Délmagyarország, 1966. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-13 / 61. szám

Brigádok És FUROTORNYOK MárciUiban már minden _ Legtöbbször pikhércset t«Jc neki a többiek, megse reggel turbékolnak a vad- főzünk. krumplit tésztával, illik. Amikor meglátott, vi­galambok. Roesz ízü szájjal Jut idő televíaónézésre, ta- gyázzba Alit előttem. Nem ébrednek az emberek, sebtá­ben magukra húzzák a mun­karuhát, s indulnak ki a ha­tái-ba. Szeged mellett fú­rótornyok állnak a mezőn. Almosán várják a reggelt. Ahogy az olajosok meg­jönnek, topognak egy keve­set, cigarettára gyújtanak, csak aztán kezdenek mun­kához. Hűvösek még a reg­gelek. Nincs megállás Szabó János, az Alföldi Kőolaj fúráei üzem íőfüró­mestere megérkezik a fúró­toronyhoz. — Nincs megállás. Az olaj, a föld sürgeti ez em­nulásra is. Mert elgondol­tam én, kijárom a hivatásos aépkocsivezető tanfolyamot. Kell a szakmához. Legszebb nap a szombat. Amikor hazatart. Olykor vi­szi a fizetést, gazdálkodjon vele az asszony. — Így lesz ez már a nyug­díjig. Ha közbe nem jön valami. A gyerekek felnő­nek, kirepülnek, a maguk lábára állnak. Akkor majd újra Jön velem az asszony. Ide Szegedre, Szeged kör­nyékére, vagy ahová szó­lít a munka, az olaj. Csízmeg István fiatalem­ber. Nagykanizsán járta ki a kőolajbányászati és mély­für Asi technikumot. Tíz bert Nem számit nálunk eve került az Alföldre. A reggel, este, még egy kis hideget, is elviselünk. Majdhogy negyedszázada •zámít olajosnak. Hosszú idő. Megkezdeni valahol a fúrást,, íeggeltől dolgozni estékig nap-nap után. Az idő meg repül. Hét-nyolc hónap múltán szedelőzköd­hetnek. új helyet keresnek, s kezdik megint élőiről. Vándorélet. Fárasztó. — Amíg fiatal az ember, oda sé néz. Nyáron meg gyönyörűség. Ilyen korban nehezebb. A családom mesz­sze él, Hajdúszoboszlón, két­hetenként. döcög velem haza a vonat. A nyírségi homok annak Idején nem kötötte meg Szabó Jánost. Uradalmak­ban dolgoztak szülei, pró­bálta ő is. Aztán kubikos lett. Eljárt a Dunántúlra. Az akkori Nyírség száműzte fiait. 1, — Nem kellett nekem ez fie. Felvettek aikalmt mun­kásáé K egy fúróberendezés­hez. Ez 1941-ben történt. Azóta nem kezdtem újat. Aki egyszer a fúráshoz ke­rül, nem mehet el, Itt fog­ja ez olaj, a munka, a vándorélet — sorolja a fő­fúróniester. — Engem ls. Pedig sok helyet megjártam. Berekböszörmény, Bihar­naaybcjom, Nyíregyháza, Nádudvar, Berettyóújfalu, Hajdúszoboszló. Most meg Szeged vidékét, Fáraszt,.. | Azelőtt jött velem a család | ls. AZ asszony, meg a há­rom gyerek. De az egyik kezdett tanulni, a második osztályt már másik faluban fejezte be. Ai ólaitól nem lehat megválni A család moat nem jött már Szabó János után. Haj­dúszoboszlón rendezkedtek be. így nehezebb. — Az ember feje Itt ls a munkán, meg otthon is a családnál. Találgatom, ml van velük. Betegek? Az ér­ti igazán, aki benne él. De az olajtól nem tudnék meg­válni. Az olaj olyan, mint az arany. Mint a kincs. Örül az ember, ha megta­lálja. A vállalat meg ne­velt minket, s ml neveltük • vállalatot. 19(14 május 23-án történt. Hajdúszoboszlón dolgozott Szabó János brigádja. Há­romszázhúsz méternél ki­tört a gáz. A lecementezett toronyalapot felszakította, a fúrás nyomán gáz, Iszap tört ki. Az egész berende­zést elvitte. Mire ő odaért és msaok, okik segíteni sza­ladlak. már a torony se volt meg. Mentették, amit lehetett. Bódékat, szivattyú­kat. A brigádból senki «e hiányzott. Szomorú dolog az ilyen. Kötéllel húzták a felsze­relésmaradványokat. Fentről kövek hullottak. Egy Szabó János karjára esett. Eltört, a jobb keze. — Fájt, de dolgoztam. El­mentem az orvoshoz. Eltört a kődarabtól. Begipszelték, bekötözték, dolgoztam to­vább. Nem szeretem én a betegseget. Futrinka utca Kiskundorozsmán, az Al­földi Kőola,1 fúrási Üzem iro­dájához közel húzódik a Futrinka utca. A munkás­szállás. Itt osztják meg az estéket. Ülnek, fekszenek az ágyakon, vacsorát készíte­nek, varrnak, mosnak, ki­nek mi paranesolódik. akarta, hogy észrevegyem részegségét. Haza küldtem. S azóta nem fordult vele elő. Brigád — látogatóban Az elválásnál szomorú volt a brigád. Csízmeg Ist­ván a múlt hónapben Kecs­kemétre ment pártiskolára. Akkor nap is dolgoztak, mint máskor. Csak kedve! lenek voltak. Nem tütyiil közülük, nem dalolt ser kt. — Aztán meglátogi bennünket — mondta egyi­kük. És Csízmeg István el­ment.. Hetenként hazaláto­gat Szegedre. És olyankor megkeresi a brigádot. A délután megnyúlik már környékén, moat elbúcsúzlak ilyenkor. A fii ró tornyok mel­Véradd katonák Közel 11 százalékát ka­tonák adták térítésmentesen annak a vérmennyiségnek, amelyet 1965-ben gyógyítás céljaira vettek át a vérellá­tó szervek az ország lakos­ságától. 1960 óta a magyar néphadseregben közel har- 1 mincszorosára emelkedett az önkéntes véradók száma. Gyakori, hogy a kórházak súlyos operáció, vagy élet­veszély esetén közvetlenül egy-egy honvédségi alaku­lattól. vagy intézménytől kérnek segítséget. Az or­több olyan vérellá­tás működik, ameljtet .százalékig höiiwM >k látnak el. Házhoz „jön" a tej és ki fit Szeged új városrészében, az Odessza-lakónegyedben — mint ahogy arról annak idején lapunkban tájékoz­tattuk olvasóinkat — kor­sr.ertí ABC áruház nyílt. Ez megfelelően folyt te, de azt mér nem tudatták a vásárlókkal, hogy kívánság­ra reggelenként, a tejet ée a péksüteményt is köteles az üzlet hazaszállítani, 10 Egyben tanbolt ia. itt kép- százaléksa díjjal. Több ol­vasónk ezzel kapcsolatos kérdésére Oenperi József üzletvezető-helyettes közölte lapunkkal, hogy a tej és péksütemény hazaszállításá­nak sincs semmi akadálya, z.ik a jövő kereskedőit. Munkaereje tehát bőven van ennek az üzletinek. Éppen ezért, az üzlet megnyitásá­val egy időben az Élelmi­szer-kiskereskedelmi Válla­lat itt, ia elrendelte az úgynevezett előrerendelést, s csupán azt kérik, hogy a az áruk hazaszállítását a kívánt tejmennyiség és pék­vásárlókhoz, * meghatáro- sütemény árát, valamint a zott díjazással. (200 forinton szállítási dijat égy hónapra felüli vásárlásnál a haza- előre fizessék ki a m*g­azállítás díjmentes.) rendélők. brigádtól most megvált. Évekig dolgoztaik Itt Szeged egy évig. — Tavaly elsők lettünk a munkaversenyben. Örültünk. De azért, szigorúak is va­gyunk egymáshoz. Ha a munka követeli. Az egyik emberem berúgott. De mintha semmi sem történt volna, kijött dolgozni. Szói­lett az emberek hazafelé készülődnek. Csízmeg Ist­ván brigádja is. Az olajbányászok tudják, a mai nap is a markukban volt az arany. Holnap, ta­lán holnapután felszínre hozzák. Sz. Lakács Imre Mérlegzáró közgyűlések Az Első Szegedi Jérésl A szövetkezet tagjai 3 Ktsz tegnap, szombaton dél- keresetüknek megfelelő után tartotta mérlegzáró nyereségrészesedést kaptak, i - „. ,-,. ., _ , „ . Öröm ez is, mert három éven közgyűlését Szegeden, a Bu- ál, m)utAn veszteséggel dol­bos Étterem helyiségében. A goztak, nem kerülhetett erre ktsz életének Jelentős ese- sor. ménye volt ez, mert a három * éven át veszteséggel dolgoző A Nlv- Fsiparl és Játék. szövetkezet tavaly nyereség- készítő Ktsz ls tegnap tartotta mérlegzáró közgyűlését. A Kikel-e a „tojásából" szőregi tojásgyár? Nehéz ebben a* ügyben teljes befejezése csak 1970- ték. más gazdaságban nevel­felindultság nélkül véle- re várható. Mészáros Gábor tetlk majd a jércéket, ftző­ménvt mondani. Azonban a pedig ahhoz áll közelebb, felháborodás — lehet bár- hogy a jelenlegi ütem sze­mily őszinte le — nem so- rlnt 1972-ig is eltarthat, kat ér. Méreg öli régen a szövetkezet vezetőit, a gaz­dákat, a Csongrád Megyei Beruházási Iroda szakembe­reit és másokat is. akik tö­rődnek ezzel az üggyel. A szőregi Egyetértés Termelő­szövetkezet kéezülő tojótele­péről van szó. Boldog Gyula, a tsz elnöke Mészáros Oá­Ki a hibás? Kiderül, hogv az EM Csongrád Megyei Építőipari Vállalat regen pedig csupán tolatják azokat. Azután pedig kide­rült, hogv az effajta koope­ráció eleve kudarcra ítéli a vállalkozást. A tyúkok nagy távolságon szállítása sok ve­szélyt. rejt magában. Továb­bá állategészségügyi. JAr­gel zárt. A 342 ezer forint veszteséget ls sikerült meg­szüntetniök a vezetés színvo­nalának emelésével, a szö­vetkezt.i tagság odaadó mun­kájával. Gacsó Lajos, a ktsz elnöke adott számot a köz­tavalyihoz képest nőtt a szö­vetkezet vagyona, és közel 50 százalékra emelkedett ex­porttermelése. Ennek köszön­hető, hogy az idén körül­belül 32 napi munkabért fi­gyülésen a végzett munkáról, vethetnek ki tagok közt nye­a Jövő tennivalóiról. reségrészes,edést címén. Nem hagyják magukra őket a kivitelező — vánvügvi szempontból sem nem hibás. Ugyanis a ter- közömbös, hogv a tojóéllo­vok tanúsága szerint a vál- mányt maga a lm. vagy máa la lattól nem komplett tojó- társgazdaság neveli. Nagyon­I ü • telepet, hanem elöljárójában jt érthető tehát, hogy a sző­borral, a megyei beruháznál csak két to.jóházat rendeltek regiek — akik pedig nem Iroda vezetőjével egvbehang- ir,vg. 19fi4-ben meg is kezd- tervezők, nem ia diplomás zóan bizonyltja: az új tojó- lék az építkezést és tavaly tisztségviselők —. mikor telepen eredetileg az idén « két, egyenként 10 ezer fé- megtudták, hogy «tő5 van januárban már meg kellett röhelyes tojóházat árt ia ad- sző, őszintén megmondták: volna kezdeni a termelést, ták. Csakhogy ezekben az ilyen alapon nem kell ne­épületekben dolgozni, ter- kik az üzem. melni nem lehet Eleddig Oj tervek, új költségvetés, hiányoztak a belső berende- újabb lehetőség s zések. Ezek elkészítését an- bürokráciának. S « fonák nak idején az építők el sem helyzet tragikomikuma *b­._ Ml •._ vállalták. A közelmúltban a ban van. hogy a felelősök rosba és az élelmiszeripari Műszaki Anyagokat Értéke- tulajdonképpen megfog ha­sító Kereskedelmi Vállalat tatlanok. „Igazolása" vwn üggyel-bajjal leszállította a mindenkinek arra. hogy tojatószekrényeket, de nincs, „nem én, nem mi vagyunk aki azokat felszerelje. Most az „ka". Akkor hát ki? a TÖVÁL (a tsz-ek önálló | közös építőipari vállalata) I ígéretet tett, hogy elvégzi ezt a munkát, ha megkapja iz ehhez saüksóges 40 köb­méternyi fenyőárut. F,rre is van már bizonyos ígéret. Et­Nem kevesebbről, mint 4 millió tojásról van szó éven­te. A szegedi piacokon és az üzletekben rendszerint ke­vés és így drágább a tojás. Több tojás kellene a fővá­üzemeknak is, A dolgok jelenlegi állása szerint azonban az építkezés Veszteségek Ezer asszony és leány. Na- csak megszólal az üzem ve­ponta három műszakban zetője. majd a művezető, ennyien lépik át a fonoda azután a többlek tó: „Hagy­kapuját, levetik az utcai ru- ják ezt a gverekét nálunk, hót, munkaköpenybe búj- majd vigyázunk rá. rajta nak. de nem vetik le a ru- lesz a szemünk. Mit kezd hával együtt az otthon örö- vele szegény anyja, ha mi meit-gondjalt. Az örömök- nem törődünk vele?" ról inkább csak egymásnak Hagyták, s a fiúnak egy­meaélnek — a gond, a prob- szeriben több tucat pótma­léma gyakrabban közügy. msíft ]ett tói. Hazavitte a • ktshiigá­nak. Megtanult másnak is őrö­met szerezni. A tsz azonban máris szo­rult helyzetben érzi magát. A két nagy házat jóhisze­lől azonban még mindig I^JÍS^LJL­nem lesz tojás! Mert a már w törlesztése ideato­a va lesz. pedig a to­e*y ka­rt érmet t". Továbbá mivel a házak be­népesítése sem történhetett Ezért jött létre több mint egy esztendeje a gyárban a Család- éa Ifjúságvédelmi tanács. A nvolctagú bizott­ságban egyetlen férfi tevé­kenykedik, maga is nagy ] gyermekek édesapja. Ott van a bizottságban a fő­könyvelő titkárnője, három fonónő, egy szakoktató, egy pénzügyi előadó és égy üzemgazdász, a bizottság ve­zetője. A bizottság naplójában lapozunk, nézzük az „ügye­ket"', amelyekkel a tanács foglalkozott. Emberi törté­netek elevenednek meg. Ha'minden jól megy, ha­marosan ipari tanulónak is felveszik — szakmunkás lesz belőle. ru Feltűnt a bizottság tagjai­nak, hogy a 18 éves Erzsike — a fintalkorúaknak megen­N. Petemé ügye. N.-né raktári segédmunkás. Férje otthagyta, még nem váltak el, a férj nem ad haza semmit a gyerek eltartá­sára. Már hónapok múltak így, amikor az asszony elpana­szolta munkatársnőinek. ..Menj a bizottsághoz" — ta­nácsolták neki. Másnap meg­kereste őket. — Szerdán kell bemennie a bíróságra — kapta a vá­laszt —, akkor van a pa­nagyjából kéez épületieken kívül fel keli még építeni .t°ház*kh*n meg egy 10 ezer férőhelyes Mi- *m benevelő házat és ugyancsak 10 ezres jércenevel őt, Szük- . , . ,„ ség van takarmány- ée áru- 32í? < köz­raktárakra. lakás kell a re- í™^*™1 «» * lepveüe'ftriek, szociális épü- Ugyanakkor a* üzem bekap. let a dolgozóknak, kellene « W üfJ * " továbbá iroda, kb. 2.5 kilo- bbb «« holdas gazdaság niéternvi kövesút a telepen termel est szerkezetet át kell belül éa néhány kiegészítő alakítani. A l«karm»n)á épület, legvégül pedig be helyben kell élőállíUni, kellene keriteni az üzemet. /^u' is a jelenlegi. Ezekre mondják, hogy 1972- fS3'ebként jövedelmező ser­ig tó eltarthat építésük. És- «« számolni, pedig azért, mert a MÜküé- Csökkentem kell a starvas­ges épületek tulajdonképpen marha-tenyésztés mertékét. mai népig sfnceenek még ugyanakkor a .luhtenyesztéet 0 A gyámhatóság jelentke­zett: van egy 15 éves fiú, a szülők tanácstalanok, mit kezdjenek vele: túlságosan eleven, nem vették fel ipari tanulónak sem. Ha az üzem­ben vállalnák, hogv befo­gadják hatórás munkára ma­guk közé... Vállalták. Első nap, hogy bent volt a fonodában a fiú, megtetszett neki az „ele­fánt" — az elektromos por­gedett hatórás műszakban na.„fe!véjeli nap. dolgozik — mennyire vézna, Nem kerüli .sor bírói tár­sápadl. Az ls hogy soha Sv»16sra, a következő hónap­nem vesz ebédjegyet hogy lv,n m-gkaiptai a pénzt. Ké­nem hoz magával tízórait „ipb elváltok, a féri ismét Beszélgettek vele, meglá- nem fizetett. Most már bí­Ingatták a csajádot. Egy ki- róság elé került az ügy, s sebb, egy nagyobb testvért nemcsak a férjet büntették találtak, s e«v apát-anyát, meg. de a kárpitost tó. aki­akik felváltva és együtt — nél dolgozott 1900 forint versenyt isznak. Még aznap büntetést fizetett, mert — a főkönyvelőhöz siettek a bírói hatáározat ellenére — megrendelve sehol. Levonulás — felvonulás bizottság tagjai: nem lehet­ne-e a gyereknek ingyen ebédjegyet szerezni. Másnap megvolt a jegy. Így kezdődött. Folytató­dott hogy felfedezték: Ér­nem vonta le a férfi fizeté­séből a gyermektartás öaz­szegét. Hónapok óta a pénz rend­ben érkezik. Emberi történetek. Az anya itt dolgozik három asike az egyik fülére nem m,ísiakban "Ü" év«s"~k1* hall. Orvoshoz vitték. Klde­lánya csavarog. Elhelyezik egy leányotthonban; a nyolc­gyermekes takarítónő kicsi­nyel részére rendszeresen ruhatár gyűlik az egyik szekrényben; egy részeges férj ügyében a kötelező el­rült, ha a szülők' hamarabb törődnek vele, könnyebben elszívó berendezés,''' amelyet lehetett volna segíteni. így hosszú ormánvszerú szívó- hosszadalmas kczelesre lesz zsákjáról becéznek elefánt-, ^óg. Beíratták a VIII. nak. Kíváncsi volt, mi van fl alanosba is A tervosz- _ „ ... odafönt. Felmászott a tetc- ^ yról az egyik asszony ta- vonókúra ügyében intézked jére - és már lent tó volt i£tj* kblön szamtanra és nek. kémiára. Apróságok? így sorolva Erzsike nemrég levelet (alán azok, de az asszonyok kapott egy fiúismerősétől, és az anyák számára azt je­Kovácsnéhoz, a főkönyvelő lenti, hogyha bajban van­titkámöjéhez ment: „Tessék nak. Uidják, hová fordulja­segíteni, válaszoljunk nak: nem hagyják őket ma­holják: hogyan tehetett együtt". Mikulásra ajándé- gukra ilyen butaságot.? Egyszer- kot kapott a munkatarsak­a földön. Kartörés. Fegyelmi tárgyalás a főmérnök sznba­jában. A fiú szepeg. Innen tó ki­teszik a szűrét7 Csupa ko­moly felnőtt, szidják, kor­Sárdi Maria felfejleszteni. A szántóföldi növénytermesztésben tó ra­cionális változtatásokra lesz szükség. Senki sem tudja azonban megmondani, hogy ehhez mikor foghat hozzá a Az építők a két. tojohnz Könnyen megtörténhét: átadása után ..levonultak'. a Kazdák befejezik az át­A felvonulási, épületüket is „zervezéit, A „tojásgyár" pe­lebontották. Ujabban viszont di(, nem a MrIT1el4s­megkapták m új megbízást Yje\ Fy. milliós vé9Pteség«két a csibe- és a jércenevelő há­zakra. Éppén mire készen lettek a „levonulással", nyomban nekifoghattak a következő felvonulásnak. Hordják már az új anyagot az új felvonulási épülethez. Amikor majd az újabb meg­rendeléssel ls elkészülnek. eredményezhet. Ekkora koc­kázatra még gondolni is kép­telenség. Helyénvalónak látszik te­hát a tsz vezetőségének az a döntése, hogv mindaddig * termelés Jelenlegi szerke­zete mellett maradnak, amíg a „tojásgyár" építkezései bizonyosan újra „levonul- ^ nwTl Meződnek, nak , de termelés még min- s kompletten át nem dig nem lesz. mert nincse- vehetik. Ha Mészáros Gábor ' es Jrélata beteljesül az építke­zés 1972-es befejezésére, ko­moly. üzemszerű termelés — egyebek. Mészáros Gábor szerint ez azért van így, mert a járási tanács mezőgazdasági osztá­lya szétforgácsolja a rendel- megindulhat kezésre álló anyagi forráso- ban abban, miközben az átállás Is meg­történik — Jó ha 1075-ben Bízunk azon­hogy nem így kat. A járási mezőgazdasági lesz- Vétkes könnyelműség osztály! sem lehet azonban lenne eltúrni, hogy néDgaz­egvértelmúen hibáztatni. Be- riaságunk Ifi millió forintja bizonyosodott ugvanls, hogy i'ven hosszú ideig haszonta­az FM és más felsőbb szer- lanul heverjen a szőreg—-új­vek illetékesei még akkor szentiváni műút mentén. Túl sem tudták, hogv milyen nagy engedtvönv lenne ez a „tojásgyárat" akarnak épít- bürokrácia és a közöny szá­tetnl. amikor a munka már mára. javában tartott. Ügy vei- Csépi József 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1966. mártdns tx

Next

/
Oldalképek
Tartalom