Délmagyarország, 1965. március (55. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-11 / 59. szám

Próba — egy életre hegedi labdarúgóedző Tí\¥( l=IK<ELIET! ÉLMÉWEI Fiatalkorúak felett „ítélkeztek" A kívülálló te szorongó érzésekkel ült egy szegedi vállalat nagytermében, ahol összegyűltek a fiatal szak­munkások, KISZ-fiatalok. A hallgatósággal szemben ült a vállalat vezetősége és a fiatalkorúak ügyésze. A vál­lalatnál történt két tolvaj­lás ügyében éppen befejez­ték a nyomozást Az ügyész kezében ott volt két vastag dosszié, amely mindazt tar­talmazta. amelyet T. Vero­nika és M. János fiatalkorú ipari tanuló elkövetett. Ki tette? A tények már korábban kipattantak. De milyen ké­nyelmetlen volt addig a vál­lalat minden dolgozójának, a vezetőségnek, amíg csak találgatták: ki az üzemi szarka, ki nyúlkál bele a munkatársak pénztárcájába, lei vett el X-nek, Y-nak a fizetéséből 100 forintot. Az idős, kipróbált szak­munkások, akik tisztelik, be­csülik és szeretik egymást, gyanakodva pillantgattak ez öltözők felé, hogy nem kö­zülük való-e a tolvaj. Min­dennap elveszett valakinek valami értéktárgya. Egyszer egy óra, máskor egy 20 fo­rintos, az aznapi zsebpénz, amelyből cigarettát és mo­zijegyet kellett volna venni. Mindig többet Rajtavesztettek azonban a tolvajok, akik egymástól függetlenül ügyködtek. S meg kell mondani, hogy rá­juk gyanakodtak legkevésbé, hiszen mindkettő nagyon becsületes szülők gyermeke. Az ipari tanuló fiú végül már nem érte be a 10 és 20 forintosok ellopásával, egyet­len százas elemelésével: egy­szerre 500 forintot vett ki egy szaktársa öltözőszekré­nyéből. Mire kellett neki a pénz? A kislány előtt — aki­nek udvarolt — több akart lenni, mint ami. Veronika sem az órát vit­te rá először, hanem egy könyvet, amelyet ott rejte­getett a szekrényében, s csak a kellő alkalomra várt, hogy kivihesse az üzemből. Az óra értéke viszont már meghaladja azt az összeget, amelyért törvény szabta bün­tetés jár. Az ügyészség mér­legelte mindkettőjük csele­kedetét, figyelembe vette, hogy 16—17 évesekről van szó, akik nem úgy botlottak meg, hogy ne lehetne rajtuk segíteni. A vállalat vezetősége és a KISZ-szervezet odaállt a két fiatalkorú mellé. Elhatározá­suk: jó útra térítik őket, s becsületes szakmunkásokat nevelnek belőlük. Első eset, hogy az ügyészség a megté­vedt fiatalok ügyében ezt a tárgyalási formát választot­ta. Mérlegelte a kollektíva erejét: képes-e a két megté­vedt fiatal nevelésére. Pró­bára teszik a vállalat kol­lektíváját, a KISZ-szervezet erejét, s nem utolsósorban Veronika és Jancsi jellemét, akaratát. Segít a közösség A két dossziét, az ügyet hivatalosan is lezárták. Alá­írta az okmányokat Jancsi és Veronika, az értük ke­zességet vállaló KISZ-titkár és a vállalat igazgatója ott, a kollektíva előtt. S a tárgyalást kísérő szo­rongás végül feloldódott ab­ban a közös szándékban, hogy mindent megtesznek a két fiatal jó útra térítésé­ért. A próbaidő hosszú, egy egész életre szól. I- F. HUSZ ORA I Uj film Hosszú évekig Bolyt a vi­ta arról, lehet-e jelentős, érdekes filmet csinálni nap­jaink eseményeiről, az or­szág — mélységben, kiter­jedésben egyaránt páratlan — átalakulásáról. „Szürke, érdektelen és túlságosan esetleges anyag ez a mű­vész számára, aki nem ren­delkezhet a kellő távlattal" — hallottuk nem is ritkán. Akik ezt az álláspontot kép­viselték, feledni látszottak a tényeket, azt, hogy az iga­zán jelentős regények, fil­mek és drámák többsége mindig is a „szürke, érdek­telen, esetleges" valóságot emelte a lényegi-e sűrítő ál­talánosítás erejével műalko­tássá. Ehhez persze a fel­szín mögé kell hatolni, tár­sadalom és lélek, történe­lem és jellem rejtőző igaz­ságait kell feltárni. Ez a tit­ka annak, hogy a művész akár a legmaibb mából is feszültséget, izgalmas szép­séget tudjon csiholni. Sánta Ferenc Húsz óra cfmű re­génye, és a belőle készült film, Fábri Zoltán rendezői remeklése a példa, hogy te­hetséggel. a nép céljaihoz húzó elkötelezettséggel áll­ni lehet ezt a valóban ne­héz próbát is. A Húsz óra filmváltozata egyszerre megrendítő és fel­emelő alkotás. Méltó az ün­nepi alkalomhoz, hazánk felszabadulásának huszadik évfordulójához. Sánta és Fábri olyan témát s olyan formát talált, amelyben a magyar társadalom, a nem­zet életének elmúlt húsz esz­tendejéről lehet vallani. Ez a két évtized magasba emelt, de nem volt mentes megpróbáltatásoktól, tragi­kus zökkenőktől sem. A felszabadult ország történe­tének ellentmondásairól, s a buktatók felett ls győzni tudó nép erejéről, hitéről szól az író és a méltó part­nernek bizonyuló rendező. Mindketten a vallomások őszinteségével dolgozlak, úgy írták meg és vitték filni­szalagra a történetet, hogy tanúsága mindenki számára hiteles, tehát elfogadható lehessen. Semmit sem szé­pítenek és semmit sem raj­zolnak sötétebbre a való­ságnál. Ügy költik újjá a történelmet, 1945-öt, 1956-ot és a Jelent, hogy minden tanulságuk emberi sorsok példájával biztat és figyel­meztet. A Húsz óra falusi környezetben, egykori cse­lédek. szegényparaszti >k, gazdak zárt világában idézi a jelenkori történelmet Felszínes osztályozás pa­rasz'ftlmnek mondaná a szép és nagyhatású produk­Jelenrá a filmbőL Páger Antal és György László ciót A valóság azonban az, hogy a Húsz óra igényeiben és megvalósításában is át­fogóbb, az egész nemzet megtett útjára emlékeztető. Minden nehézség nélkül behráyettesíthetők lennének a film helyzeteibe munká­sok, városi emberek. Azok az összeütközések, amelyeket Sánta Ferenc és Fábri Zol­tán ábrázol: mindenhol je­lentkeztek — olykor még tra is felmerülnek — Magyar­országon. Ez is egyik oka a hatásnak, annak, hogy a Húsz óra nézői között nem­igen akad majd olyan, aki valamelyik szereplőben, egyik-másik jelenetben ne ismerne saját életének jel­lemzőire, személyes fordula­taira. Közérdekűség és mű­vészi erő ritka szerencsés találkozása teszi jelentőssé ezt az alkotást. Emberi arc­élek gyémántmetszésű éles­sége, monológok balladás tisztasága, a film életgaz­dagsága, bátor őszintesége ragad magával. A teljesség­gel való találkozás meg­nyugtató érzésével jövünk ki a moziból. Hosszú lenne sorolni a különböző szerep­lőket a történet kitérőit és csomópontjait bűn és bűn­hődés, válságba merülés és felemelkedés mozzanatait: 1956 és 196.1 egymásba ját­szó. hol vitázó, hol egymást erősítő képeit. Szektánsok ás ellenforradalmárok, meg­tévedt emberek és konok el­lenségek, érdekeik el'en lá­zadó szegények, értelmisé­giek, régi világbői ittmarad­tak és mai hősök vívodó­csatázó kavargásában fejezi kl az író és a rendező a mai életre, terveinkre, tör­ténelmi választásunkra ki­mondott messzehangzó igent Mindez a filmen úgy le­hetett csak ennyire hatá­sos, hogy Fábri — annyi nagy nemzetközi sikert ki­vívó rendezőnk — ismét re­mekelni tudott Az indító képek lassúbb iramlásátol eltekintve a Húsz óra hi­bátlan mű. Szerkezete, rit­musa, a részletek drámai te­lítettsége, fokozódó feszültsé­ge, a képek ereje és a szí­nészi játék megannyi telita­lálata Fábri legjobb filmjé­vé teszi. A rendezői erő ha­tékonyságát bizonyítja az is, hogy a nagy együttes min­den tagja képességei legja­vát nyújtotta. Sokáig emlé­kezetes marad Páger Antal igazgató Jóskája, amely kü­lön tanulmányt érdemelne. Páger után e rövid ismer­tetésben is említeni kel! Görbe János, Bihari József, Makiári János, György Lász­ló, öze Lajos, Siménfalvi Sándor, Molnár Tibor, Pe­tur Ilka és Keres Emil ki­váló alakítását Az operatőr. Illés György is minden el­ismerésre rászolgált Dersi Tamás eszik. Közben két-három csésze teát is megisznak. Eddigi tartózkodásom alatt két és fél hónapot négy kü­lönböző vidéki városban töltöttem, s ezeken a he­lyeken több mint kétszáz személy részére edzőtanfo­lyamot tartottam. A labda­rúgás ott is nagyon nép­szerű. A nagyobb mérkőzé­sek zömét Rangounban, a fővárosban este, villanyfény­ben játsszák. Érdekesek a foszforeszkáló anyagból ké­szült világító számok, ame­lyek a játékosok mezein vannak. Kiérkezésemkor megdöbbenéssel láttam, hogy a nagy melegben kiizzadt, csuromvizes játékosok a fél­időben é6 a mérkőzés végén nagy darab jeget szopogat­nak. No, gondoltam, lesz itt tüdőgyulladási... De téved­tem, mert senkinek 6em történt baja, hi6zen ezt igy szokták meg. Fejlődik a labdarúgóélet A burmai labdarúgás szé­pen fejlődik, bár — véle­ményem szerint — még nem éri rá a közepes euró­pai szinvonalat. Az elmúlt évünk igen sikeres volt, mert az ázsiai tornán az if­júsági és a felnőtt váloga­tott is első lett Három euró­retnek adni, venni, seftelni. pai csapat ellen játszottunk: Az szinte természetes, hogy az NDK-tól 4:3-ra kaptunk az európaitól kétszeres árat ki, a szovjet CSZKA ellen kérnek mindenért de vi- l:0-ra nyertünk és ugyan­szont az európaiak ezt már csak győztünk az ott járt Tatabányai Bányász ellen SM Hnt Mi 2:1 arányban. Ezek az ered­mények azt mutatják, hogy a jövőben Ázsia már nem­csak egyszerű kirándulás lesz az európai csapatok számára, hanem verejtékes küzdelemsorozat Kalmár György labdarúgó­edző. az 1941-12-es bajnoki év NB i-e.fi gólkirálya egyhóna­pos szabadságra hazaérkezett Burmából. Lapunk részére á következő cikket írta: Közel egy érvel ezelőtt utaztam ki Burmába, a volt Hátsó-Indiába, ahol a lab­darúgók állami edzője va­gyok. Ez az ország hatszor nagyobb mint hazánk, 24 millió lakosa van. 1947 óta független és azóta lassan, de biztosan fejlődik. Persze sok száz éves elnyomást és elmaradást ha bármily gaz­dagok is természeti kincsek­ben, nagyon nehéz behozni. Harminckét törzs lakja az országot s így az egységes vezetés igen nehéz. Egyes törzsek még mindig egész kezdetleges módon az őser­dőkben laknak és csak ter­ményeik értékesítésére men­nek be a közeli falvakba, vagy városokba. Egy-egy vidék lakosságának öltözkö­dése eseményszámba megy az európai ember számára. Az aranyat és az ékszert nagyon sokra becsülik és még a szegényebb nők is gyűrűt, karcsatot, nyaklán­cot hajban viselt ékszere­ket ós még bokacsatot is viselnek. Min gondolkodik a szobor? Burma nagyon híres pa­godáirói és Buddha-szobrai­ról, amelyek legnagyobb nésze arannyal és drágakö­vekkel van ékesítve A több mint ezeréves műemlékeket időnként felújítják, s így ma is csodálatos látványok. Szepesi Györgyöt, a népsze­rű rádióriportért novemberi burmai tartózkodása alkal­mával elvittem a Rangoon­tól 80 kilométerre felevő Pegu városkába, ahol a vi- Eg* g" B£g 53 3 Előttem hosszú éveken lág egyik legnagyobb és leg- ^^ keresztül angol, jugoszláv fényűzőbb Buddha-szobra tudják és erősen lealkudva és szovjet edzők működtek látható. Ez a fekvő, könyö- kérik az árut. kén támaszkodó, 30 méter Sokféle élelmicikkük van, hosszú ós 8 méter magas főleg sok gyümölcsöt ter­szobor fedett Frissen, fiatalosan — újból itthon... gurmm iíÜAá Burmában, s ezért nagyon megtisztelő volt számomra, _ __ hogy újabb hároméves szer­csarnokban melnek, mégis a nép elede- ződést ajánlottak fel nagy­van, ahová a hivők járnak lének mintegy 80 százaléka szerű feltételekkel. A nehéz imádkozni. Kertes Mihály- a rizs. Vízben megfőzik, egy klíma miatt azonban csak nak, a SZEAC intézőjének másik edényben közben kü- eSy évre újítottam meg a egyszer elküldtem a szobor lönböző levelekből igen erő- szerződésemet, és nincs is fényképét és tréfásan meg- sen fűszerezve szaftot vagy szándékom tovább kinnma­jegyeztem: mintha Buddha mártást készítenek. Ezt rá- radni. Egyhónapos szabadsá­is azon spekulálna, hogy ki- öntik a rizsre, amelyet két S°t kaptam, hazajöttem és esik-e a SZEAC, vagy sem ... csupasz kézzel összegyúrnak, majd március végén Indu­. . . , , . . . , ' majd hol az egyik, hol a Érdekes dolgokat tudok el- másik kezükkel Szépen meg­mondani az ottani időjárás­ról. Tavaly, amikor felesé­gemmel együtt útnak indul­tunk, itthon 5 fok hideg volt és elég nagy hó. Két nap múlva Burmában 43 fokos meleg fogadott bennünket és lok vissza. Kalmár György Mindkét magyar csapat győzött Tegnap fontos nemzetközi mindketten úgy véltük, mérkőzésen győzött a Győr hogy a hőséget nem lehet ki- és az FTC labdarúgó-csapata, bírni. A rekkenő hőség A ETO és a DWS Amster­azonban napokon belül el- dajrn Győrött 22 000 néző múlt, s ez megkönnyítette előtt vívta meg visszavágó ottlétünket. Az éjszakák mérkőzését. A 15. percben így is szokatlanul melegek. Győrffy íejese a kapufát ta­Ennek hatására az állatok lálta el, majd a vandégcsa­sem pihennek rendesen. A pat kemény játékba kezdett, kakas például nemcsak haj- Ennek „eredménye" volt nalban hanem egész éjszaka hogy Korsós megsérült, le­kukorékol és a kutyák sű- ,. ,, .... rűn felvonítanak éjjel. A VOnu,t a pályaról es csak a klíma miatt gyorsan nő a második félidőre jött ki új­haj, a szakáll és a köröm. ból. A győriek szünet után ^ fgy,!bként »» lendületesen támadtak, többféle elváltozást okoz az . ... .. . emberi szervezetben. A vér- Mar ugy átszőtt, hoKy don­nyomás erősen csökken. Ne- tráJen le®2 az eredmény, ami­kem itthon 140 volt a vér- kor a 41. percben Povázsai a győztes gólt, 110-re csökkent le. Ez azon­ban nem jelent betegséget. Élénk kereskedelem Mint mindegyik keleti és ázsiai országban, a kereske­nyert a gyenge formában lé­vő Roma ellen. Góllövő: Rátkai (38. perc), Fenyvesi dr. (II. félidő 32. perc). De Sisti (II. félidő 34. perc). S44HHHM-N Ma két barátságos labda­rúgó-mérkőzés lesz Szege­den : SZEAC—Kecskeméti Dózsa, SZEAC-stadian, fél 4. Sz. Dózsa—SZVSE, Hunya­di tér, Bél 4. * A mai tekemérkőzések mű­sora. A SZAK vándorserle­géért: SZVSE—Postás, Vasu­tas-stadion, fél 5. A ruha­gyári kupáért: Építők—Ru­hagyár, ruhagyári-pálya, 3 amely a végeredményt jráen- ora Kender—SZAK, SZAK tette. 1:0 a Győr javára. Ez­zel az ETO Európa legjobb négy klubcsapata közé került. A Ferencváros Rámában delem ott is erősen virágzik, az AS Rómával találkozott. pálya, 7 óra. A nagy áruházak mellett ezerszámra található a kis bazárakban és sátrakban árulók tömege. Nagyon sze- 2:1 <1:0> arányú győzelmével A Vásárvárosok Kupájáért vívott játék a zöld-fehérek Az Aszfaltútépítő Vállalat (Békéscsaba) felhívja azon dolgozókat, akik személyesen, vagy írásban felvétel után érdeklődtek azonnal jelentkezzenek Békéscsabán. Lenin út 5/a alatt, mivel az útépítési munkákat beindítottuk. Felvételre újabb jelentkezőket is elfogad március 20-ig bezárólag az építésvezetőség. x V 47 243 Aszfaltútépítő Vállalat Békéscsaba, Lenin út 5/a — Telefon: Z8-06. végződött. A Albert nélkül Ferencváros is biztosan Csongrád megyei Állatte­nyésztési felügyelőség Sze­ged, Rákóczi tér (megyei tanács épületéből) elköltözött Szeged, Széchenyi tér 9.. I. emelet. Szeged Járási ta­náos épületébe Telefon­szám: Igazgató 40-28; ügy­vitel: 51-15. K. 43 DÉL-MAGYARORSZÁG A Magyar Szocialista Mun&ás­parl Csongrád megyei es Szeged városi blzotti agának lapja. Megjelenik hétfő kivételével mindennap. Szerkeszti a szerkesztő bizottság Főszerkesztő: dr. Lökte Zoltán Szerkesztőség: Szegedi Magyar Tanácsköztár­saság otja 10. Telefon: 3»-33. 3043 Éjszakai telefon: ss-w Kiadja a Csongrád Megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Kovács László Kiadóhivatal: Szeged, Magyar Tanácsköztár­saság útja M. Telefon: 35-00. si-io. (Beküldött kéziratot nem őrzOn* meg és nem adnnk vissza.) A lapot nyomja a Szegedi Nyomda Vállalat Szeged Kárász u 9. INDEX 25 053 Terjesztik a Cscngiád megyei postahivatalok. Előfizetési díj egy hónapra 13 Ft Előfizethető bármely postahivatalnál ós kés-

Next

/
Oldalképek
Tartalom