Délmagyarország, 1966. január (56. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-04 / 2. szám
VILÁG PROLETARJAÍi EX. ••ÉÉMÉÜH ^ VILÁG PROLETÁR]. VéiMAMI Kezdődnek a zárszámadások Kétféle leltár készül a tsz-ekben — Az első közgyűlések január 15-én A földművelésügyi miniszter utasításának megfelelően a szegedi járás tsz-eiben is megkezdődött a termelés is vásárolhatnak új gépeket, egyéb termelőeszközöket. A gazdák s szövetkezeteik is A M A G Y A R SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 56. év'olyam, 2. szám Ara: 50 fillér Kedd. 1966. január 4. alapjait szolgáló állóeszkö- jiyen értelemben függetlenzök, gépi berendezések, jár- né válnak a hiteleket folyómüvek, épületek és a külön- gRó pénzügyi szervektől. Ezt féle szőlő- és gyümölcsültet- segítik elő a mezőgazdasági vények újraértékelése. Bíró termelői árak rendezéséről Jenő, a szegedi járási tanács szóló intézkedések is. Új feladatok előtt Irta: Vályi Péter, az Országos Tervhivatal elnökének első helyettese 1QCC új esztendő... A bolygók mozgáIwOO sa> s a tarsadalom mozgása nem ismeri a határnapokat. Az ilyen küszöböket magunknak állítottuk azért, hogy SJ£mot adjunk az elmúltról és számot vessünk a jövőről. Új éves tervet és új ötéves tervet kezdtünk. Akármennyire is ünnepélyes pillanat a küszöb átlépése, népünk azt szokta meg, hegy józanul, tárgyilagosan vegyük ilyenkor is fontolóra a jót, a rosszat, a nehéz íeladaWkat és a biztató jövendőt. Befejeztük ötéves tervünket. A beszámoló statisztika végleges számadatait most állítják össze, de azért nem az utolsó tized százalékok azok, amelyek az értékelést eldöntik. Mindenki láthatja, mindenki tudhatja, hogv nagyot nőttünk, nagyot fejlődtünk 1560 óta. A konszolidáció hároméves terve után rengeteg újat alkottunk, fontos szerkezeti változásokat valósítottunk meg. Az ipar korszerűbb lett. Erősen nőtt a műszaki haladást legjobban megtestesítő iparágak súlya. Nagyot léptünk előre a vegyiparban. Ez az öt év a kőolajbázison alapuló korszerű magyar petrokémia megszületésének időszaka. Jelentós földgázvagyont tártunk fel és kapcsoltunk be az ország energetikai vérkeringésébe. Nagyrészt ennek és a Szovjetunióból származó erősen növekvő kőolajbehozatalnak köszönhetjük, hogy minőségi javulás állt be öt év alatt a magyar népgazdaság energetikai hatásfokában. A gépipar progresszív területei a magyar adottságoknak legjobban megfelelő iparágak, az erősáramú elektrotechnikai ipar, a híradástechnika, a műszergyártás voltak. A könynyűipar és az élelmiszeripar jobban látja el ma a fogyasztók igényeit, tetszetősebb, jobb termékeket gyárt, mint öt évvel ezelőtt. Országunk gazdasági életében történelmi fordulatot hacoltunk végig és valósítottunk mes. A mezőgazdaságban is győztek a szocialista termelési viszonyok. Az MSZMP agrárpolitikájának eredményeként megnyílt a magyar parasztság előtt a társadalmi és gazdasági felemelkedés biztos útja. A kollektivizálás anyagi feltételeit a terv előteremtette, de ez az erők nagyarányú átcsoportosítását és összpontosítását követelte meg. Jelentősen — egyötödével-egyhatodával — nőtt a dolgozók életszínvonala. Javultak az életkörülmények, nőtt a foglalkoztatottság. a kulturális színvonal, fokozódott a műveltség a társadalom egész keresztmetszetében. Voltak az elmúlt öt esztendőnek árnyoldalai is. Ezeknek a hibáknak leküzdésére hívta fel az ország társadalmát az 1963. decemberi és különösen az 1964. decemberi központi bizottsági határozat. A hibák megjelenésének két csomópontja volt. Az egyik a termelés hatékonyságának, az önköltség csökkentésének lassú üteme, a termelés és fogvasztás sokszor hiányos összhangja. A másik az ipari és a mezőgazdasági termelés exportképességének nem kielégítő alakulása, ami szintén összefügg a termelés magas önköltségével, de méginkább a termékek minőségének, korszerűségének hiányosságaival. A gazdasági életnek ezek a negatívumai fékért k az előrehaladást, lassítják a továbbfejlődést és szűkítik gazdaságpolitikánk érvényesülésének hatóterületét. A múlt évben érzékelhetően javult a nehézségek leküzdése. A termelés emelkedésének több mint 4 5-e származott a termelékenység növekedéséből. Javult a termelés önköltsége, kezd elterjedni a takarékos gazdálkodás. A kivitel jobban nőtt a behozatalnál, javult az ipari termékek exportkéoessége. nőtt a termelésen belül a kivitel részaránya. Mindez azonban még nem elég. Nem is gondolhatta senki, hogy egy év alatt mindenhol feltárulnak a termelékeny gazdálkodás, az ésszerű takarékosság, a korszerű munkaszervezés és üzemvezetés, a piachoz — a belsőhöz és külsőhöz egvaránt — való messzemenő rugalmas alkalmazkodás tartalékai. Ezért az 1966-os év az 1964. év decemberi párthatározatok továbbvitelének és következetes érvényesítésének jegyében kell hogy folyjék. Ez a záloga a kiegyensúlyozott, nyugodt fejlődésnek a fogyasztásban és a további műszaki haladás területén egyarát. Az 1966. évi népgazdasági terv meghatározó vonása azért a termelés minőségi követelményének fokozott érvényesítése. Ez többek között azt jelenti, hogy nem az úgynevezett teljes termelési érték előírt növelését tekintj/k a fő célnak, hanem azt. hogy a megrendelőket — tehát a belkereskedelmet, a beruházókat, a kooperációs partnereket — minél teljesebben és pontosabban elégítsék ki a szállítók. Ez a szervezett, folyamatos termelésnek a feltétele és elengedhetetlen tényezője annak is, hogy a feleslegesen felduzzadt és jelentős társadalmi munkára fordítást lekötő készleteket ésszerű keretek között tarthassuk. Tovább erősítjük azokat az előnyös szerkezeti mozgásokat, amelyekről fentebb szóltunk és amelyek a termelés gazdasagosságát fokozzák és növelik expanziós lehetőségeinket a külső piacokon. Az átlagos 4—6 százaléknál gyorsabban, mintegy 10 százalékkal nő a vegyipar termelése, a híradástechnikai és a műszeriparé pedig 7—3 százalékkal. Míg a szénfelhasználás részaránya csökken a szükségletekkel összhangban, a kőolajtermékek és a íöldgázfelhasználás részesedése erősen növekszik. A végrehajtandó fogyasztói árcsökkenések következtében nőni fog ruházati cikkek iránti kereslet, és ez jelentős feladatot állít a textilipar elé. A mezőgazdasági termelés anyagi alapját a növekvő gépállománnyal és a javuló műtrágya és növényvédőszer ellátással összhangban a terv előirányzatai biztosítják. 1966-ban például egynegyedével több műtrágyát állit elő a hazai ipar, mint az elmúlt évben. Az állati termékek felvásárlási és fogyasztói árának jelentős növelésétől azt várhatjuk, hogy az állattenyésztés feltételei a közösben és a háztáji gazdaságokban lényegesen javulni fognak. Ez a közellátásban okoz előnyös változást és a szarvasmarha-kivitelt is elősegíti majd. A munka termelékenységének növelésén alapul ebben az évben is az ipari termelésnövekedés 80 százaléka. Ezzel összhangban 1966-ban a munkások és alkalmazottak reálbére 3,5 százalékkal nő, a parasztságé hasonló mértékben, A nyilvánosságra hozott ár- és bérintézkedések következtében azonban ez az általános 3,5 százalékos növekedés erősen differenciálva érvényesül. A kis jövedelmű családok zömére és néhány, eddig elmaradt bérszintű dolgozórétegre jut az életszínvonal emelkedés nagy része. Lesznek olyan, főként magasabb jövedelmű dolgozók, akiknél most bizonyos jövedelemcsökkenés áll elő. Az 1966-os beruházások már az új, a harmadik ötéves terv létesítményeit gyarapítják. Üzembe lép egyebek között a békéscsabai konzervgyár, a bajai hűtőház, több állami áruház (köztük a szegedi), szálloda és ugyanakkor megkezdenek egy sor új beruházást is, olyanokat, mint a 400 kv-os magyar—szovjet villamos távvezeték, a lábatlani papírgyár, a miskolci házgyár, a nagykőrösi és a debreceni konzervgyár. Az ötéves terv megalapozó számításai egyébként már elkészültek. Az Országos Tervhivatalban s a minisztériumokban is folynak már egyeztető megbeszélések a megyei tanácsokkal is. Minden KGST országgal egyeztettük a gazdasági együttműködést és a kölcsönös áruforgalmat. A vezető állami és pártszervek már több alkalommal foglalkoztak a terv különböző kérdéseivel. Az összefüggő javaslat néhány hónap múlva kerül az ország közvéleménye elé. Egyszóval a befejező munkák folynak a harmadik ötéves terven, a körvonalak viszont már véglegesen kialakultak. A következő öt év további erőteljes gazdasági fejlődés időszaka lesz, iparban, mezőgazdaságban, közlekedésben. A termelés minőségi jellemzőinek gyors javulását akarjuk továbbra is fő feladatként magunk elé állítani. A beruházásokban kiemelt szerep jut a termelő beruházásoknak, ezek között is a korszerűsítő, a meglevő üzemeket bővítő jellegűeknek. A külkereskedelem terve olyan, hogy erősen támaszkodik a szocialista országokkal való gazdasági együttműködés fokozására. Külkereskedelmünk kétharmada velük bonyolódik le, de emellett széles teret enged az áruforgalom növelésére más társadalmi rendszerű országokkal is. U a az egész nép közös erőfeszítéséből * valóban tovább tudjuk javítani a termelés hatásfokát, akkor a következő öt évben jelentős életszínvonal-emelkedéssel számolhatunk városon és falun is. Mindebben nagy szerep jut a gazdaságirányítás most kidolgozás alatt álló reformjának, amely meggyőződésünk szerint új, eddig nem érvényesülő alkotó erőket szabadít fel és állit a gazdasági továbbhaladás szolgálatába. Az ország népe bizakodva és várakozással tekint új gazdasági terveink elé. Ha mindannyian akarjuk és mindannyian egyaránt munkálkodunk, az 1966-os esztendő és az induló ötéves terv újabb sikereket, az ország életének, népe jólétének, kultúrájának további emelkedését hozza magával. Ma kezdődnek az indiai-pakisztáni tárgyalások Dobi István újévi köszöntője Szovjet és bolgár testvérvárosunk üzenetei ,íí!j, 1966-ba: a „munka lován" mezőgazdasági osztályának terv és statisztikai csoportvezetője mondotta el, hogy ezt az alapos felkészültséget igénylő munkát járásunkban hat bizottság december Ezzel a nagy munkával párhuzamosan folytatják a tsz-ekben a zárszámadások előkészítését is. 28-án az újszentiváni Üj Ütemterv szerint a zárszámÉlet Tsz-ben kezdte meg. adásokhoz szükséges általáHétfőn pedig már Bordány- nos leltározások január 5-ig ban, Rúzsán, Algyőn, Sán- járásszerte befejeződnek. Jadorfalván és Csengelén foly- nuár 12-én pedig pénzügyi, tatták. Január 31-ig a gépi mezőgazdasági vezető szakberendezések, eszközök, jár- emberekből álló bizottságok művek értékelését be is fe- megkezdik már a kész zárjezik. Ezt követően a közös számadások, mérlegek íelülépületeket, majd pedig má- vizsgálatát. Terv szerint jajusban a különféle ültetvé- nuár 15-én az újszentiváni nyek valóságos értékét álla- Üj Élet és a gyálaréti Kompítják meg. S ezután szomol tsz-ekkel kezdik a javaslatot tesznek a szük- mérlegek megerősítését, álséges évi amortációs alap lamilag történő jóváhagyáösszegének nagyságára. sát. S ezt a munkát a járás A szövetkezeti gazdák kö- 78 közös gazdaságában febrében az a vélemény alakult ruár 10-ig be is fejezik. Időki, hogy erre a fontos gaz- közben folynak majd a tszdasági intézkedésre —amor- ekben, tsz-csoportokban a tációs alapok létesítésére a tsz-ekben — már korábban zárszámadó közgyűlések is. Végleges adatok még seis szükség lett volna. Így a hol nincsenek, azonban már folyamatos, céltudatos tarta- bizonyos: 1965-ben ismét lékolás révén több tízmillió forinttal nölehelővé válik, hogy a tsz- vekedtek a tsz-ekben a terek különféle állami hite- melést szolgáló, fel nem lek igénybevetétele nélkül osztható közös alapok. Fehér Lajos beszéde Gödöllőn Hatvannegyedik városunk A Népköztársaság Elnöki Tanácsának határozata Gödöllő községet január elsejével járási jogú várossá nyilvánította. Az ország 64. városa tanácsának ünnepi alakuló ülését hétfőn az agráregyetem nagytermében rendezték meg. Az ünnepségen megjelent Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Kiss Károly, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára, Tausz János belkereskedelmi miniszter, Cservenica Ferenc, a Minisztertanács tatácsszervek osztályának vezetője, valamint a Földművelésügyi Minisztérium, a Fővárosi Tanács és a megye városainak képviselői. Az ünnepi ülést Varga Péter, a Pest megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke nyitotta meg, majd Nemes István, a gödöllői városi pártbizottság titkára mondott beszédet. Ezután Fehér Lajos emelkedett szólásra. Részletesen szólt gazdasági életünk időszerű kérdéseiről. I cél: hatékonyabb termelés A nyilvánosságra hozott intézkedések fő célja: ár- és bérrendszerünk olyan irányú változtatása, hogy jobmelésben használt iparcik- mint a nyugdíj, öregségi sekek ára pedig viszonylag gély és családi pótlék összemagas. Az eddigi árak na- ge messze alatta marad az gyon sok terméknek, különösen az állati termékeknek még az önköltségét sem fedezték. A húst és a tejet a szövetkezeti gazdaságok többsége ráfizetéssel termelte. A régi árrendszer torzít — A mezőgazdaság által használt ipari eredetű anyagok, beruházási eszközök árának 1958-tól 1964-ig bekövetkezett 27 százalékos emelkedését és o termelőszövetkezetekben ennek révén támadt többletköltségnek csak mintegy kétharmadát pótolja — kerülő úton — az érvényben levő, egyébként is bonyolult állami támogatás rendszere. A gépeknek a múlt év elején végrehajtott mintegy 20 százalékos nettó árcsökkentése után is még mindig magas a gépek ára. — Főleg az árrendszer torzító hatásának következménye az is, hogy a mezőgazdaság szerepe eddig a népgazdaságban lényegesen kedvezőtlenebbnek mutatkozott, mint ahogy az a valóságnak megfelel. Fehér Lajos röviden szólt azokról a nézetekről is, amelyek a városi lakosság körében a parasztság életszínvonaláról elterjedtek. Számban, hatékonyabban ösztö- adatokkal bizonyította, hogy nözzön a termelési feladatok megoldására, fejlődésünk gyorsítására, mind az iparban, mind a mezőgazdaságban. Tehát fokozza a népgazdaság fejlődésének ütemét, s ennek révén megteremti az életszínvonal gyorsabb emelkedésének alapját és fő feltételeit. Még részletesebben beszélt arról, miként érinti mindez a falut. — A pártnak, a kormánynak, és mindnyájunknak alapvető feladata őrködni azon, hogy a munkás-paraszt szövetséget ne veszélyeztessék zavaró hatások, elosztási problémák, jövedelmi viszonyok, pillanatnyi gazdasági érdekek. S ha vannak, valamilyen oknál fogva kialakultak ilyen gátló tényezők, azokat fokozatosan elhárítsuk. — A két nagy termelő osztály baráti szövetségét jelenleg egy valóságos és egy vélt ellentmondás zavarja. A- egyiknek, a valóságos ellentmondásnak fő oka és forrása jelenlegi árszínvonalunkban van. Mezőgazdasági árrendszerünk ma már elavult. A mezőgazdasági lera többség jövedelme, valaipari dolgozókénak. Bár a parasztság életkörülményei több vonatkozásban közeledtek a bérből és fizetésből élőkéhez, és a második ötéves terv időszakában a parasztság reálfogyasztása 13— 14 százalékkal emelkedett, országos átlagban életszínvonala még mindig csaknem 20 százalékkai alatta van a munkás-alkalmazotti népességének. Együttes fejlődésben — A keresetben, a szociális juttatásokban meglevő jelentős különbségek idézik elő, hogy a fiatal munkaerő nem marad a falun. Az ország érdeke követeli, hogy megállítsuk a falu elnéptelenedését, kedvezőbb feltételeket teremtsünk a mezőgazdasági termelés növeléséhez. — A következő néhány esztendőben a jövedelemelosztás központi szabályozásánál egyik fő követendő irányelvünk az, hogy társadalmunk két alapvető osztályának, a munkásságnak és a parasztságnak az életviszonyai úgy fejlődjenek, hogy eközben a parasztság életszínvonala fokozatosan közeledjék a munkásosztályéhoz. Nagygyűlés a Kubai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából A Magyar Szocialista Mun- Garcia Lazo kubai külkereskáspárt budapesti bizottsága kedelmi miniszterhelyettes is. és a Hazafias Népfront buda- A himnuszok után Borbély pesti bizottsága hétfőn a Sándor, a Csepel Vas- és csepeli Sportcsarnokban Fémművek pártbizottságának nagygyűlést rendezett a Ku- titkára üdvözölte a nagygyűbai Köztársaság nemzeti ün- lés részvevőit, majd Méhes nepe. a kubai forradalom Lajos, az MSZMP Központi győzelmének hetedik évfor- Bizottságának tagja, a KISZ dulója alkalmából. Megje- Központi Bizottságának első lent és az elnökségben fog- titkára mondott beszédet. Béláit helyet Nemes Dezső és széde után a nagygyűlés Somogyi Miklós, az MSZMP részvevőinek meleg ünnepiéPolitikai Bizottságának tagja, se közben Rafael Farinas dr. Lévárdi Ferenc, nehéz- Lumpuy, a budapesti kubai ipari miniszter, Szarka Ká- nagykövetség ideiglenes ügyroly külügyminiszter-helyet- vivője lépett a mikrofonhoz, tes, Szépvölgyi Zoltán, a bu- Az ünnepi beszédek eldapesti pártbizottság titkára, hangzása után a gyűlés az továbbá társadalmi életünk Internacionálé hangjaival ért számos más képviselője, részt véget. Az ünnepség második vett a nagygyűlésen a ha- részében művészi műsor közánkban tartózkodó Herminio vetkezett. (MTI)