Délmagyarország, 1965. november (55. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-02 / 258. szám
Városok nemzetközi tapasztó lat cseré je Dr. BICZÓ GYÖRGY NYILATKOZATA AZ EURÓPAI ÖNKORMÁNYZATI MEGBÍZOTTAK KOLLOKVIUMÁNAK BERLINI ELŐKÉSZÍTŐ ÜLÉSÉRŐL Az európai önkormányzati megbízottak 1968. éd kollokviumának berlini előkészítő ülésén — amint ezt lapunkban jelentettük — hazánkat dr. Biczó György, a szegedi m. j. városi tanács vb elnöke képviselte. Hazatérve ez előkészítő ülés munkájáról, s általában az európai önkormányzati megbízottak tevékenységének céljairól nyilatkozott a Dél-Magyarországnak. Az európai önkormányzati megbízottak szocialista és kapitalista országokból tevődnek össze. A népek, nemzetek békés együttélésémegbízottak jövő évi kollokviumára Drezdában kerül sor, május 16—19 között. A kollokvium — előkészítő ülése elhatározásának megfelelően — foglalkozik a modern városok mostani életének időszerű kérdéseivel, érintve a kommunális politika témáit A kollokvium napirendjén három fő téma szerepelt: 1. A nemzetközi együttműködés és a testvérvárosi kapcsolatok fejlesztése. 2. A korszerű városi élet. 3. A népművelés és a kultúra a mai nagyvárosokban. Az előkészítő ülés is a nemzetközi tapasztalatcserét nek szellemében egymás köl- szolgálta. Ez a jelleg termécsönös megismerésére, a kü- szetesen sokkal erőteljesebb lesz a kollokviumon és egyenesen következik a tárgyalásra kerülő konkrét témákból is. A • kollokvium napirendjén szereplő fontos kérdésekben a berlini tanácskozás határozata alapján országonként előkészítő bizottság alakul, s állítja össze a tanulmányokat, anyagokat a drezdai kollokvium témájához. ígv Drezdában a pozitív, jó eredmények az általános hasznosítás igényével mind felszínre kerülnek. A kollokvium résztvevőinek módjuk 'esz arra is, hogy Drezdában a helyszínen tanulmányozzák az egészségügyi ellátottság szervezettségét, a különféle lakossági szolgáltatásokat stb. lönféle társadalmi berendezkedésű országok városai sokoldalú együttműködésének, kapcsolatainak gazdagítása a hivatása az önkormányzati megbízottak és kollokviuma munkásságának. Ezt a célt eredményesen szolgálta a Berlinben tartott előkészítő ülés is. Az NDK fővárosában a vendéglátók precízen biztosították minden feltételét annak, hogy a különféle országok képviselőinek tárgyalásai a lehető legjobb körülmények között folyhassanak. A berlini megbeszélésen a jövő évi, sorrendben harmadik kollokvium ügyrendje, a tárgyalandó témák meghatározása szerepelt A 12 ország küldöttei — a szocialista és a kapitalista államokból — beható és baráti eszmecserét folytattak. Ennek eredményeként megállapodtak a soron következő kollokvium idejében, helyében, továbbá a tárgyalásra kerülő, s a tulajdonképpeni tartalmi tevékenységet adó kérdésekben. Az európai önkormányzati A jövőre sorra kerülő európai önkormányzati megbízottak drezdai kollokviumán — mint annak berlini előkészítő ülésén — ott lesz a magyar küldöttség is, hogy a tárgyalt témákhoz közreadja a mi eredményeinket, s ezekhez nemzetközi tapasztalatokat szerezzen. Gazdaságosabb vasfermelés A KGST vaskohászati szekciójának ajánlására az ózdi kohászati üzemek szakemberei fontos technológiai feldatot oldanak meg, amely lehstővé teszi a nyersvas gazdaságosabb előállítását. A szinrt lisztfinomságú érc gazdaságosabb hasznosítására a KGST szekciójának ajánlására olyan eljárást dolgoztak ki, amely az érc apró szemcséit néhány milliméter átmérőjű golyókká formálja. Az új módszerrel előzetes számitások szerint mintegy tíz százalékkal több érctomöritvényt nyernek. A berendezésekre fordított összeg két és fél év a'att megtérül. Az új kohositási techrológiát a KGST útján a tőiibi szociálist, országnak is rendelkezésére bocsátják. Az újítók rácáfoltak Nagy eredményt hozott a szegedi kenderipar újítási hónapja A Kenderfonó- és Szövő- 171 újítási javaslatot nyújipari Vállalat üzemeiben újí- tottak be. A dolgozók „beletási hónapot rendeztek októ- szólási jogának" érvényesüléberben. A cél az volt, hogy sére ennél szebb példa nem a vállalat újítási feladatterve is kell. alapján minél több újítással, ésszerűsítéssel segítsék a gazdaságosabb munkát, javítsák a termelékenységet. Import helyett A sok újítás közül néhányat máris bevezettek a gyá171 javaslat rakban. Közülük is jelentős Martinék Ede segédművezető Amikor meghirdették az konstrukciója, amely imporújítási hónapot, s minden tot helyettesít. Újításának léújítónak plusz ötven forint nyege a következő: olyan különjutalmat ígértek, sokan univerzális cséveváltókocsit úgy vélekedtek, hogy a dol- szerkesztett (külföldi vetügozókat nem érdekli majd az lékesévélő-gépnél használegész kampány; közömbösek ják), amelyet csak az NSZKa vállalat problémái iránt, ból tudtak volna megvásáAz eredmény rácáfolt erre a rolni valutáért. A gyár vezevéleményre: a dolgozókat tői már el is küldték a megnagyon is érdekli a vállalat rendelésüket egy árajánlatra, belső ügye, a termelés min- amikor Martinék Ede beden problémája. Amíg más nyújtotta javaslatát. Szerkehónapokban átlagban 20—30 zetét kipróbálták, és jónak újítási javaslatot szoktak be- találták. Ezek után nélkülöznyújtani, október szinte re- ni tudták a külföldi megrenkorderedményt hozott. „Min- delést, és Martinék szerkezedent beleadtak" — mondogat- tét használják, ják a vállalat újítási irodá- Hasonlóan érdekes két veján. gyésztechnikusnő újítási jaA használható és beveze-, vaslata. Eiserle Istvánné és tésre is alkalmas újítások Szönyi Orsolya újításának lészámát ugyan még nem tud- nyege a pamut anyagból kéják — hiszen az értékelés szült p>onyvák impregnálásáhosszabb időt igényel —, any- nál használt vegyszerek ösznyi máris bizonyos, hogy a szetételének mcgváltoztatásámúlt hónap során a három ban kamatozik. Űj receptúüzernben (újszegedi kender, rát dolgoztak ki, és ezzel jesaegedi kender, szegedi juta) lentős költségmegtakarítást Három ország vízügyi együttműködése Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság külföldi tapasztalatai értek el. Eljárásukat elfogadták, és már be is vezették. Nagy ígéret A szegedi jutában Hódi István műszaki osztályvezető újítása ígérkezik jelentősnek. Javaslata: a szövőgépek eddigi 140-es fordulatszámáról törjenek át 160-as fordulatra. A kísérletezés megkezdődött, néhány gépen már 160-as a fordulat. Amennyiben újítása beválik — körülbelül 70 gépnél alkalmazhatják —, akkor a termelékenységet mintegy 15 százalékkal emelhetik. Lehet, hogy a benyújtott újítási javaslatok között az említetteknél jobbak és jelentőségteljesebbek is lesznek, Majd eldől az értékelés befejezésekor. A vállalat újítási irodájának vezetője elmondta, hogy november hetedike után újítási ankétra hívják meg a javaslatot tevő dolgozókat, ahol részletesen értékelik az újítási hónap eredményeit és tapasztalatait. Veterán küldöttség átázott a Szovjetunióba Az SZKP Központi Bizottságának meghívására Rriész Gézának, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának vezetésével nettón magyar veteránkülőótíség utazott a Szovjetunióba, s Nagy Októberi Szociálisa Forradalom 48. évforauloja alkalmiból rendezen 16 ünnepségekbe. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren dr. Ko'-om Mihály, az MSZMP Kc4ponti Bizottságának titkára, Úszta Gyula altábornagy, a Magyar Honvédelmi Sportszövetség országos elnöke és Gábor Lstván, a I'l.'gyar Partizán Szövetség főtitkára búcsúztatta. A magyar veterán küldöttség hétfőn este megérkezett Moszkvába. A seremetyevói repülőtéren Pavel Batov hadseregtábornok, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erőinek vezérkari főnöke a szovjet hadsereg és a Varsói Szerződés fegyveres erői nevében meleg szeretettel köszöntötte a magyar veteránokat. (MTI) Egy-egy tet, bélrendszert nem lehet országhatárhoz kötni. Így van ez a torontáli öblözetben is, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság területén. A kutaséri, a cigányéri, a dorobánti, a szárazéri és a krakkéri csatorna a magyar—román határt átszelve, két országon keresztül vezeti a felesleges vizet a folyókba. A Tisza jobb partján, a kőröséri fővízgyűjtő terüle- beri segítség nélkül jut a foés árvízvédelmi lyóba. A közös csatornák, a közös bel- és árvízvédelmi gondok megkövetelik a szoros együttműködést az érdekelt országokkal. Ennek érdekében élénk tárgyalások indultak meg Románia, Jugoszlávia és Magyar-ország vízügyi szakemberei között Hosszú ideig a határmenti csatornák nagy többségének csatorna is átszeli a határt elhanyagolt volt a medre, a Ásotthalom alatt. A paphal- töltéseket belepte a gaz, s a mi csatorna Röszlcétől Jugo- vízelvezető kapacitásuk felét szláviába vezeti a vizet. S most épült ki a vöröskereszt—madarásztói főcsatorna is, amely szintén Magyarországot Jugoszláviával köti össze. sem tudták kihasználni. Most ezeket a csatornákat kijavítják, az átereszeket. hidakat rendbehozzák. A közelmúltban 6 millió forintot költöttek a romániai T^Zt SLkett szakaszon csatorna-korszerűrult elemi, hogy nem kell ... „ „^^ll^tL^t ' Elkészítették a belvízkezem a felesleges belvizet, ha- ... híl t k t amelv_ nem egy alsóbb ponton, em- J* SSe^meg a kérdés roppant súlyától. Emlékezetemben megjelennek azon sorsok ezrei, amelyekkel találkoztam, s végül saját sorsam, s ez elegendő annak kimondásához, hogy az Októberi Forradalom mindegyikünknek segített a boldogságról szőtt hőn óhajtott vágyát megvalósítani. A forradalom azért ment végbe, hogy létrejöjjön egy új 'igazságos társadalmi rendszer, amely minden ember számára megadja a lehetőségei1 legjobb tulajdonságainak teljes kibontakoztatására. Nemcsak a jellemvonásokról van szó, hanem elsősorban a lehetőségekről! Az összes előző formációk szintén melengették ezt a reményt, boldogságot ígértek az embernek, de csak mint véletlent, mint a körülmények különleges találkozását, vagy isteni kegyet. Nyugaton alkalmam nyílt elbeszélgetni különböző emberekkel, köztük jóakaróinkkal is, akik elragadtatással nyilatkoztak a Szovjetunióban manapság feltűnő tehetségek bőségéről. Ök a nép tehetségének és munkaszeretetének tulajdonítják sikereinket. Nos, minden nép tehetséges és munkaszerető. Jóakaróink azonban nem mindig veszik észre, hogy a Szovjetunióban a tehetségek és adottságok kibontakozása nem a véletlennek halmaza. A szovjet társadalmi rendszer nagysága és törvényszerűsége abban rejlik, hogy megnyitotta az ember számára a legcsábítóbb magaslatokhoz vezető utat. A forradalom az embertől elvette a „kis" jelzőt, s korlátlan lehetőségeket adott neki a munkára, az alkotásra, a tökéletesedésre, minden fizikai és szellemi képességének kibontakoztatására Mi legyűrtük és le fogjuk gyűrni a nehézségeket. A kitaposatlan út nem lehet egyszerű és sima. Bennünk a felfedezői;, az úttörők büszke érzése lobog. Mi nemcsak ültetjük az almafát, hanem gyümölcseit is övezzük, s ez olyan tény, amelyet legádázabb ellenségeink sein cáfolhatnak meg. A Szovjetunió a világ első helyén áll abban a tekintetben, ami közvetlenül az emberért, az éfhber érdekeljen történik. E mutatók egyike a gigantikus lakásépítkezés. A világ egyetlen országában sem építenek annyi lakást, mint a Szovjetunióban. És milyen óriási összegeket fordítanak nálunk a munkakörülmények megjavítására, ingyenes gyógykezelésre, arra, hogy a dolgozók olyan körülmények között pihenhessenek, üdülhessenek, amilyenek a kapitalista országokban távolról sem sokaknak adatik meg. Külön szeretném kiemelni az iskolákban, szakiskolákban, főiskolákon, a nappali, levelező és esti tagozatokon folyó ingyenes oktatást. Mert az, hogy az egyszerű szovjet emberek milliói tanulnak, szakképzettséget szereznek, tudósok, irodalmárok, és művészek lesznek — az Októberi Forradalom közvetlen vívmánya. Az Októberi Forradalom nozta létre az új társadalmi rendszert, a szovjet társadalmat, amely felépítette a szocializmust, és építi a kommunizmust. E gigantikus építőmunka közepette alakul ki az új ember, akinek tudata megtisztul az évszázados lerakódásoktól és magába szívja mindazt, ami a legjobb, legnemesebb. Ezek a vonások mindenki közkincsévé válnak. Talán egy kicsit hangos ez a mondat? Ám legyen. Nem tartom szükségesnek, hogy suttogásra térjek át; a hangosan kimondott igazság nem szűnik meg igazságnak lenni! ... Nos, erre gondol az ember, amikor visszatekint forradalmunk 48 éves útjára, erre a nehéz, bonyolult és nagyszert: útra.S mi van előttünk ? Forradalmunk bátran és biztos léptekkel halad. Feladata minden embert boldoggá tenni. Mindenkinek boldogságot! — cz a forradalom legfőbb értelme. « tornának mikor kell lezárni a zsilipéit, s mennyi víz vezethető el rajtuk. De nemcsak a belvízi védekezésben van nemzetközi megállapodás. A Mezőhegryesi Cukorgyár például Aradról kap vizet, másodpercenként 300 litert. A szárazéri csatornán érkezik Magyarországra a cukor „mosásához" szükséges víz. Egy-egy nemzetközi összejövetelen a román, jugoszláv és magyar szakemberek bejárják a folyók töltéseit is. Meggyőződnek arról, hogyan készülnek fel szomszédaik — s egyben munkatársaik —• az esetleges árvízre. Közösen vizsgálják a laboratóriumokj ban a folyók, csatornák vizé1 nek szennyezettségét is. j Ezeknek a vizsgálatoknak az alapján határozzák meg, mit kell tenniük a vízszennyezettség csökkentése érdekében. Most mérték fel a MakóNagylak közötti 25 kilométeres Maros-szakasz töltésrendI .szerét is.. Itt a folyó ..ellaposodott", s a 60—70 méteres meder helyett, néhol 2—3U0 méter széles víztükör is található. Most tervezik ennek a folyószakasznak a gátak közé szorítását, szabályozását. A megélénkülő nemzetközi vízügyi kapcsolatok arról tanúskodnak. hogy az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság nemcsak hazai, de nemzetközi viszonylatban is igyekszik megvalósítani a következő évek vízgazdálkodás programját. RDESEI ronj^aiini^jSSHíiqsiösníasfisii^a \ gazdasági ifányítás togalma Ha valaki feladatul kapná, hogy állítsa össze egy vállalat tervét, vajon hogyan kezdene hozzá? Legelső feladata az leiíne, hogy megnézze: mit kell tartalmaznia a tervnek? Ez elengedhetetlen, hiszen az egyes üzemek tervei mint a fogaskerekek kapcsolódnak egymáshoz, s így minden vállalati tervnek lényegében azonos gazdasági folyamatokat kell számszerűen megfogalmaznia. Csak így lehet szó egységes népgazdasági tervezésről. A gazdasági tervezés elveit és módszerét megfelelő központi rendelkezések szabályozzák. E rendelkezések előírják, hogy az Országos Tervhivatal hogyan kezdjen hozzá — mondjuk — az egy évre szóló népgazdasági tervek összeállításához. Bárki beláthatja, hogy az országos népgazdasági tervben nem lehet darabszámra, vagy súlyra előírni-az iparvállalatoknál termelt több százezres árucikk mennyiségét. Senki nem tudja előre megmondani, hogy pl. a különböző fazonú, sokféle anyagból készülő és sokféle méretű férfi, női és gyermekcipők, papucsok, csizmák, szandálok egyes fajtáiból mennyit kell előállítani. Ez annál inkább is lehetetlen, mert a cipőipar termékeinek jelentős részét exportáljuk és a külföldi vevő általában csak év közben közli: miből, mennyit rendel? Mit lehet hát tenni? Egy sor termelési feladatot csak összefoglalóan, pénzösszeggel lehet megjelölni: ez és ez az iparág ennyi és ennyi millió forint értékű árut köteles termelni ebbqn az évben. Rendelkezések írják elő, hogy a minisztériumok hogyan bontsák fel az ilyen tervszámokat, mi a trösztök, országos vállalatok jogköre, feladata, a tervezésben, hogyan kell megtervezni a létszámot, az önköltséget, a béreket stb. A tervezésnek tehát egységes, az egész országra érvényes rendszere van. Hasonlóan egységes rendszer szerint történik a vállalatok pénzügyi ellátása. A Nemzeti Banknál nyilvántartják, hogy milyen értékben kaptak gépeket, anyagokat, milyen összegek folynak be a termékek értékesítéséből stb. Itt is rendeletek írják elő az állami vagyon kezelésének módját, a különféle gazdasági egységek jogait, kötelességeit, azt, hogy a bank milyen módon ellenőrizze és terelje a népgazdaság érdekeinek megfelelő irányba a gazdálkodást. A beruházásokkal kapcsolatos pénzügyek lebonyolítását és ellenőrzését külön az intézmény, a Beruházási Bank feladatává tették. Az egyes vállalatok gépeket, anyagokat adnak el egymásnak, s a vállalatok között forgalomban érvényes árakat termelő áraknak nevezzük. Hogyan kell kialakítani ezeket az árakat? Mit lehet beleszámítani és mit nem? Ezek is országos rendezést igénylő kérdéselv. hasonlóan a lakosság számára készült cikkek árának, a fogyasztói ár megállapításához. Külön kérdés, hogy mindkét fajta ár megállapításánál mennyire vegyék figyelembe a piaci viszonyokat, a kereslet és kínálat alakulását, a világpiacon érvényes árakat, ezek néha bizony elég jelentós ingadozásait stb. Minden szocialista országban megfelelő rendelkezések szabályozzák tehát a tervezésnek, a vállalati pénzügyek vitelének, az árképzésnek a rendszerét és a piaci viszonyok szerepét. Ezeket együtt gazdasági irányítási rendszernek nevezzük, amelybe beletartozik még az anyagi ösztönzésnek. a bérezésnek és a premizálásnak szintén rendelkezések által, egységesen szabályozott rendszere is. Miért nevezzük mindezt gazdasági irányító rendszernek? A fogalom olyan „gépezetet" jelent, amelynek különböző feladattal ellátott részei szervesen összekapcsolódnak és együtt szolgálnak egy bizonyos célt. A népgazdaság elé célul tűzött gazdasági feladatok a gazdasági irányító rendszer egymáshoz kapcsolódó egységeinek mozgásán, a tervezés, a pénzügyek, a piaci viszonyok és az anyagi ösztönzés rendszerem keresztül valósulnak meg. Ezt a bonyolult, sokágú rendszert a népgazdaság előtt álló feladatokból kiindulva a gazdasági vezetőszervek dolgozzák ki, és egyes részeit a feladatok változtatásával, a tapasztalatok alapján állandóan javítják, tökéletesítik. Ezekben az években népgazdaságunk több t»k in tőiben újfajta feladatok előtt áll. Befejeződött a gazdaság minden ágának szocialista alapokra helyezése és ugyanakkor lényegében kimerültek a gazdaság új munkaerők bevonása útján történő fejlesztésének forrásai. Előtérbe került a munkatermelékenység fokozása, a gazdaságosság. Ezek az új feladatok, új, korszerűbb gazdasági irányító rendszert követelnek. Ma már a korábbinál lényegesen jobban ismerjük a szocialista gazdaság működésének sajátosságait. törvényeit és képesek is vagyunk megkonstruálni az új, a megváltózott feladatóknak jobban megfelelő rendszert. BOGNÁR GYULA Kedd, 1965. november S, DÉL-MAGYARORSZÁG 3 /