Délmagyarország, 1966. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-20 / 67. szám

Héháity t»ö a kalandfilmekről ad. mert ez idős, elesett betegeknek, akiknek gyűrött a párnája, gondos kézzel Igazítja meg fekhelyét és vigasztaló szóval segíti, biztatja bajában. Harminchárom szegedi ápolónő közül az alsóvárom utcákat járó Varga Gémért 83 éves és rosszul lát. Helyette Szilvia, az ápolónő hozza cl a gyógyszereket. (3. kép.) A hónapok óta beteg Steiner Miklósnénál is mindennapos vendég az ápolónő. (4. kép.) Ugyancsak régi páciens Rácz Mihályné (S. Bikus betegségben szenvedő embereket otthonukban felkeresi é« az orvos által előirt kezelésben részesíti. Injekciózna, borogatások egyegv fájós lábra, gyógyszerek beszerzése, beadása — ez mind az apolonő köteleasege. De ennél többet t« zánét kísértük el betegeihez. Családtagként fogadták mindenütt: Sebők István a kapuban várta. Fá|ós lábára kapja az injekciót már három év óta, miniennap. (!. kép.) Barta Lászlónó nemsokára újra dolgozik, annyira javult az állapota. (2. kép.) Kormányos Simonná ki mozdul * lakásból. A RAVILL 13 SZ. HANGLEMEZBOLTBAN (Szeged. Kölcsey u. 4., Royal Szállóval szemben) OTP-hiteUevtlr? Crystal-tone Stereó lemezjátszó kapható, amely kiváló minőségű stereófónikus hangvisszaadás biztosit. X. S. 92 648 kép), akit fájós lába köt ágyhoz. Mindketten régi barátsággal fogadják segitő vendégüket. Délutánra befejeződik a látogatások sora. Varga Gézáné hazafelé irányítja kerékpárját, mert otthon is várják nagyon: a 9 éves Géza és nz 5 éves Szilvia. Irha és fénvképezte: Somogyi Károlyné 1 Lassan szállóigévé válik f mozjjatogatók köreben az i epés meejegs-zés: Ha valam" ' lehúz a kritika, az biztosan jó film, megnézzük. A kritikának ez a kritikája persze éppoly kritikusan kezelendő, mint maguk a filmek, de a lenti kitétel arra mindenesetre alkalmas, hogy megállapítsuk: valamiféle ellentmondás van a filmközönaéc tekintélyes részének ízlése és a filmkritikus álláspontja között. Ez a véleménykülönbség különösen az úgynevezett kalandfilmek esetében kulminál. A* újság rendszerint erőteljesen megbírálja, ac emberek mégis zárt sorokban birkóznak a pénztárablak előtt. A nemrégiben játszott „Pardaillan levae"-gnl kapcsolatban szerkesztőséBünkbe is érkezett, egy levél: „A Pardaillan lovag ilyen erős mértékű kritiealésával túllőttek a célon .,," Írója sajnos nem közölte nevét, igy neki is ezúton válaszolunk. A gyártók is tudják... A kalandfilmek természetüknél fogva masfajta szórakoztatást ígérnek, mint például a filmdrámák. Megértjük azokat az embereket, akik napi munkájuk után kikapcsolódásképpen beülnek a moziba, s pénzükért a lehető legjobban akarnak szórakozni. A bökkenő azonban ott van, hogy ami szórakoztatónak látszik, nem bizton, hogy jó is. Mert esev-két szupersztár, lélegzetelállító jelenetek, bombacsinos nők. tömegmészárlás, sikamlós helyzetek, jó bemondások — s máris tökéletes a szórakozás. Ilyen vonatkozásben majdnem teljesen mindegy, hogy varieté, cirkusz vagy éppenséggel kalandfilm szolgán at. ja-e a csemegét. Nem árulunk el titkot: maguk a gyártó cégek is tudják ezt, s a közönségnek kimondottan érre az iaenyére tervezik filmjeiket. A filmnek csupán ebből a szempontból történö megkonstruálása azonban nagyon olcsó dolog, noha előállítása sokszor súlyos összegekbe kerül. Maradjunk csak híres lovagunknál, Pardalllannál. Abszolút hős. aki nemcsak fürtökben rátámadó ellenségeit félemlíti me* egy szemrándulással, de gáláns hölgvbarát, sőt arra is jut ideje, hogy a veszélyektől féltve óvó híveit különböző furfangokkal lerázza; ne zavarja holmi átlagpolgár zseniális elképzeléseinek tökéletes megvalósítását. Tulajdonképpen még ez sem baj, ringassák álomba a nézőt, vezessék csak hősüket a veszélyek forgatagában sértetlenül, hiaaen az életben úgy sincs igy, legalább illúziót adnak hozzá. Sablonok ét sémák A probléma csak ott van, hogy maguk az alkotók Is érzik, nem elég, ha eeupán szórakoztatnak. hiszen a filmnek nemcsak ez ar. egyedüli funkeiója. Mondani is kell valamit, s ók rendszerint mondani is akarnak valamit. Valamit, amit az ember a mindennapok során esetleg nagyon komolyan vesz. vagy nem úgy képzel el, ahogyan azt ott látta, s az előadás után eazébe sem jut; hoev nem egészen érti, mit mondtak neki. Pardaillan történelmet akar csinálni, de az a valószínűtlen mód. ahogyan csinálja, valószínűtlenné teszi azt is, amit estnál. Milyen nevetséges volt ar utolsó képsorokban szerelmének kiszabadítása a bitófa alól, mely körülbelül úgy hatott, mint Rejtő Jenönéi: ..és Pülig Jimmy rendet teremtett az ivóban". Csakhogy er. a Jimmy hasrnél ópiumo-t, akar például a szegény, szenvedő nép meg szabadítót inak álarcában tetszelegni, csupán nevettetni akar. s ez maradéktalanul sikerül is neki. Van azonban a kalandfilmeknek egy aokkal általánosabb hibájuk, melynek fenyegető hínárjában manapság ssinte mindegyik elvéts — a sablonoaaág. Mennyire egy kapta fara késriilnek Pardaillan lovag tarsai! A hőa bemutatkozása rendszerint már az eleién félelmetes, a kéeőbbiek során egyszer-kétazer a borzalmas túlerő meghátrálásra készteti ugyan, de csak azért, hogy a végén minél megsemmisítőbb legyen bosszúja. Erre a pillanatnyi viasza vonulásra szükség vwn azért is, mert a dicsősége teljében exponált hós legendás tetteit másképpen nemigen lehetne fokozni. Ilyen sablonok a különbözó szerelmi háromszögek, a kétszínű intrikuaok. a lóvátett rendőrfelügyelók, az üldözési jelenetek mindig hasonló, szituációkban, kex'és eredetiséggel történő bemutatása Műsorpolitika S ha mir a kalandfilmekről szólunk, kifogasolnunk kel! a szegedi filmszínházak műsorpolitikáját is. Természetesen nem a kalandfilmek teljes mellőzéséért emelünk szót, de túlzásnak tartjuk, hogy a Pardaillan lovag mellett a Fekete tulipánt, az Araene Lupint, a Vérdíjat, a Riói kalandot es még egy .sor ömlesztve nyújtott filmet egyszerre két moziban ia játszottak. Olyan kiemelkedő alkotáet pedig, mint például az ítélet Nürnbergben — csak egy helyen, mindössze négy napig bocsátották az érdeklődök rendelkezésére. Pedig meggyőződésünk: nem lett volna üree a nézőtér akkor sem, ha két. moziban egy héten keresztül szerepel a múeoron, N. I, Aranyeső Hirtelen eszembe villant a virág neve; persze, aranyeső. Néztem a nénit, aki a rillamoeban középen elüldögélt a hoerszu, összeeaokrozott agakkal, amelyek szépen bólogattak a robogás ritmusára. Kint télies szigor, északi seel, ború, bent néhány ágnyi sárga virágú tan-asz. Se is biztosan ajándék lese, mint maga az ajándékozó jó idő volt — tűnődtem maaam elé nézve. Ekkor támadt a hangtalan, de észrevehető riadalom a leneaiban. A néni ott köaépen felállt, és az ágak rendezetlenül, összevissza himbálták kis szarvacskáikat — elég sokan voltak ahhoz, a mi is elég sokan voltunk, hogy apró. karcoláanvi karambolok keletkezzenek a leszállás során. A nem tudta mindezt és leírhatatlanul óvatos volt, persze eredménytelenül. Ki a kalapját, ki a szemét, ki a kontyát érezte veszélyeztetve a repkedő sárga virágoktól. Volt húzódoeás, néhányan mégis megkapták a magukéi. De valahogy mindenki illetlenségnek ne, hogy egy virág atmogatáaán felháborodjon. Kivéve egy furcsa kala-pú, középkorú hölgyet. Mégiscsak utána azólt a néninek, a peronra: — Ha legalább jó időt hozna ezekkel az izékkel' Félig mosolygós. félig szomorkás csend maradt a kocsiban, míg fel nem zendült újra a motor. A hírese kalapú még mindig a furcsa kelepjét iaezmtte. Cipőjénél ez olajoa padlón egy letört szőke feküdt, kint azonban kisvártatva, mintha esek bosezankodására felelne, kicsit halványan, de felragyogott a márciusi nap. S. M. Pardaillan és társai A gyógyulás házhoz jön... Egésü-eías emberek rit- I kán találkoznak vele. Sokan nem is tudnak róla. Munkájáról, segítségéről a betegek értesülnek, mert őket keresi fel, ha kell mindennap, mindeddig, míg Szükség van ré. A körzeti orvosok munkájának könnyítésére és a betegek gyorsabb gyógyu'ááanak érdekében az egészségügyi szervek 1964-ben új módszert vezettek be a betegellátásban. Szeged minden körzetében képzett ápolónő dolgozik a körzeti orvos felügyeletével, s a kezelés alatt álló vagy króA kSzeli felmelegedés nyugodt virágzást biztosit A máreius közepén várat- i lanul beköszöntött hideghu]lám az ország különböző vidékein különböző állapotban találta az egyei gyümölcsféléket. Minthogy a mandulának és a kajszibaracknak a legrövidebb a mély nyugalmi szakasza. » életműködésük már plusz 6—8 foknál megindul, ezek legtöbbje az ország deli ré- | szén a múlt héten csaknem , mindenütt virágzott. Fáznak a kerti primőrök Az tlsö négy napon mintegy 20 ezer csomó retkei vattak át A kinyílt virágokon már j semmi sem védi a bibét és a magházat, s igy esek nagy része már mínus 1—2 foknál elfagy. Azokon a fákon azonban, ahol a rügyek més nem jutottak túl a fakadás stádiumán, a pikkely-, csésze- és sziromlevelek elegendő védötekarót jelentenek a termörészek számára, s így ezeken az eddigi hideg nem tett kárt. Ha a meteorológusok szerint várható lassú felmelegedés néhány nap múlva valóban megkezdődik, s azután tartós lesz, akkor számíthatunk a jé termés egyik legfontosabb feltetelét képező szép. njmgodt virágzásra. (MTI) Máreius kissé ráijesztett s hagi kerteszekre, a fóliák alatt is fásnak a primőr zöldségfélék. Már pedig Mihálytelken mintegy 700 gazda, Rö.szkén pedig közel 85' lakos, hagyományos korata veszi foglalatosság® a ker tészkedés. Az első termés, a hónapot- retek már szedés re érett, négy nap alat mintegy 20 ezer csomót vásárolt fel a Szeged es Vidéke Körzeti Földműves szövet, kezet. A napokban „retek-ankétot" szervezett a földművesszövetkezet Mihályteleken és Részkén. Bodrogi Jenő, a felvásárlási osztály vezetője népes hallgatóság elótt ismertette a csomagolás, átadás technikai és erkölesi feltételeit. 80 ezer export bízón háncsrekeszt vittek 8 két faluba, hogy a termelők ez exportköveteiményeknek megfelelő gondossággal és pontossággal csomagolják ezt • primőr zöldségfélét. Hiányos csomagolás esetén ugyanis — különösen, ha külföldi átvevő észrevételezi — sok kellemetlen rege szármázik « felvásárló szervnek. — A termelók 99 szazaléka becsületesen csomagol. de rpi aa ««v százalékért iem kockáztathatjuk hirneünket és a szállítmány sorát, Éppen ezért elhatároztuk, liogy hf> ugyanazt a termeőt kétszer találjuk csalafintaságon. akkor kizárjuk a izerzödesből — magyarazta Bodrogi Jenö. Az említett két faluban összesen 8 millió 200 ezer csomó retekre szemit a szegedi körzeti földmúvesszövetkezei. A védett, alacsonyfekvésű kertek, a kedvező napsütés és a g&zdak kertészkedő hajlama biztosítja a primőrzöldseg legfontosabb termesztési előnyét — a koraiaágot. A hónapos retek, majd az uborka és a sárgarépa jó pénzforrás Igy vált apáról fiúra öröklődő hagyománnyá a házikertészkedés. a két helységben — de különösen Mihálytelken — alig találni olyan kertet, ahol föliák vagy szabad ágyasokban ne zöldellnének az ízi etet primöríéleaégek. 4 Ű£L-mAGY AROASZAC Vasárnap. 1966. március 20.