Délmagyarország, 1966. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-13 / 37. szám

Az a bizonyos plusz... Levél nyomán hentesüzletekben K. J. olvasónk szerkesztőségünkhöz küldött levelében szóvá tette, hogy a szegedi húsboltokban nem mindig megfelelő a kiszolgálás. Többek között azt panaszolta, a hentesüzletekben "hiába kéri, hogy vágják össze a sertéskörmöt, mert otthon ezt nem tudja eldarabolni, a hentesek egyszerűen kijelentik: ez nem kötelességük. Különösen sokszor tapasztalta ezt a Tábor utcai hentesüzletben, ahol viszonylag a leggyakrabban lehet kocsonyánakvalóhoz jutni. Arról is beszámolt. hogy a Marx téri húsárudában egy elárusítónő szolgálta ki, mégis anélkül, hogy külön kérni kellett volna, összedarabolta a sertéskörmöt. A levélíró -végezetül azt javasolta: jó lenne, ha a félkész ételekhez hasonlóan, az ilyen nehezen elkészíthető húsrészeket, mint a kocsonyahús, darabolt állapotban hozzák forgalomba. Levélírónk panasza nyomán felkerestünk több szegedi húsárudát. Első utunk a legnagyobb húsüzletbe, a Széchenyi téri központi boltba vezetett. Végignéztünk több vásárlást, és megelégedve tapasztaltuk: az elárusítók udvariasan, előzékenyen szolgálják ki a vevőket, abból a húsból adnak, amelyiket a vásárló kiválaszt, szeletelik, darálják, vagy a sertésköröm esetében darabolják, ha kérik. A Marx téren két húsbolt van, ttt is megfelelő választékot, s udvarias kiszolgálást találtunk. A Tábor utcában azonban már máskép fogadott bennünket. Ez az üzlet köztudottan igen nagy forgalmat bonyolít le, mert a városban itt árulják a belsőségeket, s csaknem mindig kapható kocsonyánakvaló. Így az a szokatlan helyzet fordul elő, hogy míg a nagyobb, több létszámmal dolgozó hűsüzletekben naponta 1—2 mázsa sertéskörmöt adnak el, itt ez szinte egész napos állandó forgalmat jelent, s az eladónak 8—10 mázsa körmöt kellene feldarabolnia. Mindenesetre, amikor kevesebben vannak az üzletben, itt is igyekeznek a vásárló kérésének eleget tenni, feldarabolni a kocsonyánakvalót, de ez túlhaladja erejüket. A levélírónak tehát igaza volt, s javaslata is megszívlelendő: áruljanak több „félkész" húst, így többek között a különösen munkaigényes kocsonyahúst. Ez lehet, hogy pluszmunkát jelent a kereskedelem dolgozóinak, de rendkívül megkönnyítené a háziasszonyok munkáját, s ez nem megvetendő szempont. H. M. Naponta Bronzplakett-váromáHi/o&ok 20 kártérítés Az Állami Biztosító szegedi fiókjánál elkészültek már a tavalyi számvetéssel. Az épület- és háztartási biztosítás alapján csupán Szegeden 3533 esetben térítettek meg különböző károkat. A személybiztosítással rendelkező ügyfelek közül pedig 2582-en részesültek kártérítésben. Ha a két számot elosztjuk az évi munkanapok számával, akkor a végeredmény: naponta húsz kártérítés. A világ népessége Az Egyesült Nemzetek Szervezetének adatai szerint a világ népessége 1965-ben újabb 65 millióval növekedett. Az adatok szerint a világ mai 3.3 milliárdos népessége 1980-ra 4,3 milliárdra nő. A tíz legnagyobb népességű ország jelenleg (a számok milliókat jelentenek): Kínai Népköztársaság 690, India 470. Szovjetunió 229. Egyesült Államok 192, Indonézia 102, Pakisztán 101, Japán 98. Brazília 80, Német Szövetségi Köztársaság 76, Nagy-Britannia 54. Tbiliszi, a „meleg város" Tavaly 55 országból jártak külföldiek Tbilisziben, Grúzia fővárosában. Az idén a nyár folyamán jóval több külföldi vendégre számítanak. A külföldi turisták számára két 10 emeletes szálloda épül. 2500 férőhellyel. A „Tbiliszi" elnevezést a város alapítójával, Vahtang Gorgasszal grúz cárral hozzák kapcsolatba. A cár egyszer a környéken vadászva elejtett egy vadkacsát, s azt egy hőforrásban főve találta meg. A cár elragadtatásában felkiáltott: „Tbili", ami lefordítva „meleget" jelent. Ez legenda. Tbiliszi azonban meleg város. Itt évente körülbelül 300 napsütéses nap van. Ráadásul a városban tucatnyi hőforrás található. A földalatti vasút építése idején ezek a hőforrások nagyon akadályozták a munkát. Az építők a termálvizeket az alagúton keresztül eljuttatják a tbiliszi gyógyfürdőbe. Tbiliszi, a hagyományos grúz vendégszeretetéről ismert „meleg város" örömmel várja vendégeit. Esküvői meghívók és nászútról küldött képeslapok sorjáznak a felajánlások, értékelések közt. Meglátszik a brigád naplóján, hogy 1962, az alakulás óta nagyot változott a tagok családi állapota is. Akkor mindössze két aszszonynév sorakozott a névsorban, most már fordított a helyzet, csak két „eladó" lányuk maradt, közülük is az egyik gyűrűs menyasszony. Az Anna Frank-munkacsapat annak idején a szegedi nyomda első ifjúsági brigádja volt. Negyedik éve őrzői a szocialista címnek, bronzplakett-várományosok, hosszú ideje, átlagban tiz éve dolgoznak a szép. okos, igaz könyvek műhelyében. Leánybúcsú Frisseség, fiatalos lendület jellemzi őket. És jókedv. A brigádvezető, Faragó Vincéné elmondja, hogy alig várják a „maradék" két esküvőt. — Olyankor kedélyes leánybúcsúkat szoktunk rendezni. Belépés persze csak hölgyeknek. Kevés ital, vidám beszélgetés, sok-sok szerencsekívánat — mindig így bocsátottuk útjára a soron következő hajadont. A brigád mindenben összetart. Együtt tanultak, együtt szabadultak, s mint könyvkötő szakmunkások, együtt dolgoztak tovább. Egymáshoz tartoznak a munkában mint fűző-, kenő- és számozónök, de összekapcsolódott életük a kapun kívül is, ahol továbbra is egymás társaságát kereső fiatalasszonyok maradnak. Ezt ők jónak és természetesnek érzik. A közösség évenként ismétlődő „szertartása" például a tavaszt köszöntő kerékpárkirándulás. No, nem túl messze, csak Vásárhelyig gurulnak a kerekek, amikor beköszönt az igazi jó idő. Akik régebben udvarlóként tartottak velük, most már mint férjek kísérik őket erre az útra, amely már csak Könyvkötő fiatalasszonyok között azért is nevezetes, mert rendszerint ekkor kerül sor az első fürdésre, s ilyenkor adódik az első „leégés" is. Hát meg a sátortáborozás — mert olyan is volt! Mártélyon töltötték együtt szabad napjaikat, s szép élményekkel. felüdülve, kipihenten tértek haza. Útiköltség — vászonból Nemcsak kerékpáron, vonaton is rendeztek már közös kirándulást, mégpedig takarékosságuk eredményeképpen. Lehetséges, hogy a nők az üzemben is kiválóan értenek a megtakarításhoz, „spóroláshoz". Az ő példájuk mindenesetre emellett bizonyít. Nagyon megbecsülik a könyvkötésben felhasznált vászon minden kis darabját, ügyelnek, hogy minél kevesebb kerüljön a hulladékba, sót, adódó alkalommal magát a hulladékot is felhasználják. S nem restek újra meg újra megnézni a félretolt darabokat, hátha egyik éppen odaillik egy kisebb könyvre. így takarékoskodnak a könyvek varrására használt, sajnos elég szakadékony nyloncérnával is. Szép kis summát adnak vissza az üzemnek és persze nekik is megéri. Nem volt gond a „Debrecenbe kéne menni..." — a kapott jutalomösszegből elutazhattak várost nézni és persze nyomdát látogatni is a „kálvinista Rómába". Az eredményen felbuzdulva az idén is hasonló utat terveznek, Pécsre. Szoros szálak Most már — hála a rekonstrukciónak — megfelelő, tágas terem a könyvkötészet munkahelye. Csitt-csatt — a kis számozógépek gyors csattogása keveredik a tűzőgépek egyenletes kattogásával. A zajos számozómasinákkal elég sok a baj, viszont kevés a szerelő, s annak a kevésnek is sok munkája van, különösen mostanában, a nagy átalakulás idején. Czégé Lászlóné volt az első, aki, mikor elromlott az apró gép, megunta a várást, szétszedte és megjavitotta. Azóta a többiek is ezt teszik, az ö útmutatása alapján, ha kell, műszak után is nekilátnak a szerelésnek. Az egy 6zóra megállított brigádtagok: Czégé Lászlóné, Tápai Gyuláné, Imre Péterné meggyőződéssel mondják: igen, jó így együtt, jól érezzük magunkat társaink közt a brigádban, erősek a barátság szálai. — Ezt mutasd meg — lép oda Bene Gyula osztályvezető egy díszesen bekeretezett képpel. A fotográfia akkop készült az Anna Frank-brigádról, amikor a szegedi szocialista brigádok versenyében harmadik helyet értek el. Az osztályvezető is dicsér: — A vállalat tavalyi Jő eredményéből sokat köszönhetünk a brigádmozgalomnak — mondja —, köztük az Anna Frank-brigádnak is. A kiváló dolgozó oklevéllel kitüntetett brigádvezető idei terveikről beszél. Fontos pon. tokát sorol: a százszázalékos teljesítés, a minőség vigyázása., a kiemelt könyvek patronálása. az ipari tanulők segítése, betanítása. Aztán a munkaidő jobb kihasználására fordul a sző. a tízperces mozgalomra, a társadalmi munkára, s arra. hogy még jobb közösségi szellemet akarnak teremteni. Simái Mihály Aa Üj Élet Tsz brigádértekezlete a tanácsteremben TÉLI ESTÉK az új müveiödesi házban Az előcsarnokban gy iilokezö közönség Rendszeres autóbuszjárat köti Mihályteleket Szegedhez, az út sem hosszú, a szórakozni vágyó községbeliek könnyen eljuthatnak színházba, moziba, vagy más szegedi szórakozóhelyre. Ezért kíváncsian látogattunk el egy szerdai napon a Móricz Zsigmond művelődési házba, találunk-e olvasókat a könyvtárban. érdekelnek-e valakit a szakkörök, szórakoztató és ismeretterjesztő előadások, melyekről bőségesen gondoskodnak a művelődési ház vezetői. S a szürke hétköznapon találkoztunk sok mihályteleki emberrel, öreggel és fiatallal, sőt tanulókkal is, mert a könyvtár háromezer példánya között szép számmal találni ifjúsági műveket. Kasza Júlia igazgatónő a község asszonyainak szórakoztatásáról is gondoskodik: az „asszonyok klubja" hasznos és praktikus ismere1UTA ÉS tekkel gazdagítja tagjait, konyhaművészetről, újfajta kézimunkákról, háztartási problémákról hallhatnak itt előadást. Sajátjuknak érzik a mihálytelekiek az új otthont, s napról napra többen látogatják. A könyvtárnak január 15-e óta 145 új tagja van, TIT ismeretterjesztő előadásait, filmvetítéseket, vidám műsoros esteket zsúfolt nézőtér, hálás közönség fogadja. FÉNYKÉPEZTE: SOMOGYI KÁROLYNÉ A könyvtárnak mind ig sok a látogatója Előadás szünetéb en, a dohányzóban Hétköznap délután a klubszobában Va&arnap, 1966. február 13.. DÉL-MAGYARORSZÁG 5