Délmagyarország, 1965. június (55. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-08 / 133. szám

Közéletünk 1 Szesecli nogV építkezések A gumigyárban szinte minden az embereken múlik ütemesen, mindennap KADAR JÁNOS FOGADTA CARLOS RAFAEL RODRIGUEZT Kádár János. a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára. a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke hétfőn fogadta Carlos Rafael Rodriguezt, a Kubai Szocialista Forradalmi Egy­segpárt Országos Vezetősége és a kubai forradalmi kor­mány tagjat és baráti be­szélgetési folytatott vele a két ország kapcsolatainak fejlesztéséről. HO SI MINH TÁVIRATA Ho Si Minh elvtárs, a Vi­etnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságénak el­nöke. a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság elnöke, táviratban köszönte meg a 75. születésnapjára Dobi István és Kádár János elv­társtól kapott jókívánságo­kat és azt a támogatást, amelyet a magvar nép nyújt az amerikai imperializmus ellen küzdő vietnami nép­nek. Kifejezte meggyőződé­sét. hogy országaink kapcso­latai tovább erősödnek és sok sikert kívánt a magyar népnek a szocializmus épí­tésében. KÁLLAI GYULA FOGADTA R. M. HADZSARNAVISZT Kállai Gyula, a Miniszter­tanács elnökhelyettese hétfőn fogadta a hazánkban tar­tózkodó R. M. Hadzsarnavisz indiai művelődésügyi minisz­tert. A látogatáson jelen volt dr. Pesta László, a Kul­turális Kapcsolatok Intéze­tének alelnöke és S. V. Pa­tel, az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete. még az eső négyzetméter hevedert Néhány hete diktálta a divatot a gyártani terv szerint, mint­s--egedj gumigyárban. Aki egy 20 millió forint érték­nem vette ezt figyelembe, ben. könnyen póruljárt. Ha pél­dául nem a „divatos" gumi­csizmában indult gyárlátoga­tásra, ügyeskedhetett, hogy félcipője ne maradjon a ven­dégmarasztaló sárban. Te­A gépek szerelése gyorsabb kell rövidesen megkezdhetik a budapesti leszerelését is. Ma sem vitamentes az épí­tők és beruházók együtt munkálkodása. A gumigyá­riak sürgetik az építőket, ők viszont arra hivatkoznak, hogy a terv szerint nem „űsz­Az akarat, a feladát telje- nak". Rendszerint kooperá­sítésének határozott szándé- ciós tárgyalással egyeznek herautok. dömperek, vonta- ka ma is gerjeszt feszültsé- meg a részhatáridökben. Saj­tók. , különböző járművek get. sőt itt-ott még kapko- nos ezeket rendszerint meg­népes serege nyüzsög ma is dást is. A legutóbbi terme- változtatják. Egynémelyiket a gyártelepen, hozza a nyers- lési tanácskozáson Hegyi Jó- már negyedszer is. arra való anyagot, a gépeket. 216 millió zseí, az üzem igazgatója ar­forintos költségvetésből har- ról számolt be. hogy a nagy­valósítják meg csarnokban a munka vonta­tottan halad. A gépek szere­lése ugyan gyorsabb, de ez sem tökéletes, mert a figyel­met általában csak egy pont­ra terelik. Így jártak az egyik prés szerelésénél is. A felszabadulási munkaver­senyben azt, vállalták, hogy április 4-re üzemképes álla­potba helyezik. Ezt a válla­lást teljesítették. A gép még madik éve második ötéves tervünk egyik legnagyobb szegedi be­ruházását. Aagy akarattal hivatkozással, hogy a végső határidő még hátra van. A saját és a népgazdaság érdeke szerint A gumigyáriak hónapok­kai ezelőtt azt vállalták, hogy 1965. január 1-től fokozato sem dolgozott hosszú hete- szükségletét. Pontosabban ne kig. A kisegítő részlegeket kelljen mintegy 150—200 ezer ugyanis nem készítették el. négyzetméter hevedert ' im­Ezert hangsúlyozta az igaz- ' . _ ,. „.„. gató, hogy hiába üzemképes P°rtalni. Ez pedig nem fille­a gép. nincsen készen, ha res dolog. Érzik is ennek sú­nem tudják bekapcsolni a lyát. termelésbe. A késlekedés következmé­Amikor 1962 februárjában munkához kezdtek, sokan azt mondták: ez a feladat olyan nagy, hogy a kitűzött határ­időre lehetetlenség megbir­kózni vele. Még maguk az építők is bizonytalankodtak. Nem hittek abban, hogy si­kerül elérni. De mindkét vál­lalat vezetői, a beruházók, s az építők is nagy akarattal végezték munkájukat. Igaz, ez az akarat itt-ott éles vi­tákba torkollott. Többször a nézeteltérések rendezésére kooperációs tárgyalásokat nye még nem tragikus. A kellett összehívni. népgazdaság ugyanis meg­i Nem tudni, mennyi szere- kaPta azf a hevedermennyi­pe volt e vitáknak a beru- ^S^- amit ezzel kellett vol­házás ido előtti megvalósitá- na termelni. De csak azért, sában. de az biztos, hogv a mert a budapesti üzemben i kölcsönös akarás, ha részha- <*y hasonló gépet, amelyet | taridők olykor-olykor el is mar leszerelesre át kellett tolódtak, már szemmel iát- volna adni. tovább üzemel- ig teljes kapacitással dolgoz­hatóan érezteti hatását. Hi- tették. Ebből viszont később ní tudjon a szegedi gumigyár, szen az üzem néhány gépe származhat probléma, mert legalább szeptember hónapok óta termel, s ebben késik e gép szegedi felsze­a negyedévben komoly fel- relése. munkába állítása. Ma adatot old meg az új gyár. már dolgozik az új gép a Három hónap alatt 42,5 ezer szegedi nagycsarnokban, s E sztendők ota ismétlődő jelenség Szegeden, hogy az év elején ál­talában visszaesik a terme­lés, sőt néhány vállalatnál a következő negyedévek köve­telményeinél jóval kisebb feladatot sem oldanak meg hiánytalanul. A hónapok, negyedévek fordulóin viszont felszökik a mennyiséget mu­tató graíikonvonal. Az üzeni kollektívák több helyen vál­lalták a hullámzások meg­szüntetését. Sok szó esett a felszabadulásunk 20. évfor­dulója tiszteletére tett ünne­pi fogadalmak óta is a mun­ka jobb megszervezéséről, a célszerűbb, takarékosabb gazdálkodásról. E szavak sú­lyát e napokban a kész szö­vetek négyzetméterei, az ex­portra készült cipők ezrei, az öntvények tonnái, a tervtel­jesítés számai adják. ör­vendetes, hogy Szeged szo­cialista ipara első negyedévi tervét 103,6 százalékra telje­sítette. Csongrád megyében ugyanezen idő alatt az orszá­san annyi gépet állítanak! gosnál és a tervezettnél is munkába, hogy fedezzék a i nagyobb mértékben nőtt az népgazdaság gumiheveder- ! ipari termelés. Ebben az időszakban az ipar nemcsak a termelés mennyiségi tervét teljesítette túl, hanem a termelékenysé­get is. A mennyiségi adato­kat ki kell egészítenünk az­zal, hogy a számottevő nö­vekedés nagyobbrészt a tex­tilművek termelésének felfu­tásából ered. Az üzemi mun­kát azonban nemcsak a ter­melékenység globális számai jelzik, hanem az is, hogy örvendetesen változott a termelékenység két összete­vőjének aránya is: az év — Jó lenne, ha a kivitele­zők. az alvállalkozók is át­éreznék, milyen felelősség hárul e napokban ránk — mondta Hegyi József igazga­tó, a termelési tanácskozá­son. Ahhoz, hogy december 31­Ot hét a zárógyűrűben A lakókocsi elárvultan áll az újszentiváni Üj Élet Tsz hos6zű sertésszállása előtt. A fiaztató „előszobája", mely öt hétig néhány ember szük­séglakásául szolgált, most üres. A hizó állatok az ön­etetők vasajtaját csaltogtat­jak. Megjött az étvágyuk, egészségesek. Egyetlen embert nem ta­lálni az ólak körül. A su­gárzó nap. a szomszédos föl­deken hullámzó búzakalá­szok. az egyenletesen zuho­gó artézi kút vize valami nagy-nagy megnyugvást, bé­kességet áraszt. Persze eh­hez tudni kell. hogy hat ember öt hétig szívós har­cot vívott itt a sertésekre szakadó vésszel. Hat embert 35 napig az állatok mellé zárt a kötelezettség. Nem tér­hettek haza a családhoz, éj­jel-nappal itt kellett tartóz­kodniuk. Mar nemcsak ser­tésgondozók voltak, valósá­gos betegápolókká váltak. Jó most ez a csend, ez a nyugalom. Az egészség nyu­galma. Örbódé a falu szélén Április közepén jött a rossz hir: Szöregen száj- és körömíájás ütötte fel a fe­jét. Alig lélegeztek fel az újszentiváni gazdák, hogy a téli járvány szerencsésen elkerülte az istállókat, ismét itt ólálkodott a fenyegető baj. Veszélyben a közös egyik „kincsesbányája", 850 sertés, közel másfélmillió fo­rint bevételi forrás. Megszigo­rították az intézkedéseket, a gondozókon kívül senki sem léphette át a major körüli zárógyűrűt. Megszüntették a tejhordást, a sertésgondo­zok érkezéskor, távozáskor ruhát cseréltek és fertőtle­nítettek. Felállították az őr­bódét. A járvány azonban mégis belopódzott a majorba. Né­hány sertés nem sietett az etetővályúhoz, fájlalta a lá­bát. Balla Pál tsz-elnök, Nagy István állattenyésztési agronómus, Fölmer Péter brigádvezető megbeszélésre hívták a gondozókat. — Mindent meg keli ten­Visszanyert egészséggel nünk. hogy a sertésállományt elevenített fel ízes és érde­megmentsük. A mai naptól kes históriákat. így ütötték fogva a sertésgondozóknak agyon a hosszú estéket, éjjel-nappal a majorban kell tartózkodniuk — adták ki a rendelkezést. — Meddig maradunk? — kérdezték csüggedten a gon­dozók. A válasz késlekedett, va lamennyien álltak. vegeig be kell fejezni az építőmun­kát. A munka tehát most olyan szakaszhoz érkezett, amikor rendkívül fontos, hogy a kivitelezők, az alvál­lalkozók. a beruházók össz­hangban dolgozzanak. Az idő s a népgazdaság érdeke sür­get.. Reméljük, az időjárás is jobb körülményeket biztosít, mint az elmúlt hetekben, s mivel az nincs különösebb probléma. első három hónapjában túl­szárnyaltuk a kétharmad­egyharmad arányt. Szinte az egész emelkedés forrása a termelékenység növekedése volt. Az ünnepi fogadalmak után az üzemekben hozzá­fogtak az eredményes mun­ka kerékkötőjének, a laza­ságnak a megszüntetéséhez. Több helyen új gépekkel gazdagodott a gyár, vagy tö­kéletesítették a technológiát. Mégis aligha tévedünk, ha azt állítjuk, hogy e szép eredmény elsősorban a mun­ka jobb megszervezésének, s anyagellátásban I ennek következményeként jelentkező ütemesebb terme­lésnek köszönhető. Annak. most szinte minden az em-; hogy a vállalatok vezetői a Május 28-án tértek haza i bereken múlik, vezetőkön, kollektív vállalások telje­az öthetes őrhelyről a ser- munkásokon. Eddigi munká-1 sítése érdekében most na­tésgondozók. Az áldozatos munka meghozta gyümöl­tanáostalanul eset? — Meg. Elpusztult ugyan — Mróri-ie? AmÍP a be- 30 néhany malac, melyek — Meddig. ... Amíg a be- nem bírták & ^^ lázt. Te­temesebb kár azonban nem volt — magyarázta Nagy Ist­tegség tart — felelték csen desem. Azon az estén haza a családi körbe Rácz nem tért van állattenyésztő iőagronó­rbe Racz mus. Ma kilencven anyako­István, Adamovics József, CÍJ; 80—-100 malac, 200 süldő Gránási Péter, Csámpái Já- és 520 hízó jó étvággyal nos, Nagymihály Ferenc. eszik az ólakban. 115 hízó Néhány nap múlva Sztojkó sertést — valamennyi átvé­Mihalyt is kiküldték, hiszen szelte a betegséget — június öten nem győzték a tehetet- második hetében 130 kilós jukat látva hisszük, időre, a gyobb figyelmet fordítanak . ... , i a belső tartalékokra, s igye­népgazdasag erdekenek meg- j keznek megszüntetni a ka­felelöen termel majd a sze- pun belüli munkanélkülisé­gedi gumigyár. j get. N. P. I Megelégedéssel állapithat­Jó kedvvel szórakoztak ünnepükön az építők len állatok gondozását. Betegápolás az ólakban Milyen volt az ötheti „száműzetés"? Mondani sem kell: nehéz. Kétszeresen ne­atlagsúlyban adnak át a felvásárlóknak. A jó gondo­zás és ápolás sok állatot megmentett. Amikor Fölmer Péter bri­Szegeden az építók napja sága nevjében Losoncz László, alkalmából egész napos ma- a Csongrád Megyei Épító­jálisra, ünnepségre készül- ipari Vállalat szakszervezeti tek az építőipar dolgozói, bizottságának titkára kö­Az újszegedi Vigadóban va- szöntötte a megjelenteket gádvezetővel a korszerű, be- | sárnap délelőtt 10 órára hir- Majd a Szegedi Nemzeti h„ „:•„,,,,„., „ m.oc.,,,Urt tonvályús, önetetös. tiszta detett központi ünnepséget Színház művészei, s az épí­„ ™;!:TI,I sertésszállást meglátogattuk, j azonban elmosta az esö. En- tőipari vállalat énekkara több százan színvonalas műsorral szóra­tán nyújtózkodtak az ár- i gyűltek össze 11—12 órára, koztatta az ünneplő építő­nyékban a fehér sertések, A Vigadó fedett helyiségei- ipari dolgozókat, s hozzá­Néhány hízó az önetető vas- ] ben. a teraszon, a nagvte- tartozóikat. A műsorból, családi élet. s ugyanakkor ,.„_,t„_a ,,„n. i„„ i a sertésszálláson megsokszo- SZ2SL ^ rozódott a gond. A körömfá­jás sorra vette az ólakat, a gondozók úgy etették a te­hetetlen állatokat. akár a magatehetetlen beteg em­ajtaját vallatta. Megjött az j remben foglaltak helyet. Ha amelyhez Sz. Simon István étvágyuk, egészségesek. Öröm ] kósve is, itt került sor az írt összekötő szöveget, több árwUAi, latni ezt az önfeledt nyu- I ünnepi műsorra. Előbb az szám elmaradt. Nem léphet­sTwtav fL1ttürelme" §almat- A visszanyert egész- I Építő-. Fa- és Építőanyag- tek fel a szűk helyiségben be tették az ételt, türelme­sen várták, míg elfogyaszt­ja. Az állatorvos naponta) vizsgálta, gyógykezelte az j állományt. A tsz-elnök, az j agronómus. a brigádvezető; gyakran ellátogatott a so- j rompóig: van-e javulás? A: sertésápolók első kérdése j mindig az volt: — Mikor szabadulunk már innen? — ki nyugodtan, ki dühösen sürgette. Azért ma­radtak. Lelkiismeretesen vé­gezték a nehéz munkát. A tsz vezetői naponta fél liter ség nyugalmát. Balogh Ödön ipari Dolgozók Szakszerve­zete Csongrád megyei bizott­A vártnál magasabb vízállással tetőzik a Duna A Duna Rajka és Mohács között lassan tovább árad. Komáromnál az utóbbi két nap alatt 24. Mohácsnál 14 centiméteres áradást mértek. bor fejadaggal védőitalként Budapes,né! szombat regf friss tejjel kedveskedtek, meleg pokrócokról gondos­kodtak. Kétségtelen, komisz öt hét volt. E hat ember kényszerszállását azért nem kerülte el a jó kedv sem, olykor előszedték a kártyát, máskor meg a mesélőkedv tői héttő délig 48 centiméte­res áradással 729 centimé­terre emelkedett a víz. A je­lek szerint szerdán várható a tetőzés 745 centiméter körüli vízállással, amely mintegy 10 centiméterrel meghaladja majd az idei legmagasabb árhullám szintjét Megáradt a Zagyva is. A folyó felső szakaszán elren­delték a másodfokú, az alsó szakaszon, Jászberény és Űj­szász között a harmadfokú árvédelmi készültségei. A Duna töltéseinél és a megáradt tölyók mentén hét­főn dolgozott az idei legna­gyobb árvédelmi erő. össze­sen 10 400 ember erősítette a gátakat és 406 tehergépkocsi, 75 nagy földmunkagép, vala­mint 32 vontatóhajó, uszály és egyéb vízijármű segítette a munkát. (MTI') az ÉDOSZ népi együttesé­nek táncosai sem. Délután már népes ünnep­lő sereg lepte el a "Vigadót és környékét. Ebéd után csendültek a poharak, szólt a zene. vidáman, jókedvvel szórakoztak ünnepükön az építők. Jól szórakoztak a legif­jabbak is az építők napja délutáni rendezvényén. A Vigadóban felállított emel­vényt szülök, rokonok paj­tások vették körül és szur­koltak a lángosevéshez, s a különböző vetélkedőkben résztvevőket buzdították. A versenyszámok között nem­csak a nyertesek, hanem a közönség között levő gyer­mekek is nyújthatták kezü­ktt csokoládéért. cukorká­ért. így aztán számukra tel­jes volt az ünnep, a vasár­napi majális. juk meg, hogy az év elejen az üzemi munka egyes terü­letein már jóval tervszerűb­ben dolgoztak, mint koráb­ban, vagyis a nagyobb terv­szerűség vállalati munka nem minden ágában érvé­nyesült és a munka nem volt egyenletes, ütemes. A kéziszerszámgyár szegedi gyáregységében az év első hónapjában például a teljes termelési értéktervet 86.9 százalékra teljesítették. Egy hónappal később már 108.7 százalék volt a teljesítmény. Hasonló különbség volt az egy foglalkoztatottra jutó termelési élték mennyisége­ben is. A szegedi kábelgyár is 94,2 százalékos teljesít­ménnyel indult januárban, de már februárban 8,6 sza­zalékkai túlszárnyalta havi tervét. A terv ma minden vállalatnál az agymást köve­tő iaőszakokoan egy. a nö­vekvő termelést követel, és nemcsak a negyedéves telje­sítésben, hanem ezen belül havonta — a vállalatok egy részénél hónapokon belül dekádonként is. Igen lénye­ges feladat, hogy az üzem ténylegesen azt gyártsa, amit a megrendelések előírnak, s akkorra, amikorra kell. A tervteljesitéshez azonban nemcsak a forint-érték szük­séges, hanem az is, hogy a tervezett létszámmal érjék el ezt a teljesítményt. Elmúlt az az időszak, ami­kor komoly problémák je­lentkeztek a tervek teljesíté­sében. mert problémák vol­tak a feladatok realitásában. Tudjuk, most sem könnyű ütemesen, pontosan, napra­készen teljesíteni egy-egy vál­lalat tervét. S különösen min­den részletében teljesíteni. A mai vállalati tervek azonban nem követelnek többet, mint ami teljesíthe­tő. S ennek a teljesíthető­ségnek hogyanját dokumen­tumok őrzik. Minden üze­münkben papírra vetették a műszaki, vagy komplex intézkedési tervek formá­jában. Részletesen kimun­kálták azt is, hogy a gaz­dasági vezetés, a part- és a tömegszervezetek miként t« ­remtik meg a feladatok tel­jesítésének jó feltételeit Sőt. ahol lehet — mint pél­dául az élelmiszeriparban — a túlteljesítés lehetősé­geit. H a a részfeladatok, az ütemes termelés tel­jesítését vizsgáljuk, a globális számok dicsérete a kedvező összkép megállapí­tása mellett feltűnnek a meglevő hibák is. Némelyek előtt a népgazdasági terv komplexjellege kezd ismét háttérbe szorulni. A meny­nyiség a minőséggel páro­sulva sem jelenti a terv tel­jesítését. ha a megengedett­nél nagyobb létszámmá!, több bér felhasználasával, tehát nagyobb önköltséggel érik el. A szegedi üzemek­ben pedig az év első hó­napjaiban az önköltség nem csökkent a kívánt mértek­ben. Takarékossági törekvé­seket általában mindenütt tapasztalhatunk. De néhány helyen, az úgynevezett vál­lalati egy eb költségeken igyekeznek takarékoskodni és figyelmen kívül hagyják az alapvető költségek csök­kentését. A készletgazdál­kodás sem kielégítő. A z egyenletes termelés, a nyersanyagok, szei ­számok stb. halmozá­sa, az üzemen kívül továb­bi nem kívánatos hullámot ver és ez kárt okozhat a gazdasági élet többi terü­letén. Zavart és ütemtelen­séget a beruházási tevé­kenységben, a bel- és kül­kereskedelemben, vagy alapanyaghiányt a tovább­feldolgozó iparban. Nem valami lehetetlen dolgot kí­ván a párt és a kormány, amikor követelményként ál­lítja az ütemes termeié* megvalósítását. S tegyük hozzá nem túlzás az sem, hogy azok. akik különféle intézkedésekkel ki váltjait az ütemtelen termelést vagy hallgatólagosan tűrik, súlyos károkat okoznak a népgazdaságnak, nqm hasz­nálnak, hanem ártanak az ünnepélyes fogadalmak va­lóraváltásában, a munkaver­senyben dicséretesen helyt­álló dolgozók valóságos ér­dekeinek. NAGY PAl, Kedd, 196a, június 8. OtL-MAGYAROUZAt 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom