Délmagyarország, 1966. január (56. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-01 / 1. szám

SBrlf A labdarúgás fejlődése •fUll érdekében Mit vár az új esztendőtől? Összegezzük a vitát Bajban a labdarúgás című vitaindító cikkünkre száz­nál több levél, hozzászólás érkezett. Sportolók, szurkolók, szakemberek és sportvezetők juttatták el hozzánk értékes és érdekes véleményüket. A levelek mindegyikében lát­szott a labdarúgósport iránti szeretet, Szeged sportjának fejlődéséért érzett felelősség. Ügy gondoljuk, hogy vitánk elérte célját, mert a labdarúgósport csaknem minden te­rületét sikerült átfognia, megvizsgálnia, s ráirányítani a ügyeimet az eredményekre, a hibákra és a sürgős tenni­valókra. A vita a városi és megyei sporttanácsok, vala­mint az egyesületi vezetőségek számára sok értékes gon­dolatot, tapasztalatot adott, amivel kapcsolatosan minden illetékes szerv haladéktalanul el kell. hogy kezdje a kö­vetkeztetések levonását. Sok"olyan levél is érkezett hozzánk, melyek személyi kérdéseket érintetlek. Hogy ezeket a kérdéseket nem tár­gyaltuk lapunk hasábjain, annak egyedül az volt az oka, A hozzászólók észrevételei a fentiekkel kapcsolatosan is elgondolkoztatóak. • Javasol­juk, hogy ezt a kérdést az MTS Szeged Városi Tanácsa ós a Csongrád megyei Lab­darúgó Alszövetség — az Edzőbizottság szakemberei­nek bevonásával — tüzete­sen vizsgálja és vitassa meg. Hova tartozzanak a SZEAC labdarúgói? Nem akarunk elébe vágni olyan kérdések eldöntésé­hogy mi elvi vitát indítottunk. Az észrevételeket azon- nck melyek beható vizsgá­ban az MTS Szeged városi tanácsához továbbítottuk. Ál­láspontunk: az ilyen problémákat minden egyesületnek saját magának kell megoldania, s erre mód és lehetőség is van a soron következő szakosztályi vezetőségválasztó közgyűléseken. Most röviden összegezzük a vita lényeges kérdéseit, s igyekszünk megjelölni azokat a tennivalókat, melyek véleményünk szerint elősegítenék a szegedi labdarúgó­sport fejlődését. Hol volt a hiba? A SZEAC kiesését vizsgál­va egyet kell érteni Nemes István és mások véleményé­vel, hogy a csapat elsősor­ban a játékosok miatt esett ki. Néhány játékos sport­szerűtlen életmódja, a nem minden tekintetben kielégítő közösségi szellem, s a lélek nélküli játék elősegítette ezt. Az edző és a vezetőség — helyesen — megkövetelték a fegyelmet és a rendet, de az edző hibája volt. hogy a csa­pathoz nem tudott közel ke­Nem tűrhető, hogy valaki csak azért, mert élsportoló, sem az üzemben, sem a pá­lyán ne nyújtsa tudásának a legjavát. Van-e klubsovinizmus? Igen, van! Árt-e a labda­rúgás ügyének? Igen! Ha ez nem volna, akkor az egymá­son való segíteni akarás le­hetővé tenné, hogy a spor­tolók tudásuknak megfelelő szinten szerepeljenek. Klub­rülnl. A csapat stílus nél- sovinizmus nélkül megold­küli játéka, az állandó vál­tozásból adódó összeszokott­ság hiánya is az edző szám­lájára írható. Jogos észre­vételnek tartjuk azt is, hogy Indokolatlanul maradt el ennél az egyesületnél aszur­kulótábor rendszeres tájé­koztatása. a szurkoló és já­tékostalálkozók megszerve­zése stb. Az a véleményünk, hogy a játékosanyag és min­den objektív feltétel alap­vetően biztosítva van ahhoz, hogy a szakosztály az NB I/B-ben helyt tudjon állni, és visszakerüljön az NB I-be. Természetes, hogy a felve­tett problémákat az új ed­zőnek és az új vezetőség­nek már az évad kezdetén komolyan kell venni, és a hibákat a játékosok nevelé­sével. gondos felkészítésével kijavítani. Az utánpótlásról Nagyon sokan felvetették az utánpótlás nevelésének fontosságát. Tanácsolták, hogy célszerűbben gazdál­kodjunk a fiatal tehetségek­kel, s jobban becsüljük meg az itt nevelkedett fiatalokat. Hangsúlyozták, hogy az if­júsági labdarúgók sorsának intézésében az eddiginél sokkal nagyobb körültekin­tésre és felelősségérzetre van szükség. A középfokú isko­lák labdarúgósport-életének fejlesztése terén is vannak tennivalók. Jó gondolatnak tartjuk, és az illetékesek fi­gyelmébe ajánljuk az évről évre megrendezhető városi középiskolás labdarúgó-baj­nokságot. A természetes utánpótlás nevelkedése érde­kében több gondot kell for­dítani a grundok kialakítá­sára. S nem kis figyelmet érdemel szerkesztőségünkben az edzőkkel folytatott ta­nácskozás alkalmával meg­fogalmazott elv: nekünk el­sősorban a közeli vidékeken kell megkeresni a tehetsé­ges játékosokat. Jrt lenne ki­alakítani a megyében. Dél­Alföldön olvan baráti kört. nmelv felhívia a figvelmet a tehetséges játékosokra. a célból, hogy színvonalas él­sport alakuljon ki a Tiszán­túlon. Figyelmet érdemelnek uzok a gondolatok ls, meh'ek an­nak az óhajnak adnak ktfe­ható lenne, hogy az élcsapa­tok az alsóbb osztályokból használható utánpótlást kap­janak, a magasabb osztá­lyokban szereplők pedig le­adják az 6 játékszintjükre még meg nem érett sporto­lókat az alsóbb osztályok­nak. Ütőképes szakosztályokat Nagyon sok hozzászóló tett olyan megállapítást, hogy Szegednek túlzottan sok lab­darúgó-csapata van. Ennek következtében a mennyiség a minőség rovására megy, elmarad az igényes felké­szülésre ösztönző munka, ne­héz a nevelés és a fegyel­mezés. s ezenkívül tehetsé­ges játékosok kallódnak el _ ^ alacsonyabb osztályban ját- kológárda' szétesöben szó csapatokban. De ez lódást és komoly, megfon­tolt döntéseket igényelnek illetékes szervek részéről. Abban azonban most is egyetérthetünk, hogy jogo­sak azok az észrevételek, amelyek szeretnék jobban, hathatósabb eszközökkel biz­tosítottnak látni a minőségi labdarúgósport fejlődését vá­rosunkban. Bárhova, bárme­lyik egyesülethez tartozzék is Szeged minőségi labdarú­gó szakosztálya, a város va­lamennyi üzeme, intézmé­nye, az egész sportszerető közvélemény magáénak kell, hogy érezae. Labdarúgó­sportbizottságot! A vélemények egyértel­műen amellett foglalnak ál­lást, hogy a porblémák meg­oldásában jóval előbbre jut­nánk, ha a szegedi labdarú­gósport irányítását egy klub­sovinizmustól mentes, tekin­téllyel rendelkező sportbi­zottságra bíznánk. E bizott­ság teremtené meg a klubok közötti összhangot, végezné el a szükséges koordinációs munkákat. Elősegítené és előkészítené a játékosok ma­gasabb és alacsonyabb osz­tályba való jutását, szemmel tartaná az utánpótlás hely­zetét stb. Egyszóval: a sze­gedi labdarúgósportban biz­tosítaná a tervszerűséget, és a célszerűség elvének meg­valósulását. Javasoljuk az MTS Szeged Városi Taná­csának. hogy foglalkozzék a javaslattal. Szegeden 1965-ben öt sportágban voltak olyan csapatok, amelyek sikerrel szerepeltek az élvonalban. Az asztaliteniszezők, a cél­lövők, a kosarasok, a röp­labdások és a tekézők idén is ott lesznek a legjobbak között. Érdekesség, hogy a legtöbb helyen nem tarta­nak téli pihenőt a játékosok. Könnyű edzések vannak műsoron, de hamarosan mindenütt hozzálátnak a ko­moly felkészüléshez. A fent említett sportágak egy-egy jeles képviselőjétől a napok­ban megkérdeztük: mit várnak az új esztendőtói ós mit tesznek a további jó eredmények elérése érdeké­ben. Amint a válaszokból kitűnik: akadnak nehézsé­gek. Ezeknek megoldása problémát okoz a játékosok­nak és a vezetőknek egy­aránt. Márton már szeptember óta Budapesten, főiskolán tanul, s ezért nem játszik tovább nálunk. A tehetséges fiút Nagy Tiborral akartuk pó­tolni. Tibi mint katona két éven át a kaposvári NB l-es csapatban szerepelt. Nemrégiben leszerelt és úgy volt, hogy visszajön hozzánk. Sajnos, Szegeden nem tud­nak neki megfelelő állást biztosítani, s így valószínű, hogy Kaposváron marad. Lehet, hogy én sem ját­szom tovább. Munkabeli el­foglaltságom nagv, tanulok is, és ezen kívül idén már csak mint edző akarok működni. A szurkolókról a helyzet az anyagi erők cél­szerűbb és koncentráltabb felhasználását is akadá­lyozza. Senki sem akarja, hogy a labdarúgást szerető fiatalok ne tudják ezt a kedves sportjukat űzni. De más do­log, ha valaki egy középis­kolás. vagy üzemek közötti tömegsport-versenyen vesz részt, szabad időben hódol e sportágnak, mintha min­den realitás nélkül elindul egy csapat a bajnokságban, Többen szóvá tették, hogy a régi lelkes SZEAC-szur­^H^MH^H van. Helyesen állapították meg azonban levélíróink, hogy csak egy kis biztatás és tel­kesítés kellene, máris együtt lenne a „hadsereg '. Lélek­kel teli. küzdőszellemű já­ték a csapat részéről, több törődés a szurkolókkal, az egyesületi vezetőség oldalá­ról — ez az összekovácsoló­dás útja. A szurkolók igény­lik a szorosabb kapcsolatot a csapattal és a vezetőség­gel, s a tájékoztatást és a beszámológyűlések megtar­tását. Ennek az óhajnak — OLÁH JÖZSEF, az Építők tckézöjc: — Csapatom, az Építők idén ötödik lett az NB I­ben. Ez nem rossz ered­mény, mégis ennél jobbat vártunk, mert év közben a második és a harmadik he­lyen is voltunk a tábláza­ton. Most igazoltuk Sötét Józsefet a Szegedi Postásból, és vele remélhetőleg meg­erősödik az együttes. Idén tervszerűbben készülünk fel a bajnokságra, mint ta­valy. A legjobb szegedi csapatok részére kiírtuk az Építők Kupát, amelyért ja­nuár végén kezdődnek meg a küzdelmek. A mi sport­águnkban egyébként sokat számít a szerencse, s így jósolni nagyon nehéz. Min­denesetre érezzük magunkat olyan erősnek, hogy megint a táblázat első felében tud­junk végezni. Jó szereplést várok még a másik két sze­gedi NB l-es tekecsapattól, a SZAK női- és a Vasutas férfi együttesétől is. DOBÓ ANDRÁS, a SZEAC kosarasa: — 1957-ben igazoltak le a SZEAC-hoz. Ez azt jelenti, hogy a szakosztály legrégibb és legidősebb játékosa va­gyok. Fiatal a csapat és a fiatalok lendületes játékára idén is számítok. Igaz, az ősszel gyengén ment, de a két utolsó hazai mérkőzésen elért győzelemmel megsze­reztük a hetedik helyet, ami kielégítő. Nálunk a baj­nokság korán kezdődik, ja­nuár utolsó vasárnapján lesz az első forduló. Ezért nem tartunk téli szünetet, edzé­sek most is vannak. A hí­rek szerint igen jó sorsolást kaptunk, mert az esélyes mérkőzéseinket a tavaszi idényben mind itthon játsz­szuk. Ezért nagyon rá kell hajtani, hogy már a bajnok­ság „félidejére" bebiztosít­suk a bennmaradást, nehogy ősszel meglepetés érjen ben­nünket. anyagi eszközt, pénzt fel- a pártoló tagság kiszélesíté­használva, sokszor még a se érdekében is munkaidő rovására is űzve jük, a jövőben a labdarúgást. Nem tudunk egyetérteni azzal, hogy üze­mek sora. ahol alig van férfi munkavállaló, komoly anya­gi áldozattal olyan szakosz­tályokat működtet, ahol ki­zárólag csak férfiak sportol­nak. közben pedig elhanya­golják a női dolgozók sport­életének kimunkálását. Vé­leményünk: állami, szak­úgy vél­eleget kell tenni. Fontos része ennek a megfelelő klubhelyiség biz­tosítása, amely nem meg­oldhatatlan feladat. Helyesen állapították meg olvasóink, hogy a szurkolók közül egyesek botrányosan viselkednek, s ezzel csak ártanak a csapatoknak. Kí­vánatos, hogy az elkövetke­zendő sportévadban minden NAGY LÁSZLÓ, a Kender asztaliteniszezőjc: — A bajnokság hajrájá­ban nagyon feljavult a csa­pat, több értékes győzel­met arattunk, és ezzel elke­rültük a kiesést. Most mégis nem a legjobb előjelekkel készülünk 1966-ra. Kalmár MIKLÓS IBOLYA, a Kender röplabda-játékosa: — Mi sem tartunk szüne­tet, a Rókusi Tornacsarnok­ban hetenként kétszer ed­zünk. Ezek könnyű edzések, és főleg arra jók, hogy moz­gásban legyenek a játéko­sok. 1966-ra nálunk nem várható nagyobb változás. Legfeljebb arról lehet szó, hogy egy-két tehetséges fiatal bekerül majd az első csapatba. Már öt éve, hogy NB l-esek vagyunk és ez idő alatt nagyon sok nehéz =S=0=R=0=K=B=A=N= szervezeti és üzemi támoga- egyesület körültekintőbben tást a jövőben sokkal meg­fontoltabban kell adni. foglalkozzék a szurkolók és a közönség nevelésével. Bírálat menet közben Töb'oen szóvátették, hogy sportrovatunk az utóbbi idő­ben nem tárta fel időben a bajokat, nem figyelmezte­tett a hibákra, s nem élt a bírálat eszközével. A megál­lapítás helytálló. A jövőben sokkal élénkebben kell fi­gyelni a szegedi labd&rúgó­jezóst. hogy olvan tátékoso- sport eseményeit. De ehhez knt kell nevelni, akik sze­retik Szocod városát, és küz­deni tudnak színeiért. Jogos a szurkolóknak az a meg­jegyzése. hogv nagyobb kö­vetelménvt kell támasztani a minősééi keretekben snor­toló Ptn»atolrka' smmbm. még kell az is. hogy a sze­gedi sportvezetők és szak­emberek. és nem utolsó sor­ban a szurkolók is segítse­nek. Legyen meg köztünk továbbra is az őszinte és se­gítőkészséget jelentő kapcso­lat. amelv most kialakult. A vita elvi részét ezzel lezárjuk. Azért csak az elvi részét, mert a felvetett te­endők gyakorlati kivitelezé­se már más szervek fel­adata. Ami ebben az ügyben történik, arról olvasóinknak időben beszámolunk. Bízunk abban, hogy vitánk, s levél­íróink sok hasznos és figye­lemreméltó tanácsa, javasla­ta nem volt hiábavaló, s eredménye Szeged labdarú­gó-sportjának fejlődésében rövid időn belül megmutat­kozik. Berlinben ma és holnap nemzetközi kézilabdatornát rendeznek, és ezen a ma­gyar férfiválogatptt is részt vesz. * i Az NB l-es labdarúgó­csapatok idén is Tatán ala­poznak. Január 3-án hat fő­városi együttes, a Vasas, a Ferencváros, a Honvéd, az Újpesti Dózsa, a Csepel és az MTK kezdi el al edzése­ket. * Vass József régi, szegedi hosszútávfutó a harmincas években háromszor indult a kassai maratonin. Szeged és Kassa között egyszer oda­vissza kerékpáron tette meg az utat, s ha ehhez a több mint 42 kilométeres futást is hozzászámítjuk, a tíz nap alatt megtett táv óriási tel­jesítmény volt. Vass József most 60 éves és idén már­ciusban megy nyugdíjba. El­határozta, hogy nyáron ke­rékpáron ismét ellátogat Kassára, hogy szemtanúja legyen az ottani nagy ver­senynek. Az utat most is tíz nap alatt akarja lebonyolí­tani. * Bécs is megpályázza az 1972-es nyári olimpiai játé­kok megrendezését. Mint is­meretes, nemrégiben Mün­chen is kérte a rendezés jo­gát. A hírek szerint mind­két városnak komoly esélye van, mert a NOB Mexikó után majd az egyik közép­európai városban szándéko­zik a nagy versenyeket le­bonyolítani. mérkőzésünk volt, többször küzdöttünk a kiesés ellen, de mindig sikerrel. Ez az év aránylag mégis könnyűnek ígérkezik, mert az első osz­tályból az eddigi három he­lyett csak egy kieső lesz. DR. KARA JÁNOS, a Dózsa lövészcsapatának tagja: — A következő verseny­évad egyrészt nehezebbnek, másrészt könnyebbnek ígér­kezik. Előnyös számunkra azért, mert új emberekkel erősödtünk, akiket egyéves várakozási idővel igazolunk. Hátrány, hogy a Vasutas­stadion lőterét lebontották, és így nincs pályánk. Mi­vel az MHS felsővárosi pá­lyája nem áll rendelkezé­sünkre, ősszel Budapesten kellett versenyezni. Jelenleg kiegészítő edzéseket vég­zünk, tornászunk és úszunk, ezen kívül a célratartást gyakoroljuk. Ez utóbbi azt jelenti: ugyanúgy edzünk,­mintha lőnének, de a fegy­verek ninc~°nek megtöltve. A Szegedi Dózsa most azt tervezi, folyamatos beruhá­zásokkal három-négy év alatt korszerű lőcsarnokot épít, hogy ezzel enyhítse a pályahiányt. DR. SZAMOSSZEGI BÉLANÉ, a SZAK tckézöjc: — Csak nemrégiben értek véget az NB I küzdelmei, amelyben szegedi szempont­ból az SZVSE férficsapatá­nak szereplése okozott sok izgalmat. A vasutasok nehe­zen maradtak benn, de sze­replésük így is dicséretre méltó. Mi ötödikek lettünk. A msáodik helyezett csak két és fél ponttal előzött meg bennünket, tehát szoros mezőnyben értük el ezt az eredményt... Három új já­tékosunk van. akikre már komolyan lehet számítani. F.áló Mária, Farkas Ilona és Hódi Valéria közül Farkas Ilonka 1965-ben már több­ször bekerült a csapatba és mindig helytállt. Az 1966-os bajnokságban javítani aka­runk a helyezésen, és ez a célkitűzés— remélem — si­kerül. M. K. DÉL-MAGYARORSZÁG A Magyar Szocialista Munkás­párt Csongrád megyei és Szeged várost bizottsága és a tanács lapja. Megjelenik hétfő kivételével mindennap. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: dr. Lökős Zoltán. Szerkesztőség: Szeged. Magyar Tanácsköztársa­ság útla 10. Teltfon: 35-34. 30-03 Éjszakai telefon: 33-00 Kiadta a Csongrád Megyei Lapkiadó Vállaiat Felelős kiadó: Kovács László Kiadóhivatal: Szeged. Magyar Tanácsköztársa­ság útla 10 Telefon: 33-00. 31-10 (Beküldött kéziratokat nem őr­zünk meg és nem adónk vissza.) A lapot nyomla a Szegedi Nyomda Vállalat Szeged. Kárász utca 9. fNDF.X 23 -33 ~~ Terjesztik a Csongrád megy 1 postahivatalok Előfizetési dit egy hónapra 12 Ft. Előfizethető bármely postahivatalnál és kéz­besítőnél. \ OtL-M»*i Szombat, 1966. január L

Next

/
Oldalképek
Tartalom