Délmagyarország, 1965. augusztus (55. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-10 / 187. szám

Egy találkozó tanulságai Valljuk be: ma már a fiatalok egyáltalán ' nem tudják, s az idősebbek is alig emlékeznek rá, hogy mit is jelent, illetve jelen­tett régen ez a rövidítés: VAOSZ. Pedig 18—20 évvel ezelőtt visszhangzott tőle a várog és a környék, lévén ez a szakszervezet 1940—48­ban a Városi Alkalmazottak Országos Szakszervezete, a közalkalmazottak mai szak­szervezetének elödja. S fő­képpen azért visszhangzott nevétől a város és a kör­nyék, a falvak és tanyák világa, mert volt ennek a VOASZ-nak itt Szegeden egy műkedvelő kultúrcso­portja, amelyik 1940-ban alakult, s aztán élénk és színvonalas tevékenységével gyorsan magúra hívta a fi­gyelmet Jó kollektíva Ez a műkedvelő csoport mindenekelőtt jó kollektíva volt Ez nemcsuk akkori munkájukból derült ki, ha­nem abból is, hogy most va­sárnap délelőtt Miklósy György tiszteletére — aki hajdan rendezőjük volt és most a szabadtérin a Tragé­dia e'őadásain szerepelt —, a Hugiban találkozót ren­deztek. A hajdani műked­velő csoport tagjaiból közel negyvenen jöttek el a be­szélgetésre. Sokan családos­tul, feleséggel vagy férjjel és a gyerekekkel. Ha ez a kollektíva nem szerette volna egymást és a munkát, akkor elképzel­hetetlen, hogy most igy, egy szóval össze lehetett volna hozni óket — mondta Mik­lósy György. Állandó munka Teljesen így van. Mert a szívvel-lélekkel végzett kö­zös munka forrasztotta egy­be ezt a csoportot A kul­túra szolgálata. S mit Jelen­tett ez akkor? Állandó mun­kát falun töltött vasárna­pokat utazást teherautókon, hidegben, szélben, zimankó­ban, előadást asztalokból összerakott színpadon, s hét­közben állandó próbát a színjátszók, az énekesek és a táncosok számára egy­aránt S nemcsak ezt. A csoport ugyanis nemcsak azzal fog­lalkozott, hogy színlelóadá­sokat tartott Szegeden, a környezö falvakban, Kübek­házán, Szöregen, Röszkén, Mórahalmon, Mezőhegyesen, Csórván és másutt, hogy megismertették a paraszt­sággal Móra Ferenc, Juhász Gyula, József Attila. Csehov, Mollére, Iszakovszkij és má­sok müveit hanem agitáltak is. Munkarendjük szerint délelőtt érkeztek a falvakba, s a kora délutáni órákig be­szélgettek a lakossággal, Idő­szerű és fontos politikai kérdésekről. Délután a gye­rekeknek tartottak előadást, este pedig a felnőtteknek. S ez így folyt éveken át. S az együttes nem fáradt el, sőt erősödött, s egyre na­gyobb feladatokat vállalt magára. Az elsó évek egy­felvonásosai után nagyobb művek bemutatására vállal­koztak, Csehov, Moliére da­rabjai, Gorkij Anyájának részletei szerepeltek műso­rukon, az igényes, magas­színvonalú zene. a többi kö­zött Bartók és Kodály mű­vel mellett. Ami megmaradt Igen, ez az együttes, amelynek lelke, vezetője volt Magyar Lászlóné, aki a cso­port minden megmozdulását szervezte és vezette, kitűnő munkát végzett Ott volt a tagok között Nagy Miklós, a városi tanács pénzügyi osztályának vezetője, Hal­mai Béláné a művelődési otthon igazgató, Berek Kati, a népszerű művésznő, Lados László, a szociális otthon vezetője és sokan mások — elnézést kérünk azoktól, akik ebből a névsorból kimarad­tak. Miért szűnt meg ez a ki­tűnően dolgozó együttes az ötvenes évek elején? Aho­gyan az együttes tagjai a találkozón mondták, egy ki­csit megöregedtek, megvál­toztak a viszonyok, újak, fiatalabbak jöttek helyet­tük, megszűnt a VAOSZ is, s mindezek következtében lassan abbamardt a csoport tevékenysége is , De munkájuk tanulságai megmaradtak, s máig érvé­nyesek. Elsősorban, ami a lelkesedést, az áldozatválla­lást, a szívvel-llekkel vég- i zett munkát jelenti. Póiviziga előtt Akik nyáron is tanulnak Egy szám n-edik hatvá­nyán olyan n-tényezös szor­zatot értünk, melynek min­den tényezője az eredeti szám ... Egy szám n-edik hatványán.., irodalomból bukott. Hogy le­het megbukni egy ilyen szép tárgyból, mint az irodalom? S főleg akkor, ha valaki olyan eszes, mint V. I., aki a nehéznek mondott tár­bírok figyelnie ^^m^a^ £ ^dlg" £££ birok. Utálom ezeket az os- £ ^ ötösr* ls feIeL toba szabalyokat. Egyszeru­— Ne csak szajkózd, fi­gyelj is oda! Különben so­hasem fogod megtanulni — szól ki a konyhából az édes­anyja. — Figyelj, figyel), folyton A dívány tetején halász­nadrágos, lófarkos-frizurás kislány ül, lába törökülésben összefonva, törzse a szavak ritmusára egyenletesen len­dül előre-hátra, miközben unatkozó, s szinte elkesere­dett arccal mondogatja a törvényt, ami sehogy sem akar a fejébe menni. Izzó gömb-e a Vénusz? A Vénusz-bolygót sűrű az a rádiósugárzás, amely a leinél. A polarizáció jellege felhőtakaró borítja, ami le- centiméteres hullámhosszak elképzelést nyújthat a boly­hetetlenné teszi optikai mód- „tartományába" érkezik, a gó elektromos tulajdonsá­szerckkel történő megfigye- bolygó felszínéről szárma- gairól. Másfelől, a Vénusz lését. Ezért a bolygó felszí- zik, ami izzó állapotban van, ionoszíérájából és a felhő­nének tulajdonságai és hő- míg a milliméteres hullám- takaróból származó sugárzás­mérséklete, valamint a boly- hosszak „tartományába" ér- nak polarizálatlannak kell gó méretei ismeretlenek ma- kező rádiósugárzást előbb lennie. radtak. ÚJ lehetőségek a Vé- elnyeli, majd ismét kisugá- A feladat természetesen nusz tanulmányozására csak rozza a bolygó hidegebb at- rendkívül bonyolult, mint­nemrégiben, a rádióasztro- moszférája. Ez a hipotézis, hogy a bolygó azon terüle­nómin fejlődésével adódtak, mely követőkre talált Allan teinek mérete, ahol a pola­A rádióhullámok — a na- Barret, Carl Sagan és más rizáció megfigyelhető, meg­gyón rövid hullámhosszúak amerikai tudósok személyé- felelne Ausztrália iskolai kivételével — képesek átha- ben, nem az egyedül lehet- földgömbön ábrázolt nagysá­tolni a felhőzeten, és így a séges. ganak egy kilométer távol­rádióasztronómial megfigye- A Vénuszról érkező rádió- ságból szemlélve, már lések lehetővé teszik, hogy sugárzás az atmoszféra bi- amennyiben a Vénusz és a többet tudjunk meg a boly- zonyos elektromos jelensé- Föld a legközelebb helyez­gó felszínének tulajdonsa- geinek, vagy egyéb nem ter- kednek el egymáshoz. Éppen gairól. mikus folyamatnak eredmé- ezért, a méréseknek olyan A meleg testek rádióhul- nye 1® lehet. Ebben az eset- rádióteleszkóp segítségével lámokat sugároznak. Erőssé- ben a Vénusz fényességi hó- kell történniük, amely rend­gük függ a test hóméreékle- mérséklete, a rádiósugárzás kívül jó iránykarakteriszti­tétól A rádlóasztronómiá- erősségének alapján mégha- kával rendelkezik. Ilyen in­ban ' a rádióhullám-kisugár- tározva, lényegesen eltérhet terferenciás típusú rádiote­zás amelyet a bolygók va- tényleges hőmérsékletétől, leszkóp állt rendelkezésre Ily módon, ha a Vénuszhoz az amerikai Owens Walley hasonlóan megmérnék a rádiócsillagászati obszerva­Föld fényességi hőmérsékle- tóriumban, tét az ultrarövid hullám- Műit áprilisban szovjet és hosszak „tartományában", amerikai csillagászok közös körülbelül egymillió fok méréseket végeztek a 10,6 megközeliti~a""sügárzó test adódna, minthogy e hulló- cm-es hullámhosszon. Az . . _ ... 1. i I .C í 4. ff. f „1 o/IrttoL nn4 w\,i4r>44ÁW Uy\f<» n lamint a Hold hoznak létre, úgynevezett fényességi hő­mérsékleti egységekben van kifejezve. A termikus sugár­zás szempontjából a fényes­ségi hőmérséklet szorosan valódi hőmérsékletét A Vá­mokat jórészt erős felszíni adatok azt mutatták, hogy a „,,„„ állomások sugározzák ki. Vénusz korongjának szélei­3382 Ezzel szemben, mint tud- ről érkező rádiósugárzás po­résa erősségének mérésevei juk g FÖJd felszínének larizált, tehát a sugárzós a tényleges hőmérséklete csu- bolygó felszínéről érkezett, pán néhány fok. zet tényleges hőmérsékleté­nek meghatározása. A Vénusz rádióasztronó­miai tanulmányozása, ame­lyet néhány éve folytat a Szovjet Tudományos Akadó- hőmérJkle" aXl^óTa^- anya6°k> viliim, Tn+4*»t* n»t nomerstuiei a ooiygo nagy- ,,„„.. „„„ mia Fizikai Intézete, azt mutatta, hogy a Vénusz rá A polarizáció alapján meg­Jones, amerikai tudós pél- határoztak a Vénusz elekt­dául úgy vélekedik, hogy a r?™8 tulajdonságait A di­Vénusz felszíne viszonylag elektromos állandóját 2,5­hideg, és a nagy fényességi nek ta,lalták',, .Á™1 ®zaraz például homok férája sugárzásának követ­dióhullám-kisugárzása acen- kezménye. Az ellentét e hi­timéteres hullámhosszak POtézis és a radarvisszhan­, „. ,i.„4w> ioi Sos kutatósok adatai között „tartományában olyan jel- úgy szüntethető meg> ha fel_ legű, hogy amennyiben a tételezzük, hogy a Vénusz rádiósugárzás a bolygó fel- lonoszférája „ablakokkal" színéből származik, annak bír. vaS.V féligáteresztő, hőmérséklete 300°C körül A rádióasztronómiai meg­figyelések még nem adtak kell, hogy legyen. A milli­méteres hullámhosszak „tar­tományában" azonban a sugárzás erősségétől jóval alacsonyabb, mintegy 100°C hőmérsékletre következtethe­mértékben ionizált lonosz- vagy aszfaIt Jelenlétére utal. Ily módon megállapították, hogy a Vénusz korongjának egyenlitőmenti vidékein, ahol nincsen a Nap által megvilá­gítva, a hőmérséklet körül­belül 350 C-fok. Ez az ol­vadt ólom hőmérséklete. A mérések azt is megmutatták, hogy a korong széleinek kö­zelében létezik néhány olyan terület is, ahol a hőmérsék­let 150 fokkal alacsonyabb, mint a központi részeken. A bolygó „hideg" pólusai a ra­végleges választ a Vénuszon uralkodó fizikai feltételek­kel kapcsolatos kérdésekre. Az amerikai Mariner—2 vé­nuszszondázósi kísérletből tünk. Az ellentmondás ki- ZTtték'Te a kird^ nT darvisszhang0s mérések sze" küszöbölése céljából Alexán- 3 kerdeS ^ ™ a rotációs pólusok köze" der Salomonovich szovjet Inkóbb felderíthető a rádiócsillagász Inkább arra az ál- probléma a yénusz korong­lóspontra helyezkedett, hogy jának különböz5 területeln levő polarizáció mérésével. Az a sugárzás, amely a bolygó felszínéről szárma­zik, polarizált kell, hogy le­gyen a látható korong 6zé­140.— Ft-ért HAZAVIHETŐ AZ OTP HITELAKCIÓBAN VÁSÁROLT lében fekszenek. A rádióte­leszkóp kiváló iránykarakte­risztikája lehetővé tette azt is, hogy 55 kilométeres pon­tosságon belül mérjék a bolygó sugarát. Ez 6060 kilo­méternek adódott. A. K. en nem tudom elképzelni, valóságosnak érezni őket. Ml köze van ezeknele az élet­hez? Felesleges emberkin­zás az egész. így fakad kl L. É. II-os gimnazista kislány. S ahogy egyre jobban tűzbe jön, ar­ca kipirul a haragtól és az elkeseredéstől. Aztán kicsit lehiggad, s megadóan le­gyint. — Mindegy, mondhatok én akármit,,. meg kell tanulni és kész. Hát bizony itt nincs apel­láta, még egy hónap és L. É.-nek oda kell állnia taná­rai elé, hogy bebizonyítsa, ha nehezére esett is, de meg­birkózott ezzel a „fránya" matematikával, s szeptem­berben ó is a harmadikosok sorába léphet. „ás egzakt tárgyakat szeretem..." — Pista? Nincs itthon. Kint van az újszegedi stran­don. A hangosbemondó hívásá­ra egy nyúlánk, csokoládé­barna fiatalember jön a be­járathoz. Egész testén, haján dús cseppekben folyik le a víz. Ebben a percben jött ki a Tiszából, ahol barátaival versenyt úszott. — Mi lesz a pótvizsgával? — A pótvizsgával?... Kér­dezi meglepetten. A hangja csupa csodálkozás. — Hát honnan tetszik tudni?... Es miért érdekes ez?... Aztán elmondom, hogy mit akarok, s hogy miért érde­kes éppen az ő személye. Az átnézett bukott névsorban ugyanis ő az egyedüli, aki nem a szokásos, úgynevezett nehéz tárgyakból (matemati­ka, fizika, technológia stb.), hanem a magyar nyelv és Nem értem. Csak hosszú unszolás, nó­gatás után szólal meg, s pró­bálja komolyan, mintegy ma­ga előtt is megfejteni buká­sa okát. — A logikus tényekre épülő, egzakt tárgyakat sze­retem. Aminek nincs ilyen szerkezeti váza, nem marad meg bennem ... Nem érzem megfoghatónak, nem tudok mit mondani róla. Különben is nagyon nehezen tudom kifejezni magam. S valóban, kicsit sután, nehézkesen szakadnak ki be­lőle ezek a szavak, mint aki­nek tényleg nehezére esik a beszéd. Reméljük azonban, hogy a biztos tárgyi tudás, a tények ismerete átsegíti majd a vizsgán őt, V. I.-t, s idővel tán ez a beszélni nem szerelés is feloldódik benne. A Dóm tér kulisszái mögött D. A.-t a szabadtéri kuü­szái között találtam meg. Nem az elméleti fizika jegy­zete volt a kezében. Pedig alig néhány hét, s nem lehet tovább halasztani ezt a fé­lelmetesnek látszó vizsgát. — Hozzáfogott már a ké­szilléshez? '— Hát úgyahogy. Délelőt­tönként — az uszodában — már átlapoztam az anyag egy részét. De nem mond­hatnám, hogy ez nagyon megnyugtató. Most aztán egy pár hétre teljesen félre tettem. Rá se gondolok. Hadd legyen legalább egy pár „szabad hetem", nem igaz? Aztán tipj/ís kezdődik a hajtás. S mivel a színpadon még előbb, azaz máris'' kezdődik a „hajtás", barátunk meg­igazítja szerzetesi ruháján a kötelet, s lendületes léptek­kel indul színpadi őrhelye felé. Nagy Katalin Késői anyaság A tudósok máig sem tud­ják pontosan megállapítani, hogy mi a felső korhatára az anyaságnak. A japán Közegészségügyi Minisztérium közlése szerint 1961-ben nem kevesebb, mint nyolc japán gyerek született 55 éven felüli anyá­tól. Ez a jelentés az euró­pai és amerikai orvosok kö­zött nagy meglepetést oko­zott, hiszen e két földrészen igen ritkán — mintegy 35 ezer eset közül egyszer for­dul eló, hogy 50 éven felüli nő gyermeket hozzon a vi­lágra. Az orvostudomány csak egészen szórványos ese­teket ismer, amikor 52 éven túl teherbe estek asszonyok. Az angol és egyben a nyu­gat-európai „csúcstartó" egé­szen mostanáig egy 1906-ban történt eset volt, amikor az 53 éves 7 hónapos és 12 na­pos Gosney asszony szült. Az angol orvosok szövet­ségének folyóirata, a „Fa­mily doctor" pályázatot hir­detett annak megállapításá­ra, hogy azóta megdöntöt­ték-e az említett rekordot. A pályázat győztese a jelenleg 83 esztendős Winifred Wil­son asszony lett, aki szüle­tési anyakönyvi kivonttal igazolni tudta, hogy 1936. november 14-én, 55 éves és 3 napos korában szülte meg tizedik gyermekét. A pályá­zat dijául háromszáz fran­kot kapott és a „Nagy-Bri­tannia legidősebb édesanyja" kitüntető címét. (MTI) VÉIMUSZ por szívógép FELHÍVÁS! A Patyolat Vállalat felhív­ja a város lakosságát .hogv a tisztításra leadott felső­ruháikat minél előbb váltsák ki mert a tárolását nem áll múdunkban biztosítani. xS. 107 »6 „Van egy nagyon kedve® vietnami ba­rátom. 24 éves fiú. Nguyen Van Sinh a neve. Haifongban. a Tran Quang Khai 9. Str.-en él. Eszperan­tóul levelezünk... Azaz csak levelez­tünk. Mostanában hi­ába írok. válasz nem érkezik. Talán el se Hláúa és SíhUí tetlen! De hogyan tudhatnék róla vala­mit? Mit tegyek? Kihez forduljak?" Turai Mária levele olyan megkapó, ked­ves, hogy szó sze­Ara: 1400.— Ft Forgács ingyen elbontható Felszabadulás Ktsz, Bárka utca 1. sz. k. jut hozzá a leve- rint kellett leírni. Az lem?... Igen. A vi- aggódás a vietnami etnami kérdés. Hi- barátjáért, az izga­szen mindennap ol- Iom- hogy él-e még vasom az újságok- Sinki. mindenkiben ban. De hát most felkeld a szolidaris már csak múlt idő- érzelmeket, ben beszélhetek. Mária 1962 óta ta hogy leveleztünk? nul eszperantóul. A.:' Volt egy vietnami barátom, a Sinki? Talán partizán vala­hol? Talán már nem is él? Nem. ez lehe­meséli, két hónap alatt sikerült elsajá­títani a nyelv alap­jait. S milyen jó len­ne, ha mindenki be­dűljön. Azt tudja, hogy nem a vietna­mi barátja hibája, hogy nem érkezik válasz leveleire. S hogy kié? Azt talán nem is kell leírni. Csak az újságokat kell elővenni, s a cí­mek árulkodnak: „Lángtenger Dél-Vi­. .„,. ..... , etnamban". „ÜJa'ob A Vllágifjusag ci- amerikai agresszió ii lonhnn /vlirocirfi - • ,. ,, Vietnam ellen". De talán meg le­het találni Sinkit. A Vietnami Demokra­tikus Köztársaság magyarországi kö­vetsége talán tud se giteni. hogy ez b szép barátság ne sza­kad jo 7 meg. Mind­ketten megérdemlik. K, A. szélné ezt a nyelvet. Akkor az egész vi­lágon megértenék egymást az emberek. Ügv. mint ő és Sin­ki. De hogyan is­merkedtek meg? mű lapban olvasta S;nki levelezőtársat kereső felhívását. Válaszolt, s válasz­levél érkezett. Írtak egymásnak hazájuk­ról. magukról. Fény­képet cseréltek, le­mezeket küldtek egy­másnak. S aztán nem érkezett több levél. Mária nem tudja, mit tegyen, hováior­4 DÉL-MAGYARORSZÁG Kedd. 1965. augusztus 10.

Next

/
Oldalképek
Tartalom