!véjeli nap. dolgozik — mennyire vézna, Nem kerüli .sor bírói társápadl. Az ls hogy soha Sv»16sra, a következő hónapnem vesz ebédjegyet hogy lv,n m-gkaiptai a pénzt. Kénem hoz magával tízórait „ipb elváltok, a féri ismét Beszélgettek vele, meglá- nem fizetett. Most már bíIngatták a csajádot. Egy ki- róság elé került az ügy, s sebb, egy nagyobb testvért nemcsak a férjet büntették találtak, s e«v apát-anyát, meg. de a kárpitost tó. akiakik felváltva és együtt — nél dolgozott 1900 forint versenyt isznak. Még aznap büntetést fizetett, mert — a főkönyvelőhöz siettek a bírói hatáározat ellenére — megrendelve sehol. Levonulás — felvonulás bizottság tagjai: nem lehetne-e a gyereknek ingyen ebédjegyet szerezni. Másnap megvolt a jegy. Így kezdődött. Folytatódott hogy felfedezték: Érnem vonta le a férfi fizetéséből a gyermektartás öazszegét. Hónapok óta a pénz rendben érkezik. Emberi történetek. Az anya itt dolgozik három asike az egyik fülére nem m,ísiakban "Ü" év«s"~k1* hall. Orvoshoz vitték. Kldelánya csavarog. Elhelyezik egy leányotthonban; a nyolcgyermekes takarítónő kicsinyel részére rendszeresen ruhatár gyűlik az egyik szekrényben; egy részeges férj ügyében a kötelező elrült, ha a szülők' hamarabb törődnek vele, könnyebben elszívó berendezés,''' amelyet lehetett volna segíteni. így hosszú ormánvszerú szívó- hosszadalmas kczelesre lesz zsákjáról becéznek elefánt-, ^óg. Beíratták a VIII. nak. Kíváncsi volt, mi van fl alanosba is A tervosz- _ „ ... odafönt. Felmászott a tetc- ^ yról az egyik asszony ta- vonókúra ügyében intézked jére - és már lent tó volt i£tj* kblön szamtanra és nek. kémiára. Apróságok? így sorolva Erzsike nemrég levelet (alán azok, de az asszonyok kapott egy fiúismerősétől, és az anyák számára azt jeKovácsnéhoz, a főkönyvelő lenti, hogyha bajban vantitkámöjéhez ment: „Tessék nak. Uidják, hová forduljasegíteni, válaszoljunk nak: nem hagyják őket maholják: hogyan tehetett együtt". Mikulásra ajándé- gukra ilyen butaságot.? Egyszer- kot kapott a munkatarsaka földön. Kartörés. Fegyelmi tárgyalás a főmérnök sznbajában. A fiú szepeg. Innen tó kiteszik a szűrét7 Csupa komoly felnőtt, szidják, korSárdi Maria felfejleszteni. A szántóföldi növénytermesztésben tó racionális változtatásokra lesz szükség. Senki sem tudja azonban megmondani, hogy ehhez mikor foghat hozzá a Az építők a két. tojohnz Könnyen megtörténhét: átadása után ..levonultak'. a Kazdák befejezik az átA felvonulási, épületüket is „zervezéit, A „tojásgyár" pelebontották. Ujabban viszont di(, nem a MrIT1el4smegkapták m új megbízást Yje\ Fy. milliós vé9Pteség«két a csibe- és a jércenevelő házakra. Éppén mire készen lettek a „levonulással", nyomban nekifoghattak a következő felvonulásnak. Hordják már az új anyagot az új felvonulási épülethez. Amikor majd az újabb megrendeléssel ls elkészülnek. eredményezhet. Ekkora kockázatra még gondolni is képtelenség. Helyénvalónak látszik tehát a tsz vezetőségének az a döntése, hogv mindaddig * termelés Jelenlegi szerkezete mellett maradnak, amíg a „tojásgyár" építkezései bizonyosan újra „levonul- ^ nwTl Meződnek, nak , de termelés még min- s kompletten át nem dig nem lesz. mert nincse- vehetik. Ha Mészáros Gábor ' es Jrélata beteljesül az építkezés 1972-es befejezésére, komoly. üzemszerű termelés — egyebek. Mészáros Gábor szerint ez azért van így, mert a járási tanács mezőgazdasági osztálya szétforgácsolja a rendel- megindulhat kezésre álló anyagi forráso- ban abban, miközben az átállás Is megtörténik — Jó ha 1075-ben Bízunk azonhogy nem így kat. A járási mezőgazdasági lesz- Vétkes könnyelműség osztály! sem lehet azonban lenne eltúrni, hogy néDgazegvértelmúen hibáztatni. Be- riaságunk Ifi millió forintja bizonyosodott ugvanls, hogy i'ven hosszú ideig haszontaaz FM és más felsőbb szer- lanul heverjen a szőreg—-újvek illetékesei még akkor szentiváni műút mentén. Túl sem tudták, hogv milyen nagy engedtvönv lenne ez a „tojásgyárat" akarnak épít- bürokrácia és a közöny szátetnl. amikor a munka már mára. javában tartott. Ügy vei- Csépi József 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1966. mártdns tx