Délmagyarország, 1965. október (55. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-19 / 246. szám

Negyven óra tengerben Vasárnap a görög ha­lászok Kréta közelében, egy kis elhagyatott szige­ten Ante Milin jugo­szláv tengerészre buk­kantak. A súlyos álla­potban levő matróz el­mondotta, hogy a Tisza nevű jugoszláv motoros hajón Nápolyból jövet Szaúd-Arábiába tartott, de Kréta közelében ha­jója, amelyen még 17 tengerész volt, óriási vi­harba került, s két perc alatt elsüllyedt. A mat­róz negyven óra hosszat hányódott a tengeren, mfg végre a kis elha­gyatott szigetre vetették a hullámok. Társairól, akiket a hajó elsüllyedé­se után még látott a tengerben üszni, semmit sem tud. A jugoszláv matrózt kórházba szállították. A görög légleró gépel, va­lamint őrnaszádok va­sárnap egész nap vizs­gálták azt a tengerrészt, ahol a hajó — a matróz elbeszélése szerint — el­süllyedt, de hétfő hajna­lig sem a hajó nyomai­ra, sem pedig a 17 mat­rózra nem sikerült rá­találni. A kollégiumok — ÉS AZ IDEGENFORGALOM A szegedi Idegenforgalmi főldény lázas hetei, hónapjai elmúltak már. Most a csön­des napokat éli a város, ami­kor kevesebb vendéggel kell számolnia. A statisztikai ada­tokat mérlegelve elmondhat­juk, hogy az idén a tavalyi­nál is több vendég járt Szege­den, különösen az ünnepi he­tekben. A szállodákat, a kol­légiumokat, a fizetővendég­szolgálatot, a campinget és a turistaszállót igénybevevők ebben az időszakban 86 ezer 538 vendégnapot töltöttek itt Nem beszélve arról a mint­egy 40 ezer vendégről, aki ro­konoknál, ismerősöknél szállt meg. Ezek hozzávetőlegesen mintegy 200 ezer vendégna­pot töltöttek itt. egyik az Apáthy, a másik a nyugalmát zavarók szinte Semmelweis volt. A Hugó- nem is voltak a vendégek naiban és a Jancsóban vi- között szont egyetemisták laktak. _ illetve cserealapon csehszlo- Tovább fejlesztik? vák, NDK-beli és bulgáriai Ismerve a kollégiumok fel­készültségét a vendégek el­helyezésére, az idegenforgal­. . , . , ...,„,., ml hivatal a jövőben ezt a A hazai és a külföldi ven- szolgáitatást tovább szeret­fiatalok. Textíliát vásárolnak dégek a Semmelweisben 3534, az Apáthyban pedig 3182 vendégnapot töltöttek. E szolgáltatásért összesen 97 ezer 240 forintot kapott a kollégium az idegenforgalmi hivataltól. Ez az összeg jól jött a kollégiumnak, mert bizonyos részével önállóan né fejleszteni. Több nagy kollégiumunk olyan korsze­rűen felszerelt, hogy bizo­nyára a szállodai férőhelyen túl is tudnak majd bővíteni az eddigi szolgáltatáson. Az ide"0" forgalmi hivatal ter­vezi, hogy azokban a kollé­giumokban, ahol arra lehe­tőség van, a vendégek a Jól jártak gazdálkodhat Függetlenül évi költségvetésétől, az ide- ^fwlton "eggeiitT^tleg ÍT SZoaZm? , w ebédet is kapnának. Ezzel vételből 40 ezer 296 forintot egyrészt tehermentesítenék a fordíthatnak textília vásárlá- . .... , ,,, A szállodai elhelyezéseknél sára. Élnek is a lehetőséggel. regge1' a déli órákban a az Idegenforgalmi hivatal 30 A paplantól a függönyig, az vendéglátói éttermeket, más­ágyszőnyegtől a párnahuza- részt a leijetőséggel a kol­tig bőségesen vásárolnak is, ,égiumok t8 J61 járnának, hogy még otthonosabba te­gyék a szobákat a kollégis­táknak, meg a jövőre érke­ző turistáknak. A szegedi szállodai elhe­kollégiummal állt kapcsolat­ban. Ezek összesen 3 ezer 500 férőhelyet képviseltek. A szegedi idegenforgalom nö­vekedésével Jól jártak a kol­légiumok is. Az Idegenfor­galmi hivatal 371 ezer 408 fo- B _ rintot fizetett ki a kollégiu- iyezés gerincét alkotó "ícol­moknak a szolgáltatásért A légiumok szolgáltatásáról Semmelweis orvosegyetemi egyaránt Jó véleménnyel kollégiumban szinte állandó voltak a hazai és külföldi volt ^ vendégforgalom. Pig- vendégek. Az Itt megfordu­niczkT György Igazgató el- iók szívcsen laknak kollégi­mondotta, hogy most már Umban. A házirendhez, fe­elkészült az ő idegenforgalmi jelemhez éppúgy tartják mérlegük is. A nyári hóna- magukat mintha szállodá­pokban pedig csak két kol- ban laknának. Jellemző, légiumot bocsátottak az ide- hogy a rendbontók, fegyel­genforgalom szolgálatába, az mezetlenkedők, a mások U F. Könnyebb lesz a dolgozó általános iskolásoknak Az oktatásügy illetékesei megkezdték a dolgozók általános iskoláiban tervezett oktatási reform előkészí­tését Tizenöt budapesti és vidéki iskolában kfcérleti tankönyveket vezettek be, s a következő tanévben be­vezetik az uj tanterveket és tankönyveket is a VII. osztályokban. A VII. és VIII. osztályokban helyet kap a tanrend­ben a gyakorlati ismeretek címú tárgy, amely egyebek közt foglalkozik a mindennapi élet jogi kérdéseivel, a munkajoggal, az egészségvédelemmel, a munkaegész­ségtannal, a családi nevelés kérdéseivel. Az új tantár­gyat évi 50—50 órában oktatják majd, s a felsorolt témák tanítását fokozatosan vezetik be. Fontos alapelve a reformnak a tanulók terhelésé­nek csökkentése. Egy-egy tanítási napon például négy­nél több közismereti tárgy — így magyar, történelem, matematika stb. — nem szerepelhet az órarendben. Könnyebbséget jelent a tanulóknak az is, hogy bioló­giát csak egy éven át, földrajzot kétszer fél évig taní­tanak, s rövidebb időre vonják össze a fizika és a kémia oktatását is. Újdonság lesz, hogy országszerte négy—hat hetes előkészítő tanfolyamokat szerveznek az iskolába jelent­kező felnőtteknek, hogy lehetőleg azonos szintű köris­mereti tudással kezdjék a tanulást. (MTI) Kétezer kilométer az ezer tó országában Beszélgetés Uherkovieh Gáborral Ezerkttencszázhatvanhá- tökéletesen frissnek éreztem súkat megfagyasztják, magam egy-egy Ilyen fürdő után. romban (volt először észa­kon; Dániában és Svédor­szágban, egy év múlva pedig a helsinkii és uppsalai egye­tem felkérésére tartott elő­adásokat Finnországban a folyóku tatással kapcsolatos tudományos eredményeiről. Északon nagy becsülete van a hidrobiológiának, Uppsa­lában és Helsinkiben külön egyetemi intézete is van, kor­szerű berendezéssel. S ha azt tekintjük, hogy nálunk, Ma­gyarországon sehol sincs egyetemen Ilyen tanszék, Szegeden ls csak speciálkol­légium formájában oktatják — komoly magyar sikernek számit, hogy éppen egy ma­gyar tudóst hívtak meg észa­ki rokonaink 1965 nyarára is egy algakutató csoport veze­tőjének. Fel a tundrára! Június második felétől augusztus elejéig volt kint Finnországban dr. Uherko­vieh Gábor kandidátus, a Magyar Tudományos Akadé­mia főmunkatársa, aki Sze­geden a József Attila Tudo­Ahol még őskor van A Kllplsjörvt tó mellett épült kutatőállomás volt a főhadiszállása. Ez egy kis faház a lappok szent hegyé­nek, a Saananak lábánál, s innen tett kirándulásokat a környező tavakhoz, mocsa­rakhoz, olykor magasabb ha­vasi tetőkre, a fjeldekre ls. Szorgalmasan gyűjtötte a különböző tavak vízmintáit, preparátumokat készített, s expedíciója során eljutott az észak-norvég fjordokig Is. Különösen tetszett neki Tromső, melyet a legésza­kibb európai városnak ne­veznek, s amely monumentá­lis betonhídjával lenyűgöző látványt nyújt — még ké­peslapról is. — Az igazi élményt azon­ban a nomád lapp-települé­sek jelentették. Ezek az utol­só európai nomádok sátraik­kal állandóan vándorolnak a félvad rénszarvascsordák meg­szárítják. s ez a táplálékuk egész évben. Az óriási kiter­jedésű kietlen vidéken itt­ott mint egy éló bokor, olyan ez a néhány szegényes sátor, de benne nyíltszívű, talpig becsületes, egyszerű embe­rekkel az ember visszaál­modja a romantikus gyer­mekkort! A huszadik század­ra csak a tundrát is átszelő utak. rajtuk tovasuhanó szí­nes autók emlékeztetnek, különben az ősközösségi élet­mód uralkodik mindenfelé. ViszontlátásraI Megértjük, hogy ilyen két hét után nehéz volt a búcsú. Irány vissza a Hanko-félszi­getre, s néhány nap múlva már itthon ls volt A finnek azonban visszavárják! Nagy elismerést váltott kl munká­ja; ezt bizonyltja a helsin­kii egyetem szép kitüntetése, és az a köszönőtávirat, me­lyet a Magyar Tudományos Akadémiának címeztek Uher­kovieh Gábor kiküldetéséért A búcsú tehát csak időleges CJeqá izünk üálatzöL... Technikusi képesítéssel segédmunkás A bukott öregdiák tanulmányi szabadsága „Technikumot végeztem, de minthogy Ilyen éllást Szege­den nem kapum, segédmunkásnak mer.tem. Most alkalom nyílt egy másik vállalatnál, hogy ott szakmámban dolgozhassak, dc mikor munkakönyvemet kértem, felajánlottak üzememben ugyan­csak technikusi állást. En amoda szeretnék elmenni, dc azt mond­ták, Így csak azzal a bejegyzéssel Járulhatnak hozzá, hogy én mondtam fel a vállalatnak. Jogos-e Így visszatartani az embert? — kérdezi N. P. technikus." mányegyetem Allatrendszer- után. melyeket nem is őriz- volt Hyvfisti Suomi! Viszont­látásra Finnország! Nikolényi István tani Intézetének Tisza-kuta­tó állomásán dolgozik. Egy tíznapos tanfolyamot veze­tett a Hanko-félszlgeten levő Tvarmlnnei Intézetben, majd innen Dél-Finnországból vo­nattal utazott a sarkkörig, ahonnan autóbusszal az észa­ki lappföldre: Svédország, Norvégia és Finnország ha­tárára Közel másfélezer ki­lométert tett meg a tundra­vidékig s a helyi kirándulá­sokkal együtt — mint erről a napokban tartott előadá­sában beszámolt — közel kétzer kilométert hagyott maga mögött. — Csodálatos vidék az éj­féli nap hona — mondja a szegedi tudós. — Nyáron a nappal ktlenc hétig tart, Így jóval kevesebbet tudtam aludni, viszont sokat dolgoz­tam. A fáradalmak kipihe­nésére megpróbálkoztam a szaunázással, s mondhatom. nek. Évente egyszer össze­terelik azokat, levágják, hű­Tekintettel arra, hogy a tanulmányi szabadsággal és kedvezményekkel kapcsola­tos kérdése közérdeklődésre tartanak számot (csak Sze­geden több ezren tanulnak . ,. . , „ x__.tojt_.vji 6511 és levelező tagozaton), Az Mt. V. 49/A. § (1) be- séget a népgazdaság érdeké- ^j^y pontban tájékoztatás kezdésének rendelkezése sze- ben a legjobban tudja hasz- céljából összefoglaljuk az rint: „A vállalat köteles a nosítani. Ezt igazolja az Mt ide vonatkozó legfontosabb dolgozót kérelmére áthelyez- V. 4tyA § (2) bekezdése, rendelkezéseket: A munka­ni, ha... nem szakképzett- amely kimondja: „A vállalat idő-kedvezményre vonatko­ségének megfelelő munka- nem köteles az áthelyezésre, ^ egyes rendelkezések, körben dolgozik és új mun- ha a dolgozó részére az áthe- L A munkald<Wtedveuaénv kavtszonyában ilyen munka- lyezéa iránti kérelem beje- csak azokra a munkában töi­körbe kerür. A fenti ren- lentésétől számított tizenöt Jött napokra jár, amelyeken a delkezés új és alkalmazásá- napon belül - szakkép­ra 1965. Január 1-től, ha- zettségének megfelelő mun- vizsgán vesz részt, tálybalépésétől van lehető- kakört biztosított". £ Aj egy hétre járó munka­sél E rendelkezéssel a jog- A fentiekből adódik, hogy ^JTETS ££££ alkotó célja az volt, hogy N. P. technikus más válla- főiskola által meghatározott minden dolgozó szakképzett- lathoz történő áthelyezési ké- f®?^0"4 foglalkozások Műpont­ségének megfelelő munka- relmének elutasítása jogos 3 ,.anA munkaidő-kedvezmény körben fejthesse ki tevé- volt, mivel jelenlegi vállala- tanévismétlés esetén ls jár. kenységét, s olyan vállalattal ta is biztosította részére - A tanulmányi szabadság­létesítsen munkaviszonyt — az egyéni és népgazdasági szükség esetén a munka- érdekkel egyezően — a tech­hely megváltoztatását is be- nikusi munkakörben való leértve — ahol szakképzett- foglalkoztatását „Az egyetem levelező tagozatán tanulok. A harmadik évfo­lyam elvégzésénél nem Jutottam többre, mert az utóvizsgákon sem sikerült Javítanom. Az a kérdésem: az eredménytelen tan­évre kivett tanulmányi szabadság viaszakövetelhető-e rajtam? K. Gy. Szeged." gal kapcsolatos legfontosabb rendelkezések: Mt. V. 212. $. A tanulmányi szabadságot egy naptári éven belül a dolgozó évi rendes szabad­ságának (Mt. 49. §) tizenkét munkanapot meghaladó ré-. szőre be kell számítani. A ... «. tanulmányi szabadságot a Egyéni és társadalmi szem- fejezése után - megtérülnek, vizsgák után kiadni nem le­pontból is igen nagy jelen- mivel a magasabb képesítés- bet tősége van a szakképzettség sel rendelkező dolgozók ma- , A tanulm4nyl nblMg)t műveltség gasabb erteku munka elveg- lehetőleg a továbbtanuló dolgozó és az általános _ _ emelésének. A társadalmi zésére válnak alkalmassá, érdekre tekintettel államunk Ezért a kedvezmények ­Intézményesen különböző amelyeknek komoly anyagi előnyökben és kedvezmé- kihatásai vannak — csak nyekben részesíti az esti és rendeltetésüknek megfelelő­levelező tagozaton tanuló en használhatók fel. A leg­dolgozókat. (Tanulmányi sza- több probléma tapasztalata­badság, munkaidó-kedvez- int szerint ezen a téren mu­mény, utazási költségek meg- tatkozik. Eléggé általános térítése, más munkakörbe mind a munkaidő-kedvez­történő áthelyezésükkel kap- mény, mind a tanulmányi csolatos korlátozások stb.) szabadság más célra történő A továbbtanulást elősegítő felhasználása (szórakozás, kedvezményeket államunk magánügyek) ame y azután abban a reményben nyújtja a vizsgák eredményt elensege­a dolgozóknak, hogy azok — tanulmányaik sikeres be­MINDENRE VAN MEGOLDÁS (Mészáros András rajza) 4 DÉL-M A 6 YARQRSZÁ6 Kedd, 1965. október 19. - Ezek után mondja még valaki, hogy nálunk térdig ér a gaztt ben vagy az eredmények rendkívül alacsony átlagá­ban mutatkoznak meg. vánatos volna, hogy a vábbtonuló dolgozók mun­káltatói érvényesítsék az Mt. V. 214. bevett § rendelkezéseit, amely sze- mányl. rint: kívánsága szerint kell kiadni, azt azonban mindenképpen bizto­sítani kell, hogy a dolgozó a teljes tanulmányi szabadságot a vizsgák előtt Igénybe vehesse 1. A tanulmányi szabadságot a tanév befejezésének évében járó rendes szabadság lí mun­kanapot meghaladó részébe keU beszámítani. 3. Ha az előirt tanulmányi Idő utolsó éve csak fél évet tesz ki. akkor erre az Időre az évi ta­nulmányi szabadság fele Jár. 4. Ha a dolgozó az évi vizsgá­it tanulmányi szabadság igény­bevétele nélkül vagy a Jogsza­bályban biztosítottnál kevesebb tanulmányi szabadság igénybevé­.ele mellett teszi le. akkor az lgr fennmaradó tanulmányi szabad­Sággal a kővetkező évi tanulmá­Kl- nyl szabadság Ideje nem növel­to- hetö. 5. Ha a dolgozó a tanulmányi knvotkpzotpsohhpn *zaöa<4»ágot oly mértékben vet­KoveiKezcteseDDen te csak igénybe, hogy az lgény­* ' ra alapszabadság és tanul­szabadság együttesen Azt a dolcozót aki él? e', a d0'KOZÓ rendes ... ... B? ,' .. (alaI>- e® Pút-) szabadsávénak a továbbtanulok neszére biz- mértékét, ekkor a dolgozót tosított kedvezményeket meelUett rendes szabadságként igénybe veszi és ennek elle- Ucnnm6radó ^^'áekmőnbö­nére az előadások látogatá- «. Nem jár tanulmányi szabad sát elmulasztja, a vállalat ság a pótvizsga letételére. a igazgatója az iskola kérésé- d2,?0í?év.zn.nba7 " 2ény4? „ ,„_.,„,„; „ . vett azév! tanulmányt szabadsl­re köteles fegyelmi uton fe- gát e célra felhasználhatta, lel ősségre vonni és ezenfe- 7. Evfrlyamismétlés .-setén az lül minden esetben köteles ismételt tanévre (félévre) újabb levonni a munkabéréből a ^^'"lí."/^* ba<Ls£* nem Jí'"­, . ,. , . „ ... , . mert ellenkező esetben az évis­muiasztott időre járó részt, métlő dé'évlsmétiő) dolgozó in­A tett intézkedésről az isko- dokolatlan előnyöket élvezne a lát értesíteni kell." j® ered"?énye­_ _ . . , .... sen letevő dolgozókhoz képest. K. Gy. konkrét kérésérc Ha a dolgozó az évfolyamra válaszolva közöljük, hogy az 5!®1* j*®*™ vizsgái letételét eredménytelen tanévre ki- ínsége' kSvetk^bSf £ vett tanulmányi szabadság rnivam (félév) ismétlésére utast­visszakövetelésére a jelenle- í?444* " eredménytelenség „„„.tol, , „ , , , hosszantartó sulvos betegség gl szabályozás nem ad lehe- vagy más rendkívüli ok kővet­tőséget. A kérdés feltevőjé- kezménye. skkor s vállalat Igaz­nél is az előbbiekben emlí- J"4?* az ismételt tanévre is én­tetteket - rendeltetésétől el- %$yezhet tanulm4nyl 4Zabad­térő felhasználás - tartjuk Dr. SIKLÓS SÁNDOR valószínűnek. egyetemi tanársegéd

Next

/
Oldalképek
Tartalom