Délmagyarország, 1965. június (55. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-08 / 133. szám

Eltemették Buday Lajost Tegnap délután nagy részvéttel kisérték utolsó útjára Pécsett Buday Lajost, a neves festőművészt, főiskolai tanárt, a Szegedi Tanárképző Főiskola rajztanszékének volt vezetőjét. A elhunytat a szegedi főiskola nevében dr. Szendrey János tanszékvezető tanár, a főiskola szak­szervezeti bizottságának elnöke búcsúztatta. A rajztan­szék tanárai nevében Fischer Ernő tanszékvezető tanár vett búcsút Buday Lajostól. Pénteken halt meg. s a szombati lapok közölték a hírt. hogy Buday Lajos főis- jelenjék kolai tanárt a pedagógusnap előtt, alkalmából a Művelődésügyi Minisztérium Szocialista Kultúráért jelvénnyel tüntet­te ki. A régóta betegeskedő Buday Lajos állapota azon­ban az elmúlt hét közepére válságosra fordult: kitünteté­sét már nem vehette át. A veszteség, amely Buday Lajos halálával a magyar képzőművészetet érte, külö­nösen érzékenyen érinti Pé * elinduló művészete mégin­kább a kor hangját kifejezve meg a közönség A művész útja pedagógus­családban kezdődött. Apja rajztanár volt, legnagyobbha­tású mestere pedig a magyar képzőművészet kiemelkedő alakja, a nagybányai Réti István. Tanárként kezdte pá­lyáját Buday Lajos is, majd mint a magyar rajztanárkép­zés egyik mestere folytatta tevékenységét. Ideális mű­vész és ideális tanár volt­eset, ahol a festüművész la- művészi munkájának ered­kott, és Szegedet, ahol dolgo­zott; Buday Lajos művészete e két városban bontakozott ményeit nemcsak az alkotás­ban. hanem a főiskolai hall­gatók, a leendő rajztanárok ki. A legjelentősebb, legna- oktatásában is eredményesen gyobb hatású indítékokat tudta gyümölcsöztetni. ugyan a pécsi várostól, a Mecsek környékének vará­Az utóbbi években már sú­lyos beteg volt, de változat­zsos hangulatától kapta, de lan kitartással és helytállás­később, amikor a pécsi főis- sal dolgozott tovább. A sze­kola rajztanszékének vezeté- gedi közönség néhány héttel se után — 1956-ban — a sze­gedi főiskola tanszékének ve­zetője lett, új színekkel, új vonásokkal, új elemekkel gazdagodott művészete. A festő, aki a Dunántúlról jött, ezelőtt a szegedi főiskola ta­nárainak gyűjteményes kiál­lításán találkozott munkás­ságának legújabb termékei­vel. Az 53 éves, magas, szikár Az ünnepi könyvhét sikere A SZÖVOSZ tájékoztatá­sa szerint az ünnepi könyv­hét során a vidéki, százhar­mincnyolc földművesszövet­kezeti könyvesbolt mellett a falvakban, községekben mintegy 2800 alkalmi árusí­tóhelyen kínálták a szellemi kultúra nyomtatott termését. A jelentések alapján a SZÖ­VOSZ országos üzlethálózata az 1964. évi 6 200 000 forint­nál legalább 10 százalékkal több, körülbelül 7 000 000 fo­rintos forgalomra számít. Vi­déken egyébként az idén el­ső ízben rendezett gyermek­könyvnap adott friss színt a könyvhétnek. a napfényes Tisza-parti vá- művészt elvesztettük. Mun­rosban a szellemi élet izgal- kásságának hatása azonban mas alkotó légkörével talál­kozott, s ez a termékeny at­moszféra hozzájárult ahhoz, hogy Buday Lajos pécsi ih­letésű, a Mecsek vidékéről sokáig él Szeged képzőművé­szeti életében és nagyszámú tanítványának emlékezeté­ben. A hibridkukoricák népszerűsítése Országszerte megkezdődtek a kukoricatermesztési ta­pasztalatcserék a bemutató gazdaságokban, az idén egyik legfontosabb feladatuk: a gyakorlatban már jól bevált, de a szövetkezetek egy ré­szében még alig ismert újabb, nagyobb termőképes­ségü hibrid kukoricák nép­szerűsítése. A bemutató gaz­daságok az idén előrelátha­tólag több mint ezer tapasz­talatcserét és bemutatót ren­deznek. A munkáskórus hangversenye A Szakszervezetek Általá­nos Munkáskórusa ünnepi hangversenyt adott június 5­én este a Juhász Gyula Mű­velődési Otthonban. Szegeden kötött ki a Hazám tengerjáró A ' tiszaá hajóforgalom A hajó napi fogyasztása 5 lést. A szenzációjának, a Hazám tonna, ha a főgépek is üze- mintagy tengerjáró hajó Szegedre ér- melnek. A hajó tiszti és le- „szívtunk" fel. Hogy tízcen­kezésének sok száz tanúja génvségi állománya 24 fő. tit merülhessünk. 62 tonna duplafenék közé 400 tonna vizet Fölényes tudás, elragadó művészi stílus A moszkvai Nagy Színház balettegyüttesének bemutatója Vasárnap megkezdték magyarországi vendégszereplé- szerepelnek ezek a klasszi­sukét a világ legkiválóbb klasszikus táncosai. A moszkvai kus orosz és szovjet balettek. Nagy Színház remek táncosait igen hosszan ünnepelte a Ausztriából érkezve, ez al­vendégjáték nyitányának közönsége a budapesti Opera- kalommal nyolc előadáson, házban. Az együttes a Giselle-t mutatta be. négv programmal szerepel a budapesti Operaházban a Májusi jugoszláviai és portja 1825 óta „lakik" a mo?7k\aj Nagy Színház ausztriai turnéja után most mai Boisoj Tveatr épületé- szaztagú társuiata. Budapest láthatja ismét a ben. Az 1840-es években A Qjseiie után sor kerül világ legjobb balett-táncosa- mar világszerte annyira fel- a [egenda a szerelemről ci­it. A Boisoj együttese két hé- ügyelnek rajuk, hogy hosz- ba|ett bemutatójára, tig szerepel a budapesti szabb- nagy nyugat- amelynek zenéjét Melikov rw,-ahá7han európai körutat bonyolita- Merzette. A hindu környe­upei anazoan. nak ,e A mult szazad utol_ ^^ 1ótszódó háromfeivo­Ismet lathatjuk — a só szakaszában még maga- násos mesejáték eredetileg moszkvai Nagy Színház sabb szintre emeli a Boisoj Naxim Hikmet színpadi mű­táncművészeivel ugyanis ed- balettet a magasrendű ki- ve. A balettváltozat koreo­óig már két ízben volt alkal- képzés, a legjobb külföldi és grafusa Grigorovics, aki egy­munk hazánkban találkozni, hazai balettmesterek műkő- ben az együttes művészeti Először 1949-ben. Az egy üt- dése, s végül, de nem utolsó- vezetője. A balett szólistái'! tes második magyarországi sorban. Csajkovszkij nagy- Adirhajeva, Kondratyera é« vendégszereplésének 1961- szerű balettzenéje. A Hattyúk Tvihonov. ben lehettünk tanúi: ekkor tava, a Diótörő, a Csipkeró- Ugyancsak háromfelvoná­a Szegedi Játékokon, a bu- zsika — máig is a Nagy sos mesejáték a Táltos lo­dapesti Operaházban és a Színház repertoárjának kin- vacska, amely Scsedrin 2e­Margitszigeti Szabadtéri Csei — ezekben az években, néjével, Radunszkij koreo­Színpadon bűvölte el magyar évtizedekben keletkeznek. gráfiájával ismert orosz nép­Igazi fényében a szovjet- mesét állít színpadra. A hatalom létrejötte óta ra- vendégegyüttes két vezér­gyog a moszkvai Nagy Szín- csillagát. Maja Pliszeckáját ház balett művészete. Egy- és Vasziljevet ennek a ba­rnás után születtek olyan lettnek a főszerepeiben lét­nagyszerű, azóta már klasz- hatjuk. Ezenkívül színre vi­szikussá nemesedett táncjá- szjk a Chopiniana című ve­tékok, mint a Párizs lángjai, gyes balett műsorukat, vala­a Rómeó és Júlia fProkofjev) mint egy vegyes műsort, vagy a Bahcsiszeráji szökő- amelynek egyik alkotóeleme kút. A magyar Állami Ope- a Hattyúk tava második fel­rahaz műsorán is állandóan vonása. közönségét a szovjet társulat. A moszkvai Nagy Színház 1776-ban alakult balett-cso­volt vasárnap este. — A parton álló sokaság A Hazám nemcsak ezzel vizet „nyelünk" el. a „kis" dohánnyal tért ha- Most pár hétig VNHOPB P0Hi sem szíves üdvözlésétől kicsit el za. Útközben az Újpest ten- megyünk Szegedről — is érzékenyed tünk — mond- gerjáj-ótól vett át rakó- mondja a hajó kapitánya. — ja Körmendy Lajos elsőtiszt, manyt, s Belgrádban gyapo- Felhúzunk a tápéi hajójaví­— Jólesett ez a fogadtatás tot és olajpogácsát tett part- tóba egy kis szervizre. Amikor ra. Az a szállítmány is út- A tápéi hajójavítóban fel­a hosszú út után. március 15-én útrakeltünk ban van Budapestre. Budapestről, nem gondoltuk készülve fogadják a Hazám­Hogyan tudott a hajó át- ot. "A lakatos és gépi mun­votna, hogy a magas vizái- bújni a szegedi híd alatt? — kákát a hajójavító dolgozói lás miatt majd Szegeden kö- kérdezzük. — Jól megszívta végzik el, a speciális műsze­túnk ki. magát vízzel — mondja az rek és berendezések javítá­— Bizonyara nagyobb lett első tiszt. — Amint elhagy- sára pedig Budapestről ér­volna a város öröme — te- tuk Kanizsát, megbontottuk keznek szakemberek. A Ti­sza hozzá Fülöp András ka- a kéményt, a memtócsónak- sza magas vízállásán rend­pitány — ha a Szeged ten- és rakodórudakat, nehogy ben, időben kifuthat majd gerjáró jön ide vendégségbe, fennakadjunk a híd alatt. Szegedről a Hazám dunai Egy héttel ezelőtt Brazíliá- Aztán megkezdtük a merü- tengerjáró. *.. F. ban találkoztunk vele. Komoly előkészületek előzték meg a Hazám foga­dását. A tápéi hajójavító gondoskodott a kirakodáshoz szükséges uszályról. Ez a „stég". Ezen át rakják part­ra a szállítmányt, 154 tonna dohányt A 10-es AKÖV 10—12 tonnás kamionjai va­lósággal elnyelik a dohány­bálákat. A kapitány és az elsőtiszt a hajó szalonjában ismertet meg bennünket a Hazám anyakönyvével. A hajót 1958-ban bocsátották vízre. Mostani útja a negyvenket­tedik. Az 1300 tonnás. 84 méter hosszú hajót 1600 ló­erő vyszj. Első útja óta mos­tanáig hány mérföldet tett meg? — Nehéz lenne kiszá­mítani. Üzemanyag-tartá­lyába 95 tonna gázolaj fér. A hangversenyen elhang­zott, és a felkészültség­ről bizonyságot adó kórus­szamokkal a június 12-én és 13-án — Eger város felsza­badulásának 20. évfordulója és Bárdos Lajos 65. születés­napjának tiszteletére rende­zett — Egri IX. Országos Dalostalálkozón lépnek fel. Ilyen alkalomra való felké­szülés odaadó, intenzív, ki­tartó munkát követel a kó­rustól, karnagyoktól, dr. Mi­hálka György és Joó Ététől egyaránt. A hallott produk­ció félreérthetetlenül ilyen előzetes munkára enged kö­vetkeztetni, ugyanakkor az elért színvonal alapján jo­gosnak, helyénvalónak tart­juk, hogy az együttes kilép­Sikeresen vendégszerepelt a szabadkai szerb horvát társulat Hétfőn reggel Szegedre ér- Josip Buljoviéic. — Nagyon kezett a Szabadkai Nemzeti örülünk, hogy a baráti kap­Színház — a Gostovanje csolatok tovább fejlődnek Narodnog Pozorista - szerb- ' ezzel a vendégszerepléssel is. horvát tagozatának 30 tagú Elvben megállapodtunk ab­ro.-.itöHi.rérrot „„iv^Kh I küldöttsége, Brandislav Nu- ban is a Szegedi Nemzeti b sié: Protekcija című 5 felvo- Színház vezetőivel, hogy a korebol, országos szinten ,s , násos vígját4kénak előadá_ jövö évadban megismételjük rejioaeseneh. , sára A lársulatot elkísérte ezeket a cserelátogatásokat, Josip Buljoviéié, a színház vendégszerepléseket. tehát főigazgatója és Mihajló Jan- magyar és szerb-horvát ta­éikin, a szerb—horvát tago- gozatunk jövőre is szerepel zat művészeti vezetője, fő­rendező. Délelőtt a szerb—horvát társulat tagjai részére a ven­déglátó, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatósága foga megmutassa eredményeit. Joó Ete üde hangzású „Üj tavasz" c. kórusműve után a hangverseny lényeges részét Bárdos-művek alkották, amelyek hangulatát kitűnően megérezve, a tőle megszokott szuggesztivitással és lendü­lettel vezényelte dr. Mihálka György karnagy. Szép törekvés, hogy a köz­reműködők a kórus tagságá­ból kerültek ki. énekszámok­kal és hangszerszólókkal. Joó Csilla ~ a Szakiskola ének-művésztanára közremű­ködésével emelte a hangver­seny művészi értékét. Delley József zeneművészeti szakiskolai tanár 1—1 előadással Szegeden, s mi is vendégül látjuk majd a szegediek prózai és opera­társulatát 1—1 fellépésre. A szabadkaiak vendégsze­_ 0 replését élénk érdeklődés dást rendezett~a színház tár- előzte meg: már elővételben salgójában. A vendégeket csaknem minden jegy elkelt­meleg, baráti szavakkal Bo- Bajáról, Szőregről, Üjszent­zóki István, a Szegedi Nem- ivánról, Magyarcsanádról, zeti Színház főrendezője kö- Katymárról, Deszkről, Her­szöntötte. Szavaira Josip cegszántóról és Csikériáról is Buljovicié főigazgató vála- számosan megtekintették a szolt hétfőn este a Szegedi Nem­— Dél-Magyarországon zeti Színházban nagy sikerrel hosszú évtizedek óta ez az bemutatott színművet, első vendégszereplés a szerb (Az előadás méltatására —horvát társulat részéről — szerdai számunkban visszaté­mondotta munkatársunknak riink.) Me­Kikötés esti szürkületben (Somorrlné felvétílel) Hétfőn kora reggel megélénkült a rakpart, megkezdődött a kirakodas Nem mindennapi összejövetelre került sor vasárnap, dél­előtt az egykori Sze­gedi Felsőipariskola épületében: a ha.jda- régi barátokkal ni intézet 1915-ben szesán Jenő. végzett hallgatóiból Szikár, szemű ve­ti zen heten gyűltek ges. energikus moz­össze — családostól gású öregdiákot ke­— hangulatos, ked- res szemével a ma­ves találkozóra . . . gyáros bajuszú sze­Az egykori Alma gedi ötvös. Csakha­Mater falai közül a mar elő is kerül a Kálvária téri újabb messzeföldről való épületbe vezetett az vendég — orosz öregdiákok útja. nemzetiségű, kedves — Tizenheten jöt- mosolyú feleségével tünk el a találkozó- az oldalán, ra — meséli Szabó — Én bizony a vi­Géza ötvösmester, az lág közepéből: összejövetel szer- Moszkvából jöttem vezője. — A nyolc- a találkozóra — ne­vankét egykori nö- vet ránk Jenő bá­vendékből bizony ke- esi. — Még 1915-ben vesen maradtunk ... kint ragadtam, mint Huszonhárom tár- hadifogoly, s vol­sunk még az első vi- tam gyári munkás, lágnáborúban elesett, művezető. majd s mintegy húszan gyárvezető. 1957-ben általunk ismeretlen mentem nyugdíjba, helyen élnek, jobbá- azóta már — 1960­ra Romániában és ban — jártunk szii­Jugoszláviában. Van. lőföldemen. aki 28 órai utat vál- _ Én is a férjem­Ialt feleségestől, mel tartottam öt éve csakhogy együtt — kapcsolódik a be­tel thes sen néhány széigetésbe Jenő bé­felejthetétlen orát a c« éleiepar.ia kissé Találkozó idegenes akcentussal, de kifogástalan ma­gyarsággal. — A férje tanítot­ta meg ilyen szépen a mi „nehéz" ma­gyar nyelvünkre? járó önképzőkörünk, zenekarunk és sport­egyesületünk volt. — Hogyan tetszik a jubilánsoknak a mai Szeged? — Bizony annak, aki 50 év után ke­rült ismét Szegedre, sok meglepetést tar­togatott a viszont­látás. A felszabadu­— O is, de inkább lás óta többet fejlő­saját magam tanul- dött a város, mint a tam, önszorgalom­ból — feleli büszkén Meszesén néni. nagy víztől — odáig. Ebéd után sok igaz történet, szám­Gráf Károly se ép- talan diákanekdóta pen a szomszédból elmesélésére is sor jött az összejövetel- került. Próbált nem­re: ő Resicán él. zedék volt az övék: — Sokan jöttek az öt évtized sok­Pestről is — mond- sok fáradozással; ja Benke aki szintén Gedeon, szenvedéssel is ter­kivette hes volt —, s mind­részét a szervezés ez bizony kirajzoló­munkájából. — Ne- dik a markáns, ba­vezetes intézet volt rázdált arcokon, a miénk. Abban az Megérdemlik a bé­időben még nem kés, kellemes öreg­volt Szegeden egye- kort, megérdemlik tem. A Felsőiparis- a fiatalok megbecsü­kola kemény, próba- lését, gondos szerete­tét. Legyen ebben is része a töretlen ke­délyű öregdiákoknak — még sok-sok éven szaka tanulgattunk. a£ ra tevő iskola volt délelőtt elméleti, dél­után műhelyoktatás. Többnyire este és éj­Ennek ellenere. élen Der Plitárf Kedd. IMI. jutató 8. 0£t.MAGYAROMMÁ* l \

Next

/
Oldalképek
Tartalom