Délmagyarország, 1965. október (55. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-23 / 250. szám

A^ály Az USA filmjei Amerikában készülnek, de ott tilos a vetítésük Fontos Sándor harmadik kiállítása Az öt világrész több mint tály munkáját: jó képessészáz országában vetítik filmjeit, ötven nyelvre — a viS lagnyelvektől az afrikai törzsekéig — szinkronizálják filmjei szövegét. Egy év alatt e filmek nézőinek száma elérte a 750 milliót. Hágű rendezők népes csoportját gyűjtötte maga köré, fokozta a filmek dokumentumjellegét, emelte művészi színvonalukat, s igyekezett minél kisebbre csökkenja fel nem kavarni a mozivásznon a „rázós" ügyeket, a kénylemesebb megoldást választja, s érvényben tartja a filmeket tiltó szabályt... . A Saturday Rewiew egyebek közt ezt ESS"föbb'SkTtmXó teni bennük a túlságosan írja az WA-ftlmekrtl: „A nézó! nyilvánvalóan reklámízű ele- b.jw/.i..v Kevés filmvállalat dicse- mek arányát. A filmek Grierson és az angol rövidfilm-iskola legjobb rendezőinek stílushagyományaiból indult ki, s munkássága nyomán egyre több rúvós dokumentumfilm filmvállalat dicsekedhet hasonló statisztiká- hangvételében val. S a fold politikai térképén egyetlen egy országot találhatunk, ahol szigorúan tilos e filmek vetítése! S most jön a háromszoros abszurditás. Ez az or) szág éppen az, ahol e filmek készülnek; ez az ország került ki az USIA filmoszéppen az, amelyről e fii- tályáról. Ennek — és emelragályos? Új szakkönyv JESZENSZKY ÁRPAD: ZÖLDSÉGFÉLÉK KORAI TERMESZTÉSE A népszerű szerző rendszeresen járja az országot, zöldségfélék korai termesztésével foglalkozó tsz-eit. A legújabb tapasztalatait felhasználva dolgozta át könyvét. A most megjelent — immár negyedik kiadás — a korai zöldségtermesztő körzetek és az üveg alatti termesztés feltételeinek leírásával bővült. Röviden ismerteti a mű a zöldségfélék hajtatásának és szabadföldi termesztejének berendezéseit, a melegágytelep gazdaságos elhelyezését. Jó útmutatót ad a melegágyi ablakok egész évi hasznosításához. Leírja az egyes zöldségfélék hajtatásának és korai termesztésének tudnivalóit. A könyvet az alapfokon képzett szakembereknek, zöldségtermesztő tsz-ek brigádvezetőinek, szakmunkásainak és a háztáji kertekben kertészkedöknek ajánljuk. mek szólnak; ennek az országnak a kormánya pénzeli teljes egészében e filmek gyártását! Miféle filmek ezek" A legnagyobb propagandaszervezet A tőkés világ legnagyobb, legjobban kiépített, leghatalmasabb anyagi eszközökkel rendelkező propagandaszervezete, az amerikai USIA filmoisztályának termékei. Az United States Information Agency „védjegyét" viselő filmek néhány évvel ezelőtt még senkit sem érdekeltek, legkevésbé a hazájukbeit nézőközönséget. Közönséges reklámfilmek színvonalán álló, színes képeslevelezőlapokra emlékeztető, unalmas, számadatokkal teletömött, primitív propagandafilmek voltak ezek az amerikai életforma előnyeiről. Azonban változtak az idők. Az illetékesek csakhamar rájöttek arra, hogy az ilyen típusú filmek teljesen hatástalanok, s mert nagyon Ls jól Ismerték ugyanakkor a dokumentumfilmek útján történő propaganda hatóerejét, fontosságát, elhatározták, hogy gyökeresen átszervezik az USIA filmosztályának tevékenységét. A feladattal George Stevcns hírneves filmrendező, az Anna Frank naplója, a 80 nap alatt a föld körül stb. című filmek alkotójának fiát, George Stevens juniort bízták meg. ő csakhamar bebizonyította, hogy igen sokat örökölt apja tehetségéből, szervezőkészségéből. Stevens junior teljesen új alapokra helyezte a filmoszGARBÓ Utolsó filmjét 24 éwot ezelőtt készítették és sikerei tetőpontján hagyta ott a filmstúdiókat. Nem *a sajtó képviselőinek, hanem csak a barátainak indokolta: „Nem akarok az öregség ellen küzdeni." Aki látta, sohasem felejtheti Garbót; nemcsak különleges szépségéért. hanem lélek bemarkoló alakításaiért, még a királynőt is embernek ábrázoló képességéért. Csodálatos Walew.ska grófnő címszerelett természetesen a hatalmas anyagi támogatásnak — köszönhető, hogy az USIA filmjei elérték a cikkünk elején említett statisztikában tükröződő eredményeket. Néhány USIA-filmre világszerte felfigyelték. Érdeklődni kezdett az amerilegjobbak közülük ügyesen, finoman csinálják dolgukat. Rendszerint a valóságos tényeket, eseményeket örökítenek meg, azonban a vágás, zene, kísérőszöveg segítségével minden, ami a vásznon megjelenik, vonzóvá válik, annyiban, amenynyiben külpolitikánk népszerűsítéséről van szó... A kormány pénzén készült filmek alapvető céljukat szolgálják — életre keltik külpolitikánk alapelveit és segítik ezt a külpolitikát... Bármilyen művészi színvonalon is készülnek, mindegyikükkel szemben megAz Ollósén élő Ismert festőművésznek Fontos Sándornak, harmadik kiállítása nyílt meg a Képcsarnok Kárász utcai boltjában. Első kiallítása a Képcsarnok régi Klauzál téri üzlptébon, második a Horváth Mihály utcai képtárban volt. Mindhárom kiállítást én nyitottam meg. Az elsőt bemutatásnak szántam. Beszéltem akkor az indulásról, arról, hogyan keresett meg engem 15 esztendővel ezelőtt. már érett, önállóvá növekedett művészetet üdvözölhettünk. Fontos Sándor a termékeny festők közé tartozik. A mű néha inkább művészi folytatása szellemi és természeti létének, mintsem azzal egyenértékű függetlenült objektum. A stílustól határolt, bár szabad cselekvésben való feloldódás gyakorlata számára az alkotás örömét is jelenti. Sok van ebben egyébként az alföldi termé1950-ben a főiskola rajztan- SZet hagyományaiból is. Fon székén az a Fontos Sándor, aki érezte magában az elhivatottságot és várta a hívó szót, amely erre a pályára szólítsa. És én — ma már nyilvánvaló — hogy nem tos Sándor képeiben több a szerkesztettség, több a formai fegyelem. Érthető Is, hogy az öregek legjobbjaiban több volt a lázadás, a drámai feszültség — a mai tévedtem, amikor a hívó szó generáció harmonikus heilkimondásának felelősségét leszkedést kereshet az immár magamra vettem. És ő be- npm ellenséges társadalomiratkozott a főiskola tanár- ba és ilyen szemmel nézi képző tagozatára. Persze a természetet is. Fontos Sándor nem volt már a kötöttségnek és akkor sem egy a sok jelent- szabadságnak új korrelációkező közül, személyiségét ja vált lehetővé. Olyan fonemcsak technikai rátermett- jyamatnak vagvunk részesei/ pontján 1938-ban. amikor azt kérte, hogy ne kutassák, s ne, teregessék ki színesítve magánéletét. Garbó a közelmúltban töltötte be 60. életévét Az amerikai sajtó azt írja, hogy — miután valóban megöregedett — ..nagy öreg szerepeket szeretne játszani". Két képünkön bemutatjuk a szépsége teljében pompázó, színésznő volt. Gyűlölte a sztárkultuszt. Életében csak egyetlen egyszer adott sajtónyilatkozatot: hírneve tetőpét játszó — és most. a 60. életévét betöltő Garbót. Az utóbbi képet titokban, teleobjektívvel készítették. kai közönség is. Ekkor ke- marad ez a legfontosabb abrült felszínre ez a paradoxális tényállás: a teljes egészében az USA kormányának költségén készülő filmeket az érvényben levő szabályzat értelmében — tilos az USA területén a nagyközönségnek vetíteni! Kipattan a botrány Éppen Stevens junior első, egész estét betöltő John Kennedy, villámok évei, szolút kötelező követelmény: valamennyi filmnek hordoznia kell „rakományát" — az USIA veteránjainak kifejezése szerint, akik „rakomány"-on azt értik, hogy a filmek el kell végezzék politikai küldetésüket." Az egész USIA-apparátus jelenlegi vezetőjének, Kari Roiaennek kedvenc, gyakran hangoztatott jelszava: „A legjobb propaganda — állandóan, kitartóan az igaség, hanem az a meleg emberiesség és életszeretet is megkülönböztette az átlagtól, amellyel őt a természet megáldotta. Nemcsak tanítványnak tekintettem, hanem barátnak is. Nemegyszer jártuk együtt a pusztaszeri taom^lyben a társadalmi kötöttségek külsősógessége lassanként feloldódik és belső megformáltság veszi át szerepét. Fontos Sándor emberi egyénisége is zálog arra — erre bizonyíték a harmadik kiállítás —, hogy ebben a dobpergés napjai című do- zat mondani." Különös igazkumentumfilmje volt az, ami kipattintotta a botrányt, felhívta az amerikai közvélemény figyelmét erre az enyhén szólva különös szabályra, s az USIA filmosztályának tevékenységére. A film — a kritika egybehangzó véleménye szerint — messze a legjobb azon számos film közül, amelyet a dallasi gyilkosság után Ken- 1 nedy életéről és tragikus haláláról készítettek. Kisérőszövegét Georgy Peck mondta el, a film Oscar-dijat kapott, rengeteget írtak róla, sok millió amerikai szerette volna látni és .. nem láthatta. Miért kell az USIA légión egy puszta véletlen folytán érvénnyel bíró, értelmetlen, meghaladott bürokratikus rendszabályról van szó? Georg Fuller filmje például, az Így készülnek a bajnokok — idillikus történet az afrikai és ázsiai országokból edzésre, uinu1mányútra az Egyesült Államokba érkezett atléták csoportjáról, akik ott-tartózkodásuk, tréningjeik folyamán meggyőzödnek, arról, hogy Amerikában ... nem létezik fajüldözés. Ilyen tartalmú, ilyen mondanivaiójú filmet, bármilyen komoly művészi nívón készült volna, nyilván kifütyülne a nagyközönség. Az oberhauseni fesztiválon viszont nagy sikert' aratott Menetelést, John BItt* dokumentumfilmjét, amely uz 1963. augusztusában a négerek egyenjogúságáért szervezett híres „washingtoni menetelést" örökíti meg — a déli államok fajüldözői fütyülnék ki. „Rázós ügy lenne"! — vélekedik a Saturday Rewiew a film bemutatásának lehetőségéről. Az Embernek született című film egy vak villanyszerelő története, aki „jó efti berek" segítségével megtalálja helyét az életben, visszatérhet mestersége gyakorlásához. Ez a film viszont egy másik „rázós" dolgot, a makkegészséges munkanélküliek kérdését súrolja... Nem oktalan bürokrácia Tehát távolról sem oktalan bürokráciáról van szó. A kormányzat jobbnak látságot mondanak el Amerikáról az USIA-nak dolgozó alkotóművészek, ha az egész világon éppen csak saját hazájukban nem lehet bemutatni műveiket... (Az Isszkusztvo Kino nyomán.) nyák világát, heteket töltve folyamatban példát adó szekertekben es udvarokban es repet vállaljon. A tájjal való parasztszobakban. Nehez egybeforrottság a természrutakon cipeltük a folszere- ten va)ó ura]kodás szellem! lest. A művészétről szolo ta- magatartásának vonásaival nitasok nemcsak a katedra szövödött össze és vált sajámagasabol hangzottak el, ha- tos költőiségű megnyilatkonem a közösen elfogyasztott zássá. étel és a közösen ivott bor mellett is. Ennek az időszaknak záróakkordja volt az első kiállítás. Ez az időszak körülbelül öt esztendőre terjed. A második öt esztendő a szélesebb tájékozódás időszaka. Én magam adtam ^Íztatást újra, felhívtam figyelmét Tornyai drámai festészetére és konstruktív képépítés új képviselőire. Ez a korszak a posztimpresszionista látásmódtól egy expresszi onisztikusabb felé vezetett. A második kiállításon Fontos Sándorban s szegedi. városi indítású, de a» Alföld paraszti problematikáját is felölelő és a magyar festészet egészébe utat kereső művészt üdvözölhetünk, aki alkotó erejének teliében tárja most elénk gazdag munkásságának szép eredményeit. Biztosak lehetünk abban, hogy erőteljes művészete mind több elismerést fog aratni és maradandó alkatrészévé lesz a szegedi festészet történetének. VINKLER LÁSZLÓ Párizsi siker Beszélgetés Szalma Ferenccel A meghívást még a nyá- kozott ki igazán; hosszú per- méltatta az előadást Georges ron, itt Szegeden, a szabad- cekig zúgott, a taps, közel Leon. a L'Humanité kritikutéri játékok idején kapta kétezer ember tapsa. sa is. meg: október 5-én a Kéksza- _ Bartók nagyon népszerű Gratulált, a művészeknek kallú szerepét kell énekelnie Franciaországban — mondia Kozma József, a Párizsban Parizsban. a Bartók jubile- sza[ma Ferenc most már élő világhírű zeneszerző és um alkalmából az UNESCO itthon budai iakasában — Soltész Lajos, Nantes fózeneáltal rendezett emlékünnep- Nagvc;n szeretik és ismerik, igazgatója is, aki 18 évvel ségen. A MALÉV IL—18-as A fr>rró ünneplés amely ezelőtt a szegedi színház gepen Ferencsik János es oIyan Mfokozott Volt, mintha karmestere volt. ültek — Beszélgettem velük — szegedi szabadtériről is. Jólesően lepett meg kitűnő tájékozottságuk. Nemcsak a műsort ismerték jól és nemSzonyi Olga tórsasagaban szenvedélyes olaszok „.JP HRiü Hl utazott oktober 1-en a fran- vo!na a nézőtéren onnek a mondja Szalma Ferenc cia fovarosba. Ket es fel oras nagyszerű zenének szólt, kellemes utazas után erkez- _ , , tek Párizsba. A repülőtéren „ Pfrs7e ne,m6sak ,?n"eka magyar követség és a pá- Nyilván a kitűnő eloadasrizsi Magyar intézet munka- nak és Szalma Ferenc ma- a külfö,di szereplőkrdl tarsai fogadtak a muvesze- gasszinvonalu alakitasanak ,udiak de még azt is ponk A próbákat-a párizsi rá- is ~ ^í"4 " V^28'. .,a" tosan eImondták* hogy én dió hatalmas, ultramodern POkbol ki is derül. Az ujsa- milyen operakban leptem épületében — rögtön meg- !?ok nagy elismeréssel írtak fel. Erre még legmerészebb kezdték. Franciaország egyik a produkcióról. A Figaro te- álmaimban sem számítottam. legjobb zenekara, a National kintélyes kritikusa - Patrick Párizs után most Szegedre orcnester ki serte oKet. az _ m ^ ,, ,. . .... , . . együttes kitűnően ismeri a G- Tabet ~ Pe'daul a többi keszul Szalma Ferenc. A Bartók-zenét és stílust; Fe- között ezt írta beszámolója- bolygó hollandi legközelebbi rencsik minden utasítását ban: „Végre egy Kékkzakál- előadásán lép majd a szerehantottákegértették *S VéS~ 1Ú' ak' minden tekintetben gedi közönség elé. Uralma Ferenc többször '"tűnő." Hasonló szellemben Ö. L. szerepelt már külföldön. Énekelt már Rómában. Milanóban, Bécsben. De mindig csak hangversenyen. Opera.szerepben Párizsban lépett először külföldi közönség elé. Érthető hát, ha az az izgalom, lámpaláz, amely minden művészt minden szereplés előtt elfog, most fokozatosabban. erősebben jelentr kezett nála. Az ünnepi előadást a Theatre Des Chnmps-Elyséesben tartották. A Kékszakállút Bartók nagy zenekari alkotásának, a Concertonak a bemutatása vezette bc. A siker rendkívüli volt. A zsúfolt. nézőtéren ott ültek Párizs zenei életének vezetői is — i aznap véletlenül semmiféle zenei esemény nem volt Párizsban — s lelkesen és sokáig tapsoltak a Bartókzenének, a kitűnő karmesternek, Ferencsik Jánosnak. De az ünneplés a Kékszakállú előadása után bontaA Szeged városi tanács kórháza 1965. november 16-i belépéssel építésztechnikust alkalmaz. Illetmény az E 507. ksz. szerint. Jelentkezés a kórház gazdasági igazgatóságán Kossuth L. sugárút 42., 8—13 óráig. x S 6879 • Szeged m. j. zatot hirdet üresedett városi tanács vb ipari osztálya pályáa Szegedi Sütőipari Vállalatnál megfőmérnöki munkakör betöltésére. A munkakör betöltéséhez gépész vagy élelmiszervegyész mérnöki végzettség szükséges. A pályázatokat 1965. október 30-ig Szeged m. j. városi tanács vb ipari osztályához (Szeged, Széchenyi tér 11. sz.) lehet beküldenL x K 453 4 QIl-MAGYARORSZÁG Szombat, 1965. október 3f I i i