Délmagyarország, 1965. augusztus (55. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-29 / 203. szám

A ruhagyárban bevált Miért ne lenne másutt is alkalmazható? A különböző megbeszélé­seken, értekezleteken gyak­ran kerül szóba manapság a takarékos létszámgazdál­kodás. S csaknem minden alkalommal el hanoik jó" példaként a Szegedi Ruha­gyár neve is, ahol bátran élnek azzal a lehetőséggel, kat mond, de ha tekintetbe vesszük, hogy elsősorban nem a béralap-megtalcarítás a célja ennek a módszer­nek, hanem egyrészt, hogy a nélkülözhető emberek olyan munkahelyre kerüljenek, ahol szükség van rájuk, másrészt, hogy a csökken­tett létszámú munkahelye­hogy a létszámcsökkentésből ken megjavuljon a termeié­eredő bér fele kifizethető az arra érdemes dolgozóknak. 6ondos előkészítés után Mielőtt hozzáláttak volna a rendelet hasznosításához, először azt igyekeztek tisz­tázni a ruhagyár vezetői, hogy hol lehet és hogyan le­het létszámot megtakarítani? kenység, akkor könnyen be­látható, hogy milyen elő­nyös. Az elmondottakon kívül még más haszonnal is jár. Azok a munkások, akik ar­ra érdemesek voltak és bér­emelést kaptak, jobban ra­gaszkodnak az üzemhez, szí­vesebben végzik munkáju­kat. A megtakarított mun­A kettő szorosan összefüggő ^bért nem „jóléti" alapon kérdés. Előzetes nyok nélkül, a tanulmá- osztották fel. csak az ka­kiszemelt POtt magasabb fizetést, akit üzemrészek munkájának ap- 32 átszervezés érintett Az rólékos megfigyelése, feltér­képezése nélkül célszerűt­len ugyanis munkaköröket megszüntetni, embereket áthelyezettek sem jártak rosszul, hiszen az .az évi 15 ezer munkaóra, amennyi ál­taluk a termelést szolgálja, megmozgatni.' Célszerűtlen a sziptén nem fizetség nélkül termelés szempontjából és ; azért is, mert a művezetők, Látható, a létszámcsök­a dolgozók könnyen „bebi- kentésből eredő bérmegtaka­zonyíthatják" azután, hogy rítás felének kifizetése jól elhamarkodott volt az in- bevált a ruhagyárban. El­tézkedés. mehetnének hozzájuk tanvl­Az előtanulmányok ki- ni azokból az üzemekből, mutatták, hogy a belső melyekben még mindig hú­anyagszállításnak, a karban- zódoznak ettől a módszer­tartásnak, a gyártáselőkészí­tői. tőnek és a kellékraktárnak vannak tartalékai. De a munkát jobban meg kell szervezni először, s néhány műszaki intézkedést is kell tenni ahhoz, hogy a létszá­mot csökkenteni lehessen. I tallózókkal HTetértésbea Leghamarabb, még év ele­jén az anyagmozgatókat vették sorra. A szállítási utak lerövidítésével, új lá­dák alkalmazásával, s más hasonló eszközökkel elér­ték, hogy a dolgozók ma­guk is belássák, két társu­kat nyugodtan más beosz­tásba lehet tenni. A megta­karított bér felét szétosztot­ták az ott maradt 18 mun­kás között. Az azóta eltelt fél év bebizonyította, hogy az intézkedés helyes volt, a belső anyagmozgatásban semmilyen zavar nem tá­madt miatta. A karbantartóműhelyben a javítások szalagrendszerű szervezésével, az alkatré­szek nagyobb szériában va­ló gyártásával, a lazaságokat feltáró munkanap-felvételek segítségével nyílt mód kétfős létszámcsökkentésre. Itt is megbeszélték a dolgozókkal a tennivalókat, és velük egyetértésben 15 ember kö­zött osztották fel az így nyert bérhányadot Hasonló­képpen jártak el a gyárt­mányelőkészítőben, ahol szintén két és a kellékrak­tárban, ahol egy dolgozó át­helyezése vált lehetővé a munka jobb megszervezésé­vel. Haszon, ifibb oldalról összesen hét főt emeltek ki korábbi munkájából ed­dig, s állítottak a közvet­len termelőmunkába. Az ily módon létrejött 5 ezer forintos béralapot pedig 54 dolgozó kapta meg. Ez ta­lán egymagában nem so­r. K. Közéletünk hírei SZARKA KAROLY HAZAÉRKEZETT INDONÉZIÁBÓL Szarka Károly külügymi­niszter-helyettes, aki Dobi Istvánnak, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének személyes képviselőjeként dr. Sukarno, az Indonéz Köztársaság elnöke meghí­vására Djakartában részt vett az indonéz függetlenség kikiáltásának 20. évforduló­ja alkalmából rendezett ün­nepségeken, szombaton visz­szaérkezett Budapestre. GUINEAI KATONAI KÜLDÖTTSÉG HAZÁNKBAN Czinege Lajos vezérezre­des, honvédelmi miniszter meghívására Fodeba Keita nemzetvédelmi és közbizton­sági miniszter vezetésével szombaton guineai katonai küldöttség érkezett hazánk­ba. (MTI) Kirándulóidő A meteorológusok szerint a következő 36 órában to­vább javul az idő: az Eu­rópán áthúzódó anticiklon­gerinc kissé délkeletnek hú­zódik, s így hazánk terüle­tén is csökken az időjárás zivataros, illetve zá poroe hajlama. Tehát a hét végén az eddiginél szárazabb, de az évszakhoz képest még mindig hűvös időre van ki­látás. A napsütés több lesz, jó kiránduló vasárnap ígér­kezik. (MTI) Újabb erőpróba előtt megyénk mezőgazdasága E bben az esztendőben a lelősségérzet, az együttes hogy minden dolgozó szeszélyes időjárás cselekvés, a munkásosztály, merje, értse az elvégzendő igen nagy feladatok a párt, a kormány támoga­elé állította az egész ország, tása újra bebizonyította a de megyénk termelőszövet­kezeteinek tagjait, vezetőit, a gépállomások dolgozóit ls. A erejét. szocialista gazdasági forma, a közös gazdálkodás gigászi Dunán levonuló árhullám­sorozat megfékezése szinte népi-nemzeti összefogást természeti csapások munka célját, értelmét, je­lentőségét és hasznosságát a r.épgazdasság, a szövetkezet és saját maga szempontjá­ból. A mezőgazdasági dolgozók súlyos károkat okoztak előtt álló feladattá; nagy­a megyében, mert ságát jól érzékelteti, hogy igényelt, s e hatalmas erő- mintegy 25 000 kh szántót a megyében igen rövid idő feszítést siker koronázta. nem tudtak a szövetkezetek alatt nem kevesebb mint Az egész országban, így hasznosítani. Annak na- 3,5 millió mázsa csöves ku­megyénkben is a szokatla- gyobb részén takarmánynö- koricát, kétmillió mázsa cu­nul hűvös tavasz, a sok csa- vényeket, főleg kukoricát korrcpát, 700 ezer mázsa padék, a belvizek, s annak akartak termeszteni. A sok hagymát. 500 ezer r-.ázsa kihatásai a korábbi évektől csapadék és belvíz mi^tt burgonyát, 400 ezer mázsa eltérően igen nagy megpró- több mint 6000 kh tönkre- szőlőt, 200 ezer mázsa /li­bái tatások elé állították a ment kenyérgabona-vetést szerpaprikát és még sok megye szocialista mezőgaz- kellett kiszántani. Mindez más terményt kell leszedni, daságát, az embereket, a tsz- jelentős kárt okozott a nép- elszállítani feldolgozásra, tagokat, a gépeket és a mun- gazdaságnak és a szövetke- raktározásra előkészíteni. kaeszközöket egyaránt. zeteknek. A soron következő tennl­Ha mindehhez hozzávesz- , ,A megyében keletkezett valók jó elvégzése nagy szük, hogy megyénk tsz- kar nagyobb reszet azóta a tervszerűséget követel, es einek meg kellett még bir- termelőszövetkezetek szor- nagy felelősséget is jelent, kőzni az állatbetegségek, a galmas tagsága, párt és gaz- Felelősséget a kemény mun­jégverések és a növényi kár- dasági vezetői pótolták. Min- kával már megtermelt ter­tevők által okozott pusztítá- den napsütéses órát hasz- mények biztonságba helye­nosítva megművelték a föl- zéseért, s ezzel a szövetke­deket, elvégezték a vetést, zetek a tsz-tagság vagyoná­gondosan ápolták a növénye- nak, jövedelmének növelő­ket, s ennek eredményekép- séért. pen gazdag terméskilátások A betakarítás gondos meg­mutatkozna!; a kapásnövé- szervezése azért is fontos, nyékből. mert a tervezet 160 ezer Nehéz feladatot jelentett a hold őszi vetésből mintegy szövetkezetek és a gépállo­mások dolgozóinak az idei gg aratás ls. A gabona egy ré­sze megdőlt, a sok csapa­déktól laza talaj pedig nem kedvezett a gépi munkának. sokkal is, akkor bátran el­mondhatjuk: a szövetkeze­tek, s azok tagjai, a szocia­lista mezőgazdaság jól vizs­gázott. Olyan nehézségekkel, elemi csapásokkal küzdött meg, melyek régen a magá­ra hagyott egyéni kisparcel­lás gazdaságainak csődjét, tönkremenését jelentette vol­na. A kollektív munka az öntudattal párosuló 70 ezer hold a még talpon álló kapásnövények után kerül a földbe. ®w*ekin tettel arra, hogy Időben szerezzük be tüzelőanyag-szükséglelünket A növekvő fogyasztásról és a téli ellátásról nyilatkozik a TÜZÉP főigazgatóság vezetője szágszerte? A beszédes szá­mok szerint 1964-ben az egy Átvészeltünk néhány hideg eddig bármelyik évben. Míg telet, bár a tavalyi enyhe- 1960-ban 626 ezer vagon „ sége már kárpótolt bennün- össztüzeié volt a kereskede- lakásra jutó átlagos fogyasz­ket az előző fázó s^lráet lem forSalma, az idén 900 tás Budapesten 25 mázsa, Ket az elozo fázásokért es vagon tüzelő kerül a tuzelőgondokert A szeszé- TÜZÉP-telepekre lyes időjárás most arra ö- _ „ogy folyik ^ dadás? — kérdeztük. A pincében kevésbé porlad — Sajnos, elég lassan. A TÜZÉP-telepeken az első fél évben kevesebbet — 425 ezer vagon tüzelőt — adtak el, mint a múlt év első felé­ben, Ennek oka egyrészt, gyelmeztet, hogy időben bő­szüljünk fel a téli hóna­pokra, mert időjós legyen a talpán, aki megmondhatja: hideg, vagy enyhe lesz-e az idei telünk. A* ellátás kielégítő — Akár enyhe, akár hi­deg lesz a tél. nem árt, ha a tüzelő időben a pincékbe _ kerül — kaptuk a figyel- hogy a tavalyi első negyed­meztetcst a Belkereskedel- év nagyon hideg volt, más­mi Minisztérium TÜZÉP részt, ha az emberek előre­Főigazgatóságának vezetőjé- látóak is. bizonyos gátjai tőJ, Somogyi Sándortól. — voltak eddig a vásárlásnak. Az ellátás soha ilyen kielé- Például Győr, Szolnok, gítő nem volt még, mint az Csongrád és Bács megye sok idén. Az elmúlt években az házában az árvíz miatt so­okozta a gondot, hogy a káig állt a talajvíz a pin­szénbányászat ellátja-e a ke- cékben, nem tárolhatták a reskedelmet Az 1961—62— tüzelőt A falusi lakosság az 63-as kemény telek váratla- elhúzódott mezőgazdasági nul értek bennünket. A bá- munkák miatt még nem ért nyászok vasárnapi műszako- rá. de a cséplés után szép- ,, - _ , kat tartottak, hogy ellássák tembertől már remélhetőleg tPf1'ff1^8^S^SS^A a lakosságot elegendő szén- vidéken is megkezdik a vá- "al. ,s ragmutatkoznaK. A nel. de még ez is kevésnek sárlást Minél előbb kezdik, g08™?eg'vut'övek^T bizonyult. A tapasztalatokon annál jobb. mert a tüzelő « ^génvIk SzénJn bt okulva a szénbányászat már nagv tömegű cikk. és a szál- a fetofi ta tavaly bővített tervvel dol- lítási torlódás problémákat J1^. a talusL2® gozott. ezért lényegesebbel- okozhat. Azonkívül az a bpn már^áSnet Mte­látási probléma nem is adó- szén, amelyik pincében van, ™ar m^pp^ dott. Igaz. hogy enyhe is jobban megtartja az álla- neK' t>OK a televíziókészülék volt a tél és megnövekedtek gát. mint a szabadban tá­a kereskedelem készletei, de rolt. Kevésbé porlad szét a a bányák is nagyobb kész- pincében, egyben lettel rendelkeznek, mint mert kevesebb levegőt kap. vidéken pedig általában 20 mázsa volt. Az előző évek­ben kisebb igény mutatko­zott; mintegy 15 mázsa tü­zelő fogyott átlag egy lakás­ban vidéken. Ha összehason­lítjuk két év adatait, ko­moly növekedést láthatunk a vidék tüzelőfogyasztásában. — Vajon mivel magyaráz­ható a vidéki lakosság emel­kedő tüzelőfogyasztása? Falun is másképp fűtenek már — Ennek több oka van — válaszolta a főigazgató. — Az országban évente 55—56 ezer lakás épül, amelyeknek csak kis része távfűtéses, vagy központi fűtéses. Más­részt faluhelyen régebben nagy mennyiségben használ­ták fel tüzelésre a mezőgaz­daság, a fakitermelés hul­ladékát. A falvak életében bekövetkezett változások a Huszonnégyezer új egyetemi és főiskolai hallgató A főiskolák és az egyete­mek nappali tagozatán több mint 13 000, az esti és leve­temeken pedig 33 százaléka fizikai dolgozó gyermeke. A felsőoktatási intézmények­ben tanulók — a levelező és lezőtagozatokon pedig 10 000 ^ hallgatókkal együtt —11 000 „gólya" kezdi meg az 1965—1966-os tanévben tanulmányait. A Művelődés- meghaladja majd a 9000-ret ügyi Minisztérium felügye­lete alá tartozó egyeteme­ken és főiskolákon a nap­pali tagozatra felvett hallga­tók 44 százaléka, az agrár­tudományi egyetemeken és főiskolákon 52 százaléka, az Egészségügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó egye­is vidéken. És aki a mű­sort nézi, bizony nem ül fű­marad totlen szobában. Mint tud­r. . ' juk, ma már az újság és a Vidéken, különösen tanyá- * L™ ÍHAGO,, „.tó falu népétol. de olvasni is kon. az őszi esős időben ne­hezebbé válik a szállítás, ezért is jobb, ha még most, száraz időben viszák haza a tüzelőt. Ez természetesen a közületekre is vonatkozik- A központi fűtéses csak fűtött lakásban lehet. A kemencéket bontják, és helyükbe korszerű tűzhelyek, a szobákba kályhák kerül­nek. A kereskedelem évente intézmé- 197 ezer ká'yhát ^ 200 ezer nyek ellátása ugyancsak biz- tpzhelyet ad el az orezág­ban. Főleg az alföldi me­gyék tüzelőfogyasztása emel­tosított egész télre. Elegen sirass jsers sa-saasK sárlókat a TÜZÉP-telepeken, sőt, magas ka'óriájú hazai brikett is kapható ... A hallgatók részére az egye­temek és főiskolák 3000-fé­le jegyzetet igényeltek más­fél millió példányban. Eb­ből a tanévkezdésig 1800 különböző jegyzet készül el, a többit — a reformterv alapján, átdolgozva — év közben kapják meg. Bármilyen is lesz tehát az idei tél. még a növekvő ke­resletet is kielégíti a szén­A figyelmeztetés nem azért bánvászat a kereskedelem hangzott el. mintha attól 1 Zff te® il -LlRIN . ' z , i _ ... ,- _ és ha a lakosság megfogad­e-eoteron maiad Vrőf 3 >Ó tanácsokat, és a tél telepeken marad. Erről sző ,5tt ha™7ímtt, a ttnes, hiszen az évről évre ' la "azaszahtja a „P..J...Z i „._„„,.„ tüzelőt, sajat erdekein tul­növekvő keresletet bizonyít- . segítséget nvúit a ják azok a számadatok, ame- TÜ7ÉP sSási és raktá ivekbe bepillantottunk a ,J^s l „ol IJ^VÍÍ TÜZÉP Főigazgatóságon. Ho- gondjainak megolda­sához is. gyan is alakult a tüzelővá­sárlás az utóbbi években or­V. A. a kukorica és a fű­szerpaprika érési ide­Éppen ezért a korábbi évek- je néhány hetet most késik, hez viszonyítva nagyobb te- helyes, ha a szövetkezeteK riilet betakarítása hárult az ez évben a tervezettnél na­aratógépekre és a kézi ka- gyobb területen vetnek ka­szásokra. Ennek ellenére lászos után búzát és ro­megyénk dolgozó parasztsá- zsot. Erre így is kell fel­ga az országban az elsők készülni szövetkezeteink­között fejezte be az aratást nek. Az eddigi csépi és i eredmé- A párt és a kormány azt nyek pedig azt mutatják, kéri a közös gazdaságok hogy a holdankénti termés- dolgozóitól, hogy az ország átlagok elérik, sót a legtöbb ellátásának biztosítása érde­szövetkezetben meghaladják kében az elmúlt években ki­tt betervezett mennyiségeket, alakított vetéstervnek meg­Jogos büszkeség töltheti felelő nagyságú területen el a szövetkezeti gazdákat termesszenek bórát és ro­azért, mert jó munkájuk, zsot. A magas néshozam szorgalmuk eredményeként érdekében a talajt gondosan o megye már teljesítette és készítsék elő, jó minőségű minden valószínűség szerint csávázott vetőmagot hasz­hamarosan túl is teljesíti náljanak és a vetési határ­kenyérgabona felvásárlási időket tartsák be. tervét. A szövetkezetek tör- Ennek feltétele a jól szer­ténetében első eset, hogy vezett betakarításon kívül a ilyen mennyiségű kenyérga- talajmunkák meggyorsítása, bonával járultak hozzá az Jelenleg a talajmunkák az ország ellátásához. Igen je- elmúlt évhez viszonyítva lé­lentős szerepe volt kenyér- nyeges lemaradást mutat­gabona felvásárlási tervük nak. Különösen o oetőszán­teljesítésében a makói vá- tás üteme nem ki*'égi tó. rosi és járási termelőszövet- Sok helyen még a kombajn­kezeteinek. szalma lehúzásával is elma­A nagyüzem előnyeit, a radtak. E munkák meggyor­közös gazdálkodás erejét, az sítása most igen fontos fel­új tipusú szövetkezeti gaz- adat. dák öntudatát, az ország el- Ha a tsz-ek és gépjavító látásáért érzett felelősségét állomások a rendelkezésük­tükrözi, hogy más cikkekből re álló mintegy 2700 trak­is példamutatóan teljesítette torral, a munkagépekkel, a megye felvásárlási tervét, szállítóeszközökkel |ól gaz­Hízott sertésből, vágómarhá- dálkodnak, ha szervezik és ból, baromfiból, tojásból és biztosítják a gépek kettős, tejből a félévi tervteljesítés illetve nyújtott műizakbar. együttesen meghaladja a 117 való kihasználását, akkor a százalékot. most mutatkozó lemaradást A megyei pártbizottság, a rövid idő alatt pótolni le­megyei tanács köszönetét és het. elismerését tolmácsolom az Az Idő sürget A rozsot elvégzett nehéz, fáradtságos, de eredményes munkáért valamennyi szövetkezeti dol­gozónak, a ternielőszövetke­már lehet vetni és néhány hét múlva a búza vetésének ideje is elérkezik. A .'51 elő­készített vetőágy a jó rrmó­zetek párt- és gazdasági ve- ségű gondosan csávázott ve­zetőinek. tőmag és a határidőben tor­ost, amikor visszapil- ténő vetés a jövő évi magas M' lantunk a már meg- terméshozam egyik legfonto­tett küzdelmes, de sabb előfeltétele, eredményes útra, akkor elő- Amíg a megtermelt nő­re is kell néznünk. A me- vény féleség gondos beaka­zőgazdasági termelés mun- rítása az ez évi terv telje­kacsúcsai most napjaink- sítését, s egyben ötéves ter­ban jelentkeznek légin- vünk sikeres befejezését kább. Évek tapasztalatai azt addig a most földbe -.örülő mutatják, hogy az őszi gabonavetés a jövő evi terv, munkák, az őszi feladatok illetve a harmadik ötéves teszik legkeményebben nró- terv eredményes megcezdé­bára az embert, a gépeket a szállítóeszközöket egy­aránt. Az ősziek betakarítása és ezzel együtt a jövő évi ke­nyérnekvaló határidőben, ;ó minőségben történő elvetése jó munkaszervezést, gondos felkészülést követel minden szövetkezeti vezetőtől. F.rre a nagy munkára alaposa fel kell készíteni a dolgo­zókat is. a szövetkereti ta­gokat, a családtagokat, s ha kell, a külső erőket, 1'rik részt vesznek a munka el­végzésében. Nagyon fontos. rét íelentí. a már sokéves tapasz­talat igazol 1a. nogy a gondos munka meg­hozza gyümölcsét. A nengaz­'dasán érdeke és a teemelő­szövetknzetplt. a szövetkeze­tek do'gozó parasji ia'iiaK érdeke ís, hogv et-q s,.nvo­son zárjuk ezt az évet, és nz őszi n-i'mfrSt; vei jól Indítsuk a Követke­ző évet. h; rmadik ötéves tervünv esz'mdeiét TÜF.tt'C r ASZLÖ, a Csongrád megyei tanács vb elnöke. Vasárnap, 1965. augusztus 29. Q£L-MAGÍAKORHAG 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom