Délmagyarország, 1965. december (55. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-19 / 299. szám

Fock Jenő elvtárs nyilatkozata tefnvonalnak a kérdésben szereplő novkedését. így, az említett kétmillárd forint bér- és nyugdíjemelésen felül a munkateljesítmények és a munkások és alkalmazottak szamának mintegy 38 ezer főnyi növekedésével összhangban, körülbelül 2,3 milliárd forinttal emelkedik a bérből és fizetésből élők keresete. A különböző szociális juttatások növekedése az 1965 júliusában felemelt családi pótlék egész évi hatása szintén reáljövedelem-növelő tényező. Mindez 3,5 százalékkal. összesen több mint 4 milliárd forinttal növeli a bérből és fizetéböl élők reáljövedelmét. A termelékenység gyorsabb növelésével további terven kívüli lehetőség nyílik arra, hogy a központilag elhatározottakon túl, az üzemek bérkorrekciókat hajtsanak végre. Ezt szolgálja az is. hogy a vállalatok a tartős létszámcsökkentéssel megtakarított béralapnak 75 százalékát fordíthatják a dolgozók fizetésének növelésére, valamint jutalmazására, az eddigi 50 százalék helyett. Az üzemek az eddiginél jobban érdekeltek az export növelésében és az import csökkentésében. Ez remélhetőleg ugyancsak azt eredményezi, hogy béremelésre és jutalmazásra is felhasználható terven felüH öszszeghez jutnak. kérdés: A húsárak emelése nyilván módosítja a háztartások étrendjét. Hogyan elégítjük ki a más élelmiszerek Iránt várhatóan megnövekedő igényeket? VÁLASZ: Terveink szerint, 1966-ban A disznó- és marhahús az ideinél körülbelül 30—40 fogyasztásának várható százalékkal több baromfit csökkenését mindenekelőtt juttatunk a hazai fogyasztóktöbb tojás és baromfi fo- nak. gyasztásával lehet pótolni. Ami a zöldség- és gyüIntézkedéseket teszünk, hogy mölcsellátást illeti, joggal e cikkekből megfelelő legyen reméljük, hogy közepes időaz ellátás, és az emelkedjenek. árak ne járás mellett az ideinél Jelenleg legalább 30 százalékkal namindkét cikkből elég jelen- gyobb lesz a zöldség- és gyütős exportunk van. A mar- mölcstermelés; ennek követhahús a tőkés piacokon jó keztében az ez érthez képest exportcikkünk, ha ebből töb- csökkenni fognak az árak. A bet tudunk exportálni, a ba- hazai ellátás követelményeit romfi és a tojás kevésbé a cikkek exportjánál is légazdaságos exportjának nvGfresen 1ohbar figyelembe csokkentesevel, ez utóbbiak- ... . , .. ból jobban el tudjuk látnia vesszük, mint ebben az eszhazai piacot tendőben. KÉRDÉS * A tájékozta (óból kitűnik, hogy a jövő ért bérés árintézkedések zöme csak február 1-töI. egy részük még később kerül bevezetésre. Mi indokolja, hogy, az eddigi gyakorlattól eltérően, már most nyilvánosságra hozták a tervbe vett intézkedéseket? TAL ASZ: zsír árának emelkedéséről etArintézkedéseknél ez való- terjedt híreket cáfoltam, ban szokatlan. Űgy gondol- mert ezek a híresztelések aktuk azonban, hogy helyes, ha kor sok helyen bizonyos méréves tervünk nyilvánoságra tékű felvásárláshoz vezettek, hozatalakor teljes összefüg- Mivel határozatok akkor még gésükben a dolgozók elé nem voltak, beszédemnek ez tárjuk szándékainkat. A a része csak rövidítve ke•észletes árjegyzékek — ahogy rülhetett nyilvánosságra. Az már említettem — csak a ké- enyhén szólva nem szerensőbbiekben készülnek el és esés rövidítés, sajnos, félrecsupán a bevezetés napján értésekre adott alkalmat, kerülnek nyilvánosságra. amelyeket csak most. a dönA Központi Bizottság no- tések közzétételével oszlatvemberi ülésén, a gazdaság- hatunk el. Irányítás reformjával kap- Népünk felnőtt, öntudata csolatban, már nyíltan szól- erősödött. Joggal bízunk abtunk életszínvonal-politikánk ban. hogy meg fogja érteni iránvelveiröl és a nyilvános- intézkedéseink célját, amely ságra hozott beszámoló is a népgazdaság továbbfejleszemlítí az ár- és kereseti ará- tését, a dolgozó nép érdekenyok fokozatos megváltozta- it szolgálja. A pártnak és a tásának szükségességét. A kormánynak az a kérése, tiszaszederkényi gyáravató hogy járuljon hozzá minünnepségen összegyűlt több den dolgozó jövő évi terezer hallgató előtt én már vünk hiánytalan megvalósínvillan beszéltem az ármó- tásához, munkája hatékonydnsításokra vonatkozó, akkor ságának fokozásával, a termár jórészt kialakult elkép- meles újabb sikereivel zeléseinkről. Viszont a fejezte be nyilatkozatát liszt, a kenvér, a cukor, a Fock Jenó (MTI) Szovjet vendégeink az Orion gyárban A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége szombaton délelőtt az Orion Rádió- és Villamossági Vállalathoz látogatott A delegációt vezetó P. J. Seleszt az SZKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, az Ukrán Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára Vass Istvánnénak, az országgyűlés elnökének, Berecz Bertalan kohó- és gépi peri miniszterhelyettesnek. továbbá G. A. Gyenyiszov budapesti szovjet nagykövetnek a társaságában érkezett az üzembe. A látogatók Venkó Gyula vezérigazgatónak a tanácsteremben tartott tájékoztatója, majd pedig a munkahelyeken szerzett, személyes tapasztalatok alapján részletesen megismerhették híradástechnikai iparunk egyik legfontosabb gyárának munkáját, itthon és külföldön egyaránt, elismert, kitűnő termékeit. Fogadás a szovjet nagykövetségen G. A. Gyenyiszöv, a Szovjetunió budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete szombaton este fogadást. adott a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa küldöttségének tiszteletére. Részt vett a fogadáson Kállai Gyula, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Komócsin Zoltán, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai; dr. Korom Mihály, a Központi Bizottság titkára. Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke. Vass Istvánné. az országgyűlés elnöke, Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára Németh Károly, a budapesti pártbizottság első titkára. Kovács Imre élelmezésügyi miniszter, dr. éeresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke, Erdélyi Károly és Böjti János külügy m i niszter-h el yettesek; megjelent az Elnöki Tanács több tagja, sok országgyűlési képviselő, politikai és társadalmi életünk számos ismert képviselője. Részt vett a fogadáson a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. A szívélyes hangulatú találkozón P. J. Seleszt a szovjet küldöttség vezetője és Kállai Gyula pohárköszöntőt mondott. (MTI) Év végi beszélgetés az épitőiparról Évtizedek a betegek mellett Egész megjelenése megnyerő, bizalomgerjesztő. Az ósz haj alól kedves, nyílt arc mosolyog. A mosoly nem hervadt le az évek, évtizedek múlásával a fájdalmak hallgatása. enyhítése közben sem. Nem orvosról van szó, hanem hűséges segítőtársról: Frits Ferencné körzeti ápolónőről. Tütuilád — Mint fiatal lány laborasszisztensnő voltam — mondja. — Nagyon izgalmas volt a laboratóriumban a vizsgálatak után várni az eredményt. De már szerettem volna akkor is közelebb kerülni magához a beteghez. így azután szülésznő lett. Nem is tudja már megszámolni, hogy hány gyereket segített a világra, hány vajúdó asszony mellett állt. hol kedves szóval, hol szakmai tudásával segítve. Multak az évek és Szegeden az elsők között, hét évvel ezelőtt körzeti ápolónő beosztást kapott. Ohindiq. a. káttei&en Nehéz volt megszoknom, hogy a születések öröme után körzeti ápolónőként mindig betegséget, szomorúságot találtam. De aztán rájöttem, itt a betegeknek még nagyobb szüksége van rám. Nem könnyű a körzeti ápolónők munkája. Frits Ferencné páldául minden reggel 7 óra előtt már a Hunyadi János sugárúti körzeti rendelő intézetben van. Beadja az injekciót a munkába siető cukorbetegeknek. Aztán előkészíti a műszereket, s mire az orvos megérkezik, már minden rendbe várja. A rendelés végén pedig előkerül a kerékpár, és a megadott címek alapján hóban, fagyban hőségben járja a rendelőhöz tartozó körzetet. Táskája állandóan tömve gyógyszerrel kötszerrel. Most különösen sok munkája akad, mert sok az influenzás beteg, és eléggé gyakori a tüdőgyulladás is. 'Rizaíomma.l udljált — Sok az Idős, magáramanadt betegem — mondja. — Nemrég érkeztem meg egy 87 éves bácsitól, akinek még tavaly eltört a lába, s nehezen gyógyul be. Kötöztem és elláttam a szükséges gyógyszerekkel is. Ennyit mond az ápolónő. A betegek és a felettesei azonban másról is beszélnek. Például arról, hogy augusztusban hetekig tört lábbal, szinte vonszolva magát végezte munkáját. Tudta, hogy bizalommal várják betegei. Azok, akik az ö személyéhez szoktak. Mert bizony ilyen is van. Gyorsabban gyógyul a beteg, ha bizalma van ápolójához. Arról is beszélnek a betegek és ismerősök, hogy Prits Ferencné nem egyszer ennivalót vitt a magukra hagyott öregeknek, kiváltotta a gyógyszerüket vagy felkereste. értesítette a hozzátartozóikat: jöjjenek látogatni, a beteghez. Frits Ferencné hivatásának szeretetét „beoltotta" a családjába is. Három lánya közül kettő gyógyszerész lett, ők így akarnak segíteni a betegeken. Mert édesanyjuktól gyakran azt is látták, hogy este 8-kor felkelt a családi vacsora mellől és elment még fájdalomcsillapító injekciót adni egy-egy súlyos betegnek. fxidden... [..Előkerül a nagy egészségügyi táska, rendben bekészítve már a gyógyszerek, kötszerek. Frits Ferencné körzeti ápolónő épp oly frissen, mint évtizedekkel ezelőtt elindul a betegekhez, hogy odaadással teljesítse hivatását Horuczi Mária 1961. január: a szentesi erőtakarmánygyár építkezésének megkezdése. 1965. december: a szegedi Odessza-lakónegyed befejezése. És közöttük? — Több mint háromezer lakást, több mint száz tantermet, sok mezőgazdasági üzemet, falusi kultúrházat, több fürdőt építettünk a megyében. Elkészült Szegeden a kábelgyár, a gumigyár, a megyei párt- és tanácsház; a kendergyár, a szalámigyár rekonstrukciója. Szentesen a ruhaüzem és a Kontakta; Makón a gépgyár, Vásárhelyen a kötöttárugyár bővítése. Pedig ezek csak kiragadott példák, ha a legjelentősebbek is abból a sorból, ami az ÉM Csongrád Megyei Építőipari Vállalat munkája nyomán épült a második ötéves tervben — mondja Sípos Mihály, az igazgató. A termelési eszközök fejlődése — Az idén volt tízéves a vállalat, s az Odessza-lakónegyedben adtuk át nyáron az azóta épült ötezredik lakást. 1955-ben 83 millió forint értéket termelt nyolcszáz építőmunkás, tíz év múlva, 1965-ben 395 millió forint értéket 2400. Szeged és Csongrád megye, valamint a vállalat fejlődésének meggyorsulása egybeesik: a második ötéves terv idején váltunk igazán ütőképes nagyvállalattá. 1960-hoz képest az építőipari termelés 1965-re 54,7, a termelékenység 15,5. a munkáslétszám 34.1 százalékkal növekszik előreláthatóan. A jellemzés egyértelmű. Évtizedek óta nem láttunk annyi építkezést, mint az utóbbi években. S még valamit nem láttunk azelőtt: annyi építőipari gépet, mint most. — A számszerű növekedést természetesen a termelési eszközök fejlesztése alapozta meg elsősorban. Az ötéves tervben épült fel a Dorozsmai úti központi telep. az első ilyen jellegű „építőipari üzem" az országban. A magunk részére építettünk munkásszállót Szegeden és Makón, valamint Szegeden kényelmes irodaházat kulturális létesítményekkel. Kaptunk továbbá igen sok korszerű, jól használható gépet. Gépesítettük a betonkeverést és csaknem valamennyi nehéz fizikai munkát. Az egy munkásra jutó gépi erő száma közel kétszeresére emelkedett Új anyagok, technológiák Hallhatnánk erről egy kissé bővebben? — Mondok néhány „kézzel fogható" adatot. Á géppel végzett földmunkák aránya 19C0-ban 9,1, 1965-ben 56.8. Azelőtt ismeretlen volt a gépi vakolás a vállalatnál, most aránya 45.4. A géppel végzett meszelés, festés 4.2ről 38.4-re. a gépi parkettgyalulás 33,9-ről 94,8 százalékra emelkedett. Kotrógépek, szalagok, daruk, gépkocsik sokasága könnyíti meg az építőmunkások dolgát, s mivel ebben az időszakban több újfajta anyag is meghonosodott, az építőipari technológiák is fejlődtek. Mit tudna erről mondani ? — A téglablokkos építkezésnek igen nagy haszna, hogy az Odessza-lakónegyed építkezésén be tudtuk vezetni a folyamatos építésszervezetet. Ez, ha még nem is sikerült tökéletesen, egyszerűsítette. gyorsította a munkát. Növekedett a beton- és vasbeton-szerkezetek, födémek száma. A második ötéves terv előtt nem volt feszített födém, most pedig az összes födém 40,5 százaléka ebből készül. Áttörés" a termelékenységben A második ötéves terv legfontosabb esztendeje az építőiparban is 1965 volt. Hogyan lehetne az idei munkát jellemezni? — Ügy gondolom, hogy a mennyiségi fejlődés betetőzéseképpen 1965 a stabilizáció és a minőségi munka javításának jegyében telt el, Termelékenység tekintetében ugrásszerű fejlődést értünk el: november közepéig anynyi munkát végzett egy építőipari munkás, mint tavaly egész esztendőben. Érték szerint még így sem teljesíthetjük a tervet, ami annak tudható be, hogy állandó munkáshiány akadályozta a termelést. Miben mutatkozik meg az elmaradás? — Az 1965-re előírt 117 átadás közül 4—5 átcsúszik a következő évre. Egyébként elmaradás inkább csak az úgynevezett átmenő építkezéseknél fordul elő. A lakástervet december végéig maradéktalanul teljesítjük, a kiemelt beruházások terveit szintén. A gumigyárban már a harmadik évnegyed végére befejeztük az idei évre szerződött munkákat. — Az idén vezettük be építkezéseinken az ömlesztett cement felhasználását, ami gazdaságosabb, mint a zsákolt cement A központi telepen betongyárat helyeztünk üzembe, s máris innen szolgáljuk ki a szegedi munkahelyek hetven százalékát. A folyamatos építésszervezetet az Odessza-lakónegyedből- átvittük a Bécsi körúti építkezésre, ahol szintén téglablokkból építjük a házakat. Jobb adottságok, jobb munka A harmadik ötéves tervet jobbára a mostanival azonos körülmények között kezdi meg a megyei építővállalat, mégis miben kell, elsősorban előrelépnie? — A cél a gazdaságos, termelékeny munka. Ezért a munkahelyeket tovább összpontosítjuk, lerövidítjük az átfutási időket, megjavítjuk a termelés előkészítését, a programozást. Ezek alapvető követelmények máris, s még inkább azok lesznek. A jövő év elején tanfolyamot rendezünk a műszaki dolgozók számára, hogy jobban elsajátítsák a munkahelyi szervezés, a gazdálkodás, a bérpolitika, az emberekkel való bánásmód, a munkásvédelern módszereit, eszközeit. Feladataink elvégzését elősegíti majd az eddiginél nagyobb vállalati önállóság is, 1966ban valószínűleg csak két mutatónak kell „hivatalból" eleget tenni. E kettő: a kiemelt beruházások átadási ideje és a kötelező nyereség befizetése. A gazdálkodás* még a bérgazdálkodás is, egyedül ránk tartozik majd, s mi szabjuk meg, hogy értékhatáron alul milyen munkák elvégzését vállaljuk. — Jelenleg a jövő ért munkák nyolctized részére megvan a kijelölésünk, s ezek közül 230 millió forint értékűre le is szerződtünk. Sajnos, több jövő évben induló építkezésnek gyenge az előkészítése, a tervdokumentációk egy részét sem kaptuk még meg. A harmadik ötéves tervben ismét több jelentős beruházás kivitelezésében veszünk részt. Már 1966-ban hozzákezdünk például itt Szegeden a Patyolat. a tejüzem, a fémipari és a szerszámkovács ktsz üzemházainak építéséhez. Később tovább építjük a gumigyárat. a kábelgyárat, a konzervgyárat. Állami költségvetésből lényegében ugyanannyi lakást építünk, mint 1961—1965 között, viszont a magánerőből épülő többszintes társasházak építéséből is kivesszük a részünket. Es mit hozhat a vállalatnak az új tervidőszak még? — A harmadik ötéves terv 20—25 százalékkal nagyobb feladatokat ír elő számunkra, s ezt a termelékenység fokozásával, a gépesítés fejlesztésével és a korszerű építésszervezés elterjesztésével kívánjuk végrehajtani. Idén megkezdtük egy hatalmas, 840 személyes munkásszálló építését, s amint. Trautmann elvtárs, az építésügyi miniszter legutóbb Szegeden kijelentette, az ötéves tery végén megkezdhetjük a házgyár építését is. Ezek összességükben lehetővé teszik a vállalat számára. hogv a jobb adottságok között jobb munkát is végezzen. Fehér Kálmán \JÁlas<zotnaU az UtttéUeseU. »IG4Z MIHÁLY IGAZSÁGANovember 26-án cikket írtunk Igaz Mihály postai dolgozó panaszairól. Problémáit 5 mondta el és irataival bizonyította. A beteges embernek könnyebb munkavégzést javasoltak orvosai. Ügyében sok huza vona történt, s végeredményben nem jutottak közös nevezőre feletteseinek intézkedései és Igaz Mihály elképzelései. A Szegedi Postaigazgatóság vezetője az ügyet megvizsgálta és annak eredményéről szerkesztőségünket is értesítette. Elmondja az igazgató. hogy Igaz Mihály ügyével kapcsolatban eddigi intézkedéseiben is a segítő szándék vezette, s nem csupán rajta múlott a teljes megoldás. Több munkakört maga a panaszos sem- fogadott el, pedig azt előzően megfelelőnek tartott, sőt kért is, mint például a hírlapárusító beosztást. Jelenleg azonban véglegesen megoldottnak látszik Igaz Mihály ügye. ..Miután táppénzes betegségéből felgyógyult, — írja az igazgató — december elsejétől, vele egyetértésben a Szegedi 1. sz. postahivatalnál felvevői tiszti munkakörben foglalkoztatom. Bére az üzemi jutalommal együtt körülbelül 1430 forint lesz ... Végezetül szeretném az újságcikkben közölt 650, illetve 700 forintos fizetésről szóló megjegyzést helyesbíteni, mivei a postánál fennálló bérezési szabályok szerint az csak a bér egy része, ahhoz járul még a kórpótlék jellegű. úgynevezett rangbér, amely a jelen esetben 710 forint. A munkaköri bér és a rangbér együttes, összege képezi a postai dolgozó fizetését. Ezen felül Igaz Mihálynak lehetőséget adtam egy tanfolyam elvégzésére, amely után bére havi 90 forinttal fog emelkedni. Vasárnap, 1965. december 19. QÉL-MAGÍARQRSZAQ 3