Délmagyarország, 1965. június (55. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-12 / 137. szám

Hangját százezrek ismerik — Közvetlenül a felszaba­dulás után, 1945-ben hirde­tés jelent meg a Szabadság című napilapban: „A Ma­gyar Rádió bemondókat és riportereket keres. Jelentkez­ni lehet..." ... A megadott Időben a Bródy Sándor utcában, a Rádió udvarán több mint 900 férfi és nő tolongott. — Ott álltam én is közöt­tük — mutat ki az üvegfalú pwgodából, a színészek talál­kozóhelyéről Körmendi László, a rádió bemondója. — Estére mindössze nyolcan maradtunk ... Azóta itt dol­gozom — hordozza végig te­kintetét a szürke falakon. Nevét sokan Ismerik a rá­dióhallgatók közül, pedig a műsorok „névtelen" szerep­lői közé tartozik. Sok levél­ben érdeklődnek, ki az a be­mondó, akinek olyan szép, kellemes zengésű a hangja. Körmendi László egyike azoknak, akik a legszebben, a legtisztább artikulációval beszélnek magyarul. Ar­nyait kiejtéséért kapta a Kazinczy-díjat is, amelyet Péchy Blanka alapított — Nem is számítottam rá — mondja —, nem hittem, hogy rám esik a választás. S mégis neki ítélték, a szegedi származású rádióbe­mondónak. — Sokan ugratnak, hogy nem is vagyok szegedi, hi­szen alig voltam két és fél éves, mikor szüleim Pestre szerződtek. Előtte viszont sokáig játszottak a Tisza partján. Ott születtem én is, a Tisza, a színház mellett, a Deák Ferenc utcában. Szülei és Szeged emlékét féltve őrzi. Selyemre nyo­mott színlapok, édesapja naplója, s régi színházi elő­adásokról szóló kritikák bújnak meg szekrényeiben. Ha ideje van, előveszi az emlékeket, melyek mind egy-egy epizódot idéznek fel apja. Körmendi Kálmán, vagy édesanyja Gömöry Vilma életéből. A két színész fia, szülei nyomdokán, a magyar nyelv szépségeit tolmácsolja már több mint húsz esztendeje. Hangja naponta százezrek­hez szól. Mindig szebben, mindig árnyaltabban. Húsz éve tanul „beszélni". Olya­nok oktatták a helyes kiej­tésre, hangsúlyozásra, mint Nagy Adorján. Abonyi Géza, Barsl Ödön, Fischer Sándor és Ascher Oszkár. — A hosszú tanulás elle­nére ls akadnak azért ba­kik — mosolyog. — Különö­sen az idegen nevek kiej­tésénél. De máskor is. Ne­kem is volt jónéhány. Egy­szer arról számoltunk be, hogy Olaszországban úgy gyógyítják a szamárköhö­gést, hogy repülőgéppel öt­ezer méter magasra viszik a gyerekeket. S itt volt egy mondat: ilyen magasságban a szamárköhögés megszű­nik. Csak egy betűt vétet­tem, s az eredmény: ilyen magasságban a szamárköhő­gős megszűnik ... Védekezést színlelve még hozzáteszi: — Persze, azért nem a bakik jellemzik a rádióbe­mondókat. Hanem? — Azt a hallgatóknak kell eldönteni. Kovács Attila Megkezdődött a barachmofy rajzása Az 5/1965. (V. 30.) FM szá- vány- és házikertekben a mú rendelet alapján a ba- legsürgősebben permetezzék rackmoly veszélyes kártevő, le az őszibarack- és kajszi­Az ellene való védekezés kö- barackfékat A védekezés­telező. Ahol a védekezéstel- nél Hungária DL—40, vagy mulasztják; ott szabálysér- Pemit, vagy pedig Wofatox tési eljárást kell indítani, szert használjanak. Üzemi Éppen ezért mind a közös gyümölcsösökben a Tinox is gazdaságokban, mind a szór- alkalmazható. Megjelentek o turistacsekkek — Most már csak a turistákat várjuk! Mint a lapok korábban hí- még aranyáru is — vásárol- ződás céljából. Egyszóval rül adták, az Országos Ta- ható a kijelölt üzletekben, minden készen áll: csak a karékpénztár június l-től Az OFOTÉRT-nél főleg az turisták hiányoznak még. turistacsekket bocsát ki 50 olcsóbb 'magyar filmanyagok Ez nemcsak e boltokban és 100 forintos névértékben iránti érdeklődésre készül- van így. De kinek van ked­kedvezményes áruvásárlás tek fel. A boltokat minta- ve ilyen időben turistás­céljából. Kizárólag nem szo- csekkekkel látták el tájék® kodni? cialista országok magyar ví­zummal rendelkező állam­polgárai válthatnak saját valutáikért turistacsekket okmányaik felmutatása mel­lett. Turistacsekk Szegeden i.s váltható az Országos Ta­karékpénztár. illetve a Ma­gyar Nemzeti Bank megyei fiókjánál, valamint az IBUSZ-irodában. A turista­csekkekkel 20 százalék ár­kedvezménnyel vásárolhat­nak a Belkereskedelmi Mi­nisztérium, illetve az OKISZ által kijelölt áruházakban és boltokban. A megyei tanácstól kapott tájékoztatás szerint Szege­den négy üzletet jelöltek ki turistacsekk ellenében való kiszolgálásra. Ezek: a Tisza Állami Áruház, a Népművé­szeti és Háziipari Szövetke­zeti Vállalat Kárász utcai, az Óra és Ékszerkereskedel­mi Vállalat, valamint az OFOTÉRT Kárász és Le­nin utcai boltjai. A legnagyobb kijelölt üz­let, a Tisza Állami Áruház igazgatójától, Dózsa Páltól érdeklődtünk, mit jelent a gyakorlatban ez a vásárlási lehetőség? — Körülbelül két hete j® löltek ki bennünket, s ezt a kirakatban jól láthatóan el­•helyezett táblával jeleztük. Sajnos, még nem jelentk® zett érdeklődő, dehát ilyen rossz időben nemigen vár­hatunk turistákat. Ha javul az idő s különösen a sza­badtéri alatt valószínűleg ki­használják ezt a lehetőséget. Aki turlstacsekkel jön be hozzánk, akár külföldi, akár magyar állampolgár, min­den igazolás nélkül bármi­lyen, az áruházban fellel­hető árut vásárolhat a 100 forintos csekkért 125, illetve az 50 forintos csekkért 62,50 forint értékben. Egyetlen ki­kötés csupán: pénzt nem té­rithetünk, tehát a csekket az utolsó fillérig el kell vá­sárolni. Hasonló választ kaptunk a többi boltok vezetőitől is. A csekkekre bármilyen cikk — GYORSPOSTA • GYORSPOSTA GYORSPOSTA • GYORSPOSTA MEGSZÜNTETIK A HUPPANÓT Az Eötvös utcában, a Toldi ét a Zrínyi utca kö­zötti szakaszon olyan nagy huppanó van, hogy óvatlan motorosok, vagy gépkocsisok súlyos balesetet szenvedhet­nek miatta. Erről ir Füredi Ferenc, a Gyógyszertudo­mányi Kar portása. Az I. kerületi tanács épí­tési és közlekedési csoport­jától azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a magasépítő vállalat egyik csatornája süllyedt meg az említett h® lyen. Emiatt keletkezett a huppanó. A közlekedési csoport felhívta a hibára a magasépítők figyelmét, akik hamarosan megszűnt® tik a veszélyes huppanót. LESZ VASÚTI MENETRENDKÖNYV Dr. Barankay Endre ol- mennyiségű menetrendkönyv vasónk arra hívta fel figyel­münket, hogy a nemrégiben megjelent új vasúti menet­rendkönyv nem kapható. Véleménye szerint a vasúti menetrendkönyv — különö­sen a sokat utazóknak — elsőrendű közszükségleti cikk, így jó lenne, ha való­ban vásárolni is lehetne be­lőle. • — Szegedre az új vasúti menetrendkönyvből még csak az első turnus érkezett meg — kaptuk a felvilág® sítást Kiss Károlytól, a MÁV szegedi igazgatóságának h® lyettes vezetőjétől. — A m® netrendet a szegedi nagyál­lomáson árusították, de igen hamar elfogyott. Intézkedés történt újabb nagyobb MÉG EGYSZER A SZÓDASÜVEGEKRÖL Újabb panaszos levél ér­kezett szerkesztőségünkhöz, mert a szódásüveget nem váltják vissza a boltban. Nagy Mihály levélírónk az Ogyessza-városrész lakója kifogásolja, hogy töle a szó­dásüveget a 17-es élelmi­szerboltban nem vették miszer-kiskereskedelmi Vál­lalat áruforgalmi osztályv® zetőjétől kértünk választ. Közölte, hogy a 17-es bolt­ban utasításuk ellenéi-e jár­tak el. Néhány napon be­lül Ismételten felhívják va­lamennyi boltvezető figyel­mét, hogy kötelesek Igazo­lás és blokk felmutatása nélkül ls visszaváltani a Levélírónk panaszára Csi­kós Jánostól, a Szegedi Élei- szódásüvegeket. KENYÉRSÜTÉS HANGOS SZÖVAL beszerzésére. Ígéretet kap­tunk, hogy néhány napon belül több ezer darab ér­kezik Szegedre. Kérjük te­hát a menetrendkönyv iránt érdeklődők türelmét addig is, amíg ugyancsak a sz® gedi nagyállomás pénztárai­ban nem kezdik meg az újabb turnussal érkező könyvek árusítását MEGJAVÍTJÁK AZ ÓRAT Tenk László, Szeged, Kis­faludy utca 19. szám alatti lakos azzal fordult szer­kesztőségünkhöz, hogy a Lenin körúti Órás Ktsz-ben javított órájára három­hónapi garanciát vállaltak, ötször vitte vissza javíttat­ni az órát. Utoljára közöl­ték vele, hogy csak abban az esetben javítják meg. ha újabb 50 forintot fizet, mert az alkalmazott, aki az óra javítását végezte, felmon­dott. * A KISZÖV szervezési osztálya indokolatlannak tar­totta az Órás Ktsz újabb javitásiköltség-követelését, mivel nem az alkalmazott, hanem a ktsz vállalta a ga­ranciát. Tenk .László óráját tehát az üzlet köteles térí­tés rtélkül megjavítani. A barnitószer után itt a fehérítő is Uj vegyszerek a húzfartásokbun Amíg a városiak nyáron minél „feketébbek-' szeret­nének lenni, a mezőgazda­sági dolgozók szívesebben „fehérednének". A Kozmeti­kái és Háztartásvegyipari Vállalat laboratóriumában most kísérleteznek olyan fényvédő krémmel, amely megóvja az állandóan sza­badban dolgozókat a túl­zott bámulástól. Ugyancsak a mezőgazdasági dolgozók­nak, a por, a levegő szárí­tó hatása elleni védekezés céljára készül a különleges kézvédő-krém. Bizonyára örömmel fogadják a vásár­lók a vízkő-mentesítő szert, amely a konyhai edények és a házi kávéfőzők meg­óvását, a lerakódott vízkő eltávolítását teszi lehetővé. Ugyancsak a háziasszonyo­kat segíti majd a szőnyeg­es kárpittisztító, amelynek segítségével házilag is, min­den különösebb szakértelem nélkül, gyorsan megtisztít­hatók a perzsaszőnyegek, s a kárpitozott bútorok. (MTI) Politechnikai kiállítás ízléses, ügyesen összeállított iskolai kiállítást rendeztek a Mérei utcai általános iskola egyik tantermében. A III.— VIII. osztályosok gyakorlati foglalkozási órákon készített, ügyes munkadarabjaiból gaz­dag választék állt a kiállítás összeállítója, dr. Katona Andrásné rendelkezésére. Különösen a felső tag® zatosok készítette női mun­kák ízlésesek, bájosak: az ötödikesek által készített keresztszemes terítők, uzsonnakendők, formás já­tékállatok. olló-tartók — a hatodikosok horgolásai, — edényfogó kesztyűi, me­lyeknek a napköziben ve­szik hasznát, — a hetedi­kesek tea-kötényei, párna­huzatai, a nyolcadikosok méret után készített, szín­pompás nyári blúzai. Az alsó tagozatosok, a harmadikosok, negyedike­sek főként a fafaragások­ban jeleskedtek, de ügyes fém- és papírmunkákat is kiállítottak tőlük: miniatűr kerti padokat és foteleket / " %/*+ A?J et rrexy Vedres István születésének évfordulója elé Az ajándék oly ösztön, mint a sarkantyú a hátas paripának. (Vedres István) Vedres István nemzeti mű­velődésünk elismert munká­sa, városunk egyik legérde­mesebb fia a XVIII. század végén társadalmi programot ls hirdetett. Annak célja a közjó, leghatékonyabb élesz­tő eszköze pedig az „érdem­megesmérés és megtisztelte­tés". „Egy nemzeti jószág", azaz nemzeti vagyon (pénz­alap) című munkája több mint félszáz oldalon át fog­lalkozik az ösztönzéssel, de a többi művében és kiadatlan leveleiben is állandóan visz­szatér az ösztönző bérezés­re, és hangsúlyozza a ju­talmazás jelentőségét is a munkára nevelésben. A közelgő — szeptember 22-i — évforduló méltó megünneplésének előkészíté­sére alakult „Vedres emlék­bizottság" szoboravatással, kiállítással, a Tömörkény István gimnázium Vedres­kiadványának — „Nemcsak magunknak születtünk" — 500 példányban való megje­lentetésével és emlékünnep­séggel készül hódolni Vedres István emlékének. Jelen írá­sunkban a ma már szinte hozzáférhetetlen. részben nyomtatásban még meg sem jelent Vedres-írásokból vett idézetekkel azt a régi igaz­ságot szeretnénk példázni, tudatosítani, hogy az értékes munkára serkentő akaratot semmi sem erősíti jobban, mint az „érdemmegesmérés és megtiszteltetés". A nagyobb dolgok végbe­vitelére, a haza tökéletes boldogságának mentül hama­rább való előmozdítására az általa létesíteni javasolt „nemzeti jószág" esztendei jövedelméből jeles arany és ezüst érdempénzzel, segede­lemmel. illendő pénzbeli ajándékok által, nevezetes fizetésekkel a vetélkedés lel­két akarta fölgerjeszteni. „A vetélkedés lelke felele­venülvén — írja — nem volna az a tudomány, az a könyv, amely az élesebb elmék előtt rejtekbe vagy titokba marad­na; s minden, amit csak a ta­lálmányos emberi nem felje­gyezgetett, az a nemzet tulaj­donává tétetődne, és haszná­ra fordítódna." A haza tökéletes boldog­ságának eszközlésére a tudós Kovács János, a Dáni Já­nos utea lakói nevében irt hozzánk. Levelében arról panaszkodik, hogy a Dáni János utcában működő 4-es sütőüzem dolgozói éjszaka kiabálnak, hogy lehetetlen nyitva tartani a lakás ab­lakát, mert a zaj miatt nem tudnak aludni. A panasszal kapcsolat- az ban a 4-es sütőipari üzem vezetője, Rátz József közöl­te. hogy már több alkalom­mal írásban figyelmeztették és szóban is kérték az tizein dolgozóit: legyenek t® kintettel a környék lakói­nak éjszakai nyugalmára. A panasz miatt most ' újra nyomatékosan figyelmeztetik üzemben dolgozókat. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság (Szeged, Ma­gvar Tanácsköztársaság útja 4. sz.) AZONNALI FELVETELRE KERES egy általános gépészmérnököt csoportvezetői állásra, aki nagy gyakorlattal rendelkezik, egy mérlegképes vagy képesített könyvelői végzettséggel és ötéves gya­korlattal rendelkező pénzügyi szakembert, és végül egy általános mérnököt műszaki ellenőri beosztásba, leg­alább tízéves gyakorlattal. Illetményezés .-. 113/1962. Mü. M. sz. együttes uta­sításban foglaltak szerint, jelentkezés akár írásban, akár szóban az igazgatóság személyzeti vezetőjénél, részletes önéletrajzzal. K 163 magyar társaságnak, hazár.k minden tudós íróinak, a leg­jobb magyar könyvíróknak vagy fordítóknak, a legszor­galmasabb tanítóknak, a je­les elméjű ifjaknak, a szép mesterségek tanítóinak, a közönséges és különös hadi mesterségeket tanuló ifjak­nak, a nemzeti játékszín ne­vezetesebb tagjainak, eredeti és a magyar történelemből vett játékok íróinak, a neve­zetes muzsikakészítőknek és az azok előadásában mag® kat mesterségesen megkülön­böztetőknek, magoknak az utazó társaságoknak, az ide­gen nyelvek tanítóinak, mes­terembereknek, mezei gaz­dáknak, pásztorembereknek, cselédeknek, olytén mester­ségeknek szerény gyakorlói­nak, amelyek a magyar ha­zában még nincsenek, vagy ha vannak is, igen kevés ter­jedésű módon fizettetnek, mindazon mesterségek szor­galmatos és nevezetes űzői­nek, melyek a magyarországi termesztvények nagyobb ér­demeire és keletére céloz­nak; azoknak, akik a jó ta­lálmányokat az országba be­hozzák, szerszámokat fölta­lálnak; mindazoknak, akik magokat a testi gyakorlások­ban megkülönböztetik; a f® hér személyeknek, akik külö­nös móddal és igen követésre méltó példával nevelik gyer­mekeiket mások felserkenté­sére, nevezetes fizetések adassanak, illendő ajándék tétette&sen föl, és érdemmeg­esmérés és megtiszteltetés fe­jében osztógatodjon ki! Az ajándékok arra fogják bírni a többi magyar tanul­takat, hogy seregesen hozzá­fogjanak a dologhoz. E sze­rént, mely sok szép ész, a hazaszeretet, a becsület az ajándék elmellőzhetetlen ösz­töneitől fölgyulladván erejét próbára veti, s tudtán kívül való tehetségének szendergő hathatósságát munkára al­kalmaztatván, csudálva fogja nézni maga is, hogy a tudo­mányok s mesterségek ne­meibe teremteni tud, és a semmiből valóságot hozhat ki!, mely sok elmebéli jeles szülemények, melyek talán örökre a magyar nemzet sze­mei előtt el lettek volna rej­tezve, hozatódnak világosság­ra! Itt az Alföldön - írja Ved­res barátjának, Rumy Ká­rolynak — egész nagy csuda volna, hogyha valaki tgy külső országi tudós társasá­gának tiszteletbeli tagja len­ne. Ezért több levélben ,.bi­zodalmasan" arra kéri Ru­myt, hogyha valamit tehet akár az ő megtiszteltetésére, akár általa mások fölbuzditá­sára, azt édes hazánk dicső­ségére megtenni ne terheltes­sék. tgy lett Vedres tiszte­letbeli tagja a bécsi és briin­ni tudós társaságnak. Egy ké­sőbbi levelében pedig ezt írja Rumynak: „Ha kedvességed személye­met más tudós társaságokkal is megesmérteti, úgy engem igen le fog kötelezni, nem is leszek háládatlan; — Ha ma­gam éltes személye megbe­csültetése végett nem is, de csak — ugyan azért óhajtom mégis, hogy édes hazánkba, hol még az ilyen tudós tár­saságok esméretlenek, fölger­jedjen az ifjúságba a tudo­mányosság és mezei iparko­dás iránt való buzgóság; nagy sarkantyú — az igye­kezet előmozdítására a meg­tiszteltetés! — én vén vagyok már! — és mégis ugrat! — hát az ifjabb emberbe az mit nem tesz! —" RuIIy János A régi laktanyában Angyalföldről 1931 nyarán elin­dult eRy közép­termetű, kerekar­cú legény katoná­nak. Apjától egy karórát kapott és a zöld katonalá­dáját. A laktanya előtt megállt. „M. kir, József nádor 2. honvéd gyalogez­red" — olvasta. Nézte a rácsos kaput, a két tor­nyot, a bástyákat, a kapuban őrt ál­ló katonát... Dézsi dr. nem­iégen ellátogatott régi laktanyájába. A 34 évvel ez­előtt meglátott ka­pu előtt nehezen barátkozott a gon­dolattal, hogy be­léphet rajta, vé­gigmehet a négy­szögletes udvaron, bemehet a háló­körletbe, az irodá­ba, mindenhová. Csendesen em­lékezett vérig hor­zsolt könyökére, a menet gyakorlato­kat befejező ima alatt összerogyó társaira, az eldu­gult? mosdó pisz­kos vizében végre­hajtott úszógya­korlatokra, az ágydeszkával való sorakozókra. A parancsnok politikai helyette­sével beszélgetett ezekről a régi em­lékekről, amikor belépett az irodá­ba a fia, Dézsi honvéd. Az apa eddig csak annyit tudott a fiáról, hogy a pár hete bevonult gyerek jól van, a postafiók száma ennyi meg ennyi, és hogy majd ké­sőbb többet fog írni. A fiú meg arra emlékezett, hogy apja néha emlegette: ő is a kéttornyú lakta­nyában szolgált. Az apa. fia ölelő karjaiban, fél fej­jel kisebb volt és nagyon boldog ... Együtt nézték végig a körlete­ket, a fia ágyét, szekrényét, keres­ték az apa „eldu­gult" mosdóját. De Dézsi dr.-nak legfeljebb csak a régi falak voltak ismerősek. fi DÉL-MAGYARORSZÁG Szombat, 1965. junius 12.

Next

/
Oldalképek
Tartalom