Délmagyarország, 1965. augusztus (55. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-23 / 197. szám

„Csak háziasszony vagyok?!'' — Milyen jó neked, te csak háziasszony va®! — sóhajtottak fel iri®kedve barátnőim, amikor két telt kosárral betértem az esz­presszóba. ho® megigyam egy kávét. — Akkor jöhetsz ide. ami­kor kedved .tartja. Bezzeg mi csak lopva szaladhatunk a hivatalból — szóltak, mi­közben kényelmesen hátra­dőlve, már a ne®edik ci­garettára ®újtottak. Igen, én ráérek, ezt már reggel is tudtomra adták a sorbaállásnál. „Engedjem előre a munkába sietőket!" Mert elvégre mi is az akis háztartás, többi asszonytár­sam fél kézzel intézi napi nyolcórai munka után. Így csak természetes, ho® amikor elhatároztuk, fel­építjük a házat, nekem kel­lett a mesteremberekkel tár­®-alnom, alkudnom és oly­kor harcolnom. Mert ki más érne rá a családból? És amikor tető alá került a házikó és kiderült, igen na® szükségünk lenr.e folyó vízre, persze, én mentem el Károly bácsihoz, a körzeti tanácstaghoz. — Tudom fiam — foga­dott megértéssel. — De ki­nek van erre idéje? Elvégre az embernek dolgoznia is kelL Nekem volt és í® én folytattam a talpalást, még­hozzá olyan eredményesen, ho® az egész utca megkap­ta a vizet. „Ha már van vizünk és itt állnak a fák, neked Iga­zán nincs más dolgod fiam — nyugtatott meg a párom —, kicsit utánanézhetnél a kertnek..." Hát utánanéztem. Meg kellett tanulnom a nyesést, permetezést Pisti fiam köz­ben gyengén állt oroszból. Mentem, beiratkoztam e® orosz tanfolyamra, és ha többet nem is, de annyit el­értem, hogy e® leckével mindig előbbre voltam Pis­tinél, s kikérdezhettem §ti Ha már benne voltam a ta­nulásban, elővettem a régi tankönyveimet Geometria a kedvenc tárgyam volt A férjemnek is segítettem a tanulásban. Elvégre, ho® fest a ®erek szemében, ha az apja megbukik? Miután Pistike sikeresen levizsgázott, teljesítenem kellett régi ígéretünket, ho® veszünk egy kisku­tyát És nem akármilyet A család körülcsodálta, de az ápolást természetesen rám bízták, elvégre, kinek van erre ^ideje, ha nem e® há­ziasszonynak? De, ho® mennyi az időm, ezt Évikétől, a húgomtól tudtam meg, aki a követke­ző kívánsággal állított be hozzám: — Külföldi rokonaink ér­keznek, természetesen min­dent látni szeretnének. Tud­ni kellene, mit nézzünk meg? Neked igazán annyi időd van, utána nézhetnél! Felkerestem az idegenfor­galmi irodákat, tanulmá­nyoztam a könyvtárakat. Az idegenvezetés kitűnően sikerült — s meghívták — Előzzük meg a bajt! A gyermek-balesetekről SŰI.YOS füstmérgezés­»el kórházba szállították B. József, B. István és B. Sa­rolta kiskorú ®ermekeketi.. — Az úttestre rohant és a gépkocsi elütötte F. Ferenc 8 éves kisfiút... — Drámai küzdelem a folyóban M. Margitka életé­ért ... Gyakorta olvashatunk a la­pokban ilyen és ehhez ha­sonló híreket, amelyek ®er­mek-balesetekről, szerencsét­lenségekről számolnak be. A ®ermekek számára az év le®idámabb, legszínesebb korszaka a nyár. U®anakkor a játszó ®ermekek balesetei megszaporodnak, s a kórhá­zak, a rendőrség naplóiban új rovatot nyitnak, a ®er­mekbalesetekről. A játékba belefeledkezett ®erek labdája után fut, út­testen rollerezik, az ország­úton, sötétedés után is ke­rékpárral száguldozik. Sok­szor a felnőttek fi®elmezte­tésének, jó reflekszeinek kö­szönhető e®-e® baleset el­kerülése. A nyár legveszedelmesebb vámszedője a víz. A ®er­mek ugrál, hancúrozik. Ép­pen ezért az uszodában, a strandon nem szabad sajnál­ni a fáradtságot, s fel kell hívni az úszómester, vagy a személyzet figyelmét e®-egy vakmerő ®erekre. Ha csó­nakázunk a vízen, a túlságo­san mélyre, va® messzire merészkedő ®ermeket fi­gyelmeztessük, küldjük visz­sza. Az úszni nem tudó gyermeket pedig ne kény­szeritsük olyan vállalko­zásra, amelyhez nincs meg a Évikét, nekem pedig azt mondták na®lelkűen: „Kár, ho® neked nincsen időd!" Persze, nincs ideje e® szegény háziasszonynak, aki­nek fizetés nélküli szabad­ság sem jár. De mennyi öröm érte a családunkat! Éviké külföldre utazik, Ká­roly bácsi díszoklevelet ka­pott a csatornázásért. Apát meghívták a kertészeti kiál­lításra — a szép barackja­inkért Csak velem nerfl tö­rődik senki. Még Samu sem, a kutyánk. Mert amióta első díjat nyert a kutyakiállítá­son, rám sem ugat. Miért is tenné. Azóta bizonyára már ő is „megtudta", ho® „csak háziasszony" vagyok! R. E. Szalag-szett A modern lakások világos bútoraihoz nem illik a csip­keterítő. „Súlyosabb" anyagú kézimunkát igényelnek a kerámia- és íémhamutálak, vázák is. Batikolt kendők, va® színes bútorszövet da­rabokból rojtozott, vagy szalaggal szegett terítők dí­szítik a lakást Most újszerű „kézimunkával" ismerke­dünk meg: a szalag-szettek­keh A ra fia-szetteket régóta használjuk terítéshez és po­hár alá. Szettjeinknek mű­anyag-, szalma, vagy szalag az alapanyaga. Házilag is előállítható felszerelés kell hozzá. E® megfelelő nagyságú rámába 8 milliméterenként „u" szögeket verünk. Majd na® fűzőtűvel máris „szó­hetjük" a térítőkét A munka megkönnyítésére bátorsága. Bizonyos félel­met gátlást sportszerű neve­léssel, türelemmel lehet csak megszüntetni. VÁROSI GYERMEK szá­mára a falu na® változást jelent. Minden új, érdekes, amit közelről szeretne meg­ismerni. Aki vendég®ereket fogad magához, fokozott fe­lelősséget vállal. A vendég­®erek lovat csak akkor hajt­son, ha hozzáértő felnőtt ül mellette. Traktorra, mező­gazdasági gépre se engedjük felkapaszkodni, de szakít­sunk rá időt, ho® megmu­tassuk a ®ereknek, s elejét ve®ük a bajt hozható kíván­csiskodásnak. Az utóbbi idő­ben például mérgezést, rosz­szullétet okozott a ®omirtó ve®szerek belélegzése, kós­tolgatása. Éppen ezért tart­suk jól zárható helyen a permetlevet ve®szert, ho® a gyermekek ne juthassanak hozzá. A füstmérgezés, a tűz számtalan baleset okozója volt már. Különösen a kicsi gyermekek körében szed ál­dozatokat akik még nem is­merik a gyufa, a fellobbanó láng veszélyét. Óvjuk tőle hát a ®ermekeket A ®ufát tegyük biztos, a számukra elérhetetlen helyre. A tűz­hely kezelését pedig ne bíz­zuk kicsi ®ermekre. MI IS voltunk ®ermekek. Játszottunk, s hozzátesszük: akkor ls voltak balesetek. Ez igaz. de most miért le­®enek? Vi®ázzon minden­ki a saját környezetében, ho® kevesebb le®en a baj, a gyermekbaleset Sz. t. Fájdalomcsillapítás P. Sinre csábító alkalmak Lopások a kos vagyonából — Az okok John Francis Mullan amerikai idegsebész érde kes új eljárással szünteti meg a súlyos égési se­bekből, vagy kü­lönféle idegbe­tegségekböl ere­dő erős fájdalma­kat. Műtéti be­avatkozással idő­legesen megbé­nítja a beteg hát­gerincén azokat az idegszálakat, ame­lyek továbbítják a fájdalom érzetét a beteg agyához. A kétórás mű­tétet eddig száz páciensen végezte el helyi érzéstele­nítéssel; harminc percen belül meg­szűnt a betegek fájdalma. Az eny­he árammal törté­nő bénítás tovább­fejlesztésére az amerikai orvos most rádiófrek­vencia hullámok, sőt laser sugarak alkalmazásán fá­radozik. szálemelőt is készíthetünk. Ez fésűhöz hasonlít, csak­hogy a fogaknak nincsen szabad végük, s minden „fog" közepére lyukat kell fúrnunk. Ha ilyen száleme­lővel dolgozunk, akkor a hosszanti szalagokat ezen át kell vinnünk, amikor az „u" szögeken átfűzve rögzítjük az alapot Rajzunk szemlé­letesen mutatja a készülő szalag-szett munkamenetét, valamint a „szerszámok" for­máját és működését. A kí­vánt nagyságúra szőtt szala­gok külső sorát levarrjuk, mielőtt levágjuk a keret­ről. F. M. Az alkalom, a lehetőség sok bűncselekménynek volt mar elindítója. A kedvező alkalmat nem is ha®ja ki­használatlanul. aki könnyen akar hozzájutni anyagi ja­vakhoz. A saját tulajdonára mindenki nagyon tud vi®áz­ni, a társadalmi tulajdonra viszont már kevésbé. Ezért történhetett meg, hogy az al­győi Napsugár Tsz-nek az állomáson ha®ott lőcsös ko­csiját e® éjszaka ellopták. A kocsi nem olyan kis tárgy, ho® valaki zsebre te®e, Akik az állomásról elhúzták, tisztában voltak a helyzettel, azzal, ho® rendszeresen őri­zetlenül és lezáratlanul hagyták. U®anebben a tsz-ben for­dult elő, hogy a számadó ju­hász a közös állományban idegen birkákat is legelte­tett. A kárt, 2721 forintot megfizettették ugyan vele. Ennél azonban több kell. Azokat a felületességeket, lazaságokat kell megszüntet­ni, amelyek lehetővé tették, hogy a kocsit ellopják, s a közös állományban idegen birkákat legeltessenek. Aru a kabát alatt A Szegedi Ecset- és Sep­rű®árból F. J. a zsebében és a kabátja alatt vitt ki különféle készárukat. Mikor tettenérték, a rendőrségen elmondotta, ho® a munka­idő után távozókat eléggé felületesen ellenőrizték, s ezt használta ki minden eset­ben. A ®ár vezetői azóta okultak a történtekből, és megszigorították a ®árból kimenők ellenőrzését. A Szegedi Paprikafeldol­gozó Vállalat szőregi telepé­ről D. J. 9 darab jutazsákot lopott el. A zsákokon u®an­is a vállalatnak nem volt semmiféle jelzése, tehát D. J. nyugodtan mondhatta vol­na, hogy a sajátját viszi. Minden egyes zsákkal „pró­bára" tette a portás ébersé­gét: e®etlen alkalommal sem nézett a táskájába. Az Alsótiszai Nádgazdaság mihályteleki telepének volt megbízottja, H. I, hallgató­lagosan elnézte, hogy közeli szomszédja K. F. és annak társai zavartalanul lopják a nádat. Szomszédját nem akarta megsérteni azzal, ho® szóljon neki. Sőt ak­kor is „szerénykedett", és nem akart tudni semmiről, amikor a tettenérés nyilván­valóvá vált. — Láttam, ho® valakik viszik a nádat, de nem tud­tam, kik azok — mondta szemlesütve. Akkor pirítottak rá, ami­kor közelebbről is megismer­tették vele szomszédját, akit pedig a vaksötétben is fel kellett volna ismernie. Spekuláció a fuvarlevéllel V. Gy., a KOHUSZ gép­kocsivezetője a szegedi sza­lámi®árból fuvarozott ko­csijával. Mivel két helyen „pendlizett", valójában nem ellenőrizték alaposan, ho® hol és milyen fuvart bonyo­lít le. 1® történhetett meg, hogy a ténylegesen elvégzett fuvaroknál többet számolta­tott el, sőt, napidíjat és éj­szakai szállásra pénzt is fel­vett. A különböző telephe­lyeken olyan menetlevelet igazoltak neki, amelyen nem az elvégzett munka szerepelt. Azóta megszigorították mind a KOHUSZ-nál, mind pedig a szalámigyárban a fuvar­levelek ellenőrzését. Egy ü® kapcsán kiderült, hogy a 10-es AKÖV-nél a műszaki telepen a gépkocsik ottlétéről vezetett nyilván­tartás meglehetően ellenté­tes, sőt, hiányos. Nehezen le­.hetett belőle megállapítani, hogy ezt vagy azt a kocsit .ki vitte el a telepről. Az ís előfordult, hogy a gép­kocsit nem a kihordok vitték el, hanem gépkocsivezetők, akiknek kilétét utólag ne­héz volt megállapítani. Így adódhatott, ho® M. I. P. el­len a társadalmi tulajdon hanyag kezelése miatt indult eljárás. " „Kísérőként" rézhuzal Az úgynevezett teher-por­ta-szolgálat egy időben meg­lehetősen gyenge volt a Ma­gyar Kábelművek szegedi ®áre®ségében. Három lófo­gatú rakodó, D. A., K. S. V. és B. Z. ezért tehette meg, hogy amikor a MÉH-telepre szállítottak fémforgácsot, e® köteg rézhuzalt is feldobtak a kocsira. A fémforgács alá senki nem nézett a kapu­ban. S ezt a trükköt több­ször is alkalmazták. Régi intézkedés már, hogy üzletek pénztárában éjszaká­ra csak 100 forintnyi váltó­pénzt szabad ha®ni. A Li­get vendéglőben egy alka­lommal mégis 3500 forintot hagytak egy íróasztal fiók­ban, amelyet a betörők az­tán magukhoz is vettek. Ha a pénzt aznap befizetik, mint aho® azt meg kellett volna tenni, akkor a betörők üres fiókokat találnak. Gumicsere A textilművek e®ik gép­kocsielőadója, B. J. és az AKÖV-től ott fuvarozó A. J. gépkocsivezető igen jó vi­szonyban voltak. A. J. e® alkalommal Skoda személy­gépkocsiját is kölcsönadta B. J.-nek családlátogatásra. Ké­sőbb aztán A. benyújtotta a számlát is, két lefutott gu­miját kicseréltette B.-vel. Sőt, 3 darab Skoda ablak­törlőt is kért tőle, a kész­anyag-raktárostól pedig ny­lon takarót kapott, ho® az­zal takarja le személygép­kocsiját. Nagylelkűen ada­koztak, hiszen nem a saját­jukból, hanem a társadalmi tulajdonból gavalléroskod­tak. A példákat lehetne még sorolni tovább. Mindegyik esetnél megtalálni az alkal­mat, a lehetőséget, amely e®enesen kedvezett a bűn­cselekménynek. Ezeket az alkalmakat kell megszüntet­ni, hogy senki ne nyúlhas­son a társadalmi tulajdon­hoz. L. F.. ANYAKÖNYVI HIREK I. KERÜLET HÁZASSÁG: Lászió Sándor Pál és Horváth Ilona Katalin, Gaz­dag Ferenc és Fazekas Er­zsébet, Sándor András Al­bert és Supala Zsuzsanna, Adola Lajos és Görlicz Má­ria, Halász Béla és Matusz­ka Rozália. Tanács János és Bertalan Gizella Ilona, Ré­tai Ferenc és Lászlóffy Éva, Bender Ádám és Bodnár Ka­talin, Ábrahám László és Dávid Ilona Mária, Kovács Béla Sándor és Jakab Ilona Etelka, Lakatos Kálmán és Martocsán Erzsébet. Nohel József és Czakó Magdolna Julianna, Csonka Antal Emil és Laub Julianna, Széli Sán­dor Andor és Péter Mária, Dorka Győr® Péter és Sza­bó Éva Anna, Gömöri Lász­ló és Radnai Irén, Sashe®i Nimród Gábor és Filep Má­ria Erzsébet, Lovács István László és Balázs Edit, Bánki István cs Bertényi Julianna, Vass János és Farkas Anna, Zab Sándor és Beznóczky Zsuzsanna Mária, Lázár Mi­hály Győr® és Tóth Mag­dolna, Báló Antal Emil és Kontor Ilona, Harmat Sán­dor és Terhes Borbála, Bár­dos József és Szabó Etelka, Csányi Antal Pál és Szijjár­tó Mária, Temkó Tivadar Péter és Kasler Márta Éva, Molnár Szilárd Ferenc és Kotsics Mária Margit, Jakab László József és Szolga Ilo­na Zita, Katona Géza Endre és Rontvai Anna. Toppantó István és Na® Czjrok Ani­kó Erika. Kispéter János és Csiszér Zsuzsanna Mária, Gi­licz István és Szalai Márta, Buha István és Szabados Anikó. Traser László Gyula és Bányai Zsuzsanna, Tóth Jenő és Márkus Éva házas­ságot kötöttek. SZÜLETÉS: Szaniszló Imrének és Bé­jiyi Juliannának Miklós, Körmendi Sándornak és Ko­vács Ilonának Sándor, Ko­pasz Flóriánnak és dr. Mari Mariannának Nóra, Csík Ká­rolynak és Ország Ilonának Ágnes, Rácz Istvánnak és Szögi Máriának Mária. Sze­keres Imrének és Fekete Ilo­nának Mihály, Molnár Jó­zsefnek és Szőke Máriának József, Bálint Andrásnak és Rafael Erzsébetnek Ildikó, Hódi Józsefnek és Rutai Ilo­nának Anikó Veronika, Var­ga Ferencnek és Annus Jo­lánnak Edit. Tiszai Lajos­nak és Németh Piroskának Emese Klára, Kószó Mihály­nak és Battancs Juliannának Julianna, Tóth Istvánnak és Tankovics Erzsébetnek Ist­ván, Szabadszállási Mihály­nak és Na® Gizellának Te­rézia. Engi Vincének és Tró­ja Irénnek Vince, Kókai La­josnak és Haris Katalinnak Tibor László. Födi József­nek és Bozsó Erzsébetnek József, Ördögh Vincének és Zsikó Máriának Rozália. Já­ger Istvánnak és Trója Ilo­nának István. Kassai Jenő­nek és Szekeres Klárának Klára. Papp Károlynak és Kiss Erzsébetnek László, Ta­tár Istvánnak és Sztarek Ilo­nának Zita, Borbola Györ®­nek és Kondás Máriának Anikó, Wenner Ferencnek és Sztankovics Annának Éva, Tóth Nándornak és Kulcsár Ilonának Nándor, Tóth József Bélának és Hor­tobágyi Magdolnának Kata­lin Rozália. Miklós István­nak és Török Rozáliának Edit, Kalapács Mihálynak és Terhes Máriának Ibolya; Molnár Imrének és Vágó Katalinnak Andrea. Szabó Miklósnak és Rajki Mária Évának Mónika. Solti Ba­lázsnak és Bucsányi Margit­nak Margit Magdolna. Bog­dán Istvánnak és Ácsai Ilo­nának László, Radics Bélá­nak és Tari Erzsébetnek Béla, Barna Péternek és Tá­bit Annának Teodora, Réczi Jánosnak és Varga Évának Csaba János nevű ®exme­kük született. HALÁLOZÁS: Szaniszló Mihály. Kont­raszti Brigitta. Korm József, Bobály. Jánós, Fődi József, Hegedűs Istvánné Jenei Margit meghalt. II. KERÜLET HÁZASSÁG: . Papdi Ferenc Pál és Sző­ke Ilona Erzsébet, Radics Lajog Mihály és Rácz Irén Borbála. Katona János Mik­lós és Rádai Lujza. Hegyi József és Dudás Erzsébet Anna, Keszég Ferenc és Kormányos Eszter. Odor Jó­zsef és Almásl Erzsébeti Pin­czés Imre és Száraz Rózsa Erzsébet, Szabó Ferenc Ist­ván és Takács Klára, Berkó Ferenc és Csikós Erzsébet, Vörös József és Rózsa Má­ria Magdolna, Rácz Gábor Mihály és Berta Éva Mária, Csűri Győr® és He®i Pi­roska házasságot kötöttek. HALÁLOZÁS: Roczkov Izidorné Zsiga Erzsébet, Olajos Béláné Ba­lázs Erzsébet meghalt. Hl. KERÜLET HÁZASSÁG: Szabó István László éa Hattayer Gizella házasságot kötött. SZÜLETÉS: Zsiga József Antalnak éa Hévézi Mária Margitnak Tünde Mária, Miklós Ele­mérnek és Klár Erzsébet­nek István, Papdi Jánosnak és Makalicza Máriának Mi­hály István, Fürtön József­nek és Vásárhelyi Ilonának József, Gion Jánosnak és Kecskeméti Mária Ilonának Gábor János, Terecskei Mi­hálynak és Kálmán Julian­nának Zoltán, Vőneki Imré­nek és Király Rozáliának Ágnes, Pintér Gyula István­nak és Bódi Annának Ibo­lya Ágnes. Szakáll István­nak és Módra Erzsébetnek Ilona, Huszka Sándornak és Gonda Erzsébetnek Sándor, Széli Józsefnek és Kocsis Magdolnának Csaba. Szél Sándornak és Francia Idá­nak Zoltán. Varga Jánosnak és Vas Erzsébetnek Károly, dr. Vereczkey Ernőnek és Szatmári Erzsébetnek Zsu­zsanna. Ocskó Imrének és Molnár Évának Katalin. Ta­nács Illésnek és SzélDál Vik­tóriának István, Lévai Mi­hálynak és Tápai Rozáliá­nak Ferenc István nevű ®ermektik született. HALÁLOZÁS: Oláh István. Kiss János. Farkas János. Tóth Imréné Gémes Erzsébet. Bozóki An­talné Gácser Mária és Hor­váth István meghalt. Vasárnao. 1965. augusztus 29. DÉL-MAGYARORSZÁG 333

Next

/
Oldalképek
Tartalom