Délmagyarország, 1965. április (55. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-15 / 89. szám

Legyenek derűsebbek az öreg napok Nem a leggazdagabb ország a miénk Európában, mégis a világon a mi országunkban vált lehetővé elsőként az, hogy egységes rendszer alapján nyugdíjat kapnak a megöregedett, munkában elfáradt parasztemberek is. Senki sem állítja, hogy a havi 316 forint szövetkezeti nyugdíj, vagy a 26<l forint öregségi járulék sok pénz. Mégis országosan milliárdokra rúg ez évente. S. úgy növekszik a paraszti nyugdíj, ahogy erősödik termelőszövetkezeti mozgalmunk S ebben az is benne van: a fiatalabb parasztembereknek kell magalapozni szüleik, hozzátartozóik, majdan saját maguk derűs, boldog öreg napjait És ezt úgy is lehet, mint a balástyai Móra Ferenc Tsz gazdái teszik. Miután már elég erős a közösségük, az utóbbi közgyűlésükön határozatot hozlak, hogy az állam által fizetett nyugdíjat, örefíségi járulékot egységesen személyenként havi 100 forinttal felemelik. S a 100 forintokat 1965. január l-ig visszamenőleg mindenkinek — összesen 158 személynek — kifizetik. Erre a célra a gazdaság évi költségvetésében 183 ezer forintot szavaztak meg; Ezen felül természetesen biztosítják az idős és beteg gazdák réezére mindazokat a javakat, melyek eddig is roegil lettek őket. Rendesen kapják a földjáradékot, háztáji földet, kenyérgabonát, s erejüktől függően dolgozhatnak is. Ézzel egy időben azt is elhatározták, hogy az idén a közösben dolgozó gazdák átlagjövedelmét a tavalyihoz képest mintegy 20 százalékkal növelik. Ez azonban lehet több is. kevesebb is, attól függően, hogv egységesen kiveszi-e részét mindenki a közös munkából. Sikerül-e maradéktalanul végrehajtani az igazgatóság által kidolgozott reális termelési terveket ? A Móra Ferenc Tsz közössége tehát ismét példát mutatott a szegedi járásban. Abból indultak ki hogy egy 15 milliós bevétel elosztásánál 183 ezer forint tulajdonképpen már nem sokat számít:. Viszont az Idős és munkaképtelen gazdák ezen keresztül nagyonis érezhetik a nagy család szerető gondoskodását. Azt. hogy bár annak idején egy más világban éltek, mégis érdemes volt dolgozniok. Emberségükért, földjükért nem hálátlanok az utódok. Kövessék hát más gazdaságok is a balástyai ak példáját! Teremtsék meg mielőbb a paraszti nyugdíjak soron kívüli felemelésének lehetőségét, addig is, míg erre népgazdasági szinten sor kerülhet. Csépi József Kötik a szölöés gyiimölcsértékesitési szerződéseket A Csongrád megyei MÉK dolgozói terv szerint e hót szombatjától folyamatosan kötik majd a zöldségfélék után a szőlő- és gyümölcsértékesítési szerződéseket is. A SZÖVOSZ igazgatósága most többféle meggondolás alapján leszállította a megyek szerződéses szóló- és gyüinölcsf el vásárlási tervét. Csongrád megyében 1964-ben 1810 vagon szőlő és gyümölcs szerepelt a MÉK tervében és ezt túl is teljesítették. Most viszont 1460 vagonban szabták meg a szerződés tervét Elsősorban ennek az árumennyiségnek az átvételét szavatolja a MÉK. Ezután fizetnek különféle szerződéses nagyüzemi és fajtatisztasági felárakat. Tehát a termelőknek legszemélyesebb anyagi érdeke fűződik ahhoz, hogy szőlőén gyümölcsértékesítés! szerződéseiket mielőbb megkössék. Mert mint Martonogi József áruforgalmi osztályvezető elmondotta, most pótkeret engedélyezésére a terven felül nem lesz lehetőség. A kukorica termesztése homokon Csongrád megye szántóte- megfelelő gépek nem állnak ruzsagot is jobban bírja. Kirületének közel egynegyede ugyan rendelkezésre, de az sérletbe állítottunk és három homoktalaj és annak a ku- elmúlt években Kk.-halason éven keresztül azonos tőkorica mintegy 23 százaié- és Bácsalmáson szerkesztet- számmal holdanként összekát foglalja el. A termésát- tek házilag olyan kombinált hasonlítottuk az egy- és kétlag itt kataszteri holdanként vetőgépeket, melyek a trá- szálas kukoricát. Eredmé10 mázsa alatt van. Azon- gyát a vetőcsoroszlya előtt nyeink azt bizonyították. a talajba adagolják. Ezzel hogy a kétszálasan vetett tehát segítettek a pillanat- kukorica minden kísérlenyi trágyahiányon. Úgy ér- tünkben többet termett. Kizem, nem érdektelen az, ha ban számos gazdaság tapasztalata bizonyítja: a kukorica hozama a homoktalajokon is emelhető. A kérdés: hogyan? Erre válaszolunk az e vetőgéptípusokat azon teralábbiakban. 4 talajelőkészít é* és trágyázás Kivéve az erősen partos, laza futóhomok részeket, a kukorica alá a kora őszi mélyszántás igen fontos. Ahol ezt nem biztosították, a vetőszántást kell az edvétel ez alól az egyik, 1963 évi ismétlés nélkül beállíamelyek tolt nagyparcellás összehasonlító 'vetésünk volt Mórahalmon. A kísérletekből kitűnt. hogy közepes tápanyagellátottság esetén a t6 ezer 400 töves kukoricaállomány kétszálasan mintegy 20 százalékkal többet terezer nömelőszövetkezetek, a homokon megfelelő műhellyel rendelkeznek, a közeli napokban megnézik és még a kukoricavetés előtt szerkesztenek házilag ilyen kombinált kukoricavető gépet. A homoki gazdálkodás ta- mett, mint a 11 pasztalataiból általában tud- vény állományú. juk, hogy április végén so- Ezek alapján a kétszálas digi 20 centiméter" helyett hasam zsúfolt annyira a kukoricatermesztés nemcsak lényegesen mélyebben. 25 munka, hogy gondos meg- biztonságosabb homokon. 30 centiméter mélyen elvé- szervezés esetén a kukorica mint az egyszálas, hanem gezni. A talaj nedvességé- vetését, a fészektrágyázást a nagyobb termést is ad. Tenek megőrzésére vetőszánitás tagsággal úgy szervezzék hát helyes volt az a kispaután azonnal hengerezzunk meg, hogy azt esetleg kéz- raszti gyakorlat, hogy közés fogasoljunk. Ahol van zel végezzék el. A termés- tesnövény nélkül a kétszákülönbség és az ebből szár- Ias kukorica jobb az egyszámazó nagyobb jövedelem lasnál. E módszert egyébfeltétlenül arányban van a ként nem egy tsz-ben horáfordítással. mokon nagyobb táblákon is . . . . „ eredménnyel alkalmazták edA vetesido dig. , , . ,. Á mélyebb talajelőkészíHomokon a kukoncavetes tésű és közveUenül jól tráitíeje valamivel kesobbre gyázott kukoricatáblákon a gyűrűshenger, ott e két munkamenet összekapcsoltán végezhető el. Tápanyagban, de különösen szerves anyagban szegényebb homokunkon elengedhetetlenül fontos a trágyázás. Kilenc év átlagában homokon kukoricatermésünk mázsa holdankénti' is- ^^S'ÍS'^ 18~19 ezei' növény biztosíMilyen árvíz- és viharkárokat térít az Állami Biztosi tó ? A savasa és nyári zivartarck, viharok sok kárt okoznak a gazdaságoknak. Olykor árvizek, szélviharok, villám gyújtotta tüzek pusztítanak a gabona földeken ás a gazdasági majorokban. Az ÁUami Biztosító tavaly Csongrád megyében összesein 50 millió forintot fizetett ki hasonló károkért. Tavasszal és nyáron egyaránt fenyegeti az árvíz a közös vagyont. Tavaly 22 millió forintot fizetett a biztosító az árvízkárokért. Az élővizek (folyók, patakok, tavak) áradása okozta veszteségeknek a felét téríti meg. Az árvízvédelem megszervezésében ugyanis a gazdaságoknak ls jelen lós kötelezettségeik vannak, a fennmaradó 50 százalékos veszteség így arra késztet, hogy gátépítéssel, csatornákkal hárítsák el a pusztító árt. A belvizek levezetése elsősorban az illetékes gazdaságok feladata, ilyen természetű károkért a biztosító nem fizet A háztáji gazdaságok és a magánépületek árvízkáraira nem terjed ki a biztosítás. Szélvihar is gyakran megrongálja az épületeket. Az Állami Biztosító a lakó- és egyéb épületeken, berendezési és felszereiéji tárgyakban, készletekben okozott viharkárokért tavaly 14 millió forintot adott gazdáiknak. A betakarított termésben keletkezett viliarkárt, továbbá az elhanyagoltság, szakszerűtlen építés miatt keletkezett viharkárt nem téríti meg a biztosító. A ledöntött tv-antennák költségét. valamint — a háztartási biztosítás alapján — az ajtó- és ablaküvegben keletkezett károkat megfizetik. Tavaly 9.5 milliót kaptak a Csongrád megyeiek üvegkár címén. A villámcsapásokból származó tűzesetekre szintén vonatkozik a biztosítás. Tavaly 4,ff millióval segítette az Állami Biztosító o villámtűz miatt megikárosultakat. 150 tállótrágya hatására közel megkétszereződött. Az istállótrágyázott homokon még a második és harmadik esztendőben is jó hatást tapasztaltunk, sőt volt olyan év, amikor az istállótrágyázás utáni negyedik esztendőben is 20—25 százalékkal több kukorica termett, mint a trágvázatlan homokban. Meghálálja a kukorica a zöldtrágyázást is. Ott, ahol részben homok védelem, részben trágyázás céljára ősszel tiszta rozsot vetettek és azt április második felében > — amikor már a rozs 1 méter körüli nagyságot elért, a kalász pedig hasban volt — 25 centiméter mélyen beszántották. hasonló jó termést kaptak, mint istállótrágyázás esetén. A rozs alá 120 különösen hideg áprilisi időjárásra vonatkozik. Magyarázata az. hogy nappal ugyan felmelegszik a homok, de éjjel gyorsan le is hül. E nagyobb hőmérsékleti ingadozás a kukorica kelésére nem kedvező, ilyenkor a kelés igen vontatott és egyenlőtlen. Ezért javasolható, hogy homokjainkon inkább április végén, esetleg május elején kezdjük a kukoricavetést. Vannak úgynevezett barna, jobb hötartó homokok, itt feltétlenül korábban vetendő a kukorica 4 sor« növénytávolság Szaktanácsadó központ a nagyüzemi termelés lejlesztésére A • közelmúltban meg- termesztés, termelestechnialakult Békés—Csongrád kai, üzemszervezési kérdések, megye Mezőgazdasági Mű- nagyüzemi zöldségtermesztés. szaki Fejlesztési Tanácsa, kenyérgabona-termesztés stb. A tanácsban helyet foglalnak kérdéscsoportokba foglala két megye legjobb mező- ják. gazdasági szakemberei. A tanács elnöke dr. Förgeteg Sándor, a Dél-Alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatója. Elnökhelyettesei Paczuk István, a Csongrád megyei tanács vb elnökhelyettese és Csatári Béla. a Békés megyei tanács vb elnökhelyettese. Titkára pedig Fazekas Lajos, a Pól Alfölcti Mezőgazdasági Kísérleti Intézet osztályvezetője. A mezőgazdasági műszaki fejlesztési tanács valamennyi tsz-nek rendelkezésére áll a gazdaság termelési profiljának kialakításában. A tsze.kbő! beérkező szaktanácsi igényekel töblzek között a rét-, legelőgazdálkodás fejlesztése, lucernatermesztés, szántóföldi öntözéses növény- 1 Szövetkezeti asszonyok szocialista elmért küzdő brigádban Takács ltnre, a tsz párttitkára és Domonkos Pá) herteszeti brigádvezető újságolták: — Nem is reméltük, hogy a napi nehéz munkán túl ennyi kezdeményezés, új iránti szeretet rejlik ezekben az asszonyokban. Rádiót hallgatnak, újságot olvasnak, s megismerve a szocialista brigádok nagyszerű munkahőstetteit, s azt. hogy ezzel maguk és családjuk szebb, derűsebb életét segítik elő, kérték: szocialista címért küzdő, majdan pedig szocialista brigádban dolgozhassanak maguk is. Azóta rnar a szocialista brigádok fegyelme, munka- j szeretete vezérli a tápéi Tiszatáj Tsz asszonyait is a kő- ; zös munkában. 50 asszony és 15 férfi tartozik a brigádba. Vállalásuk szerint a tavalyi 1 millió 600 ezer forint helyett kétmillió forint jövedelmet biztosítanak a kertészetből. Többek között 20 hold pritaminpaprikáti húsz hold cecei paprikát, 10 hold fűszerpaprikát 20 hold fejes káposztát, 10 hold karalábét, 2 hold kelkáposztát, uborkát, karfiolt termesztenek úgy, hogy az áruk zöme elérje az exportminőséget. A tsz pártszervezete örömmel üdvözölte a nagyszerű vállalkozást, s az igazgatósággal együtt tninden telhető segítséget megadnak ahhoz, hogy az esztendő múltán elmondhassák: az ország legnagyobb, Csongrád megyében pedig az első szövetkezeti szocialista brigád a tápéi Tiszatáj Tsz-ben van. tott legnagyobb tei-mést, viszont e fölé növelni a növényszámot már megbízhatóan nem lehetett. Sülevényes homokon 16 ezer növény fölé növelni a kukoricaállományt a rossz vízgazdálkodási viszonyok miatt eddigi tapasztalataink szerint nem ajánlhatjuk. Homoki vetésforgó kísérletünkben 1954 óta középparcellás méretekben kétszálas kukoricát termesztettünk. Megállapítottuk, hogy a kapálást a szélesebb sortávolság révén jobban gépesíthetjük, lókapával pedig a későbbi időben is járathatjuk még a sorközöket. A kataszteri holdanként A kukorica holdankénti nagyobb tőszám kétszálasan növényszámát nem lehet úgy tehát kívánatos, és a szenövelni homokon, mint kö- ménként vető gépek közül kilogramm szuperfoszfát és lőtt talajon. A korábbi évek erre alkalmas típust megfe80 kilogramm kálisó került, gyakorlatával szemben a lelő két.szemenként vető gépbeszántáskor pedig 130—200 szokásos 11 ezer növényszám pé alakíthatjuk, kilogramm pétisó. helyett a középérésű kuko- Mind kísérleteinkben, mind MiveJ homokon istállótrá- Vicából vagy Mv l-esből ho- üzemi tábláinkon a kukorigya kevés van. a kisüzemi mokon általában 16 ezer nő- cafajták közül hokomok ez gvakorlat kialakította az vény javasolható. ideig a Martonvásári l-es úgynevezett fészektrágyá- A homoki kukoricater- kukorica vált be a legjobzásl Ennek a módszernek meaztés gyakorlatában elég- ban. Azt is megfigyeltük, nagyüzemi alkalmazásához üé elterjedt a kétszálas ter- hogy általában közép-, illetmesztés. A kisüzemi gyakor- vc középkései fajták terl latban a kétszálas kukoricát mesztése a legbiztonságo90—100 centiméteres sortá- sabb. Korábban érő fajtákvolságra és nagyobb soron kai eddig csak mélyebb fekbelüli növénytávolsági-a ve- vésű. jobb vfzgazdálkodásu tették. Ilyenkor köztesnö- homokon szereztünk jobb vényként termesztettek még tapasztalatot, babot, takarmányrépát, ta- Van tehát lehetőség a hokarmánytököt. sőt naprafor- mokon is arra, hogy nagót is. Nagyobb üzemi me- gyobb kukoricatermést érretekben az ilyen köztes ter- jünk el. Most már csak az mesztésnek nincs meg a le- kell, hogy e módszereket, a hetősége. Megfigyeltük azt, tsz-ek a gyakorlatban is alhogy a kétszálasan termesz- kalmazzák. tett kukorica valamivel job- Dr. Antal József, ban fejlődik, mint az egy- Dél-alföldi Mezőgazdaszálával álló, továbbá a szá- sági Kísérleti Intézet munka » keziik alatt Vvnmukhao millión W anm IznMWmtínt-. ttauacxkntHk a noha fala (ha Felújítják a szőregi szeszfőzdét A gyorsan fejlődő gyü- több pálinka főzéséhez mar molcstermesztés eredménye- kevésnek bizonyult a megye ként évente mind több a szeszfőzde! kapacitása. Emiszegedi járásban az olyan att sok hullógyümölcs puszkulonféle vegyes hulló és tult el a termelőknél, túlérett gyümölcs, melyeket A Csongrád megyei MÉK csak szeszipari célokra le- most segít ezen a bajon, het. hasznosítani. Viszont a Korszerűsíti, s az eddigi ért termelőkapacitását két és félszeresére növeli a szőregi szeszfőzdének. Mint a telep vezetője elmondotta, a főzőüstök 12,5 hektoliteres töltőkapacitását — eddig ennyi cefrét főzhettek egyszerre — 30 hektoliterre emelik. Központi gépházat kap az üzem. s. a fafűtést gőzfűtésre cserélik ki. Ezzel lehetővé válik. hogv az eddigi évi 90 ezer liter pálinka helyett megközelítően 230 ezer litert főzhetnek itt Nagyobbítják a nyersanyagtároló teret is. A cefreérlelő medencék és tartályok egyszeri befogadóképessége 70 vagonra növekszik. S a betöltés nehéz fizikai munkáját is automatizálják. A telep teljes rekonstrukciójára idén félmillió forintot fordít a MÉRiJ