Délmagyarország, 1965. szeptember (55. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-21 / 222. szám

Magyar kereskedelmi küldöttség Csehszlovákiában U. Uher csehszlovák belkereskedelmi miniszter meghívására Tausz János belkereskedelmi miniszter vezetésével hétfőn négytagú kereskedelmi delegáció utazott a Csehszlovák Szocialista Köztársaságba. A Ferihegyi repülőtéren búcsúztatásukra megjelent Frantisek Pisek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete és Frantisek Hála. a nagykövetség kereskedelmi tanácsosa, valamint a minisztérium vezető munkatársai. A kereskedelmi delegáció a csehszlovák kereskedelem szervezetét, irányítását, tanulmányozza, valamint tárgyalásokat folytat a magyar —csehszlovák választékcsere-forgalom fejlesztésének lehetőségeiről. Tapasztalatcserét folytatnak többek között az új gazdasági mechanizmus bevezetésével kapcsolatos kérdésekről is. A küldöttség megtekinti a brnói nemzetközi vásárt, ezenkívül tanulmányozza Prága és más városok kereskedelmi hálózatfejlesztésének eddigi eredményeit. Törvényjavaslat a községi tanácsok hatáskörének bővítésére Dallos Ferenc nyilatkozata a tanácsok tizenöt éves működéséről és a jövő feladatairól Államhatalmi szerveink, a geket bevonták a dolgozók ték: a létszámot 3000 fővel, tanácsok jubileumhoz érkéz- képviseleti szerveibe. Több tek: 15 évvel ezelőtt járul- százezer tanácstag műkötak az urnákhoz a magyar dött és működik, a tanácsok választók milliói, hogy első ízben megválasszák a megyei, városi, járási és községi tanácsok tagjait. Az évforduló alkalmából a Központi Sajtószolgálat munkatársa felkereste Dallos Ferencet, a Minisztertanács taa béralapot "havi egymillió forinttal csökkentették, a költségvetési megtakarítás évi 300 millió forint. A további feladat, hogy gondos <jj) Melyek voltak a elemző munkával újabb tartanácsok működésé- talékokat tárjanak fel a térnék jelentősebb álló- melékenység és a takarékosa politikai jogok gyakorlásának színhelyei. ság terén. 0 A községfejlesztésben jó eredmények mutatkoznak. Milyen kérdésekre kell összpontosítani az erőket a következő években? — Továbbra is a vízellátás javítására, járda- és út másai? — Működésűk az élet minden lényeges területére kinácsszervek osztályának ve- terjed, tehát eredményeik az zetőjét és kérte, hogy a ta- orsz4g egész életében jelentnácsok eddigi munkájáról, keznek. A tanácsok törtéfejlődésükről és jövő felada- nelmi szerepet töltöttek be taikról adjon tájékoztatáA. a mezőgazdaság átszervezé0 Hogyan értékeli sében, a termelőszövetkezea tanácsok másfél lek megszilárdításában, vaévtizedes tevékeny- lamint a speciális kultúrák építésre, az oktatás és egészségét? fejlesztésében. A könnyű- ségiigyi alapellátás javításá— A tanácsok a dolgozó ipari termelés 10 százaléka- ra. Mi törekedni fogunk aremberek számára az állami ra terjed ki gazdálkodásuk, ra. hogy az eddig felhasznáés politikai élet olyan szer- munkalehetőségeket te- latlan pénzügyi eszközök vezetei és munkahelyei, remtettek, hozzájárultak a amelyek csak a szocializmus közszükségleti cikkek váviszonyai között jöhetnek lasztékának növeléséhez, létre. 15 év munkáját érté- Kulturális területen különökelve azt mondhatjuk, be- sen eredményes volt tevétöltik azt a szerepet, ame- kenységük az iskolafejleszlyért létrehozták: a törne- tés és a népművelés terén. 0 Az eddigi taaz Gondok a szép könyv műhelyében Meddig húzódik még a nyomda rekonstrukciója? A szép könyvet gyártó Mindezek ellenére az épínyomdaüzemek sorában ta- tőipari vállalat nemrég valy az előkelő ötödik he- újabb határidő-módosítást lyen végzett a Szegedi kért. Nehéz megérteni: a Nyomdaipari Vállalat De második határidő-módosítás nemcsak tavaly született or- miatt már így is jelentős szágos siker, az utóbhi napi kötbért fizetnek. S foévekben mind a nyomdák, lyamatban van egy másik mind a könyvkiadók ver- eljárás is, amely bizonnyal sengésében jó helyezéseket újabb kötbért jelent majd a értek el a nyomda termé- számukra. Mostani kérésük kei, hírt, rangot szereztek a már csak azért is teljesítheSzegeden készült könyvek. tetlen, mert hogyan is kéHosszú időbe telt míg a szülhetne fel a nyomdaipari mai, kiválóan dolgozó, nagy vállalat a jövő év nagyobb szaktudású nyomdásztörzs- tervfeladataira, ha legkégárda kialakult, megerősö- söbb november 15-re nem dött a vállalatnál. Az ő kapják meg a helyiségeket? munkájukat ismerik el, A berendezkedéshez miniőket méltatják a díjak, a málisan szükséges ez a dicséretek. A könyvkészítés- másfél hónap — mondják a nek ezek a mesterei lelke- nyomdában. A munka jesen tanítják az utánpótlást lenlegi üteme mellett semis: három év alatt 50 fiatal miképpen nem látják bizto Rzakmunkás nevelkedett a sítottnak a rekonstrukció vállalatnál. két hónapon belüli befejeA vállalatnál 1963-ban zését. kezdődött rekonstrukció is A beruházásra kapott 10 a könyvtermelés 50 száza - milliós összeg — ebből 1,5 lékos emelését szolgálja. A milliót gépekre, 5,5 milliót növekedésből adódó zsúfolt- az építkezésre fordítanak — ságot csak belső átalakítá- jelentős népgazdasági besokkal, új épületszárny épí- fektetés. Mindent meg keitésével lehet megszüntetni. Iene tenni azért, hogy ez a A tervrajzon tehát min- Pénz mielőbb realizálódjon, den termelőcsoport — a sze- s megkezdje hasznot hozó dő-. a géptermi és a könyv- forgását a termelés mechakötő részleg — az eddigi mumusában. Előbb megléterület kétszeresét kapta fűljön, aztán gyümölcsözmeg. Sajnos, csak a terv- zön> már ahogy ennek renrajzon. Ceruzavonalak kö- des körülmények között len zött azonban nem lehet töb- nie ke!1- Az ilyen „húzd, bet termelni! S a beruházás ki tudja meddig húzhatod"hosszas elhúzódásával nem- fé,e hozzállás kárt okoz csak a remények megváló- Sürgősen változtatni kell regulása késik, hanem a ter- hat rajta! vezett nagyobb termelés Simái Mihály haszna is veszendőbe megy. A munkálatoknak már 1964 végére be kellett volna fejeződni. Hogy ez nem történt meg, azért még nem marasztalható el egyértelműen a kivitelező ÉM Csongrád Megyei Építőipari Vállalat. Voltak hibák a tervezés körül is. Azért azonban, hogy a falak felhúzása csupán idén tavaszszal kezdődött, már kizárólag a kivitelezőt lehet hibáztatni. Aminthogy más egyéb furcsálnivaló is akad az építkezés menetében: hogy hamarabb befejezhessék a régi épület átalakítását, a beruházók az új épület két szintjének augusztus 20-i átadását kérték. Erre ígéretet is kaptak, de hiába számítottak rá, az átadás mai napig várat magára, sőt a jelek szerint továbbra is késni fog. Mi hát a jelenlegi helyzet? Az értékes importgépeket, amelyek üzembe helyezését év elejére tervezték, bele kellett zsúfolni a zsúfoltságba — persze csak ott, ahol lehetett — vagy az udvaron kell várakoztatni őket, kihasználatlanul. számára biztosítsuk anyagfedezetet. 0 Kulturális téren melyek a legfontosabb teendők? ! — Az oktatás területén az általános iskolák színvonalának emelése, a körzetesípasztalatokból mi- tés> a szakrendszerű oktatás lyen következtetése- fejlesztése. Törekedni kell arra is, hogy a fiatalok időben végezzék el az általános iskolát. Segítsék elő a A kormány határozatot tanácsok a pedagóguslakások + „„„a „ —i, felépítését. További feladat — a szakember- és szakmunkás-képzéssel összhangban — a középiskolai hálózat fejlesztése. Az elkövetket lehet levonni a következő évek munkájára? hozott arra, hogy a tanácsok szervezeti életét és hatáskörét tekintve előre kell lépni. A fő törekvés: az ügyintéÍ\fruáfeadsny°se^í 2ő aydtamkban, együtt a városi és a községi ^yei éT S ^fnten tanácsok ügyintézési köré- F5fZei„.,es. Jdrasl pinten, nek bővítése Igazgatáspoli- Ezek "y^an gyorsitan, fogtikai irányelveket dolgozunk £k t eszkf" ki hoev n tanácsok eívséee- zok összpontosítását es tájjellegű kulturális centrumok sen cselekedjenek az ügyekben. Ezáltal jobban összhangba kerül az egyéni és a közérdek, a helyi és az össznépi érdek, hatékonyabbá válik a tanácsok rendező és nevelő szerepe. A testületek kiépítését. 0 Egészségügyi, szociálpolitikai feladatok is hárulnak a tanácsokra. Hallhatnánk ezekről is? — Legfontosabb teendő az és bizottságok munkájához , _ „ körzeti orúj irányelvek kidolgozása v0Sl ellátós - javító a szükséges. Az ország lakosSenkéf0FS^t: csok milyen színvonalú mun kát végeznek. Törvényjavaslatot dolgozunk ki a községi tanácsok szerepe, feladata és hatásköre szabályozására. egészségügyi helyzetének javítása. A szociálpolitikában a család- és ifjúságvédelemre és a csökkent munkaképességúek foglalkoztatására A gyakorlati kell nagy gondot fordítani, munkaban melyek a " @ 1966 üj ötéves közeljövő feladatai? tervünk első eszten— Az egyik a mezőgazda- dejc. Terveink megság Irányításának fejlesztő- valósítását hogyan se. Korábban szükséges volt segíthetik legjobban pl. a termelőszövetkezetek a tanácsok? belső ügyeiben a konkrét, — A legfontosabb, hogy a operatív közreműködés, ma munka és a vezetés stílusa már erre nincs szükség. A megfelelően fejlődjék. Vetermelés területi kialakítása zetni nem lehet ösztönösen, mellett többet kell törődni a vezetés ismeretét meg kell a tsz-demokrácia fejleszté- tanulni, el kell sajátítani, sével, az emberi viszonyok őszinte jó viszonyt kell kijavításával, az alapszabá- alakítani a dolgozó embelyok érvényesítésével. rekkel és kritikai észrevéte0 Hogyan alakult leiket hasznosítanunk muna tanácsi vállalatok kánkbán. Röviden szólva: működése? • szélesíteni kell a tanácsok —A párt decemberi hatá- demokratizmusát, rozatát a tanácsok teljesítet- • B. I. 1 .—_____ Októberben kezdődnek a Csongrád megyei őszi könyvhetek Az egykori falukutatók az ünnepi megnyitón Az őszi megyei könyvheteket, az élő irodalom falun és tanyán történő népszerűsítésének egyik leghatásosabb akcióját az idén is országosan megrendezik — október 1-től december 15-ig. Az őszi megyei könyvhetek célja a mai magyar irodalom, elsősorban a szocialista szemlélettel alkotott szépirodalmi művek és a mezőgazdasági ismeretterjesztő szakirodalom propagálása, a művelődés iránti igény felébresztése és táplálása, s ezzel a falusi ési tanyai olvasótábor fejlesztése. E célkitűzések szellemében tartott ülést hétfőn délelőtt Szegeden, a Hazafias Népfront megyei szervezetének termében a könyvbarát-mozgalom megyei akcióbizottsága Kirschner Mártonnak, a mozgalom megyei elnökének, a Csongrád Megyei Könyvtár Igazgatójának vezetésével. A MÉSZÖV ez év őszétől — a könyv népszerűsítésére — Csongrád, Makó, Szentes, Mindszent és Üllés középiskoláinak bevonásával — irodalmi bérletsorozatot indított, melynek keretében az ifjúságnak szóló irodalom alkotói találkoznak fiatal olvasóikkal az év során. A bérlet ára 30 forint, melyből a bérletet vásárló diák év végén 20 forintot — dedikált könyv alakjában — visszakap. Elsőként — az akció keretében — Kolozsvári Grandpierre Emil író és Pándi Pál irodalomtörténész találkozik a fiatalokkal. Az őszi könyvhetek ünnepélyes megnyitójára Hódmezővásárhelyen, október 9-én este kerül sor a Petőfi Művelődési Házban, ahol az egykori falukutató írók — többek között Darvas József, Féja Géza, Erdei Ferenc, Szabó Pál, Veres Péter — is részt vesznek az irodalmi esten, a mai fiatal, szociográfiát művelő írógenerációval együtt. A MÉSZÖV - a megyei tanács művelődésügyi osztályával egyetértésben, s a kívánságok figyelembevételével — Boldizsár Iván, Bihari Klára, Barát Endre, Csanádi János, Mezei András, Fekete Gyula, Soós Zoltán, Berkesi András, Szilvási Lajos, Hárs László, Mocsár Gábor írókat, illetve Széchenyi Zsigmond és dr. Kiovács László szakírókat kérte meg a találkozókon való közreműködésre. Szöregen november 20-án Tiszatáj-estet szándékozik rendezni az akcióbizottság. Mezőgazdasági szakelőadások is lesznek a tsz-központokban. Vevők és eladók B

arátságtalan, szófukar ember elmehet halásznak, dömperesnek, vagy csillagásznak, de kereskedőnek már kevésbé, mert előbb vagy utóbb magára haragítja a fél várost. Ezt főképpen a háziasszonyok mondják, akiknek kellemes napot, kivételes örömet tud okozni a figyelmes kiszolgálás, de kedvüket szegi, ha az eladó kelletlen modorú és a szót harapófogóval kell kiszedni belőle. A vevő azt igényli, hogy foglalkozzanak vele, kedvesek legyenek hozzá és lehetőleg szíves szóval tartsák mindaddig, amíg dolgavégezetten ki nem lép a boltajtón. Tévedés azt hinni, hogy a szapora beszéd és a velejáró permanens mosoly bosszantja. Ellenkezőleg. Dorozsmán még ma is sokan azt a rég elhunyt szatócsot tartják mintaképnek, aki háromszor annyi árut „sózott rá" a kuncsaftra, mint amennyit venni szándékozott. Soha nem nehezteltek rá emiatt, mert az illető, miközben mérte a burgonyát, szünet nélkül ilyesfélét hadart: „Azonnal kéremszépen, tessék parancsolni, ezenkívül szolgálhatok-e még valamivel, mert árulok kéremszépen édes porcukrot, savanyú ecetet, büdös petróleumot, gyúlékony gyufát... egy pillanat türelmet kérek, s máris készen vagyok, így ni, méltóztassék parancsolni ..." Hát ez régen volt. Manapság szűkebb és természetesebb szívességgel is megelégszenek a vásárlók, már csak azért is, mert látják, mennyire zsúfoltak még az illatszerboltok is, nincs tehát idő hosszadalmas csevegésre. Nagyon nehéz helytállni a pultok mögött — a húsz évvel ezelőtti nincstelen helyzetet hozzá sem lehet hasonlítani. Mindenütt százával tolong a rendszeres keresettel bíró, megnőtt igényű, türelmetlen vásárlóközönség. S igen sok a kíméletlen, a kereskedelmi dolgozókat szinte embernek sem tekintő kuncsaft is ebben a tömegben. A rögtön felcsattanó, durván kiabáló, sértegető vevő típusa Jól ismert Szegeden is, s amikor a kiszolgáló kikéri magának a sértő hangot, akkor még ő szaladozik panaszt tenni ide meg oda. Szóval nagyon is jogosnak véljük a helyüket jól megálló kereskedelmi dolgozók részéről azt az igényt, hogy az ő igyekezetüket legalább minimálisan méltányolják a vásárlók. $ Az viszont nem tekinthető normális állapotnak, hogy garmadával érkezik a panasz: itt is, ott is gorombák az áruházi kiszolgálók, foghegyről válaszolgatnak a legtermészetesebb kérdésekre, vagyis néha úgy beszélnek az emberrel, mintha szívességet tennének azzal, hogy levesznek a polcról még egy pulóvert. Pedig a kereskedelemben kétszerkettő-szerűen tisztában kell lenni azzal, hogy a vevők jelentős része csak „nagy vonalakban" tudja, mit akar tulajdonképpen vásárolni. Magától értetődik tehát hogy egy-egy árucikkből olykor az egész kollekciót be kel' neki mutatni, hátha talál magának megfelelő darabol Akinek van 100 forint a zsebében, az rendszerint a legtöb bet, a legszebbet szeretné rajta megvenni, • elvárja, sőt természetesnek veszi, hogy a pénzéért a kedvében járjanak. Ezért fordul ki dühösen az üzletből, amikor a bizonytalan, „valamilyen szép négerbarna cipőre lenne szükségem"-re nagyon is határozottan, mondhatni elutasítóan kapja a lakonikus választ: az nincs. Alig mentheti valami a rendesen viselkedő vevőkkel szembeni udvariatlanságot. Lehet az eladó fáradt, eszébe juthatnak családi gondok, kérdezhetnek tőle bármilyen naívságot, mégsem szabad soha hátat fordítgatnia, vagy a közönséggel éreztetni, hogy őt bántja valami. Meglehet, hogy neki személyesen nem valami hízelgő véleménye van a vevőközönségről, hiszen egész nap munkát, sőt olykor kétségtelenül nagyon nehéz munkát adnak neki. De az mégsem álláspont, amelyet az egyik ruhásbolt eladója foglalt el, amikor nyitáskor egész sereg ember tódulván be az ajtón, azt mondotta: „Na, jönnek már a kannibálok". TPöbb köztiszteletben álló áruházi eladó, csemegebolti kiszolgáló vallja Szegeden: aki önként vállalja a pult mögötti munkát, annak otthon kell hagynia egyéni problémáit, hogy a legszeszélyesebb vevővel is készségesen foglalkozhassón. Ha ezt nem képes napról napra megtenni, ha csak kínzóját látja a vevőben, akkor jobb, ha idejében más pálya után néz, mert különben úgyis gyötrelem lesz számára az élet. A legkedveltebb kereskedelmi alkalmazottak számtalan példát említenek arról, hogy valóban, néha végtelen türelmet kell magukra kényszeríteni. Van olyan vásárló, aki harmadszor is visszajön, hogy ő meggondolta, mégsem kék, vagy zöld inggel, hanem téglavörössel szeretné meglepni élettársát. A másik pénz nélkül, csak „tájékozódni" megy be a műanyagboltba, s miután mindenféle formájú, színű és rendeltetésű edényt kibontogat és összefogdos, köszönés nélkül távozik. A harmadik hideg vacsora után néz, de nem jó neki a kiszolgáló kezeügyében levő sült oldalas, hanem a gondosan és magasra felstószolt áru legaljáról követel egy darabot. Olyan is akad, aki kötekedik, sértegeti a kiszolgálót amiatt, hogy már elkelt az a szövet, amit tegnap megnézett magának a kirakatban. Igen, mindenki tudja, hogy napirenden vannak ilyen esetek. Aki azonban elkötelezte magát a kereskedő hivatással, annak a kellemetlenségeket is be kell kalkulálnia napi munkájába. Kétségtelen, az eszményi kiszolgálás még nem vált uralkodóvá. De emiatt ne mondjuk maliciózusan rögtön azt, hogy „lám, ilyen a szocialista kereskedelem". Dehogyis ilyen. Látni kell, hogy ezen a fronton is dolgozik jónéhány nem odavaló, pályatévesztett, vagy éppen fegyelmezetlen ember, aki visszaél azzal a helyzettel, hogy szükség van rá. Csak egy páldát erre. Az egyik étterem törzsvendége már nem állhatta tovább, hogy ebédkor a felszolgáló minduntalan lecsorgatja levessel a ruháját, ezért szólt az üzletvezetőnek, hogy tapintatosan figyelmeztesse az illetőt. A válasz meglepő volt: „Tudja mit, kérem? Én nem szólok neki, mert holnap itthagy és akkor nézhetem az eget, még kevésbé tudunk helytállni a nagy forgalomban. Tessék inkább elvinni a ruhát a Patyolathoz, mi kifizetjük a számlát." I? z egy nagyonis jellemző összetevője a ma még több helyen tapasztalható udvariatlanságnak. Ha megbírálják a hanyag alkalmazottat, felmondással fenyegetőzik. A lakosság természetesnek veszi a minden tekintetben kiváló, s egyre növekvő létszámú eladó, kiszolgáló gárdát, amely már méltóképpen reprezentálja a szocialista kereskedelmet. De talán éppen ezért nem róluk beszél elsősorban, hanem azokról, akik fennhéjázó, barátságtalan modorukkal gyakran borsot törnek az orra alá. S igaza van a közvéleménynek. Ami rossz, arról többet kell elmarasztalóan beszélni, hogy minél előbb megváltozzék. F. NAGY ISTVÁN Kedd, 1965. szeptember 21. DÉL-MAGYARORSZÁG 3 <