Délmagyarország, 1965. április (55. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-16 / 90. szám

WLÁG PROLETÁRJAI; EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁR1 LAPJA 55. évfolyam. 90. szám Ara: 50 fillér Péntek. 1965. április 16. TÖBB MIN T 6*2 EZEK N É G Y Z E T M fi TF R ZÖLDTERÜLET — V fi D E M A PARKOKI 1 ! — A S Z Ü 1. ö K FELELŐSSÉGE A GYER­MEKEK NEVELÉSÉBEN — AZ IDEI RÖLTSfiGVETfiS Ülést tartottazl.kerületi tanács „Kiűxsük az amerikai agresH»oro hat 99 A szegedi 1. kerületi ta­nács tegnao délelőtt ülést tartott a Juhász Gyula Mű­velődési Otthon nagytermé­ben. Korek Józsefné dr., a kerületi tanács vb elnökhe­lyettese megnyitója után a tanácsülés Hörömpó József elnökletével végezte munká­ját. A tanácsülés napirendi pontként tárgyalta a kerü­let zöldterületének, az ut­cák fásításának, és játszóte­reinek helyzetét Ötott Bélá­nak, a kerületi tanács építé­si és közlekedési állandó bi­zottsága elnökének és Lász­ló Ivánnak, a kerületi ta­nács építési és közlekedési csoportja vezetőjének elő­terjesztése alapján. Dr. M»«­csi Józsefnénak. a kerületi tanács művelődésügyi állan­dó bizottsága elnöké­nek előterjesztésében ke­rüli napirendre az is­kolán kívüli nevelési ténye­zők hatása az általános isko­lai nevelőmunkában. E napi­rend vitájában részt vettek a kerület általános iskoláinak a képviselői is. Egészsége.* és szép A zöldterületek minden város életében közegészség­ügyileg és esztétikailag je­lentősek. nem elhanyagolha­tók. Szeged I. kerületében az utóbbi években nőtt a zöld­terület. öt évvei ezelőtt a kerületben — a dísztereket, az újszegedi ligetet, a külter­jes parkokat és utcafásításo­kat is számolva — 360 ezer 47 négyzetméter zöldterület volt Tavaly a zöldterület 672 ezer 153 négyzetméterre nö­vekedett. Szükséges azonban e zöldterületek további bő­vítése, s ezzel a lehetőségek­nek megfelelően foglalkoz­nak is. Fontos a parkok, általában a zöldterületek védelme — állapította meg a tanácsülés. Utasította is a kerületi ta­nács építési és közlekedési csoportját, hogy a parkgon­dozást végző városgazdálko­dási vállalatnál járjon el a soron következő munkák •mindig időbeni, jó elvégzé­séért. Felkérte az ülés a nép­front I. kerületi bizottságát, hogy a további ésszerű ut­cafásításhoz, virágosításhoz ezután is biztosítsa a társa­dalmi segítséget. A kerületi játszóterek az öt évvel ezelőtti 1 ezer 200 négyzetméterről az idénre több mint 26 ezer négyzet­méterre bővültek. A tanács gondot fordít a játszóterek felszerelésére. Kívánatos azonban a játszóudvarok szaporítása, ahol erre mód van. A szülők akadémiája Az iskolán kívüli nevelési tényezők pozitív hatása erő­södött az általános iskolai ne­velómunkában. Következmé­nye ez szocialista életünk előrehaladásának, amely a feltételeket is bővítette. Te­endő azonban, hogy ezeket a feltételeket gazdagítsuk. Megvalósítható — egyebek között — a szülői munkakö­zösségek és az iskola kap­csolatának tartalmi javítá­sa; a szülők akadémiájának általánossá tétele. A tanácsülés aláhúzta a szülők elsődleges felelősségét a gyermekek nevelésében. A szülői sokirányú gondosko­dás, ami egyben kötelesség, alapvető tényező az iskolán kívüli nevelésben. Még job­ban a gyermekek tudatába kell vésni, hogy a munka teremti meg az élet vala­mennyi feltételét, s az új ru­hákért, cipőkért stb. a szülök keményen megdolgoznak. A tanács felkérte a városi úttörőelnökséget, hogy fog­lalkozzék még behatóbban az általános iskolai szakkörök működésével. A tanács, mint határozatában kimondotta, 5 ezer forintot biztosít új kö­tetek vásárlására a gyermek­könyvtárba. Vencel, Balogh József, Fi­scher Miklósné, Rezsek Mar­git, Szigeti János, Lukátsy Sarolta. Csanádi Géza és Szabados Istvánné dr. Végül a tanácsülés foglal­kozott az I. kerület tavalyi költségvetési zárszámadásá­val és idei költségvetésével, dr. Bödő Istvánnak, a kerü­leti tanács vb titkárának előterjesztése alapján. Az í. kerület 1965. évi költség­vetése 37 millió 348 ezer fo­rint, s teljes egészébein köz­célra fordítják. A tanácsülés Hörömpó Jó­zsef zárszavával ért véget. Messziről indult, messzire jutott Kemény kézzel? V?* Jól halad a vetés Odaítélték a Vörös Vándorzászlókat A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közit : A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott Apró An­tal, a Minisztertanács elnökhelyettese a KGST Végrehajtó Bizottságának 17. ülésszakáról, a külügyminiszter az oszt rák külügyminiszterrel folytatott tárgyalásairól számolt oe a kormánynak. A Minisztertanács a beszámolókat jóvá­hagyólag tudomásul vette. A Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének eló­ierjesztésével egyetértve a kormány határozatot hozott a Minisztertanács és a SZOT elnöksége vörös vándorzászlói­nak, valamint az OKISZ elnökének javaslata alapja® a Minisztertanács vándorzászlóinak odaítélésére. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke jelentést tett a kormánynak arról, hogyan foglalkoznak az állami szervek a lakossá;?, bejelentéseive] és panaszaival. A Mi­nisztertanács a jelentésit megvitatta, elfogadta és az állami szervek ezirányú tevékenységének további javítására hatá Tozatokat hozott. A földművelésügyi miniszter az őszi vetések áttételéére rSl és a tavasai munkákról, az élelmezésügyi miniszter az első negyedévi felvásárlás és szerződéskötések eredményed­ről tájékoztatta a kormányt. A Minisztertanács a tájékoztatókat tudomásut vette, majd napi ügyeket tárgyalt (MTI) Hazautazott Václav Dávid külügyminiszter Péter János külügyminisz­ter meghívására április 13— 15. között látogatást tett ha­zánkban Václav Dávid, a a Ezer vasutas dolgozik szocialista brigádokban A szoeiaJistabrigád-moz- tartózkodását, a baleset nél­galom annak idején a vas- küli munkát vállalják. Igen utnal bontott zászlót először sok brigádtag vesz részt ál­Szegeden. Érthető tehát, lami és politikai oktatásban, hogy ennél a rendkívül fon- és csaknem valamennyi vál­Elénk l itn A tárgyalt témákhoz sok hozzászólás hangzott el, élénk vita alakult ki. Többen jogo­san sürgették a Lechner tér­nek és környékének rendezé­sét, amire korábban már ha­tározat is született. A parkok gondozásához tartozó, fi­gyelemre méltó kérdésnek ítélték a szúnyogirtást. Töb­ben szóvá tették azt az in­dokolt igényt, hogy az új lakótömbökhöz, illetve lakó­telepekhez a zöld területtel együtt játszóteret is tervez­zenek. A jövő feladataként került szóba a felsökikötő sori járda szélesítése, tekin­tettel a. nagy forgalomra. A hozzászólók több észre­vételt tettek.a szülői mun­kaközösségek és az kskolai szakkörök munkájáról. .4?á­húzták a szülök feladatát a gyermekek nevelésében, s egyúttal a pedagógusok be­csült hivatásának jelentősé­gét.. Hangot adtak annak is. követelmény, hogy a tele­vízió — mint nevelési esz­köz — műsorpolitikájával hatékonyabban segítse az if­júság szórakoztatva nevelé­sét A vitában felszólalt Hof­gesang Péter, a népfront vá­rosi bizottságának titkára, Diós József, a városi párt­bizottság köznevelési bizott­ságának tagja, a Tömörkény Gimnázium igazgatója to­vábbá Sallai Imre, Nitsinger Gyula, dr. Száva Lajos, Kiss Jenő, Csikós Rudolf, Kovács István, Nyilasi Péter. Sarnyai Július 19-re összehívták a Román Munkáspárt IV. kongresszusát Április 14-én és 15-én ki­bővített ülést tartott a Ro­mán Munkáspárt Központi Bizottsága A Román Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának plénu­ma a vita eredményeként ha­tározatokat hozott, amelye­ket később tesznek közzé. A Román Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága április 14— 15-i kibővített ülésén elhatá­rozta. hogy július 19-re ösz­szehívja a IV. pártkor gresz­szust, (MTI) DÍVSZ VB-ülésszak Accrában Április 15-én az accrai egyetemen megkezdődött a DÍVSZ VB ülésszaka. Az ötnapos ülésszakon be­számolók hangzanak el az afrikai fiatalok ísrotolemáir ról, a IX. VIT előkészületei­ről, a DÍVSZ 20. évforduló­jának megünnepléséről, a tagszervezetek hetedik köz­gyűléséről és a vietnami kérdésről ÍMTH tos közlekedési ágnál a dol­gozók és a vezetők egyaránt nagy súlyt helyeznek azóta is a mozgalom fejlesztésére. Az MSZMP szegedi vasúti csomóponti végrehajtó bi­zottsága tegnapi, csütörtöki ülésén foglalkozott az el­ért eredményekkel és az el­végzendő feladatokkal. A szegedi vasúti csomó­ponthoz a nagyállomás, a rókusi állomás, a szegedi fűtőház, a pályafenntartás, a távközlési és biztosítóberen­dezési fenntartási főnökség és építési főnökség, a gép­telep és a kisvasút tartozik. Az idén ezeken a szolgálati helyeken összesen 132 brigád 1005 fővel tett munka verseny-vállalást. Negyvenhárom brigád már elérte a szocialista címet közülük több már negyed, ötöd, sőt hatod ízben. Ilyen többszörösen kitüntetett bri­gád például Korom Pálné, Dombóvári Ferenc és Krasz­naj Lászlóné munkacsapata a szegedi nagyállomáson. A szocialistabrigád-mozga­lomban részt vevő vasutas munkacsapatok igen szép eredményeket értek el felszabadulásunk 20. évfordulójára. A nagyállomás dolgozói kü­lönösen a személy- és te­hervonatok menetrendszerű közlekedtetésével jelesked­tek, és többi vállalásukat is teljesítették. A pályafenn­tartási főnökségen Illés Im­re, valamint a XVII. pálya­mesteri szakasz építőbri­gádja mutatott fel kiemel­kedő teljesítményt Utóbbi július 31 helyett április 3-ra befejezte a központi rende­lőintézet felújítását. A brigádmozgalomban mu­tatkozó átmeneti visszaesés után az idén újabb fejlődést értek el. Ezt mutatja töb­bek között, hogy csupán a szegedi 51 brigád ben. A műszaki és a gazdasagi vezetők is sokkal inkább megértik a mozgalom jelen­tőségét, s igyekeznek a bri­gádok munkáját segíteni, ok nélkül nem helyezgetik más munkahelyre a brigádtago­kat. A vasútnál dolgozó szo­cialista brigádok vállalásai között első helyen szakmai, termelési jellegű vállalások szerepelnek. A forgalmi bri­gádok általában a személy­és a tehervonatok menet­rendszerinti közlekedtetését, >3 vasúti kocsik rövid idejű lalt társadalmi munkát is. A szegedi rendező-pálya­udvaron általában 8—10 óra társadalmi munkát végeztek a mnnkaz'sapa­tok. A brigádtagok segítenek egymásnak családi problé­máik elintézésében, közösen építik fel lakóházaikat. A végrehajtó bizottság foglalkozott azokkal a kér­désekkel is, melyek egyelőre még akadályozzák a szocia­listabrigád-mozgalom mind teljesebb kifejlődését. Igen nehéz brigádokat szervez­ni az úgynevezett utazó­szolgálatnál, s általában olyan munkahe­lyeken, ahol még nem talál­ták meg a munka értékelé­sének egy értelmű, s könnyen kezelhető módszerét. Kevés az ifjúsági brigá­dok száma. A gazdasági-műszaki veze­tők gyakran a szakszervezeti bizottságokra hagyják a bri­gádokat, nem foglalkoznak velük állandóan. Ritka az. olyan munkacsapat, melynek tagjai újításokkal, ésszerűsí­tésekkel foglalkoznak. Elhatározták, hogy ezen­túl valamennyi szocialista címért dolgozó brigád állan­dó segítséget kap egy-egy patronáló személyében. Félévenként egyszer szak­területenként összehívják a munkacsapatokat ta­pasztalatcserére. A pártszervezetek, a szak­szervezet és a KISZ segít­ségével állandóan figyelem­mel kísérik a vasúti brigád­mozgalom helyzetét és ahol szükség van rá, azonnal se­gítséget nyújtanak. Csehszlovák Szocialista Kö»­tarsaság külügyminisztere. A két külügyminiszter esz­mecserét folytatott a két fe­let; érdeklő időszerű nemzet­közi kérdésekről, különösen j az Amerikai Egyesült Álla­moknak a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság és a dél-vietnami nép elleni ag­resszív akciói következtében kialakult helyzetről, az eu­rópai biztonság problémái­ról, valamint a magyar— csehszlovák kapcsolatok to­vábbi fejlesztéséről. A szí­vélyes, baráti légkörben le­zajlott megbeszéléseken ki­fejezésre jutott a telek vé­leményének teljes azonos­sága valamennyi kérdésben A megbeszéléseken ma­gyar részről Erdélyi Károly és Szilágyi Béla külügymi­niszter-helyettesok. Cséby Lajos, a Magyar Népköztár­saság csehszlovákiai nagy­követe, Marjai József és Kő­mives Imre főosztályvezetők, csehszlovák részről Ottó Klicka külügyminiszter-he­lyettes, Frantisek Pisek. ma­gyarországi csehszlovák nagykövet. Milán Klusák és Stanislav Kohmtsck. a "kül­ügyminisztérium főosztály­vezetői vettek részt. Václav Dávid, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság külügyminisztere tegnap délután visszautazott Prá­gába (MTI) SZÍVÉLYES BARÁTSÁG nagyállomáson alakult 1965­rf,jzenhat évvel ezelőtt, 1949. április 16-án történelmi jelentőségű ok­mányt írtak alá Budapesten: a magyar— csehszlovák barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést. E barátsági szerződés létrejöttének év­fordulója ünnep a számunkra, hiszen fon­ton útjelző, jelentős állomás az egymásra talált két ország népeinek történetében. A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kapcsolatait szí­vélyes barátság jellemzi. A marxizmus— leninizmus diadaláért, a békéért, az álta­lános és teljes leszerelésért, a nukleáris fegyverek betiltásáért, a népek barátsá­gáért és testvériségéért egy fronton küzd a két ország a nagy szocialista közösség­ben. Teljes nézetazonosság nyilvánul meg a nemzetközi helyzet megítélésében. így keli ennek lennie, mert mindkét ország' marxista—leninista módon értékeli a vi­lágpolitika eseményeit. Külpolitikánk fon­tos pillére a békés egymás mellett élés, de ugyanakkor sarkalatos pontja a hábo­rús kalandorok elleni harc, a német re­vansizmus elleni tiltakozás és közös vé­dekezés. valamint a ragaszkodás a szo­cialista közösséghez. A szerződés alapján kibontakozott a két szorosan egymásra utalt, a háború előtt egymástól mesterségesen elválasztott ország sokoldalú együttműködése. 1947 november elsején írták alá a két ország első árucsereforgalmi megállapodását, amelyet ettől kezdve minden évben kibő­vítve újítottak meg Az éves szerződése­ket 1958-ban három évre szóló hosszú le­járatú megállapodás követte, majd 1961­től 65-ig öt évre szóló megállapodást kö­töttek. A két ország közötti árucserefor­galom már több mint 70 százalékkal ha­ladja meg az 1958. évit. A gyors ütemű fejlődés eredményeként már 1962-ben Csehszlovákia a Szovjet­unió után a második helyen állt a kül­kereskedelmünkben, a csehszlovák külke­reskedelemben pedig Magyarország a ne­gyedik helyet foglalta el. Asc 1961—65-ös évekre szóló hosszú lejáratú megállapo­dás, az árucsereforgalom a korábbihoz képest 60 százalékos növekedést irányzott elő. A két ország által egymásnak szállí­tott legfontosabb termékek az utóbbi években a kővetkezők voltak: Csehszlovák szállítások Magyarországra; szerszámgépipari, vas- és fémipari, élel­miszer- és textilipari gépek, szivattyúk, földkotró gépek, traktorok, teherautók, csapágyak, bányagépek, kohászati termé­kek, vegyipari termékek,, cipő. bútor, üveg és bizsuáruk. valamint sör. Magyar szállítások Csehszlovákiának: szerszámgépek, vasúti kocsik, hajók, úszó­daruk, autóbusz, vasúti biztosítóberende­zések, jégszekrény, televízió, tranzisztoros rádió, bauxit, kohászati és alumínium­termékek, hús és hústermékek, más élel­miszeripari cikkek, vegyi és gyógyszer­ipari termékek. A magyar—csehszlovák kapcsolatok bő­vülésének fontos tényezője a műszaki tu­dományos együttműködés növekedése. A magyar—csehszlovák kulturális együttműködés is jelentős eredményeket hozott. 1953 és 63 között Csehszlovákiá­ban 564 magyar szerző művét adták ki 870 ezer példányban. Ugyanezen idő alatt nálunk 179 csehszlovák író alkotása je­lent meg mintegy I millió 200 ezer pél­dányban. iemelkedő jelentőségűek mindkét or­szág életében a párt- és kormány­küldöttségek kölcsönös látogatásai, ame­lyek fontos tényezői a kapcsolatok bővü­lésének. Az április 16-i évforduló mindkét or­szág életének fontos eseménye és a kap­csolatok bővítésének jelentős állomása. A barátsági szerződés aláírásának évforduló­ján az egész magyar nép szívből üdvözli Csehszlovákia népeit. Valamennyien tud­juk, hogy az internacionalizmus közös zászlaja alatt haladva nemcsak nemzeti érdekeinket, hanem az egész emberiség humanista törekvéseit is szolgáljuk, Vi­rágáé ez • barátság és örök. %

Next

/
Oldalképek
Tartalom