Délmagyarország, 1965. június (55. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-12 / 137. szám

Amire a felesleges készletek figyelmeztetnek Közgazdász-tanácskozás az újságiró-kJubban Megkezdték a második védvonalak építését Elindult a hetedik dunai árhullám Beszüntették a hajójáratokat A vállalati készletgazdálkodás időszerű kérdéseiről tanácskoztak az MSZMP Szeged városi bizottsága ipari, osztályának kezdeményezésére a meghívott párt- és gazdasági vezetők, közgazdászok. A tanácskozáson Balogh István, a pártbizottság ipari osztályának vezetője tartott vitaindító bevezetőt. A résztvevők közül felszólaltak Horváth János, az MSZMP Csongrád megyei bizottsága ipari osztályának munkatársa. Bérezi Mihály, a 10-es AKÖV, Gyimesi József, a Szegedi Víz- és Csatornamű Vállalat főkönyvelője, Kiss Sándor, a TIT Csongrád megyei közgazdasági bizottságának titkára, Kovács Lajos, a Közgazdasági Társaság Csongrád megyei csoportjának elnöke, Kószó István, a Szegedi Városgazdálkodási Vállalat főkönyvelője, Pántya József, a kéziszerszámgyár igazgatója, Párái Imre, a szőrme- ós bőrruhakészítő üzem főkönyvelője, Tesléri János, a Csongrád Megyei Építőipari Vállalat anyaggazdálkodási osztályának vezetője. A termelésnél is gyorsabban nő kedés, ezen belül a' cipő- és ruházati iparágban 27, a fafeldolgozó szövetkezetekben pedig 30 százalékos a növekedés. Éppen ezért helyeselték a tanácskozás vitájában felszólalók azokat az intézkedéseket, amelyekkel igyekszünk útját állni a forgóeszközök túlzott növekedésének, indokolatlan felhalmozódásának, mert mint hangsúlyozták, az elfekvő készletek a nemzeti jövedelem tekintélyes hányadát fagyasztják be országos szinten. Minden felszólaló egyértelműen helyeselte a Pénzügyminisztérium és az Országos Tervhivatal együttes utasítását, amelynek végrehajtása elsősorban a felesleges készletek hasznosítását célozza és a vállalatok jobb anyaggazdálkodásának fontos feltételeit teremti meg. Elmondhatni, hogy e rendeletben kiszabott feladat meg/valósítására való törekvés hasznos közelségbe hozta a különböző állami, gazdasági, pénzügyi szervek munkáját Közös erőfeszítéseket tesznek a rendedet gyakorlati végrehajtása során felmerült problémák megoldására, a feltárt készletek hasznosítására, értékesítésére. Ezen együttmunkálkodás eredménye az is, hogy Csongrád megyében az eddig feltárt 20 millió forint értékű felesleges készletből már 9 millió forintnyit értékesítettek. Mióta megjelent az elfekvő készletek felszámolását célzó rendelet, mind sűrűbben kerülnek szóba a szegedi üzemekben is készletgazdálkodásunk problémái, a felesleges készletek keletkezésének okai. Vállalati, gazdasági és pártvezetők, pénzügyi szakemberek, közgazdászok keresik az elfekvő készletek minél szélesebb körű feltárásának és hasznosításának módját, azokat a lehetőségieket, amelyekkel a jövőben megakadályozhatjuk az újabb felesleges készletek keletkezését Megállapították a tanácskozás résztvevői, hogy a vállalati anyag- és készletgazdálkodás gyengéi a helyes gazdaságpolitikától való eltérést tükrözik vár® sunk üzemedben is. Anyagokban, félkész- és késztermékekben egyaránt olyan növekedés tapasztalható, amely a zavartalan term® léshez már nem szükséges és feleslegesen köt le értékeket. Üzemeink tágabb értelemben vett készletei évről évre gyorsabban növ® kednek a termelésnél. Sz® geden a könnyűipari üzemekben 1965-ben 14,3 százalékkal nőttek a készletek. S a növekedés mértéke 1,2 százalékkal volt nagyobb, mint a termelési érték emelkedése. Az élelmiszeriparban helyes a készletek alakulása, de viszont a szövetkezeteknél túlzott a növekedés. Általánosan 13 százalék fölött van az emelTöbbszörösen hasznos a készletek feltárása és értékesítése minden vállalat részére. Ezzel nemcsak a büntető kamattól, hanem a szükségtelen eszközlekötési járuléktól is mentesül. Mindezentúl a készletidőnorma megsértéséből származó bármilyen magas büntető kamat is csupán töredéke annak a veszteségnek, amelyet a népgazdaságnak okozhatnak. Természetesen származhat készletnövekedés nemcsak a félkésztermék és a késztermék menynyiségének emelkedéséből, hanem a terv nem kívánatos összetételű és túltelj® sítéséből is. Ezzel ráadásul még raktárgondunkat is szaporítjuk. Ezért a tervfegyelem ilyen megsértése sem lehet „bocsánatos bűn", mert e túlteljesítők is súlyos milliókat vehetnek ki a népgazdaság zsebéből. Gyakori jelenség üzem® inkben, hogy nem ismerik pontosan a vállalat anyagkészleteinek helyzetét. Anélkül rendelnek újabb menynyiséget, hogy megnéznék a raktárt. A Pénzügyminisztérium és az Országos Tervhivatal együttes utasítása éppen ezért lehetőséget adott arra, hogy a korábban ilyen okok miatt jelentk® ző, vagy képződő készlet® ket csökkentsék, s a szükségtelen szállítási szerződéseket kötbérmentesen felbonthassák. A rendelkezés március 31-ben határozta meg a szerződésbontás határidejét. Vállalataink egy része élt is ezzel a lehetőséggel és több millió f® rint értékű megrendelést sztorníroztak. Sajnos, akadtak olyan vállalati vezetők, akik nem ismerték a szerződésbontásnak ezt az ideiglenes kötbérmentes lehetőségét. Mások viszont a határidőt rövidnek tartották ós úgy gondolták, hogy majd hosszabbítást kapnak, s ezért húzták, halasztották a sztornírozást. A rövid határidő vadhajtásai Hosszú a megrendelési idő Többen szóvá tették, hogy a készletgazdálkodás problémái részben abból erednek Szegeden is, hogy gyakran rendkívül hosszú, sokszor 90. sőt még 360 napos is az utánpótlási, illetve megrendelési idő. A vállalatok egy része pedig a megrendelések feladása időpontjában még nem ismeri tervfeladatait, vagy ha ismeri is a termelési értéktervet, nem rúdja, hogy az egyes cikkféleségeket milyen méretben, minőségben, színben, vagy formában kell gyártania, így aztán az anyagrendeléseket becsléssel, bizonyos tapasztalatokra, „sok évi átlagra" alapozva adják meg. Ezek a tervezésben, a termelés programozásában meglevő bizonytalansagi tényezők. s a gyakori tervmódosítások. valamint az anyagmegrendelés rendje, a hosszú „átfutási idő" károsan érezteti hatását a vallalat anyag- és készletgazdálkodásában. A készletek növekedésének másik nem kevésbé lényeges oka az, hogy a gyártó vállalatnak sokszor késve szállítják a szerződésben megrendelt anyagokat, alkatrészeket. A vállalat azért, hogy elkerülje a kötbért, időben adjon árut a népgazdaságnak, nagyobb költséggel. ahogy mondani szokták. kerülő úton igyekszik beszerezni a szükséges alkatrészeket. anyagokat. így aztán ha a szerződéssel megrendelt anyag késve megérkezik, egy ideig elfekvő készletet jelent. Gyakran fordul elő ilyen eset, ha importáruról van szó. De mivel a beszerzés nehézkes, „bölcsen" eltűrik és elfektetik ezeket a készleteket azzal a gondolattal, hogy később úgyis szükség lesz rá. Van olyan vállalat Szegeden, amelyik néhány napja kapott olyan alkatrészt, amelyet két és fél évvel ezelőtt rendelt meg. Vannak leleményes készletező vállalatok is, sőt. néhány gyártó üzem is követi példájukat. Ha a továbbíeldolgozo üzem a már szerződésben megrendelt anyag szállítását sürgeti, s ha abból bőven van raktáron és a sürgetés nem volt szabatos, kétszer is leszállítják az anyagot, egyszer a szerződésre, másodszor a sürgetésre. így is keletkezhet felesleges készlet és keletkezett is Szegeden. A vállalatok általában igyekeznek biztosítani a folyamatos termeléshez szükséges anyagmennyiséget. Vajon az így raktározott normán felüli anyag minden esetben szükségesnek tekinthető? És ha előreláthatóan nem kerül felhasználásra december 31-ig. akkor feltétlen 18 százalékos büntető kamattal sújtja majd a Magyar Nemzeti Bank? A felszólalók közül néhányan elmondták, hogy a felesi® ge*> készleteknek arra a részére, amelyet a vállalat későbbi termelőmunkájában felhasználhat, kérheti a Magyar Nemzeti Banktól, hogy továbbra is 6 százalékos kamattal finanszírozza. Ilyen esetben a felhasználásra megfelelő intézkedési tervet kell készíteni, amelyben kötelezettséget vállal a vállalat, hogy mikorra, milyen ütemben használja fel a ma még elfekvő készletet. Sok érv szólt a március 3t-i határidő mellett és ellene. Az együttes utasítás kimondotta, hogy meghoszszabbítása csak különleges népgazdasági érdeket érintő szerződések esetében az érdekelt miniszterek engedélyével lehetséges. Erre azért volt szükség, mert ha az átvevők később sztornírozzák szerződésüket, a készárutermelő vállalatnál esetleg mér nem mondhatják le az ehhez szükséges anyag szállítását. A rövid határidőnek volt egy vadhajtása is. A készletező vállalatok a sok évi átlagtól eltérően igyekeztek gyorsan leszállítani olyan anyagokat, termékeket, amelyeknél fennállt a sztornírozás veszélye. Ugyancsak a vállalatok érdekeit sértő gyakorlat az is, hogy néhány készletező vállalat nem akarja visszavenni az egyébként később más vállalatnál használható anyagokat. A tanácskozás résztvevői nemcsak a már meglevő felesleges készletek keletkezésének okait tárták fel és elemezték, sok szót ejtettek a csökkentésre irányuló jövőbeni feladatokról is. A mostani készletek leépítése mellett ugyanis fontos feladata vállalatainknak az elfekvő készletek újraképződésének meggátolása. A lehetőségekhez mérten elejét kell venni annak, hogy felesleges anyag érkezzen a vállalathoz. Az lenne az ideális, ha csak a tételes programba beállított cikkekhez szükséges anyagokat vásárolnák. A készletfeltárás ne maradjon csak kampányfeladat. váljon ez folyamatossá. úgyszintén a képződés okainak elemzése is. Az elfekvő készletek feltárásának mostani munkájában is szembetűnő az anyaggazdálkodás ügyvitelének pontatlansága. Ezt is korszerűsítenünk kell. S végre állandósítani kellene az anyagok folyamatos, vállalatok közötti cseretörgalmát. Célszerű a felesleges készletek felszámolását, vállalati összkészlet alakulását a készletidőnormák ellenőrzésével is összekötni. Már az eddigi gyakorlat is azt igazolja, hogy helyes a felesleges készletek jegyzékeit naplóként kezelni, s ezen belül feltüntetni, melyek azok az anyagok, amelyek alkalmasak saját felhasználásra, értékesítésre, cserére vagy selejtezésre. S az utóbbiakat, a selejtezésre várókat a legnagyobb gonddal kell előkészíteni október l-ig, mert csak a jól előkészített selejtezési eljárás könynyítheti meg ezt a munkát. Ausztriában a Duna és Cöleg az Inn folyó vízgyűjtő területére péntek reggeligaz utóbbi három napon 120 milliméter csapadék hullott. Ezzel megkezdődött a h® tedik nagy árhullám kialakulása. Az Inn vize Schardingnél a három nap alatt 234, a Duna vízállása Linznél 243 centiméterrel emelkedett. A hetedik árhullám eleje pénteken ért magyar területre, de egyelőre csak néhány centiméterrel emelte meg a vizet Dunaremeténél. Budapestnél a csütörtök reggeli 745-ről péntek délig 753 centiméterre duzzadt a f® lyó. Egy-két napig még mérsékelten emelkedik a víz, a jövő hét eleje, közepe táján viszont a hetedik árhullám a fővárosnál utoléri a hat® dikat és meggyorsítja a f® lyó duzzadását. A hetedik árhullám még az osztrák szakaszon sem tetőzött. Ezért nem lehet pontosan kiszámítani, mekkora lesz a legmagasabb szintje a magyar szakaszon. Annyi azonban máris megállapítható, hogy a Budapest alatti szakaszon eléri, sőt Baja és Mohács környékén meghaladja majd az 1954. évi maximumot. A napok óta szakadó eső megnehezítette az árvédelmi munkákat. A gemenci erdő rezéti nyári gátjánál dolgozó honvédségi alakulat az esőzéstől felázott és sártengerré változott talaj miatt kénytelen volt átköltöztetni sátortáborát. A fővédelmi töltés szilárdan áll, de a kisebb nyúlgátak átáztak és erősen szivárog a víz. Ezért több vagon kővel, továbbá rőzsével és homokkal erősitik a töltéseket. A Minisztertanács hatar.® zata alapján az országos vízügyi főigazgató kormánybiztosi intézkedésére a veszélyeztetett Duna menti szakaszokon megkezdődött a második védelmi vonalak építése Mohács közvetlen védelmére a várostól délre építik a második védelmi vonalat. A csaknem két kilométer hosszú gát a Duna töltését és a mohács—eszéki országutat köti majd össze, Rendezzenek készletbörzét Az elfekvő készletek gazdaságos hasznosítását segítő javaslatok egész sorát jegyezhettük fel a tanácskozáson. Többen hangsúlyozták, hogy szorgalmazni kellene az újításokat, ésszerűsítéseket is, amelyek ezt a célt szolgálják. Helyes ötletnek tartják egy szegedi készletbörze megrendezését, amelynek védnökségét a Közgazdasági Társaság szegedi csoportja vállalná. A vállalatoknak azon túl. hogy elviszik e börzére felesleges készleteik mintapéldányait, s azok listáit, azzal is készülniök kell, hogy napra készen tartják a hiányzó anyagok jegyzékét. Ez arra is alkalmas, hogy az újságokban megjelent felesleges anyagokat ajánló hirdetésekből ki tudják azonnal választani a szükségest. A többi között helyesnek látszó javaslat az is. hogy vonjuk le a mostani értékesítési kampány konzekvenciáit. szabjuk meg jövőbeni feladatainkat. Feltehetően a készletértekesítés kérdésével felsőbb szinten is elemzőbben kell majd foglalkozni. Ehhez szükséges a készletek nyilvántartásának koncentrálása tárcákon, iparágakon belül. Nagyobb szerepet kellene vállalniok ebben a készletező vállalatoknak. Talán azzal is. hogy az olyan anyagokat, amelyeket tőlük vásároltak, bizonyos kezelési költség levonásával visszavegyenek, vagy maguk nyilvántartsanak és értékesítsenek, ha nem is szállítják központi raktárba az egyes vállalatoknál elfekvő készleteket. Minden szegedi üzemben természetes dolognak kell tekinteni, hogy a mostani pénzügyminisztériumi és országos tervhivatali együttes rendelet nem befejezése, hanem kezdete egy átfogóbb készletfeltárási és gazdálkodási munkának. A jövőben minden üzemben párt-, gazdasági vezetőknek, közgazdászoknak állandó feladatává kell tenni a készletgazdálkodás problémáival való törődést, hogy ezzel is hozzájáruljon iparunk még termelékenyebb, még gazdaságosabb munkájához. NAGY PÁL, Mohácsnál pénteken délelőtt már 910 centimétert jelzett a vízmérce. Ez a vízállás csupán 14 centiméterrel kisebb az 1954. évi maximumnál. Ezért a Vízügyi Igazgatóság veszélyeztetett területein a községi tanácsok felszólítják a lakosságot, hogy készüljenek fel az esetleges kiürítésre. Hírek érkeztek arról, hogy a magyar határtól 117 kilométerre Vukovár közelében Bácsújfalunál átszakadt a jugoszláv Duna-szakasz gátja. A töltésen először csak 10 méteres nyílás keletkezett, de a bezúduló víz néhány óra alatt 350 méterre tágította. A víz jelentős részét azonban felfogta egy régi gát, így csak kisebb területet öntött el a folyó. A nyugat-dunántúli és az észak-magyarországi folyók mentén nincs lényeges változás. A folyók gátjain és főleg a Duna déli szakaszán összesen 11 400 ember védi, erősíti a töltéseket, s 83 földmunkagép, több mint 600 tehergépkocsi és mintegy 70 különböző vízijármű segíti munkájukat. A magas vízállás miatt végig a budapesti Dunaszakaszon harmadfokú készültség lépett életbe cs több helyütt rendkívüli intézkedések váltak szükségessé. A rendkívül magas vízállás miatt a Budapest—Mohács között közlekedő személyhajó-járatot, valamint a Budapest—Visegrád között közlekedő Sirály szárnyashajó-járatot a MAHART beszüntette. A hajók I2-én már nem közlekednek. Június 13-án 0 órától megszüntetik a Budapest területén közlekedő sétahajó-járatot is. Június 14-én, hétfőn máinem indítják Budapest— Bécs között a Sirály szárnyashajót. További intézkedésig csak a Dunaújváros— Dunavecse közötti átkelő és a soroksári Duna-ágban beállított járatok közlekednek. (MTI) Nyitás előtt a KiSZ-tábor Lelkes munka folyik Újszegeden, a Tisza-gát mentén. a KISZ Csongrád m® gyei bizottságának vezetőképző táborában. Két nap múlva — hétfőn — megnyitja kapuit a tábor, ahol augusztus 14-ig tanulnak, pihennek, üdülnek a megye KISZ- és úttörővezetői. Március elseje óta tartanak az előkészületi munkálatok. Azóta sok társadalmi munkát végeztek itt a KISZisták, köztük honvédek is. Naponta 30—40 középiskolás diák dolgozott a tábor rendbehozataláért. A legtöbb társadalmi munkát az „Ifjú Garda" nevelőotthon lakói végezték, akik az újonnan elkészült kerítés, mellett 1800 méter cserjét ültettek, s fűmaggal szórták be a tábor területét. Így a nyitáskor kellemes pázsit fogadja az ideérkezőket. A MegyevUl KISZ-istái szinten társadalmi munkában készítik el a hangosító berendezést és a tábori stúdiót. Tizenöt új, négyszemélyes faházat állítottak fel a táborban, melyek idén érkeztek Lengyelországból. Harminc négyszemélyes sátrat is felvertek már a KISZ-tábor területén. A belső utakat salakkal terítették, s virágokat ültettek. Jelenleg éjjel-nappal folyik a munka, hogy hétfőre elkészüljön a táborhoz vezető út salak® zása is, s valamennyi sátorba bekerül jenek az ágyak. Két röplabdapálya és labdarúgópálya, társasjátékok, televízió, csónakok várják a 2500 KISZ-vezetőt, úttörővezetőt és úttörő őrsvezetőt. Az úttörők 10 napot, a KISZ-isták 6. illetve 3 napot töltenek a táborban, teu és 110 íős csoportokban Szívesen hasavinné Az angol campingklub főtitkárának nyilatkozata G. A. Cubitt. Nagy-Britannia campingklubjának főtitkára, aki idegenforgalmi szerveink vendégeként csaknem két hetet töltött hazánkban. pénteken délután az Országos Idegenforgalmi Hivatalban sajtótájékoztatón számolt be magyarországi tapasztalatairól. Elismeréssel szólt a magyar campingek berendezéseiről, kényelméről, magas színvonaláról, amelyek — véleménye szerint — bármelyik nyugateurópai campinggel vetekednek. Tréfásan megemlítette, hogy bármelyik megnézett campinget, akár a Római partit, akár a tihanyit, vagy a balatonlelleit szívesen vinné haza Angliába. Táborainkból, angol lévén, talán csak a dús pázsitot, a sok-sok virágot hiányolta. Bejelentette, hogy az angol campingklub az idén máihivatalos túrát szervezett Magyarországra, s az első csoport augusztusban érkezik. (MTI) •^•".at, 1965, június 12. DÍL-MAGYAHOKSZAG 3