Délmagyarország, 1965. szeptember (55. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-26 / 227. szám

Szovjet katonai vezetők magyar kitüntetése Szipka József, hazánk moszkvai nagykövete szombaton délben átnyújtotta M. V. Zaharov marsallnak, a szovjet fegyveres erök vezérkari főnökének és Sz. G. Gorskov flottatengernagynak. a szovjet haditengerészet főparancsnokának a Magyar Népköztársaság Érdemrendjét, amellyel a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a magyar nép felszabadításáért folytatott harcok során szerzett kiemelkedő érdemeik elismeréséül tüntette ki őket A kitüntetés átnyújtásáná' jelen volt Strahl Sándor ezredes, a moszkvai magyar nagykövetség katonai attasé ja Zaharov marsall és Gors kov flottatengernagy meleg szavakban mondott köszönetet a kitüntetésért Kötélpályán a Gellérthegyre Budapesten és az ország több kirándulóhelyén lehetőségek nyílnak arra, hogy drótkötél-pályákon jussanak el a turisták és a kirándulók a hegyekbe, reális elképzelés, hogy már a közeljövőben személyszállító drótkötélpályát építenek az Erzsébet-híd budai vagy esetleg pesti hídfőjétől a Gellérthegyre. A tervek már elkészültek. Drótkötélpályát terveznek a Hűvösvölgy és a Hármashatárhegy között Milliók űjitásra Ax Országos Találmányi Hivatal most adta ki jelentését az újítói és feltalálói mozgalom első félévi eredményeiről. Eszerint fél év alatt 1251 találmányt jelentettek be, szabadalommá 388 bejelentést minősítettek. Számottevőek az eredmények az újítómozgalomban is. A benyújtott újítási javaslatok száma megközelíti a százezret, közülük kísérletre, megvalósításra 51 696ot fogadtak el. Ugyanezen idő alatt 39 487 újítás valósult meg. A fél év folyamán eszmei alapon 19 364 000, a műszaki számítás alapján kimutatott megtakarítás után pedig 6 704 000 forintot fizettek ki az újítóknak. Az újításban közreműködők több mint 7 000 000 forintot kaptak kézhez. Magyar perzsa Gépi perzsa Torontáli Buklé Spárga szdnyeg Aulókárplt, bútorkárpit, bőrgarnitúrák szakszerű tisztítása a helyszínen. Lakásának takarítására kössön szerződést. Alkalmi és állandó lakástakarítást vállalunk. Óránként 8.— Ft. UNIVERSÁL KTSZ Gogol u. M. T.J 81-21 31-00 8. 103 303 Kis ügy - kétéves huzavona Még 1963 tavaszán a Dó- tént. Végül is a lakók kézsa György Altalános Iskola rését a megyei jogú városi úttörő csapatának harmadik , . ... ....,..„„ raja, Bódi László rajvezető- tenacs vb tltkarsaga szervehelyettes aláírásával levelet z6si ^ gazdasági osztálya írt a Sezegedi Ingatlankezelő oldotta meg. Azóta a MoszkVállalat igazgatóságának. Az va[ körút 29. szám alatti ííSvaik6» 29°gsyzám 'akdk bélben értesítették alatti lakók és gyermekeik a városi tanácsnak ezt az oszrészére a ház udvarát tár- tályát, hogy a ház udvarát Csongor és Tünde sadalmi munkában rendbe akarják hozni. A gazt és egyéb rendezetlen növényzetet el akarták távolítani, az egész udvart felásni és bevetni fűmaggal. A felajánlott segítség megfeneklett, mert az IKV 1963. október 3-án kelt levelében visszaírta, hogy a KUKA-edények tisztítását, ki- és berakását, a lakónyilvantartókönyv verendbe tették. • Az elburjánzott gazt társadalmi munkával kigyomlálták, az udvart felásták és bevetették fűmaggal. A földszinti lakók minegyike vállalta, hogy lakásuk előtt virégosítanak. Azóta fűvel bevetett udvar áll a lakók rendelkezésére. Rajtuk kívül zetését, a lakbérek összesze- a Gagarin, a Móra Ferenc és dését, az utak felszórását Dózsa György általános istélen a házkezelőség részéről megbízott bérlő végzi és kola 23 úttörője tt segített ellenszolgáltatásul a kert a munkában. A lakók saját használatát kapja, amelyet a saját ízlése szerint használ. Az elutasításba nem nyugodott bele a ház több lakója, a többi között Papp Sándor, aki tizenkét éve lakik ott. Egyébként kilenc család él a Moszkvai körút 29. szám alatti házban. Papp Sándor levelet írt szerkesztőpénzükön vásároltak fűmagot és nyolc méter műanyagtömlőt, hogy a széppé tett udvart locsolhassák tt. Érthetetlen, hogy ugyanezt miért nem tudták megtenni két évvel ezelőtt tt? Nem tudták, mert a bürokrácia elébük állt. J£ Sír "SS ben, de levele megjelenése után sem történt semmi. Fordult ttmét az IKV-hoz, a Szeged m. j. városi tanács vb építési- és közlekedési osztályához. Visszaírták, hogy bejelentését nem tudják kedvezően elintézni. Végül a Magyar Rádióhoz fordult, amely Papp Sándor levelét visszaküldte a városi tanács végrehajtó bizottságához kivizsgálásra. A sok huzavonában egész irathalmaz gyűlt össze Papp Sándor birtokában. Különféle rendeletekre hivatkozva mindig elutasították kérése teljesítését, holott azt akarta, hogy a ház lakói valamenynyien élvezhessék és használhassák a nagy udvart, s ne csak egy lakó sajátítsa kl és ültesse be veteménnyel. Igaza volt, hiszen a ház lakólnak gyerekei nem mehettek a nagyforgalmú körútra játszani. A házban viszont nem labdázhattak, mert csak egy keskeny téglajárda volt szabad, a többit bevetette egyetlen lakó. Miért volt szükség e nagy huzavonára, levelezgetésre, interpellációra, amikor a szóban forgó ház lakóinak kérését egyetlen tollvonással lehetett volna teljestíeni, mint ahogy az meg tt tormás házak lakói akadálytalanabbul tehessék széppé házuk udvarát, ha ha azt csinosítani, virágosítani akarják. L. F. Csaknem páratlanul merész vállalkozás egész irodalmunkban, melyet Vörösmarty a Csongor és Tündében oly zseniálisan végbevisz: a mese elemeit a valóság vaskosságával, a légiesen magasztost a visszataszítóan rúttal, az éteri magasokba szárnyalót a földiség koloncaival, a könnyed játékosságot a filozófia sziklából faragott, tömbsúlyos gondolataival ötvözi bámulatos egységbe. A költőt kora Ifjúsága óta erősen foglalkoztatta Gergel (Gyergyai) Albert XVI. századi, „Egy Argirus nevű királyfiról és egy tündér szűz leányról" szóló széphistöriája, „e népivé idomult ponyva". Nem véletlen azonban, hogv épp költői és emberi fejlődésének átmeneti korszakában érlelte remekművé e szájról szájra vándorló „ponyvát", s hevítette filozofikus általánosítások, széles horizontú gondolatok hordozására, s tükröztetésére alkalmassá. „Aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni" — hirdeti a ml korunk költője, Vörösmartyra tt érvényes módon. A költő a Csongor és Tünde keletkezésének idejéig részben túl is jutott élete megrázó pokoljárásain, s keserves tapasztalatok birtokában — az anyagi kiszolgáltatottság és a reménytelen szerelem zsákutcájában való vergődés állapotában — fokozott szenHat óra helyett 8.30 Tegnap, szombatra virradó éjszaka a Szent István téri íö 1 dmű vessző vetkezeti zöldséges pavilon kulcsa kézenközön elveszett! Lehetséges azonban az is, hogy ö. I., az üzlet vezetője veszett el valahol, mert javában zajlott már a szokásos nagy hét végi piac, amikor a bolt még mindig zárva volt. Fél 8-kor az üveg mögül még kajánul vigyorgott ki a portéka. Mintha csak a vevőket akarták volna heccelni a zöldséghalmok: belőlünk ugyan nem esztek! Később ttmét kimentem a Szent István téri piacra, s 8 óra 30 perckor konstatálhattam, hogy az üzletvezető megkerült. Ekkor azonban még nem tudott kiszolgálni, mert áruátvétellel foglalkozott. Legalább ls ezt mondták azoknak az asszonyoknak, akik sorban álltak a pavilon előtt sárgarépáért. Erőfeszítések a vegyipari beruházásokért A vegyipar egyes fontos és műtrágyaipari építkezeseberuhözásainak munkálatai ken, s nem kielégítő egyes késnek — állapította meg el- műanyag- és gyógyszeripari lenőrzései során a Nehézipa- beruházások helyzete sem. ri Minisztérium. A fő ok: Az alumíniumiparban főleg építőipari kapacitáshiány. Az az ajkai és az alm-ttfüzitői építkezések késése maga timföldgyár bővítése, valaután vonta a technológiai be- mint a székesfehérvári kzjrendezések szerelésének el- lesszalag-hengermű építése maradását is. Néhol kése- lassú. Sok a pótolnivaló a delmes gépszállítás okozta a borsodi vegyikombinátban is, késést. ahol a nitrogén-műtrágyaKielégitően halad a szegedi gyár jelentős építési és szegumigyár, az alkaloida ve- relcsi késését kell .„behozni", gyészeti gyár, a biogal hogy az erre kijelölt techgyógyszergyár építése, szere- nológiai üzemek az év vélése, nagyjából ugyanaz gén megkezdhessék a próbamondható a hajdúszoboszlói termelést. Nem halad megföldgázüzem, a százhalom- felelően a borsodi vegyikombattai kőolajfinomító mun- binát pvc-Uzemének második kálatairól, a tiszai vegyi- bővítése sem, s hátrányba kombinát műtrágyaüzemé-- került a péti nitrogénművek nek intenzifikálásáról. Je- bővítési munkája. Ügyszinlentős azomban a késés a ki- tén a tiszai vegyikombinát emelt timföld-, alumínium- polietilén-gyárának ép'tése. A gyógyszeriparban a Chlnoin rekonstrukciós programjának végrehajtása akadozik építőipari nehézségek miatt. A Nehézipari Minisztérium nagy erőfeszítéseket tesz, hogy teljesíthesse évi beruházási tervét. A legsürgősebb feladatok végrehajtására intézkedési tervet állítottak össze. Többek között utasították a vegyiműveket szerelő vállalatot, hogy szükség szerint két-három műszakban dolgozzék a sürgős építkezéseken. Az elmaradás behozása nagymértékben függ a beruházó szervek és a kivitelező építővállalatok szorosabb összefogásától, az építkezések meggyorsításától. (MTI) miegyébért. Én azonban két fehér köpenyes személyt láttam a rácsos ablak mögött, komótosan cigarettázgattak. Egy harmadik pedig üres tyúkketrecekkel bíbelődött. Jóllehet a munkaidejük reggel 6 órakor hivatalosan megkezdődött. Azóta „folytatták" a szövetkezeti kereskedelem „árszabályzó szerepét". Míg ók „szabályoztak", addig a jó maszekok áruval megrakottan kétszer fordultak. Cs. J. Okfóbpr elsején leáll a tiszai szemí-iyliajójárat A DÉRI MIKSA GÉPIPARI TECHNIKUM október hóban az alanti önköltséges tanfolyamokat indítja: Ívhegesztő, lánghegesztő, központifűtés-kezelő, kazánfűtő, kompresszorkezelő, esztergályos (betanító jellegű) alapfokú műszaki rajz, haladófokú műszaki rajz hűtógépkezelö. Jelentkezés és tájékoztatás levélben vagy személyesen 8—16 óráig az iskola adminisztrációs irodájában, x K. 416 Szeptember 27-én lép életbe a MAHART őszi menetrendje. Hétfőtől kezdve a Duna-kanyarban csak Dömöslg járnak a hajók, mégpedig október végéig a Vigadó tértől naponta 7.30 órától, Dömösről pedig 16.25 órakor indulnak. Szombaton és vasárnap a hajók 14.30 órakor indulnak Dömüsre, s vasárnap, illetve hétfő hajnalban 3.20 órakor térnek vissza a fővárosba. Szeptember 27-től Budapest—Surány között — előreláthatólag október közepéig — csak szombaton és vasárnap jár hajó. A Duna-kanyarból november elején vontatják be a pontonokat a téli kikötőbe. Budapest és Mohács között szeptember 27-től október közepéig még fenntartja a MAHART a napi egy járatot, október közepétől november végéig azonban már csak hetente három alkalommal Indít hajót ezen a vonalon. Budapest—Mohács között a pontonokat december első napjaiban vontatják a tél! kikötőbe. A Tiszán a Szolnok— Csongrád és a Csongrád— Szeged járatot október elejéig, a Tiszabura—Szolnok közötti járatot november végéig tartják fenn. A Sirály szárnyashajó október 1-én hajózik utoljára Bécsbe és október 2-án szállítja utoljára Bécsből Budapestre az utasokat. vedélyességgel mond ítéletet a kora társadalmának visszásságait megtestesítő három, művebéli vándor: a törtető pénzhajhászást szimbolizáló Kalmár, a tirannusi hatalmat, s dicsőségvágyat habzsoló, könyörtelen despolizmus megszemélyesítője, a Fejedelem, s a való élettől elzárkózó, öncélú és az emberi szépségek Iránt érzéketlen spekulálgatás magatartását jelképező Tudós felett. A műből persze az tt kiviláglik, hogy — különösen a három vándor másodszori felléptetésével — Vörösmarty kemény társadalombírálata az egész földi létre értendő kllátástalansággá szélesül, .tehát kora társadalmának morális elítélését. az emberi küzdelem kilátástalanságát tulajdonképp kozmikus méretűvé általánosítja. Ez az alapvetően pesszimisztikus életlátás különös hangsűlylyal inkarnálódik az Éj alakjában, s fejeződik ki c figura monológjában: „A Mind enyész, és végső romjain A szép világ borongva hamvad el". Uqvanakkor azonban azt tt kifejezi a költő Csongor sorsával, s főként a drámai költemény végakkordjaival, hogy a szférikus magasságok, az Irrealitás dimenziói, az Ábrándvilág fantom iai, s ködképei helyett — itt, most a földön, e földi lét realitásai között lelhetünk rá életünk értelmére, az emberi boldogságra. Arra tanít Vörösmarty — s ez valóban időtálló tanítás —. hogy nemcsak Tündének kell lemondania a „tündérségről", hanem nekünk, a mű mai és mindenkori nézőinek tt minden vonatkozásban — küzdő, „földi lényekké" kell izmosodnunk ahhoz, hogy valóban boldogok lehessünk. A hősies embert küzdelem optimizmusa még az Éj monológjából is kicsendül ittottí „Az ember feljő, lelke fényfolyam, A nagy mindenség benne tükrözik, kiirthatatlan vággyal, amíg él, Tür és tűnődik, tudni, tenni tör..." A pesszimizmus végzetszerűsége — s az ember hősi, „a legnemesbekért" történő küzdelmének optimizmusa ... Bizony, mindkettőt tartalmazza a Csongor és Tünde —, s nyilván nem könnyű a rendező dolga, amikor épp egy ilyen művet formál színre. Sándor Jánosnak. fiatal rendezőnknek, úgy éreztük, elsősorban arra volt gondja, hogy tekintetünket az élet, az emberi küzdelem értelmének és érdemességének megláttatására késztesse, hogy azt húzza alá a költő gondolataiból: „ember, érdemes küzdened, boldogságod meglelheted, de csak e földi lét realitásaira támaszkodva szilárdan, s e földi élet valóságos szépségeinek birtoklójaként". — Ebből a szempontból felejthetetlenül reálisak s egyúttal szívmelegítően poétikusak az előadás utolsó mozzanatai, a társra lelés örömének kifejezése: „Hű kebelnek dobogása lesz bölcsője álmaidnak". Kár, hogy ezt közvetlenül megelőzően, a darab második felében kissé aláhanyatlott az első félóra imponáló lendülete, mert egyébként Sándor Jánosnak sikerült egyenletes ritmikájú — s túlzás nélkül szólva „modern" atmoszféráiti előadást komponálnia. Ebben .nagy segítségére voltak a három vándort érett művészettel, elmélyült játékkal életre formáló Katona András, Kdtay Endre és Pagonyi Nándor. Különösen emlékezetesek másodszori megjelenésük percei. Katona ekkor megrendítően szánalmas aggot jelenít meg, Kátay „zuhanásában" ts robosztus, nyers ós félelmetes tirannust, Pagonyi pedig hátborzongatóan hiteles eszközökkel vetíti elénk az okoskodásaiba beletébolyult tudóst. Kellemes meglepetései a produkciónak a Tündét alakító Bókay Mária, s Csongor megszemélyesítője, Szabó Kálmán. Bókay Márlét a szegedi közönség operettszerepekben láthatta eddig — most líralan finom, a dráma romantikus elemeit vonzó asszonyttággal hangsúlyozó, elsőrangú prózai színésznőként lép elénk. Szabó Kálmánt hangja, megjelenése, remek artikulálása, a hanglejtést pompás természetességgel érzékeltető szövegmondása egyenesen predesztinálja erre a szerepre. Eszményt Csongor, jó érzékre valló elhatározás volt a rendező részéről épp őt választani e feladatra. Simon Erika szuggesztív szenvedéllyel alakítja Mirigyet, művészi pályafutásának — érzésünk szerint — jelentős állomásához érkezett el ezzel a gondos és lendületes szerepformálással. Nemannyira mesebeli lény, hanem — igen helyesen! — sokkal inkább egy valóságos, vajákos parasztasszony. Kár, hogy erőteljes, fiatalos hangja olykor illúziónk rovására csendül oly telt-szépen ... Miklós Klára intellektuális erővel, minden mondatot, s minden kifejezést okos mértéktartással, tudatos mérlegeléssel „tesz a helyére". Fontos szövegével a végzetszerűséget érzékelteti nagyon helyesen. A kél népi -dak, Balga és Ilma megszemélyesítője közül Hógye Zsuzsa játéka tetszett jobban: jóízű, tűzrőlpattant parasztasszony, aki talpraesett iróniával fejezi ki az illúziók, az álomvilág „Igazában" való, egészséges eszű kételkedését. A tehetséges, fiatal Horesnyi László, sajnos, kevésszer van Igazán segítségére ebben. Ne tévessze meg a felfelcsattanó taps —, de ne ls keserítse el az a megállapításunk, hogy — bér van néhány felszabadult pillanata —, általában mintha nem tudna kellően oldőzkodnl pszichikai görcseiből, létható lámpalázából. Ezt remélhetőleg le fogja küzdeni a további előadások során, s Jobban ügyel majd a szavak pontos ejtésére tt. Ledért Falvay Klára játssza átélten, szimpatikuson. Az ördögfiak közül kiemelkedik Csikós Gábor karakterisztikus Kurrah-ja. Sajnos, Farkas Ferenc bűbájos, népi elemekre épített zenéje nem érvényesül elég tisztán — a tökéletlen technikai megoldás miatt. Székely László ú jszerű, ötletes díszleteiről már hoszszabban írtunk lapunkban, most csak röviden annyit: Sándor János '— okkal — szakított a darab avatag, porosan szokványos rendezői koncepciójával, s korszerű Csongor és Tündét vitt színre. Természetszerű tehát, hogy Székely Lászlónak is újat kellet hoznia. Ezt az úlat úgy sikerült megalkotnia, hogy a darab képváltésait kitűnően megkönnyítve, a mondandó lényegét summázza jelképeivel. Kemenes Fanny jelmeztervező különösen az Éj kosztümjét oldotta meg b ii 111 á ns m ódon: Baróthy poétikus balettteremtett mesei Zoltánná betéttel légkört. DER ENDRE Vasárnap, 1965. szept. 26. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 V