Délmagyarország, 1965. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-11 / 59. szám

GYORSPOSTA * GYORSPOSTA GYORSPOSTA* GYORSPOSTA He kell, délután is lesz göz Azt kérdeznénk az illeté- több vendég panaszolta, kérkesektől, miért nem kapunk te, hogy délután is legyen szombat délután nedves vagy gőzszolgáltatás. Ezen a pa6?-áraz gőzt a szegedi für- naszon könnyen tudunk sedöben. Nem mindenki ér rá gíteni: Módunkban áll délarra. hogy délelőtt menjen után is megfelelő gőzmenyfürödni. Aki délután jut nyiséget biztosítani, csak el, bizony hiába vágyik — Van az ügynek azongőzre. Ezt a választ kapja ban egy nehezebb oldala is. helyette: a délutáni fürdés Néhány évvel ezelőtt — szincsak tisztálkodásra szolgál, tén a közönség kérésére — Ezért kérjük a fürdő válla- a délutáni fürdőjegyek árát lat igazgatóságát, tegye lehe- 4 forint 80 fillérről 2 forinttővé számunkra, hogy dél- ra, illetve lepedővel együtt után is legyen gőz a für- 3 forintra leszállították. Ezért dóben. a délutáni olcsóbb jegyért Bodó Ilona természetesen nem lehet gőzt Szeged, Daru u. 7. adni. Amennyiben sokan ké* rik a délutáni gőzszolgáltaLevélírónk panaszával Kel- tást, s hajlandók ezért a ler Edénétől, a Szegedi Für- délelőttre is megszabott 4 dók és Hőforrás Vállalat fő- forint 80 filléres fürdőjegy könyvelőjétől kaptunk vá- árat megfizetni, a fürdő laszti igazgatósága délutánra is — Az utóbbi hetekben szolgáltat gőzt. Kit terhel a költség? Hattyastelepen újabban tett — tehát nem az előigen gyakori az egy-két na- írás szerint használt — elektpcs áramszünet. Ha valaki romos készülékek okozzák a betelefonál a DAV-hoz, hogy hibát, esetleg kint a viljöjjenek ki és jRvítsák meg lanvoszlopon. az oszlopokon vagy a trafóban levő hibát. nem elég, hogy az illető fizeti az 1 forint telefondíjat, még a „kiszállási költségeket" — 16 —20 forintot — is megfizettetik vele. Mivel ez mór nem először fordult elő, hanem legalább 5—6 alkalommal, így inkább eltűrjük gyertyafény mellett az áramszünetet, mintsem beszóljunk az illetékeseknek. Tudomásunk szerint a külső hálózaton — tehát nem a házon belüli — hibák megjavítása a DÁV feladata. Hattyastelepi lakók A hattyastelepi lakók panaszára Szabó Sándor, a DÁV üzemviteli osztályvezetője válaszolt. Elmondta, hogy a lakóknak igazuk van, mivel a külső hibákért, a transzformátoron vagy az ©szlopokon előforduló bajokért nem lehet a lakókat hibáztatni. Jogtalan tőlük kérni a kiszállást költségeket. Előfordul azonban, hogy a házban rosszul működtefl magyar ipar 20 éves fejlődése a BNV-n Május 21-től május 31-ig tartja nyitva kapuit az idei Budapesti Nemzetközi Vásár. Magyarországgal együtt az eddigi jelentkezések szerint 35 ország mutatja be termékeit. Előzetes értesülések szerint mind az európai, mind a tengerentúli országok a legértékesebb produktumaikat hozzák el, úgyhogy az idei vásáron ismét lehetőség nyílik a nagyaranyú tapasztalatcserére. Nagy erőkkel dolgoznak a kiállítási csarnokok, pavilonok felújításán, korszerűsítésén, már most több mint háromszáz munkás szorgoskodik a vásárvárosban. Az idei vásáron egy érdekes kiállítást is megnyitnak. Tablók, fényképek és egyéb dokumentumok segítségével bemutatják a magyar ipar húszéves fejlődését. Hamarosan megkezdődik az idei tüzelő-hitelakció Sok és jó minőségű szén a TÜZÉP-telepen Ilyenkor, március közepe telepére. Útközben attól tar- Sándor telepvezető — csak felé már fogytán van a ta- tottunk, hogy — mint az június—júliusban volt meg. valyi tüzelő. S mivel még előző években — most már- Most azonban olyan készle„foga van az időnek"', elke- ciusbap is kevés lesz ászén- tekkel rendelkezünk, hogy rülhetetlen néhány mázsa féleség. A telepen kelleme- szinte már ezekben a naszén, vagy koksz beszerzése, sen csalódtunk: ameddig pókban és hetekben ki tudmert — a jelek szerint — csak ellát a szem, valóságos juk elégíteni az idei szükáprilis derekáig az idén is szénhegyek tornyosulnak, ségletet is. fűteni kell. Azután sok em- szinte minden fajta szén A TÜZÉP ebben az eszbert foglalkoztat a jövő téli kapható. tendőben is — előreláthatótüzelőszükséglet beszerzése. — Ez a lehetőség az el- lag az elmúlt évihez hasonló Ilyen gondolatokkal érkéz- múlt esztendőben — tájé- mértékben — lehetővé teszi tünk a TÜZÉP szeged-rókusi koztat bennünket Maróti a hitelakció keretén belüli tüzelőbeszerzést. Háromféle — 396, 480 és 718 forintos — utalványra történik a tüzelő kiszolgálása. A 396 forintos utalványt a nyugdíjasok igényelhetik, a 480 forintosra szénféleséget lehet vásárolni, a 718 forintos utalványra pedig a fa- és koks/Jűtéses kálvhák tulajdonosai szerezhetik be szükségletüket. Az utalványok kiosztását már a közeli napokban megkezdik. Az Attila utcai TÜZÉPmegrendelőiroda reggel 7-től dékúán 5 óráig áll a vásárlók rendelkezésére. A vevő a kifizetett tüzelőt már másnap házhoz szállítva megkapja Márciusban a szénvásárlók még egy kedvezményben részesülnek: a vásárolt tételeket keverőszén, illetve lignit nélkül bocsátják rendelkezésükre. Most tehát a legjobb szénféleségek állnak a még fűteni és a már beszerezni szándékozók rendelkezésére. Emlékezés a nőmozgalom két évtizedes harcaira Tegnap délután kedves, baráti összejövetelt tartottak a Roosevelt téri „nyugdíjas ház" klubjában. Több mint 50 asszony gyűlt össze, hogy megemlékezzen a szegedi nőmozgalom harcairól, s a Nőszövetség újjáalakulása óta az eltelt 20 esztendőről. Azok az asszonyok találkoztak ezen a délutánon, akik ott voltak a nőmozgalom újjászervezésekor 1944 novemberében az Antifasiszta Nőszövetség tagjai sorában, s 1945-ben az MNDSZ megalakulásánál. Az ünnepségen megjelent Ecsedi Gézáné az 1944-ben alakult Antifasiszta Nőszövetség első titkára s azok közül az asszonyok közül is néhányan — Mison Jánosné, Kiss Pálné, Havalecz Istvánné, Agócsi Jánosné, Párkányi Zoltánné — akik résztvettek 1948-bun a nők budapesti világkongresszusán. Tornbácz Imre, a Hazafias Népfront Szeged városi bizottságának alelnöke megnyitó szavai után Farkas Istvánná a szegedi nőtanács titkára emlékeket idézett. Emlékeket, hiszen az ünnepség résztvevői valamennyien végigélték, végigharcolták a nehéz időket. A visszaemlékezés egy-egy részlete könynyet csalt az asszonyok szemébe. Ez után a szegedi zeneművészeti szakiskola tanulói, a Móra Ferenc Irodalmi Színpad tagjai és a Mérey utcai általános iskola tanulói köszöntötték szavalatokkal és zeneszámokkal a nőmozgalom harcosait. Meglepetés volt két vállalkozó szellemű férfi zeneszáma, akik magyar nótákkal szórakoztatták az asszonyokat. A magyar nóták mellet fogyasztották el a.z uzsonnái is, amely után kis csoportokba verődve, hosszan elbeszélgettek saját élményeikről. SLökémihtrk a költészet napfára Ülést tartott a KÖIIYV barátmozfíalom Akcióbizottsága A költészet napját az idén felszabadulásunk 20. évfordulója jegyében ünneplik meg. A könyvbarátmezgalom megyei akcióbizottsága tegnap délután előkészítő megbeszélést tartott, amelyet Kirsehner Márton, a bizottság elnöke nyitott meg, majd Vásárhelyt Flórián, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának főelőadója mondott beszámolót. Szegeden április R-án a Tisza Szálló nagytermében rendez a Szegedi József Attila Tudományegyetem József Attila estet a költő születésének 60. évfordulója alkalmából. Sor kerül több író-olvasó találkozóra: a Zeneművészeti Szakiskola nagytermében Benjámin László, Nagy László. Buda Ferenc és Simái Mihály, a Somogyi Könyvtár Petőfi Sándotr sugárúti fiókjában Németh Ferenc, Papp Lajos és Lődi Ferenc, a KISZ Ifjúság Házában három egyetemista költő, Kelemen János. Rigó Béla és Veres Miklós találkozik olvasóival. A könyvesboltokban 9én délelőtt Benjámin László és Nagy László dedikál. A könyvtárakban sorra kerülő találkozók alkalmával megalakítják a helyi versbarát köröket Postaládák a kapu alatt az olvasó tátja A kapuk alatti postalá- intézkedése, a kapuk alatt öregeknek, betegeknek vidakról .további levelek ér- elhelyezett postaládák. „Mi- gyék fel a leveleket, újságokeztek a Dél-Magyarország ért kell, hogy az emberek kat a fiatalabbak. Fenyő szerkesztőségébe. Az olvasók, ünnepnapokon is járják Mátyás, a Bolyai János uta város lakói egyre többen többször az emeleteket, azt cából szintén helyesnek ítéli mondanak nyilvánosan is figyelve, megérkeztek-e a véleményt, kapcsolódnak a lapok. Az intézkedéssel tavitába, amely lapunk febru- Ián a „kispolgári" kényeár 10-én megjelent „Posta- lemről akarja leszoktatni a ládák a kapu alatt" című posta az embereket?!" cikkére bontakozott ki. Barta János a postaládákat a kapu alatt, mert nem kell emeletet járni a kézbesítőknek. Sümegi István. Ságvári Endre utca 4. szám alatti Varga Miklós „ „, , nyugdíjas, lakn8 levelében azt írja, Bajcsy-Zsilinszky utca 28. hogy „Pm ért egyet a ^^ . Akai , Ü P1r!i7f" stómalatti lakos aki négy in,ézkedesevel. A posta meg utcaooi ÍODD teveipaptrt irt evtizede előfizetője a Dél- kapja a kézbesítésért tele. Szatirikus sorainak lé- Magyarországnak, egyebek díjat ezért nyege: nem helyes a posta között megállapítja: A „levélkézbesítés" nemBernula Mihályi Szökevények — No az istenit neki — jött hozzám Andrási meg Rézsó. — Most aztán mi lesz? — Nem hagyhatjuk itt. Andrási dühös volt, vastag állkapcsa remegett. Ilyenkor képes volt arra, hogy harapjon, mint a veszett kutya. — Az Istenit a marhájának, órát szerelt ki egy szétlőtt Fordból. Itt kellene hagyni! Rézsó a fejetetejére tolta sapkáját és megnyomkodta a homlokát — Nem! Megállapodtunk, hogy együtt megyünk. — De még benzint keü szerezni. — Szerzünk. — Honnan a fenéből? — Mattai kocsijából. Az ötlet nem volt jó. A százados kocsija már nem állt a garázsban. A lakására rendelte és belepakoltatta holmiját. Rézsó elkomorodott. Leheveredtünk a priccsre és néztük egymást Egy gyümölcsszárító picike helyiségében voltunk elszállásolva. Az ablakot betakartuk pokróccal. Asztalunkon kenyérdarabok, papírok hevertek, egy ponyvaregény meg egy csomag kártya. Andrási felkelt és kolbászt hozott a szerkocsiból. Felvágta és evett. Én is asztalhoz ültem, Rézsónak nem volt kedve. A benzinen járt az esze meg a szökésen. Keskeny homlokán sűrű ráncok húzódtak. olykor a szájaszéle is megrándult — Egyél, Miklós — nógatta Andrási. — Nem vagyok éhes. — Nem a fenét, egyél! Teli hassal okosabb az" ember. — Andrási a kolbászt Rézsó szájába dugta, de Rézsó elfordult. — Nem tudok enni — járt körülöttünk lehajtott fejjel —, ha nem lesz benzinünk, nehéz lesz a szökés. — Mit csináljunk? — Nem tudom. Kedvetlenül feküdtünk le és Lukácsra gondoltunk, aki éjfélig „lógni fog". Álom nem jött a szemünkre. Olykor valamelyikünk megszólalt Éjfél felé Rézsó felugrott. — Gyertek! — Hová? — Gyertek! Mentünk utána. Be a kertbe négykézláb, hogy a kocsiőr ne vegyen észre. A sötétség a házak közé szorult, tavaszi felhők takarták be a falut. Átmásztunk a kerítésen, lábunk alatt süppedt a puha kerti talaj. Csend volt, de pár pillanat múlva vörös világosság derengett fel a látóhatár fölött. Megszólaltak az ágyúk. Repülőgépek búgása töltötte meg a levegőt, s egyszerre valami hörgő, rekedt távoli kiáltás süvített bele az éjszakába, olyan, mint a szarvasbőgés. Utána kisebb lövedékek fütyültek, ropogtak a géppuskák száraz sortüzei. A levegő tele volt száguldással, üvöltéssel, sziszegéssel. A falu előtt becsapott egy bomba, nyilván a Dráva hídját kereste. Ha eltalálta, fuccs a szökésnek. A folyó megáradt, gázolni nem lehetett benne. Üszni meg egyáltalán nem, hiszen tele volt jégtáblával. Majd kerítünk valami csónakot. Rézsó azonban erősködött, hogy a bomba messze esett a hídtól. Benzint kell keresni. A szomszéd udvaron négy német teherkocsi állt egymásután, őr vigyázott rájuk. Miklós döntött. Azokról vesz le egy Marmon kannát. Húsz liter benzinnel kétszáz kilométert mehetünk vissza. — Megőrültél, az őr meglát, egyből lepuffant. — Csakhogy nem fog meglátni. S ha meglát, te fogod lepuffantani. — Marhaság. — Nem marhaság. Állj oda a kertkapuhoz, én meg átmegyek a háztetőn. Rézsó Andrási hátára állt, maid belekapaszkodott a tetőbe. Négykézláb osont át a tető másik oldalára. A cserép néha megreccsent lába alatt, de a német nem nézett oda. Ült az első kocsi lökhárítóján, elmerengve cigarettázott. A lécek között pisztolyom csöve a mellének volt szegezve. Rézsó az ereszről az utolsó kocsiba ereszkedett. Az oldaláról lecsatolt egy kannát és húszta föl, de véletlenül odaverte a kocsi oldalához. Az őr hirtelen fölugrott és elindult hátra az utolsó kocsihoz. Megc< »iztam, de <>• tünt. Egy pillanat múl 11 a kocsi másik oldalán láttam meg. A fejét forgatta, fülelt. Lőjjek, ne lőjjek. A fejét kerestem, de mivel elindult felém, nem lőttem. Nyakamban vert a szívem. Idegfeszítő némaság. Reszkettem, szemem előtt összefolyt minden. Ha Rézsó megmozdul, a német rögtön észreveszi és én nem látok. Egyszerre nappali világosság támadt a hátam mögött. Odanéztem. Rakéták lebegtek a légben, először fehérek, azután színesek. Vakított a fényük. Elfordultam, de fénykarikák táncoltak a szemem előtt. Végképp nem tudtam, mit tegyek. Akkor pisszegést hallottam. Visszamenten Andrásihoz. Miklós már ott volt. — Mehetünk — mondta lihegve. A kannát nem tette le, a keze nagyon remegett. Pár lépést vitte és elvettük tőle. Amikor hazaértünk, lefeküdt a priccsre és nagyokat lélegzett. Fél óráig nem szólt egy szót sem. — Veszélyes munka volt. — Nyugatra menni is veszélyes — mondta egykedvűen. Többet a benzinről nem beszéltünk. Élfélkor megjött Lukács Bandi halott-fehér arccal. Szeme beesett, hoszszű szempillája szinte teljesen eltakarta. Homlokán nagy verítékcseppek gyöngyöztek, alig vánszorgott. — Az anyja istenit, de elbánt velem — sziszegte fájdalmasan. Lehúztuk a bakancsát és felsegítettük a priccsre. Minden pokrócot aláraktunk, kezét hidegvizes rongyba tekertük. Rézsó fogcsikorgatva szólalt meg. — Lőjük agyon Mattait! — Ugyan, egye meg a fene. Reggelre el kell pucolni. Lukács a fejével intett. — Meg sem tudok mozdulni. (Folytatjuk.) kézbesítés Vagy talán, jaro kötelessége a a címzetthez, hogy a kapuk regiben bevezetett rendszere alatt „kézbesíti" a leveleket szenntem jogilag nem he- csökkenteni akaria a ke/helyeselhető. A levelbontekra sítési dijat? Én bélyeggvűjf el ragasztott postabelyeggel tö vagyok - igen sok béegy szállítási viszony jön lyesgyüjto van Szegeden -, leire a posta es a címzett között. A posta a térítés els gyakran kapok olyan leveleket, amelyeket nem szaténében kötelezettséget vál- badna a kapu aJatt elhelve: • hogy a iveteket a cím- zett ládába tennU mert be_ zett lakására továbbítja. A posta intézkedése, a kapuk alatt elhelyezett postaládák löle esetleg illetéktelenek ki ls vehetik. Az pedig, hogy a postásnak, újságkézbesíSUUsU! ÍS kl" emeleteket is járnia fogasolhatok. Mit tegyenek keI1, azért van_ mert nem lakhat mindenki a földszin, .. , , ten. Jól nézne ki az a cseresznyeszedő. aki kivágná a az öregek, betegek, rokkan tak? Tarthatatlan az is ba rakják. Ha olvasni akarjuk, akkor többször is kell járni az emeleteket. Február 28-án, délelőtt 10 órakor sétáltam le harmadik emeleti lakásomból a DélMagyarországért és a Népszabadságért. Mint megtudtam, az újságkézbesítő már korábban eltávozott, én azonban üres szekrényt találtam a kapunk alatt. Ez fát azért, hogy a „földszinten" szedhesse a gy ümölcsöt. A kéményseprőnek fel kell mennie a kéményhez, a villanyszerelőnek a póznákra, a postásoknak az emeletekre, mert ez a munkájuk. Tisztelem, becsülöm a postát, pontosságát, munkáját. A kapuk alatti postaládák azonban nagyon sok volt a harmadik eset, hogy kellemetlenséggel, pontatnem kaptam meg lapjaimat, lar|sageal járnak és járhat de közben liftköltségem is volt, mert többször liften mentem le és fel, hogy „lesnak, s ez a postának sem jó. .. Varga János, Mérei utcai sem" az újságomat. Vélemé- lakos több oldalas levelében nyem: csakis a régebbi, jól arról is ír, hogy a felszababevált levél- és újságkézbe- dúlás után megváltozott az sités a jó. Sürgősen állítsák ólét, mindenkinek van munvissza! kája. Megállapítja, hogy a Kiss János közölte: „A kultúra előrehaladásával postás kézbesítést vállalt, a szinte minden család járat kőműves építést, a kalauz újságot, s azután nagy' a vasúti- és villamosszolgálta- levélforgalom. A posta intást — és így tovább. Kinek- tézkedésével egyetért. kinek tehát munkáját!" végeznie kell Pónyai Sándorné a Tömörkény utcából közölte: A negyedik emeleten laPapdi Antalné nyugdíjas, kom, de szívesen megyek le ' ~Ji szám a lapokért, folyóiratokért, ka- mert lényegesen ki.sebb fáCsongrádi sugárút 20 alatti lakos helyesli puk alatt elhelyezett posta- radság nekem felhozni, mint ládákat, mert könnyíti a a postásnak a nagy súllyal. postások, munkáját. és a nagy házakban újságkézbesítők Hiszem, hogy vannak emJavasolta: a kis berek, akik szívesen felvila- szik a betegeknek, öregekkók segítsék egymást, s az nek az újságot. Csütörtök, 1965. március 11. DÉL-MAGYARORSZÁG g