Délmagyarország, 1965. július (55. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-04 / 156. szám

Ű abb felajánlások Lassú az apadás a Dunán A Duna felső, magyar kapu réselt, a győri gépesí- rialemezt és több mint 1000 szakaszán péntektől szom- tett árvízvédelmi osztag pe- köbméter földet használták batlg Dunaremeténél ugyan dig pátrialemezekből még fel. Ezenkívül a gátak men­16 centiméterrel csökkent a sródfalat is épít, hogy kettős lén összesen 6000 négyzet­folyó vízszántje, de Váctól elzárással védjék meg a zsi- méternyi területről lekaszál­Mohácsiig egy nap alatt lípet. A szekszdrd-bátai ár- ták a füvet, hogy jobban mindössze 2—4 centiméter- vízvédelmi vonalak erőslté- szemmel tarthassák a legve­rel apadt a víz. A mohácsi séhez az utóbbi 24 órában szélyesebb töltésszakaszokat, vízmércénél így még min- 17 200 homokzsákot, 330 pát- (MTI.) dig 11 centiméterrel haladja meg a jelenlegi vízállás az 1954. évi maximumot. Pénteken és a szombatra SadS^iSbenS:«gf£v2 az árvízkárosultak megsegítésére zivatarhullám áztatta az egyébként is átnedvesedett A szegedi l-es sz. téglagyár kezdeményezése széles gátakat. A zivatarok megne- visszhangra talált, más üzemekben is vállalták a dolgo­hezltették a védekezők tnun- zók, hogy vasárnapi munkájuk bérét ajánlják fel az ár­kdját. A Szekszárd és Baja vízkárosultak megsegítésére. között a Duna Jobbparti töl- A Szegedi Konzervgyárban 800 fizikai dolgozó vett léseit nyolc helyen, a Sió részt a vasárnapi árvízi műszakban. Az Irodákban dolgo­jobboldali gátjait pedig há- zók egynapi fizetésüket ajánlották fel. A vasárnapi mű­rom helyen megcsúszás el- szak munkabére és a felajánlások összege több mint 64 len védték, homokzsákokkal ezer forint. támasztották meg. A Csongrád Megyei Lapkiadó Vállalat, a Dél-Magyar­A tolnai Holt-Duna ágat ország szerkesztősége és a Csongrád megyei Hírlap szer­lezáró kutyatanyai zsilip kesztőségénok dolgozói egynapi fizetésüket ajánlották fel csatornájában egy buzgár az árvízkárosultak megsegítésére. A Csongrád megyei kisiparosok is gyűjtést indítottak. Szalma József sándorfalvi kőműves 200 forintot ajánlott fel és két árvízkárosult család gyermekének üdültetését vállalja. Szegeden Demll Ali Beset cukrászkisiparos szin­tén 200 forintot ajánlott fel. A kisiparosok a felajánlások első napjaiban közel 34 ezer forintot gyűjtöttek és aján­lották fel az árvízkárok helyreállítására. tört fel. Ezért keresztgátat építettek a holt ág felőli csa­tornában, hogy eliennyomó medence kialakításával lo­kalizálják a feltörő vizet. Könnyűbúvárok műanyag­fóliával szigetelték a zsilip­Részt kérnek és vállalnak a vezetésből Közel hat hónapja jelent rül, hogy a malmok köny­meg a kormány és a SZOT a szocialista munkaverseny irányításáról, a termelési tanácskozásokról, a verseny szervezéséről, valamint a munkaversenyben élenjáró dolgozók kitüntetéséről és jutalmazásáról szóló határo­vébe tett bejegyzés csak ebben a könyvben az első. Az elözó javaslati könyv 1957-ben betelt intézkedjen a munkásjavns latok ügyében. Természete­sen az ellenőrzést most sem mulasztják et I tanácskozások rangja Nem a bizalmatlanság jele az például, hogy a vállalat­— Nem újkeletű felisme­rés számunkra, hogy az év­ről évre növekvő tervfela­zatának módosítása. Üzemi datok teljesítésének jelentős vezető felkéri az üzem belső bizottságaink az eltelt fél tartalékai az üzemrészenként fUenőrét, ellenőrizze, mi esztendő alatt igyekeztek ..... ._„, „ lesz a javaslatok sorsa, megvalósítani a határozatban tartott terme,eSl tanácsko- Emellett a i^fomosnbb ja­megjelölt feladatokat Több z6sok — mondja Polák vaslatok mellől ma sem hi­szalcszervezet felmérte és a Zoltán igazgató. — Több ónyzlk az igazgató észrevé­második negyedévi tanács- éves tapasztalatok igazol- te'e- Kora tavasszal a sző­kozáson a dolgozók bevoná- -,.>,. n,v_n tartaiAkök ezek re# telepen például azt kár­sával megvitatta, hogy a ^k olyan tartalékok eseK, te m egyik mutlkóV hogy vállalat vezetői milyen ered- amelyek a munkasok feje- a terem fűtéséhez használ­ménnyel valósítják meg ezt bál, szívéből fakadnak. ják fel az ipari gőz egy ré­a határozatot A naplók arról ,s tanús- Y-t* ,ne kf'Jen kéAvhftb,,n , , , . . ... fűteni. A telepvezető rövl­kodnak, hogy bőséggel ont- íen tömören intézte el a ja­ják segítő javaslataikat vaslat véleményezését: ,Nem észrevételeiket a munkások, lehet, mert csak a szárítók­részvé- hoz eIé® a gőz." Ehhez a fl javaslatok könyvo A Szakszervezetek Megyei Tanácsa közgazdasági bi­zottságának tagjai Jó példa­ként említik a Szegedi Pap­rikafeldolgozó Vállalatnál tapasztaltakat. Elmondják, hogy helyesen vezetik a ter­melési tanácskozások napló­ját, feljegyzik e tanácskozá­sokon elhangzott észrevéte­leket, javaslatokat és a ha­tározat szellemében gondos­kodnak ezek megvalósításé- ben ról. s ezzel igénylik is telüket, közreműködésüket a mindennapi termelőmunka nehézségeinek elhárításában. A'sok bejegyzés között pa­nasz is akad. Kószó Jénos egy alkalommal szóvátette: méltánytalannak tartja, hogy válaszhoz is volt néhány szava az igazgatónak, pon­tosabb kérése? „A ".ámítás: kérem bemutatni". A párt és a kormány nagy súlyt helyez a munkásolt egészséges közreműködésére a vállalati vezetésben, a ter­kihagyják a munkaverseny- Vek teljesítésében. Ez az kitűnt jutalmazottak újabb kormány- és S70T­névsorából, hiszen az 6 tel- határozat jesítménye sem maradt el a legjobbakétól. E hasznos tapasztalatok és Javaslatok után érdek­lődve mutatták a vállalatnál a malmok naplóját. Itt min­den üzemrészben külön nap­lót vezetnek. E napló első bejegyzése így hangzik: „Ertekezletet tartott Sza­bó Sándor 1958. február 14­én". Alatta sorakoznak a ja­vaslatok, amelyeket Miklós Béla, Santa Ferenc, Kószó János, Fodor József, Kiss Miklós és Kovács András terjesztettek elő ezen a hét és fél évvel ezelőtt tartott termelési tanácskózáson. A javaslatok mellett megtalál­ható Polák Zoltánnak, a vál- olyan bejegyzés, amely mel­lalat igazgatójának bejegy- lé az illetékes ezt írta: „In­tése is. Ügy is mondhatni: tézkedem". Ehhez egy kér­utasítása. Azt jegyezte ide dést fűzött az igazgató: „Mi­fel, hogy ki foglalkozzon a kor, milyen határidővel? javaslattal, és milyen határ- Pontosabb meghatározást és csupán közel fél Miiyen határidővel Erre a javaslatra, bejegy­zésre az Igazgató személye­sen válaszolt a naplóban. Megvizsgálta Kószó János panaszát. Jogosnak tartotta és utólag jutalmazta elisme­résre méltó munkáját A vállalatvezető önmagával ,g kérnek m(nd nagy£)bb szemben tanúsított követel- részt a munkások a válla­ményt és felelősséget nem- latvezetésből és segítik a ve­éves. A Szegedi Paprikafel­dolgozó Vállalatnál azonban már hét és fél éve így szer­vezik a termelési tanácsko­zásokat, jegyzik fel az itt el­hangzott javaslatokat igény­lik a dolgozók részvételét a vezetésben s Intézkednek javaslataik megvalósításá­ban. Jó dolog, hogy a ter­melési tanácskozásoknak, a munkásjavaslatoknak rang­juk van a Szegedi Paprika­feldolgozó Vállalatnál. Ezért Jugoszláv—magyar határtalálkozó Szegeden (Somogyiné felvétele) A Jugoszláv delegáció fogadása a rőszkel határállomáson. Katona Sándor, a nép­front megyei bizottságának titkára köszönti a vendégek et, akik vezetőjének, Gyá­nlty Vladimírnak, a JKSZ szabadkai községi vezetősége politikai titkárának Mol­nár Mária, az újszegcdi Haladás Tsz tagja, virág csokrot nyújtott át Az Országos Béketanács, a Hazafias Népfront Csong­rád megyei és Szeged vá­rosi bizottságának elnöksé­ge, a Csongrád megyei és Szeged m. j. városi tanács végrehajtó bizottsága, vala­mint a Jugoszláv Békeliga mérnök, a szerb szkupstina tagja köszönte meg. A városi tanács fogadása után a vendégek és kísére­tük az újszegedi Haladás Tsz rózsatelepét és központi majorját keresték fel, ahol Fodor István, a tsz elnöke tegnap, szombaton Szegeden Bóá Károly, a rózsa­eeész narms iucoszláv—ma- r^ ... . . egész napos jugoszláv—ma gyar határtalálkozót rende­zett Szegeden. A társasgép­kocsival érkező 30 tagú ju­goszláv delegációt — akik Szabadkáról, Üjvidékről, Zomboi-ról érkeztek —, a röszkel határállomáson ünne­pélyesen fogadták. Jelen volt: Sípos Géza, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára, Hantos Mihály, a Csongrád megyei tanács vb elnökhelyettese, Papp Gyu­la, a szegedi m, j. városi ta­nács vb elnökhelyettese éS kertészet vezetője adtak tá­jékoztatót a tsz életéről. A vendégek és kíséretük fel­keresték a József Attila Tu­dományegyetem híres fü­vészkertjét. Itt Király Ist­ván, a füvészkert vezetője adott Ismertetót a füvész­kertről. A Tisza Szálló koncertter­mében rendezett közös ebé­den dr. Kedvessy György és Viktorovies Olga, a jugo­szláv delegáció tagja mond­Deák Béla, a szöged! városi '^r^^fL Sffi pártbizottság osztályvezető- Karmatl sándor 0pm4* csak elvárja a többi veze­tőtől, hanem meg is követe­li. Van a naplóban például zetöket a mindennapi veze­tési feladatok megvalósítá­sában. Nagy Pál je, Katona Sándor ország­gyűlési képviselő, a Hazafias Népfront Csongrád megyei titkára, dr. Kedvessy György professzor, az Országos Bé­ketanács tagja, a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektorhelyettese. A jugoszláv vendégeket Katona Sándor köszöntötte. A baráti sza­vakra Gyánity Vladimír, a JKS2 szabadkai községi ve­zetőségének poltikai titkára, a küldöttség vezetője vála­szolt. A jugoszláv vendégeket, közöttük Joszifovics Lyu bo­rnírt, a Jugoszláv Békeliga országos titkárát Szegeden, a várost tanácsházán Har­mati Sándor, az Országos Béketanács alelnöke, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsának titkára, dr. Bi­ezó György, a szegedi m. j. városi tanács vb elnöke, a megyei, városi és Járási nép­frontblzottség több tagja köszöntötte. Dr. Biczó György, a város vezetése és a város dolgozói nevében üdvözölte a vendégeket. A többi között hangoztatta a jugoszláv—magyar határta­lélkozó jelentőségét, majd rövid ismertetöt adott a vá­rosról, életéról. Az őszinte baráti fogadtatást Gyánity Vladimír és Balla László Harmati Sándor az Orszá­gos Béketanács megbízásá­ból a magyar békemozgalom arany-Jelvényével tüntette ki a jugoszláv delegáció tag­jait. Zamurowicí Sztofán, a Szocialista Szövetség vajda­sági végrehajtó bizottságá­nak tagja köszönte meg a megtisztelő jelvényt, és egyebek között rámutatott a jugoszláv nép harcos béke­akaratára. Délután a jugoszláv ven­dégek Szegeddel és neveze­tességeivel Ismerkedtek. Es­te 7 órakor a KISZ szegedi székházának nagytermében békenagygyűlésen vettek részt. Dr. Kedvessy György megnyitó szaval után a bé­kegyűlésen dr. Földi Mi­hály egyetemi tanár, a Ha­zafias Népfront Csongrád megyei bizottságénak elnöke mondott beszédet. Felszó­lalt a Jugoszláv delegáció nevében Gyánity Vladimír és Balla László. A békegyú­lés résztvevői egyebek kö­zött hangsúlyozták, hogy el­ítélik 02 amerikai imperia­listák uieínoml és dominikai beavatkozását, valamint a Német Szövetségi Köztársa­ság militarista köreinek az emberiség békéjét veszélyez­tető mesterkedéseit. A békegyűlés után a ju­goszláv vendégek a késő esti órákban utaztak vissza hazájukba. A jugoszláv de­legációt a röszkei határállo­másig elkísérték és ünnepé­lyesen búcsúztatták a nép­front megyei és városi bi­zottsága elnökségének, vala­mint a megyei és a városi tanács végrehajtó bizottsá­gának képviselőt ldóvel. Itt látható az intéz­kedő közleménye is, amely­ben tájékoztatja az igazga­tót és a Javaslattevőt, hogy milyen intézkedéssel valósí­tották meg a termelési nácskozásnál elhangzott vaslatot. Hasznos tartalékok A szárító üzemrész nap­lójának első bejegyzése 1957­es keltezésű. A csomagolók javaslatkönyvében még en­nél korábbi bejegyzést is ta­intézkedést kérek." A javaslatok, észrevételek megvizsgálásával, bevezeté­sével és a megvalósítás el­lenőrzésével nem minden ta- esetben tud foglalkozni a ja- vállalat vezetője, különösen mióta igen szaporák ezek a javaslatok. Az említett ja­nuári határozat megielené>o után mindinkább érvényt szereznek a paprikafeldol­gozóban annak, hogy a gaz­dasági egység, az üzemrész lálhatni. Ebből az is kide- vezetője felelősségteljesen Úi berendezések a rakodás megkönnyítésére A Műszaki Árut Értéke- az emelővillás targonca sítő Vállalat a második fél- használata. A súlyos targon­évben a már ismert gépe- cák azonban nem mindenütt ken, egyszerű szállító esgkö- alkalmazhatók. Ezen a prob­zökön kívül jónéhány újdon- lémán segít két ÜJ gyárt­ságot hoz forgalomba. Ilyen mány: a magas emelő és a egyebek között a rakodóhíd, terpeszemelő. A hálózati áram­amely már bemutatkozása- mal és akkUmulátorral egy­kor egycsapásra megnyerte aránt működő hasznos gépek a szakemberek tetszését. A .,„- nu rakodóhíd elsősorban a ram- a^bbterhelL b ró pa nélküli régi, földszintes mktirakbLnfs ió raktáraknál tesz jó szolgála- ^Ttot t^z ^gépekki'í egyenértékűnek tartják a A kereskedelemben és az szakemberek a varia raktári élelmiszeriparban is terjed állványt. Befejeződött a Magyar Élettani Társaság 29. vándorgyűlése Dr. Obál Ferenc nyilatkozata A Magyar Élettani Társa­ság Szegeden tartott három­napos vándorgyűlése szom­baton befejeződött. A ván­dorgyűlés pénteki és szom­bati napján ls Igen sok tu­dományos referátum hang­zott el magyar és külföldi — csehszlovák, NDK-beli, román, lengyel, görög, an­gol és más nemzetiségű — tudós kutatásairól. Hogy néhány kiragadott példát említsünk: nagy fi­gyelemmel kísérték a részt­vevők a többi között dr. Gellért Albert szegedi pro­fesszornak, az Anatómiai In­tézet igazgatójának O. Ba­csích és I. A. Chisholm glasgowi tanárokkal közö­sen készített dolgozatát — Minker Emil, Koltai Má­tyás, Kékes Szabó András, Földi Mihály professzor, Ma­darász István, Zoltán ö. Ta­más, Such György és más szegedi kutató által össze­állított referátumokat —, M. Linöemann humboldti, Gatev szófiai, E. Ottó ber­lini, Popovlcl iasi, P. Lin­ké haliéi, A. Kucera olo­mouci, I. Baciu kolozsvári, A. N. Granitsas athéni or­vos-tudós előadását. Dr. Obál Ferenc profesz­szort, a szegedi Élettani Intézet igazgatóját, az Élet­tani Társaság ez idei elnö­két, a vándorgyűlés esemé­nyeinek irányítóját I. Ba­eiu kolozsvári és Kucera olomouci orvos-tanár tára­ságában találtuk. Mindkét külföldi vendég köszönetét fejezte ki Obál professzor­nak a baráti fogadtatásért. — A szervezést valóban sikerült zökkenőmentesen véghezvinnünk — mondot­ta Obál 'professzor. Külföldi vendégeinknek az a tapasz­talata, hogy igen nagy ér­deklődés nyilvánult meg az egyes előadások iránt, s kü­lönösen tetszett nekik, hogy fiatal kutatóink megfelelően tájékozottak a kutatási té­mák eredményeit illetően, vitakészségük élénk, s ud­variasan, kultúráltan, rend­kívül baráti hangon, ugyan­akkor álláspontjukat határo­zottan és világosan kifejezve képesek részt venni tudomá­nyos vitákban, a „nemzet­közi mezőnyben" is helyt­állva. A vándorgyűlés külö­nösen az idegélettan, a várkeringés, a vérképződés, a veseműködés, a gyulladá­sok, a táplálkozás problé­mái tekintetében nyújtott sokat; az élettan tudósai, kutatói e témákra vonatko­zóan igen sok hasznos ta­pasztalatot, fontos ered­ményt ismertethettek egy­mással. s nem utolsósorban baráti kapcsolatok szillettek, s mélyültek el — a prog­resszív együttműködés elve "vében. Vasárnap. 1965. július 4. ULLMAGíAKVRiZAQ 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom