Délmagyarország, 1965. június (55. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-26 / 149. szám

Rgzlekedés - etfta A% előzés A KRESZ precízen rögzíti az előzés feltételeit, azokat a szabályokat, amelyeket a gépjárművezetőknek előzés alkalmával be kell tartaniuk. Az ezzel kapcsolatos vizsgálatok azt mutatják, hogy a gépkocsivezetők legtöbbje kitűnően ismeri, betű szerint képes elmondani a szabályokat, de szinte egy sem tartja be azokat. Különösen nem az előzés íratlan törvényeit, azokat az etikai szabályokat, amelyek az igazán kulturált közlekedés jellemzői. Említsünk néhány példát. Az irányjelző fontos információt adó készülék. Helyes használata igen sok baleset, veszélyes helyzet elkerülését jelenti. A megfigyelések azt mutatják, hogy a gépkocsivezetők közül kevesen használják az irányjelzőt helyesen. Általában csak akkor hozzák működésbe, amikor már megkezdték az előzést. Ez puszta formalitás, a közlekedő partnerekkel szembeni durva udvariatlanság, nem pedig hasznos információ. A nem régen megvizsgált, mozgó járművek vezetőinek 95 százaléka (ezek közül különösen az FA 00-04) úgy előzött, hogy nem vett tudomást a már őt előzni szándékozó járműről. Nagyon gyakori és balesetveszélyes ez a szabálysértés. Elkövetőik közül néhányat kikérdezve, az udvariasan körültekintő, az előzékeny emberre jellemző vonások teljesen hiányoztak náluk. A „rejtett kamerákkal" lefolytatott megfigyelések azt mutatták, hogy a kulturált vezetők nem sajnálták a fékezést a hátulról jövő, gyorsabb jármű előzési lehetőségének biztosítására. ha előttük egy lassúbb jármű haladt. Besoroltak amögé, sőt irányjelzőjükke! ebbeli jószándékukat közölték az előzni szádékozóval. Komoly zavart okozhat az irány.ielző korai használata is. Szinte mindennapos jelenseg, hogy az úttest szélén álló jármű vezetője a baloldali irányjelzőjét működésbe hozva már jogot érez a forgalmi áramba bekapcsolódni. A lakott területen kívüli utakon a nagy sebességgel közlekedőkre rendkívül zavaró, ha az úttest szélén álló jármű vezetője — bár látja, hogv az indulásra nincs lehetősége — működteti az irányjelzőjét. Ezzel Indokolatlanul sebességcsökkentésre kényszeríti az őt előzni szándékozót. Abban ugyanis természetesen kialakul a „hátha nem vett észre és kiáll elém" nyomasztó érzése. Kultúrált vezető csak akkor hozza működésbe az irányjelzőt, s csak akkor indul, ha nem zavar senkit a közlekedésben. Jó az idő, de a gyorshajtás igy is veszélyes\„Mkedagonosz szem mártson!" Autósok, motorosok minden évben neheze n várják a jó időt, a jó útviszonyokat, hogy munkájuk ellátása könnyebb és zavartalanabb legyen, vagy éppen szenvedélyüknek hódolhassanak. Sajnos a közlekedési baleseti statisztika minden naptárnál vagy meteorológiai jelentésnél hívebben jelzi a jó idők bekövetkezését. A KRESZ 57. paragrafusa egyértelműen meghatározza a járművek kilometrikus sebességét. mind lakott területen, mind lakott területen kívül, sót ezen meghatározáson belül még külön is felhívja a figyelmet azokra a körülményekre és helyekre, ahol és amikor fokozott gonddal és óvatossággal kell közlekedni. De nem elegendő csupán az előírt sebességkorlátozásokat betartani. Mindig a látási és útviszonyoknak megfelelően kell járművünk sebességét megválasztani, ami mellett nem közömbös járművünk biztonsági berendezéseinek kifogástalan műszaki állapota sem! A rendőrségnek egyébként ma már hatékony eszközei vannak a gyorshajtás ellenőrzésére. A radar sebességmérő berendezésről van szó, amely mind nagyobb számban kerül alkalmazásra. Ez egy eszköz a közlekedésrendészet kezében, amely csalhatatlansága folytán sok kellemetlen percet és előre be nem ütemezett pénzügyi kiadást okozhat. A gyorshajtás szabálysértése 3000 forintig terjedő pénzbírságot vonhat maga után még akkor is, ha nem történt baleset. Érdemes ezen elgondolkodni még mielőtt fizetésre kerül a sor, vagy netán úgy járunk, mint a képen látható gépkocsi és annak vezetője, aki gyorshajtás következményeként elvesztette uralmát a kocsija fölött és súlyos sérülésekkel került a kórházba ... Cs. K A jobbkéz- szabály értelmezése A közlekedési baleseteket előidéző okok között előkelő helyet foglal el az áthaladási elsőbbség biztosítására vonatkozó szabályok megszegése. Pedig a gépjárművezetői vizsgákon csaknem mindenki helyesen felel a kérdésre. hogy ilyenkor elsőbbség illeti meg a jobb kéz felől érkező járművet. A gyakorlatban azonban ennek a nemzetközileg is irányadó közlekedési szabálynak betartása, más esetben pedig értelmezése körül számos probléma adódik. A jobbkézszabály betartását károsan befolyásolja egyrészt a szabály régi, ma már hatályon kívül helyezett azon előírása, amely szerint egyenrangú útkereszteződésben csak megközelítőleg egyszerre érkezés esetén kell a jobbról jövő jármű elsőbbségét biztosítani. (Egyébként annak a járműnek volt elsőbbsége, amely előbb ért az útkereszteződéshez.) A hatályos KRESZ 55. paragrafusa értelmében egyenrangú útkereszteződésben annak a járműnek van áthaladási elsőbbsége, amely jobb kéz felől érkezik, — abban az esetben is, ha a bal kéz felől érkező jármű előbb ért az útkereszteződéshez —, függetlenül attól, hogy a jobb kéz felől érkező jármű milyen irányban kíván tovább haladni. E rendelkezés alól csak két kivétel van. A megkülönböztetett gépjárműnek és a villamosnak akkor is elsőbbsége van, ha bal kéz felől érkezik. A felvetett értelmezési kérdésben a Legfelsőbb Bíróság a közelmúltban foglalt állást egy konkrét ügy kapcsán. A baleseti tényállás szerint a bal kéz felől érkező tehergépkocsi lakóházakkal beépített egyenrangú útkereszteződéshez közeledett. A kereszteződés előtt mintegy 8 méterrel jobbra nézett. Erről a helyről nem látta be teljesen a jobb kéz felőli úttest forgalmát, és így látómezőjében még nem észlelhette a távolabbról, mintegy 40 kilométeres sebességgel közeledő motorkerékpárost. A megelőző lassulás után fokozta sebességét, és mintegy 10—15 km/ó sebességgel kívánt áthaladni az útkereszteződésen. A kereszteződés középpontjához ért, midőn az érkező motorkerékpárossal összeütközött. A kérdés megoldása a módosított KRESZ 55. paragrafusa második bekezdésében foglalt rendelkezésében keresendő. E szerint az áthaladási elsőbbség adására kötelezett jármű az elsőbbséggel rendelkező járművet haladásában nem zavarhatja, sebességcsökkentésre, vagy forgalmi sáv változtatására nem kényszerítheti. Ez a rendelkezés az áthaladási elsőbbséget nem köti feltételhez. Ezért nem vonható le olyan következtetés sem. hogy a jobbról érkező járművet nem illeti meg az áthaladási elsőbbség akkor, ha az szabálytalan sebességgel, vagy egyébként szabálytalan módon közeledik a kereszteződéshez. DR. KOY TIBOR közi. ügyész 1q\O KRESZ-toíó Pályázatunk harmadik fordulójára 192 olvasónk küldött megfejtést. Ezek közül 12 találatot 40-an, 11 találatot 54-en, 10 találatot 27-en értek el. A 12 találatot elértek között 6 könyvjutalmat sors'oltunk ki. Á sorsolás kedvezett: Lantos Zsuzsannának (Szeged, Szivárvány u. 3/b); Vtdék) Jánosnak (Szentes, Sáfrán M. u. 2.); Berta Jánosnak (AIRVŐ. Vásárhelyi u. 50): Erdész Mihálynak [Makó-Rákos, Makói u. 14.); Gemez Andrásnak (Szeged, Fürj u. 13.) és Megyaszai Imrének (Sztkáftcs, Tanya 123.). A jutalomkönyveket postán küldjük ki a nyerteseknek. A helyes megfejtés a következő volt: 2, 1, 2, 2, 1, 1. 2, 2, 1, 2, 1, 1. Azok számára, akik most kívánnak bekapcsolódni a KRESZ-totó sorozatba. közöljük, hogy a kérdésekre igen-nel, vagy nem-mel kell válaszolni, amelyet a KRESZ-totóban az l-es, illetve 2-es számok jelentenek. A KRESZ-totóban x nem szerepel. A válaszokat a kérdések sorrendjében kell beküldeni szerkesztőségünknek. A név és lakcím feltüntetése mellett a címzés alatt oda kell írni: KRESZ-totó. Beküldési határidő: július 20. A legjobb megfejtők között könyvjutalmakat sorsolunk ki. 1. Kell-e lrányjelzést adnia a gépjárművezetőnek forgalmi sáv változtatása esetén? 2. Kell-e Irány)elzést adnia a gépjárművezetőnek űtkanyarulatnál? 3. Villamosra vonatkoznak-e a közúti jelzőtáblák utasításai, tilalmai? 4. Utal-e a kijelölt gyalogátkelőhely a sebesség csökkentésére? 5. Szabályosan kőzlekedik-e a motorkerékpáros, ha lakott területen 60 km/ó. sebességgel közlekedik? 6 Van-e lehetőség egyirányú forgalmi utcában a bal oldalon parkírozni? 7. Szabályosan közlekedtk-e a segédmotoros, ha kijelölt kerékpárúton közlekedik? 8. Lakott, de nem kellően világított területen kell-e a gépjárművezetőnek tompított fényszórőt használnia besötétedés után? 9. Előnye van-e a villamosnak egyenrangú utak kereszteződésében, ha bal kéz felöl érkezik? / 10. Előnye van-e az útkereszteződésben áthaladó gyalogosnak egy kanyarodó villamossal szemben? 11. Kettes járműosztályozónál az egyenes irányban továbbhaladni szándékozó jármű beállhat-e oármelyik sávba, ha a kötelező haladási Irány nincs előírva? 12. Szabályt sért-e a motorkerékpáros, ha vasúti átjáróban lovaskocsit előz meg? — Én pedig magát feljelentem. — Ezért a semmiségért, hiszen mindig így szoktuk csinálni! Valóban, mindig így csinálják. Még mindig így. Most, amikor ezt a detektívregénynek beillő bravúros nyomozás történetét írom, arcok és hangok keverednek bennem. Sipító öreg szülék, dohogó vén emberek szavai. Magam előtt látom a kis Fehér Jóska arcát, amint titkolni i gy eleszi k fájdalmát. Akkor már harmadik napja sántított. A gyerekek nevetve csúfolták a szünetekben. Ült csak a helyén. Piszkos ronggyal bekötött lábát szégyellösen húzta maga alá. Riadtan vallotta be, hogy vasvillába lépett és kovászos hagymával kötötték be otthon. Két napig szédült, mo6t már jobbam van. A következő órára már nem mentem be. Elvittem az orvoshoz. Az utolsó percben érkeztünk Az injekció megmentette. Délután már a földes, zsúfolt, szűk konyhában ültem náluk. A sarokban szól a rádió, a villanykályhán fő a vacsora. Ügy látszik, a tárgyi bizonyítékok teljes alibit igazolnak. A bűbájos Julis néni — Hány osztályt jártak? A férfi négy osztályt, az asszony hatot vall be. Az öreg dajkát nem kérdezem. Az ajtón a háaszentelés fehér krétarajza, a belső szobából pedig hatalmas szentkép néz rám. A beszélgetés nehezen indul. Ellenségesen. A mamát faggatom először. — Bizonyára tud mondani néhány babonát? — Nem emlékszem én már, Julis néni az tudott. Olyan bűbájos asszony volt. Meg. halt néhány éve. Bizony mi mind féltünk tőle. Egy hétig haldoklott. A pap nem tudott bemenni hozzá. Amikor maglátta, visszahőkölt Leszegett fejjel hagyta el a házat. Azt mondta, hogy maga az ördög. Az is volt. Éjszakánként a lányát hívta. Olykor eszelősen sírt, ordított: Add ide a kezed lányom, csak a kezed add ide!! Nem mertek bemenni hozzá. A szomszédok egy kötőt adtak be neki kéz he. lyett, hogy azt szorítsa, azt verje meg ördögi erejével. Amíg élt hozzájárt az egész falu. *— Maga is? — Hát én is. Egyszer meglestem éjjel. Táncolt a ganérakáson, fehér lepelben. A derekára gatyamadzaggal fejő volt kötve, abból a gatyamadzagból fejte a tejet. Sohasem merészkedtem többé a kerítéshez. Bizony így igaz, hiszen egy tehene volt aztán mégis húsz liter tejet vitt a piacra. — A gyereket látta már az orvos? — Nemigen. Amíg kicsi volt én imádkoztam rá. Meggyógyult. — Milyen betegségben volt? — Meg volt verve szemmel. — Honnan tudta? — Hát, hogy nagyon sírt, meg. hogy kimutatta a próba. Kilenc evőkanál vízbe kilenc szénparazsat hánytam. Megmosdattam benne, azután az ajtósarokra öntöztem. Ha több volt, meg volt verve. Három miatyánkot imádkoztam rá és igy végeztem: „Néked a gonosz szem ne ártsonr A beszélgetés megszakad. Ügy tűnik, nem is folytatja tovább. Az édesanya azonban mintegy mentegetőzve közbeszól. — Mindig beteges gyerek volt ez az én fiam. Tudja, volt ebben a gyerekben kiskorában macskaszőr is. Juli néni mondta. Igaz-e, dajkám? ^7, öregasszony rábólint A icrfi csöndesen szól közbe mintha szégyellné: — De aztán meggyógyult. A mestergerenda alatt kellett a teknőben, langyos vízben huzigálnunk a kicsit. Bizony dőlt belőle a macskaszőr. Azt mondják, azért, mert a feleségem, amikor még állapotos volt, belerúgott a macskába. — És elhitték? — O mondta. Gyógyította ő már az apámat is. Tudja, az ekecsúszó levágta a nevetlen ujját. Nem akart vele orvoshoz menni, hát az öreg asszonytól kért orvosságot. Azt mondta neki, kenje a sebet tojássárgájával. Teljesen begyulladt a keze. Végül mégis elment aic orvoshoz. Az meg le akarta vágni az ujját. Nagyon makacs ember volt az apám. Nem engedte. El is vitte a betegség. Azt mondták, vérmérgezés. „Akad, aki még ma is csinálja" Folytatná, de csapódik a kapu. Ismerősük érkezik. Nem szeretném, ha másról beszélgetnénk tovább. Rátörök a fiatalasszonyra egyenesen a kérdéssel. — Maga hisz a babonákban? — Sohasem hittem azokban, Sem én, sem az uram. Pedig a kislányom mikor szájpenészt kapott, azt ajánlották, hogy kilenc parányi rongybabát csináljak, azzal kerítsem körül a száját és a babákat a keresztúton, ahol a csürhe jön fel, dobja el. •— Megcsinálta? — Elvittem a gyereket az orvoshoz. Az gyógyította meg! Sokan még mindig a régit csinálják, de én mondom, csak szükségből. — Mire emlékszik még? — Ott volt az utcánkban Mari néni. Az meg kuruzsló volt. Amikor hajnalban a rétre hajtottam a libákat, ott vergődött a lepedővel. Huzigálta a lepedőt a füvön. Gyűjtötte a harmatot. Azzal házalt azután. Eladta a harmatot, azzal gyógyították a betegeket. — Mondana még •valamit? — Ez már nagyon furcsán hangzik, de még mindig akad aki csinálja. Nagyszombaton az ember lába közé vette a söprűt és körbeszaladta a házat meztelenül. És kiáltozta: kígyók, békák szaladjatok, megkondultak a harangok. Mi tesz a gyerekbőt? Elhallgat. Mindannyian tűnődünk ki-ki a magáén. Újra a szülőkhöz fordulok. — Minek - szánják a gyereket? — Ipari tanulónak, gondoltuk. Nagy érzéke van a motorokhoz. Állandóan a motorkerékpár körül ólálkodik. Persze motor is van. Nyilván. Ez már mit sem változtat a problémán. — Köszönjük, amit a gyerekért tett. Köszönésfélét morgok és azon tűnődöm, vájom most kit jelentsek fel?! Még nem érek a kapuhoz, amikor az öregasszony gyanakvó arccal utánam szól: — Ha meg nem sértem, miért jegyezte fel ezeket a babonaságokat? Csak nem lesz belőle bajunk, mert ab. ból már volt elég! A szülői felelősséget jöttem számon kérni és az emberi tudatlanság, hiszékenység még ma is gyakorolt sorvasiztó törvényeivel találkoztam. Az értelem azonban teljes világosságot áhít. Polner Zoltán CIPÉSZ- és PAPUCSIPARI szakmára VIII. ált. iskolát végzett fiúkat ipari tanulónak felveszünk. Apr. 4. Cipész- és Papucsipari Ktsz Szeged, Cserzy M. u. 30/b. k. 5129 4 DÉL-MAGYARORSZÁG Szombat, 1965. június 26. i