Délmagyarország, 1966. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-06 / 4. szám

A/, AMHKIK.M KORM ANY LEGÚJABB AKCIÓJA IS A KŐZVEI. EME NY MEGTÉVESZTÉSÉRE SZOLGÁL — JOHNSON 13 1UI LLIABD DOLLÁROS MEGAJÁNLÁST KÉRT A HÁBORÚ KÖLTS E G E1U E — CENZÚRÁZTÁK WASHINGTONBAN A PÁPA N E T E T ? ÜZEfl vietnami háború kiszélesítését készítik eiö Washingtonban A VDK kiilügyminiszté- galmukat a Vietnami Demok- visszahívtak magasrangú riumának szóvivője keddi ratikus Köztársasággal. A amerikai katonákat és diplonyilatkozatában leszögezte: külügyminisztérium szerint matákat. az amerikai kormány leg- az elmúlt négy hónap alatt a Az amerikai hadügymiújabb akciója is csak a régi VDK és a nem szocialista nisztérium szerdán tette köztéma ismételgetése, s a bel- országok hajóforgalma csök- zé a dél-vietnami háború és külföldi közvélemény meg- kent. MccLoskey, a külügy- veszteségeinek egyéves statévesztésére szolgál. minisztérium szóvivője nem tisztikai adatait. Eszerint Washingtonból érkezett nevezte meg azokat a tőkés 1965-ben. amelynek végéig Reuter- és AP-jelentés sze- országokat, amelyek az ame- Dél-Vietnamban 23 000 amerirint illetékes amerikai kor- rikai felszólítások ellenére is kai katona teljesített szolgámánytlsztviselők elmondot- engedélyezik, hogy kereske- latot - 146 amerikai frontták, Hogy a vietnami háború delmi hajóik felkeressék az szolgálatos esett el. egyre fokozódó költségeinek észak-vietnami kikötőket, de Cenzúrázták-e Washingtonellensúlyozására Johnson 12- kiemelte, hogy számos an- ban a pápa üzenetét? Nem 13 milliárd dolláros rendkl- So1 lobogó alatt közlekedő minden alap nélkül kérdevüll megajánlást fog kérni a hongkongi hajó jár Észak- ziic ezt Rómában, azután, kongresszustól. Johnson a Vietnamba. Ezek forgalmá- hogy a Fehér Ház csaknem jövő héten nyújtja be erre nak leállítására az amerikai egyhetes késéssel és jelek vonatkozó kérését. Mint a kormány diplomáciai lépése- szerint csak részben hozta Reuter írja, a pót-megaján- ket tesz. nyilvánosságra VI. Pál Johnlás összegének nagysága meg- További jelek vallanak ar- sonhoz intézett levelét, lepte szakavatott washlngto- ra. hogy amerikai vezető kö- . Pnp„ opr- NpW York 1 ni megfigyelőket akik leg- rökben a vietnami háború TJerint ENSZfcljebb 2-3 milliárd dollá- kiszel^tését kész.tik elő A körökbeJn meg vannak győ. ros előterj«z ést vártak T.ASZSZ tudósítójának erte- ződve arról £ ^ üzt^e. Az amerikai kűlugyminisz- súlése szerint a jövő heten t t tudatos'an cenzúrázták, térium szóvivőjének keddi Washingtonban összeül az mert az keménv bírálatot nyilatkozatából kitűnik, úgynevezett vietnami csúcs- Srtalmazo t az E-vesült Alhogy az amerikai kormány bizottság, amelyben a Pen- la^lT rtetn^i ^itlkálácgyre nagyobb nyomást gya- tagon és a különböző minisz- vietnarm polulKa:|a korol a nem szocialista or- tériumok vezetői, magasranszágokra, hogy szüntessék gú képviselői vesznek részt. A lap New York-i és vatimeg kereskedelmi hajófor- Az értekezletre Saigonból is káni értesülései egybehangzóan arra utalnak, hogy a ~ pápa nemcsak egyszerűen „reményét fejezte ki a diplomáciai akciók sikerét illetően", de közölte Johnsonnal a következőket is: „Az amerikai kormánynak tudomásul kell vennie a vietnami helyzet realitásalt. Kötelezettséget kell vállalnia, hogy tiszteletben tartja az 1954-es genfi egyezményeket. El kell ismernie a Dél-Vietnami Nemzeti Felszabaditási Frontot, mint politikai tényezőt." Ezeket az értesüléseket ugyan hivatalos helyen nem erősítették meg, de mint ahogy Az elnökválasztás tapasztalatai és a párt feladatai Befejeződött a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának ölése 9 Párizs (TASZSZ) paterősítések nem érték el A Francia Kommunista A n'ÍS! Párt Központi Bizottságának ^f" Felsrabadítási plénumán René Piquet az ^h^. 19®W>« , FKP Központi Bizottságának f?7**08 ^.elmeket vívtak tagja, a Politikai Bizottság póttagja tartott beszámolót ez elnökválasztásokról és a párt feladatairól. TÁlténeleli liMinwnidtákiÁl 11 venezuelai munkásság hőse A Francia Kommunista Párt —. hangzik a határozat — megelégedéssel állaAz 1965 decemberében pítja meg, hogy fokozódik tartott elnökválasztások — a mozgalom az amerikai mondotta Piquet — fontos agresszió ellen és úgy véli, szakaszt jelentettek abban a még sohasem volt ilyen harcban, amely azért folyik, nagy szűkség, mint most a hogy a munkások és a de- hős vietnami nép támogatárnokra tikus erők tömörülje- séra. nek a személyi hatalom A FYancia Kommunista rendszerének igazi demok- Párt Központi Bizottságának ráciaval való felváltásáért, plénuma kedden este befeRené Piquet foglalkozott jezite munkáját. azokkal az okokkal is, amelyek miatt a „néptömegek milliói szavaztak De Gaullera". Külpolitikai téren — mondotta — De Gaulle a francia nagyburzsoázia érdekében tevékenykedik. De Gaulle politikája azonban „időnként egybeesik a béke, és békés együttélés érdekeinek néhány vonatkozásával, a nemzeti érdekekkel". Vonatkozik ez a vietnami kérdésre is és a szocialista országokkal való együttműködés bővítésére. A szónok ezután arról beszélt, hogy a soronlevő parlamenti választások megteremthetik az átfogó népi tömörülés feltételeit. A vietnami helyzetről szólva Pkjuet kijelentette, hogy Johnson elnök minden megnyilatkozása képmutatás. Jogosan tesszük fel a kérdést: nem alibit keres-e Johnson az agresszió későbbi kiszélesítésére? A vietnami béke elérhető és mi folytatni fogjuk a harcot a vietnami békéért. Piquet ezután arról beszélt, hogy a kommunista pért folytatja küzdelmét a francia atomütőerő megteremtése ellen és a nemzeti erdekeknek megfelelő politikáért A Központi Bizottság a beszámoló alapján határozatot fogadott el a franciaországi politikai helyzetről, az Egyesült Államok vietnami agressziójáról. valamint arról, hogy a párt kiadásának fedezésére gyűjtést indítanak. A vietnami agresszióról szóló határozat megállapítja: az újabb barbár cselekmények. a VDK elleni támadások, az amerikai csaA kormány távolítsa el a jenki csapatokat O Santo Domlngo (MTI) Az alkotmányos erők úgy döntöttek, hogy megvonják támogatásukat az ideiglenes kormánytól, amiiért Godoy elnök bejelentette az alkotmányos erők több tisztjének eltávolítását. Hector Aristy, a Caamano-kormány volt minisztere kedd esti nyilatkozatában vitába szállt az elnökkel, aki hétfői beszédében a december 19-i véres santiagói Incidens felelősségét elhárította a katonákról. „Az alkotmányos erők — mondotta Aristy — nem engedhetik, hogy legyilkolják őket Az elnök állásfoglalása nem más, mint a bűn legalizálása — hangsúlyozta. Ezért az alkotmányos erők nem működhetnek együtt tovább a kormánnyal. Bosch elnök dominikai forradalmi pártja felsorakozott Caamano ezredes alkotmányos erői mögé, s a kormány elítélésére és tüntetésekre szólított fel. A „június 14-e" mozgalom sajtónyilatkozata hangsúlyozza, hogy a kormány büntesse meg a testvérgyilkosokat, biztosítsa az alkotmányos jogokat, az alkotmányos ötök katonáinak biztonságát és a jenki csapatok távozását Ájub Khan és Sasztri újabb találkozója ITelefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) A taskcuti csúcstalálkozó első napjáról készült felvétel. A képen balról Jobbra Sasztri indiai miniszterelnök, Ajub Khan pakisztáni köztársasági elnök és Koszigin szovjet miniszterelnök a tanácskozás megkezdése előtt. Taskentben szerda reggel gált villában egy órán át ismét találkozott Ajub Khan tárgyalt zárt ajtók mögött. pakisztáni elnök és Sasztri A szertja délelőtti megbeindiai miniszterelnök. „ma.. „ „ ™u «, A két vezető Durmenben, szelesen nem JeUín " a keddi első, nem hivatalos házigazda, Koszigtn szovjet találkozó színhelyéül szol- miniszterelnök. Vietnam napja a havannai értekezleten 9 Havanna (MTI) Tien, a DNFF küldöttségéAz ázsiai, afrikai és latin- nak vezetője kijelentette: amerikai népek első szoli- ..Népünk addig fog harcoldaritási konferenciájának ni> amíB országunkban egyetkeddi napja Vietnam nap- len amerikai betolakodó sem jának nevezhető. marad. Népünk oldalán állA plenáris ülést Raul Roa kubai külügyminiszter nyitotta meg, majd Nguyen Van Santiago belpolitikai és arab politikai A chilei hatóságok beje- kérdésekben. Az új kormány lentették, hogy meg fogják — mutatott rá Szalah Bitar . , . , . ...., _ kérni a nyugatnémet rendőr- — igyekezni fog megtalálni ezt már jelentettük - az Os- ségt(51 Martin Bormann-nak, a közeledés útjait az Egyeooniro + nm D AWI lrk^l ÍITVIA , . . , . ,, , , hitleri kancellana servatore Romano közleménye értésre adta: a pápa, amikor fogadta Goldberget, rajta keresztül „sürgette az amerikai vezetőket, hogy ne mulasszanak el semmiféle alkalmat a békés megoldás érdekében". E közlemény „sürgető hangja" római megfigyelők szerint ellentétben van a Washingtonban nyilvánosságra hozott pápai üzenet csupán protokolláris formaságokat tartalmazó szövegével. a hitleri kancellária egy- sült Arab Köztársasághoz, kori vezetőjének ujjlenyo- hogy kivezesse Szíriát elszimatait. Emilio Oelckers a getelt helyzetéből és előkéchilei nyomozóiroda igazga- szítse az arab egység megtója kedden közölte, hogy ez valósulásának feltételeit, a kérés azoknak a szállongó híreknek következtében vált Washington szükségessé amelyek szerint A u. s steeI Corporation, IJPiÜ?0?1 J1/^? bunos az Egyesült Államok legnaChilében tartózkodik. gy0bb acélvállalata szerdán Damaszkusz bejelentette, hogy emelni Szalah Bitar szíriai minisz- fogja a szerelvény-acél árát. terelnök kedden a rádióban A vállalat által bejelentett és a televízióban ismertette áremelés tonnánként 2 dolaz új kormány programját lár 75 cent. itt képviselt három kontinens országainak népei és a világ haladó erői". Tuyen Tran Danh a VDK küldöttségének vezetője felhívta a konferenciát, hozzon határozatot, amely elítéli az amerikai imperializmus vietnami agresszióját, követeli a dél-vietnami agresszív háború megszüntetését, az amerikai csapatok kivonását DélVietnamból, az amerikai katonai bázisok felszámolását ebben • az országban. a DNFF-nek, mint a dél-vietnami nép egyedül jogos kép- • viselőjének elismerését és felszólítja a három kontinens népeit az imperializmus ellen folytatott harc fokozására. A keddi plenáris ülésen felszólalt a laoszi küldöttség vezetője, majd a dominikai küldöttség vezetője javasolta, hogy az értekezleten hozzanak létre egy külön szervet, amely koordinálná és egyesítené a három kontinens népeinek harcát. ban. Később a Venezuelai Kommunista Ifjúsági VKP Központi Bizottságának XIII. plénuma Szövetség egyik szervezője lett; ő vezette a mozgalom helyi részlegét a cabimasi olajkutaknál arra szólította fel a párt tagjait, hogy teremtsenek egységfrontot a reakcióval szemben. 1957 Loverát 1946-ban küldötté választották a Vene- júliusában megalakult a hazafias junta, az orzuelai Kommunista Párt I. egyesítő kongresz- szag négy alkotmányos pártja, köztük a komszusára, amely nagy szerepet játszott a párt sorainak megerősítésében. munista párt képviselőiből. Nyolcezer munkás, diák és alkalmazott gyűlt Az 1948-as államcsíny — amelyet az Amerika- °ssze 1958. január 10-én a főváros legnagyobb . , u ,, , , terén, a Silencio téren. Míg a helyszínre erkeparti katonai vezetők hajtottak végre, az Egye- ^ rendörök főnökeik parancsára vártak, vézna, A venezuelai rfiakció újabb gaztettet haj- sült Államok monopóliumainak támogatásával alacsony férfi állt fel az egyik gépkocsi tetejére H venezuelai tott végre. Caracasban galá- — az ország keleti részén találta Loverát, ahol és beszédet intézett a tömeghez. A hazafias dul megölték Alberto I-overát. a Venezuelai jelentős munkát végzett az olajipari dolgozók junta nevében arra szólította fel a venezuelai Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagját, körében. Az olajmunkások 1950 májusi sztrájkja népet, hogy harcoljanak a demokratikus szabadMint Jósé v. Rangéi kénviselő a venezuelai par- alkalmával Lovera a dolgozó tömegek elismert ságért, s az általános amnesztiáért, buktassa lamentben bejelentette. Loverát néhány héttel vezetőjeként lépett fel és kitűnő szervezőnek ezelőtt letartóztatták a politikai rendőrség, a bizonyult. A sztrájkmozgalom leverése és a DIGEPOL kopói. A Los Chaguaramos téri ko- kommunista párt betiltása után Lovera előbb meg a diktatúrát. Amikor beszédét befejezte, a tömeg a Bolivár térre özönlött, a diktatúra ellen tüntetve. Alberto Lovera, az első kormányellemor épületben — ahol a DIGEPOL főhadiszál- Zuliába, majd Lara államba ment. Mint könyv- nes nagygyűlés szónoka, teljesítette a párt egyik lása néhány lépésnyire van a földalatti börtö- kereskedő élt Barquisimeto városában, s sok- legfelelősségteljesebb megbízatását. Az imperianöktől és kínzókamráktól — a venezuelai nép rétú illegális munkát végzett. Az 1952-es válasz- jjsta monopóliumok által évtizedeken át támonem egy dicső fiát és leányát kínozták már meg táson — amelynek eredményét a diktatúra ha- gatott diktatúra roskatag épülete nem egészen a múltban. A hóhérok ott gyötörték halálra a tálytalanította — Lara állam parlamenti képvi- két hét alatt összeomlott: Perez Jimenez diktáhőslelkú kommunista Jósé Gregorlo Rodriguezt, selőjévé választották. Perez Jimenez diktátor tor az Egyesült Államokba menekült, a kommumajd kilökték az ablakon, hogy az öngyilkos- lábbal tiporta az alkotmányt és fokozta a terrort njsta párt pedig kikerült az illegalitásból, ság látszatát keltsék. E pribékek rettenetesen az ellenzékkel szembei). Lovera a venezuelai titmegkínozták és megcsonkították Alberto Love- kosrendőrség karmai közé került: börtönbe verát. Már alig élt, amikor sietve az ország keleti tették. A hóhérok kipróbálták rajta a kínzórészén fekvő Cachipo-i katonai börtönbe szállí- eszközök egész sorát: villanyárammal gyötörtek: tották. Állapota akkorra már olyan súlyos volt, meztelenül kitettek a jégre, s mezítláb kellett hogy az ottani börtönigazgató nem fogadta be, éles tárgyakra állnia. Venezuela népe és a hanehogy őket terhelje a felelősség a gyilkossá- ladó nemzetközi közvélemény határozottan kigért. Loverát visszaszállították a fővárosba de állt Lovera védelmére: a hatóságoknak nem siútközben meghalt. A rendőrség igyekezett el- került egyetlen szót sem kicsikarniuk belőle: tüntetni a nyomokat; nem közölte a halálhírt erre száműzték az országból. Lovera családjával és a nyilvánossággal sem. ^ hn-'elkű fotTadalmár nem maradt tétAlberto Lovera 1924-ben született Juan-Griego ® len városában, a Venezuela partvidékéhez tartozó Szolidaritási mozgalmat szervezett a venezuelai ., , ,. . , „„ ., . . - nep harcanak tamogatasaru; megszervezte a wlunoDala, „uícla lleVe- ,s kommunisták illegális visszatérését az országba szerepelt A rendőrkopók több mint két éven ál Albertonak, a többi szegény gyerekhez hason- és kapcsolatban maradi a párt vezetőségével. A ]ártak a nyomában, hogy végrehajtsák gyilkos tóan kora ttiusagató! kezdve kemény munká- Venezuelai KP Központi Bizottsága. i^S-ban, terveiket. Ámít Perez Jimenez diktatúrája nem val kellett megszereznie mindennapi kenyerét. iIlegalitósban megtartott XII. plénumán a Köz- merés2ell meatenni. azt Raul Leoni riemokraHalasz lett. ponli Bizottság tagjává választotta. Még alig . .... hamarosan átköltözött állt helyre a kínzás következtében megrendült Anyjával együtt zuba államba, ahol az egészsége, amikor 1956-ban titokban visszatért Egyesült Államok. Anglia és Hollandia olaj- hazájába és újból bekapcsolódott a harcba. A mönopoliumai jelentették a hatalmat. 1940-ben párt nagy felelősséggel járó területre küldte: a belepett a Kommunista Pártba, s tevékenyen fővárosi pártbizottság tagja lett. Országszerte részt vett az ország haladó ifjúsági mozgalma- könyörtelen harc indult a diktatúra ellen. A A VKP KL'zP°nti Bizottságának XV. plénuma 1958 áprilisában a politikai bizottság póttagjává választotta Loverát, aki 1963 márciusában, a VICP III. kongresszusán a politikai bizottság rendes tagjai közé került. Alberto Loverának, mint a párt vezetőségi tagjának további tevékenysége Caracasban zajlott le. A Betancourt-kormány erősödő terrorja miatt s párt ismét illegalitásba vonult, s Lovera is erre kényszerült. Lovera a venezuelai kommunisták egyik legbátrabb és legharcosabb vezetője volt. a száműzetésben sem. Amjkor a kormány 1963 áprilisában parancsol adott a kommunista vezetők egész sorának letartóztatására, AJberto Lovera neve is a listán szerepelt. A rendőrkopók több mint két éven ál jártak a nyomában, hogy végrehajtsák gyilkos terveiket. Amit Perez Jimenez diktatúrája nem merészelt megtenni, azt Raul Leoni ,,demokratikus" kormánya keresztülvitte: megöltek! Alberto Lovera mór nincs közöttünk, de az ellenségnek nincs oka örömre: önfeláldozó harcosok százai lépnek Alberto Lovera helyébe! PANTALEON HERNANDEZ venezuelai újságíró 2 DÉL-MAGYARORSZÁG Csütörtök. 1966. január 6. <r