Délmagyarország, 1966. február (56. évfolyam, 26-49. szám)

1966-02-13 / 37. szám

I _ • • • UJ VERSEK G. SZABÓ LÁSZLÓ PAPP LAJOS Az elveszett bomba Ha atombombát hordanék magammal, lehat, időnként én la elveszteném. Ilyesmi megtörténhetik s kemény es ti(l szigorú a közvélemény, amikor ítélt. Hisz lám, ultrahanggal, dózismérővel és búvárharanggal kutatja a had, amely elvesztette. E tény is jelzi: véletlenül tette a pilóta, ki búsul most, szegény. Ha atombombát hordanék magammal, lehet, időnként én is elveszteném. S a pilóta, ha lezuhan, szegény, kereszt sem volna sírja tetején, mert sír sem lenne, viráglepte hanttal és koporsó sem. Az Ilyen kalanddal együtt jár, hogy ki meghal, nagyon meghal s mi meg maradna belőle, egy nagyhal zabálja föl a tenger fenekén. Ha atombombát hordanék magammal, lehet, időnként én is elveszteném, ha tán nem is a tenger fenekén, csak itt, a város utcáin, terén, amerre élek s gyalogláb keringek, nem repülök és tetteim S7elidek, földhöz-szokottak. Kezemben e lanttal éneklek olykor szelíd-szép szavakkal szerelemről. Meg ilyenekről néha. Mint járhat az a repülő, ki léha. Ott fenn. Hol minden pontos és sereny. r. TOTH PAL Ha atombombát hordanék magammal, lehet, időnként én ls elveszteném. Egy pilóta is csak emberi lény s ha fejét veszti: alig van remény, hogy mas ép maradt. Kutatnak nagy garral, gép-műszerekkel hosszabbított karral kotorásznak a végtelen iszapban s kiszednek sok-sok málló és szokatlan mocskot. A bomba eltűnt. Ez a tény. Ha atombombát hordanék magammal, lehet, időnként én is elveszteném s kapkodnék fűhöz-fához. Küldenem a keresőket, mint ők ott, erény és ember-féltő nemes abarattai. De még a mélyben lakó nagy halakkal, polipokkal is szóba ereszkednék: nem látták s netán, mohón meg nem ették? S ezért érdekel minden esemény. He atombombát hordanék magammal, lehel időnként én is elveszteném. Ezért érdekel minden esemény s várom nagyon, hogy kudarc esetén mit mond, mihez kezd ott az a sok ranggal és szaktudástól határozott hanggal parancsnokoló tiszt a tengerparton, amelyet mintha járvány volna, kordon fdg körül... Hátha foüobban a fény. Jusson eszedbe Kés feszül a meztelen húsra keményen — szinte hallom a bór reccsenését. a dzsungel mélye ez, a földön konok fű sikolt — perzseli a vér, mely szétfut s halkan csörgedez ... Állati gyönyör, az ölni tudás torz vigyorba ful — nem emberarc már — hiéna, sakál, vérszomjas ragadozó, s akit ölnek, testvére talán, ellenség mégis — gyűlölt partizán. Fent nagy hasas bógölyként. helikopter rezgeti szárnyát csápjai kattogó gépfegyverek. i u s rajta a jel: US ARMY — napalm villan, s bambuszkunyhók fölött lassan égö testek orrfacsaró szaga száll át. Forró reggelid csendben szürcsölöd, bosszant a kenyér barna héja — hisz a rózsaszínt szereted — s a meleg is bágyaszt — a kinti levegő..; óh. nem kívánom, hogy te is elszántan fuss a halálnak s hazádat óvó vak veszélybe — de friss süteményt harapva olykor jusson eszedbe a késsel hasított emberi bőr borzalmas reccsenése. CSOHANY KALMAN A VÁNDOR Fekete-tengeri emlék Fürdőző lányaid testét izeliien ringattad elém morajló végtelenség áradó-apadó remény: vendéget marasztó tenger — csillantsd fel még a nyarat telítve szerelemmel közönyös felszín alatt,'.'. Sós szeled szította vágyam hullámaidra hagyom — vidd s mosd a homokba lá,'gyan távoli partjaidon. BFDF ANNA Veled akarok élni Veled akarok élni. Pedig veled is. félek. Zörög a jég alattunk. Törnek a repedések. És hó és csönd, fagyott éj... Jöjj, kell valaki másik! Veled akarok élni, tovább, mint rianásig. Kin nem könyörül isten, maga fog holdig érni... Ne mondd., hogy veszve [minden. Veled akarok élni. Amint tudomására hozták a súlyos mulasztást, Mancsa András hivatalfőnök haladéktalanul hozzálátott a felelősség megállapításához és kiderítette, hogy ket beosztottja. Péter és Pál részéről hatásköri felelőtlenség történt és hogy mindketten hajszálnyira ugyanazt a hibát követték el. Kirívóan tisztességes ember lévén, akit haztömbsaerte csak úgy emlegettek, mint az „Igazság Mancsát", habozás nétt kül úgy döntött, hogy az elkövetett mulasztás arányában, tehát egyenlő mértékkel mérve bünteti meg Pétert és Pált. Személyes utasítására a karbantartó műhely soron kívül elkészítette az egyenlő mértéket. és amint behozták a szobájába, a hivatalfőnök maga elé rendelte két. megszeppent munkatársát. Már mérni akarta őket egyenlő mértékkel, amikor megcsörrent a telefon. — Itt Pattantyús beszél a központból, örömmel tudatlak, hogy kiverekedtem a újból megszólalt a telefon. A vonal túlsó végén egy másik központból Talabér jelentkezett. Szigorú titoktartás mellett közölte, hogy ót. ECVENLÖ MÉRTÉKKEL beruházási keret bővítését. — Hálás köszönet — sóhajtott fel Mancsa, mert nagy kő esett le a szívéről. Miközben azonban helyére tette a kagylót, eszébe jutott, hogy Péter kartársat meleg szavak kíséretében éppen Pattantyús ajánlotta be a vállalathoz. Ez bizony elég kellemetlen. de hát első az igazság! Mielőtt azonban használhatta volna az egyenlő mértéket. mármint Mancsa Andrást kitüntetésre terjesztették fel, ami némi készpénzzel is jár. — Kimondhatatlanul boldog vagyok! — rebegte a hivatalfőnök meghatottan, és csak egy icipicit rezzent össze, mert felrémlett előtte, hogy ezt a Talabért gyermekkori barátság fűzi Péter apjához, össze is jár a két család, micsoda pech, hogy most kell büntetnie ezt a két mihasznát. Becsületére legyen mondva, rendíthetetlen lélekkel lépett közelebb Péterhez és Pálhoz, kezében az egyenlő mértékkel. Győzzön az igazság. Elhatározta, hogyha ismét csengene a telefon. fel sem veszi a kagylót. A telefon néma maradt, de valahonnan, nagyon-nagyon magasról, felzengett egy csodálatos zengésű basszus. — Bizony, mondom néked. Mancsa András, ha kedvemre cselekszel, tárva lesznek előtted a mennyek kapui 1 Mint villám cikázott át a hivatalfőnök agyán, hogy hiszen Péter egyik nagybácsija hittérítő volt a Tűzföldön, mártíromságot ls szenvedett.., — Legyen meg a te akaratod! — suttogta megtörten, és az egyenlő mértéket bevágta íróasztala legalsó fiókjába. Kürti András Csipak VARGA IMRE csalatkozása — Néha ügy megformázza sz embert s rwn ve, hogy kitalálni se lehetne különbül. Itt van mindjárt CsipaJc József szomszéd, őt olyan csipak-ember számba veszem, mióta csak ismerem. Hogy az milyen is? Kurta szóval elmondani bajos lenne. Vagy az is lehet, hogy nem a név hozza magával ezt a csipakságot? Hanem az. emberi természet? Meglehet. Különben nincs vele semmi. Soha még bűnvádi eljárás ellene nem indult. Hogy viszont 6 jniatba más már került ítéletmondó asztal elé, az más. özvegyember. Olyan csupnizom, olyan kangörcs, ahogy felénk mondjak, nem kellett sok posztó katonamundérjához. Nem közember « borosgyáni Egyetértés téeszbem, de nem is fófejes. Középütt van. Már kikopott • brigadérosságból, de amolyan vezetőféle mégis. És örökös küldött a mnstansagben divatba jött küldöttközgyűléseken. Mindig képvisel legalább tízig való tagságot, jóllehet a kutya se választotta emlékezet szerint küldöttnek. De most ez a divat, hát az. Csipak József egy szem lányával, Terivel. meg annak dolgos férjével. Kisvarga Károllyal él családi tanyájában, a kövesút melleit, amin naponta többször is végigvágtáznak az országos buszjárat gépei. A tanyában villany van, mosógép, centrifuga, rádió, sőt az idén televízió Is sikeredett már. A tévét vásárlásától fogva ketten nézik rendszeresen. Csipak meg katonatársa. Rigó Matyi, aki hivatalosan szintén özvegyember, bár a szomszédasszony egy eszlpndeje már tejbevajba füröszti Ami különös becsülést érdemel a mai világban, még inkább, ha félszázados már az ember. Ketten nézik • tévét, mivel Teri lány és Kisserga vő nem teheti he lábát a felső szobába. Ugyanis halálos ellenségei lettek édes szü lejüknek. Egy ilyen érzelmi hadművelet nem pillanatok alatt bomlik ki. Tégláról téglára emelkedik erős, időtálló várrá. Náluk is aprósággal kezdődött. Csipak né halála után a gyászév és Kis varga Károly katonai szolgálata egy Időpontban ért véget, s Csipak belement a lakodalomba azzal a kikötéssel, ha a fiatalok nála maradnak. Vannak úgyis elegen Kisvargáék, nála viszont va.n hely. Hogyne, ott volt a kisház. Vagyis az a szoba, ami a konyha es a kamra között van. De ott még kémény se volt, Kisvarga Karinak kellett magának felrakni, ha tüzelni akarnak. Ez volt az első kaserű pirula, amit le kellett nyelniük. Az csak természetes, hogy Terinek kellett főzni, mosni, hálából, hogy Csipak lakást adott. Hogy ez mennyi duruzsolóira ád lehetőséget, aki próbálta, ismeri. Amiért az égzengés kitörj az a dinnye mi^tt következett be. Még az elmúlt télen telebeszélte Csipak az Egyetértés vezetőinek fejét, hogy emlékezzenek csak, a Fesetö-földön milyen finom dinnye termett, amikor még Fesető gazdálkodott a tájon. Mi lenne, tette fél a javaslatot, ha némi segédlettel tíz-tizenöt holdon dinnyét termelne ő ott az Egyetértésnek. Megkapta a földet, hozzá öt-hat embert. Előkészítették, elültették, megkapálták, bakterkodtak, persze mindezt úgy. hogy Csipak dinnyevezér egy kapavágást nem tett.' csak beosztotta a munkát, szervezett. tárgyalt, jöttment, rendelkezett, A többiek pedig, Rigó. Pankafal, RemecJd. Csuha. Nyeste, meg valami messziről jött, szótlan ember megcsináltak mindent. A bolt azonban gyengén ütött be, az emberek elébb maguk szökdöstek mellőle, utóbb más munkára irányították őket, tény, hogy Csipak maga maradt a dinnyeföldön. Gondolhatni, milyen méregzsák volt emiatt Egyik napon úgy hozta a sors, hogy veje, Kisvarga Károly hordta a dinnyéit szekerére!. Két nagyobbacska diákgyerek rakta a dinnyét, s hiába kunyeráltak Csipektól, nem adott nekik egy szeletet sem. Erre mikor a szekér már elindult, Csipak per dig bement a kunyhóbá, visszatértek, hónuk alá kaptak két szép vörösbélű görögöt. Csakhát Csipak észrevette. Utánujt trappolt, hozzájuk vágta görbe botját. Erre persze az egyik diák fejéhez repítette a dinnyét, a vő pedig végigvert ostorával az apóson, mondván: — Vén fukar! Ügy kell kendnek. Bezzeg minden délben megeszi őkelme a magáét... Csipak orvoshoz ment. aztán a rendőrségre. végén Kisvarga felfüggesztett büntetéssel úszta meg a dolgot.. Es azóta nincs televíziónézés! Sőt ez evés is két helyen történik. Igaz, egy labasból, egy fazékból, de nem egy asztalról. Még mit nem! Mondom, a dinnye kevés érőt hozott az Egyetértésnek, annak a a hat embernek meg különösképpen. Valami küldöttgyűlésen alaposan meg is barackolták őket, sót korrigáltak is egységbeíráson, mivel hanyagságot, hozzá nem értést állapítottak meg. Amiből pensze az lett, hogy azok az egnberek, név szerint Rigó, Pankotai, Remecki, Csuba, Nyeste, meg egy messziről jött, szótlan en|ber nem álltak le beszélgetni Csipakkal, köszönni ls foghegyről kezdtek. Pensze, Csipak is menekedni akart \ •alarm jobb helyre, s mit ád az ég: szeptemberben, egyik hétfő délelőtt látja ám, hogy az ő truppja szénát boglyázik nagyban. Nosza. nyargalt az irodára, elcsipte éppen Szabados Mihály elnököt, aki az elnökök sanyarú sora szerint nyakig volt egy ügyletben, ráhagyta, persze, hogy rá: ménjén a boglyazáshee. Ahogy odaért, mind a hat ember fcetenesen dolgozott. Rá se néztek. Csapak pedig megállt, ahogy szokott, 6 megkezdte. — Aggyisten emberek. Hát megjöttem. Átveszem, hé, a korpendöt Szóval úgy csináljátok, hogy ,.. Ketten-hárman megálltak, rábámultak. Remecki, a kuglibajnok őszinte véleményt mondott. — Ide nem kell parancsnok. Fogjon inkább villát kend! — Mi az, Remecki? Kérdett valaki? — Ha papo parancsolni akarsz, mememenj a dinnyeföldre. Ott papa parancsolj — habogta ingerülten Pankotai Gábor, aki egyszer leesett a padlásról, s azóta mindig így beszél, ha ideges. — De emerre meg amarra — fakadt ki Csipak, s ugyancsak emlegette már az állítólagos ágbelieket, amikor váratlanul előpenderült behemót cimboaéja, örökös és kedvelt tévé-néző szomszédja, Rigó Matyi, s a földbe vágja villáját. — Hallod-e Józsi, itt ne ugrálj. Itt vagy dolgozol, vagy mégy vissza a francos dinnyeföldedre. Itt most én vagyok a felelős, és nem érünk rá ... Mit folytassam? Szót követett szó, az Egyetértés megalakulásától még egyszer vissza nem beszélő Rigó váratlanul oroszlánmód elordította magát derékon kapta Csípakot, s ahogy a furkóval döngetik, dupózzák a földet, vagy ötször-hatszor beleverte. Volt szörnyülködés, persze, csak Csipak részéről. Vágtatott az irodára, be Szaba rios Mihály elnökhöz, akinél épper kínt voltak n járástól, és gyurták-gyöZködték: fogadja el egy száz férőhelyes istálló tervét, persze, olyanét, amilyet senki se látott még gyakorlati használhatóságában, és akkor berontott ez a Csipak vádolta Rigót, az egész gazember szénái1 boglyázó kompániát, nem is tűri, megyei a rendőrségre, mert az lehetetlen, hog' egy alapító tagot... Szabados Mihák szörnyen restellte, hogy a járási elvtársik előtt megint A rendőrséget emlegetik, ID, Ö DÍL-MAGYARORSZAG Vaeárnap, IBM. február 13I