Délmagyarország, 1965. október (55. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-23 / 250. szám

Kállai Gyula elvtárs Szegeden (Folytatás az 1. oldalról.) rm lesz velem a télen? Pe­dig nem szeretnék elmarad­ni a gyárból... Sándorfalváról jár be a nők közül például Almást Sándorné, aki a negyedíá hónapja dolgozik itt Sohasem dolgoztam az­előtt üzemben, de igazán nagyon megszerettem itt. Csak egészségein legyen, mindig itt dolgozok. így hangzott ez szinte mindenütt az épülő, de már termelő üzemben: a gondok és a nehézségek közepette is kedvvel dolgozó munká­sok, akikből egészséges kol­lektíva kovácsolódik. A körpavilonban berende­zett korszerű és gusztusos ebédlőbe is ellátogatott Kál­lai Gyula elvtárs. A jóízű­en falatozók közül is töb­beket megszólított, s meg­lepődve mosolyodott el, ami­kor egy fiatal szerelőmun­kás bemutatkozott neki: — Kállai vagyok. Kiderült, hogy nemcsak névrokon, hanem Hajdú-Bi­har megyei is, akárcsak a Debrecenből jöttek az új miniszterelnök elvtárs. Az gépek beszerelésére, asztalnál ülő szerelőtársai — További jó étvágyat, — Dienes Károly, Benkóczi földi — így búcsúzott me­Gyula, Hunyadi Béla — leg kézszorítással a minisz­ugyancsak hajdúságiak, terelnök. Az Ogyessza városrészben A város legfiatalabb üze­méből a legfiatalabb vá­rosrészbe, s annak is legfia­talabbjaihoz, az ogyesszai bölcsődébe vezetett a Mi­nisztertanács elnökének út­ja. Az elmúlt hetekben megnyílt új ÁBC-áruháznál Árvái József elvtárs foglalta össze röviden a szépen fej­lődő városrész történetét, amelyben a falak már 900 család új otthonát veszik körül. A szegedi föld újab­ban hasznosított nagyszerű kincse, a hévíz, már 644 la­kásban ad meleget, s no­vemberben újabb 230 lakás­ba kapcsolják be, ezenkívül az áruházat és is ezzel fűtik. A városrésszel ismerkedés közben a bölcsödéhez érke­zett Kállai. Gyula elvtárs és kísérete. A rendkívül kor­szerűen berendezett tiszta és világos intézményben a városrész egyik legkisebb lakója, a bölcsődés Bálint Gabriella szavak helyett virágcsokorral köszöntötte a miniszterelnök bácsit. A többi kis lakót dr. Villányi Ilona, az I. kerületi tanács főorvosa és Mándoki Kál­mánná, a bölcsőde vezetője „mutatta be" a kedves ven­dégnek. E derűs szívmelegítő per­cekkel ért véget Kállai a bölcsődét Gyula elvtárs szegedi prog­ramja. Látogatás Hódmezővásárhelyen A délutáni órákban a Mi- Vállalat vezérigazgatója, helyi Öszi Tárlatot tekintet­ni szter tanács elnöke Győri Higi László, a létesülő gyár te meg. A művészi alkotó­Imre, Török László elvtár- igazgatója és Kálnai István, munka problémáiról, a tár­sak és Siklós János elvtárs, az építkezés főmérnöke, latról beszélgetett itt Al­a megyei pártbizottság titká- hogy az üzem 1966. decem- mási Gyula Béla, Hézső Fe­rónak társaságában Hódme- ber 31-ig megkezdi a pró- renc, Kajári Gyula. Kohán zövásárhelyre látogatott. Itt bagyártást, jelentős impor- György, Lelkes István, Né­a városi tanács székházá- tot takarít meg és 75 szá- meth József és Szalay Fe­ban Törköly Ferenc elvtárs, zalékban hazai anyaggal renc festőművészekkel, a hódmezővásárhelyi párt- dolgozik. Szívélyesen elbe- Kállai Gyula elvtárs vá­bizottság első titkára és szélgetett a tájékoztatót kö- sárhelyi látogatása befejez­Sajti Imre elvtárs, a hód- vetően Kállai Gyula elv- tével a városi tanácsházán mezővásárhelyi városi ta- társ G. Nagy Pál 24 tagú Csongrád megye ós Hódme­nács vb elnöke fogadták, s betonszerelő brigádjával, va- zővásárhely párt- és állami együttesen felkeresték a 250 lamint az építkezésen segéd- vezetőivel időszerű politi­millió forintos beruházással kező műszaki honvédekkel. A Tornyai János Múzeu­mot kereste fel ezután és dr. Jobban a lakosság igényei, javaslatai szerint v Ülésezett az I. kerületi tanács Tegnap délelőtt a Haza- felelő a szakképzettségük, fias Népfront székházában Kifogásolta, hogy több üzlet Török Károly elnökletével nyitvatartásának meghatáro­lanácskozott a szegedi I. ke- zásánál az illetékesek riileti tanács. Elsőként az nem vették kellően figye­1966. évi költségvetési és vá- lembe a lakosság igényeit, rosfejlesztési tervet vitatta nem hallgatták meg a ta­meg dr. Bödő Istvánnak, a nácstagok véleményét, be­epülö Alföldi Porcelángyá­rat. Arról nyújtott itt tá­jékoztatót Habuda Ádám, a kai kérdésekről, városfej­lesztési problémákról be­szélgetett, majd az esti Dömötör János igazgató ka- órákban visszautazott Buda­Fi nomkerámiai Országos ithizolásával a XII. Vásár- pestre. kerületi tanács vb titkárá­nak előterjesztése alapján. A javaslatot a tanács kisebb módosításokkal elfogadta. Ezután Beck Sándor, a ke­rületi tanács ipari és keres­kedelmi állandó bizottsága szélt elnökének jelentése alapján az ipari és kereskedelmi állandó bizottság munká­ját tárgyalták meg. A tanácstörvény szerint az állandó bizottságok és a szakigazgatási szervek mel­lérendeltségi viszonyban áll­nak, mégis az állandó bi­zottság jogköre a szakigazga­tási szerv ellenőrzése. Foglalkozott a jelentés az I. kerület kereskedelmi el­látottságával. Megállapította, hogy mivel a kerület a vá­ros központi része, itt fog­lalnak helyet a reprezenta­tív kereskedelmi boltok: te­hát itt a legkevesebb a prob­léma az ellátással. A piaci ellátásra már nem lehet ugyanezt elmondani. Élénk vita követte a be­számolót. Pusztai József és Heiszig Józsefné a Szent István téri piac korszerűsítését jobb világítását kérte. Sarnyai Vencel a kisiparosoknál szerződtetett ipari tanulók helyzetéről szólt. Kérte, vizs­gálják felül, mely kisiparo­sok tarthatnak ipari tanu­lót, mert például az autó­szerelő szakmában az a ta­pasztalat, hogy a második, harmadik évben el kell ven­ni a kisiparos keze alól a tanulókat mert nem meg­jelentéseit. Kovács a Marx téri piacról, István Szeke­nc húzzák keresztül a ke­rületi tanácsi jó határoza­tokat Kérte, minden szerv tá­maszkodjon jobban a lakos­ság véleményére, aktivitá­sára. A vita után bejelentések, interpellációk következtek. res Vince és Lacsán József Sarnyai Vencel javasolta, az üzletek nyitvatartási rend­jéről szólt. Pusztai Andor az ipari tanulók neveléséről be­Nitsinger Gyula a hogy a 15 eve tanácsi mun­kát végző dolgozókat, ta­nácstagokat jutalmazzák ok­levéllel. A tanácsülés a ja­vaslatot elfogadta. Csanádi Józsefné kérte, hogy klsz-ek anyagellátásáról, Kiss Jenő a társadalmi ak­tivisták körének bővítéséről szólt. Mison Gusztáv, a kerületi tanács vb elnöke egyebek között köszönetet mondott az ipari és kereskedelmi ál­landó bizottságnak az eddig Szigeti János és Sírják Gá­végzett munkájáért. Tarnai bor a Kertész utcai gyalog­Károiy gyámhatósági ügyek- járda rendbehozását sürget­ről és a kontárproblémáról te. Balogh- József javasolta. a Bolyai utca és a Jósika utca úttestének korszerű­sítése után fásítsák ezt a területet is. beszélt. Csíkos Rudolf arra mutatott rá: a felsőbb szer­veknek ügyelniök kell arra, hogy hogy a kiváló társadalmi munkát végzett Xl-es Autó­javító Vállalat dolgozóit ju­talmazzák meg. Asszonyok a földeken Közéletünk hírei MEGKEZDŐDÖTT A MAGYAR—SZOVJET KORMÁNYKÖZI BIZOTTSÁG ÜLÉSE Pénteken délelőtt a Bar- Minisztertanácsának elnök­1 áment ben megkezdődött a helyettese vezeti. . , A tanácskozásokon meg­Magyar Szovjet Gazdasagi vizsgálják a második ülés­es Műszaki Tudományos Szak óta végzett munkát, Együttműködési Kormány- megvitatják a magyar­közi Bizottság harmadik ülé- szovjet tervegyeztető tárgya­sé. A tárgyalásokon a ma- lások eredményeivel és az gyar kormányküldöttséget 1966—70-es hosszú lejáratú Apró Antal, a Miniszter ta- árucsereforgalmi megállapo­nács elnökhelyettese, a szov- dóssal összefüggő gazdasági, jet kormányküldöttséget M. műszaki és tudományos A. Leszecsko, a Szovjetunió együttműködés kérdéseit. NÉMET ÁLLAMFÉRFIAK KÖSZÖNŐ TÁVIRATA MAGYAR ÁLLAMFÉRFIAKHOZ Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, az NDK Államtaná­csának elnöke és Willi Sloph, az NDK Miniszterta­nácsának elnöke táviratban mondott köszönetet Kádár Jánosnak, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének és Kállai Gyulának, a Minisztertanács elnökének az NDK megala­kulásának 16. évfordulója alkalmából kifejezett jókí­vánságaikért. A KOMSZOMOL-KÜLDÖTTSÉG LÁTOGATÁSA SZIRMAI ISTVÁNNÁL A Szergej Pavlov vezeté­sével hazánkban tartózkodó Komszomol-küldöttség pén­teken latogatást tett Szir­mai Istvánnál, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjá­nál, a Központi Bizottság tikáránál, majd találkozott a KISZ Központi Bizottsá­gának vezetőivel. Ez alka­lommal — a KISZ KB tit­kárságának határozata alap­ján — Méhes Lajos, a KISZ KB első titkára Szergej Pav­lovnak, a Komszomol KB első titkárának a két ifjú­sági szervezet közötti kap­csolatok elmélyítéséért és ápolásáért vé0--" mim^^'a elismeréséül átnyújtotta a KISZ legmagasabb^ kitünte­tését, a KISZ-érdemérmet. NDK PÁRTMUNKÁS-KÜLDÖTTSÉG ÉRKEZETT HAZÁNKBA A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására Siegfried Wagnernak, a Német Szo­cialista Egységpárt Központi Bizottsága osztályvezetőjé­nek vezetésével pénteken pártmunkás-küldöttség érke­zett hazánkba, kulturális kérdések tanulmányozására. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Köpeczi Béla, az MSZMP KB osztályvezetője. (MTI) Megemlékezés az ENSZ huszadik évfordulójáról A Magyar ENSZ Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége az Egyesült Nemzetek Szerveze­te megalakulásának 20. év­fordulója alkalmából pénte­ken ünnepi megemlékezést rendezett a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának székházában. Részt vett az összejövetelen Bugár János­né, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkár­helyettese, Komját Irén, a Magyar ENSZ Társaság fő­titkára, valamint a társadal­mi és tömegszervezetek szá­mos más vezető személyisé­ge. Miháiyfi Ernőnek, a Ma­gyar ENSZ Társaság elnöké­nek megnyitója után Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitká­ra mondott beszédet. Négyszáz kilovoltos távvezeték Munkács és Budapest között Befejeződött a tervezők tanácskozása Az Erőmű- és Hálózatter- lomás és a távvezeték üzem­vező Vállalatnál pénteken zavar-elhárítási, zárlatvédel­befejeződött a magyar és a mi kérdéseit. (MTI) szovjet villamosenergia-ipari szakemberek konzultációja a két ország között építendő 400 kilovoltos távvezeték ter­veiről. Ilyen nagy feszültsé­gű és teljesítményű távveze­téket magyar szakemberek még nem terveztek. ezért munkájuk közben többször tartottak megbeszélést a Szovjetunió Villamoshálózat­tervező Intézetének nagy ta­pasztalattal rendelkező szak­embereivel, akik az új szov­jet—magyar távvezeték nyu­gat-ukrajnai szakaszát terve­zik. A most befejezett kon­zultáción egyeztették a ma­gyar szakasz eddig elkészült terveit, és megtárgyalták többek között a majdnem 300 kilométer hosszú, Munkácsr­Budarest közötti távvezeték híradástechnikai berendezé­sének kérdéseit. A nyugat­ukrajnai villamos teherelosz­tó és a magyar villamos mű­vek Budapesten levő teherel­osztója között magán a 400 kilovoltos vezetéken nagy frekvenciájú telefon-össze­köttetést építenek ki. Megbe­szélték továbbá a gödi alál­fDr. Somogyiné felv.) Csípős dér ezüstözi reggelenként a határt. Hideg van, azonban a felsővárosi, baktói termelőszövetkezeti asszonyok most is minden nap korán érkeznek a földek­re. Répát ásnak, kukoricát törnek, szárat vágnak, s amer­re elnézünk, a Felszabadulás Tsz széles határában, min­den az ő szorgalmukról tanúskodik. Ezek az igazán szép répák is az ő kezük nyomán nőttek ilyen nagyokra. Két­száz mázsa holdankénti termést terveztek, s valójában 40 mázsával lett holdanként nagyobb a termés. Képünkön Fischer Tiborné, népszerű nevén Kicsi, egy óriás répát emel a rakásba. Tipizálják a mezőgazdasági gépelemeket Nagyobb sorozat, jobb alkatrészellátás A magyar ipar több száz féle munkagépet gyárt a me­zőgazdaság részére. A külön­böző gépekben természetsze­rűen igen sok az azonos ren­deltetésű részegység, gép­elem. de ezek anyaga, mére­te, és néhány más tulajdon­sága rendszerint géptípuson­ként különbözik. Az elemek egységesítése, tipizálása a mezőgazdasági gépesítés fejlesztésének egyik nagy tartaléka, mert az iparban lehetővé te­szi a nagyobb sorozatok gyártását, a mezőgazdaság­ban pedig megkönnyíti a pót­alkatrészek ellátását. A Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium Mezőgépipari Szabványosítási Központja eredményesen kezdte meg ennek a tartaléknak a feltá­rását. Az eddigi gyakorlattól eltérően nem abból indultak ki, hogy a már meglevő, bevált — tehát nem a leg­újabb — terméket kell szab ványosítani, hanem éppen az egységesítés érdekében alakítanak ki korszerű szerkezeteket, s a tipizálással együtt új gyártmányokat vezetnek be. Ilyen módon tervezik meg például az új kardáncsalá­dot. A hazai gyárak jelenleg 6 féle kardántengelyt készí­tenek a mezőgazdaság részé­re, de a mezőgazdaság a kül­földiekkel és a helyileg mó­dosítottakkal együtt ennél sokkal több félét használ, tulajdonképpen annyit, mint ahány féle kardánmeghaj­tású munkagépe van. A kar­dáncsalád most kialakított, a KGST-szabványoknak megfelelő méretű alapja ezzel szemben egyformán alkalmazható valamennyi munkagéphez. Ennélfogva nem is kell a munkagéppel egybeépíteni, s csupán annyi darab kell majd belőle, mint ahány traktor van. Ezen az új típuson vé­dőburkolat küszöböli ki a balesetveszélyt, s élettarta­ma is sokkal hoszabb, mint a mostaniaké. Elkészült a munkagépek járókerekeinek új, szabvá­nyosításra alkalmas típusa is. Ezt a jelenleg gyártott sokféle típus legjobb elemei­nek kiválasztásával és „Marklin-rendszerű" kombi­nálásával oldották meg. Az eddigi 14 féle kerékagy és tárcsa helyett például ezentúl majd csak 3, illet­ve 6 félét kell gyártani, de ezekből több kerékválto­zat állítható össze, mint amennyi most készül. Az előzetes kalkuláció szerint a tipizálás és a technológia korszerűsítése 15—20 száza­lékkal csökkenti a szóban­forgó kerekek önköltségét, ami a jelenlegi gyártási vo­lumen alapján évi 700 000 forint megtakarítást jelent. (MTI) Szombat, 1965. október 33. DÍL-MAGYAAORSZAG 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom