Délmagyarország, 1965. november (55. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-07 / 263. szám

Megjelent a novemberi Tiszatáj A Tisza táj új számát Papv Lajos Sugárút 55 című verse nyitja meg. Ezen kívül Vár­konyi Anikó, Csorba Győző, Andrássy Lajos, Papp János, Rigó Béla verseit és Sipkay Barna elbeszélését közli a folyóirat szépirodalmi rova­ta. Dalos György Orgona címmel útinaplót írt Frun­ze-i élményeiről. A Hazai tü­kör rovatban Csenke László a tanyai népmüvelés helyze­tét vizsgálja. Pásztor Emil egy csongrádi munkásasz­szony önéletrajzából irt ta­nulmányt. Az új szám gaz­dag képzőművészeti rovatá­ban ismertetéseket olvasha­tunk a szegedi nyári tárlat­ról, a vásárhelyi őszi tárlat­ról és Kondor Béla kiállítá­sáról. Kaposi Márton Garai Gábor költészetét elemzi, Molnár Gábor 20 év magyar játékfilmjeit ismerteti. A Tiszatáj novemberi szá­mát gazdag könyvkritikai ro­vat egészíti ki. A siker gazdái Zárszámadási előzetes UjszentivánTÓl Magyar csibenevelők a Szovjetunióban A Szovjetunió első ízben vásárolt ebben az évben Ma­gyarországon komplett hús­csibenevelő berendezéseket és tojatóházakat. A négy csibenevelőt Ukrajnában, a szimferopoli Krasznij szov­hozban, a tíz tojóházat a kujbisevi tojástermelő szov­hozban helyezik üzembe. Az első példányok már mindkét helyen működnek, s az eredményekről nagy elis­meréssel nyilatkoztak a szovjet mezőgazdászok. A baromfinevelő gépek gyártá­sára a mosonmagyaróvári mezőgazdasági gépgyár ren­dezkedett be. Űjszentiván neve ritkán hangzik el országos fóru­mokon, tán a megye hatá­rain sem jutott még túl az itteni Űj Élet Tsz hírneve. Pedig ez a paraszti kollek­tíva is méltán reprezentálja, fiatal tsz-mozgalmunk nagy életerejét. Nem várt gondokkal, ba­jokkal köszöntött rájuk az idei év. A legjobb földek­ből 240 kataszteri hold ma­radt üresen a tavaszi áradás miatt. Csupán ez a kár — szerény számítások szerint is — 3 ezer 600 mázsa száraz morzsolt kukorica elveszté­sét eredményezte. A vízkár magában véve is megközelí­tette a 700 ezer forintot, s a nyár idején kisebb-na­gyobb jégverések is tetéz­ték ezt. Most a vezetők az egész falu örömére mégis arról adhatnak számot: áru­értékesítési, pénzügyi bevé­teli tervét a közösség túl fogja teljesíteni, s munka­egységenként még mintegy 10—12 forint prémium is jut majd. Arra, hogy miként vált ez lehetségessé, a végül is elért termésátlagok és az gétő semmiből 166 mázsa hoidankénti cukorrépater­més. Egy évben „öt" negyedév E .szinte heroikus munka ellenére is azt kell monda­nunk: tulajdonképpen a fej­lett nagyüzemi állattenyész­tés húzta ki az idén a tüs­két az újszentiváni szövetke­zeti gazdák talpából. Az or­szágban azok közé a keve­sek közé tartoznak itt a szö­vetkezeti tehenészek, akik már régen túltejesítették éves tejtermelési terveiket. Báromhónapos időnyereség­re tettek szert a tejterme­lésben, s ez az „ötödik ne­gyedév" körülbelül 70' ezer liter „plusz" tejet jelent. Már nem kétséges, hogy a 90 közös tehén átlagában el­érik a 3 ezer 300 literes évi tejhozarnot. Hízó marhából 70-et terveztek, s hússzal Mint jó módszert érdemes megtanulni az újszenliváni­aktól: a szinte parádés'állat­tenyésztési sikerek kulcsa, ahogy ők mondják, a „bor­sózás". Amikor látták ábajt, minden lehető területet „be­borsóztak". Felülvetették borsóval még az őszi árpát is. Borsóval vetették el a ta­karmány napráforgót és bor­sót tettek az őszi takai> mánykeveitk közé is. Ez a biológiailag rendkívül érté­kes növény tette lehetővé a tejtermelésben és a marha­hizlalásbari is, hogy nagyobb mennyiségű szemes takar­mány felhasználása nélkül érjék el a tervezettnél lé­nyegesen magasabb tejhoza­niokat és hizlalási eredmé* nyeket. Méltán büszkék ar­ra ezek után. hogy egész Csongrád megyében náluk a legmagasabb a fejési átlag. A híres Arany Jónos-i mondás érvényesült, itt: „Ha nő a veszély, nő a bátorság". Ügy is mondják az újszent­ivánlak; a kényszerűség ta­nítja az embert. A borsózás állattenyésztés pregnáns ™mtfá^ ,Mé8Ás 7(M?. heIy«" eredményei adnak választ. hlzott ,ser<es .-fut majd ki zarszamadasig a Az átlag felett gazdaságból. Ugyancsak ha adnak többet. A sertésállo- sajátos módszerét az idei év mónyt a tél idején megtize- ÉAMM delte a fertőző száj- és kö­nehézsége szülte. S már el­határozták: ezt a módszert a jövőben is a legnagyobb mértékben alkalmazzák. Ez a kis zárszámadási elő­zetes már mutatja: Balla Búzából 650 hold learatott e'ött teljesítették a csibehiz­terület átlagában 17 mázsa lalás tervét. Méghozzá úgy, 16 kilogramm lett a termés, hogy a tervezett 306 ezer fo­S ha figyelembe vesszük a rint helyett ténylegesen 389 kipusztult vetésterületeket is, ezer 783 forintot kaptak pe­a kenyérgabona hozamai, az csenyecsirkékért A nevelés egy holdra eső 15 mázsával módszereinek tökéletesítésé daságból. Ugyancsak határidő Pálnak, Kerekes József fő­Pályadij* yertcs diák Szombaton a legújabbkori történeti múzeumban Gere­lyes Endre főigazgató adta át a díjakat a „Népi demok­ráciánk húsz esztendeje" cí­mű pályázat nyerteseinek. A pályázóknak a múzeum nemrég zárult nagysikerű kiállításának anyagára vo­natkozó 15 kérdésre kellett válaszolniok. A részt vevő nagyszámú diák és üzemi fiatal közül a kérdésekre a legjobb válaszokat Herendi Gábor III. gimnazista adta. Rajta kívül még ketten ré­szesültek pénzjutalomban. így is magasan meghaladják az országos átlagot. A vö­röshagymának is számtalan, más években szokatlan kár­tevője jelentkezett az • idén. Ennek ellenére 95 mázsa tiszta termést értékesíthet­tek egy-egy holdról. S ez mintegy 15 mázsával több a tervezettnél. Jelentős terven j felüli hasznot hozott a cu­korrépa is, jóllehet —amint Balla Pál tsz-elnök vissza­emlékezik erre — a nyár elején még úgy véltgk: a répa legnagyobb részét ki kéli majd szántán!'. " A szorongatott helyzetben a vezetőség a tagsághoz for­dult tanácsért. Közgyűlésen kérték a gazdák: bízzanak meg bennük és osszák ki a családok között a nitrogén­vei csökkentették az egy ki­logrammnyi hús előállításá­hoz szükséges takarmány­mennyiséget, s a haszon a tervezettnél lényegesen na­gyobb súlygyarapodásban képződött. A borsó szerepe t Kitett magért a juhászat is, mely beyételi tervét több mint 200 százalékra teljesí­tette. Jellemző, hogy a gvap­júértékesítési terv „csak" 57 ezer 800 forint volt, s a vég­leges eredmény "l24 ezer 630 forint lett. Az exportra el­adott bárányok 53 ezer fo­rintot hoztak a közös kony­hára, jóllehet 25 ezer fo­rintra számoltak eredetileg. Számolgatnak az újszent­iváni szövetkezeti gazdák, s mezőgazdásznak, rúeg a töb­bi vezetőnek az igazi zár­számadás napján nem kell majd szégyent vallani a falu színe előtt. Ehelyett öröm­mel mondhatják el: „Az 1965-ös esztendő olyan lec­két adott fel, amelyet még sohasem kaptunk, a tétele­ket azonban sikeresen meg­oldottuk". Csépi József Csatornák, alapok, falak Ütemesen halad az autóközlekedés ú/ telepének építése Ismeretes, hogy a rókusi feketeföldeken — a nyugati belső iparkörzetben — a 10. AKÖV és a XI. Autójavító Vállalat közös beruházása­ként január közepe óta épül goznak már; az autóközlekedés komplex telepe. Az eltelt tíz hónap alatt nagyot haladtak előre a munkálatok. ezer literes —. amelyek • leközelebbi napokban érkez­nek majd. A H-alakú épület egyik szárában helyezkedik el a szerviz, itt is tető alatt dol­a 36 méteres javítóállás aknáit betonozzák, szere­lik. A terület feltöltése, mely­hez 25 ezer köbméter föld­re volt szükség, befejező­dött. Most, az előkészítő földmun­kák után következhet az út­építés; ehhez a napokban várják a sóderszállítmány megérkezését. A portaépületet már tető alá hozták, hamarosan be­helyezik az ajtókat, ablako­kat. Itt is és a transzformá­torházban is — amely már szintén elérte a mennyezet­magasságot — télen végzik el a soron levő belső mun­Az épület középső részében már kialakították a szerviz­hez tartozó szociális helyi­ségeket, továbbá a lég­kompresszorok, a gépi mosó vízellátását biztosító, nagy teljesítményű szivattyú és az olajregeneráló berendezések helyét. Ugyanott helyezke­dik el a kenőanyagraktár is, ahonnan sűrített levegővel nyomják majd a kenőanya­got a műhelyek zsírzóállá­saihoz. A javítóállással párhuza­mos gépi mosó 2 részre ta­golódik. Egyik oldalon az autóbuszok, a másikon a gépkocsik mosását végzik, g az egész munkát egy ve* zérlőfülkéből irányítják. kálatokat. Megkezdték a té­rület megvilágítását szolgáló Ez a csarnok is tető alatt s félig kész már, meg­föfdkábclek elhelyezését; a kábeldobokon 200 ezer fo­rint értékű huzal vár sor­sára. Majdnem teljesen kiásták a 3 ezer méteres csatorna­hálózat alapjait. Mindössze 150 méter van már hátra. Az árkok mellett gödrök is tá­tonganak: 275 ezer liter üzemanyag tárolására lesz­nek elegendők azok a tár­ván, hozták a tartószerkezet vas­anyagát. kezdik a szerelést munkálatokat. Befejezéshez közeledik a hidegraktár és a hőközpont alapozása: ezzel egy időben jelölik ki a 48X6Ö méteres területű korszerű, nagy ja­vítócsarnoknak. a telén leg­jelentősebb létesítményének alapjait- Elkészültével nagy Egymilliós haszoai Újítási mozgalom a vasútnál műtrágya-készleteket. S most már úgv látják: ha ahogy szabadult a növény a minden „pluszt" egvberak­víz nyomorgatásától, kézzel nak a veszteségekkel sZem­sózogatták meg a ványadt ben, akkor tulajdonképpen növénykék töveit.: Sokan két- már 180 ezer forint nvere­szer-háromszor is műtrá- ség mutatkozik a károk ki­gyáztak... így lett az ígér- egyenlítése után is. (Tudósítónktól.) A vasút feladatainak elvégzésében sok tennivaló vár az újítók táborára. Állandó feladat az újítók szánjának növelése, az újítási eredmények foko­zása. Sajnos, 1965-ben keve­set tettek ezért a szakszer­vezet újítási bizottságai és az újítási felelósök. Bár ha­tározat született az újítási feladattervek ismertetésére és az újító i brigádok létre­hozására, ez a határozat fe­ledésbe ment. Határozat jogos kívánság, hogy az ideológiai tanszékek szeminá- száktudományok és világnézeti felfogásunk harmóniája. riumi vitái túlléphetnének a tézisek ismeretének szá­monkérésén, bátrabb vitafórumot alkothatnának a hall­gatók körében, hogy életbelépésükkel járó természetes gondokkal ne a gyakorlat első hónapjaiban ismerkedje­nek meg. A félreértések másik kategóriája, amikor a tanszék­vezető közéleti tevékenységét azonosítják világnézeti fel­fogásával. gondolkodásbeli magatartásával. Pedig a kettő nem mindig vag egybe. A világnézeti felfogás, a gondol­kodásbeli magatartás elsősorban az oktató, nevelő tevé­kenységben jut kifejezésre. A marxista felfogás, a dia­lektikus gondolkodás megtermékenyíti, megszínesíti az egész oktató-nevelő tevékenységet és a hallgatót a fel­fogás hívévé, követőjévé teszi. Mint ahogyan ennek az ellenkezője is követőket talál. A közéleti tevékenység magában még nem garanciája a marxista világnézeti fel­fogásnak (az természetes, hogy a kommunisták járnak elöl a társadalmi, közéleti tevékenységben, tehát a meg­győződéses marxisták), de elősegíti, fejleszti a világnézeti kiforrást. A közéletben nemcsak képzett marxisták dol­goznak, hanem a szocializmust segíteni szándékozó, be­csületesen érző, gondolkodó emberek tömegei is, akik nem jutottak mindenben el a mi világnézetünk megérté­séig, elfogadásáig. Lehetnek fenntartásaik és egészen biz­tos vannak olyan pontok, amelyek esetében nem va­gyunk azonos véleményen egyébként tiszteletre méltó, nagyrabecsült dolgos emberekkel. De együtt dolgozunk, mert a fő kérdésekben megegyezik a véleményünk. Azért kell segítenünk óket, hogy minél több póluson találkoz­zon tudományos érvénnyel világfelfogásunk. Ily módon nem lehet egyenlőségi jelet tenni világnézeti megalapo­zottság és közéleti tevékenység közé. Félreértést szülhet a meggondolatlan türelmetlenség Is. „Az előrébb járhatnánk már" igényének túlkompenzá­lása nem mindig szerencsés. Az óhaj és a realitas kü­lönbözőségéről volt már alkalmunk néhányszor meggyő­ződni. Nagy utat tettünk meg az elmúlt húsz évben. Uralkodó eszmeve vált világfelfogásunk. De türelmetlen hangú szónoklatokkal nem tudunk érdemben előrébb­lépni. A világnézeti meggyőződés értelmi és érzelmi fo­lyamatok bonyolultságán keresztül jut el olyan fokra, amelynek alapján "alaki azt mondhatja magáról, hos: amikor a szaktudomanyban, a szaktudománnyal tudja bizonyítani és érvényesíteni saját felfogását: a marxista eszmeiséget. Ha ilyen aspektusból nézzük munkánkat, az elmúlt két évtized nagy reményekre feljogosít bennün­ket, de ugyauakkor inutgtja e téren meglevő gyengesé­geinket is, amelyek természetesen a burzsoá eszmevilág jelenlétében jutnak kifejezésre. A másik tendencia az úgynevezett belenyugvás. („Mi­után a marxista életfelfogás vált uralkodó eszmévé ha­zánkban, a dolgok rendben vannak, nem. szükséges külö­nösebb erőfeszítés". Ha ilyen tijményen nem is jut ki­fejezésre a telenyugvás érzése, mégis így van és így hat.) I Miért nyugodhatnánk bele abba, hogy tudományos világ- | nézetünk terjesztésének ,és felfogásának ezen a fokán maradjunk, ahol most tartunk? Erre nincs megfelelő magyarázat. Nem fogadható el az ,az érvelés, hogy a nemzeti egység politikájának a platformján célravezetőbb a beienyugvás, mint az eszmei harc. Azért sem áll ez a felfogás, mert csakis eszmei harc útján válhat valóra nemzeti egység szocialista tartalommal. Ezért a belenyug­vást, mint hamis álláspontot, elutasítjuk. Akik pedig a kényelmesség ürügyén hangoztatják vagy az eszmei harc előli kitérés kapcsán emlegetik, esetleg személyes érde­kükben — azok nem a párt elvi politikájának jegyében járnak el. Mint ahogyan a türelmetlenséget is elvetjük, éppenúgy a belenyugvást is. Ezek lényeges kérdések, mert napi gyakorlatunk számára szólnak. Előlük nem lehet kitérni, napról napra szembetalálkozunk ezekkel és hasonló témákkal. Az a kérdés, hogyan reagálunk, s egyáltalán reagálunk-e. Saj­nos. a tapasztalat arra is utal. hogy sokkal kevesebb esetben reaeáiurtk. mipf ahányszor az élet ezt! igényelné. Azt hiszem ebbe nem lehet *,belenyugodni". ' Nem clyg ezekről a kérdésekről egyszer-kétszer beszélgetni. De még több a haszna a tapasztalati tényeken alapuló cselekvés­nek. Marxistáinktol intenzívebb tevekenységet igényel szellemi életünk minden pólusa. A felsőfokú oktatási in­tézményekben is. Ilyesmikről beszélgettünk érdekesen, hasznosan, és meg­győződésem szerint felelősségteljes egyetértésben. Ha valaki azt mondaná erre. hogy ezek ismert gondolatok — igaza született a javaslatok elbírá­lásának és megvalósításának meggyorsítására is. E tekin­tetben aránylag rendben ment a munka, csupán a kí­sérletekre szánt idő volt. hosszabb a megengedettnél. A gyenge agitációs és fel­világosító tevékenység elle­nére az év eltelt 9 hónap­jában a szegedi vasűtigazga­tósághoz tartozó szolgálati helyek 374 dolgozója 520 újítási javaslatot nyújtott be. Ez lényegesen kevesebb a tavalyinál. Az is vissza­esés. hogy 1964-hez képest 44 fővel csökkent az újítók száma. Romlott az elfoga­dott újítások aránya is. En­nek az az oka. hogy a szak­osztályok által elfogadott javaslatok megvalósítása gyakran elhúzódik. Az elszámolt 107 javaslat több mint 900 ezer forint népgazdasági eredményt ho­zott. A 48 javaslat bevezeté­se révén 770 ezer, az 59 becsléssel értékelt javaslat révén 160 ezer forint haszon jött létre. Csökkent a kifi­zetett díjak összege is: szep­temberrel bezáróan közei 44 ezer forintot fizettek ki az újítóknak. A vontatási szakszolgála­ton belül egyetlen fűtőház sem ért el kiemelkedő ered­ményt V újítási mozgalom­ban. holott lehetőségeik leg­alább olyan jók. mint a többi szolgálati helyen. A távközlő-szolgálatnál még lassú a fejlődés, bár a dol­gozók és a vezetők felhasz­nálták a korszerű berende­zések felszerelésével járó újítási lehetőségeket. Sziládi Sándor tályok — köztük 5 db 50 gondok oldódnak majd meg az AKÖV jelenleg 9 javító­álláson birkózik feladatai­val, a korszerű új csarnokban egyszerre 24 álláson fo­gadhatják majd a javítan­dó kocsikat. Jelentősen előrehaladt máp a 200 méter hosszú, 800 sze­mélyre tervezett szociális épület alapozása, ennek kö­zépső részében helyezkedik majd el a 3 emeletes iroda­részleg. A telep hőszolgáltatását távfűtéssel oldják meg. Sajnálatos, hogy a DÁV erő­művének tervezett rekonst­rukciója — amelyre a telep tervezésénél számítottak — elmarad, s a szükséges gőzt nem tudják megkapni. A gond közös a konzervgyár­ral, a megoldást is együtte­sen próbálják megkeresni. Ha a Közlekedés- és Posta­ügyi Minisztérium egyrészt keretet biztositana az autó­soknak, másfelől a konzerv­gyár is megkapná a szük­séges összeget, megvalósít­hatnák az erőmű részleges, a két üzem igényeinek meg­felelő rekonstrukcióját. Gaz­daságos lenne így, hiszen nyáron a konzervgyár hasz­nálhatná a gőzt, s az AKÖV. nek nem volna rá szüksége, télen pedig fordítva. A mi­nisztérium hozzájárulásával az Energiagazdálkodási In­tézet most készíti a tanul­mánytervet, ennek elbírálá­sa után kerülhet sor a mű­szaki tervek elkészítésére. Az építkezés elró szaka­szának átadását jövő év au­gusztusára, a másodikat 1967 nyarára tervezik. " - ' , • -1 ' I . O/jt IlM 'l I vt CUin V * L V . I1HC.Y L • . I\ ICillvl b WO, ifjMO- ' „én már testestől-lelkestöl a marxista eszmevilág embere ]pnne Ezeket a párt vn, kongresszusa fogalmazta meg fő vagyok". Ebben a folyamatban nagy szerepet játszik ter- vonaIaibar De az élet igényei szerint ezekről ma is és hol­mészetesen a tapasztalati tenvezo es a segítő kozremu- js beszélünk, mert önmaguktól nehezebben valósulnak ködés is. De ezek eszközök ahhoz, hogy az „en belseje­ben meggyökerezzen a korszerű világfelfogás. Ezzel a folyamattal párhuzamosan megy végbe a meg okos, jó elképzelések. SIKLÓS JÁNOS Lakossági, közületi. tsz. ktsz és egyéb építkezéshez importból származó 85xl!)6 és 75x196 méretű allé kapűsfí a TÜZEP építőanyag-tele­peken. S. 18 113 Faszén ipari szükségletre és la­kosság reszere most vá­sárolható a TÜZEP-telepe­ken. TÜZEP Vállalat. S. 18 114 Vasárnap, 1965. november 7. DÉL-MAGTARORSZÁG 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom