Délmagyarország, 1965. október (55. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-23 / 250. szám

Kiaknázatlan lehetőségek Kincset érő vesszők O Fűzfából nemcsak fü­tyülő készíthető, ha­nem takaros kosárka is, amiért jó pénzt adnak. Ezt persze mindenki tudja, fü­zeseink mégis eléggé gazdát­lannak mondhatók, illetve különféle ellentétek és ren­fonott bútor gyártására. Nyilvánvaló tehát, hogy a népgazdaság érdekei háttér­be szorultak, s ebbe nem szabad belenyugodni. Aki keres, talál Milyen megoldások kíhál­koznak? Hogyan lehet ele­delkezések gátolják a nép- gendő alapanyagot biztosíta­gazdaság érdekeinek érvé- nj a kosárfonáshoz? Vannak ,j . .. olyan javaslatok, kezdeme­nyesuleset. Feldolgozott fuz- nyezésekj hogy a háziipari fa vesszőből szinte annyit szövetkezetek még nagy ne­exportálhatnánk, amennyit hézségek árán is saját fü­váljék belőle, ahhoz szilárd elhatározás szükséges. Mi­helyt a háziipari szövetke­zetek tapasztalják majd a konkrét támogatást, szívesen lemondanak a saját fűztelep létesítésének gondolatáról. Célra veset-e a szatócskodás A gazdaságos fűzterme­léshez, illetve feldolgozás­hoz tehát — a Megyei Népi Egészséges, művelt fiatalok nem restellünk, különösen zefekft telepítsenek, vagyis Ellenörzési Bizott3ég sZeri,lt jelentősen fokozzák a t«r­az apró kosarak igen kere­settek azokban országokban, ahol nem bíbelődnek az ilyesmivel. Vannak is tö­rekvések a több valuta-be­vételre, azonban a rendelke­zésre álló erők valahogy nem egy irányba hatnak, s így lényegében helyben mozgás tapasztalható a fűz­termékek exportjával. A visszaesés okai Csongrád megyében külön­féle gazdaságok, vállalatok és társulások foglalkoznak füztermeléssel, egyrészt árte­rületen, másrészt szántóföl­dön. A feldolgozás négy há­ziipari szövetkezetben — a szegváriban, a mindszenti­ben, a szentesiben, a csong­rádiban — valamint az er­dőkémiai vállalatnál törté­nik, jóllehet főként alap­anyaghiány, kisebb részben pedig bérezési problémák rületek a megyében? Akad­miatt nem kielégítő ered- nak, s aki keres, talál. A ménnyel. A négy háziipari vállalat mostanában tárgyal szövetkezetnek összesen 68 a Klárafalva körzetében katasztrális hold fűzterület levő 330, a Szentes és Mind­van a birtokában, de közű- szent között fekvő 80—100, lük csak a 40 holddal ren- a Körös—Tisza-szögben elte­deikező szegvári produkál rülő 80—100, s az Algyő meiést, ami pedig nem vág a profiljukba. Kérdés: in­dokolt-e, gazdaságos-e csip­csup fűztelepeket létesíteni, amikor azt az erdőkémiai vállalat sokkal kedvezőbb körülmények között teheti meg. A vállalat ugyanis 150 katasztrális hóid füzessel rendelkezik, amelyen kife­jezetten nagyüzemi módsze­rekkel nemes vesszőt ter­mel, évente mintegy 130 va­gonnyit. Ezt a mennyiséget egyrészt belföldi feldolgozó üzemeknek adja el, másrészt félkész áruként exportálja. Az anyagi feltételek mellett a szakembergárda is meg­felelők, a raktározási viszo­nyok jók, s a gépesítés is olyan fokú, hogy a mosta­ninál nagyobb mennyiségű vessző feldolgozására is ké­pes. Ezért a vezetőség újabb fűztelepítésre alkalmas te­rület használatba vételét szorgalmazza. De hol vannak ilyen te­is — az látszik legrövidebb útnak, ha a szakvállalat és a háziipari szövetkezetek jól együttműködnek, elsősor­ban a külföldi igények ki­elégítése céljából. Éppen ezért meglepő, hogy ebben az évben a MÉSZÖV is be­avatkozott a fűzfaügybe. A SZÖVOSZ utasítására a me­zőgazdasági termelőszövet­kezetekben már felmérték a fűztelepítési lehetőségeket, s állítólag 200 holdnyi terü­letet már alkalmasnak is találtak. Szaporítóanyag hiá­nyában azonban egyelőre csak 30—40 holdra kötöttek szerződest négy termelőszö­vetkezettel, hogy majd a termelt vesszőt egyrészt földművesszövetkezeti-ter­melőszövetkezeti közös vál­lalkozásban feldolgozzák, másrészt eladják a HISZÖV­nek. De vajon célravezető lesz-e a szatócskodás, segít-e megoldani a népgazdaság export-gondjait? Vagy a földművesszövetkezetek csak a saját érdekeiket tartják szem előtt? Mint a náddal és a gyé­kénnyel foglalkozó háziipari szövetkezeti tagok esetében, itt is alacsonyak az átlag­keresetek, g emiatt szintén kezd észrevehetővé válni a mezőgazdaság elszívó hatá­sa. Ha ezen nem segítenek az illetékesek, akkor eset­leg csökkenteni, vagy abba­hagyni kényszerülünk a Nyu­gaton (például Angliában) egyenletes fejlődést a ter­melésben és az exportban egyaránt. Az elaprózottság és a raktárhiány is oka an­igen keresett divatkosarak mellett található 50—60 ka- gyártását. Ez pedig annyit tasztrális hold alkalmas jelentene, hogy hagyjuk ki­földterület megszerzése és szóródni markunkból a ügyében. Ha betelepítése nak, hogy 1961 és 1965 kö- ez sikerül, akkor 340—380 zött mind a négy szövetke- vagonra növelhetik a fűzfa­zetet tekintve 12,8 százalék- vessző-termést. S mit jelent kai visszaesett a fűztermé- ez? Azt, hogy jobban el kek exportja. A Csongrádi tudja majd látni anyaggal a Háziipari Szövetkezet tavaly megyében működő háziipari például mintegy 50 száza- szövetkezeteket, ahová ed­lékkal exportált kevesebbet, dig bizony olyan silány mi­mint négy évvel korábban, nőségű vesszőt szállítottak, mert az alacsonyabb kereseti hogy abból még válogatással lehetóseget biztosító, Ang- is csak üggyel-bajjal lehe­liának szállított divatkosa- tett exportra alkalmas árut rak helyett áttért a belföl- készíteni. Természetesen ez dón . jobban értékesíthető csak lehetőség. Hogy valóság Novemberben utasszámlálás kezdődik A MÁV a megfelelő uta- áramlási térképeket, ame­zasi körülmények megterem- lyeket a menetrend összeál­F. N. I. A katonai kiegészítő pa­rancsnokságok tapasztalatai szerint az utóbbi években or­szágosan kedvezően megvál­tozott a sorköteles fiatalok összetétele. A katonakötele­sek idei őszi sorozása Szege­den — ahol a város és a szegedi járás fiataljai jelen­tek meg — befejeződött. A Csongrád megyei kato­nai kiegeszítő parancsnok­ságtól kapott tájékoztatás is bizonyítja, hogy a mo6t be­fejeződött sorozáson mind szellemileg, mind fizikailag fejlettebb fiatalok jelentek meg, mint a korábbi eszten­dőkben. Hatalmasan megnö­vekedett a fiatalok művelt­sége, iskolázottsága. Különö­sen 1957 óta szembetűnő ez. A katonakötelesek mostani sorozásán a nyolc általános iskolát, illetve a középisko­lát elvégzettek számaránya 98 százalék. A szegedi járás­ban is általános az az igény, hogy minél több fiatal érett­ségit tegyen. Szegeden évek­kel ezelőtt a sorozottak mintegy 40 százaléka végez­te el a középiskolát. Ez a mostani sorozáson megköze­lítette a 80 százalékot. Fel­tétlenül pozitív, hogy a kö­zépiskolai bizonyítvánnyal rendelkezők között egyre több a technikumi végzettsé­gű. Ma már 10—15 százalék, míg korábban 5—10 százalék volt az arány. A technikumi végzettség megszerzése irán­ti igény Szegeden 25—30 szá­zalékkal magasabb, mint a járásban. A községek, a fal­vak fiataljai — helyesen — zömmel a mezőgazdasági jellegű technikumokat vég­zik el. A műveltség emelke­dése viszont nagyobb arányú a járásban, mint a városban. Analfabéta sorkötelessel a kiegészítő parancsnokságnak az 1965. évi sorozásnál sem volt dolg.v Ez azt jelzi, hogy a minimális számú szellemi fogyatékost nem számítva a felnövő új nemzedék iskolá­zott. Szocializmust építő társa­dalmunk fiataljai mind ked­vezőbb körülmények között nevelkednek és fejlődnek. Sorozási tapasztalatok Nincs analfabéta Fejlettek a 18 évesek Az idei sorozás adatai a mű­veltségi színvonal növekedé­sével együtt megmutatják az egészségi alkalmasság, a fizi­kai rátermettség előrelépé­sét is. A bevonulási korha­tárt 18 évre szállították le. Ennek helyességére utal, hogy a 18 évesek legtöbbje fizikai rátermettségben, egészségi alkalmasságban sem marad el a húszévesek­től. Viszonylag azohban sok a katonakötelesek minden évfolyamában a magas vér­nyomásúak száma. Az általában tanultabb, műveltebb fiatalok között az idei sorozáson nem találkoz­tak olyanokkal, akik valami­féle vallási szektába tartoz­nának. A kiegészítő parancs­nokságnak nincs tudomása arról, hogy a katonakötele­sek között valaki is megta­gadta volna a vallási szekta „tanításaként" a haza fegy­veres szolgálatét, védelmét. Esztendőkkel ezelőtt a tanva­vidékről volt olyan fiatal, aki szellemi sötétségben élt, s tartotta magát a lélekmér­gező vallási szekta „előírásá­hoz". örvendetesen csökken a családi problémával bevonu­lók száma is. Ez összefügg a bevonulási korhatár 18 évre történt leszállításával. Az idősebb, 19-20-21 és 22 éves bevonulók között a nő­sök, családi/, problémájuk aránya viszonylag még ma­gas. A katonakötelesek, a bevonulók egészéhez viszo­nyítva azonban nem sok. A 18 éves fiatalok között — igen csekély kivételtől elte­kintve — gyakorlatilag már nincs családfenntartó. M. S. Leszerelnek a két éve katonáskodé ifjak A néphadsereg különböző alakulatainál megkezdődtek az előkészületek a kétéves katonaidejüket letöltött fia­talok leszerelésére, amire né­hány hét múlva kerül sor. Egyidejűleg országszerte fel­készülnek a bevonuló újon­cok fogadására. Valamennyi alakulatnál segítséget nyújtanak a lesze­relésre váró katonáknak, hogy bekapcsolódhassanak a termelő munkába. A sorozás országosan befe­jezéshez közeledik. A sorka­tonai szolgálat elhalasztásá­nak elsősorban egészségügyi okok, családfenntartói köte­lezettség miatt, tanulmányok folytatása céljából és külön­böző egyéb fontos indokok alapján van helye. Például bármely középiskola nappali tagozatának III. vagy IV. osztályos tanulója legfeljebb 20. életévéig kaphat szolgá­lathalasztást. Érettségi vagy képesíti vizsga után szakmai gyakor­latra kötelezett fiatal az első szakmunkás év befejezéséig, legfeljebb 21. életévének be­töltéséig; a szakmunkásta­nuló, illetőleg. ; 'M első szak­munkás évét tölti, ennek be­fejezéséig. legfeljebb 21. élet­évének betöltéséig részesül­het szolgálathalasztásban. Zenei tanárszakos szakisko­la, valamint a tánc- és artis­taszakiskola végzős hallgató­ja az esetben kaphat szolgá­lathalasztást, ha megvan a középiskolai végzettség". (MTI) tése és a menetrend jobb szerkesztése érdekében pon­tos kepet igyekszik nyerni arról, hogv melyik vonalon, mikor, honnan, hova, mi­lyen kocsiosztályon mennyi utas utazik. Ezért 1962 óta folyamatosan utasszámlálást végez. Ezek a vizsgálatok befejeződtek. Az utasszám­lálási program során vizs­gálták 13 nagy vidéki közle­kedési gocpont forgalmának alakulását is. A MÁV a következő he­tekben és hónapokban a bel­földi távolsági személyvona­tokon szervezi meg az utas­számlálást. Novemberben — mégpedig 6-án, 9-én, 12-én és 14-én —, s a jövö év feb­ruárjában, májusában és jú­liusában négy-négy napon összesen mintegy egymillió utast kérdeznek meg, hon­nan, hova. milyen kocsiosz­tályon. gyors-, vagy személy­vonaton, milyen időszakban utazik, úti céljának elérésé­hez igénybe veszi-e a MÁVAUT helyi járatait. Az adatokat gépi úton dolgoz­zák fel, s elkészítik az utas­lításánál hasznosítanak. Idényzárás a szabadföldi kertészetekben „KinyitoltalT az üvegházak Védőoltás a társfertőzések ellen A mikrobiológiai kong- csecsemő- és gyermekosztá­rcsszus második napján, lyokon nagy gondot okoznak pénteken több érdekes elő- a staphylococcusok, genny­ndás hangzott el. Backhausz keltő baktériumtörzsek által Richárd, a Humán Oltó- okozott fertőzések. A kérdés anyagtermelő és Kutató In- jelentőségét mutatja, hogy az tézet tudományos igazgatója Egészségügyi Minisztérium a szintetikus antigénekkel az év elején elrendelte az kapcsolatos új kutatási irány- újszülöttek és csecsemők ról adott összefoglalót. gamma-globulin oltását. Az úgynevezett társfertö- A kutatók saját magukon, zések elleni küzdelemben, majd mintegy 200 önként je­föleg az újszülöttek egész- lentkezőn, főleg egyetemi ségének védelmében új for- hallgatókon, az intézet dol­dulat előhírnökeként érté- gozóin tanulmányozták a kelhető az a kísérletsorozat, vakcina hatását és alkalma­amelyet a Humán Oltó- zásának optimális feltéte­anyagtermelö és Kutató In- leit. Eljárásukkal az oltás a tézet kollektívája folytatott, bőrbe történik, ami lénye­Kórházakban, különösen gesen csökkenti az oltással járó reakciókat, mellékhatá­sokat (láz stb.). A sikeres kísérletek re­ményt nyújtanak arra, hogy több vonatkozásban is ered­ménnyel lehet felvenni a küzdelmet a veszélyes kór­okozók ellen. Igv lehetővé válik, hogy a meleg, párás munkahelyeken dolgozó, ve­rejtékezésnek kitett embe­reket oltással megvédjék a fertőzésektől, amelyekre az izzadt test különösen jó táp­talaj. Perspektívában re­mény van arra, hogy a le­endő anyákat a terhesség utolsó szakában beoltva vé­detté lehet majd tenni az újszülötteket. Ezeknek vére ugyanis az anyai vérben fel­halmozódott összes ellen­anyagokat tartalmazza. Vé­gül érdekes és a jövő szem­pontjából nagy jelentőségű az a tapasztalat is, hogy az oltás nagymértékben csök­kenti annak lehetőségét, hogy egészséges emberek a baktérium hordozói legye­nek. Ez egészen új lehetősé­geket nyithat a kórházi társ­fertőzések elleni küzdelem­ben. (MTI) Kétm illióhilen cssásezer órái dolgoztak összegezték az ifjúsági táborok idei tapa zfalalait Napközben ran szükség. A tsz-ek szabadföldi öntö- csőrendszerbe, zéses kertészeteiben befeje- erre még alig zéshez közeledik az idény, mert a behatoló napsugarak Utolsó növényként káposz- jól felmelegítik a levegőt és tát és karalábét szednek, a talajt is. Helyenkint még az elszállí- A Felszabadulás Tsz bak­tásra váró paradicsompapii- tói zöldségkombinátjában kát osztályozzák, illetve fel- már novemberben indulnak dolgozzák. Az újszegedi Ha- a szállítások. Először karalá­ladás Tsz-ben még a fagyok bét küldenek a városokba és előtt leszüretelték és most a exportra. Később, karácsony színek alatt készítik elő a táján piros retket szállítanak, konzervgyárak igényének utána salátát, s végül étke­megfelelöen: kiszedik a ma- zési paprikát. Ilymódon sok­got és az üzemek a pritamin- szorosan hasznosítják a téli paprika húsát kapják. kertészetet. Az újszegedi Ha­Ahogy lassan befejeződnek la'dás Tsz üvegházaiban vi­a munkák a szabadföldi ker- rágokra fűtenek. Nyílnak a tészetekben, egyben fokozn- szegfűk és illatoznak a ró­tosan „kinyitnak" az üveghá- zsák. A szegfűket már szál­zak, megkezdődött bennük a lítják Budapestre és helyi fűtés. Egyelőre éjszakánként, üzletükbe. Az elkövetkező amikor a külső hőmérséklet két hónapban ötvenezer szál nulla fok alá süllyed, enge- vágó rózsa hagyja el „össz­dik a forró termálvizet a komfortos" otthonát. Csaknem kétmillió-kilenc­százezer órát dolgoztak tár­sadalmi munkában a vaká­ciózó egyetemisták és kö­zépiskolások — összegezték a KISZ Központi Bizottságá­nál az önkéntes ifjúsági épí­tőtáborok idei tapasztalatait. A 31 központi építőtábort mintegy 25 000 fiatal népe­sítette be, a nyolc egyetemi építkezésen csaknem két­ezer ifjú kommunista dolgo­zott. Ezenkívül hat helyen — egyebek között Bátaszé­ken. Homorúdon, Mohácson és Répcelakon — több mint kétezren segédkeztek az ár­víz okozta károk helyreállí­tásában, valamint az árvé­delemben felhasznált anya­gok mentésében. A fiatalok többsége — 24 tábor lakói — a terme! őszövet kezetek­ben és állami gazdaságok­ban, gyümölcs- és zöldség­szedésben, valamint növény­ápolásban kamatoztatta se­gítőkészségét. Az ifjú társadalmi mun­kások a szeszélyes, kelle­metlen időjárás ellenére is derekasan helytálltak és 105,7 százalékra teljesítették az előirányzatokat. A közép­iskolások, az egyetemisták és főiskolások több mint hatvanezer köbméter földet mozgattak meg. tizenöt ki­lométeres szakaszon segítet­ték az új balatoni műút épí­tését, Révfülöpnél pedig az új vasútvonal alapozásán dolgoztak. A mezőgazdasági táborok lakói 54 000 mázsa gyümölcsöt és zöldséget szedtek, elvégezték több mint 20 millió szőlőtöke kö­tözését és csaknem három­ezer holdon ápolták a növé­nyeket. A fiatalok ezenkí­vül összegyűjtöttek és ki­mostak csaknem 850 000 ho­mokzsákot, és 6500 négyzet­méter fóliát. (MTI) Az első maai/ar színtársulat jubileuma Ünnepségek Csanádpalotán és Makón A Kelemen László vezette első magyar színjátszó társaság — amely 1800 áprilisában és májusában Szege­den tartott előadásokat — 175 évvel ezelőtt, 1790 októberé­ben mutatkozott be a budai Rondellában. Az évforduló alkalmából pénteken a Csongrád megyei Csanadpalotán, ahol a község temetőjében az első magyar színházigaz­gató nyugszik, ünnepséget tartottak. A helyi tanác.shaza nagytermében dr. Cenner Mihály, a Színháztudományi Intézet munkatársa tartott előadást a magyar színjátszás hőskoráról. A társadalmi szerevezetek, intézmények, köz­tük a Színháztudományi Intézet képviselői felkeresték Kelemen László sírját és koszorúkkal, virággal rótták le kegyeletüket az első magyar színházigazgató emlékének. Az első magyar színészek emlékét idézi a Színháztu­dományi Intézet munkatársai által, régi dokumentumok, arcképek, plakátok, színlapok alapján összeállított, tíz nagyméretű tablón elhelyezett kiállítási anyag is. amelyet a makói múzeumban tekinthetnek meg az érdeklődők. Szombat, 1965. oktober 33. DÉL-MAGTARORSZÁG S

Next

/
Oldalképek
Tartalom