Délmagyarország, 1965. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-13 / 61. szám

A küldemény csomagolása hiányos {/isszapiltoHtó tukác A múlt év tizenegy hénapjaban 12 millió forintot fizetőt t kl a MAV kár törlesztés címén. Ennek az öszszegnek közel egyharmada törés okozta károkból keletkezett A törések pedig általában a hiányos csomagolásra vezethetők vissza. A Csomagolás Technikai Intézet a belkereskedelmi forgalomban használt szabályokat adja ki. A vasút csomagolási szabalyai ezeknél az előírásoknál szigorúbbak. Ez a kettősség egyszerű példával is érthető. Amíg egy gépkocsiszállítmány a feladótól egyenesen a rendeltetési helyére megy, addig a vasútra feladott darabárut a feladótól a rakodó állomásra viszik, a vasúti szállítás közben többször is átrakhatják, s a címzett állomástól még házhoz is kell szállítani azt. A vasúton szállított áru tehnt több és nagyobb megpróbáltatásnak van kitéve, s ezzel magyarázhatók a vasút szigorúbb csomagolási követelményei. Hogyan kell csomagolni az árut? Ügy hogy a göngyöleg a szállítmány teljes egészét megóvja, hogy más áruban sem tehessen kárt. Ez a teljesen biztonságos csomagolási mód azonban nagyon költséges volna, ezért ahol lehet enyhít a vasút ez irányú követelésein. A vasúti dolgozó, aki átveszi a küldeményt, azonban minden esetben ráírja a fuvarlevélre — vagy a szállítmányhoz mellékelt kárjegyző könyv szövegébe —, hogy a küldemény csomagolása ilyen és ilyen szempontból hiányos. Veszélyes árukat — robbanó és öngyúlékony anyagokat maró savakat, stb. — hiánvos csomagolással nem továbbítanak. A paprikafeldolgozó vállalat például termékeit papírzsákokba, karton dobozokba csomagolja Ezeket a göngyölegeket többször is használják egymás után. A baj ott kezdődik, amikor a használat közben megrongálódott csomagoló anyHgot nem selejtezik ki. Amikor ezeket a dobozokat egymás tetejére rakják, azok könynyen deformálódnak, szétrepednek. fgy széthullhat •Z áru, r ez lehetőséget nyújt az esetleges lopásra is. Hasonlóan több gondot kell fordítani a megrongálóHogyan kell csomagolni az árut ? Melyek a leggyakoribb hibákl Milyen megoldások lehetségesek? dott faládák, rekeszek ki- A rakodás gépesítése is a cserélésére is. A gondatlan- biztonságosabb, minőségileg ság miatt kiálló szögek, a jobb szállítási követeimérégi pántolás maradványai nyeknek igyekszik eleget sok balesetet okoztak már tenni. A hidraulikus kézi szállítás közben. Igy példá- villás és villamos targonul a szőregi borszállítások cás szállítások a rakodólapok alkalmazása az áru gyorsabb továbbítását segítik elő. Jelenleg a sík rakodólapokat használják, de a közeljövőben bevezetik a idején gyakori eset, hogy csak egyetlen pánt tartja össze a ládát, amelyben sűrűn egymás mellé rakták a palackokat. De a Szegedi Konzervgyárat ls emleget- keretes rakodólapokat is. hetjük. Olyan ládákban továbbítja termékeit, amelyeket nem zár le. Igy a ládarétegek közé rakott védőanyagok sem tudják megakadályozni, hogy egy-egy tolatás alkalmával a félrecsúszott és így az alsóbb láA különösen érzékeny áruk szállítására még néhány évvel ezelőtt is csak nagy rábeszélés után voltak hajlandók felhasználni a vállalatok a szállítótartályokat, a kontinereket. Ma már változott a helyzet, a dasorba eső teher ne törjön MÁV gondja minél több össze néhány üveget. A Gyufaipari Vállalat szegedi gyára szépen, rendszerezetten csomagolja be küldeményeit. A kartondobozok kont.iner beszerzése, hogy a szállíttató felek ilyen irányú igényeit ki tudja elégíteni. Az áruk becsomagolásán, minőségére sok gondot for- burkolásán, megvédésén nadítanak, de azokat csak egyszerű szalagleragasztóvgl zárják le, amely nagyon könnyen megsérülhet A Kenderfonó és Szövőipari Vállalat újszegedi gyárából adnak fel olyan kenderáru-szállítmánvokat, amelyeken semmiféle csomagolás nincs. Ez rendjén van addig, amíg kocsirakományként továbbítják az árut, mivel ilyen esetben papírral bélelt vagonokba rakják be a végeket. A darabáruként feladott küldeménynél azonban nincs mód a csomagolás nélküli végek megóvására. A legtöbb problémát a búborok csomagolása okozza. A gyártó cégek hullám papírba öltöztetik a továbbítandó bútort Az így becsomagolt bútorokon azonban a legkisebb nyomás, ütődés ls meglátszik. Rengeteg kártérítési perre adtak az ilyen szállítmányok alkalmat A múlt év december elsejével bevezetett díjszabásváltozás megoldja részben a helyzetet. Ez kimondja, hogy a feladó kötelessége a vagonba rakni a bútort. Az utóbb eimlftett díjszabás-véltoztatás meg a különböző együttes miniszteri utasitábok szabályozta csomagolási rendeletek mindmind a népgazdasági károk csökkentését célozzák. gyon sok múlik. Éppen ezért nemcsak a MÁV. s nem is csak a szállíttatok érdeke, hogy minél kevesebb kártérítés megfizetésére kerüljön sor. Mert nem a kártérítés, s nem is csupán a keletkezett kár. hanem az áru megrongálódása jelenti az igazi veszteséget az egész népgazd aságn a k. Mérj Éva „Lettünk mi másra is jók..." A gondokból sosem fogy ki az ember. Ezt vontam le tanulságként néhány idős, már nyugdíjas munkassal történt beszélgetés után. Csak pár szót váltottunk, s máris a gondoknál lyukadtunk ki. Pedig mint később elmondták: ha újra kellene kezdeni, a ma reményében újra nekivágnánk a gondokkal teli munkás életútnak. Három évtizeddel ezelőtt ugyanis még remélni sem merték, hogy ilyen öregkoruk lesz. S az a jó, hogy nagyon sokan mondhatják el ezt magukról. Keserű szájízzel A sok öreg közül egyik így vélekedett: — A nevem nem fontos, mert emlékeim sokak emiékei. Az egyiket talán már csak kevesen ismerik. Egy dal zenéje, szövege. Valamikor énekelték textilesek, vasasok, építőmunkások. „Mi jók vagyunk arra, hogy megfonjuk szőjjük — selymet, a gyapjút, puhát — A gazdagok télre, hogy eltegyenek félre — Elegendő drága ruhát". Keserű szájízzel énekelték. A munkanélküliek hadserege reménykedve válaszolt erre. sűrűn ismételgetve refrénként: ..Ha jók voltunk arra. hogy alkossunk kézzel — Leszünk mi még másra is jók!" Több él-tizedes munkásélet Szeged a hazai lapokban 19655 NAGY József: Pedagógiai nyári egyetem Szegeden. Mgjar Pedagógia. Január. [A Tudományegyetem rendezésében, 1984. aug. 1—12.1 TdEttK Lajos: Nemzetköil államjog) konferencia Szegeden. Állam ée Igazgatás, február. (KOVÁCS Lászlói K. L.: Csongrád megye. Elóadások. Gyógyszereszei. február [A Szegeden működű Gyógyszerész szakcsoportról.] VllOA Miklósné: Kísérleti orosztané ás az. általános iskola 3—». osztályában. Az Idgen Nyelvek Tanítása, február. [A szegedi Gagarin iskolában.1 OROSZ Sándor: A modern technikai eszközök pedagógiai felhasználása a szegedi nyári egyetem tematikájában. Pedagógiai Szemle, február. KOVÁCS Attila: A szegedi MEK megoldóvá a liughaerma nagyüzemi hőkezelésé:. Szövetkezet, fehruár 12. (Fényképekkel.] SZEKÉR Endre: A Tiszatáj februári száma. Petőfi Népe, febr. 14. Kifejezés, amit elfelejtünk Morbus Hungaricufl. Magyar botejaséR- Ir.v nevezték a XX. század elején a tüdőbajt. Emberek ezrei pusztultak el a Kárpát-medencében fümókórban, s a betegségben még Magyarországon is vezetett Szeged környéke. 1945-ben hatalmas változás történt. Egymás után épültek a tüdőgondozók, szanatóriumok. — Ez a nagy változás a belCR'ég roham 's csökkenésében is megmutat k >zott — mondta dr. Nagy László egyetemi docens, a Tiidegondozó Intézet vezető főorvosa. — 1938-ban 10 ezer ember közül 15 halt meg évente gümókórhan. 1950-ben 9, 1963-ba,n már csak 3. A megbetegedések is fokozatosan csökkentek. lPRO-ban a lakosság 2 százalékúnak, 10fi4-bcn pedig mind "f-oze 1 százalekanak volt beteg « tüdeje. * — Hegyan értek el ilyen ered mén.veket? — Országosan gyors léptekkel fejlődött a tüdőbetegség elleni harc. Társadalmi bizottságok alakultak, s az orvosokon kívül a bizottság tagjai rá nagy részt vállaltak a betegek felkutatásában, a felvilágosító munkában. — És Szegeden? — Itt is működik Ilyen társadalmi bizottság. Három éve elkészült a Vidra utcai tüdőszűrő állomás is. A tüdőszűrés a legjobb módszere a betegség felderítésének és megelőzésének. Idén sikerült elérnünk, hogy valamennyi szegedi lakost megvizsgáltunk. Nyilvántartásba vettük őket, s ezután már évente ismételjük a tüdővizsgálatokát. — Hogv fogódja a lakosság a kötelező azűrést? — Az. első évek nehézségei után idén szinte mindenki megjelent a Vidra ulcai szűrőállomáson. hogy kivizsgálják. — S mi volt a vizsgálat eredménye? — 88 ezer embert szűrtünk meg. Ezek közül 138 beteget fedeztünk fel. akiket azonnal gonde.-asba vettünk. A gúmőkor kezdeti állapotaban gyorsabban ré eredményesebben kezelhető. — A 14 éven felüliek állandó ellenőrzése tehát ezentúl biztosítva lesz. Hogyan óvjak a gyerekeket a tüdőbajtól? — Próbaottásos szűréssel. Ezt három évenként megismételjük, hogy a szervezetük ne veszítse el ellenállóképességét Az eredmény meg is látszik. Amíg 1960-ban a nyilvántartott betegek 2,7 százaléka volt 14 éven aluli, 1964-ben már 0,5 szazalókra csökkent Tavaly 11 ezer gyereknél végeztünk tuberkulln-szűrést. * Három évenként szűrik a tbc-es beteg környezetében lévő gyerekeket rá — Nem. őket állandóan felügyelet alatt tartjuk, s gyógyszerekkel is erősítjük ellenállóképes Résüket. Tavaly mindössze ORV gyermek betegedett meg gúmökórban. — Miért, van a tüdőgondozóban külön fogászati rendelő? — Valamennyi nyilvántartott tüdóbetegenek itt ápoljuk a fogát, nehogy valakit megfertőzzenek. * — Csak a szegedieket ellenőrzik? — A mozgó r,:.űrökoc?ival ajlandoytfi járjuk a kornyegő falvakat Tavaly példáuj 20 ezer embert vizsgáltunk meg. Idén fő feladatunknak tekintjük a vizsgálatok ,.finomítárát". A tüdős betegek fokozottabb ellenőrzéséi, és az egészségügyi felvilágosító munkát. S ennek az egészségügyi felvilágosításnak, a lelkiismeretes gyógyításnak köszönhető, hogy az orvosi nyelvbő] lassan teljesen kihal a k-fejezés: Morbus Hungaricus. Kovács Attila Sz. M.: Méltó emlékünnepélyt rendez Szeged vedres István szülét csenek 300. évfordulóján. Földművelő, febr 15. MEDVECZKY László: Az ulolso szegedi bocskoros. Esti Hirlap. február 24. (Elek Gyule bocskorkészítfl mesterről.] rmádok férjhez menni — Maugham zenéi vígjátékát a múlt napokban mutá-ta be a Szegedi Nemzeti Színház . . , Torday Teri főszereplései éi. Lobogó, febr. 24. (Fénykép.] Dante születésének 700. évfordulója alkalmából kiállítás nvilt a szegedi József Attila Tudományegyetemen. Népszava, febr 24. GÁBOR látván: Vidéki színházak. Köznevelés, febr. 2S. (A szegedi színházról ls.J Töbh száz dokumentumot adtak ilt Szeged lakosai a Móra Ferenc Múzeumnak a felszabadulás eseményeiről. Mag var Nemzet, febr. 27. LOZSY János: Három narancs szerelmese. Prokcfjev-bemutató a Szegedi Nemzeti Szinhazban. Népszabadság, febr. 27. BENKO Sándor—KAHANNE LASZLO Ibolya—KRIZSA Ferenc: Foetalls (alkali resistens) haemoglobin vizsgálata vérképzőrendszeri betegségekben felnőtt korban. Orvosi Hetilap, febr 28. fAz I. Bel- és a Szemklinikán folytatott kutatásról.] SZÜTS László: Mielőtt Bandikát elviszik. Szabad Föld. febr 28. [Egy petőfitelepi anyáról.) SLEMTN, I.: Magyarország felszabadítása. Honvédségi Szemle. március. (Szegedről ls.) i-dek): Csongrád - Szeged — Titd. Turista, március. (Interjú dr. Tóth Imrével, a Csongrád megyei Természetbarát Szakszövetség elnökével.) Szegedi mozaik. Képes Sport, mácr. 2. TGelei Éváról, a SZEACról és az úszók helyzetéről.) A szegedi Ságvári Endre gimnáziumban azzal kíséri előznek, hogy az oktatófilmeket a tanult anyag számonkérésére a fe1 éltelésnél ls felhasználják. Népszava, márc. 3. Kávé termett Szegeden. Esti Hirlap, márc. 4. [A Tudományegyetem botanikurkertjéről.] VARGA Béla: „Üj" taktika Szegeden. Népsport, márc. 4. |A SZEAC labdarúgó-csapatáról.) 7100 hold fűszerpaprika termesztésére -zer/öcliek a Csongrád é'- Békés mrgj el nagi üzemek Népszabadság, március 5. IA Szegedi Paprvkafvldolgozó Vállalat adatai, a Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézetről ls.J HOLKA Vilmos: Téli „sztárok". Képes rjsáe, máre. fi. [A szegedi Felszabadulás Tsz-ről la, fényképpel.1 ZSIGMONDI Mária: Mi lesz. veled emberke? Nők Lapja. márc. fi. [Szegedi fi. osztályos és érettségiző diákokról. fényképekkel.] TÖRÖK Gábor: Szülőlntézetek újszülött osztályainak staphyloeoccus problémája Orvosi Hetilap, márc 7. [A Szegedi Szülészeti Klinikán folytatott vizsgalatról.] alatt az ember sok mindent magába szív, elraktároz a fejében, a szívében, az emlékeiben. Jót, bizalmat és bizalmatlanságot, emberséget, emberszeretetet, szakmai ismeretet a szebb reményében vívott harcok epizódjait, emlékeit, mint e dal szövegét, zenéjét. De csak kevesen vannak, akik őrzik e harcos évek dokumentumait. Járták az országot városról városra keresték a munkát, s néha megragadták néhány hétre, hónapra egy-egy gyárban. E vándor munkásélet emlékeként mutatták a Rico Magyar Kötszerművek RT egykori üzemi munkarendjét. A megfakult, sárguló dokumentum első sorai is jelzik, több ez, mint megőrzött régi üzemi munkarend: történelem. 0 harmincas évek derenán „Ezen munkarend, mely az 1884. évi XVII. t. c. 113. §-a értelmében az iparhatóság által láttamoztatott és az üzemekben, műhelyekben, raktárakban kifüggesztett mint általános üzemi rendszabályzat, a munkaadó és munkás között kötött szerződésnek tekintendő és minden munkás a munkábaállés ténye által elismeri, hogy ennek tartalmát ismeri és határozatainak magát aláveti ..." Tévedés ne essék, nem akarom az olvasót ilyen messzire 80 év távlatába visszavezetni. A munkarend ennél jóval későbbi keltezésű, csak a törvénycikk, amelyre hivtakoznak, volt még a felszabadulás előtti években is múlt századbeli. Az 1930-as évek derekán készült Budapesten, amit a X. kerületi elöljáróság, mint I. fokú iparhatóság dr. Bucsánszky elöljáró aláírásával hagyott jóvá Csak ezt őrizte meg az idős szegedi textilmunkás vándorévei emlékeként. Talán azért nem őrizte meg a többit, mert nem tudott hozzájutni, vagy mert a többi hasonmása volt ennek. — Itt ebben az üzemben e munkarendben végzett munka közben gyűlöltem meg először a törvényt, a paragrafust — mondja. — S mindent, ami vele összefüggött, az akkori jogot és kötelességet. Mert a jog alatt mindig csak ar. urak jogát értették. Nézze csak, mit mond egyik-másik bekezdés ebben a munkarendben : Kekik joguk volt „Az özemben alkalmazott, életük 14. évét még be nem töltött tanoncok az iskolában töltött időt is beleértve, naponta 10 Arai munkaidőre kötelezhetők ... Életük 14. évét már elért tanoncok az iskolában eltöltött időt is beleértve 12 órai munkára kötelezhetők naponként... A 16 éven aluli, de 14 évnél nem fiatalabb tanoncok az ipartörvény 65. paragrafusának értelmében az iparhatóság engedélyével munkaidejük felét szükség esetén éjjeli munkában is kötelesek ledolgozni." — Igen, erre voltunk jók akkor. S nekik joguk volt arra, hogy: „Ha üzemzavar, munkahiány, leltározás, vagy egyéb okok folytán az egyes munkások, vagy egész munkacsapatok, vagy akar az összes munkások nem volnának foglalkoztathatók, akkor meghatározott, vagy bizonytalan időre is szabadságolhatok anélkül, hogy ilyképp munka nélkül eltöltött időre vonatkozó bármiféle díjazásra, vagy kártalanításra igényt támaszthatnának. Ily igény még akkor sem támasztható, ha a munkások időközben a munka megkezdése előtt véglegesen elbocsájlatnának." Hosszan, részletesen lehetne sorolni, milyen jogokat és kötelességeket tartalmaz ez a munk- end. Elég ebből idézni csuy. hányat távlati itilusban; A múlt élö tanúi „Munkabér csak kifogástalannak talált munka után jár. Elrontott munkák esetén az Illető munkás a kárért felelős ... Munkaidő alatt mindenféle értekezés, beszélgetés és csoportosulás tilos... A munkában jövetel alkalmával behozott élelmiszereket a munkások a munkaközi szünetekben fogyeszthatjak el... Különösen tilos a munkásoknak a belépés oly műhelyekbe és helyiségekbe, ahol dolguk nincsen . .. Aki a gépekben, szerszámokban. műszerekben, vagy az épületben kárt tesz, az a teljes kárért felelős ... A dohányzás az üzem területén belül azonnali elbocsátás terhe mellett tilos ..» A papír megsárgult, a dal régen elhallgatott. Most mégis felidéztük velük a múltat, a köztünk élő öregek. a múlt élő tanúinak emlékeként, hogy emlékeztessünk a régi munkáséletre. Azért is, hogy a mai gondok közepette a felszabadulás 20. évfordulójának közeledtekor egy öreg munkás s«avaival elmondjuk, amit az ó élete, a mi Jelenünk tanúsít: lettünk mi másra is jók. Nagy Pál Bírósági ítéletek KÉSELTEK A BÁLBAN Garázdaság és súlyos testisértés bűntette miatt állt a szegedi járásbíróság előtt Müller Sándor és Kozma Sándor Jánoshalma, Móricz Zsigmond utca 18., illetve Epres utca 24. szám alatti lakos. Gyálaréten egy táncmulatságon előbb Müller provokált verekedést, majd bicskázott. Kozma segítségére sietett, s ekkor rántott ő is zsebkést, amellyel több embert megsebesített. Müller Sándort 10 hónapi. Kozma Sándort pedig I évi szabadságvesztésre ítéltek. MEGLOPTAK SZÁLLÁSADÓIKAT Kiss Jánosné Hódmezővásárhely, Hódtó 369. szám alatti lakos ruhaneműt lopott szegedi szállásadójától, más alkalommal irattárcát és zálogcédulát vitt el egy másik rámerősétől, s meglopta a iPécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalatnál az ott dolgozókat is. Kilenchónapi szabadságvesztésre ítélte a szei gedi járásbíróság. I Ugyanilyen bűncselekmény 4 QÉL-MAGYARQRflÁG gfcpju o. miatt állt a szegedi járásbíróság előtt Frártyó Mihály, Szeged. Feltámadás utca 14., illetve Hattyú utca 6. szám alatti lakos. Szállásadója íélikabátját és különböző értéktárgyait zálog sít 'tta cl, annak tudta nélkül. Egy nőrámerősétöl télikabátot vitt el. Bűncselekménvét tetézte azzal, hogy mint a 10-es AKÖV volt autóbusz-kalauza, a napi bevételt saját céljaira költötte. Nyolchónapi szabadságvesztésre ítélték. VEREKEDTEK A VASAKBAN Ket testvér, Csordás Gyula és Csordás Illés öttomosd lakosok Pusztamérgesen a vásárban, miután alaposan felöntöttek a garatra, verek ed ént kezdtek. Az. ittas verekedők a velük szemben fellépő rendőrt is megütötték. Csordás Gyulát egy év és kéthónapi szabadságvesztésre ítélték, s le kell töltenie azt a 4 hónapi felfüggi sztett szabadságvesztést is, amelyet korábban kapott hasonló bűncselekményén. Testvérét 8 hónapi javító-nevelő munkára ítélte a megyei bíróság.