Délmagyarország, 1965. június (55. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-08 / 133. szám

Rendezik a Fruska Gorát Jugoszláviában a Fruska nac környékét és rendezik latán végig több helyen kiGora és környéke érde- a Partizán út melletti Asz- ránduló-, pihenőhelyeket épikes turisztikai vidék, tal nevű kirándulóhelyet is. tenek, így például a Partizán út hetedik kilométerénél és Brankovac kirándulóhely közelében, Iriski Venac . . , , , „ z i , 08 a Fruska Gora legmagaA tucatnyi középkori ko- s„bb csúcsa. Crven, Cot kö_ A nemzetközi park igazgatósága nagy erőfeszítéssel igyekszik most minél jobbon rendbe hozni és a Idegenforgalmi gyöngyszem kirándulók szómára jól meg- lostor közül az idén a Novo ZÖLti ut menten Még _ Hopovót körülvevő emel® idén megkezdik az új kites epület rekonstruálását rándulóhelyeknek kijelölt táfolytótjak. Itt élt annak jak rendezését is Fapadoidején szerzetes korában kat és fatörzsből készült Obradovié akt ke- aklokat állítanak fel. s nemzeti parik sübb Szerbia első korma- hozzáiuk egyszerű ételek elnyában közoktatási mintsz- készítéséhez alkalmas köter volt. Rendezik az erdőt tűzhelyeket. A fontosabb út.. .„. . ,, is a kolostor körül, úgyhogy kereszteződéseknél tájékoznám több idegenforgalmi Novo Pop{)vo Fruska Con tató táblákat és térképeket idegenforgalmi he.!y0znek e1' Ezenkívül szürke es színes kepeslapoközelilhetővé tenni. Újvidékiek kirándulóhelye Az ottani tervét még 1962-ben dolgozták ki Jugoszláviában. Azóta objektum épült. Az idén a park igazgatósága két Fruska Gora-i kirándulóhely, Straáilovo és Popovica urbanisztikai tervén dolgozik. A straiilovói ifjúsági kirándulóközpontot úgy rendezik be, hogy arra az időre emlékeztessen, amikor Branko Radiéivié neves szerb költő (a szerbek Petőfije) itt élt és alkotott. Popovica pedig a tervek szerint az újvidékiek legnagyobb kirándulóhelye lesz. Ezenkívül a Duna-parti Cortanovci környékén is rendezik az erdőt és a homokstrandot. Kiegyengetik a kirándulóhelyekhez vezető ösvénye-ket cs folytatjók a Fruska Gorán át vezető kövezett turistaút építését, in, amely a két leglátogatottabb kirándulóhelyet, IriSki Venaootés Zmajevácot köti össze. T® vábíí parkosítják Iriski Veegyik gyöngyszeme lesz. kat nyorntatnak Fruska GoA Fruska Gora hegyvonu- ra-i motívumokkal. JÁTSZÓ TÉR?... Felnőtt gyerm* szenvedély. E g® hanem inkább ki örömmel vet- nerációk képvise- egyben. lői a legnagyobb készséggel használják ki a játtem tudomásul, hogy a Stefánián különböző játszóeszközökkel böví- szótér lehetősétették a gyermek- geit. találkozókat játszóteret. Hintázhatnak most mór a gyermekek és csúszkálhatnak kedvükre. csak vitésének gondolata, látom, immár társadalmi Mirmp, társaságban szóvá tettem e szó szerint n® mes játszadozást, de egy csinos aszszonyka leintett: „Ugyan, ne irigyelje őket!" őszintén monrendeznek az árnyas fák alatt, a padokon, s olykor csaknem a legteljesebb oda- dom, nem is irigygyözzék kedvvel, adással játszanak lem. A Napra vameg nadrággal. egy pad — egy gyok mérges, Telr A játszótér bő- pár alapon. Megy jes fénnyel világit nemes az ember a maga szegény játszogaamint neveletlen gyer- tókra hogy nem ntekével, s csak méret® látja, hogy itt is ket ölt Kivált a feC párocska úgyszólván még a amott is egy pá- vak is. rocska, ámbár. Kivéve a parksül lel a szeme. Miatta látja őket 16—20 éves leánykák és legénykék körében hódit mintha nem is őrt e ketten volnának, — kacEÚr — » Nem is olyan nehéz... Érettségi a Ságvári Gimnáziumban yy Az érettségi vizsgák állán- ra, színművészetire, sőt még azért úgy érzi, nem volt küdo visszatérői egy-egy közép- külföldre is. Zömmel humán lönösebb baj. Kovács Zsuzsa iskola életének, a szükség- érdeklődésű az osztály,s talán magabiztosan nyilatkozik: ő szerű velejárók: hivatalos a nagyarányú továbbtanu- két tárgyat is választott, fiaktusoktól egészen még az lási szándék összefügg azzal, zikát és biológiát hiszen orizgalmakig is szinte már ha- hogy mégiscsak a szegedi vosira készül, s oda — mint gyományokká váltak. Mégis egyetem gyakorló gimnáziu- mondotta — nem árt .. van-e valami újdonság az ma vagyunk. Egyébként a Nagy Gyula matematikus tdei évben ezeknek a vizs- tanulók felkészültsége dicsé- szeretne lenni, s ez látszott gáknak "lebonyolítási rendje- retes, de talán erről még k® jK érettségi feleletén: még az ben? — Ez érdekelt elsősor- rai ... elnök is medicsérte logikus, Neki talán valóban korai értelmes bizonyítási művelevolt még erről nyilatkozni, tét. Kár, hogy az írásbelijémi azonban személyesen is meggyőződtünk erről ban bennünket, mikor bek® pogtattunk a Sógvári gimnázium igazgatói irodájának ajtaján. Az általános tuáás a legfontosabb Szabó István igazgatóhe- gas termében a délelőtti ha íyettes kérdésünkre elmond- tos csoport éppen matemati ben valamit elnézett, s így csak négyesre sikerült. A több középiskolai tanulmányi versenyen szép sikerrel ,, , szerepelt Bene Kálmán — a alka °,Tr?. gy??y?íU.T híres labdarúgó rokona előkészített fizikai előadó tá- viszont mór teljesen humán A reáltárgyakból h Hírős városok Az egyiket Petőfi Sándor énekelte meg, mint hírős várost az Alföldön, a másik, a Tisza fővárosa, a mi Tápéval határos Szegedünk, egy múlt századbeli dalnak köszönheti büszke jelzőjét. Legalábbis, a szabadtéri esték harsonái már így hirdetik az idesereglő vendégeknek ... Inscriptio frontis — vagyis a bélyegnek homlokra sütése következtében mindkét városnak olyan híre is akadt egy fél századdal ezelőtt, amelyre egyik sem büszke, s joggal. Történetesen, hogy Kecskemét lenne az „ellenforradalom" vár® sa, másfelől a hírhedt „szegedi gondolat" szülője a mi városunk lenne. Fölösleges koptatnom tollamat, misz® rint a két város népének valami köze volna e megbélyegző elnevezésekhez. Sem Kecskemét, sem Szeged népe nena tehet arról, hogy ott Héjjasék különítménye, itt pedig Prónayék garázdálkodhattak, s velük együtt az ország minden részéből összegyülekezett kalandorok, „gyütt-möntek" — nálunk méghozzá idegen zsoldos fegyverek védelme alatt —, s indíthatták útjára a Horthy-ellenforradalmat. Ami igaz. az igaz. Egyik város sem hajlandó fizetni azt — amivel nem adós. Mennyivel többet mond Kecskemét jelmondata, a címerében szereplő ágask® dó kecske alá kanyarintva: „Sem magasság, sem mélység nem rettentV' Valóban ezt a törekvést láthatjuk most itt. ha a sokemeletes új építményekre gond® lünk, s arra, hogy a föld mélye kincsei kiaknázásának országépitő munkájából a dolgozó kecskemétiek ipari s gazdasági téren egyaránt kiveszik részüket. Ha pedig az igazi szegedi gondolatról beszélhetünk, az csak a Kossuth Lajos 1879-es üzenete lehet a rombadőlt város lakosságához: „Ezt a várost csak Szeged népe, munkájából építheti újból naggyá!" A két hírős város múltbeli hagyományai is sok rokonvonást mutatnak. A Hunyadiak, a Dózsa-hadjárat, a török hódoltság, a szabadságharcok, s nem utolsósorban a Tanácsköztársaság korára gondoljunk, vagy a szomorú eseményekre: a tűzvészekre, különböző járványok pusztításaira. Irodalmunkban Kecskemét szülötte a legnagyobb magyar drámaírók egyike — Katona József Sz® gedé az első regény szerzője, Dugonics András. A kecskeméti piaristák gimnáziumának falán emléktábla hirdeti, hogy a régi híres diákjai között volt Katona József és Klapka György is. Szó szerint elmondhatjuk ugyanezt Szegeden is, azzal a különbséggel, hogy nálunk csupán az emléktábla hiányzikü). Az elmondottakból (bár sorolhatnánk tovább is) már látható: közös jó hírünk is volna elegendő. Végezetül, visszatérve a ,.szégyenfoltra" — itt volna most az alkalom, ha kell, közös erővel, hogy mindenképpen megszabaduljunk attól, amit közel fél évszázaddal előtte ránk kentek. Készüljünk fel a Tanácsköztársaság 50 éves jubileumának ünnepségeire. Kiadványokkal, emlékkönyvvel, s jól elkészített kiállításokkal, hiszen mint mondottunk, idevonatkozó közös haladó hagyományaink is bőséggel adódnak. Akkor, majd elmondhatjuk Cicero szavaival: Non eremus regvo indecores. vagyis nem leszünk szégyenéne az országnak. Elvégre válogathatunk a jelzőkben: az „Aranyhomok" és a „Napfény városanem lehet és nem is szégyene az országnak ... Csongor GyözS Bajkeverők A zöld Zetorok — hárman egymás után — paprikaültető gépeket vontatnak, s csendesen lopakodnak ahonnan a Bara-dűlóben a tábla egyik végétől a má- dolgozó aszonyok a palánlembe vesszük, több száz hogy egyesek a hónap véforint. Kétórás körutazás gén 5—8 munkaegységgel után érkeztünk a majorba, is többért kapják a fiz® Lést, másoknak pedig a ténylegesen megdolgozott sik felé. A mászó sebesség tát várják. Épp akkor indult munkáját sem számolják el. mellett is olyan fürgén kell egy teherautó a palánták- Az elnök megígérte, hogy adogatni a lemezek közé a kai, Savanya Lajosról meg hamarosan kivizsgálják a palántát, hogy még a sze- csak azt hallottuk; „halál® doigot, s a kárvallott aszme is egy-kettőre elfárad san beteg", földhöz vágta a szonyok megkapják igazsági ' -a-a— páünka, gyógyulása csak taianul visszatartott pénzüholnapra várható. ket. Az elnök és a íöagronó- Ezek után azt gondolhata traktorok, az aszonyok pa- mus bosszúsan panaszolták: nánk hogv a szegedi Mólántát vesznek fel. Eközben ez az ember az, aki min- ya Ferenc Tsz kollektívája érkezik hozzájuk az elnök den közgyűlésen teli torok- talán már nem is az a köa főagronómus, azonnal kai kiabál arról, hogy itt zösség, mely tavaly minden az embernek, mert sűrűre kell ültetni a paprikát. A csatorna partján megállnak közrekapják: — Elnök elvtárs, ez így nem mehet tovább. Hajnali 4 óta itt vagyunk, de hét óráig egy szálat sem ültethettünk. mert nem hozták a paprikapalántát. Most is már csak pár sorra való a készlet. Sáli Antal, az elnök kérnem tisztelik a szövetkeze- nehéz munkát elsőként s jó ti demokráciát. minőségben fejezett be a szegedi határban. Ez tévedés lenne. A földek egy része a tavasz idején egymás után többször is víz alá került, s az istenverte idójáérdeklődésű, s érettségijétől az eddigi szép eredmények folytatását várja ... A határozott, gyakran maja, hogy az idén új módszer kából felel. S ha a nagyszászerint bírálják el az érett- mú kísérleti eszköz, kép, ség általános fokit, amennyi- szemléltetési tárgy háttérül .. . .... ... . . ben a 3 kötelező és az 1 vagy szolgáló harmóniája nem gabiztos kijelentések azért 2 kötelezően választható tár- nyugtatná meg a tanulókat, nem hatnak holrm nagyke" gyak számtani középarányosa akkor a nagy hármas; az eldönti majd el a tanulók ren- nök Döme Mihály,.az igazgapűségnek, hiszen az osztály jól vizsgázott. Ezt az ereddűségét Ennek megfelelően tó Juhász Antal és az éppen ményhirdetés is igazoltai kérdező tanár, Budó Ágos- A sikerrel megszerzett wi o, sroitcsain ra tonné higgadt, igazán szak- érettségibizonyítványok minjed az érettségin szerzett j® avatott közreműködése min- , , . .. gyeinek az átlaga. Az eddigi denképp idegcsiüapitónak den bizonnyal megnyugtató gyakorlat alapján csupán az számít. Simon Márta is ezt kezdetei lesznek majd a lehetett jeles rendű, akinek érezhette, mert tartalmas, szépreményű tervek megszép feleletet produkált a valósulásának! tehát például jeles rendű lesz az. akinek 4.7—5-ig terlegfeljebb egy négyese volt. Ha tehát valaki több tárgyat másodfokú egyenletekből. Ö választ kötelezően, nem kerül majd hátrányos helyzetbe, mert így tudásának általános színvonalát fogják értékelni! Ugyancsak újdonságnak számit az idegen nyelvekből való vizsgákkal kapcsolatos eddigi merevség megszüntetése is, most már tehet érettségit valamely nyelvből az a tanuló ls, aki nem az iskolában tanulta azt, hanem például magánúton. Ez különösképpen a levelező hallgatókra nezve előnyös! A többség tovább akar tanulni Az Irodából a B-épületbe vezetett utunk, mivel ide jártak a negyedikesek, s itt folynak a vizsgák is. A fizikai nem írásbelizett semmiből sem, mivel az utolsó három év záróosztályzata az érdekelt tárgyakból jeles volt. Azonban nemcsak ő, hanem a többiek is komolyan- felkészültek matematikából, de a többi választhatóan kötelező reáltárgyból is; hiába ezek alapos ismerete nélkül ma egyre nehezebb lesz boldogulni! Az eredményhirdetés igazol Közben kívül, az előszobában. a tegnap és ma ért tanulók kis csoportja fut össze. Abban mindannyian megegyeznek. hogy nem is volt olyan nehéz, mint azt előre gondolták. Galntti Gizi azért sajnálkozik, hogy éppen a Nikolényi István Kényük-kedvük szerint Az egyes üzemegység határában már délre értünk. A feszülő hur módján áJ- rás ellenére is 450 hold kuló frissen ültetett paprika- korica kevés késéssel a végén — ki-ki a sa- földbe került. Amikor ott dően néz a főagronómusra: íát csomagjából — ebédel- jártam, a 212 holdnyi lucermi történt? t0k az asszonyok. S most navágásból is már csak 30 mintha megint csak darázs- hold volt hátra. 340—350 Négy óra helyett hatra fészekbe léptünk volna. Az ember naponta rendszeresen itteni asszonyokból is őszin- megjelenik a földeken, az isDomonkos Jenő nagyon te keserűséggel tört ki a tállókban és a műhelyekben, türelmes ember, most még- panasz. Törőcsik István, a A paprikaültetést is két műis remeg a méregtől. brigádvezetőjük naponta 1® szakban folytatják. Ahol a — A Savanya Lajos... issza magát. Ma reggel is nedves talajok nem bírják a Négy óra helyett 6-ra érke- olyan csúnyán kiabált rá- gépet, ott kézzel rakják a zett, pedig nem ezt ígérte, juk, hogy azt eltűrni kép- palántát. A takarmányrépa S csak azután fogott be — telenség. Mondták: ha nem egyelése is befejeződött - -a- aj, változtat a helyzeten a v® Tisztaság, rend uralkodik a zetőség, hát otthon marad- szőlőkben és a gyümölcsönak. Azután szóba hozták sökben. Tehát a Móra Femég azt is, hogy a brigád- renc Tsz gazdái mos-t ls láda palántából elszórt az vezető, meg Szénásiné ké- mindent megtesznek azért, úton hármat, vagy ki tud- nyük-kedvük szerint írják hogv jóra fordítsák azt ládát részükre a munkaegysége- amit az időjárás elrontott, ket. Hétről hétre együtt a többit már megint asszonyok mondják el. — Ide a határba holtrészegen jött, ráadásul a 18 ja hova tette. Két meg itt tapostatott össze. A kár, ha a gépek és a vannak, ugyanazt a munkát A becsületesek árnyékában 20 ember állását is figye- végzik, mégis előfordul, A mezei pocok úgynevezett gradá- . len^elMaporodása —- ROlltfleiieZlk 8 MIN POCkOlOt nálunk szinte törkidolgozásán kívül a mezei pocok még bizonyos elméleti kutatások tárgyául is szolgál. Az Agrártartják szervezete gyengébb tudományi Egyetepocok- lesz. ellenállóképes- men röntgenfelvét® fokát ségük csökken a ter- lekkel vizsgálják a vényszerűen négy- kóhelyüket" évenként következik nyilván. A be, bár nem mindig fertőzöttség azonos mértékben, aszerint mérik, hogy mészetes ellenségek- nőstény pocok mea mostani, hosszú 100 négyzetméternyi kei, betegekkel dencecsont-méret® idő óta a legerősebb, területen hány la- szemben, s így meg- it, mert talán ez is A mezei pocok, mint kott pocoklyuk van. kezdődik tömeges összefügg időnként minden rágcsáló. A gradációs perió- pusztulásuk, amúgy is igen sza- dúsban, az erősen A mezei pora állat: egyetlen fertőzött területeken gradációja tehát ma- védelmi Kutató pocok — pár evi át- nem ritka a húsznál gától is megszűnik, tézet keszthelyi lagos szaporulata több lyuk. de kártékony meghaladja a 2500- A gradació egyéb- ról lévén szó. azem- mesterséges at.. A gradációs idő- ként, amilyen tör- berek ezt nem vár- tenyészetet tömeges szaporodápocok sukkal. A NövényInlaallat- boratóriumában pocokhoznak szakban még gyor- vényszerűen bekö- hatják ölbe tett kéz- létre a legkülönbösabb ütemben sza- vetkezik. ugyanügy zel. A mindennapi zőbb biológiai vizselóadó kis előszobájában németet rontotta el, pedig azt csak Pénzes Józsefné a most annyira tudja; majd az eRye_ érő IV. a osztályfőnöke talal- tem, relvételin bizonyít. Kiható. Feketét vinni jött csu- Tily ,mre Csepelre készül pán ki, de azért szívesen vá- szakmat tanulni, s az érettlaÜ°A M érettségiző tanuló- "aP™ tófutból 27 jelentkezett továbbta- ballozta magát, no meg panulásra: egyetemre, fóisko'.á- rittyáztak a Tisza-parton, de 4 Dh-'fAAGYARORSZAG Kedd. 19M. janin* K porodnak, feltehe- össze i.s omlik. En- mezőgazdasági mun- gálatok céljából. S tőén hosszabb az át- nek oka ismert és lagos életkoruk is, lényegében azonos kevesebb pusztul el minden állatfajnál, az idén a növény- nyeink, közülük fiatalon. Leegyszerűsítve ar- védelmi kutatók is védelme kához tartozó rend- felmerült egy olyan szeres irtás mellett ötlet is, hogy növétermésünk érdekében „Népszámlálást" ter- ról van szó, hogy a kiemelt feladatként betegséggel fertőzik foglalkoznak a p® meg az egyelőre még eokproblémával. A nagy tömegben szamészetesen nem 1® mennyiség a minőket közöttük végez- ség rovásara megv: ni, ezért a védeke- a nagy tömegben el- védekezés hatéko- porodó mezei pock® zré érdekében „la- szaporodott állatok nyabb módszereinek kat Rossz jel azonban, hogy a tsz-ben néhány, örökké a szövetkezeti demokrácia fényeiben sütkérező személy naponta sokszor százak szorgalmát, munkakedvét keseríti meg. Panaszolják az asszonyok: sajnos ezek az ügyek nem éppen mai keletűek. Közgyűlési határozat írja elő, hogy haza kell küldeni, aki ittasan jel® nik meg a munkahelyén. Hiányzását Igazolatlannak tekintik, s a fegyelemsértőnek az ezzel járó összes következményeket vállalnia kell. A vezetőség azonban eddig még nem sokszor élt közgyűlés adta jogával. Az elnök azt vetette fel, hogy bizony sok a napi munka és még arra a kevésre is szükség van, amit ezek a bajkeverők tessék-lássék elvégeznek. Az ilyen tűrés azonban mélységesen sérti a becsületesen dolgozó gazdák ónerzetét. Cfi. J. f