Délmagyarország, 1966. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-20 / 43. szám

Pártnapok Szegeden Február 22. kedd: A ME­SZÖV-nél a MÉSZÖV es a MÉK dolgozói számára dél­után 3 órakor. Előadó: Hof­gesang Péter. — A Móra Ferenc Művelődést Otthon­ban a petőfitelepi l-es, a ge­dói, a Dózsa György, a Du­gonics utcai, a Szilién su­gárúti és a Gyógypedagófiai íltalanos iskola, a Textil­ipari és az Erdészeti Techni­kum, a Textilipari és az Er­dészeti Kollégium, a Rad­nóti és a Tisza-parti gimná­zium. a MÜM. (J24-es Ipari­tanuló Intézet és a Kállai Éva Leányotthon tanárai, nevelői és dolgozói számára délután fél 4 órakor. Elő­adó: Papp Gyula. Február 23, szerda: A Fel­szabadulás Termelőszövetke­zetben déli 12 órakor. Elő­adó: dr. K. Tóth Ferenc. — A Móra Ferenc Tsz-ben dél­után 2 órakor. Előadó: dr. Csikós Ferenc. — A Magyar Nemzeti Bankban a bank, továbbá a Beruházási Bank es az OTP dolgozói számára délután fél 5 órakor. Elő­adó: Balog István. — Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóságon délután 4 órakor. Előadó: Halász Ár­pád. — Az Alsóvárosi párt­szervezetben Alsóváros és Móraváros lakóinak délután 5 órakor. Előadó: dr. Ábra­hám Antalné. — A Vasút­forgaimi Technikumban a Felsőfokú Vasútforgalmi és Élelmiszeripari Technikum, a Gépipari és Húsipari Tech­nikum, a Vasútforgalmi, a Gépipari és a Statisztikai Kollégiumok, a MÜM 600-as és a Gorkij Iparitanuló Inté­zetek, az Állami Nevelő In­tézet. továbbá a Rókusi, a Madách utcai, a Zalka Má­té, a Móra Ferenc, a Zrínyi Ilona, a Gutenberg utcai és a Juhász Gyula általános is­kolák tanárai, nevelői szá­mára délután 3 órakor. Elő­adó: dr. Sándor János. Február 24, csütörtök: A szegedi textilmüvekben a textilművek és az ÉM 31. sz. Allami Építőipari Vállalat III. sz. főépitésvezetóségének dolgozói számára délután fél 3 órakor. Előadó: Győri Im­re. — A Szegedi Konzerv­gyárban a konzervgyár és a Nívó Faipari ós Játékkészí­tő Ktsz dolgozóinak délután fél 3 órakor. Előadó: Török László. — A Szegedi Ecset­és Seprűgyarban délután fél 4 órakor. Előadó: Nagy­györgy Mária. — A városi rendelőintézetben a rendelő­intézet és a Társadalombiz­tositasi Igazgatóság dolgozói­nak délután 3 órakor. Elő­adó: dr. Kocsondi András. — Az l-es kórház művelő­dési termében az l-es, a Il-es és a gyermekkórház, valamint a KÖJÁL dolgozói­nak délután fél 3 órakor. Előadó: dr. Dudás Béla. — A petöfitelepi l-es pártszer­vezetben a telep lakóinak este 6 órakor. Előadó: Toldi István. — A rókusi párt­szervezetben este 6 órakor. Előadó: Dani János. Február 23, péntek: Az Allami Pincegazdaságnál a pincegazdaság és a MÉH dolgozóinak délután negyed 5-kor. Előadó: Kovács Já­nos. — Az újszegedi Hala­dás Tsz-ben déli fél 1 óra­kor. Előadó: Ozvald Imre. — A Tömörkény gimná­ziumban a gimnázium, a Közgazdasági Statisztikai és Építőipari Technikum, az Építőipari és Majakovszkij Kollégium, valamint a Gép­es Gyorsíró Iskola tanárai­nak, névelőinek délután 4 órakor. Előadó: Havasi Zol­tán. — Az Állami Védőnő­képző Intézetben a védőnő­képző, a Rózsa Ferenc gim­názium, az Ady Kollégium, az Ifjú Gárda Ifjúsági Vá­ros, a Rózsa Ferenc sugár­úti, a Mező Imre ée a József Attila telepi általános isko­lák tanárainak, nevelőinek délután 3 órakor. Előadó: Kovács József. Február 28, hétfő: Az l-es postahivatalban az l-es és a 2-es postahivatal dolgo­zóinak délután fél 3 órakor. Előadó: dr. Varga János. — A Délalföldi Mezpgazdaségi Kísérleti Intézetben fél 4 órakor. Előadó: dr. Nagy Lajos. • r r 99 Gazdátlan" ház a Belvárosban Egy levél nyomán Pártnapok a járásban Február 22. kedd: Sándor­falván a művelődési házban délután 5 órakor. Előadó: Kiss István. Február 23, szerda. Szőre­Ren a borpalackozóban dél­után 2 órakor. Előadó: Tu­rai Zoltán. Február 24, csütörtök. Tá­pén a hajójavítóban délután 4 órakor. Előadó: Polonkai Sándor. Február 23, péntek. Desz­ken a művelődési otthonban este 6 órakor. Előadó: Csá­penszki István. — Kiskun­dorozsmán a művelődési otthonban este 6 órakor. Elő­adó: Lele Lajos. Kisteleken a művelődési házban este 6 órakor. Előadó: Simon La­jos. Elkeseredett hangvételű le­velet küldtek szerkesztősé­günkbe a Somogyi Béla ut­ca 19. számú ház lakói, öt oldalon, sűrű sorokban ol­vastuk felháborodásukat. A levél nyomán azt kutattuk, mi rejlik a sorok mögött. Szomorú látvány, szinte elviselhetetlen szenny, pi­szok, rendetlenség fogadott a fent említett ház széles udvarán. Bűz, szemétdomb lépten-nyomon, Őszintén szólva először kicsit a le­vélírók elfogultságára is gon­doltam a házfelügyelőmével szemben. Mint szemtanú azonban megértettem a la­kók jogos megbotránkozását. P. K.-né házfelügyelőnő valóban nagyon kevés időt fordít az udvar, az epület rendbentartására. Mondhat­nánk azt is, hogy eszébe sem jut rendet teremteni. Sőt! Udvari lakása ajtaja előtt valóságos szemétdomb tor­nyosul. Krumplihéj, papír, rongydarabok, salak. A lá­tottak arra i,s feljogosítottak, hogy személyes találkozásom a házfelügyelőnővel mellőz­zem. Kiderült az, Ls. hogy itt nem egyszerű hanvagságról, hanem ennél többről van szó. A házfelügyelőnő ugyanis családjával szemben sem ta­núsít nagyobb megbecsülést. Négy gyermeke szinte szülői szeretet, felügyelet nélkül nő fel Három közülük a nagymama gondozására szo­rul. Egy viszont a szülőknél teng-leng elhagyatottan, csak. nem árván. Az apa már öt hónapja harmadfokú égési sebektől szenved a Szegedi Bőrklinikán. Pillantsunk be e tragikus eset mögé Ls — a gyermekek védelméért. A férj a családi kon­fliktusok gyakori visz­szatérése elől menekülve, benzinnel öntötte le magát, majd meggyújtotta ruháját. Miért jutott eddig? P.-né fe­lelőtlenül több éven át el­költötte a lakóktól felvett lakbért. Azután, hogy bűn­tényét elsimítsa, a szánmon­kéréskor egyiktől is, másik­tól is kölcsönt kért. Több lakónak máig is tartozik, pe­dig egy éve, hogy a házke­zelöség eltiltotta a lakbérek bevételétől. Mit mondanak az* illetékes házkezelóségben a jövőt il­letően? Közbenjárásunkra megígérték, hogy a házban hamarosan rendet teremte­nek. Űj házfelügyelő kerül a Somogyi Béla utca 19-be. aki vállalja a megbízatással járó feladat pontos elvégzé­sét. A házbeli állapotokban azonban kicsit az IKV is ludas, mert előbb is eljár­hattak volna. L. F­Tériszony, színérzék - és az egyetemi felvételek ALKALMASSÁGI ORVOSI VIZSGALATOT RENDELTEK EL Az egyetemekre és főisko­lákra pályázóknak az idén a felvételi vizsgák előtt alkalmassági orvosi vizsgán kell résztvenniök. A vizsgá­latot vidéken a szakorvosi rendelőintézetek munkaal­kalmasságot vizsgáló meg­bízott orvosai végzik. Az alkalmassági vizsgálattal kapcsolatban az ipari ta­nulók egészségvédelmi in­tézetének igazgatóságán a következőket mondották az MTI munkatársának: — Hangsúlyozni szeret­nénk, nem azt vizsgáljuk, vajon a fiatal általában al­Amatőr filmesek bemutatója A Csongrád megyei Ama­tőr Filmklub pénteken este vetítést rendezett. A mű­sort a klub vezetője, dr. Németh András ismertette. A Filmtudomanyl Intézet kezdeményezésére 1961-ben, hazánkban jelentős amatór­film élet bontakozott ki. Ez a sajátos, nem hivatásos al­kotók által művelt, sok szabadsagot biztosító műfaj tűllepett azon a szinten, hogy csupán érdekességként, különlegességként szerepel­jen. Az országos fesztiválok­ra évente átlag száz film érkezik. Az 1965. évi őszi verseny legjobb filmjeivel találkoztunk a Juhász Gyu­la Művelődési Otthon nagy­termében. A magyar amatörfilmezés keresztmetszetét adta a vál­tozatos program. Vetítettek ötperces doku­mentumfilmet a vályogké­szitésröl, riport jellegű hír­ndófilmet egy város egy napjáról. Szentes, 1985. cím­mel. bábfilmet és húsz perc­nél hosszabh játékfilm-kisér­leteket. A fiatalok érzésvi­lágát fejezte ki Kern And­rás íMi lesz?). Perényi Endre—Ligeti Miklós (A; tif) és Gulyás Gyula (Várja­tok reánk!). AT. út című színes bábfilm árnyalati fi­nomságok kifejezésére is képes volt. Gulyás alkotása pedig formabontó eszközei­vel tünt fel. Mégis mindket­ten a probléma elemzésében megmaradtak a jelenségvi­lágnál. Innen adódik a Tiz és fel groteszksége is. Az mezhetőségéről, szerzői cé­új törekvéseket képviselte lókról. dr. Banhidi Zoltán sikeres Dr. Dragon Károly Szentes műve. a Három beszélgetés. 1965. es Németh András Mélvértelmű, humanista fii- filmje demonstrálta, hogy a met alkotott dr. Németh vidéki amatőrfilm mozga­András Fortitudo címmel. lomban a Csongrád megyei A műsor után az érdek­lődők és a megjelent alkotók részvételével vita bontako­zott ki a produkciók értel­klub az első helyen áll Munkájukat három éve kezdték meg. s az azóta Üveges gimnazisták A szegedi Radnóti Gim­názium egyik alagsori ter­mében nem könyvek és Fü­zetek fölé hajolnak a diá­kok, hanem gázláng felett üvegcsöveket hajlítanak. A jól felszerelt műhelyben — amelyet laboratóriumnak is lehetne nevezni — mintegy hadvan diák —, harmadik és negyedik osztályosok sa­játítják el az üvegtechnika alapvető ismereteit. Az öt plusz egves oktatási rend­szerben hetenként egy na­pot töltenek itt, a tanulók, s mint dr. Povázsai Gyuláné tanárnő mondja. szívesen járnak a gyakorlati foglal­kozásokra. örülnek ha a lombikokat, kémcsöveket si­kerül kifogástalanul megfor­mál niok. Az üvegtechnikai tanuló diákok amikor az anyaggal ismerkednek, égyben hasz­nos munkát végeznek. A kezük alól kikerülő kém­csöveknek s egyéb eszkö­zöknek salát kémiai és fi­zikai szertaraik jó hasznát veszik, de néhány általános iskolának Ls adtak át mun­káikból. A gimnázium egyéb műhelyei viszont segítséget nyújtottak az üvegtechni­kát tanuló fiataloknak: a tartó állványok, s mas kü­lönféle fémeszközök ugyan­csak házon belüli készítmé­nyek. Apró dísztárgyakat, gyöngysorokat, ajándéktár­gyakat. tréfás állatfigurákat is csinálnak az üvegíormáló diákok. Szegény kis betörő Bemutató a Kamaraszínházban kalmas-e az egyetemi tanul­mányok elvégzésére, ha­nem azt, hogy a mintegy "00 szakma valamelyikére egészségileg rátermett-e. — A mérnökök közül pél­dául a hídépítő és kémény­építő mérnöködnek gyak­ran kell a magasban dol­gozniok. Erre a szakna te­hát e leve a 1 kai matlan ok azok, akik tériszonyban szenvednek, szédülésre haj­lamosak. A vegyészmérnök­jelölteknél a keringési szer­vek abszolút épsége mellett elsősorban azt vizsgáljuk, mennyire fejlett szaglószer­vük, jó-e szinérzékük. — A bányamérnök pályá­I ra jelentkezőknél a testi-fi­| zikad adottságokon kívül ki­terjed a vizsgálat az ideg­rendszerre, az érzékszervek­re. a légző- és mozgásszer­vekre. Az élelmiszeriparba pályá­zóknál alkalmasságot kizá­ró ok lehet például a kró­nikus bronchitisz. az aszt­ma. a tbc. a színtévesztés, a túlzott bőrerzékenyséR és rendezett fesztiválokon részt az ekcémána való hajlamos­vettek. Géza Ferenc | ság 4 közlekedés 20 éve Országjáró körútja során szombaton Szegedre érkezett ..A magvar Lózlckedés 20 eve" eim ű vándorkiállítás. A Szeged ál­lomás raktárépületének végénél ..horgonyzott le" az. a kél da­rab speciális vasüti kocsi, amelyben a kiállítás anyaga helyet kapóit. A kiállítás ünnepélyes megnyitóján — szombaton dél­előtt 10 órakor — Hoftmann Márton, az SZMT titkara mondott beszédet. A két kocsiban a magyar közlekedés — vasúti, légi. vízi és közúti — húszéves fejlődéséről gazdag anyagot láthat a közön­ség. Fotók, modéllek. grafikonok és ra jzok szémléltétik az elmúll Időszak rohamos fejlődését. A szép kis mozdonyok — égyik e képen is látható — ha jó és repülő modellek önmagukban is lát­ványosságot ígérnek. A kiállítás egy hétig tartózkodik Szegeden, s egész napon át megtekinthető. Lat.-/ Ujabb véletlen. A szegény kis ügj feleit. Balról jobbra! Vera , lé Eta) és Péter A műfajban debütáló szerző, Kövesdi Nagy I-a­jos mesélte: annak idején, amikor az Angyal-sorozat tartotta sakkban országszer­te a televízió közönségét, ott szorongott, izgult, verej­tékezett a képernyő előtt egy kislány, aki az Angyalt nem adta senkiért és sem­miért. Elnevezte Pesti An­gyalnak — s egy prózai víg­játék hőse lett. Tulajdonképpen ez adott ötletet a Szegény kis betö­rőhöz is. A verseket író Szenes Ivánnal és a zene­szerző Nádas Gáborral ne­kiültek krimi paródiát ké­szíteni. Igazi, majdhogy­nem kizárólagos céljuk csu­pán a szórakoztatás volt. Ez maradéktalanul sikerült, s talán többet is mond szá­rhunkra. mint. maga a mű­faj meg jelölés: zenés bün­úgyi lúgjáték. A Szegény kis betörő ugyanLs krimi­nek kevés, paródiának pe­dig — nem elég. A történet önmagában véve kissé banális. Maróti tanár úr lánya. Vera rém­történetek fabrikálásáva! traktálja környezetét, s az ártatlan szerelmi bánatában hozzáforduló barátnőnek, Zsuzsinak fantasztikus öt­letet ad. A híres mérnök, Péter — Zsuzsi titkos sze­relme — szerinte nyugati kém, aki jeles találmányát, a nálunk vendégszereplő külföldi énekesnő, Mary ál­tal ki akarja csempészni. Az ügy szálainak felgom­bolyítására vállalkozó lány természetesen felsül, de nem válik nevetségessé. A végjg szellemesen, ügyesen vezetett fonal itt mintha megtörne, s az író kényte­len néhány túlzottan való­szerűtlen megoldáshoz fo­lyamodni, egészen az előre látott heppiendig. A szerző — saját beval­lása szerint — fából vas­karikát fabrikált ugyan, de miközben írta, nagyon jól szórakozott. A közönség ls. Egy láthatatlan Puck, a kri­(8tf11s fetv.l betörő tetten éri « kémhistória (Dcmjen Gyöngyvér), Marj- (Ma­(Jászai László) ml szelleme boszorkányod ügyességgel kuszálta a vé­letleneket. hahotéra fakasz­tó helyzetkomikumokat va­rázsolt a színpadra, s di­cséretesen a szerző nem üres szójátékokkal, hanem aktuális, társadalmi mon­danivalóval c-slpkelódő. fe­libe találó megjegyzésekkel tűzdelte tele a történetet. A Kicsit szomorkás ... és az Engem nem lehet elfelejte­ni slágerek szerzője. Ná­das Gábor néhány dúdolás­ra kívánkozú újabb dallam­mal lepte meg a publiku­mot. Nem kell jóstehetség ahhoz, hogy utóéletet sza­vazzunk a Bolonddá tett ez a szerelem és a Szegény kis betörő kezdetű daloknak. A Magyarorszagon először színre hozott vígjáték ren­dezője, Bozóky István sok ötletet, frappáns beállításo­kat adott a darabhoz. Hiá­ba. a krimi mégiscsak di­vat! Az erre utaló női fő­szerep alkalmat adott Dcm­jén Gyöngyvérnek, hogy széles skálán játssza ki ma­gából ennek a mai kamasz­lánynak szellemesen karikí­rozott figuráját. A vendég­ként fellépő Máté Eta — a Győri Kisfaludy Színház művésze — láthatóan ott­honos a zenés színpadi já­tékban. Jászai László hu­moros intellektussal oldot­ta meg feladatát, Falvay Klárának pedig sikerült visszaadni a naiv, bánato­san csupasziv kislány kissé esetlen alakját. Bordás De­zső felszabadultan, de he­lyenként talán a kelleténél is többet játszott. Kovács Gyula a tréfára ls kapna­tó tanár szerepében végig el tudta hitetni, hogy a helyzet kulcsa mégiscsak az ő kezében van. A táncok koreográfiáját Mezey Ká­roly készítette, a díszletter­vező Sándor Lajos volt. Ze­nei vezető Csala Benedek, aki maga is aktív zongo­ristaként működött közre a Tisza-bár Juhász—Dobó duójához kapcsolódva. Níkolényi István « — 1 4 DTL-MAÜ RARORSZAŰ Vasarnap, 1966. február 20.

Next

/
Oldalképek
Tartalom