Délmagyarország, 1965. június (55. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-26 / 149. szám

Harminc éve foglalkoztat a Tragédia új kísérő- * It ralP^if 9 ' s íf . • * * 1» HHhp* 9 ' zenejenek szerzője AHn4 ^J A zongora elhallgat. Olyan — iHSfe M hatalmas drámához készülő ^^S^^^^^^^BMlHBHfe^ -ggjwPjlÉfe-.. Mh kísérő zene szólt, mint Ma- 'i^BtoT " —M^ 'J-k* ..j8p dách örök szépségű Az ember tragédiája. A ze- '""" nemű alkotója Vaszy Viktor. (ffi1,' l^jjMPM a nagy mű, a Tragédia ze- i^^^al^M^^^jl^SPr . ^^^^QHM^^H néjén. A testes zongorakivonat felett így vall elképze- m yfatJ&jKg ' m% léseiről: C^sjMíTf^^^SS & — Negy megtiszteltetés és * öröm számomra, hogy a sza- ««*»— ,J9B9H9HBÉ9| badtéri játékok igazgatósága '^SSWCBIj^HKr engem kért fel a kísérőzene Sjá^T„',' megkomponálására. Harminc zenei kifejezése. Érdekes és wJ^^^ttWÉ^^^WMfl^HRwwWMxSS^^ralHSPSSaM® komplex feladat. A mű kerete valójában meghatározza az egész dráma zenei felépítését. Hiszen ami a nyitó és színben végigkíséri a cselek- nikus zene illúzióját keltem záró színekben történik, ab- ményt. az Ür ábrázolásakor, ból táplálkoznak az újra és — Mennyiben modern A szavak már nem elégújra megjelenő zene motívu- hangvételű a zene? ségesek a lényeg láttatásámok. Például ahogyan a visz- — Az egész zenemű alap- hoz, a szerző zongorához ül szatérő álom motívum kitölti hangja huszadik századi, és megidézi a bűnbeesés előta színváltozások szünetét. Nem törekszem semmiféle ti Paradicsomot. Természetesen az egyes szí- öncélú, értelmetlen zenei A madarak hangját, surronek esetében az adott kort újításra. Disszonáns hangvé- gását, a fényt s az örömet a korra jellemző zene mo- telű zenével érzékeltetem a megragyogtatja a zene. dern feldolgozásával akarom jég és hó világát és elektro- P. Z. megjeleníteni, bár néhol maga Madách szabja meg a zenei anyag felhasználásnak, kifejezésének irányát, tartalmát. — Milyen módon interpretálja a zenekar és az énekkar a művet? — A darab rendezőjével, Vámos Lászlóval mindent elkövetünk, hogy ez a monumentális mű a maga fenségességében szólaljon meg. A darab folyamán megszólal a Dóm csodálatos orgonája is. Amikor szükség van rá, az énekkar részt vesz a színpadi cselekményben is. Az aláfestő zene különben több (Siflis felv.) Vaszy Viktor íróasztalánál komponálás közben Készülődés a vasutasnapra (Tudósítónktól.) Az idén július 11-én ünneplik a vasutasok a XV. vasutasnapot. A MÁV szegedi igazgatóságának területén a vasutasnapi előkészületek a „Szakma Ifjú Mestere'' címért folyó versennyel kezdődtek. Az eredmény biztató volt, a fiatal vasutasok megállták helyüket, mert amíg a múlt évben 64, az idén már 110 fiatal nyerte el a „Szakma Ifjú Mestere" címet. A vasutasnapi felkészülés azt is jelenti, hogy minden szolgálati hely vezetője és dolgozója ismerve a vasút előtt álló feladatokat, meghatározza szolgálati helye tennivalóit. A mostani felkészülés már magával hozza az őszi, majd a téli forgalom sikeres beindítását is. A vasutasnapi ünnepségeket szérényen, de bensőséges keretek között tartják július 10-én és 11-én. A nagyobb szolgálati helyeken kultúr- és sportműsorral egybekötve rendezik meg az ünnepségeket, de a kisebb szolgálati helyek dolgozói is ünnepelnek. Többen kapnak jó munkájuk elismeréséül kitüntetést, soron kívüH kinevezést. Sziládi Sándor OInaiéiik Írja: A példamutató pincér A napokban kellemes őrá- éves, itallal dolgozom és kat töltöttünk a szegedi bir- mégsem iszom. Ti is inkább kacsárdában. Finom volt az menjetek sétálni, mert ez étel, jó a zene. Az asztalunk sokkal egészségesebb nekközelében leült két fiatal- tek". A kedves mosollyal elkorú f,ú. Ekkor odalépett ^^fike^kt fzftöl* hozzájuk egy fiatal pincér kül elmentek. Az a vélernéés elkérte a személyazonos- nyem, nagyon sok idős vensági igazolványukat. Majd déglátóipari dolgozó is péligen udvariasan felszólította dát vehetne a kötelességét őket, hagyják el a helyisé- rendkívül udvariasan teljeget. Érdemes szavait idézni: sítő pincérről. s,Én sem régen múltam 18 Vörös Pálné Megkezdődtek az egyetemi felvételi vizsgák Pénteken országszerte meg- több. mint az elmúlt eszkezdődtek a felvételi vizs- tendőben. A túljelentkezés gák a felsőoktatási intézmé- 1963-ban „mindössze" 100 nyek nappali tagozatára. százalékos volt, tavaly már A Művelődésügyi Minisz- 122, az idén pedig 151,3 szátérium tájékoztatása szerint zalékra emelkedett az arány, az egyetemek és főiskolák Nagy a túljelentkezés az álnappali tagozatára a mint- lam- és jogtudományi karoegy 15 ezer helyet 33 500 fia- kon, a tanárképző főiskolától pályázta meg, 4000-rel kon, továbbá néhány orvostudományi karon, ugyanakkor továbbra is mérsékelt az érdeklődés a természettudományi karok, mindenekelőtt a tanárszakok, továbbá egyes felsőfokú technikumok iránt. A vizsgáztató bizottságok a felvételi vizsga befejezése után három-négy napon belül döntenek a pályázó értékeléséről. A bizottság döntését követő néhány napon belül írásban értesítik a kérelmezőt a felvételi vizsga eredményéről. Az elutasítottál közlik az elutasítás okát, vizsgaeredményét és a fellebbezési lehetőséget. Fejlődik Maroslele Ebben az évben újabb milliókat fordítanak Maroslele fejlesztésére. Az elmúlt évben megkezdett törpe vízmű építése jó ütemben halad, s ez év végére teljes egészében befejeződik. A napokban már felállították a hidroglóbuszt, melynek elkészítéséhez jelentős kézi és gépi segítséget nyújtottak a helyi Rákóczi és a makói Üttörö Tsz maroslelei tagjai is. Mindkét közös gazdaság tagsága két nap társadalmi munkát ajánlott fel. A napokban elkészült az új, hat méter széles, kiemelt szegélyű betonút, ezzel sikerüli megvalósítani a község főterének korszerűsítését, az út teljes portalanítását, mely egészségügyi szem. pontból is igen jelentős. Az útépítésre, valamint a szennyvízcsatorna föld alá helyezésére a tanács községfejlesztési alapból és állami költségvetésből egymillió forintot fordított. Az út további szakaszára is elkészült a terv. Csurgói Máté Lajos kiállítása A szépért lelkesedő, az ány és galamb címűt a intim hangulatú, lírai finom- Nemzeti Galéria is megváságú képzőművészeti alkotá- sárolta. 1964 májusában a sok iránt vonzódó emberek fiatal grafikus egyhetes venkedves perceket szerezhetnek dége volt a bécsi Európa maguknak Csurgói Máté La- Háznak, amelynek nemzetjos grafikusművész tegnap közi kiállításán — francia* megnyílt kiállításán a Kép- német, olasz, spanyol, csehcsarnok szegedi termében. szlovák és több más nemEz az „adott világ vará- zetiségű festőművész alkozsait" szem előtt tartó és tásai között — kiemelkedő ábrázoló fiatal művész Csűr- sikert arat. A Briicke nach gón született, kisparaszti Európa című tekintélyes bécsaládból. A háborús évek esi folyóirat 1964 júniusi alatt végzi a középiskolát, száma, amely hosszabb cikkmajd a Képzőművészeti Fő- ben foglalkozik a kiállításiskolára kerülve, Bencze sal, egyedül az ő. Leány és László, Ék Sándor és Hincz galamb című színes, repeszGyula mesterek tanítványa- téses technikával készült kéként sajátítja el mindazt, pét közli, s meleg szavakkal amit egy mai grafikusímű- méltatja, vésznek szemléletileg s mes- Szegedi kiállításának képei terségileg birtokolnia kell. azt dokumentálják, hogy ez Olyannyira, hogy mindjárt a a harmincnégy esztendős diploma megszerzését köve- művész nem véletlenül tudtő első esztendőben, 1958- hat maga mögött komoly ban Csurgón, a szűkebb nemzetközi grafikai sikeret • , Vitorlások pátriában önálló kiállítással ket. A most kiállításra keállhat azok elé az embereik rült anyag mondanivalóban elé, akik közül előemelke- széles skálájú, formai megdett. Azóta Budapesten há- oldások tekintetében pedig romszor, Csurgón ismétel- nem mindennapi műgondtan, majd 1964-ben Kapós- ról tanúskodó; a rézkarc fiváron állt grafikáival a mű- nomságainak virtuóz érvéművészetpártoló közönség nyesi tésére képes, az élet elé, sőt az utóbbi években fogható jelenségeit fátyolMoszkva, Berlin, Peking, finom poézissé nemesítő Helsinki, Osló, Párizs, Ulan- művészember vallomásai. Bátor és Szófia kiállítótér- Van sajátságosan egyéni fimeiben is szerepeltek már a gyelmeztető mondandója somogyi parasztfiú müvei, „az ökrök száján véres nyált ezek a jobbára tájjellegű, csorgató" kor retteneteiről, a patriotizmust sugalló kifeje- fényben fürdő vízpartok dezési rendszerrel alkotott, szí- rűsebb világáról, a szélmalnes vagy egyszínű rézkar- mok tájának nyugalmat sucok. Közülük hármat — a gallóan poétikus atmoszférákiállításon is látható, Híd- járói, s a hídépítők heroikus építés. Csónakok és a LeMoldvay Győző egyiptomi útijegyzetei i KM üfpjyjs iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii völgyében kell futnunk az időben, nem sokat, csak mint- pénzzel. A jófizetésű, magasjövedelmű brit tisztegy kétezer évet. A fáraók idejébe, amikor a viselők é.s katonatisztek részére remek lakásokat, villákat, kaszinókat építtettek — az arab milliók pedig maradtak sárbólvert, vályogból épített nyomorúságos telepeiken. A forradalom óta lázas ütemben folyik az építkezés mind a fővárosban, mind az ország többi jelentősebb településein. Igyekeznek pótolni a több évezredes lemaradást. „Csata színtere" nevet viselte a város öse. majd Babilonként tisztelték a görög—római uralom ezer esztendeje alatt. Időszámításunk 641. évében Ómár kalifa egyik hadvezére hódította meg a Nílus völgyét, benne Babilont, s hol a diadalmas ütközet zajlott és parancsnoki sátor állt, lett Kairó későbbi őse: Fosztat, azaz Sátor. Később, 959-ben e helytől nem messzire kis kormányzati negyed épült, s merthogy krónikások szerint ama évben a Mars bolygó, amit arabul El Kahir-nak mondanak. szokatlanul fényesen tündökölt, az új MÜLT ÉS JELEN Sou et lumiere. Hang- és fényjáték. (Elsza- telepet El-Kahirának, Kairónak nevezték el laszfottam már Párizsban, Londonban, de az * idén Gizehben, a leghíresebb piramisok tövében sikerült látnom.) Csodálatos élmény, amikor négyezer év beszélni. kezd. Amikor a fényes csillagú, mélykék ég alatt a három kőkolosszus, Cheops, Chefren, Mikerinosz piramisai zöld tűzzel foszforeszkálni kezdenek. Majd narancssárga izzással kigyúl a Szfinx, alatta .pedig bíbor drapériaként vibrálnak a hajdani mumifikáló altemplom oszlopai. S zeng a szó a rejtett hangszórókon, zene és emberi hang tör elő nemes pátosszal, nagyon szép. plasztikus irodalmi angolsággal. Minden kóemlék más emberi hang, s mindegyik elmondja saját történetét. Cheopsot, az új fáraót ünneplik: zúg a sivatagból a hozsánna, majd túlfűtött zenei motívumokba csap. Most Chefren haldoklik: posztóba vont gyászdobok dübörögnek, s sejtelmes lilába öltöztetik a rejtett fényszórók a második piramist... Már régen vége a játéknak, kihunytak a reflektorok, mikor még mindig mozdulatlanul ülünk kényelmes székeinken. Nehezen oldódik a varázs, melyet egy újkori játék szül fényből, hangból; mely azonban e kőemlékek monumentalitásából is táplálkozik. Abból a roppant erőfeszítésből, mely e királyi temetkezőhelyeket világra hozta. Honnan e név, hogy: Kairó? Kicsit vissza Ma közel négymillió lakosa van Kairónak, s a Nilus-parti, hatalmas városban modern európai negyedek és középkori jellegüket máig is sértetlenül őrző, túlzsúfolt, bűzös, nyomorúságos arab utcák váltogatják egymást. Az európai városrész csak a múlt század végén, Iszmail kedive idejében kezdett épülni. A kedive ingyen adott telket annak, aki legalább 15 600 frankot érő ház építésére kötelezte magát. Az angol megszállás éveiben sem takarékoskodtak a A Kcfren piramis és a nagy Szfinksz Meglátogattam néhány építészeti remeket, amelyek az ezer év előtti Kairó emlékét őrzik. Legérdekesebb közöttük talán a koptok Függőtemploma, mely egy IV. századbeli régi egyiptomi erőd alapjaira épült. Innen a neve is. Oszlopai még az eredeti épületből valók, s ezeken függ a felül újjáépült templomrész. A 600 éves Szultán-Hasszán mecset egy adakozó kedvű uralkodó emlékét őrzi. Monda szerint Hasszán uralkodása kezdetén dús kincsű, gazdag ember volt. De nagyon szegényen halt meg, mert földi javait elosztogatta a nyomorban élő arabok között. Az izlám egy másik, későbbi csodálatos műremeke a Mohamed Ali mecset, mely a Citadella szomszédságában áll. Belső falait, mint valamennyi izlám templomét, arab írással díszítették, tekintettel arra, hogy a Korán tilt minden élőlény ábrázolást. Európai ember számára furcsák ezek a templomok. Legfőképp mosdótermeik, kűtjaik miatt. Az ilyetén kiegészülés azonban Mohamed próféta bölcsességét dicséri. Ismerte ugyanis derék híveit, tudta, hogy hadilábon állnak a tisztasággal, ezért a Koránban előírta az imádkozások előtti kötelező kézmosást, Ami biztos: legalább a kezüket ötször megmossák. Hát így kerültek a mosdóhelyiségek, kutak Kairó mecsetjeibe is. A fanatikus izlámhivők egyébként annyira komolyan veszik a Korán e rendelkezését, hogy a sivatagban sem tekintenek el tőle. Csak éppen ott forró homok helyettesíti a vizet, azzal dörzsölik tisztára kezeiket napi imádságaik előtt. Következik: AZ ARABOK ÉTKEZÉSE munkája eredményének szépségéről is. Láthatóan tudatos patrióta: iparkodik a pannon táj sajátos légkörének a rézkarc „nyelvéin" való kifejezésére, ezt azonban sohasem a mucsai vidékiesség rossz ízű egysíkúságával cselekszi, hanem olyanképp, hogy a mai európai grafikai áramlatok szakmai eredményeit, egyetemes értékeit tudatosain ötvözi tájjellegű kifejezési rendszerébe. Ebben a tekintetben különösen megkapó alkotás a Boglyák, a Horgásztanya, a Vihar előtt című rézkarc( vagv a Télutó s a Kikötőben című alkotás. A színes repesztéssel készült Vegyiüzem r. vagy a vegyes technikájú Vegyiüzem II. a fiatal alkotó friss kísérletezési kedvéről tanúskodik; a mai mondanivaló korszerű formai eszközökkel történő megszólaltatását reprezentálja. A Bécs s a Holland malom arról vall, hogy a művész külföldi élményei is gyakran hangot kapnak ábrázolómű vészeiében. Egy-két konvenciózusabb formai megoldástól eltekintve, a kiállítás megnyugtatóan egységes szintet mutat. A szegedi közönség bizonyára szíves® látott volna több darabot is ezekből az áhítatos gonddal készült, nem csupán hangulatokról valló, hanem gondolatokat is hordozó. szimpatikus elmélyültsége-t. optimista szemléletet tükröző rézkarcokból. Dér Endre Szombat. 1965. június 26. DÉL-MAGYARORSZÁG 5