Délmagyarország, 1965. augusztus (55. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-10 / 187. szám

Üzemszerű külszíni fejtés Foto — Bu'g&s Aroád felvétele) 1962-ben kezdték meg Ru­dabányán a Vilmos bánya­mező külszíni művelését. Az óriás kotróknak cs diim pereknek 8 millió köbméter földet kell elhordaniok, hogy elérjék a 21—23 százalók vastartalmú pátércet. Eddig ennek a nagy munkának mintegy a felét végeztek ei, de már most — a meddő eltá­volítása után — hozzáláttak a pátere kitermeléséhez. Képünkön: exkavátor döm­perbe rakja a pátércet, ami a dúsí tóműbe kerül Űlemesen ife'gezfafi pliiisbaii a szegedi tizei A szegedi ipari üzemek Export tekintetében csu- gonba rakott bútorok cso­terrrielését júliusban semmi- pán a Könnyűipari Minisz- magolása, év eleje óta mint­íéle nagyobb zökkenő nem tériumhoz tartozó Csongrád egy 150—200 ezer forint zavarta, a tervfeladatok tel- megyei Húsipari Vállalat kártérítést kellett fizetnie. jesítését különösebb ténye- nem teljesítette értékesítési A Rostkikészítő Vállalat a zők nem akadályozták. Alta- tervét, és maradt le diszpo- Kenderfonó- és Szövőipari iában mindenütt fokozott zíció hiánya miatt a zsír, Válllat tilolt kender igényét figyelmet fordítottak a ter- a szalonna, a téliszalámi nem tudta teljes mértékben melés és a szükséglet össz- és a hasítottsertés-termélés- kielégíteni. Az Ecset- és Sep­hangjának biztosítására, ben. A kisipari szövetkeze- rűgyártól a kerekedelem 20 Bár fordultak elő átmeneti tek is a terv szerint ter- ezer kínai korongecsetet ren­alapanyag-ellátási és szei-ve- meltek kivitelre. delt, mivel azonban ez az zési problémák, melyek A szegedi ipar belkeres- alapanyag nem állt rendel­mind az állami iparban, kedelmi kötelezettségeit is kezésre, a helyette felaján­mind pedig a szövetkezeti teljesítette általában július lott, műanyaggal kevert sző­iparban gondot okoztak az hónapban. A Tisza Bútor- rű ecseteket a kereskedelem export és a belkereskedelmi ipari Vállalat munkáját nem fogadta el. A Férfi -és kötelezettségek teljesítésé- megnehezítette, hogy mivel Női Divatszabó Vállalat ka­ben. nem volt megfelelő a va- pacitáshiány miatt nem vál­lalta a megrendelt női ru­hák és kabátok gyártásának egy részét. Az Anna Gyógy­víz - és Szikvízüzem az ün­nepi játékok és a meleg időjárás miatt hatványozot­tan fellépő keresletet nem tudta teljes mértékben ki­elégíteni. A tsz-ek és a szegedi piac őszintén hisszük, hogy a dinnyét árusított, nem drá­legteljesebb piaci árubőséget gán, volt is rengeteg ve­csak a termelőszövetkezetek vőjük. révén teremthetjük meg. Bosszantó egy kicsit az Szegedet szinte minden (.1- ;Si hogy a. Szeged környéki dalról jól felszerelt szövet- falvak szövetkezeti kertgaz­kezeti kertészetek övezik. S daságai — pedig bőven van ha ezekben a kertészetekben árujuk —, a legritkább jár az ember, örül a szíve a esetben teszik tiszteletüket s sok szebbnél-szebb áru iát- szegedi piacokon, tán. Miért nem hozzák hát Bizony> nem jól van ^ . ... , ... j, így. A szegedi fogyasztó­A szegedi piacokon hétről közönség joggai várja cI hétre kiváltképp vasarnap hogy a tez^k most már ne - bárki meglathatja - a csak ígérjékj hanem végTe „maszek" az ur Alkut nem 6zabályozzák is az arakat a tur, s jaj annak aki pen- Piiacokon. Ehhez persze az zeert válogatni akar. Bosz- u szükségesj hogy a szövet­szanto, hogy a mtöpapnkat k(?2eti kertészek készüljenek a piacokra. Ne csak vendé­Szocialista forradalom és szocialista ideológia H a számvetést készítünk tok, értelmiségiek milyen szándék és a kívánság van azokról a változások- aktívan és tudatosan élnek meg a munkásosztály ideoló­ról, amelyek népünk a lehetőségekkel. Éppen giájában, hanem az Igazság életében végbementek, első azért, mert ezen nagy tár- feltárásának tudományos esz­helyre feltétlenül a társasa- sadalmi érdekek, a közösség köze is. A szocialista ideoló­lom anyagi életét, a terme- sorsa múlik, nem lehet arra gia tudományos alapokra lés és az elosztás módját, várni, hogy mindenki saját épül. Amikor a szocialista valamint az ország politikai belátása szerint, teljesen ön- ideológiáról és annak jelen­intézményeinek a rendszerét állóan eljusson a szocialista tőségéről beszélünk, ebben érintőek kerülnek. S rend- gondolkodásig. Nagy szerepe bennefoglaltatnak a társada­jén is van, hogy ezeket az van az emberek szocialista lom tudományos megismeré­és politi- gondolkodásának kialakulá- sének vívmányai és a mar­helyezzük sában a társadalom uralko- xizmus állandó törekvése a Nélkülük dó eszméinek, amelyeket a társadalomról szóló tudomá­új társa- társadalom kollektíván ter- nyos ismeretek elmélyítésé­dalom, egy új élet felépíté- melt ki, amelyek kifejeződ- re, különösen a szocialista séről. A tudományos szocia- nek a tudományban, a mű- fejlődés új problémáinak ta­lizmust éppen az különbőz- vészetben, amelyeket hirdet nulmányozása útján. & terjeszt az iskola a Ha ezek után valaki t könyv, az újság a radio és ké u h a szocialista a televízió. Röviden szólva: ideológ a * ----­anyagi, gazdasági és politi kai változásokat az első helyre, szó sem lehet egy új társa­teti meg a légvárakat építő utópiáktól, hogy nem sza­vakkal, prédikációkkal, ál­modozásokkal akarja meg­váltani az emberiséget, ha­nem az emberek életét meg­határozó tudósok szűk nagy szerepe van ebben a csoportjára tartozik csupán, folyamatban a szocialista akik kellö feikészültséggeí anraffit. . ideoógianak amely nélkül a rendelkeznek és hivatássze­viszonvok forraHaími áfitó SZ°C'lta ^rsadalom rűen foglalkoznak a társada­viszonyok forradalmi atala- jöhet letre és nem mukod- Inm),ldnm.-nnv„, „„ kításával. Ezért a szociális- bet egészségesen. S A dialista de" ta forradalom legfontosabb san teved' A szociaIlsta ide lépései gyakorlatiak voltak: a kizsákmányolók hatalmá­nak tényleges megdöntése és az új népi állam megte egymással harcban álló osz­remtése, a kizsákmányoló tályok kezében. Minden osz­gazdasági viszonyok valósa- tély olyan eszméket igyeke­gos felszámolása és a szocia- zett elfogadtatni és elter­lista gazdálkodás új rendjé- jeszteni, amelyek az ő érde­nek kialakítása, a termelő keit tükrözték, csakhogy a A z ideológia a történe- °logia rmadik sajatossaga, lem során mindig h°gy a dolgozo tömegek ide­fontos fegyver volt az o'ogmja s a szocialista tár­sadalomban át kell fognia az egész nép gondolkodását. M a a tömegek egyes ré­tegeinek ideológiai színvonala még kü­lönböző. Társadalmunkban ennek alapján a dolgozó em­berről való hatékony gon­doskodás. szocialista életnek. A ta pasztalat azonban azt mu kevésbé azok a szocializmus­ban, amely éppen arra hi­vatott, hogy az embert sa nagyobb jelentősége van an­nak, hogy az emberek meny­ialista társadalomban élő és dolgozó munkások, parasz­a szezon kellős közepén va­sárnap is 7—8 forintért mérték kilónként. Hat fo­rint volt egy kiló eléggé „ótvaros" körte. Négy-ot forintot kértek a paradicso­mért. Ugyanakkor azt is láthat­tuk vasárnap, hogy a Szent István téri, Marx téri txz­pavilonok kongtak az üres­ségtől. A tápéi Tiszatáj, meg a szegedi Felszabadulás Tsz-ek pavilonjaiban csak négy forintot kértek egy ki­ló zöldpaprikáért, de tegyük hozzá, az az áru kettőt sem igen ért. Egyébként minden­ki megfigyelhette — hóna­pok ota így van már —, hogy a leghitványabb, jó­formán semmire sem való burgonyát mindig a Tisza­táj Tsz pavilonjában kínál­gatják. A Marx téren, a Móra Ferenc Tsz kertészei is csak egy kis árva káposztát áru­sítottak vasárnap délelőtt. A mihá'y telekieket őszintén szólva sehol sem láttam. Néhány vidéki tsz sárga­geiknek mutogassák otthon a szép portékát, szeretnék azt látni a piacokon vásár­ló háziasszonyok is. Cs. J. Országszerte araOák a kendert P » Tápé határában háromméteres a növény Országszerte megkezdődött be, részben Kompolti fajta, a kender betakarítása. Az részben pedig Szegedi 9-es. alföldi megyékben már a amelyet a Dél-alföldi Mező­géppark fele dolgozik, a du- gazdasági Kísérleti Intézet nántúli és az észak-magyar- kutatói nemesítettek. Ezek országi tájakon pedig szór- a fajták felveszik a ver­ványosan indultak meg a 3enyt a legjobb külföldiek­szovjet aratókombájnok, kel, amit a korábbi évek ta­Ezekből a speciális gépekből pasztalatai igazolnak, több mint félezer van az Fejlelt dús a kender atá­ToS P- Tiszatáj Tsz-ben. Nyolc­kell levágni az ipari nö- holdon termelik, s ma­vényt. A nagy feladat el- gassága két és fél. három végzésében segítenek a fű- méter. Ugyanilyen nyúlánk kaszák is. Az idén kizárólag és szilárd rostú a növény a hazai vetőmag került föld- megye más vidékein. erők hatékony fejlesztése és burzsoák és ideológusaik bat még a poigar} és a k's - gyakran folyamodtak a fél- polgári ideológia sok marad_ revezeteshez es a megte- ványa ^ Az a cél tehát „ , . veszteshez Ezt a negatív hogy a szocialista ideológia Ezek az anyagi, szintekéz- tapasztalatot tükrözi az a az egész nép gondolkodását zelfogható változások nélkü- ma is gyakori hiedelem, átfogja, egyben harci feladat lözhetetlen előfeltételei az új hogy „az ideológia csak el- ;s amélyet aktív ideológia­fogúit propaganda lehet, m'unkavai eszméink hirdeté­amely sohasem az igazságot sével és terjesztésével, cél­tatja, hogy bármennyire is tarja fel, hanem a pillanat- tudatos neveléssel oldhatunk nélkülözhetetlenek a szocia- nyi politikai érdekeket szol- meg lizmushoz, önmagukban még gálja és ezért szükségszerű nem elegendőek, szükség van velejárója az agyafúrt szó- A hogy a szocialista még valami többletre: vál- csavarás és megtévesztés. Ez ideológiát általánossá és tozásra az emberek szemlé- a nézőpont azonban figyel- uralkodóvá tegyük minden letében, gondolkodásában is. men kívül hagyja, hogy a dolgozó gondolkodásában. Az embereket, gondolkodás- szocialista ideológia lényege- Ezt és az odavezető folya­módjukat általában a körül- sen különbözik minden ko- matot csak akkor fogjuk fel ményeik határozzák meg, de rábbi ideológiától. helyesen, ha figyelembe az emberek sohasem pasz- Milyen sajátosságai van- vesszük, hogy ennek a fo­szív és tehetetlen sakkbábúi nak a szocialista ideológiá- lyamatnak különböző össze­a körülményeknek. A leg- nak? tevői és csatornái vannak, Először is, a szocialista amelyek társadalmi rétegen­ideológia osztálybázisa a ként, munkaterületenként munkásosztály, majd a szo- stb. másként és másként je­ját sorsa urává és irányító- cializmus felépítésével vala- lentkeznek. jává tegye. Itt tehát még mennyi szocialista dolgozó A SZOcialista ideológia el­osztály és réteg. Ezeknek az terjedésének fontos " része osztályoknak nem erdekük például a marxista társada­nyire ismerik a tarsadalmat, az igazsag elfedese, nincs lomtudományi ismeretek ter­amelyben élnek, mennyire szükségük arra, hogy bár- jesztése. Ma már mind'töb­értik helyüket ebben a tár- mely más osztályt félre- ben és többen tanulmányoz­sadalomban és mennyire tu- vezessenek saját uralmuk és zak a pártoktatásban és azon datosan cselekszenek. A szo- kiváltságuk fenntartása ér- k;v(ji a marxizmust De cializmus céljának megfelelő dekében. Ezeknek az osztá- maximalizmus lenne ha működése nemcsak attól lyoknak az érdekei azt kí- mindenkitől azt kívánnánk függ, megvannak-e ehhez a vánják, hogy a szocialista bngy elmélyülten tanulmá­szükséges anyagi feltételek, ideológia az igazságot mond- nyoZZa a marxista filozófiát hanem attól is, hogy a szo- ja ki a társadalomról. és politikai gazdaságtant Másodszor, az igazság ki- Jóval szélesebb a "tábora mondásához nemcsak a ío- ajknak. akikhez más szin­ten és más formában kell eljuttatni azokat az alapvető "•ob'tifcni ismereteket, ame­vek ahhoz szükségesek, rogy tájékozódni tudjanak mzdasáei és politikai fejlő­' 'síink fontosabb kérdései­ben. Hiba lenne azonban az ide­ológiai munkát a társada­'nmtudományi és politikai is­meretek terjesztésére korlá­oznt. Mindenki ismer embe­"ket, akik hibátlanul meg­'nnulták a marxizmust, még­m vált az belső meggyő­•désükké, cselekvésük ön­\ént vállalt vezérfonalává. \z ismereteken és a tanulá­son kívül ebben sok más té­nyezőnek is szerepe van: az len járók példamutatásának a személyes és a művészi élmenyeknek, az emberek erkölcsi tulajdonságainak, az érzelmeknek stb. Az ismere­tek terjesztése tehát együtt kell, hogy járjon az embe­rek nevelésével, a szocialis­ta erkölcs terjesztésével és gyakorlati megvalósításával, a művészeti és érzelmi ne­veléssel. Csak így lesz tel­jes a szocialista tudat, csak így érhetjük el, hogy a dol­gozók ne csak eszükkel, ha­nem szívükkel is értsék a helyüket az új társadalom­ban, munkájuk egyéni és társadalmi jelentőségét Ezen íz úton valósulhat meg a zociaüsta emberformálás én vegét kifeiező ielszó" szo­cialista módon élni, dolgoz­ni és gondolkodni. WIRTH ÁDÁM Kommunista mő^m élni én dol&ozni ™ Járási termelőszövetkezeti párttítkárok tanácskozása Tegnap Szegeden első íz- fokon a közös gazdaságok mi gazdaság fejlődése pedig ben tanácskoztak pártépitési előrehaladását is. Szószólói sürgeti a szaktudás meg tevékenységükről, politikai, voltak a szövetkezeti demok- szerzését, nevelő és szervéző munka- ráeiának, szorgalmazták az A tanácskozáson szorgal­módszereikről a szegedi já- anyagi érdekeltség .elvének mazt-k pártlagjelöIlek ne rás tsz-einek függetlenített érvenyesiteset a kozos mun­párttitkárai. kában, pártgyűléseken ele- veleset. Az iden ugvam _T. . , , . , mezték a gazdasági problé- kevesebb tagielöltet vettek Negy ev tapasztalata iga- mákat A tsz^k többségé- fel, mint a múlt év azonos z0.lta' ,hogy a függetlenített ben megnyerték ^ emberek időszakában. A hozzíszólá­parttitkarok tevekenysege bizaImát a szövetkezetigaz- sok során többen foglalkox­nemcsak a tsz-ek part-alap- dakat sikerrel mozgósították tak a pártépítés nehézségei­szervezeteinek megerősode- a SZÖVetkezeti munkára. vei. Csápenszki István, a set szolgálta, hanem vegso Turai Zoltán_ a szegedi járási pártbizottság titkára — járási pártbizottság osztály- hangsúlyozta, hogy az em­vezetője hangsúlyozta: berek nevelése türelmet, ki­— A .függetlenítétt párt- tartó munkát igényel. Nem titkároknak szilárdan kell szabad azt gondolni, hogy ha védelmezniük a szövetkezeti valaki ma éretlen a párt­demokráciát, de ugyanak- tagságra, örökre az is ma­kor meg kell követelniük a rad. A párttitkár olyan meg­munkafegyelmet a tagoktól, becsülést és tiszteletet sze­Még előfordul, hogy a bri- rezzen a kommunistáknak a gádgyűléseken, vagy köz- faluban, hogy büszkeség le­ayűléseken nem mondja meg gyen közéjük tartozni. Min­véleményét egy-egy párttit- dig az emberért kell har­kár. nem harcol következete- colniok. Ácsai Mihály, a ~en a közös „vámszedői" el- megyei pártbizottság ősz­ien. tályvezető-helyettese a me­A járási párt-végrehajtő- gye 106 tsz-ének függetlení­bizottsága határozata hangsú- tett párttitkáráról elmondot­Ivozza. hogy minél többen ta: általában megte'eltek an­tanuljanak a közéoiskoiák, na't a hivatásnak, amivel a technikumok, pártiskolák párt megbízta és amit a szö­megfelelő tagozatain. Máris vetkezeti gazdák várnak tő­ielentkezik ugyanis az az el- lük. Természetesen állan­lentmondás, hogy a tsz- dóan tanulniok kell ellen­párttitkárok között kevés az kező esetben az idő túlha­agrárszakember. A nagyüze- ladia őket. Kedd, 1965. augusztus 10. OÉL-MAGIAIÍOKÍZAG 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom