Délmagyarország, 1965. december (55. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-19 / 299. szám

Fock Jenő elvtárs nyilatkozata o o • •» w e • a jovo evi a jövő évi MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjához, a Miniszter­tanács elnökhelyetteséhez: Az 1966. évi és a har­madl : Ötévé* népgazdasági tervvel, valamint a Jövő évi ér- és bérintézkedésekkel kapcsolatban az MTI é« a Népszabadság kérdésekkel fordult Fock Jenőhöz, az KÉRDÉS: Kérjük Fock elvtársat. adjon áttekintést a jövő é\i terv főbb céljairól és az ezzel kapcsolatos ten­nivalókról. VÁLASZ: termelés növekedésének Mindenekelőtt arra szeret- mintegy 80 százalékát a tér­ném a figyelmet felhívni, melékenység emelésével biz­hogy 1986. évi tervünk ki- tosítsuk. Ezt segíti a k(^8b-| dolgozáainál messzemenően bi években beszerzett sok új figyelembe vettük az idei termelési eszköz, a modern terv végrehajtása során szer- gyártási eljárások beveíeté­zett sokoldalú tapasztalato- « korszerű anyagok kat. Ez évi tervünket — az mind szélesebb körű felhasz­országunkfit ért természeti nálása. A dolgozók szilár­csapások, kedvezőtlen körül- duló munkafegyelme, lendü­mények ellenére — eredmé- letel munkája, növekvő tu­nyesen zárjuk. Ebben jelen- dása biztos alapot ad a mind Iő« szerepe van annak, hogy nagyobb önállósággal felha­a dolgozók és n vezetők tel mázott vállalati vezetés­megértették a párt múlt évi nek arra. hogy biztosítsa a decemberi határozatát. Az termelékenység kívánatos év folyamán sikerült az ed- növekedését, diginél jobban ráirányítani Noha a termelés összeté­a figyelmet az export, fon- tele a korábbi évieknél job­tossagara. Ez egyebek között ban megfelel az igényeknek, megmutatkozik abban, hogy a termékek egy része még — a korábbi évektől eltérő- mindig készletként — rész­en — az Ipari termelési terv ben felesleges készletként — túlteljesítésének mintegy halmozódik fel. 1965-ben le­kétharmada exportálható lassult az ilyen készletek termék. A népgazdaság igó- növekedést üteme. Intézke­nyo azonban az export to- déseink eredményeként az vábbi fokozását. követeli előző esztendőkben felgyü­meg. Ezért az új évben e lemlett felesleges termékek vonatkozásban még nagyob- egy részét értékesítették, bak teendőink. Vonatkozik ez elsősorban a Az Ipar termelési terve, belkereskedelemre, ahol az véleményem szerint, túltel- elfekvő készletek mintegy 90 jesíthető. Ez azonban váltó- százalékát értékesítették zatlanul csak ott kívánatos, csökkentett áron. Ez a la­ahol a többtermelés népgaz- kosságnak több mint 1 mil­dasági Igényt elégft ki, s Hnrd forint megtakarítást mindenekelőtt az export nö- Jelentett, velősét szolgálja. Emellett 1966-ban további lntézke­nzonban, különös tekintettel déseket teszünk a készletek a kormány által hozott ár-, alakulásának szabályozásá­bér- és egyéb Intézkedések- ra, elsősorban a feleslegek re, szeretném hangsúlyozni keletkezésének meggátlásé­a belső ellátás fontosságát ra. Ennek fő eszköze, hogy ls. 1966-ban minden való- helyesen, megalapozottan szfnűség szerint szükség lesz mérjük fel az Igényeket, a olyan Intézkedésekre, ame- termelés rugalmasan köves­lyek a tervezésnél figyelem- se a szükségletek változé­be nem vehető, de minden sát. Azokat a korábbi évek­bizonnyal bekövetkező fo- ben felhalmozódott és ez év gyaszlásl Igénymódosulások végéig feltárt ipart termelői kielégítését szolgálják. készleteket., amelyek a to­Az idei tapasztalatok azt vábbiakhnn sem értékesíthe­mutatják, hogy a munkatér- tők, a költségvetés terhére melékenység gyorsabb növe- kt fogjuk selejtezni. A bel­lésének lehetőségeit nem kereskedelemben a Jövőben merítettük ki. Indokolt, Is folytatjuk a leszállított hogy 1960-ban la, az ldet- áru kiárusításokat, hiszen a hez hasonlóan, a termeié- legjobb tervezés és lgényfel­kenvség emelése legyen a mérés mellett ls mindig termeiéi növelésének fő for- lesznek olyan áruk, amelyek ráca. Lehetségesnek tartjuk. Iránt az érdeklődés tdényjel­hogy a tartalékok klaknó- legű, vagy amelyeket a Hí­zásával, az üzem- és munka- vat gyors változása miatt szervezés javításával, a nap- mér kevésbé vásárolnak, jaink követelményeinek meg- Így február második felében felelő nyilvántartási, elszá- 1966-ban is sor kerül a szo­molásl és adminisztrációs kásos szezon végi kiárusí­renriszer megvalósításával a tásra. KÉRDÉS: Az 1066. évi terv az ipari termelés 4—6 százalé­kos növekedését irányozza elő. Sokan azt tartják, hogy nieii kellene gyorsítani fejlődésünk ütemét. Mi erről a leleménye? feladatokról; Q az űj ötéves tervről$ dr- és bérpolitikai intézkedésekről arra akarjuk felhasználni, hogy tovább tanulmányoz­zuk az ötéves terv idősza­kára tervezett nagy jelentő­ségű beruházások hatékony­gára utal, hogy a legtöbb szocialista országgal már megkötöttük az 1966-1970­re szóló kereskedelmi egyez­ményt. Köztudott, hogy kül­ságát, a mezőgazdaság fej- kereskedelmi forgalmunk lesztésének leggazdaságo- mintegy 70 százaléka, mint sabb módszereit és néhány eddig, a következő idöszak­más kérdést. Üj ötéves tervünk élőké- ban is - szocialista orsza­szítesének megalapozottak- gokkal bonyolódik. KÉRDÉS: A jövő évben — mint ezt az 1996. évi tervről kedjék. A tarifaemelés va­lószínűleg csökkenti majd a zsúfoltságot, s így legalább­is a bevezetés utáni ellő év­ben az említett 300 millió forintnál kisebb többletbe­Az áremelkedést mindkét vétel valósul meg. Swrin­esetben az indokolja, hogy tem azonban ez nem lesz a mai árak messze nem fe- baj. hiszen a zsúfoltság dezik a tényleges költsége- csökkentésével kényeimeseb­ket A jelenlegi áremelés a bé válik az utazás. Az új tüzelőanyagoknál mintegy 40 viteldíjak június 1-től lép­százalékkal, a budapesti kőz- nek életbe, van tehát, még lekedésnél pedig 50 száza- idő a leghelyesebb megoldás lékkai csökkenti az állami kidolgozására, ártámogatást. Azt hiszem, a ruházati Nyilván sokan szeretnék cikkek árleszállításának he­tudni pontosan, hogyan ala- lyességét nem kell külőnö­kulnak majd az érintett sebben indokolnom. Az érin­arak. Az árjegyzékeket, vi- tett cikkek árait R—25 saá­*zoló közlemény hirül arlja — néhány ár- és bér- téldíj-tárifétfat nzonban még zalékkal szállítják le, s ez­intezkfdesre kerül sor, Ezzel kapcsolatban első ezután fogják kidolgozni. A zel a ruházati cikkek árszin­kérdésünk: mi indokolja egyes mezőgazdasági ter- helyi közlekedés díjbevételét vonala összességében mint­mékek felvásárlási, s köztük néhány termék ío- _ a ma| forgalmat figye- egy 4 százalékkal csökken, gyásztól áranak változtatását? lembe véve — a tarlfaeme- Ez a csökkentés éi'l mint­VALASZ: százalékos emelése. Az ár- 300 millió forinttal egy 700 millió forint, megta­A mezőgazdasági szocia- emelés anyagilag érdekeltté növelt. A tarlfamódosítást körítést jelent a lakosságnak, lista átszervezésével, a ter- teszi a mezőgazdaságot, a egyben eRyszerűsitesre is fel Az. árleszállítással érintet, melöszövetkezeti nagyüzemi parasztságot, abban, hogy ha- kell használni. Ilyen egysze- textilaruk, cipőféleségek rész­gazdaságok létrehozásával, zai termelésből elégítse kl rflsftéí lehet az átsráltoje- etes árjegyzékeit ezután él­és fokozatos megszilárduló- az ország kenyérgabona- gyek megszüntetése. A tart- lapítják meg. sával megteremtődött a me- szükségletét. Jelentősen emel- Emelés során feltétlenül A felsorol akkah7 érintet, zőgazdasági termelés fellen- kedett a napraforgó, a rizs, törekedni kell arra. hogy a tem mindazokat az órintéz­dítésének legfontosabb elő- a mák és egyes gazdasági ve- dolgozók és a tanulok heti- kedéseket amelyekre 1966­feltétele. A nagyüzemi ter- tőmagvak felvásárlási ára Jegyének ára kévésbé nove- ban aor kerül, melésl módban rejlő lehető- ls. KÉRDÉS: ségek kihasználását azonban A kenyérgabona árának Hogyan befolyásolják s dolgozók életszínvonalát gátolja, hogy a mezőgazda- emelése ellenére, változat- a tervbe vett ár- és bérintézkedések? sági üzemek döntő többsé- )an marad a kenyér, a pék- VALASZ: nyugdíjintézkedések mlnt­géb?n,,r}a_ mi?,,.h ,a,nyoznak sütemény és a liszt, továb- Ahogy a hivatalos tájé- egy kétmilliárd forinttal, a koztató is hangsúlyozza, a családi pótlék emelése pedig Minisztertanács által elha- .mintegy H60 millió forinttal térozott ár- és bérpolitikai, növeli s bérből és fizetésből valamint szociális jellegű In- élők jövedelmét, tézkedések kihatása, összes- ' A parasztság életszínvona­az önálló gazdálkodás anya- bá a tej felvásárlási árának gi-pénzügyi feltételei. Nem emelése ellenére, a tej fo­képesek ugyanis arra, hogy gyásztól ára. Szükségessé a termelésből elért jövedel- vált. viszont a hús- és a hús­műkből a tagoknak munká- készitménvek és a tejter- Mllmo„a „ teteia'tiJlt^ilíüf1wLiTS!" mékG,k fo?yasztói, árénak" fel- igében kiegyenlíti egymást, lát kevésbé érintik a fo­felelő részesedésen kívül pó- emelése. Ugyanakkor a zsír tolják az elhasználódott ter- és a szalonnafélék óra csök. melöeszközöket, és saját erő- ken. forrásból jobban hozzájá­ruljanak a termelés bőví­téséhez szükséges új beru­házásokhoz. Ez főleg annak a követ­kezménye, hogy a mezőgaz­A hús, mindenekelőtt a marhahús és a tejtermékek fogyasztói árát mór az ed­digi alacsony felvásárlási ár mellett is csak állami ártá­mogatással, dotációval lehe­dasagi arszínvonal — mind tett tartani. A marhahús fo­a mezogazdasagi termelési gvasztói árát kg-ként például költségekhez, mind az ipar- eddig mintegy 6 forinttal cikkek áraihoz viszonyítva dotálták. Ez a dotáció a vá­Az intézkedések célja nem az állami bevételek növeléee volt — ezek e forrásból nem ls növekszenek —. hanem a helyesebb és ösztönzőbb ér­és bérarányok kialakítása, egyes jelenlegi feszültségek csökkentése. A Jövedelemnövelő és .jö­vedelemcsökkentő intézkedő­sek hatása — mint ezt a tájé­koztató közli —-, egyaránt gvasztói árintézkedések, sok­kal inkább a felvásárlási árak emelése. Meg kell azonban mondani, hogy a felvásárlási ár emelésének nagyobb része — mintegy háromnegyede — nem a pa­rasztság életszínvonalának közvetlen emelését szolgálja, hanem a termelőszövetkeze­lek tulajdonában levő gépi felszerelés saját erőből tör­ténő felújításához nyújt fe­alacsony. Miután a jelenle- gómarha felvásárlási árának mintegy 3—3 milliárd forint, riezetet. Az új felvásárlási gi árviszonyok mellett a szö- emelésével - változatlan fo- Az intézkedések hatása azon­vetkezelek nem képezhetnek gyásztól ár mellett - csak- ban nemcsak az egész la­amortiZaciós alapot, nem- nem „ kétszeresére emgl- kosségra nézve egyenlítődik csak a beruházásokhoz, ha- kédne, s 1 kg' élőmarha fel- ki. hanem ezen belül a mun­nem gyakran az elhasználó- vásárlási ára már csaknem kás és alkalmazott népesség­dott termelési eszközök pót- azonos lenne 1 kg csontos re vonatkozóan la. A mun­lásához is hitelt kénytelenek marhahús fogyasztói árával, kasokat és alkalmazottakat felvenni, s ennek következ- Miután r vágómarhából ki- érintő árváltozások egyen- ... __ lében adóssagaik állandóan termelő hús részaránya 50- lege, valamint az 1700 forint- nyésztés színvonala, össze­nóvekednek. Így aztán a 55 százalék, nyilvánvaló, nél magasabb keresetűek gezve tehát: közepes termés szövetkezetek jövedelme hogy a felvásárlási és a fo- nyugdíjjárulékának prog- esetén a jövő évben a pa­mind nagyobb mértékben gyásztól árnak ez az aranya resszív emelése ugyanis rasztság életszínvonala elő­függ attól, milyen hitel- nem tartható. Nemcsak azért, mintegv 2.8 milliárd forint reléthatólag ugyanolyan visszafizetési kedvezménye- mert közgazdaságilag sem in- többletkiadással jár. Ezt ket — elengedést, vagy fi- dokolt, hogy mikor a kíná- azonban összességében visz­zetési haladékot — nyújt az )at növelésének lehetősége szakapjók, hiszen a bér- és allam. Ez csökkenti az amúgy is korlátozott, a tény. árak valószínűleg csak a későbbi években--növelikna­gyobb mértékben a paraszt­ság életszínvonalát, amikor — a magasabb termelői árak ösztönző hatására — jelen­tősen emelkedni fog a ter­melés. különösen az állatte­mértékben emelkedik, mint a bérből és fizetésből élő dolgozóké. anyagi érdekeltséget, nem ieges termelési költségeknek ösztönöz megfelelően a ter- csak viszonylag kis hányada metés növekedésére. Ezen a térüljön meg a fogyasztói helyzeten a mezőgazdasági árakban, árszínvonal emelésével vál- A nemzetközi összehasonlí­toztalni kell. tás is azt mutatja, hogy a Negatív vonása a jelenle- húsfélék hazai fogyasztói gi mezőgazdasági árrend- árai viszonylag alacsonyak, szernek az is, hogy viszony- Az idegenforgalom növeke­KÉRDÉS: Mint Fock elvtárs említette, az intézkedések öst­szegszciűcn ugyan kiegyenlítik egymást, hatásuk azonban várhatóan eléggé eltérő lesz az egyes csa­ládokra, dolgozó rétegekre. VALASZ: Valószínűleg felvetődik. Ez valóbsn fgv van. A bér- hogy a magasabb keresetűek emelési Intézkedések követ- nyugdíjjárulékának emelése keztében a számitások sze- a keresetek kiegyenlítődése, lag éppen azoknak a mező- dése ugyancsak megkívánja, rint mintegy 800 ezer dolga, az „egvenlősdi" irányába VALASZ: Természetesen töreked­nünk kell fejlődésünk gyor­sítására. Ez azonban nem csupán elhatározás dolga. Az ipari termelés növekedé­sének mértékét mindenek­előtt a bel- és a külföldi piacok igénye szabja meg. Hozzáteszem, hogy nemcsak mennyiségi igényekről, ha­nem — mind nagyobb mér­tékben — minőségi követel­ményekről van szó. Az ipari termelés ütemének növelése tehát mindenekelőtt akkor lehetséges, ha meggyorsul a műszaki fejlődés, javul ter­mékeink megbízhatósága, korszerűsége. Másik fontos követelmény, hogy termékeink kevesebb anyag- és munkaerőfelhasz­nálússal, azaz gazdaságosab­ban készüljenek, s \váltnl is növekedjék versenyképes­ségük. Csak így tarthatjuk meg tradicionális piacainkát, és szerezhetünk újakat. Csak az ilyen jellegű fejlődés te­szi lehetővé, hogy a népgaz­daság két legfontosabb ága, az ipar és a mezőgazdaság, egymással összehangoltan fejlődjék: az ipar ne vonja el a mezőgazdaságtól a mun­kaerőt, mielőtt ott a felté­telek a gépesítéssel, a ke­mizálássnl erre megterem­tődnek. A gazdaságosan ex­portálható termékek terme­lésének növelése egyben biz­tos fedezete a nagyobb fej­lödésú ütem által megkívánt többlet importanyag beszer­zésének. Az ez évi biztató eredmények alapján, és a gazdaságirányítási reform várható hatására gondolva, bízom abban, hogy ez a fo­lyamat és így egész fejlődé­sünk, a következő időszak­ban kedvezőbb lesz. gazdasági termékeknek az hogy a hazai fogyasztói ár­ira a legalacsonyabb, ame- arányokat közelítsük a kör­lyek a népgazdaság számára nyező országokban érvényes a legfontosabbak. A mező- árarányokhoz. A hazánkba gazdasági termelés helyes irányuló turistaforgalom nö­irányu továbbfejlesztéséhez vekedáse a népgazdaság szá­tehát az árszínvonal emelé- mára igen előnyös, de jö­sr mellett az árarányok ja- vedelmezőségét csökkenti, ha vitása is szükséges. Ezek a legfontosabb élelmiszere­alapján határozta el a kor- ket, a húsféléket az ideuta­mány, hogy január 1-től zók az állam számára jelen­tőbb fontos mezőgazdasági tős veszteséget magábanfog­termek felvásárlási árát fel- laló árakon vásárolják. Ezen­emell. kívül — mint ismeretes — A legfontosabbak ezek kö- sokan a külföldi utazások zött a szarvasmarha-tenyész- során az árarányokban meg­les jövedelmezőségének javf- levő nagymértékű üzletelés­tása, a vágómarha-átlagárak re használják ki. kg-ként 3 forintos, a te- A marhahús árának átla­nyészmarha árának ezzel gos 5(1 százalékos emelke­zó keresete jelentősen nő. Igaz, a béremelés hatását valamelyest csökkentik az árintézkedések, de a reál­béremelés mértéke ezeknél a hat; s hogy ez összhangban van-e a szocialista bérezés elveivel és a gazdasági Irá­nyítás reformjában körvona­lazott elképzelésekkel? A rétegeknél fgy is számottevő szocialista bérezésnek való­éi javítja a bérarányokat. Más munkás-, illetve al­kalmazotti családoknál a kü­lönböző intézkedések hatása kiegyenlíti egymást, nem ban alapvető elve, hogy aki többet ad a népgazdaságnak, az többet ia keressen. Mos­tani intézkedésünk némelyi­ke — statikusan vizsgálva arányos, valamint a tej fel­vásárlási árának literenkénti 30 filléres emelése. Kisebb, de viszonylag számottevő mértékben emelkedik a hí­désével szemben a sertés­hús árát ennél kisebb mér­tékben, átlagosan 30 száza­lékkal emelik. Az emelkedést indokolják a temelési költ­kis számban lesznek: azon- — ezzel valóban nincs telje­han olyan családok, elsőaor- sen összhangban. Figyelem­ben a jobban kereső, na- l>e kell azonban vennünk bl­gyobb jövedelmű rétegek- zonyos szociális szempontok ben, ahol átmenetileg csök- elsőbbségét: tehát azt. hogy ken a reáljövedelem. Az in- az intézkedések terhel mi­lér/kedések kidolgozásakor nél kevésbé érintsék az ala­messzemenóen tekintettel vol- esonyabb Jövedelműeket, tutik sz alacsonyabb kerese- Ugyanakkor a gazdasági tré­tőek helvzetére. Erre utal, nyitás reformjával kapcso­KÉRDÉS: Az cv végével lezárul II. öféves tervünk idő­szaka. Hol tart az új ötéves terv kidolgozása? VALASZ: A következő esztendőkben népgazdaságunkat ugyan­azon elvek szerint fejleszt­jük, melyeket a VIII. párt­konresszus elfogadott, s me­lyek leglényegesebb voná­saira az 1964 decemberi Központi Bizottsági határo­zat nyomatékosan rámuta­tott. Í966. évi népgazdasági tervünk tehát nem „átme­neti terv" két ötéves terv között, hanem harmadik öt­éves tervünk első éve. A part Központi Bizottsága úgy határozott, hogy az új ötéves tervet a jövö év ele­jén a gazdasági irányítás reformtervezetével egy idő­ben tárgyalja meg. Az ad­dig hátralevő 2—3 hónapot zott sertés, a vágójuh ára ségek és a marhahúshoz vi és a vágócsirke nagyüzemi szonvított árarányok. Szá felára is. Kilónként 15 fo­rint t.al emelkedik a zsíros gyapjú felvásárlási ára. A növénytermelés termé­kel közül legjelentősebb a csökkenti kenyérgabona árának 22 kihatását. KÉRDÉS: latban több intézkedésen dol­gozunk. amelyek a szocialista bérezés említett helyes elvét messzemenően érvényre jut­hogy csökkentettük a zsír és a szalonnafélék árát; mindkettőnek az alacso­nyabb keresetűek háztartá­sában van nagyobb jelentő- tntják. így a vállalatok na ?ége. A ruházati cikkek kö- gyobb anyagi önállósága le­motlevően csökken viszont 7(1' elsősorban az alacso- hetőséget nyújt majd a ki­a zsír és a szalonnafélék ára. n,.v«bb keresetűek által va- emelkedő teljesítmények fo­Ez azonban nem ellensú- sárolt. cikkek árát csökként- kozott anyagi elismerésére, lyozza. legfeljebb némiképp jük. A njoigdíjjárulék prog- Az Ú'1 Prémiumrendszer mér a húsáremelések A .jövő évben egyéb árintézkedésekre ls sor ke­rül. Kérjük, szóljon ezekről ls néhány szót, , VALASZ: Mint a jövő éri tervről szóló közleményből kitűnik, a már említetteken kívül há­rom területen történik ár­és a szilárd tüzelőanyagok (szén, brikett, koksz, fa) fo­gyasztói árai — a gáz- és villanyárak tehát változatla­nok maradnak —. viszont ,. ^ a Jövő esztendőben nagvobb resszív emelese viszont a lehetőséget ad e tekintetben nagyobb keresetűeket érinti, a jobb munka elismerésére. KÉRDÉS: Az eddigiekből kitűnik, hogy a Mlniszterfaná« határozatában szereplő ár-, bér- és egyéb Intézke­dések hatása végső soron kiegyenlíti egymást. A jövő évi népgazdasági terv ugyanakkor a munká­sok és alkalmazottak reáljövedelmének 3,3, reálbé­rének 1,5 százalékos növekedését irányozza elő. Hogyan valósul ez meg? változás. Növekszenek a vé- csökken egyes textiláruk, VALASZ: teteti Intézkedésektől ttif­rosi helyi közlekedési dijak ruhazati cikkek ára. A Jövő ésn terv az ismer- getlenül tartalmazza az elet­2 DÉL-MAG rARORSZAG Vasárnap, 1965. december 19t «

Next

/
Oldalképek
Tartalom