Délmagyarország, 1965. november (55. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-14 / 269. szám

munkáját Befelezte gyűlés A Legfelsőbb Bíróság jelentése Hét interpelláció Az országgyűlés szombaton folytatta tanácskozását. Az ülésen beszédet mondott Kállai Gyula, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. A miniszterelnök beszédét a képviselők nagy tapssal és egyetértéssel fogadták. Ezután — minthogy a művelődésügyi miniszter beszámolójához több képviselő nem jelentkezett felszólalásra — Kállai Gyula elvtárs beszéde Amidőn képviselőtársaim tervezetinél rövidebb tudomásul vették Népküztár- alatt sikerült elérni. idő saságunk Elnöki Tanácsának az első ülésnapon elhangzott beszámolóját, ezzel egyben elfogadták és megerősítették az Elnöki Tanácsnak azt a határozatát is, amellyel engem ez év június 30-án a magyar forradalmi munkásAz 1961—G5-üs évek úgy vonulnak be népünk történelmébe , mint a szocialista alapok végleges megteremtésének és a szocializmus teljes felépítése megkezdésének időszaka. Ez a tervidőszak volt az első, paraszt kormány elnökévé amikor a gazdasági építőaz elnök az oktatási reformtörvény végrehajtásáról szóló választott — mondottsr Kállai munkát a népgazdaság minvitát lezárta, s megadta a szót llku Pál művelődésügyi Gyula, majd megköszönte a den alapvető ágában már miniszternek. alapokon végezmegtisztelő bizalmat. A szó- szocialista nok ezután néhány gazdasági hettük. A felszólalásokra adott válaszában a miniszter hang- kérdéssel foglalkozott. Utalt Javult iparunk szerkezete, súlyozta, hogy a vita rendkívül hasznos volt, és értékes arra, hogy amikor második emelkedett műszaki színvosegítséget nyújtott az oktatásügy illetékeseinek további ötéves tervünket kidolgoztuk, nala. Az ipari termelés volui - -v tjt _ -i . - , iii i azt az alapvető politikai célt mene öt év alatt 43 százalékmunkájához. Hangsúlyozta: egyetert azokkal a képviselők- tűztük m^gunk £lé> hogy eb. kal növckedett. Bár a terv kel, akik jobb összhangot sürgetnek a szakember-szükség- ben az időszakban — tovább rekonstrukciós jellegű volt, let és a beiskolázások között. Helyesnek és indokoltnak folytatva a korábban meg- azaz elsősorban meglevő üzetartotta, hogy a továbbképző iskolákat a mezőgazdasági szakmunkás-képzés szolgálatába állítsák, és ezeket a Földmüvelésügyi Minisztérium vegye át. Helyeslésed fogadta azokat a kezdeményezéseket is, melyek szerint azt kell elsősorban figyelembe venni, hogy ki mit tud, és nem azt, hol és hogyan szerezte meg tudását. Ezt a szemléletet odáig lehetne fejleszteni — mondotta —, hogy középiskolai típusok egyik-másik osztályának anyagával a jelentkezők megkötöttség nélkül levizsgázhassanak. Az érettségi rendszerét ismételten megvizsgálják; az esti és levelező oktatást a Művelődésügyi Minisztérium továbbra ia pártfogolja. A felsőfokú tanintézetekben folyó esti és kezdett munkát — befejezzük meink korszerűsítését szola szocializmus alapjainak le- gálta, mégis nagyszerű új lérakását, s az egész népgazda- tesítményekkel gyarapodtunk ságban kivívjuk a szocialista — mondotta és megemlített termelési viszonyok győzel- több új létesítményt. Beszélt mét. arról, hogy bővítettük vagonEzt a fő célt az eredetileg parkunkat és úthálózatunkat. Mezőgazdaságunk visszatéríti a kapott milliárdokat A mezőgazdaságról elmon- pel végzik. Bár a dőlt gabodotta, hogy az idei rendkívül náknál — mint áz idei aralevelező tagozati képzésről szólva kijelentelte: nagy hívei kedvezőtlen természeti körül- tás mutatta — még nem vagyunk ennek az oktatási formának. Továbbra is fontos- menyek ellenére is a terme- mellőzhető a kasza, a legnenak tartjuk, hogy a nappali tagozatokon tanuld kisszá- lés a .tavalyihoz hasonlóan nezebb mezőgazdasági munmú fiatalnak, aki a felvételi vizsga után elhanyagolja a tanulást, a megsérti az egyetemi rendszabályokat azt mondhassuk: menjen el dolgozni, s ha kiérdemli, a mun- gazdaság " anyagi-technikai tekben pedig 80 száaalékban kaheiy javaslata alapján esti, vagy levelező tagozaton bázisa nagyarányú kiszélese- gépesítettük. folytassa tovább a tanulást A nappali tagozaton így désének köszönhető, amely " ^^U^uTmUL . . , , , ... . , , . az elmúlt ot evben partunk eiedetaeg is irreausan Kitumegüresedő helyeket az arra érdemesebbekkel lehet azután és kormányunk gontíoskodá- zött 22—23 százalékos nővebetölteni. sa nyomán következett be. keöést nem érjük el, öt év a Válasza befejezéseként llku Pál megköszönte azt a A mezőgazdaság szacia- fisének ^-ffNÁ^Íél^ nagy érdeklődést, ami a képviselők körében és társadal- lista átszervezése társa- cmelkedé6ét így is jelentős munk közvéleményében megnyilvánult az oktatásügy kór-» dalmi rendünk erejének ere4jnénynek kell tekinteni, dése iránt, majd kérte, hogy beszámolóját és válaszát az országgyűlés fogadja el. lés alakul. kát, a gabona betakarítását Ez parasztságunk szorgal- az állami gazdaságokban telm&.; munkájának és a mező- jesen, a termeiőszövetkezeilyen eredménye nem volt még a magyar mezőgazdaságnak. Ez a hozam több mint másfélszerese a felszabadulás előtti évek átlagának! A régebbi 11 mázsával szemben a kukorica termésátlaga is — immár negyedik éve — 15 máasa felett van. Hasonló folyamatos növekedést mutatnak más növényeink termésátlagai is. Kok munka vár még mindannyiunkra a mezőgazdasági termelés további fejlesztésében, de eltnondhatúalmi rendünk ercjcneK eredmér újabb fényes bizonyítéka. A fakorlátban bebizonyoBár ez azonnal körülbelül 10 sodott a szocialista nagymilliárd forint újabb beru- üzem fölénye: az átszervezés Az országgyűlés a művelődésügyi miniszter boszámo- házast jelentett, volt erőnk közben nem esett vissza, sót jő iát és válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. és tartalékunk, hogy az nőtt a termelés, búzából már újonnan született közös gaz- két éve hazai termésből elea mezőgazdaság megkezdte visszatéríteni azokat a milliárdokat, amit népünk áldozatkészsége juttatott számára. Ez bizonyítja a legjobban, hogy pártunk és kormányunk helyeseh cselekedeti, amikor felhívta parasztságunkat: lépjen a'szocialista nagyüzemi gazdálkodás értNapirend szerint az országgyűlés ezután meghallgatta daságokat ellássuk gépekkel gítjük ki a szükségletet. Az jára. Ez bizonyítja á legjob-. is és egyhangúlag tudomásul vette dr.»Szalag Józsefnek, a és egyéb nagyüzemi termeLegfelsőbb Bíróság elnökének beszámolóját, majd az in- lési eszközökkel. A mezőterpellációkra jelentkezett képviselők kérdéseit és az Ule- ^giSTlforoISft tékes minisztereknek a kérdésekre adott valaszát Az ülés- m;is gépeket. Többszörösére szakon hét interpelláció hangzott el, melyek közül hatot növeltük a műtrágya íelaz interpelláló képviselő és az országgyűlés jóváhagyott, használását, több mint félegyet azonban nem fogadott el — azt az országgyűlés illetékes bizottságának megvizsgálásra ajánlotta. Az országgyűlés ülésszaka ezzel befejezte munkáját. Vass Istvánné elnök eredményes, jó munkát kívánt a képviselőknek, és az ülésszakot bezárta. (A továbbiakban Kállai Gyula beszédét, dr. Szalay József beszámolóját és az interpellációkat ismertetjük.) 1956—1960-as években 8,6 mázsa volt a holdanként! átlag, ezzel szemben az elmúlt öt évben már 10,7 mázsa, sőt az idén 12,5 mázsás átlegtermést értünk el. ami hektáronként csaknem 22 millió holdat öntözünk már, s másfél millió holdon alkalmazunk vegyszeres gyomirtást Az elmúlt öt évben csaknem 80 ezer hold szőlőt és 106 ezer hold gyümölcsöst telepítettünk. Nagyüzemeinkben a talajmunkát teljes egészében gépban: a falu népe helyesen cselekedett, amikor — átérezve a történelmi felelősséget — igennel válaszolt erre a felhívásra — mondotta Kállai Gyula, majd áz életszínvonal ajn tulajával mázsának felel meg. Soha foglaltatott. A termelés növekedésével emelkedik az életszínvonal is A munkások és alkalma- munkájából kiöregedett pazottak egy keresőre jutó re- rasztember. álbére nem éri el ugyan a A dolgozó tömegek életnítervezett 13 százalékos növe- vóját elsősorban olyan tékedést, hanem előreláthatóan nyezök szabják meg, ami8—9 százalékkal nő, viszont lyenek a foglalkoztatottság, a foglalkoztatottság és a tár- a bérek, a társadalmi jutsadalmi juttatások színvo- tatások mértéke és az alapnala az elmúlt öt évben vető élelmi- és ruházati cikolyan mértékben nőtt, hogy kek ára. Emellett ideiglenea munkások és alkalmazót- sen hat az idénycikkek tak reáljövedelme a tervben ára is. elhatározott 17 százalék he- Sajnos, az idén a zöldséglyett várhatóan 19—20 zalékkal emelkedik. A lakosság pénzbevételei az idén eddig már egymilliárd-hétszázezer forinttal haladták meg a tavalyit. Ebben a növekedésben jelentkezik a pártnak és a és gyümölcsfélék drágábbak voltak, mint tavaly. Ennek alapvető oka: kevesebb termett és emiatt kevesebbet tudtunk felvásárolni. El kell érni, hogy a zöldség és gyümölcs felvásárlása és forgalomba hozatala gyorsabb és egyszerűbb legyen, mert ez is fontos feltétele a lakoskormánynak a családi pót- ság jó és olcsó ellátásának, lék és az egyes alacsonyabb Az ilyen átmeneti jellegű nyugdíjak felemelésére ho- áremelkedés ellenére is megA tegnapi ülés szünetében.. . Szirmai István elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára cs Vas3 Istvánné, az országgyűlés elnöke Halmágyi Ivánné (balról) és Bódé Istvánné (jobbról) Csongrád megyei országgyűlési képviselőkkel zott intézkedése is. A társadalombiztosítást kiterjesztettük az egész termelőszövetkezeti parasztságra, úgy, hogy most csaknem mindenki részesül ingyenes egészségügyi ellátásban és a társadalombiztosítás egyéb juttatásaiban. Állami támoállapíthatjuk, hogy népünk rendesen él, öltözködik és táplálkozik, s nyugodton, magabiztosan nézhet a jövőbe: munkájának eredményei nyomán folyamatosan javulhat tovább az életszínvonala. Egy nép életszínvonalát regatással pénzalapot terem- álisan akkor ítélhetjük meg, tettünk ahhoz, hogy nyugdí- ha elsősorban saját múltbeli jat kapjon a közös gazdaság életével vetjük egybe. A magyar nép életét évszázadok óta a tömegek keserves nyomora jellemezte. Ezt már régin messze magunk mögött hagytuk. Bár a kapitalizmustól sok terhes örökséget vettünk át, mégis a magyar nép életszínvonalát már ma is bátran hasonlíthatjuk általában a világ népeinek átlagos életszínvonalához: ruházkodás, élelmiszer-fogyasztás, kulturális és szórakozási lehetőségek, lakásviszonyok szempontjából is a kapitalista országok zömét magunk -mögött hagytuk. , Vannak viszont, akik 'a 'mai Magyarország életnívóját 'kizárólag a legfejlettebb kapitalista államok jói kereső 'dolgozóinál: szintjéhez hasonlítgatják. Nem veszik figyelem bé, hogy az évszázadok alatt kialakult általános gazdasági fejlettség tekintetében objektíve mekkora nagy különbségek voltak — és ezekből eredően vannak még ma a szóban forgó országok és Magyarország között. S még ebben az összehasonlításban is van mit- mondanunk! Ha most nem 'is értékeljük mindazt, amit pénzbon nem lehet kifejezni: a dolgozó társadalmi megbecsülését, emberi méltóságát, a közéletben betöltött szerepét; azt, hogy nálunk a munkásosztály, a nép a hatalom birtokosa — az összehasonlítás akkor is sok tekintetben javunkra dől el. Az éppen munkában levő amerikai, nyugatnémet vagy angol szakmunkásoknak valóban magasabb a bérük, de a közvetlen létfenntartási kiadásaik is sokkal nagyobbak, s ami a legfontosabb: állandóan Damoklesz kardjaként függ a fejük felett, és megmérgezi életüket a létbizonytalanság. Pártunk és kormányunk természetes kötelességének tartja, hogy a termelés növekedésével együtt tovább emelkedjék az életszínvonal és minden tekintetben utolérjük és majd elhagyjuk a legfejlettebb tőkés országokat is. Ennek alapvető feltétele azonban, hogy gyorsabban növeljük a munka termelékenységét, s így fokozzuk az ipari és a mezőgazdasági termelést. A bérezési rendszert is hatékonyabban kell e cél szolgálatába állítanunk. Nálunk minden 1 milliárd forint kifizetett bérhez a lakosság részére nyújtott több mint 5C0 millió forint társadalmi juttatás kapcsolódik. Nyugdíjrendszerünk, iskoláztatási lehetőségeink, orvosi ellátásunk, általános (Folytatás a 2. oldutomj az ország A MAGYAR SZOCIALISTA MLNKASPART LAPJA 55. évfolyam, 269. szám Ara: 60 fillér Vvárnán, 1965. november 14. r 4