Délmagyarország, 1966. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-13 / 61. szám

r El ni vagy dolgozni S okakat valószínűleg meghökkent a cím — s jogaa.i. Hogyan lehet az élet és a munka közé ellentétes értelmű kötőszót tenni? A két fogalom ugyanis nem zárja ki egymást, sót a kettő ugyanazt jelenti. Igen, az emberek többségének szótárában, akik el sem tudják képzelni magukat valamilyen hasznos tevékeny­ség nélkül. Némelyek azonban a munkáról azt vallják, hogy az „közönséges és élhetetlen" embereknek való ta­lálmány. Gyakran azután mint „érdekes figurák", vagy ^irigylésre méltó alakok" így kerülnek a körfigyelem fókuszába azok, akik az életet lényegében ma is az egykori arisztokrácia semmittevésével azonosítják. Valóban izgalmasabbak lennének az olyan nézetek, szokások ás cselekedetek, amelyek idegenek a ma ural­kodó moráltól? Igaz lenne, hogy csak a torz életűek ' érdemlik meg a nagy nyilvánosságot? Erre kerestem választ különféle munkahelyeken, a hétköznapinak oiy gyakran elkönyvelt munkások között A szalámigyárban vagy tíz percig néma csodálattal | szemléltem a húskeverő gépnél szorgoskodók boszorkányos ügyességét. Aztán megkérdeztem egyikőjüket, hogy az egyhangú folyamat közben vajon milyen gondolatok foglalkoztatják. A férfi rámvetette a szemét, s mintegy megragadva a kínálkozó alkalmat, enyhe, elnézést kérő mosollyal mondta: „Most éppen az járt a fejemben, hogyan közöljem az elvtárssal, mennyire akadályoz a mozgásban. Ne haragudjon, de most nem érek rá. A | műszak után készséggel rendelkezésére állok". Szó nélkül félreálltam, s ezt a „húsos ember" há­lás pillantással köszönte meg. Egyszerre szélesebbekké, lendületesebbekké váltak a mozdulatai, s szinte sisiter­gett keze alatt a munka. A Bécsi körúti lakóházépítkezésnél nem lábatlan­kodtam senkinek. Egy meszes-malteras fiatalembertől tisztes távolságból az iránt érdeklődtem, nem unja-e azt, amit napról napra csinál. Ügy nézett rám, mintha meghibbantam volna, de aztán hirtelen kérdéssel vála­szolt: „Szereti maga a kenyeret?" — „Igen" — vála­szoltam. — „Naponta megeszi, ugye?" — „Így van" — hagytam rá. — „Hát a somlói galuskát szereti-e?" — „Néha azt is megeszem" — feleltem. — „Na látja. Így vagyok én a munkával. Kell mindennap, nehogy be­lém essen a nyavalya. Vasárnap jólesik lődörögnöm egy kicsit, de este már idehúz minden gondolatom. Ha elhiszi jó, ha nem, úgy is jó". Tetszett a hasonlata, s amit mondott, meggyőző volt. Külsőre nézve Móricz Zsigmond Kis Jánosához hason­lított: se nem alacsony, se nem magas, se nem sovány, se nem kövér — olyan, amilyenből legtöbb dolgozik mindenütt a világon. Még a munkát is úgy szereti, mint más emberek általában, s nem dicsekszik vele, egyszerűen azért csinálja, mert nem tudna megélni nélküle. A minap Vásárhelyen jártam a majolikagyárban és az írókázó asszonyok egyikének megjegyeztem: — „Fá­rasztó lehet egész nap itt görnyedni és pingálni ezeket a cserepeket". — „Nehogy azt higgye!" — válaszolt anélkül, hogy akár egy cseppet is lassúbbodott volna fürge kezének mozgása. „Csak a semmittevés fárasztja az embert. Én komolyan mondom, beleőrülnék, ha most azt mondanák, hogy holnaptól kezdve nem jöhetek be a gyárba". A sokfelől, sokaktól kapott válaszok velejét végül ls így summázhatnám: Munka nélkül olyan lenne az élet, mint a sótlan ennivaló, vagyis élvezhetetlen. F rázisok ezek? Tanúnak hívhatnám a már nyug­díjas munkások zömét, hogy nem azok. Sok-sok egészséges idős embert személyesen is ismerek szerte a megyében, akik azért nem tartják már életnek az életet, meri úgy érzik, el vannak rekesztve a tár­sadalom javára végzendő munkától, az élet értelmétől és lényegétől. — Hogy is mondjam csak? Tisztességesen élni és dolgozni ma még nem könnyű, de jó és biztonságos érzés — mondotta nemrég a szegedi Tisza-híd feljáró­ját építő munkások egyike. Annak kapcsán állapította meg ezt, hogy tudomást szerzett annak a cinkotai üzem rendésznek a halálra ítéléséről, aki könnyű élet­módja anyagi fedezéséért képes volt munkatársait is meggyilkolni. S aztán kifejtette: akik a „csalom, lopom" elve alapján próbálnak lavírozni, azoknak tapasztalniok kellene a tisztességes emberek szilaj gyűlöletét. Igen: a bűnözők, a károkat okozó paraziták ellen hozott legszigorúbb ítéletek is annak a közvéleménynek a kifejezői, amely nem választja el az életet a munká­tól s amelyet megelégedéssel tölt el a társádalom rová­sára élősködők kiközösítése. Cinikus hazugság tehát, hogy csak a szocializmust igenlő tömegektől elszakadva lehet valaki érdekes egyéniség. Igaz, az ilyenek neve is rendszerint közismertté válik, tetteik igencsak „láz­ba hozzák" a közvéleményt De csak addig es azért, hogy nyilvánosan rájuk lehessen sütni haszontalansá­guk bélvegét. Akik azonban sokat fáradoznak a köz­boldogulás érdekében, azoknak nevét az utánunk jövő nemzedékek is tiszteletben tartják. F. NAGY ISTVÁN V7LAG Pk&TjET ARJAI, EGYESÜLJETEK! uii-Mmmm /t MAGYAR SZOCIALISTA MLJSKÁSFÁRT LAPJA 5*. évfolyam, 61. szám Ara: 80 fillér Vasárnap. 1966. március 13. Hazaérkezeit Romániából Kádár János és Kállai Gyula elvtárs A látogatásról közleményt adtak ki Kádár János elvtárs, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának első titkára és Kállai Gyula elv­társ, a Politikai Bizottság tagja, a forra­dalmi munkás-paraszt kormány elnöke, akik a Román Kommunista Párt Közpon­ti Bizottságának és a Román Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának meghí­vására baráti látogatást tettek Romániá­ban, szombaton reggel hazautaztak Buka­restből. A magyar vezetők búcsúztatására a bu­karesti repülőtéren megjelent Nicolae Ceausescu, az RK(P főtitkára, Ion Georghe Maurer, az RKP KB Végrehajtó Bi­zottságának tagja, az RSZK Miniszterta­nácsának elnöke, Alexandru Birladeanu és Emil Bodnaras, az RKP KB Végrehaj­tó Bizottságának tagjai, a Minisztertanács első elnökhelyettesei, Paul Nicvlescu-Mi­zil, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, a KB titkára, Pétre Blajovid, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, a Minisztertanács elnökhelyette­se, Flórian Danalache, az RKP KB Végre­hajtó Bizottságának póttagja, a bukaresti városi pártbizottság első titkára, Fazekas János, az RKP KB Végrehajtó Bizottságá­nak póttagja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, továbbá Corneliu Manescu kül­ügyminiszter, Mihail Rosianu budapesti román nagykövet, valamint az RKP Köz­ponti Bizottságának és az RSZK kormá­nyának több tagja. Ott voltak a repülőté­ren Vince József nagykövet vezetésével a bukaresti magyar nagykövetség munkatár­sai is. Kádár János és Kállai Gyula szomba­ton délelőtt visszaérkezett Budapestre. Fo­gadtatásukra a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Apró Antal, a Minisztertanács elnök­helyettese, Biszku Béla és Szirmai István, az MSZMP Központi Bizottságának titká­rai, a Politikai Bizottság tagjai, Péter Já­nos külügyminiszter és Púja Frigyes, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője. Jeten volt a fogadtatásnál dr. Florea Du­na, a budapesti román nagykövetség ide­iglenes ügyvivője. A látogatásról kiadott köz- xandru Birladeanuval, az szuverenitásuk megerősíté­lernény a következő: RKP KB Végrehajtóbizott- sóért, önálló nemzetgazdasá­Kádár János, a Magyar ságának ós állandó elnöksó- guk fejlesztésért küzdő or­Szocialista Munkáspárt Köz- gének tagjával, a Minisz- szagokat ponti Bizottságának első rit- terfcanacs első elnökhelyet- A felek ismételten kinyil­kára és Kállai Gyula, a Po- terével, Emil Bodnarassal, vánítják szolidaritásukat a az RKP KB Végrehajtóéi- hazája szabadságát és füg­zottságának és állandó el- getlenségét védelmező hős nökrégének tagjával, a Mi- vietnami nép igazságos har­mszterfcanács első elnokhe- cávaL Határozottan követe­lyetterével ás Paul Nicules- lfk az Amerikai Egyesült cu-Mizil\e\, az RKP KB Államok vietnami agresszió­Végrehajtóbiaottságának tag- jának megszüntetését és a jávai, ós Központi Bizottsa- vietnami nép azon jogának ganak titkárával. A megbe- tiszteletben tartását, hogy széleseken részt vett ma­gyar részről: Gyenes And­rás, az MSZMP KB osztály­vezető-helyettese, Erdélyi litikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnöke már­cius 10—11-én a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának és a Román Szocialista Köztársaság Mi­nisztertanácsának meghívá­sára baráti látogatást tett a Román Szocialista Köztár­saságban. A romániai tartózkodás során eszmecserékre került sor a két ország vezetői kő- Károly "iriiíügyminiszter-he­zött. N. Ceausescu es mas ivettes és Vince József, ha­román személyiségek társa- zánk bukaresti nagykövete; ságában Kádár János es roman részről: Corneliu Ma­Kállai Gyula megtekintette WSCu, az RKP KB tagja, Bukarest nevezetessegeat, la- külügyminiszter. Vasile kótelepeit. A körséta során viad, az RKP KB póttagja, Kádár és Kállai elvtárs meglátogatta a bukaresti új egyetemi diákszálló negye­dét is. Március 10-én N. Ceausescu vacsorát adott a magyar vezetők tiszteletére. A magyar államférfiak bu­karesti tartózkodása alkal­mából vacsorát rendezett Vince József nagykövet is. Kádár János és Kállai a KB külügyi vezetője és Mrhail Rosianu, az RKP KB tagja, a Román Szocialista Köztársaság bu­dapesti nagykövete. Az eszmecseréken a két párt és a két kormány veze­tői kölcsönösen tájékoztat­ták egymást a szocialista építés menetéről hazájuk­maga döntsön saját sorsa ről. Kijelentik, hogv támo­gatják és magukénak vall­ják a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság kormányá­nak a vietnami kérdés ren­dezésére tett igazságos ja­vaslatait és a Nemzeti Fel­szabadítási Front. Dél-Viet­nam népe egyedüli törvé­nyes képviselőjének prog­osztalyának pamját. A két párt és a két kor­mány képviselői úgy vélik, hogy feltétlenül erőfeszítése­ket kell tenni a szocialista országok, a nemzetközi kom­munista és munkásmozga­lom — a társadalmi hala­dás, az antiimperialista harc és a világbéke legfőbb té­nyezője — egységének és erősí­Mester*' munka Közeledik a tanév vége. az lparitanuló­intézetben a végzős fiatalok mestermun­kájukon dolgoznak. A „Szakma ifjú mes­tere" cím elnyerésé­ért országos verse­nyeken vesznek részt. Első díjat nyert a Budapesti Jármíiké­szítő Ktsz alföldi la­kókocsi-modellje. élethű kicsinyítésben ....... ban. Megelégedéssel állapi- _ cgj.*—, ^leg,beSZlleSeket foIy- tották meg, hogy mindkét összeforrottsáján^k tátott Nicolae Ceausescuval, szociaijsta ország jelentős téréért az RKP KB fotitkaraval, eredményeket óit el az új Ion Gheorghe Maurerrel, az táraadí,iom építésében. RKP Végrehajtobizottsagá- A kót „p.^g együtfcműkö­nak és állandó elnoksegenek dését áttekintve, a felek tagjával, a Román Szocia- megelégedéssel állapították lista Koztarsasag Miniszter- meg hogy az utöbbi időben fejlődtek a Magyar Népköz­társaság ós a Román Szo­cialista Köztársaság kapcsre megismerését, latai. Hangsúlyoztak, hogy az elkövetkező időszakban további lehetőségek van­tanácsának elnökével, Ale­Kádár Jánosnak és Kál­lai Gyulának a Román Szo­cialista Köztársaságban tett látogatása, a két párt és ál­lam vezetőinek elvtársi lég­körben folytatott eszmecse­réje hasznosan szolgálta egy­más álláspontjának jobb s hozzájárult a két párt, a két szomszé­dos szocialista ország kap­csolatainak fejlesztéséhez, a nak kapcsolataink fejlesztő- CTOCÍÍ)Limiu;! ^ a béke ügye -sere a politikai, gazdásági javára (MT1) es kulturális egyuttmukodes számos területén és célsze­rűnek látják e lehetőségek realizálását. A nemzetközi helyzet alap­vető problémáiról folyta­tott véleménycsere a felek nézeteinek azonosságát mu­tatta olyan fontos kérdések­ben, mint az imperializmus agresszív háborús politiká­ja ellen, a béke megvédé­séért folyó harc, a nemzeti felszabadítás! mozgalmak támogatása, az általános le­szerelés és a nemzetközi fe­szültség enyhítésének ügye. A két testvérpárt képvi­selői határozottan elítélik az imperializmus agresszív cse­lekményeit, a más államok belügyeibe való beavatko­zást. a gyarmatosítás és a neokolonializmus minden megnyilvánulását. Teljes tá­mogatásukról biztosítják a nemzeti felszabadító moz­galmakat, a gyarmati rend­szer maradványainak fel­számolásáért harcoló álla­mokat, a függetlenségük és SÜKARNO ATADTA A HATALMAT SUHARTÓNAK MAGASODÓ FALAK KÖZÖTT MI A BOLDOGSÁG MOSTANÁBAN? HUZAVONA A SZŐREGI TOJÁSGYAR KÖRÜL ::!?fc VEM A VÍZ VÉTKES Vietnami műszak A Délmagyararszógi Textil­es Felsőruházati Nagykeret­kedelmi Vállalatnál szomba­ton — szabadnap helyett — reggel 7-től 12-ig vietnami szolidaritási műszakot tartot­tak. A külön munkával « most folyó leltározást nagy­mértékben elősegítették, « így néhány nappal a terve­zettnél hamarább befejező­dik majd ez a munkafolya­mat. A műszak előtt a dolgo­zók szolidaritási gyűlést tar­tottak, amelyen elítélték as amerikai imperialisták viet­nami agresszióját. A párt, KISZ és szakszervezet vala­mennyi dolgozó nevében til­takozó táviratot küldött az USA magyarországi nagykö­vetségére. A vietnami műszak mun­kadíját, közel 2 ezer forin­tot a vietnami nép megsegí­tésére létesített alaphoz fi­zették be. Múlóban az árvízveszély Az utóbbi tíz napon a száraz és napsütéses időjárás segítette az ár- és belvízvé­delmet. Kevesebb vizután­pótlást kapott a Tisza, s így az árhullám tetőzéré óta Tiszafürednél 110, Szolnok­nál 70, Szegednél 40 centi­méterrel süllyedt már a fo­lyó vízszintje. További apa­dás várható a Tiszán és mellékfolyóin. Szeghalomnál szombatig lényegében befejeződött a Berettyó kiáradt vizének visszavezetése. A Fekete-Kö­rös gátján vágott két ka­pun tovább áramlik a víz, de 33 hordozható szivattyú felállításával meggyorsítot­ták a víztelenítést Március 21-ig — ha nem lesz sok eső — befejezik a víz visszave­zetését. (MTI) Húszmilliós terv Tiszántúl gázvezetékeire A földgáz hasznosításában igen nagy feladat hárul az Országos Kőolaj- és Gáz­ipari Tröszt tavaly megala­kított két regionális vállala­A tiszántúli vállalat egyik fő feladata a szegedi belső földgázvezeték-rend­szer kiépítése. Itt azonban csaknem minden nagyobb üzemet, közintézményt átál­tára, a dunántúli, valamint a lítanak földgáztüzelésre. A tiszántúli Gázszerelő és Szeged környéki földgázt el­Szolgáltató Vállalatra. A vezetik Hódmezővásárhelyre múlt évben még együtt alig is és még az idén bekap­négymillió forint értékű csolják az épülő alföldi ke­munkát végeztek, ebben az rámiagyár égetőkemencéibe, esztendőben pedig már húsz- Hozzáfognak ez évben Bé­húszmillió forint felhaszná­lásával építenek leágazó ve­zetékeket az országos föld­gáz távvezetékből és ipari üzemek, háztartások egész so­késcsaba és . Gyula belső földgázvezeték-rendszeré­nek építéséhez is és jövőre a békési gázmező földgázát eljuttatják ebbe a két város­rába vezetik be a nagy fű- ba is. Orosházának már van tőértékű, gazdaságos tüzelő- földgáza, itt a meglevő ve­anyagot. zetékhálózatot bővítik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom