Délmagyarország, 1966. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-20 / 43. szám

Iparszerü építkezés lehetőségei a mezőgazdaságban Harmincöt féle állattar­tó épület típusterve ké­szül el az idén az AGRO­TER V-ben. Az új épület­hez már kizárólag a típus­leti ás tanulmányterven dolgozik. Ezekben már ösz­szegezik a hazai állatte­nyésztési, biológiai kutatá­tervező intézetben tervezett 80,1 újabb eredményeit és a széles körű külföldi tapasz­talatokat is. Elsősorban azok­univerzüis mezőgazdasági vázszerkezetet használják. Az előregyártott acél- vagy vasbeton-szerkezetek al­kalmazása nagymértékben megkönnyíti, szinte „ipar­szereivé" teszi a mezőgazda­sági építkezést. Az új tí­pustervekkel egyben bő­vül is az építkezni szándé­kozó mezőgazdasági üzemek rendelkezésére álló válasz­ték.' A belső, üzemeltetési tech­nológia korszerűsítésére az AGROTERV számos kisér­nak az állattenyésztési ága­zatoknak az épületeivel fog­lalkoznak, amelyek a követ­kező időszakban valószínű­leg gyorsabb ütemben fog­nak fejlődni. Az AGROTERV egyik kí­sérleti terve alapján a nád­udvari Vörös Csillag Tsz­ben rövidesen felépül egy 3600 férőhelyes sertéshiz­lalda. Ebben különféle új technológiai megoldásokat és gépeket próbálnak ki. Odessza dolgos napjai IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIH N. Nyeizvesztnij elvtársnak, az Ukrán Kommunista Párt odesszai bizottsága első titkárának nyilatkozata a Dél-Magyarország részére (Kiküldött munkatársunk­tól) Odessza és Szeged test­vérvárosi kapcsolatai is a szovjet és a magyar nép egymás iránti őszinte érzel­meinek, sokoldalú együtt­működésének tanújelei. Odessza és Szeged hétköz­napjai is példázzák a Szov­jetunió és Magyarország kö­zötti — e napokban 13 esz­tendős — barátsági, együtt­működési és kölcsönös se­gélynyújtási szerződés tar­talmas valóságát. Ebből az alkalomból nyilatkozott a Dél-Magyarország munka­társának Odesszában N. Nyeizvesztnij elvtárs, az Uk­rán Kommunista Párt odesz­szai városi bizottságának el­ső titkára. Nyolcvan éve született Kun Séla Beszélgetés Kun Ágnessel Sfirü fekete hajú asszony. Vonásai határozottságukban is lágyak, asszonyosak. Fag­gatom, arra keresem a vá­laszt, milyen érzés lehet Kun Béla lányának lenini. Mire emlékszik ő, a gyer­mek. egy nagy forradalmár életéből, aki neki ennél is több: az édesapja." Február van. Megtréfál bennünket az időjárás. A budai kertjében fényes a megkopott pázsit Eső áztat­ja a várost Könyvek. Könyvek a mennyezetig. Az édesanyja, az élettárs Hidas Antal és Marti nov, a kedves költőba­rát fényképe díszíti a köny­vespolcokat. A falon Uitz Béla festménye, a fiatal Kun Ágnesről. — Apámról meséljek? — Elgondolkodik. — Róla na­gyon sokat és egyszersmind nagyon keveset lehet mesélni, ö sohasem beszélt tetteiről, nagyon szerény ember volt. Életét nehéz lenne regény­ben megírni, mert nem tűr kiegészítést. Csak a doku­mentumokat kell egymás mellé tenni, minden kom­mentár nélkül. — Anyám sokat mesélt apám ifjú koráról. Tizenhat éves volt csupán, gimnazis­ta Kolozsvárott, amikor aranyérmet nyert a magyar népköltészetről, Petőfi Sán­dor és Arany János munkás­ságáról írt dolgozataival. Igazságérzete hajtotta, a harc útját kereste. — 1912-ben bekapcsoló­dott a munkásmozgalomba, és rövid idő alatt az erdélyi szocialista mozgalom egyik vezetője lett. Fáradhatatla­nul agitált a közeledő hábo­rú, az elnyomás ellen. — Mondják, hogy a ko­lozsvári urak boldogok vol­tak. amikor a Pesti Napló munkatársaként Budapestre költözött.. Kortársai szerint nemcsak kiváló politikus, de jelentős újságíró tehetség volt. Aztán a háború. 1915­ben hírfák be katonának. Beszélgetünk. A régi em­lékeket idézi. Csöng a tele­fon. Az Izvesztyija munka­társa kér interjút. Néhány perce távoztak a lengyel újságírók. Jártak itt már olasz, s jugoszláv kollégák IS. akik szintén Kun Béla születése Rfl. évfordulója al­kalmából készítettek inter­jút Kun Ágnessel. — Apám 1916-ban Tomszkban fogságba esett. Mint a bolsevik párt tagja, a hadifoglvok szervezésének élére állt. Ettől kezdve, min­den cselekedetével, lélegzet­vételével már a forradalmat szolgálta Rrézt vett a KMP megalakításában is. — És mint apa? — Mint apa? — ismétli —, mint apa talán a legtökéle­tesebb volt. A Tanácsköztár­saság napjaiban — pedig abban az időben a kúltigv, a hadügy és szinte minden, ami a Tanácsköztársasággal összefüggött, az ő vállán is nyugodott — ha egy perc­re nyugalom volt egyálta­lán! a családról nem feled­kezett. meg. ..Éljenek a fel­szabadított gyereke'.,"' — mondta —, és engedeti élni, Kun Béla feleségével és Ágnes leányával 1916-ban Kun Béla beszél Csepelen valóban szabadon gondol­kozni. A kezemet mégsem engedte el egy pillanatra sem. Irányította a fejlődése­met, felhívta a figyelmemet a jeles olvasnivalókra. Köz­ben észre sem vettem, hogy minden tanácsát önkéntele­nül is a magam akaratának éreztem. — A Tanácsköztársaság bukása után a bécsi emig­ráció. Külön tőlünk. Moszk­vában találkoztunk ismét, ő fáradhatatlanul harcolt tovább. Részt vett a krími harcokban, mint Frunze har­costársa. — Emlékszem, amikor megérkeztünk, német szár­mazású házvezetőnője mu­tatta, hogy a szekrényben két ing és egy nadrág Kun Béla minden vagyona. „Nem tehetek róla — mentegetőd­zött —. de Kun elvtárs mindenét elajándékozza". — Pétervárott kapcsolat­ban állt Lenninnel. Moszk­vában a kommunista hadi­foglyok föderációjának elnö­ke lett apám. Dolgozott, be­szédeket tartott. — Miiyen ember volt? Ta­lán a hiszékenységig jó. Az internacionalizmus személyes tulajdonságává vált. Hány­szor, de hányszor elmondta: akkor lesz boldogság a föl­dön, ha a népek egy nagy családdá egyesülnek, s meg­szűnik az egymás elleni acsarkodás. Egy apró példát, magatartása jellemzésére. A Komrnintern végrehajtó bizottságának tagja volt ak­kor apám. Meggyült a lá­bam, tűrtem a fájdalmat, azután mégis el kellett men­nem a kórházba. Bekötözték a lábam, de nem fért a ci­pőbe a pólya. Felhívtam édesanyát, talán most; ki­vételesen, apa értem küld­hetne egy autót. Anyu visz­szahívott a kórházban. ..Apád üzeni — mondta za­vartan —, hogy kocsit saj­nos nem tud küldeni, de mindjárt érted megyek és viszek egy nagv kalucsnit, abba befér a kötés is". — Most. a 80. születésnap­ján mindenki azt kérdezi tő­lem: milyen- ember volt? Csak annyit mindhatok: for­radalmár, s nekem az apám. Hős volt és egyszerű ember egyszemélyben. Kun Ágnes befejezi. Arra gondolok, milyen szép és magasztos tudat: Édesapja nevét aranybetűkkel írták be a magyar nép. a nemzet­közi munkásosztály történe­tébe. Regös István A - Mit tart Odessza és Szetted kapcsolataiban a legfontosabbnak? — Azt, hogy a kapcsolatok őszinte, testvéri érzelmeken alapulnak, s az évről évre kölcsönösen ismétlődő láto­gatások, delegációcserék a munkához adnak tapasztala­tokat. Ehhez tartozik, hogy az odesszaiak és a szegediek személyesen megismerik egymást, a városok életét, a tájat. Arra törekszünk, hogy Odessza és Szeged testvéri kapcsolatai minden tekintet­ben tovább gazdagodjanak. Tudom, ezt kívánják szegedi elvtársaink is. 01 — A Szovjetunió 19S3­ben befejeződött hétéves terve milyen fejlődést ho­zott Odesszának? — Adatokat. tényeket mondok, és ebből megítélhe­tő a fejlődés. A hétéves ter­vet Odesszában két hónap­pal és öt nappal a határidő előtt teljesítettük. 1965 vé­géig ezzel a tervezettnél többet adtak a gyárak, a tengerészet, a vasút, az au­tószállítás. s általában vala­mennyi népgazdasági ág. Az eredmények között fontos, hogy a terv nemcsak meny­nyiségi. hanem minőségi kö­vetelményei is megvalósul­tak. Ennek értékéből nem von le semmit, hogy egyik­másik helyen e tekintetben hibák is előfordultak. Az össztermelés különben éven­ként 10 százalékkal, a ter­melékenység pedig 8,5 szá­zalékkal növekedett, amely azután a lakosság életkörül­ményeinek javulásában is realizálódott. — Szcmbetflnőek pél­dául a lakóházépítések. A városban mennyi lakás épült? — Az életkörülmények Ja­vításában az építkezések is a figyelem középpontjában állnak. Odesszában új vá­rosrészek emelkedtek. A hétéves tervben 1,5 millió négyzetméter lakás .épült, s 50 ezer család kapott kor­szerű otthont. Tizenöt új is­kola, számos óvoda, bölcső­de, szálloda is magasodik. A buszok új állomásra futnak be, a légiflotta gépei új re­pülőtérről startolnak. A vá­ros a hétéves terv kezdetén naponként 180 ezer köbmé­ter vizet kapott. Ma már 340 ezer köbméter vizet to­vábbítanak a vezetékek. Hét esztendő alatt 40 ezer la­kásba vezették be a gázt. Sok száz kilométer hosszban valósult meg új víz- és gáz­vezeték, csatorna. A lakos­sággal együtt örülünk an­nak, hogy a tervet a kom­munális ágazatokban is túl­teljesítettük. Továbbra is napirenden van a víz-, gáz­és a csatornahálózat re­konstrukciója. Ezért láthatók most városunkban felbontott utak, járdák. Az emberek­nek egy ideig '- -rülgetniök kell, és ez itt bosszú­sággal jár. de va­gyunk abban. h> a mun­kák befejezésével mindenki hálás lesz mindezért is. 06 — Milyen feladatok állnak szaiak előtt? közvetlen az odesz­— Üj tervidőszakot, az öt­éves tervünket kezdtük 1966. január 1-én. Célkitűzéseink erre a tervidőre jóval na­gyobbak, mint voltak a megelőző hét évben. Például 1 millió 800 ezer négyzetmé­ter lakást, 18 új iskolát, böl­csőkék, óvodák tucatjait kell felépíteni: Űjabb kórházat építünk és be kell fejeznünk a víz-, gáz- és a csatorna­hálózat teljes korszerűsítését. Előregyártott elemekből ez­után nemcsak 3—4—5 eme­letes vagy középmagas, ha­nem magas házakat is épí­tünk: 11—12 emeleteseket. Lényeges az is, hogy 1970-ig a városnak naponta 700 ezer köbméter vizet kell kapnia. Természetesen tovább kor­szerűsítjük az üzemeket, gyárakat, a tengerészetet. 0t — Mi adja r. hatalmas feladatok végrehajtásának biztosítékát? — Teendőink valóban na­gyok, de vállalják a kom­munisták és a pártonkivüli­ek. Mindent megteszünk azért, hogy a kommunista építés szabta követelmé­nyeknek eleget tegyünk, a célokat végrehajtjuk! A biztosíték? Volt és marad a marxizmus—leninizmus tu­dományának helyes alkal­mazása, a kommunisták és a pártonkívüliek együttes, odaadó munkája. Városunk­ban 62 ezer kommunista van, s személyes példájuk, a pártszervezetek munkát segítő tevékenysége nagyon nagy, forradalmi lendítőerő. — A pártmunka sokrétű, az élethez igazodik, és nem tűrjük meg a sablonokat. Arra törekszünk viszont, hogy egy-egy új módszert általánosítsunk ott, ahol ez célszerű. Az egész gazdasági életben, különösen pedig az üzemekben, gyárakban nagy fellendülést hozott a koráb­binál jóval nagyobb önálló­ság. Számos új elgondolás, javaslat születik és a mun­kások. műszakiak tömegei alkalmazzák azokat. — A mi hazánk, a Szov­jetunió kommunistái, népei az SZKP idén március 29-én kezdődő XXlll. kongresszu­sára készülnek. Odesszában is a kongresszus köszönté­sére minden kollektíva többlet feladatot vállalt. Ezek alapján született meg az elhatározás: Odessza dol­gozói a pártkongresszusig kifogástalanul teljesítik első negyedévi tervüket. Morvay Sándor Uj forrnék az iskolán kívüli orosz nyelvoktatásban Rögtönzött megbeszélésre a levelező-mozgalomnak ült össze a napokban Boros nincs gazdája. Helyes lenne József, a Magyar—Szovjet — erre az álláspontra jutot­Baráti Társaság megyei tak a tanácskozók —, ha titkára, Fülöp János, az minden iskolában megala­MSZBT szegedi titkára és kulna az orosz szakkör, dr. Szalontai Józsefné. az amely végre irányítójává, MSZBT megyei elnökségének szervezőjévé válna az igen tagja, hogy megvitassa mi- kJ terjedt és méreteiben lyen új módszerekkel lehet- egyelőre fel sem mérhető le­ne gyarapítani az iskolán ki- „ . - . . vüli orosz nyelvoktatásban velezo-mozgalomnak. résztvevők számát.. A tanácskozás legfőbb ta­nulságát abban foglalhat­nánk össze, hogy az elkövet­kezőkben sokkal inkább fi­gyelembe kell venni az egyé­ni érdekeltséget, mint eddig. Így elsősorban a Szovjet­unióba utazó — főleg fiatal — turisták számára kell nyelvtanfolyamokat szervez­ni. amelyeken megtanulhat­ják a tájékozódáshoz szüksé­ges alapvető ismereteket. Valószínű, hogy e tanfolya­mok résztvevői közül igen sokan a további nyelvtanulás mellett döntenek majd. Érdekes ötletként vetődött fel a szülők számára rende­zendő orosz nyelvtanfolya­mok gondolata. Ezeken az iskolás korú tanulók szülei sajátítanák el az orosz nyelv alapjait, hogy a többi tan­tárgy mellett az orosz nyelv­ben való előrehaladását is ellenőrizhessék gyermekeik­nek. A tervek szerint ez az oktatási forma már a jövő tanévben megvalósul. Nagy gondot okoz viszont az iskolán ' kívüli nyelvtanu­lásban a megfelelő tankönyv hiánya. Jelenleg csupán egy. .túlzottan általános szempon­tok szerint íródott és túlzot­tan nagy anvagot tartalmazó tankönyv áll a tanulni szán­dékozók rendelkezésére. Ezen mihamarabb változtatni kell! Bár nem egészen az Isko­lán kívüli orosz nyelvtanulás­hoz kapcsolódik, mégis fon­tos és megoldásra váró kér­désként merült fel az orosz nvelvű levelezés kérdése. Tgen sok fiatal levelezne rendszeresen a Szovjetunió- i ban élő társaival, de ennek | Hétezerrel öbb óvodás A Művelődésügyi Minisz­tériumban elkészült statisz­tika szerint hazánkban Je­lenleg 32?7 tanácsi és tizem! óvoda működik, amelyekben 139 327 kisgyermekről gon­doskodnak. Ez az óvodásko­rú népesség 47.1 százaléká­nak felel meg. szemben a múlt évi 44,3 százalékkal. Az óvodákban elhelyezett ösz­szes gyermekek számára az előző évihez képest csaknem kétezerrel emelkedett. Lokáiorosok A fiatalok közül szép szám­mal sorkatonai szolgálatuk megkezdése előtt a Magyar Honvédelmi Sportszövetség szakkörében ismerkednek a lokátorral, kezelésével. Az MHS-nek Szegeden is szép eredménnyel működik a lo­kátoros szakköre, s a fiatalok a tanultakat jól hasz­nosítják a néphadseregben. Képünkön: katonák szolgá­latban a lokátorernyö előtt. Vasárnap, 1966. február 20. DÉL-MAGYARORSZÁG 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom