Délmagyarország, 1966. március (56. évfolyam, 50-76. szám)

1966-03-20 / 67. szám

Történelmünk űj útjait Beszélgetés Komocsm Zolién elvtárssal a Móra Ferenc Tsz-ben A Mára Ferenc Termelőszövetkezet I. számú üzemegységének kis tanácskozótermében élénken figyelő emberek gyűltek össze. A termelőszövetkezet vezetői, igazgatósági tagok, pártvezelóségi tagok, üzemegységvezelők, brigádvezetők, pártaktivisták fogadták szombaton reggel Komócsin Zoltán elvtársat, az MSZMP Politikai Bizottságának tágját, a Központi Bizottság titkárát, hogy megismertessék munkájukkal és feleletet kapjanak az őket érdeklő kérdésekre. A megye és a város vezetői közül is többen részt vettek a találkozón: Győri Imre elvtárs, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára. Rózsa István elvtárs, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, Perjési László elvtárs, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára, Krajkó András elvtárs, munkásmozgalmi veterán, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának tagja. Balog István elvtárs, az MSZMP Szeged városi bizottságának osztályvezetője és Arvai József elvtárs, a Szeged m. j. városi tanács vb elnökhelyettese. Szili Antal tsz-elnök tájékoztatója .4 termelőszövetkezet életerői nyújtott rövid, tartalmas áttekintéssel kezdődött a beszélgetés. A tsz elnöke, Szili Antal elvtárs mondotta eL, hog'y a két kisebb tsz egyes üléséből létrejött szövetkezetükben 560 tag van. de sajnos a tagság nagyobb része 50 és 60 év feletti, több mint 200 a nyugdíjas és az öregségi járulékos. A közös munkából is csak 340-en tudják rendszeresen kivenni a részüket, de az idősek is becsületesen helytállnak. A közepes nagyságú — összesen 3568 katasztrális hold területű — gazdaságnak az egyesítés után sok problémával kellett megküzdenie. mégis nagyarányú fejlesztést tűztek maguk elé, ós ma már jelentős sikerekre tekinthetnek vissza. Ezek közül kiemelkedik a korszerű, nagy, új caibehizlaló építése, amellyel országosan in élvonalba kerültek. Évi átlagban 280 ezer csirkét hizlalnak, 1,40—1,50 kiló közötti átlagsúlvra. Egy kiló asiricehús előállítására 2,65 Mó takarmányt használnak űel, de volt olyan turnus is, amelyben csak 2,47 kilót. A termelőszövetkezet jelenleg több vagon búst állit elő, mint búzát. Ehhez természetesen a csirkenevelésen kívül hozzájárul a szarvasmarha-hizlalás is. Száz katasztrális hold közös szántóra 204.4 mázsa vágóállat-értékesítés jut. Szili Antal elnök szaraiból körvonalazódott, hogy a tsz termelését különösen Szeged város igényeinek megfelelően igyekeztek kialakítani. Ez elsősorban csirkére vonatkozik. Ezen az úton akarnak a jövőben is járni. Egyetértéssel találkozott a tájékoztatónak az a része is, hogy érdemes jól dolgozni a tsz-ben. mert az elmúlt évek számottevő gondjai, elemi csapásai ellenére is, akik jól dolgoztak, megtalálták a számításukat. A tagság nagyobb része kemény munkával igyekezett az eredményeket elősegítem. így azután a tsz-mozgalom elindulása óta soha nem tudtak ilyen magas jövedelmet biztosítani tagjaiknak az egvesülés előtti termelőszö vetkezetek. Sokoldalú beszélgetés Megerősített* ezt számos felszólaló, köztük Erdélyi Mátyásné kertészeti dolgosé: — Ilyen megelégedett tagságot még nem láttam, mint a legutóbbi közgyűlésünkön. pedig már több, mint egv évtizede tsz-tag vagyok — mondotta. Az egyesült két szövetkezet közös erejéről beszélt Mészáros Szilveszter is. Sorra oldódott meg az emberek nyelve és a tsz mindennapi életének legkülönfélébb kérdései kerültek eló. Tolnai János azt feszegette, hogy milyen teendői lennének a további jövedelemnövelésnek. Király József baromfi-gondozó az újabb beruházások lehetőségeit firtatta. A beszélgetés közben előtérbe került, hogy igen hasznos lenne, ha takarmánykeverő üzemet létesíthetnének, mert így még gazdaságosabb és még több, még jobb minőségű csirkét nevelhetnének és vihetnének piacra. • Sokoldalú beszélgetés alakult ki az amortizációs alap problematikája körül, amelyet Teimel István főkönyvelő-helyettes vetett fel. Látszott, hogy sokat foglalkoztatta ez a kérdés és kereste a megoldásokat, amelyek a nagv közösségnek, az államnak és a tsz-tagságnak is egyaránt előnyös. Abban természetesen megállapodtak — ezt fejtegette Domokos Jenő főagronómus is —, hogy az amortizáció szükséges dolog. hiszen nemcsak a termelés során használódnak el a gépek. Mindjárt fel is vetődött a gépesítés problémája. Tudják, hogy az államnak nincs annyi pénze, amelylyel teljes egészében hitelből biztosíthatnák a sok szükséges új gépet. Ezt a célt is szolgálnia kell az amortizációs alapnak. Ebből a témakörből folyt az, újabb, a .szinte elmaradhatatlan panasz: komoly gondok vannak az alkatrészellátással és az ellátás szervezeti formájával. Nagy András anyagbeszerző mondotta el, hogy sokszor egy hónapig is kell várni filléres, apró alkatrészekre. Emiatt. jelentős erőgépek állnak. Panaszkodtok az AGFOKER-re is. amely a tszeket. csak hetenként egyszer szolgálja ki. Kovács László főmérnök ugyanezt a kérdést a munkafegyelem oldaláról is alátámasztotta, mert az alkatrészhiány miatt nem tudnak a műhelyben folyamatosan dolgozKomócsin Zoltán elvtárs felszólalása Bredmények és gondok tgv követték egymást a mi ntegy háromórás beszélgetésen, amelynek során Komócsin Zoltán elvtárs is több mindenről érdeklődött. a tsz életéből, majd maga is felszólalt és részletesen válaszolt a felvetett kérdésekre, fejtegetésekre. Az egyes részletkérdésekre adott feleleteken túl azt hangoztatta: kitűnik az itt tapasztalt eredményekből, hogy a sok gond, vesződseg. nehézség ellenére, a látható jó vezetéssel és a tagság egységes, összefogott közös akartával lehet elöbbrejutni és sikereket elérni. Ezek a sikerek nemcsak a tagságnak, a szövetkezetnek, hanem államunknak is igen hasznosak. Felhívta a figyelmet ennek kapcsán arra, hogy egész népgazdaságunk csak az ipar, a mezőgazdaság több termelésével tud előbbrejutni és ennek alapjan tudja az adódó gondokat megoldani. Népünk további jövője, további előrehaladásunk csakis az emberi tudáson, tehetségen. szorgalmon, a közös munkán alapulhat. Biztosította a Móra Ferenc Termelőszövetkezet tagságát a jelenlévőit révén arról, hogy az itt végzett munkának megvan a maga .szerepe a nagy államháztartásban is, népköztársaságunk gazdasági erejében is. Ezért elismerését fejezte ki a szövetkezet párt- es állami vezetösegenek, egesz tagsaganak. Nagyra értékélté, azt az aktivitást, azt a vitaszellemet, azt az egészséges nyugtalanságot is, amely a találkozó felszólalóinak szavaiból kicsendült. Csakis ilyen szellemben lehet a nehézségen úrrá lenni — mondotta. — Még hosszú ideig szükség lesz a problémáknak ilyen szenvedélyes felvetésére, mert olyan jellegűek ezek. amelyeket nem lehet varázsütéssel vagy egyszerű egyetértéssel elintézni. Ami mo«t itt. történik, mindaz, olyan új dolog, amely az ezeréves magyar történelemben nem volt és nem is lehetett. Sőt a világ nagy része egyelőre még nem ebben az életformában él. nem szocialista mezőgazdaságot folytat. Ebből természetszerűen adódik, hogv mindig új. eddig ismeretlen problémák jelentkeznek számunkra. Komócsin Zoltán elvtárs felszólalásában külön kitért a Móra Ferenc Termelőszövetkezetnek a város ellatasában, főként a csibeneveléssel betöltött szerepére. Őszintén utalt arra. hogy a szövetkezet, érthetően magasabb áron akarja adni a csirkét, de ugyancsak érthetően a városi lakosság olcsóbbon akar vásárolni. Ez tulajdonképpen természetes érdekellentét. Ezt azonban feltétlenül át kell hidalni. méghozzá . kölcsönös engedmenyek árán. A szövetkezetnek az igazságos hasznot kell szem elótt tartania, nem a maximálisan elér heHónapok óta álló kezdeményezés Ml KÉSLELTETI SZEGEDEN AZ ÁTUTALÁSI EETETRENDSZER MEGVALÓSÍTÁSÁT? A városi ember nehezen amelyben jelenleg Is lak-j tudja beosztani idejét úgy, nak. Ideiglenes megoldás- nlűvét s a várost, majd akhogy számlafizetéskor otthon ként ezt kellene az OTP-fi- j , fva£rtekezleten vett részt, találja a gázos, a DÁV pénz- ókhoz csatolni, hogy beren- s az időszerű bel- és küloolibeszedője, a hírlapkihordó dezkedhfessenek a munkára. valamin! gazdasági postás, a telefonszámla. A Ez a megoldás azonban kérdésekről tájékoztatta a* sikertelen számlakiegyenlí- egyelőre nem lehetséges, megye vezető műszaki 'szuktés következménye, hogy az mert a jelenlegi lakónak új embereit, közgazdászait és előfizető lót-fut, hogy a iakást kellene biztosítani, propagandistáit, számlát határidőre kiegyen- Errgl tájékoztattak bennün. apró Unta! efotérs Fejér megyében Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöKbelyettese látogatást tett Fejér megyében. Megtekintette a székesfehérvári könnyűfémmű épülő új hengerIit.se, mert ellenkező esetket a Szeged m. j, városi | ueu i\ii\cq/v»uijarv a ititiuu- . , ... . ját. a gáz- és villanyszolgál- igazgatási osztályán. a KózepisfcoiaKöan lebonyolittő árat. Ez nehéz probléma de be kell látni, hogy sem miképpen sem vezetne jóra, ha felhajtanák az árakat. Az ország minden dolgozója egymásra utaltságban él. Ezért a magasabb mezőgazdasági árak feltétlenül magasabb ipari árakat is vonnának maguk után. Igv ez a folyamat mind az ipari, mind a mezőgazdasági dolgozóknak káros lenne. A termelőszövetkezeti tagságnak is az az igazi érdeke, ha a közös érdekeket, az ország egészé- ] nek érdekeit tartja szem | előtt. Ha most mcgclégsze- i ben kikapcsolják a telefon~.acs igazgaiasi osziaiyau. A ^ 1" h ' '] 4 |« tatást. Mindez időbe és fá- A probléma tehát továbbra , í 6-70 el! DeSZGlg€?eS€R fáradságba kerül. jS az marad, amíg megfeleÉppen ezért helyes volt lő helyiséget nem tudnak biza Csongrád megyei' szakszer- tostani az OTP Csongrád Megkezdődtek a felvételi b^. vezetek javaslata, hogy Bu- megyei fiókjának szélgetések. amelyeket a műdapest és Pécs után Szege- . v-.if5désüEvi miniszter renden is vezessék be az OTP Hónapok multán mos! már ^odesu„yi miniszter ,ep kezelésében az úgynevezett nagyon is indokolt lenne delkezese alapjan azokban a átutalási betétrendszert. En- lépéssel előrébb lépni.' gimnáziumokban és szakköriek lényege: a havi közüle- " érdekelteknek minden zépiskolákban tartanak, ahol ti. szolgaitatasok varhato di- ,, , . , . , ... , „.,,„. » he)w„ iái esvtételben fizeti be a igyekezetükkel tamogatm a tuljelentkezes van. A helyes fogyasztó, s ebből az összeg- Szakszervezetek Csongrád j igazságos kiválasztást seböl az OTP kiegyenlti a Megyei Tanácsának helyes • pít6 beszélgetéseket április számlákat minimális költség- kezdemenyezeset, amelyet mindenütt térítésért. így az emberek az OTP is rögtön elfogadott. , ~ s mindenütt nyugodtan dolgozhatnak, ' -1dKüdülhetnek is, utazhatnak . . — is Ennek a kezdeményezés-! nek lapunkban még ősszel hangot adtunk. Minden érdekelt egyetértett vele, leginkább azok az emberek-, akik eddig is sokat szaladgáltak. hogy számláikat időben kiegyenlítsék. Mi történt azóta9 Lényegében semmi, csak elteltek a hónapok. Az OTP Csongrád megyei fiókja sajnos nem rendelkezik az átutalási betétrendszer megvalósításához szükséges helyiséggel, ugyanezt nem tudják megvalósítani a szegedi körzeti fiókokban sem. Birling József, az OTP Csongrád megyei fiókiának vezetője elmondotta, hogy nemrégiben kínálkozott egy megoldás. Az Aradi téri fiók mellett felszabadulni látsaott egy üzlethelyiség. Rekord üzletkötés Lipcsében Az NDK-ból származó mezőgazdasági gépimport 1967ben rekordot ér el. A nagyarányú üzletkötéssel zárult tárgyalásokról Fratrits József. az NDK mezőgép és traktoripara magyarországi képviseletének vezetője nyilatkozott az MTI munkatársának: — A magyar és az NDK mezőgazdaság, illetve a mezőgépgyártó ipar közötti kapcsolatok eredményének köszönhető, hogv a Magyarországon jól bevált NDK gyártmányú traktor és mezőgép típusokból 1967 évi szállításra most. csaknem kétszer annyit kötött le a Technoimpex, mint tavaly. 1965ben Az aláírt szerződéskötések. vagyis a megrendelések értéke mintegy 400 millió forint. A Technoimpex többek között 600 darab RS— 09-es traktort kötött le és megrendelte a hozzávaló munkagépeket, például homokrakodókat. kultivátorokat. fűkaszákat, műtrágyaszórókat, vetőgépeket, valamint permetező-, porozógépeket. — A lipcsei tárgyalásokon sor került az ez évre szóló szállítási szerződések kiegészítésére és pótlólagosan még mintegy 40 millió forint értékű megrendelést adót' a magyar külkereskedelem Ez azt jelenti, hogy a korábban lekötött mennviségen kívül az NDK 250 traktort szállít ez évben Magyarországra a hozzá szükséges 800 munkagéppel együtt. Egymillió facsemete Másfél millió forint a tavaszi lásitásra nek a kisebb bevétellel, akkor önmaguknak is jó szolgálatot tesznek, mert nagy távon ez felel meg a termelőszövetkezeti tagság megalapozott jövőjének is. Beszélt Komócsin Zoltán elvtárs a nemzetközi helyzet időszerű eseményeiről is, hiszen — mint a beszélgetés során fellett több kérdésből kiderült — a tsz tagságát nemcsak a szűk hazája érdekli. Nagy figyelemmel hallgatták az erről szóló tájékoztatót, majd a beszélgetés végeztével a vendégek megtekintették a csibenevelő, csirkchizlaló házakat. Érdeklődéssel járták végig a korszerű épületeket, amelyekben a szövetkezeti tagság odaadó munkájával, a legújabb tenyésztési módszerek felhasználásárai évről é-,Te szebb eredmények születnek. L Z. Tavaly a Csongrád megyei Állami Erdőgazdaság mintegy 200 hektáron végeztette el a faállomány pótlásét. Szakirányításával pedig 1 millió 200 ezer csemetét ültettek ki a tsz-ek ben. A 2 millió forint értékű erdősítési-fásítási munkálatok jórészét tavaszon végezték. Idén fiatal sorfák dicsérik azoknak a tsz-eknek az igyekezetét, ahol nem feledkeztek meg a majorok, nagyobb táblák fásításáról. Tavaly 35 ezer suhángot és sorfát ültettek a szövetkezeti gazdák. Különösen jeleskedett ebben a csenge'ei Hongfoglalás és Aranykalász Tsz, a balástyai Móra Ferenc Tsz, a zákányszék: Homokkultúra Tszcs, a forráskút: Haladás Tsz, a mindszenti Lenin Tsz. a deszki Kossuth Tsz és a pusztamérges! Rizling Tsz. Az erdőgazdaság idei terve szintén elég gazdag fásítási programot jelöl meg A tavaszi hónapokban másfél millió forint költséggel 160 hektáron végeznek pótlást és új telepítést. Egymillió facsemetét ültetnek cl, 190 hektár erdőt tisztítanak meg. A szegedi járásban összesen 25 tfíz-ben terveztek hasonló munkát, köztük az üllési Kossuth Tsz 123 ezer. a csengelei Honfoglalás és Vadgerlés Tsz 50—50 ezer. a balástyai Alkotmány Tsz 48 ezer darab csemete ültetését tervezi. A Csongrád megyei Állami Erdőgazdaság az idei tavaszon 45 ezer suhángot juttat díjmentesen a tsz-eknek ezzel 90 hektár területet fásítanak. A közös gazdaságok elsősorban a gyorsan növő nyár- és akáctelepítéseket kedvelik. A nyárosok ugyanis korábban felnőnek és a tsz beszerezheti a szériának való anyagot. Az erdőgazdaság szakirányítási csoportja valamennyi községben, valamennyi termelőszövetkezetben felkeresi a vezetőket és megbeszélik a telepítési, pótlási, ápolási, tisztítási terveiket, problémáikat. A1 landó szakirányítást nyújtanak a fásítási munkálatokhoz. Tavaly a megye ifjúsága is kitűnőre vizsgázott az erdősítési mozgalomban. A KISZ megyei bizottságának felhívása nyomán társadalmi munkával segítették a fásítási program sikerét. Példás eredménnyel: Csongrád megye KlSZ-fiataljai országos elsőséget, szereztek a fásításban. A szakemberek idén is kérik hasznos segítségüket. Párfnapok Szegeden Március 23. szerda: A Fegyveres Erők Klubjában a Délalföldi Üzemi Vendéglátó Vállalat, a Csongrád megyei Vegyesiparcikk Kiskereskedelmi Vállalat, a Szegedi Sütőipari Vállalat, a RÖVIKÖT Nagykereskedelmi Vállalat, a Cipőnagykereskedelmi Vállalat, a Textilnagykereskedelmi Vállalat, és az Üveg- és Porcelánnagykereskedelmi Vállalat dolgozóinak délután 5 qrakor. Előadó: Halász Árpád. Március 24, csütörtök: Á Minőségi Cipőgyár szegedi gyáregységében délután 2 órakor. Előadó: Siklós Jántje. (MTI rhlo - Lajos G.viii'KS l jíV.) LÉGCSAVAROS IIFLIKOPIER. A budapesti Közlekedési Múzeum újjáalakított épületében gyors mi. ok ival készülnek az április 4-én nyíló új kiállításra. Muzprv,gv,_ sok és restaurátorok rendezik az évek óta gyűjtött kiállítási anyagot. Sárközy Sándor restaurátor sok magyar repülőszerkezet modelljét állítja helyre a kiállítás megnyitásáig. Közöttük talán a legérdekesebb Asbóth Oszkárnak, a híres magyar aviatikus helikopterének modellje, amely még légcsavarokkal működött. ffat—• tMA. aUrcáw l».0ÍL-MAGYARQRS£A6 í