Délmagyarország, 1966. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-06 / 4. szám

Másfél milliós rekonstrukció a szegedi sütőiparban A kenyérellátás megjaví­tása érdekében a Szegedi Sü­tőipari Vállalat 5-ös számú telepén rekonstrukciót hajta­nak végre. A közel másfél milliós be­ruházással készülő építke­zést a múlt év októberében kezdték el. Azóta már fel­építették az új kazánház ké­ményét és hamarosan meg­kezdik 4 darab félautomata FNK olajtüzelésű kemence beszerelését is. Ezekkel a magyar gyártmányú beren­dezésekkel meggyorsítható a kenyér sütése, az eddigi kézi­vetést szalagrendszerrel he­lyettesítik. Az új olajtüzelésű kemen­cék megépítésével egyidejű­leg felújítják az eddig alkal­mazott gőzfűtésű kemencéket is. Így összesen 14 fűtőtérrel napi két műszakban kizáró­lag 1 kilogrammos 3 forin­tos kenyérből 140 mázsát ké­szít majd a Maros utcai üzem. A sütőipari vállalat vezetői remélik, hogy az új pékség üzembehelyezésével sikerül maradéktalanul ki­elégíteni az igényeket. Piackutatás — 2055 véleménnyel Hosszú sor kígyózik a Széchenyi téri élelmiszerbolt pénztára előtt. Középterme­tű asszonyka lép, karján megrakott kosárral soron kívül a pénztárosnőhöz, cé­dulát ad neki és fizet. A várakozók szóvá teszik, máért nem vár a sorára. A pénztárosnő mosolyogva vá­laszol: — Tessék nyugodt lenni, nem kivételezünk senkivel, a vevőnek előrendelése volt. Bárki megteheti... A kedélyek lecsillapodnak, s a vásárlók közül többen megkérdezik, mi is az elő­rendelés. A pénztárosnő készségesen válaszol. A Szegedi Élelmiszer-kiske­reskedelmi Vállalat még 1965 elején szocialista szer­ződést kötött a Csongrád és Bács-Kiskun megyei Fűszer­es Édességnagykereskedelmi Vállalat a lakosság jobb, kulturáltabb kiszolgálása érdekében. Ugyancsak az év elején ezzel párhuzamosan megkezdték a piackutatást. Mit mondtak a vásárlók? Kiszolgálás és előrendelés Kérdőíveket bocsátottak ki azzal a céllal, hogy meg­tudják, milyen javaslataik, kívánságaik vannak a vásár­lóknak, hogyan tudnák az áruforgalmat növelni s a kereskedelmi szolgáltatások kulturáltságát emelni. A közvélemónykutatás élénk visszhangra talált. A szegedi üzletekben 2055 vá­sárló mondta el, vagy írta meg véleményét. A vásár­lók többsége a kiszolgálás meggyorsítását kérte, vala­mint több udvariasságot az eladóktól. Arra a kérdésre azonban: előnyösnek tartja-e az előrendelést? — a vála­szokból az derült ki, hogy a lakosság többsége nem is­meri ezt az ország több nagyvárosában sikerrel be­vezetett új szolgáltatást. A házhozszállítással kapcsolat­ban is elég tartózkodók vol­tak a vélemények, sokan vi­szont azt felelték: hetenkét egyszer szívesen vennék Egy év múltán A KÁBELGYARIAK AZ 1964 DE­CEMBERI PÁRTHATÁROZAT MEGVALÓSÍTÁSÁÉRT 05 esztendőbe léptünk. Ez mindig is visszatekintésre késztető alkalom volt, most különösen az. Tizenkét hó­napnyi idő telt el az MSZMP Központi Bizottságának a népgazdatág fejlődésével foglalkozó nagy jelentőségű ülése és az 1965. évi terv jó­váhagyása óta. Az eddigi munka s a jövő feladatai­nak helyes megítélése szem­pontjából üzemeinkben, gyá­rainkban helyes és szüksé­ges az őszinte önvizsgálat: mit tettünk a határozat meg­valósításáért? Hosszú a felelet A Magyar Kábelművek azegedi gyáregysegeben kü­lönösen hosszú a felelet. A gyár vezetői is, dolgozói is emelt fővel, kihúzott derék­kal járhatják tovább a meg­kezdett utat. hiszen az üzem a rábízott feladatokat telje­sítette. Kedv, lelkiismeret, szán­dék, tanulás, energia —ezek voltak a nyitány motívumai, s ezek kísérték végig ve­zérszólamként az egész idő­szakot. Meg a közös, átgon­dolt elemzés, a határozott, gyors intézkedések, a párt és gazdasági vezetés egy­mást segítő és serkentő har­móniája. Korábban, amikor főleg mennyiségre, kvantumra irá­nyulták az erőfeszítések, a fejlődés abban mutatkozott, hogy mind többre telt a fia­tal, alig néhány évet meg­élt üzem erejéből. 1965 azon­ban többet akart a száza­léktornyoknál" — erős, tar­tós minőségi alapot. Így lett ez az év a kábelgyáriak számára a mutatók egyen­súlyba állításának éve. Ter­vüket már december 27-én teljesítették; az előző évi­hez képest 20 százalékos ter­melésnövekedéssel. Másfelől 1965 folyamán érvényre ju­tott az új, színvonalat te­remtő és tartó minőségi szemlélet is. A politikai és gazdasági vezetés meg a középvezetők sokat tevékenykedtek, fára­doztak a változásért. A se­lejt 5 százalékkal csökkent az előző évihez képest. A példa tanulsága Az üzem tervében ugyan nem szerepelt export, a ne­gyedik évnegyed elején még­is vállaltak, s pluszként 15 millió forint értéket ter­meltek kivitelre. Jól alakult az önköltség is, az 1964. évi 96.8 százalékról sikerült „le­hozni" 93 százalékra. A dol­gozók normáinak átlaga je­lenleg 100—101 százalék kö­zött van. 120 ezer munka­órát takarítottak meg, ettől azonban nem lett kisebb a munkások keresete, hiszen öthatodát műszaki intézke­désekből. praktikus, hasznos változtatásokból fedezték. A teljes termelési érték 101—102 százalék körül ala­kul, s ez 17 száaalékkal je­lent többet az előző évinél. A túlteljesítést az eredetileg tervezett létszámmal sike­rült elérni, a létszám válto­zatlansága azonban — és ez a kábelgyári példa nagy ta­nulsága — nem jelentette egyúttal a létszámot alkotó dolgozók „emberi" változat­lanságát is. A fluktuáció csökkenésével egyenes arány­ban, ahogy törzsökösödtek a dolgozók, úgy javult, szilár­dult a munkafegyelem. „Belső" építkezés A megelőző években nem mindig beszéltek egy nyel­ÍJj „élüzem"-feltcíelek a mezőgazdaságban A Mezőgazdasági Értesítő legújabb számában megje­lent a földművelésügyi mi­niszter utasítása az állami gazdaságok, gép- és gépja­vító-áilomások és az FM irányítása alá tartozó válla­latok részére adományozha­tó „élüzem" cím elnyerésé­nek 1966. évi feltételeiről. A feltételek többsége azo­nos az előző éviekkel, de van közöttük néhány új is. Az állami gazdatágoknál erőteljesen növelik vala­mennyi dolgozó érdekeltsé­gét, amennyiben az „élüzem" címet az idén csak az a gaz­daság kaphatja meg, ahol az eredményfeladat túlteljesíté­se legalább hatnapi nyere­ségrészesedés fizetését teszi lehetővé. További fontos fel­tétel, hogy a főbb növények terméshozamaival és az állati hozamokkal meghaladják a környékbeli állami gazdasá­gok és jól gazdálkodó ter­melőszövetkezetek átlagait. Az idén először állapítot­ták meg önállóan a gépjaví­tó' állomások, valamint a repülőgépes növényvédő ál­lomás részére az élüzem-fel­tételeket. A gépjavító állo­mások, egyéb feltételek tel­jesítése mellett, csak akkor kaphatják meg az „élüzem" címet, ha kellő időben és jó minőségben elvégzik a ter­melőszövetkezelek által igé­nyelt munkákat és — szer­ződés esetén — biztosítják azok megfelelő műszaki ellá­tását. (MTI) ven a párt, a szakszervezet és az üzem gazdasági veze­tői. Végül azonban a meg­értésnek, az együttdolgozás­rak olyan légköre alakult ki — ebben jelentős segítséget nyújtott a városi pártbizott­ság —, amely nagyban hoz­zájárult az eredmények ér­leléséhez. Üzemszerte mind jobb atmoszféra teremtődött, egyenes arányban azzal, ahogy erősebbé váltak a munkatársat munkatárssal, vezetőt a beosztottal, dolgo­zót a gyárral összekötő szá­lak. Az eredményekben ko­moly része van annak a gyárkapun belüli példás ön­állósodásnak is, amelyet a „kábelben" mevalósítottak. Az üzemvezetők jogköre megnőtt, a termelési terv mellett önállóan gazdálkod­hatnak létszám- és bérter­vükkel, a megtakarítást sa­ját hatáskörükben használ­ják fel, ugyanígy az igazga­tói alap jutalmazási kereté­nek arányos részét is. A ve­zető odaléphet munkásához megmondani: ennyi meg ennyi bérjavítást adok, ami­ért ilyen becsületesen dol­gozik. S ez nagy szó, és még nagyobb, hogy a vezetők tudtak is élni ezzel a lehe­tőséggel. A brigádmozgalmat séma mennyiségi növekedés jelle­mezte. A munka és a nap­lók elemzése arra vall, hogy tovább erősödött a mozga­lom; a sablonos célkitűzé­sek helyére konkrét, gya­korlati tervek, valóságos megvalósítások léptek. Az elmúlt év során töb'o mint 90 nagy munkaigé­nvességű új gyártmány elő­állítását kezdték meg. Ezek­nél a bevezetéssel egy idő­ben 100 ezer munkaóra meg­takarítást eredményező mű­szaki fejlesztést hajtottak végre. Csak így volt bizto­sítható. hogy a nagyfokú, kedvezőtlen gyártmányösz­szetétel, eltolódás ellenére is 5 százalékkal nőtt a gyár­ban a termelékenység, s a termelésnövekedést csaknem egészében ebből fedezték. Nagyot változott egy év alatt az üzem, s ezt nem­csak az irodaház építkezése, s egy sor kitűnő műszaki megoldás kivitelezése tanú­sítja. Az a jól alapozott „bel­ső" építkezés, amely az üzem vezető- és munkásgár­dájában ez idő alatt végbe­ment. szintén rendkívüli je­lentőségű. Elsősorban azért, mert általa teremtődnek meg az új év, s az új ötéves terv alapvető feltételei; benne lelhetjük fel a bonyolultabb, hasznosabb új gyártmányok, a precízebb, összehangoltabb vezetés, az eredményes, egy­mást segítő együttdolgozás — egyszóval: a jövő lehető­ségeit. | Simái Mihály igénybe akár az előrende­lést, akár a házhozszállítást a nagyobb tételeknél. Fő­ként az úgynevezett alap­anyagok, a liszt, a cukor, a zsír, az olaj házhozszállítá­sát tartanák hasznosnak. A Szegedi Élelmi szer kis­kereskedelmi Vállalat a be­érkezet válaszok alapján máris több intézkedést ho­zott. így például kijelölték a város különböző pontjain levő élelmiszerboltokat, ahol előrendelést lehet kérni. Különös gondot fordítot­tak arra, hogy az üzemek, intézmények környékén levő boltokban is a vásárlók rendelkezésére álljon ez az új szolgáltatás. Dehát miből is áll az elő­rendelés? Aki előrendeléssel akar vásárolni, vagy reggel mun­kába menet beadja előren­delését egy cédulán, vagy telefonon jelenti be, milyen csomagot állítsanak össze számára. Amikor a vevő az áruért megy, soron kívül megkapja és ugyancsak so­ron kívül fizethet a pénztár­nál is. Eddig nem sokan vették igénybe ezt a mód­szert, pedig ezzel nemcsak a boltok áteresztőképességét lehetne növelni, hanem je­lentősen gyorsítaná a kiszol­gálást is. Sokan feltehetik a kérdést, vajon minden ott van-e a csomagban és pontosan mórt árut adnak-e megfelelő mi­nőségben? Meg kell nyug­tatni a vásárlókat, mert teljes felelősséggel állítják össze a csomagot, s a jogos reklamációt ilyen vásárlás­nál is elismerik. Az új módszer — mellyel mindkét fél jól jár — vár­hatóan ebben az évben nyer igazán jogosultságot, H. M. A tsz-beruházások új rendje A termelőszövetkezeti be­ruházások és felújítások új rendjéről az Országos Terv­hivatal elnökének, a pénz­ügyminiszternek, az építés­ügyi miniszternek és a föld­művelésügyi miniszternek er­ről szóló együttes rendelete a Magyar Közlöny 1965. de­cember 31-i számában jelent meg. Az új rendelet megalkotá­sával egységesítették, teljes összefüggésében szabályozták a termelőszövetkezeti beru­házások rendjét. Erre első­sorban azért volt szükség, mert az 1961-ben megjelent beruházási kódex csak az ál­lami beruházásokra vonat­kozik, a termelőszövetkezeti beruházásokról mostanáig 17 különböző, de főként csak részkérdésekre kiterjedő jog­szabály intézkedett. Felelősség a hazáért IM egható-szép történetet hallottam a minap. Szólt pe­* dig Gsire Bertalan parasztemberről, aki 1945 ta­vaszán, amikor mérni kezdték Dózsa ükunokáinak az úri birtokot, önkéntesen magára vette a közdolgok leg­súlyosabb terhét. Ügy történt, hogy valamely kétkedő azokban az izzó napokban a földet váró, földért, új ren­dért reménykedő emberek előtt kimondta az aggodalmas szót: mi lesz, ha mégsem úgy lesz, ahogy gondolják, ki vállalja azt, ami a faluban, s a földdel történik? S akkor Csire Bertalan vette a szekercét, s a karót, s míg az első mértékjelző cöveket a barázdába ütötte, így beszélt: „Ami itt történik, azért én, Csire Bertalan vállalom a felelősséget!" Nem tudom, merre fordult azóta, két zsúfolt évti­zed múlásával Csire Bertalan sorsa, mivé lett ő s utó­dai, merre vezetett az útja, ott él-e még, vagy elszárma­zott' onnan, nem ismerem akkori, s mai pártállását, politikai hovatartozását sem. De két dologban teljesség­gel bizonyos vagyok. Egy: úgy, ahogy akkor gondolták a kétkedők, nem kellett és soha ezután sem kell senki előtt felelni. Kettő: a felelősséget akkori és mostani dol­gainkért egyaránt vállalni kell. Nem kívülállók, mást akarók előtt, nem: erre nincs szükség. De felelni kell tetteinkért önmagunk és nemzetünk előtt. Két éber bíró is figyel tehát. A lelkiismeret és a haza, a nép boldogulása. Mérni csak ehhez lehet és kell, a felelősség e kettő előtt oszlik meg, hogyan, mennyiben, milyen arány szerint: ügyedolga válogatja. Nagy szó ez: felelősség. S ezzel is úgy vagyunk va­lahogy, mint annyi más, fontos és értelmes fogalommal: nyűttük és koptattuk, olykor félre is magyaráztuk. Ta. Ián annyiban tér el más fogalmi társaitól, hogy felemle­getni leggyakrabban akkor szoktuk, ha mulasztás törté­nik, de ha vállalni kell. koránt sincs minden ügynek mindenkor — képletesen szólva — Csire Bertalanja. Hallottunk, s olvastunk sokféle, azonos tartalmú törté­netet már a felelősségről, a vele való labdázásról, az át­hárításról, hogy lényeges ügyekért olykor — némi túl­zással mondva — végső fokon a falu kisbírája maradt a „felelős." Az említett parasztember történetének kell országos méretűvé szélesednie. S hogy ez Így legyen, okvetlenül felül kell vizsgálni egyfajta szemléletmódot, egy rég túl­haladott megállapítást, amely minden ügyünkért-dolgun­kért kizárólag a kommunistákat tette felelőssé. S hoz­zátehetjük nyomban: nem valamiféle elhatározás, nem egyes emberek akarata módosít az elavult szemléleten, hanem lényegét az idők, nemzetünk, országunk új törté­nete változtatta meg. Mondhatjuk, hogy ami haazánkban történt, csak A kommunisták akaratából ment végbe? Nem sokszázezer­nyi Csire Bertalan akarata volt a földosztás és gyári Csire Bertalanok nagy-nagy tömegének eltökélt szándéka az államosítás? Üj törvényeink értelmét vajon csak a kommunisták, vagy az egész nemzet elhatározása, célja adja meg? A párttagok felelőssége bizonyos értelemben magá­tól adódó, természetes: politikai és közéleti szerepükből, áldozatvállalásukból következik ez. Természetes folytatá­sa annak, hogy vállalják azt a többet, azt a pluszt, ame­lyet a párttag fogalma, e fogalom tartalma megkövetel. De még ebben a felfokozott formában sem vállalhatják át mindenért a felelősséget a nemzet egészétől. Vajon elvontabbá, vagy konkrétabbá válik maga a felelősség, ha minden közdolgunkért, közös, fontos ügyün­kért — valljuk — a nép összessége válik felelőssé? Meg­határozattabb így, utóbbi fogalmazásban. Hisz teljessé­gében annyit jelent: hazájáért felel minden állampolgá­ra, s ez mind jobban közelítve az egyes emberhez, alap­jában kijelöli a cselekvő, a gondolkodó egyén helyét a nagy közösségben. Vagyis azt, hogy munkájáért, tettel­ért, minden ember, minden percben felel saját lelkiisme­rete az ország egésze előtt, felel mostani dolgaiért, s mai gazdálkodásáért a holnapi nemzedéknek. S ilyen értelmezésben, teljesebbé, megfoghatóbbá vá­lik az a fogalom is, hogy: állampolgár. Nem kívülál­ló, akinek életét paragrafusokba fogott szabályok döntik eh hanem legjobb lelkiismerete szerint, felelősen cselek­vő egyén, aki tudja és látja, hogy maga munkájában — készítsen bár gépet vagy vessen magot, legyen párttag vagy pártonkívüli — felelős nemzetének. S egy ilyen felfogás erjesztője a korunkhoz és rendünkhöz illő közerkölcs­nek. LANTOS LÁSZLÓ Pontosság és gyorsaság Szegedi vasutasok tapasztalatai Odesszában Az odesszai vasút fennállása 100. évfordulója iinnepsé­sein a szovjet vasutak odesszai igazgatóságának meghívásá­ra Szegedről vasntasküldöttség utazott a Feketetenger-par­ti városba. A küldöttséget Borsodi János, a MAV szegedi igazgatóságának vezetője vezette, tagjai voltak: Sehii* Gé­za, az igazgatóság nárttitU ira és Bubriák István igazgató­sági főelőadó. Cikkünk gazdag tapasztalataikból ad ismer­tetést. Az odesszai vasút fenn­állásának centenáriumát az operaházban rendezett dísz­ünnepségen a szegedi vas­utasok képviselői együtt kö­szöntötték a szovjet vasuta­sokkal. Az ünneplők a múltba is néztek, de fi­gyelmüket a jelenre, a jö­vőre összpontosították. De milyen is ma a szov­jet vasút az odesszai igaz­gatóság területén? Korsze­rű! A közlekedést — Csap­tól Odesszáig is — kor­szerű automata biztosítóbe­rendezések szolgálják. A forgalmisták ezek segítségé­vel jól figyelemmel kísér­hetik a beérkező és kiindu­ló szerelvényeket, a szabad és a tilos jelzést. A szovjet vasutak vonala­in túlnyomó többségben a kor követelményeinek meg­felelő gyors, nagy teljesít­ményű, gazdaságos Diesel­mozdonyok húzzák a sze­mélykocsikat és a teherva­gonokat A vonatok pon­tos érkezése és indulása mindenütt természetes. A gyorsaságnak nagy szerepe van. A tolatás is gyors, nem döcögés, s ez szin tén a magas fokúan összehangolt munkát bizonyítja. Odesszá­ban is korszerű rendező­pályaudvarok vannak. Kü­lön rendezik itt is a sze­mély- és a teherkocsikat. Az állomások szépek, biz­tosítják a gyors, modern utatáramlást. Az állomáso­kon a jegyváltás és a hely­foglalás rendkívül gyors és pontos a pénztárak soránál. Feltűnő az állomásokon a rend és a tisztaság. Magyarországon mintegy 160 ezer vasutas dolgozó van. A szovjet vasutak odesszai igazgatóságának te­rülete körülbelül Magyaror­szág területével egyenlő. Az odesszai igazgatóság hatás­körébe több mint százezer vasutas tartozik. Nagyob­bak a távolságok, a járatok állomásai korántsem olyan sűrűk, mint nálunk, moder­nek a biztosító berendezé­sek, a mozdonyok. Ebből is fakad, hogy az odesszai igazgatóság Magyarország­hoz hasonló nagyságú terü­letén kevesebb létszámmal végzi el nagy feladatait Az odesszai és általában a szovjet vasutak a jövőben tovább korszerűsödnek. Ahogy az odesszai i gazga­tóság vezetőd közölték, cél, hogy néhány éven belül tel­jes egészében Diesel-mozdo­nyok fussanak a pályákon. Csütörtök, 1966. január 6. DÉL-MAGYARORSZÁG 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom