Délmagyarország, 1966. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-06 / 4. szám

Másfél milliós rekonstrukció a szegedi sütőiparban A kenyérellátás megjavítása érdekében a Szegedi Sütőipari Vállalat 5-ös számú telepén rekonstrukciót hajtanak végre. A közel másfél milliós beruházással készülő építkezést a múlt év októberében kezdték el. Azóta már felépítették az új kazánház kéményét és hamarosan megkezdik 4 darab félautomata FNK olajtüzelésű kemence beszerelését is. Ezekkel a magyar gyártmányú berendezésekkel meggyorsítható a kenyér sütése, az eddigi kézivetést szalagrendszerrel helyettesítik. Az új olajtüzelésű kemencék megépítésével egyidejűleg felújítják az eddig alkalmazott gőzfűtésű kemencéket is. Így összesen 14 fűtőtérrel napi két műszakban kizárólag 1 kilogrammos 3 forintos kenyérből 140 mázsát készít majd a Maros utcai üzem. A sütőipari vállalat vezetői remélik, hogy az új pékség üzembehelyezésével sikerül maradéktalanul kielégíteni az igényeket. Piackutatás — 2055 véleménnyel Hosszú sor kígyózik a Széchenyi téri élelmiszerbolt pénztára előtt. Középtermetű asszonyka lép, karján megrakott kosárral soron kívül a pénztárosnőhöz, cédulát ad neki és fizet. A várakozók szóvá teszik, máért nem vár a sorára. A pénztárosnő mosolyogva válaszol: — Tessék nyugodt lenni, nem kivételezünk senkivel, a vevőnek előrendelése volt. Bárki megteheti... A kedélyek lecsillapodnak, s a vásárlók közül többen megkérdezik, mi is az előrendelés. A pénztárosnő készségesen válaszol. A Szegedi Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat még 1965 elején szocialista szerződést kötött a Csongrád és Bács-Kiskun megyei Fűszeres Édességnagykereskedelmi Vállalat a lakosság jobb, kulturáltabb kiszolgálása érdekében. Ugyancsak az év elején ezzel párhuzamosan megkezdték a piackutatást. Mit mondtak a vásárlók? Kiszolgálás és előrendelés Kérdőíveket bocsátottak ki azzal a céllal, hogy megtudják, milyen javaslataik, kívánságaik vannak a vásárlóknak, hogyan tudnák az áruforgalmat növelni s a kereskedelmi szolgáltatások kulturáltságát emelni. A közvélemónykutatás élénk visszhangra talált. A szegedi üzletekben 2055 vásárló mondta el, vagy írta meg véleményét. A vásárlók többsége a kiszolgálás meggyorsítását kérte, valamint több udvariasságot az eladóktól. Arra a kérdésre azonban: előnyösnek tartja-e az előrendelést? — a válaszokból az derült ki, hogy a lakosság többsége nem ismeri ezt az ország több nagyvárosában sikerrel bevezetett új szolgáltatást. A házhozszállítással kapcsolatban is elég tartózkodók voltak a vélemények, sokan viszont azt felelték: hetenkét egyszer szívesen vennék Egy év múltán A KÁBELGYARIAK AZ 1964 DECEMBERI PÁRTHATÁROZAT MEGVALÓSÍTÁSÁÉRT 05 esztendőbe léptünk. Ez mindig is visszatekintésre késztető alkalom volt, most különösen az. Tizenkét hónapnyi idő telt el az MSZMP Központi Bizottságának a népgazdatág fejlődésével foglalkozó nagy jelentőségű ülése és az 1965. évi terv jóváhagyása óta. Az eddigi munka s a jövő feladatainak helyes megítélése szempontjából üzemeinkben, gyárainkban helyes és szükséges az őszinte önvizsgálat: mit tettünk a határozat megvalósításáért? Hosszú a felelet A Magyar Kábelművek azegedi gyáregysegeben különösen hosszú a felelet. A gyár vezetői is, dolgozói is emelt fővel, kihúzott derékkal járhatják tovább a megkezdett utat. hiszen az üzem a rábízott feladatokat teljesítette. Kedv, lelkiismeret, szándék, tanulás, energia —ezek voltak a nyitány motívumai, s ezek kísérték végig vezérszólamként az egész időszakot. Meg a közös, átgondolt elemzés, a határozott, gyors intézkedések, a párt és gazdasági vezetés egymást segítő és serkentő harmóniája. Korábban, amikor főleg mennyiségre, kvantumra irányulták az erőfeszítések, a fejlődés abban mutatkozott, hogy mind többre telt a fiatal, alig néhány évet megélt üzem erejéből. 1965 azonban többet akart a százaléktornyoknál" — erős, tartós minőségi alapot. Így lett ez az év a kábelgyáriak számára a mutatók egyensúlyba állításának éve. Tervüket már december 27-én teljesítették; az előző évihez képest 20 százalékos termelésnövekedéssel. Másfelől 1965 folyamán érvényre jutott az új, színvonalat teremtő és tartó minőségi szemlélet is. A politikai és gazdasági vezetés meg a középvezetők sokat tevékenykedtek, fáradoztak a változásért. A selejt 5 százalékkal csökkent az előző évihez képest. A példa tanulsága Az üzem tervében ugyan nem szerepelt export, a negyedik évnegyed elején mégis vállaltak, s pluszként 15 millió forint értéket termeltek kivitelre. Jól alakult az önköltség is, az 1964. évi 96.8 százalékról sikerült „lehozni" 93 százalékra. A dolgozók normáinak átlaga jelenleg 100—101 százalék között van. 120 ezer munkaórát takarítottak meg, ettől azonban nem lett kisebb a munkások keresete, hiszen öthatodát műszaki intézkedésekből. praktikus, hasznos változtatásokból fedezték. A teljes termelési érték 101—102 százalék körül alakul, s ez 17 száaalékkal jelent többet az előző évinél. A túlteljesítést az eredetileg tervezett létszámmal sikerült elérni, a létszám változatlansága azonban — és ez a kábelgyári példa nagy tanulsága — nem jelentette egyúttal a létszámot alkotó dolgozók „emberi" változatlanságát is. A fluktuáció csökkenésével egyenes arányban, ahogy törzsökösödtek a dolgozók, úgy javult, szilárdult a munkafegyelem. „Belső" építkezés A megelőző években nem mindig beszéltek egy nyelÍJj „élüzem"-feltcíelek a mezőgazdaságban A Mezőgazdasági Értesítő legújabb számában megjelent a földművelésügyi miniszter utasítása az állami gazdaságok, gép- és gépjavító-áilomások és az FM irányítása alá tartozó vállalatok részére adományozható „élüzem" cím elnyerésének 1966. évi feltételeiről. A feltételek többsége azonos az előző éviekkel, de van közöttük néhány új is. Az állami gazdatágoknál erőteljesen növelik valamennyi dolgozó érdekeltségét, amennyiben az „élüzem" címet az idén csak az a gazdaság kaphatja meg, ahol az eredményfeladat túlteljesítése legalább hatnapi nyereségrészesedés fizetését teszi lehetővé. További fontos feltétel, hogy a főbb növények terméshozamaival és az állati hozamokkal meghaladják a környékbeli állami gazdaságok és jól gazdálkodó termelőszövetkezetek átlagait. Az idén először állapították meg önállóan a gépjavító' állomások, valamint a repülőgépes növényvédő állomás részére az élüzem-feltételeket. A gépjavító állomások, egyéb feltételek teljesítése mellett, csak akkor kaphatják meg az „élüzem" címet, ha kellő időben és jó minőségben elvégzik a termelőszövetkezelek által igényelt munkákat és — szerződés esetén — biztosítják azok megfelelő műszaki ellátását. (MTI) ven a párt, a szakszervezet és az üzem gazdasági vezetői. Végül azonban a megértésnek, az együttdolgozásrak olyan légköre alakult ki — ebben jelentős segítséget nyújtott a városi pártbizottság —, amely nagyban hozzájárult az eredmények érleléséhez. Üzemszerte mind jobb atmoszféra teremtődött, egyenes arányban azzal, ahogy erősebbé váltak a munkatársat munkatárssal, vezetőt a beosztottal, dolgozót a gyárral összekötő szálak. Az eredményekben komoly része van annak a gyárkapun belüli példás önállósodásnak is, amelyet a „kábelben" mevalósítottak. Az üzemvezetők jogköre megnőtt, a termelési terv mellett önállóan gazdálkodhatnak létszám- és bértervükkel, a megtakarítást saját hatáskörükben használják fel, ugyanígy az igazgatói alap jutalmazási keretének arányos részét is. A vezető odaléphet munkásához megmondani: ennyi meg ennyi bérjavítást adok, amiért ilyen becsületesen dolgozik. S ez nagy szó, és még nagyobb, hogy a vezetők tudtak is élni ezzel a lehetőséggel. A brigádmozgalmat séma mennyiségi növekedés jellemezte. A munka és a naplók elemzése arra vall, hogy tovább erősödött a mozgalom; a sablonos célkitűzések helyére konkrét, gyakorlati tervek, valóságos megvalósítások léptek. Az elmúlt év során töb'o mint 90 nagy munkaigénvességű új gyártmány előállítását kezdték meg. Ezeknél a bevezetéssel egy időben 100 ezer munkaóra megtakarítást eredményező műszaki fejlesztést hajtottak végre. Csak így volt biztosítható. hogy a nagyfokú, kedvezőtlen gyártmányöszszetétel, eltolódás ellenére is 5 százalékkal nőtt a gyárban a termelékenység, s a termelésnövekedést csaknem egészében ebből fedezték. Nagyot változott egy év alatt az üzem, s ezt nemcsak az irodaház építkezése, s egy sor kitűnő műszaki megoldás kivitelezése tanúsítja. Az a jól alapozott „belső" építkezés, amely az üzem vezető- és munkásgárdájában ez idő alatt végbement. szintén rendkívüli jelentőségű. Elsősorban azért, mert általa teremtődnek meg az új év, s az új ötéves terv alapvető feltételei; benne lelhetjük fel a bonyolultabb, hasznosabb új gyártmányok, a precízebb, összehangoltabb vezetés, az eredményes, egymást segítő együttdolgozás — egyszóval: a jövő lehetőségeit. | Simái Mihály igénybe akár az előrendelést, akár a házhozszállítást a nagyobb tételeknél. Főként az úgynevezett alapanyagok, a liszt, a cukor, a zsír, az olaj házhozszállítását tartanák hasznosnak. A Szegedi Élelmi szer kiskereskedelmi Vállalat a beérkezet válaszok alapján máris több intézkedést hozott. így például kijelölték a város különböző pontjain levő élelmiszerboltokat, ahol előrendelést lehet kérni. Különös gondot fordítottak arra, hogy az üzemek, intézmények környékén levő boltokban is a vásárlók rendelkezésére álljon ez az új szolgáltatás. Dehát miből is áll az előrendelés? Aki előrendeléssel akar vásárolni, vagy reggel munkába menet beadja előrendelését egy cédulán, vagy telefonon jelenti be, milyen csomagot állítsanak össze számára. Amikor a vevő az áruért megy, soron kívül megkapja és ugyancsak soron kívül fizethet a pénztárnál is. Eddig nem sokan vették igénybe ezt a módszert, pedig ezzel nemcsak a boltok áteresztőképességét lehetne növelni, hanem jelentősen gyorsítaná a kiszolgálást is. Sokan feltehetik a kérdést, vajon minden ott van-e a csomagban és pontosan mórt árut adnak-e megfelelő minőségben? Meg kell nyugtatni a vásárlókat, mert teljes felelősséggel állítják össze a csomagot, s a jogos reklamációt ilyen vásárlásnál is elismerik. Az új módszer — mellyel mindkét fél jól jár — várhatóan ebben az évben nyer igazán jogosultságot, H. M. A tsz-beruházások új rendje A termelőszövetkezeti beruházások és felújítások új rendjéről az Országos Tervhivatal elnökének, a pénzügyminiszternek, az építésügyi miniszternek és a földművelésügyi miniszternek erről szóló együttes rendelete a Magyar Közlöny 1965. december 31-i számában jelent meg. Az új rendelet megalkotásával egységesítették, teljes összefüggésében szabályozták a termelőszövetkezeti beruházások rendjét. Erre elsősorban azért volt szükség, mert az 1961-ben megjelent beruházási kódex csak az állami beruházásokra vonatkozik, a termelőszövetkezeti beruházásokról mostanáig 17 különböző, de főként csak részkérdésekre kiterjedő jogszabály intézkedett. Felelősség a hazáért IM egható-szép történetet hallottam a minap. Szólt pe* dig Gsire Bertalan parasztemberről, aki 1945 tavaszán, amikor mérni kezdték Dózsa ükunokáinak az úri birtokot, önkéntesen magára vette a közdolgok legsúlyosabb terhét. Ügy történt, hogy valamely kétkedő azokban az izzó napokban a földet váró, földért, új rendért reménykedő emberek előtt kimondta az aggodalmas szót: mi lesz, ha mégsem úgy lesz, ahogy gondolják, ki vállalja azt, ami a faluban, s a földdel történik? S akkor Csire Bertalan vette a szekercét, s a karót, s míg az első mértékjelző cöveket a barázdába ütötte, így beszélt: „Ami itt történik, azért én, Csire Bertalan vállalom a felelősséget!" Nem tudom, merre fordult azóta, két zsúfolt évtized múlásával Csire Bertalan sorsa, mivé lett ő s utódai, merre vezetett az útja, ott él-e még, vagy elszármazott' onnan, nem ismerem akkori, s mai pártállását, politikai hovatartozását sem. De két dologban teljességgel bizonyos vagyok. Egy: úgy, ahogy akkor gondolták a kétkedők, nem kellett és soha ezután sem kell senki előtt felelni. Kettő: a felelősséget akkori és mostani dolgainkért egyaránt vállalni kell. Nem kívülállók, mást akarók előtt, nem: erre nincs szükség. De felelni kell tetteinkért önmagunk és nemzetünk előtt. Két éber bíró is figyel tehát. A lelkiismeret és a haza, a nép boldogulása. Mérni csak ehhez lehet és kell, a felelősség e kettő előtt oszlik meg, hogyan, mennyiben, milyen arány szerint: ügyedolga válogatja. Nagy szó ez: felelősség. S ezzel is úgy vagyunk valahogy, mint annyi más, fontos és értelmes fogalommal: nyűttük és koptattuk, olykor félre is magyaráztuk. Ta. Ián annyiban tér el más fogalmi társaitól, hogy felemlegetni leggyakrabban akkor szoktuk, ha mulasztás történik, de ha vállalni kell. koránt sincs minden ügynek mindenkor — képletesen szólva — Csire Bertalanja. Hallottunk, s olvastunk sokféle, azonos tartalmú történetet már a felelősségről, a vele való labdázásról, az áthárításról, hogy lényeges ügyekért olykor — némi túlzással mondva — végső fokon a falu kisbírája maradt a „felelős." Az említett parasztember történetének kell országos méretűvé szélesednie. S hogy ez Így legyen, okvetlenül felül kell vizsgálni egyfajta szemléletmódot, egy rég túlhaladott megállapítást, amely minden ügyünkért-dolgunkért kizárólag a kommunistákat tette felelőssé. S hozzátehetjük nyomban: nem valamiféle elhatározás, nem egyes emberek akarata módosít az elavult szemléleten, hanem lényegét az idők, nemzetünk, országunk új története változtatta meg. Mondhatjuk, hogy ami haazánkban történt, csak A kommunisták akaratából ment végbe? Nem sokszázezernyi Csire Bertalan akarata volt a földosztás és gyári Csire Bertalanok nagy-nagy tömegének eltökélt szándéka az államosítás? Üj törvényeink értelmét vajon csak a kommunisták, vagy az egész nemzet elhatározása, célja adja meg? A párttagok felelőssége bizonyos értelemben magától adódó, természetes: politikai és közéleti szerepükből, áldozatvállalásukból következik ez. Természetes folytatása annak, hogy vállalják azt a többet, azt a pluszt, amelyet a párttag fogalma, e fogalom tartalma megkövetel. De még ebben a felfokozott formában sem vállalhatják át mindenért a felelősséget a nemzet egészétől. Vajon elvontabbá, vagy konkrétabbá válik maga a felelősség, ha minden közdolgunkért, közös, fontos ügyünkért — valljuk — a nép összessége válik felelőssé? Meghatározattabb így, utóbbi fogalmazásban. Hisz teljességében annyit jelent: hazájáért felel minden állampolgára, s ez mind jobban közelítve az egyes emberhez, alapjában kijelöli a cselekvő, a gondolkodó egyén helyét a nagy közösségben. Vagyis azt, hogy munkájáért, tettelért, minden ember, minden percben felel saját lelkiismerete az ország egésze előtt, felel mostani dolgaiért, s mai gazdálkodásáért a holnapi nemzedéknek. S ilyen értelmezésben, teljesebbé, megfoghatóbbá válik az a fogalom is, hogy: állampolgár. Nem kívülálló, akinek életét paragrafusokba fogott szabályok döntik eh hanem legjobb lelkiismerete szerint, felelősen cselekvő egyén, aki tudja és látja, hogy maga munkájában — készítsen bár gépet vagy vessen magot, legyen párttag vagy pártonkívüli — felelős nemzetének. S egy ilyen felfogás erjesztője a korunkhoz és rendünkhöz illő közerkölcsnek. LANTOS LÁSZLÓ Pontosság és gyorsaság Szegedi vasutasok tapasztalatai Odesszában Az odesszai vasút fennállása 100. évfordulója iinnepsésein a szovjet vasutak odesszai igazgatóságának meghívására Szegedről vasntasküldöttség utazott a Feketetenger-parti városba. A küldöttséget Borsodi János, a MAV szegedi igazgatóságának vezetője vezette, tagjai voltak: Sehii* Géza, az igazgatóság nárttitU ira és Bubriák István igazgatósági főelőadó. Cikkünk gazdag tapasztalataikból ad ismertetést. Az odesszai vasút fennállásának centenáriumát az operaházban rendezett díszünnepségen a szegedi vasutasok képviselői együtt köszöntötték a szovjet vasutasokkal. Az ünneplők a múltba is néztek, de figyelmüket a jelenre, a jövőre összpontosították. De milyen is ma a szovjet vasút az odesszai igazgatóság területén? Korszerű! A közlekedést — Csaptól Odesszáig is — korszerű automata biztosítóberendezések szolgálják. A forgalmisták ezek segítségével jól figyelemmel kísérhetik a beérkező és kiinduló szerelvényeket, a szabad és a tilos jelzést. A szovjet vasutak vonalain túlnyomó többségben a kor követelményeinek megfelelő gyors, nagy teljesítményű, gazdaságos Dieselmozdonyok húzzák a személykocsikat és a tehervagonokat A vonatok pontos érkezése és indulása mindenütt természetes. A gyorsaságnak nagy szerepe van. A tolatás is gyors, nem döcögés, s ez szin tén a magas fokúan összehangolt munkát bizonyítja. Odesszában is korszerű rendezőpályaudvarok vannak. Külön rendezik itt is a személy- és a teherkocsikat. Az állomások szépek, biztosítják a gyors, modern utatáramlást. Az állomásokon a jegyváltás és a helyfoglalás rendkívül gyors és pontos a pénztárak soránál. Feltűnő az állomásokon a rend és a tisztaság. Magyarországon mintegy 160 ezer vasutas dolgozó van. A szovjet vasutak odesszai igazgatóságának területe körülbelül Magyarország területével egyenlő. Az odesszai igazgatóság hatáskörébe több mint százezer vasutas tartozik. Nagyobbak a távolságok, a járatok állomásai korántsem olyan sűrűk, mint nálunk, modernek a biztosító berendezések, a mozdonyok. Ebből is fakad, hogy az odesszai igazgatóság Magyarországhoz hasonló nagyságú területén kevesebb létszámmal végzi el nagy feladatait Az odesszai és általában a szovjet vasutak a jövőben tovább korszerűsödnek. Ahogy az odesszai i gazgatóság vezetőd közölték, cél, hogy néhány éven belül teljes egészében Diesel-mozdonyok fussanak a pályákon. Csütörtök, 1966. január 6. DÉL-MAGYARORSZÁG 3